Wesley paletta előadások - virtuális rendezvénysorozat 2020. július 11.

1. NEVELÉSTUDOMÁNYVAGY PEDAGÓGIA?
“EGY KIS HAZAI”
TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉS
Ollé János
Wesley paletta előadások - virtuális rendezvénysorozat
2020. július 11.

2. NEVELÉSTUDOMÁNYVAGY PEDAGÓGIA?
“EGY KIS HAZAI”TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉS
1. Az eredményesség esélyegyenlő(tlen)sége
2. A tudományos kutatás kritériumai
2.1. A tudományos kutatás kritériumai és a diszciplináris területek
2.2. A tudományos kutatás feltételrendszere és a diszciplináris területek
3. A Tudományos kritériumokhoz való sokféle viszonyulás
3.1. A kritérium-dominancia jelensége
4. Koherencia: a töredezettségtől az adatgyárakig
5. Az Áltudomány mint rendszerhiba
6. A Publikációs kényszer - tudománymetriája
7. Az alkalmazott kutatások tudományos és nem akadémiai hozzáadott értéke

3. 1.AZ EREDMÉNYESSÉG
ESÉLYEGYENLŐ(TLEN)SÉGE
A neveléstudományon belül a különböző diszciplináris területek
egyforma lehetőségeket és esélyeket kínálnak a kutatók számára? (nem)
eredményességet befolyásolja: terület, szűkebb szakmai közösség,
egyéni tulajdonságok, trendek, erőforrások, szubkultúra
Hipotézis: a különböző diszciplínák keretében a kutatói életpályák
eredményessége és hatékonysága között jelentős különbségek vannak
differenciálódó tudomány? neveléstudományi evolúció?
peremfeltételek? Szakmai-közéleti közösségi konstrukció?

4. 2.1.ATUDOMÁNYOS KUTATÁS KRITÉRIUMAI ÉS A
DISZCIPLINÁRISTERÜLETEK
NEVELÉS-
FILOLOZÓ
FIA
ISKOLA-
PEDAGÓGIA
PEDAGÓGUS-
KUTATÁS
OKTATÁS-
INFORMATIKA
KÉPESSÉG-
FEJLESZTÉS
SZÁMSZERŰSÍTÉS
🤨 😎 😎 😎 😎😎
MÉRŐESZKÖZ
🤨 😊😎 😅 😎 😎😎
KÍSÉRLET
😎 😢 😭😢 😎 😎😎
REPRODUKÁLHATÓSÁG
😇 😢😭 😢😭 😢☹ 😎
OBJEKTIVITÁS
😎 😢 🙂 😟 😎
MEGFIGYELÉS
🙃 😎 😎 😎 😎😎
HIPOTÉZIS
😎 😉 😒😒 🙂 😎😎
ELMÉLETALKOTÁS
😎😎 😅😅 😏😏 🙂 🤔😎

5. 2.2.ATUDOMÁNYOS KUTATÁS FELTÉTELRENDSZERE
ÉS A DISZCIPLINÁRISTERÜLETEK
NEVELÉS-
FILOLOZÓ
FIA
ISKOLA-
PEDAGÓGIA
PEDAGÓGUS-
KUTATÁS
OKTATÁS-
INFORMATIKA
KÉPESSÉG-
FEJLESZTÉS
TUDOMÁNYOS PROBLÉMATÉRKÉP 😎 😂😭 😎😎 😂🤣 😎😎
TUDOMÁNYELMÉLET / KUTATÁS-
MÓDSZERTAN 😎 😂😭 ☹😫 🙂😎 😎😎
TUDOMÁNYOS PRAGMATIZMUS /
PROFESSZIONALIZMUS 😎 😢😖 😢☹ 😎 😎😎
SZERVEZETTSÉG, REFLEKTÍV
KÖRNYEZET, IDENTITÁS 🙂😎 😖😢 😎😎 😎 😎😎
VIZSGÁLT SZEMÉLYEK / TERÜLET 🙂 😭😔 🤪😛 🙂😎 😎😏
IDŐ 😢😭 🙂🙂 🙂 🙂 😏😎
TRENDISÉG 😢😢 😎😎 😎😎 😎😎 😎😎
SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI HATÁS 😢😭 😩😫 😭😢 😞😞 😟😊
PÁLYÁZATI ERŐFORRÁSOK 😭😭 🙃🙃 😏😏 😎😏 😎😎
TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ 😕☹ 😎😎 😎😇 😎 😀

6. 3.ATUDOMÁNYOS KRITÉRIUMOKHOZVALÓ
SOKFÉLEVISZONYULÁS
tudományos módszertan és apparátus használata nem tudományos
problémák megoldására (aránytalanul sok)
tudományosság kritériumai vagy szakmai-közéleti “tudományos
legitimizálás”? (szabadosság és kereslet-kínálat)
egyetemi előadástól a tudományos előadásokig
tudományos minőségbiztosítás (hiánya? albizottsága?
szempontrendszere? kritériumrendszere? kutatási műfajok szaporítása)
kommunikáció-központú világban a tudománykommunikáció
felértékelődés (és kihasználása) - tudományos kritériumok hiányának
kompenzálása?

7. 3.1.A KRITÉRIUM-DOMINANCIA JELENSÉGE
“Ha kalapács van a kezedben, akkor szögnek látsz mindent?!”
Számszerűsítés
Mérőeszköz
Kísérlet
Reprodukálhatóság
Objektivitás
Megfigyelés
Hipotézis
Elméletalkotás
Tudományos problématérkép
Tudományelmélet / kutatás-módszertan
Tudományos pragmatizmus /
professzionalizmus
szervezettség, reflektív környezet,
identitás
Vizsgált személyek / terület
Idő
Trendiség
Szakmai és társadalmi hatás
Pályázati erőforrások
Tudománykommunikáció
Kiegyensúlyozottságra vagy
önellenőrzésre törekvés
helyett a meglévő erősségekre
épített tudománypolitika és
tudományos stratégia,
paradigma, kultúra
tipikus példák:
pedagóguskutatás, oktatás-
informatika,
képességfejlesztés

8. 4. KOHERENCIA: ATÖREDEZETTSÉGTŐL AZ
ADATGYÁRAKIG
több kutatási téma van jelen mint ahány kutató (80%)
téma: trendek, hype trendek, pályázatok, ötletek hatására kialakult permanens
turbulencia
hatékonyság: extrém töredezettség - pazarló humán erőforrás gazdálkodás -
alacsony hatékonyság és potenciál - szélsőséges (kutatás-módszertani) minőség
közösség: szakmai szervezetek (társaságok, bizottságok) fókuszáló
potenciáljának kihasználatlansága
professzionális tudatossággal felépített tudomány-gyárak (20%)
kötött, pragmatikusan választott téma, zárt rendszer és közösség
minőségbiztosítása, hatékonyságorientált (az ambíció helyett / mellett erőforrás
alapú működés)

10. 5.AZ ÁLTUDOMÁNY MINT RENDSZERHIBA
pl. digitális nemzedékek, tanulási stílus
előzmények és okok:
tudományelméleti kritériumrendszer bizonytalansága
spontán ötlet alapú kutatási témaválasztások negatív mellékhatása
tudományos eszközrendszer alkalmazása nem tudományos problémákra
szétaprózódott kutatási területek és kutatócsoportok
hype dominanicák
tudománykommunikáció helyett kommunikációs kompenzálás

11. 6.A PUBLIKÁCIÓS KÉNYSZER -TUDOMÁNYMETRIÁJA
a kutatási eredmény vagy a publikáció a cél?
a publikáció maga az eredmény vagy csak egy hír a kutatási eredményről?
publish or perish - a félelem mint motivációs bázis?
teljesítménykényszer nem csak teljesítményt produkál, hanem
legitimizációs keresletet és ezzel arányos kínálatot is
a tudománymetriai stratégia mint kompetencia felértékelődése
slow science mozgalom igénye és naivitása
tudománymetria intézményesülése karriertervezésben, kutatói
közösségek kultúrájában

12. 7.AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSOKTUDOMÁNYOS
ÉS NEM AKADÉMIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
a pedagógiai jelenségvilág egyediségének és megismételhetetlenségének
axiómája (vs. Big Data korszak adatgyűjtése és mesterséges intelligencia)
a piaci környezet innováció-, hatékonyság-, eredményesség- és általában
profitorientált - a teljesítményelvárásai
számos neveléstudományi kutatási területnek 3 dimenziója van (tényleg van)
a fejlesztői szerep hiánya lenne a magyarázat a hármasságra?!
a tudományos publikáció mint eredményindikátor értelmezése 3
dimenzióban
pedagógiai jelenségvilág
akadémiai jellegű
tudományos kutatások
piacorientált fejlesztések
világa

13. 7.AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSOKTUDOMÁNYOS
ÉS NEM AKADÉMIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
a piaci környezetben az eredmény a cél és nem a publikáció, vélelmezhetően
vannak hatékonyabb K+F területei és kutatócsoportjai
“publish or perish" helyett “produce or perish” érvényesülése
publikációk hiányában saját narratívankban nincs közvetlen rálátásunk az
ipari-paci kutatások teljesítményére, állapotára, előrehaladására
hol vannak a jobb kutatók? hol nagyobb kihívás a helytállás? :)
melyik az a konkrét neveléstudományi alapkutatás, amelyik ebben a
relációban kivétel lehet?
pedagógiai jelenségvilág
akadémiai jellegű
tudományos kutatások
piacorientált fejlesztések
világa

14. Ollé János
Wesley paletta előadások - virtuális rendezvénysorozat
2020. július 11.
www.linkedin.com/in/ollejanos/
twitter.com/ollejanos
www.slideshare.net/ollejanos
olle.janos@gmail.com