2013.11.08. Eger: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága Változó életformák - régi és új tanulási környezetek: XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia.

1. Munkára nevelés a képeken – antropológiai terek vizsgálata az
1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában
Országos Neveléstudományi Konferencia
2013. november 8.
Somogyvári Lajos
PTE Neveléstudományi Intézet, „Oktatás és
Társadalom” Doktori Iskola
PhD hallgató
Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskola, Tab
Középiskolai tanár
Köznevelés, 1960/9, borító I.

2. A kutatás keretei
 A tudásátadás tereinek összekapcsolása a fényképek értelmezésével
 1960-1970 közötti, országos terjesztésű, minisztériumi fenntartású




-
képes
pedagógiai
szaklapok
vizsgálata:
Család
és
Iskola, Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A Tanító
Munkája
5371 antropológiai fénykép képezi a forrásbázist
Ebből 1338 fotó egyértelműen beazonosíthatóan az oktatási
intézmények tereiről szól
Vizuális információk jelentősége
Interdiszciplináris módszertan:
Antropológia
Ikonográfia
Oktatástörténet
Narratológia
A terek jelentősége

3. Tér és pedagógia
 Pedagógiai terek tisztázatlansága (Jelich – Kemnitz, 2003, Hercz –
Sántha, 2009),
megközelítések sokfélesége:
- A tér, mint iskolakörzet, régió - oktatásirányítás, rendszerszint
(Forray, 1988, Forray - Kozma, 2011)
- Környezetpszichológia,
iskolai
eredményesség-vizsgálatok
(Dúll, 2009, Meleg, 2005)
- Történeti antropológia: az osztályterem és a berendezés változásai
(Boreczky, 1997, Géczi, 2010, Németh, 2004)
- Iskolaépítészet (Sanda, 2006, 2008, 2009, 2012)
- Pedagógiai terek és képek kapcsolatának, jelentéseinek középpontba
állítása ritka.
- Szükséges
a
vizsgálatok
kiterjesztése
–
egyéb
intézménytípusokra, intézményen kívüli tudásátadási terekre - 782
kép intézményen kívüli tudásátadás, 606 kép a munkára nevelés
körébe tartozik, 189 fotó pedig a tudástermelés, -közvetítés folyamatait
mutatja be

4. A szaksajtó szerepe
Pedagógiai sajtó funkciói: - tudás disszeminációja
- oktatási szakértők legitimációja (Carvalho, 2003)
A tudományosság egyik kritériuma a szakmai kommunikáció, folyóiratok megléte
– közösségképző, identitásformáló erő (Keller, 2010)
Pedagógia és neveléstudomány kései diszciplináris szerveződése (Németh és
Pukánszky, 2004) – a tudás és szakmaiság felértékelődése
Ebben a folyamatban fontos szerepe van a képeknek – narratívák alkotóelemei
- csoportok jelölői
(Lester - Ross, 2011)
Vizuális gondolkodás, kommunikáció és sztereotípiák kapcsolata (Dwyer Moore, 1994) – vizuális kommunikátorok szerepe (konvenciók, szimbólumok –
képek és képzetek létrehozása)
Köznevelés, 1965/4., borító III.

5. Az 1960-as évek pedagógiai környezete Magyarországon
 A korszak kezdete: 1961. évi III. törvény az oktatási rendszerről
- Kettősség: ideológiai harc, világnézeti nevelés hangsúlyozása
korszerű, sokoldalú műveltség, társadalmi modernizáció
• Általános és kötelező középfokú oktatás
• 16 éves tankötelezettség
• Középfokú oktatás differenciálódása
(gimnázium, szakközépiskola, technikum, 3 éves szakmunkásképző)
• „5+1”-es (politechnikai) képzés: iskola és munka világainak közelebb
hozása – „Közelebb az iskolát az élethez!” (Sáska, 2007)
Új tantárgyak, tankönyvek és módszertanok
A törvény többször is korrekcióra szorult, de jelezte a szakmaiság
erőteljesebb jelentkezését – OPI (1962), MPT
(1967), pszichológia, didaktika és oktatástechnológia (programozott
oktatás)
• A korszak vége: V. Nevelésügyi Kongresszus (1970)
• Szakértői, professzionális rétegek és hang jelentkezése (Kelemen, 2007)
Összegezve: reformpróbálkozások és megtorpanások, a központi akarat
és uralkodó ideológia fenntartásával

6. A munka fogalmának antropológiai megalapozása

-
•
-
A munkára nevelés jelenségének különböző megközelítései:
közgazdaságtani, pragmatikus, munkaerő-piac elvárásai (Polónyi, 2011)
nevelésfilozófiai, az emberi tudat önmagára eszmélése (Karikó, 2008)
mentalitástörténet, belenevelődés fogalma (Vida, 1988)
oktatástörténeti kontextus
ideológiai premisszák, marxista antropológia: az ember történeti
önmegalkotása,
természet
feletti
uralom
és
átalakítás
(Marx, 1962), politechnikai képzés – Krupszkaja, Makarenko
Hipotézis:
A munkára nevelés megjelenítése minden életszakaszt áthat a
kisgyermekkortól az iskola világának elhagyásáig
Személyiségformálás eszköze, a közösségben élő, öntudatos szocialista
ember eszménye
606 kép alkotja a korpuszt, 58 százaléka egyedi kép, 42 százaléka képszekvencia

7. A munkára nevelés kezdetei – családi szocializáció
 Munka, játék és nevelés
összetartozó tevékenységformák
(Vág, 1965)
 Hagyományos családi
munkamegosztás felbomlása
(Komlósi, 1971:51)
 Az ellentmondások vizuális
Gyermekünk, 1970/2, 15. oldal
Chochol Károly
megjelenítése (tradíció vs.
Modernizáció) – képi-retorikai
szerkezet (Barthes, 2010)
 A TV az 1960-as években kezdett
behatolni a mindennapok
világába és problémaként is
jelentkezett
 Problémáktól nem mentes
átalakulásra való reakció

8. Óvodai nevelés
 97 kép alkotja az óvodai munkára
nevelés korpuszát:
Kerti munka
52 %
Barkácsolás
17 %
Utánzásos játék
17 %
Házi munka
7%
Szövés-fonás
7%
• Nincs pedagógus a képen – önálló
Óvodai Nevelés, 1960/9, 327. oldal
munkavégzés
• Munka és játék hasonlóságai:
belehelyezkedés, örömérzet, tevékenység belső logikája
• A kerti munka a kor pedagógiájában:
testi-motoros
fejlődés, természetismeret, materiali
sta
világnézet, munkaerkölcs, esztétikai
ízlés fejlesztése (Kovács, 1965)

9. A munkára nevelés intézményesülése
 289 kép
 Munkára nevelés
Köznevelés, 1961/8, borító IV.
Purth Gusztáv: XX. Vörösmarty utcai általános
iskola politechnikai szakkörében
differenciálódása (tevékenység
és tér szempontjából): 5+1-es
képzés, politechnika, szakkör, gy
akorlat (1958-tól létezett a
gyakorlati foglalkozás című
tantárgy), tanműhelyi
munka, gyárlátogatás, építőtábo
r, önkéntes munka
 Dolgozó felnőtt képe vs.
gyermeki sajátosságok (Ariès, 1987)
 Szereprepertoár és státusok
(Eriksen, 2006:70-73): utánzás –
szerepjátszás – munka – tanulás
összetett folyamata
 Gép fontossága

10. Építőtáborok, mozgalmi élet
 Komszomol rohammunka-
táborainak mintája
 Népgazdasági haszon és a
szocialista nevelőmunka része
(Megyeri, 1962)
 Hanság
Család és Iskola, 1962/7, 8. oldal
lecsapolása, mezőgazdasági
termelés, csatornaépítés és
építkezések
 KISZ-szervezés
 Ifjúság megnyerése, táborok
népszerűsége: különböző fiatalok
találkozási lehetősége
 1960-ban megtartott I. KISZkongresszus kiadta a jelszót:
„Munkával és tanulással előre a
szocializmus teljes győzelméért”
(Gergely, 2008:54)
 Romantikus felfogás: bajtársiasság
és fizikai munka

11. Pályaorientáció
 229 fotó alkotja ezt a korpuszt
 Külön rovatok: Pályaválasztási
tanácsadó, Pályaválasztási posta
(Család és Iskola, Gyermekünk)
Olvasmányaink képekben (A Tanító
Munkája, A Tanító)
 Ábrázolt tevékenységek gazdasági
ág szerint:
- Ipar, építőipar – 50,5%
:
- Mezőgazdaság – 18 %
- Egyéb – 31, 5 %
• A statisztika tükrében (Köpeczi, 1977:21)
Ipar
Egyéb
1960
34,4 %
38,7 %
26,9 %
1970
A Tanító Munkája, 1966/4, 16. oldal
Faragó László - MTI
Mezőgazdaság
44,2 %
25,7 %
30,1 %

12. A pályaválasztás elősegítése
 A pályaválasztást segítő-
Család és Iskola, 1966/7, 30. oldal
Család és Iskola, 1964/4, 33. oldal
koordináló intézményrendszer
kiépülése: a Munkaügyi
Minisztériumban 1959-ben
megalakult a Munkalélektani
csoport, 1967-ben létrejött a
Fővárosi Pályaválasztási
Intézet, majd az egész országra
kiterjedt a hálózat, mely az 1980as évekig segítette az
alkalmasság-vizsgálatokat és a
pályaválasztást (Sipeki, 2005)
 A Hazafias Népfront, a
Nőtanács, a KISZ és egyes
nagyüzemek is részt vettek a
munkában, tanfolyamokat
szerveztek (Hingyi, 1968)
 Pályaválasztási tanácsadó
füzetek

13. Befejezés
 Munkáról
szóló közvélekedéseink, hiteink és fogalmaink alapjai
megtalálhatóak a korszakban: ember és állat munka által való
megkülönböztetése, a szükségletek kielégítésére irányuló szándék és a
céltudatos tevékenység, mely magában foglalja a természet átalakítását is.
Valamennyi mai munkafogalom tartalmazza valamilyen formában ezeket a
nézeteket,
csakhogy
a
munka
fogalmába
tartozó
nézetek, tartalmak, normák és értékek sokat változtak az évszázadok során
(Kocka 2001), a munkára való nevelést a történetiség nézőpontján keresztül
(is) kell szemlélni.
 A marxista antropológia számára az emberi lényeget a munka, mint
élettevékenység jelenti (Angelusz, 1984:19-20), ez jelzi a gondolkodás irányulását
természet és társadalom átalakítására. A munka központi filozófiainevelési kategóriaként az egész személyiség fejlődését átfogja (holisztikus
szemlélet), minden életkorra kiterjedő feladat, erkölcsi dimenzióval
párosul és ideológiailag megalapozott.
 Akármennyire is megváltozott azonban a munka felfogása, néhány eleme
állandó maradt, ilyen időt strukturáló szerepe, a társadalmi kapcsolatokat
és viszonyokat rendező jellege és az identitás alkotóelemként való
funkcionálása (Deáky, 2011:243)

14. Szakirodalom
 Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai, Budapest, 1984.
 Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987.
 Barthes, Roland: A kép retorikája. In.: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.):
Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, Budapest, 2010, 109-125.
 Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. In.: Németh András:
Nevelés, gyermek, iskola - Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei.
Neveléselmélet és nevelésszociológiai bevezetés. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997, 159186.
 Carvalho, Luis Miguel: Journals and Making of Experts and Educational Knowledge.
Exploring a Portuguese Pedagogical Journal (1921-1932). In.: Beyond Empiricism: On
Criteria for Educational Research. Editors: Smeyers, Paul and Depaepe
Marc, Leuven University Press, Leuven, 2003, 81-93.
 Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajza
Magyarországon. Századvég, Budapest, 2011.
 Dúll
Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés.
L’Harmattan, Budapest, 2009.
 Dwyer, Francis M. - Moore, David M.: Visual Literacy: A Spectrum of Visual Learning.
Educational Technology, New Jersey, 1994
 Eriksen,
Thomas Hylland: Kis helyek szociálantropológiába. Gondolat, Budapest, 2006
 Forray
R.
Katalin:
Társadalmunk
és
Kiadó, Budapest, 1988.
nagy
témák:
középiskolája.
bevezetés
a
Akadémiai

15. Szakirodalom
 Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Új Mandátum
Kiadó, Budapest, 2011.
 Géczi János: A térszimbolizáció megjelenítése a hazai szaksajtóban. 1960-as évek. In.: Uő.:
Sajtó, kép, neveléstörténet. Veszprém-Budapest, 2010, 167-184.
 Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története. 1957-1989.
Holnap, Budapest, 2008.
 Hercz Mária – Sántha Kálmán: Pedagógiai terek iskolai implementációja. In.:
Iskolakultúra, 2009/9, 78-95.

Hingyi György: Egyéni érdek-helyi lehetőség. A budapesti Pályaválasztási Bizottságok munkájáról. In.:
Család és Iskola, 1968/5, 31-32.
 Jelich, Franz-Joseph – Kemnitz, Heidemarie (hg.): Die pädagogische Gestaltung des Raums.
Geschichte und Modernität. Verlag Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn, 2003.
 Karikó Sándor: A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai. In.: Világosság, 2008/6, 89-101.


Kelemen Elemér: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi
történetéből. Iskolakultúra, Pécs, 2007.
Keller Márkus: A tanárok helye. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második
felében, magyar-porosz összehasonlításban. L’Harmattan-1956-os Intézet, Budapest, 2010.
 Kocka, Jürgen: Az európai történelem egyik problémája: a munka. In.: Korall, 2001/5-6, 5-18.
 Komlósi Sándor: Munkára nevelés a családban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.
 Kovács György: A kerti munka jelentősége a gyermekek személyiségfejlődésében. In.: Bakonyiné
Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 171-219.

Köpeczi Béla: A magyar kultúra harminc éve. 1945-1975. Kossuth, Budapest, 1977.

16. Szakirodalom
 Lester, Paul Martin - Ross, Susan Dente: Images that Injure: Pictorial Stereotypes in the Media.






Praeger, Santa Barbara, 2011.
Marx, Karl: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Kossuth Kiadó, Budapest, 1962.
Megyeri Ferenc: A tábor mindig hív… In.: Család és Iskola, 1962/7, 8-9.
Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet. In.: Új Pedagógiai Szemle, 2005/11, 58-70.
Németh András: Az osztályterem és berendezésének történeti alakulása. In.: Németh András –
Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004, 507-527.
Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004.
Polónyi István: Az ezredforduló hazai oktatása: háromnegyed évtized tanulmányai az oktatásról –
oktatásgazdasági, oktatáspolitikai nézőpontból. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011.
 Sanda István Dániel: Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon. In.:
Iskolakultúra, 2006/5, 128-135.
 Sanda István Dániel: A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. In.:
Iskolakultúra, 2008/9-10, 129-145.
 Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata. Különös tekintettel a XX. századi magyar
iskolára. Doktori disszertáció, Budapest, 2009.
 Sanda István Dániel: A pedagógiai tér minőségi dimenziói. Értelmezési lehetőségek – elmélet és
gyakorlat. In.: Képzés és Gyakorlat, 2012/1-2, 144-159.
 Sáska Géza: Közműveltség és magántudás. Felsőoktatási Kutatóintézet - Új Mandátum
Kiadó, Budapest, 2007.
 Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése. In.:
Neveléstörténet, 2005/1-2. Letöltés ideje, helye: 2013. 07. 14, 18:13

17. Szakirodalom
 Vág Ottó: Az óvodai munkára nevelés történeti előzményei. In.: Bakonyiné
Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 15-47.
 Vida Gabriella: A munkára nevelés hagyományaihoz. In.: Dobrossy István, Viga
Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok
Szabadfalvy József tiszteletére. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1988, 723-735.