SlideShare ist ein Scribd-Unternehmen logo

Thomas j. chalko a választás szabadsága

•
•
Z
zsombor10
Bildung
1 von 153
Downloaden Sie, um offline zu lesen
A Választás Szabadsága Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.
A Választás Szabadsága Thomas J. Chalko MSc, Ph.D. „Annak, aki mindent tud, de Belül üres, nincs SEMMIJE…” Lunarimpex Kiadó, 2001
A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik. A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült: The Freedom of Choice by Thomas J. Chalko MSc, Ph.D. E-book edition 1.2, 22 January 2000 Publisher: Scientific Engineering Research P/L, PO Box 1135, Nth Caulfield 3161, Melbourne, Australia http://www.thiaoouba.com/ http://bioresonant.com/freedom.htm © Tom J. Chalko 1999 Fordította: Edelényi Gyula Hungarian translation © Lunarimpex Bt., 2001 Hungarian edition © Lunarimpex Bt., 2001 All rights reserved ISSN 1218-7771 ISBN 963 9219 12 6 Kiadja a Lunarimpex Bt. http://www.globenet.hu/lunarimpex/ http://surf.to/lunarimpex/ mailto:lunar@globenet.hu Felelõs kiadó: Tóth Erzsébet Nyomta: Kinizsi Nyomda, Debrecen Felelõs vezetõ: Bördõs János
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................... 7 Egyszerû kérdések ..................................................... 9 Az elsõ NAGY lépés ................................................ 11 A Cél fogalma ......................................................... 13 A Kezdet ................................................................. 16 Az értelem fejlõdése ................................................ 18 Hol rejtõzik az értelem? .......................................... 20 Az Értelem Eredete ................................................. 21 Értelmi szükségletek ................................................ 24 SZERETET-terv ...................................................... 26 Az önrendelkezés következményei ........................... 28 A Szeretet ébredése ................................................. 31 A Cél ....................................................................... 37 Lehetséges? ............................................................. 40 Imádat és félelem .................................................... 44 Akkor hogyan tovább? ............................................. 47 Gyakorlati példák .................................................... 50 Az Univerzum ......................................................... 54 Önjavító Tervezés .................................................... 57 A hibák elkerülése ................................................... 60 Gyakori kérdések .................................................... 63 Alapvetõ segédeszközök .......................................... 66 Észlelés ............................................................... 66 Információszûrés ................................................. 70 Meditáció és koncentráció ................................... 72 Egyszerû meditációs módszer .......................................... 75 Példák koncentrációs gyakorlatokra ................................. 78
6 Thomas J. Chalko Koncentráció a Szeretetre ................................................ 78 Koncentráció „látomásokra” ............................................ 79 Koncentráció „belsõ hangra” ........................................... 82 A „kereszt” gyakorlat ...................................................... 86 A koncentráció haladó szintje .......................................... 88 Válasz pszichikus támadásra ................................ 90 A fejlõdés mérése .................................................... 96 A gyerekek oktatása .............................................. 103 Tudomány és technika ........................................... 106 Evolúció ................................................................ 113 A Választás Szabadsága .......................................... 116 A legnehezebb dolog ............................................. 119 Az Ego .................................................................. 120 Hiszel-e? ............................................................... 123 A megértés minden ................................................ 125 Nem a mit, hanem a MIÉRT ................................. 129 A múlt ................................................................... 132 A jövõ ................................................................... 134 Az én választásom ................................................. 137 Segítség másoknak ................................................. 142 Még egy idézet ...................................................... 146 A bizonyíték .......................................................... 147 Utóirat .................................................................. 149 Irodalomjegyzék .................................................... 150 Köszönetnyilvánítás ............................................... 152 A szerzõ további könyvei ....................................... 152
A Választás Szabadsága 7 Bevezetés Képzelj el egy kutyust. Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé: egy gyönyörû gyémántot és egy kupac kutyakakit. Mire tippelsz, melyik fogja felkelteni az érdeklõdését? Bizonyosan NEM a gyémánt. Uram bocsá’, a kutyus még le is pisilheti. MIÉRT lesz mégis tökéletesen BOLDOG azzal, amit vá- lasztott? Egyszerûen azért, mert a kutyus korlátozott értelme nem ér fel a gyémánt szépségének értékeléséhez. Tudatos választásainkat Értelmünk határozza meg, és ha- tárolja be. Miért egy párhuzammal kezdtem a könyvet? Azért, mert pontosan az Értelmed provokációja és kihívása érdeké- ben írtam. Mi benne a kihívás? Az, hogy próbáld meg nem elvéteni a drágaköveket… És ha kezdetben nem találnál egyet sem, kérlek, ne pi- sild le õket, mert késõbb, amikor megértésed gyarapszik, furcsán érezheted majd magad.
8 Thomas J. Chalko Szánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el- olvasd és tanulmányozd ezt a könyvet életed különbözõ fázisaiban, mielõtt értelmet kezdene nyerni. A könyv elsõdleges célja, hogy megmutassa, mekkora tu- datos fejlõdési lehetõség áll elõtted, ha BEFELÉ indulsz, és ÖNMAGADAT, mint a teljes Univerzum szerves részét tanulmányozod. Készülj fel a rengeteg meglepetésre SAJÁT tudatosságod feltáratlan csücskeinek felderítése közben. A könyvben számos kérdést találsz. Úgy készültek, hogy felébresszék a már az elmédben lapuló válaszokat. Tuda- tosságod mekkora darabját vagy képes tudatos figyelmed- be vonni? Tom Chalko Melbourne, Ausztrália, 1999. december 4. A böjt 5. hete „Aki nem ismeri Önmagát – nem ismer semmit, ám az, aki megismerte Önmagát, már megszerezte az Univerzum mélységérõl szóló tudást” [2]
A Választás Szabadsága 9 Egyszerû kérdések Mi a könnyebb: felépíteni egy házat vagy életre kelteni egy holttestet? Más szóval házat építeni vagy életet teremteni könnyebb? SOKKAL könnyebb a ház, mint az Élet „építése”. Ha egy cseppet is kételkedsz ebben, kérlek, gondolkodj el rajta alaposan. Ha teljesen biztos vagy a fenti válasz he- lyességében, akkor készen állsz a következõ kérdésre. Szerinted egy ház képes lenne felépíteni önmagát, anél- kül, hogy valaki megtervezné? Mi lenne, ha SOKÁIG várhatnánk? Végtelenül sokáig? Tényleg felépülne egy ház magától? Ablakokkal, ajtók- kal, szõnyegekkel, parkettával, elektromos vezetékekkel, csatornával, komfortosan stb.? Megadhatjuk-e pontosan, mi a VALÓSZÍNÛSÉGE an- nak, hogy egy ház magától felépüljön? Tapasztalatainkból arra kell következtetnünk, hogy egy ház egyszerûen nem építheti fel saját magát. Ennek való- színûsége ZÉRUS.
10 Thomas J. Chalko De MIÉRT nem épülhet fel magától? Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítése, tesztelése és fejlesztése Értelmet és ÉRTELMESSÉGET (intelligenciát) igényel, hogy valóban hasznos legyen. Arra kell következtetnünk, hogy az Értelemnek és Értel- mességnek léteznie kell egy ház felépülése ELÕTT, egy- szerûen azért, mert a házat el kell KÉPZELNI, mielõtt akár a tervezéséhez fognánk. Kérlek, gondold át, hogy valóban teljesen, cseppnyi ké- tely nélkül megértetted-e a fenti következtetést, mielõtt rátérnél a következõ fejezetre.
A Választás Szabadsága 11 Az elsõ NAGY lépés Épp az imént egyeztünk meg abban, hogy Életet sokkal nehezebb teremteni, mint egy házat. Ha tehát egy ház önmagától való felépülésének valószí- nûsége zérus, akkor az Élet önteremtéséé még kevesebb!!! Meg kell állapítanunk, hogy az Élet egyszerûen NEM hozhatta létre önmagát. Tehát: Minden Életet elõbb meg kellett TERVEZNI. Értelemnek és Értelmességnek bármiféle Élet elõtt létez- nie kellett. Miért? Mert az Életet elõbb el kellett KÉP- ZELNI, azután megtervezni. Ahogyan egy házat. Mennyi Értelem és Értelmesség szükséges az Élet meg- tervezéséhez? Kevés vagy SOK? Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz velem abban, hogy igazán Kimagasló Értelem kellett az Élet terveinek elké- szítéséhez. Valójában olyan Kimagasló, hogy ma talán el sem képzelhetünk akkorát. Eddigi vizsgálódásunkat az alábbiakban összegezhetjük: ELÕSZÖR egy KIMAGASLÓ Értelemnek kellett léteznie – mielõtt bármilyen Élet létrejött volna az Univerzumban.
12 Thomas J. Chalko Szeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEM szót kihangsúlyozni, mert rendkívüli Értelem nélkül az Élet egyszerûen nem fordulhatott volna elõ. Emlékezz vissza, az elõzõ fejezetben egyetértettél azzal, hogy még egy ház sem épülhetne fel Értelem nélkül. Azt is elismerted, hogy az Élet megtervezése sokkal nagyobb értelmet követel, mint egy házé. Kérlek, gondold át alaposan, hogy tényleg megértet- ted-e, mirõl van itt szó. Nem sok értelme tovább ol- vasnod, ha nem érted meg, vagy nem értesz egyet a fen- ti állítással.
A Választás Szabadsága 13 A Cél fogalma El tudsz képzelni egy RENDKÍVÜL értelmes valakit, aki cél és ok NÉLKÜL tervezne valamit? Ebbõl az következik, hogy az Életnek KELL, hogy legyen CÉLJA. A könyv további része az elképzelhetõ legfontosabb és va- lószínûleg legnehezebb kérdésre összpontosít – hogy fel- tárjuk és bebizonyítsuk a teljes Univerzum és különösen az Élet Célját. Készítsd fel a képzeleted és az értelmed, hogy kinyúlhass az eddig lehetetlennek hitt határok felé. Ha vállalod a kihívást, még ha csak korlátozott mérték- ben is, megtudhatod, mégpedig BIZTOSAN, hol a helyed és mik a kilátásaid az Univerzumban. Soha többé nem kell „hinned” senkiben és semmiben. TUDNI FOGOD. Biz- tosan. Nem szeretnéd látni az életed az elképzelhetõ legszéle- sebb távlatból? Nem szeretnéd TUDNI, mi folyik való- jában a világmindenségben és MI CÉLBÓL? Miért tör- tént? Miért KELLETT megtörténnie? A régmúlt sok kiváló egyénisége próbálta elmagyarázni a Cél bizonyos szempontjait az embereknek, akik még
14 Thomas J. Chalko az elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nem sokat hámoztak ki belõle, különféle „hiedelmek”-et al- kottak. Ám „gyanítani” vagy „hinni” a Célban, illetve átfogóan BEBIZONYÍTANI MINDEN EGYES EMBERNEK, be- leértve SAJÁT MAGADAT is, teljesen különbözõ dolgok. A felismerés és a megértés, amit ebben a könyvben sze- retnék megosztani veled, fokozatosan alakult ki próbál- kozások és tévedések négy évtizede, majd napi több órás meditációs és intenzív koncentrációs gyakorlatok öt éve során. Életem eddigi legnehezebb feladata, hogy mindezt átad- jam neked. A Cél megértése és bizonyítása saját magamnak – bár ön- magában sem volt aprócska kihívás – közel sem volt olyan nehéz, mint átadni azt a többi embernek. Miért? Mert ehhez KÉT elme igazán hatékony összeköttetése szükséges. Magamat ismerem, de TÉGED nem. Egysze- rûen nem tudom, hogy milyen ismeretek és milyen pél- dák serkentenék leghatásosabban a képzeleted. Mielõtt írni kezdtem, megpróbáltam kifejteni a felfede- zésemet több gondosan kiválasztott barátomnak; a tõlük kapott visszajelzésekért nagyon hálás vagyok. Csaknem
A Választás Szabadsága 15 valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat- tak, hogy írjam le. Itt van tehát. Elõször vegyük a Kezdetet. Mindennek el kell kezdõd- nie valahol. Egyetértesz?
16 Thomas J. Chalko A Kezdet Képzeld el a Kezdetet. Mindenek Kezdetét. Még nincsen SEMMI. Abszolúte Semmi: sem tér, sem idõ, se észlelés, se tuda- tosság – semmi. El tudod képzelni az IGAZI SEMMIT? Tudom, hogy nem könnyû, de próbáld meg… Képzeld el az elméleti, hipotetikus, abszolút SEMMIT, aminek a Kezdetkor minden más elõtt léteznie kellett. A Mindenek Kezdetekor. Próbáld elképzelni a SEMMIT gondolatban. Most tehát hány abszolút „Semmi” létezhet? Ha kettõre vagy még többre gondoltál, egyikük sem le- het „semmi” többé – az már két „valami”, amit két kü- lönbözõ „dolog”-ként meghatároztál és megkülönböz- tettél. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a Kezdetkor csak EGYETLENEGY SEMMI létezhetett. Az Egyedülvaló.
A Választás Szabadsága 17 Emiatt az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen, nem érdekes, milyen bonyolultnak tûnik számunkra, vagy milyen korlátozottan érzékeljük és értelmezzük. Mellékesen úgy tûnik, hogy minden, a csillagászok által érzékelhetõ dolog az Univerzumban a Tér Egyetlen Pont- jából ered, amit a tudósok a Nagy Bumm Középpontjá- nak neveznek. [16] Véletlen volna?
18 Thomas J. Chalko Az értelem fejlõdése Vizsgáljuk meg, mik az értelem fejlõdésének feltételei. Lehetséges-e valamiféle „felvételt” készíteni az értelem- rõl vagy „továbbítani” azt az egyik élõlénytõl a másikig? Ha igen, akkor majmokat és csirkéket oktatnánk az egye- temeken. Nõhet-e egy ember értelme attól, hogy egy másik tanul? Nem igazán. Kifejlõdhet-e értelem valamiféle gondolkodás gyakorlá- sa nélkül? Igen valószínûtelen. Az értelem fejlõdéséhez, úgy tûnik, egyetlen feltétel szük- séges: MAGÁNAK az értelemnek a SZÁNDÉKA. Sem- mi más nem kell, csak a gondolkodás szándéka. A fenti szempontok alapján világos, hogy CSAKIS az Ér- telem fejlesztheti SAJÁT MAGÁT. Senki más nem tehet bennünket értelmesebbé és bölcsebbé – csakis mi magun- kat. Nem így van? Tehát, az értelem legfontosabb jellemzõje, hogy képes ÖNMAGÁT fejleszteni a SZÁNDÉKÁNAK irányába. Most próbáld meg elképzelni, hogy mi történne az érte- lemmel, ha NEM szándékozna fejleszteni magát. Mi tör-
A Választás Szabadsága 19 ténne a te értelmeddel, ha úgy döntenél, hogy egyálta- lán NEM használod? Tegyük fel, hogy elhatároztad, NEM gondolkodsz töb- bé. Világos, hogy értelmed idõvel bomlásnak indulna, és jelentõsen meggyengülne. Az értelemnek tehát van indítéka ahhoz, hogy fejlessze önmagát. Számára a legjobb és leglogikusabb választás, hogy növeszti és kiterjeszti önmagát. Mert egyébként csak gyengülne, szélsõséges esetben akár meg is szûnne létezni. Talán nem kellemes érzés, ha értelmünk és ismereteink gyarapodnak? Töprengenél azon, hogy az ellenkezõjét válaszd? Szeretnél kevésbé értelmes lenni? Kérlek, jegyezd meg a fenti kérdésekre adott válaszaidat – hamarosan szükséged lehet rájuk.
20 Thomas J. Chalko Hol rejtõzik az értelem? Miben tér el egy élõ és egy holt test a halál pillanatában? Mindkét esetben minden szerv pontosan ugyanolyan. Még az atomok is egyformák. Akkor mi a különbség? „Az öntudata eltûnt” – mondaná sok szakértõ. Eltûnt, de HOVÁ? Különben is, hol van, amikor élünk? Az biztos, hogy NEM valamelyik szervben, még csak nem is a test valamelyik atomjában, mert a halál pillanatában azok mind ugyanolyanok, mint az élõ testé. A szervek és atomok nem „mennek” sehová. Ugyanolyanok marad- nak, és csak késõbb indulnak oszlásnak. Ebbõl az egyszerû példából arra kell következtetnünk, hogy az öntudat, csakúgy, mint az értelem (ami az öntu- dat bizonyos megjelenési formája), az atomokból álló anyagi valóságtól függetlenül létezik. Hol vannak hát? Egyelõre nem tudjuk, de ez nem jelenti azt, hogy nem is tanulmányozhatjuk õket. Mindazonáltal érthetõ, hogy az anyagi eszközök (ato- mokból készített szerkentyûk) alkalmazása az öntudat és az értelem tanulmányozására nem lehet túl jó ötlet. Az ELME lenne a megfelelõ eszközünk. Használjuk tehát!
A Választás Szabadsága 21 Az Értelem Eredete Megegyeztünk, hogy Kezdetben vala az Egyedülvaló Semmi. Abban is megállapodtunk, hogy az Élet létrejötte elõtt egy Kimagasló Értelemnek kellett léteznie, aki megtervezte. Hogyan születhetett meg a Kimagasló Értelem? Létrejö- hetett a Semmibõl, a Semmiben? Nos, a könyv elõzõ szakaszában épp az imént fedeztük fel önmagunk bizonyos sajátosságainak vizsgálatával, hogy az értelem KÉPES fejleszteni, és ténylegesen FEJ- LESZTI is magát. Bizonyíték erre a SAJÁT értelmünk. Valóban, ha õszintén és alaposan megvizsgáljuk Saját Ma- gunkat, megállapíthatjuk, hogy a mi értelmünk a tuda- tosság egészen egyszerû szikrájából terjesztette ki önma- gát, annyira egyszerûbõl, hogy tudatosan talán nem is em- lékszünk rá. Van tehát egy igen logikus gondolatmenetünk. Az Érte- lem ÖNMAGÁT fejlesztette ki a lehetõ legegyszerûbb tu- datosságból – ahogyan a miénk is. Más szavakkal a Semmi tudatossága terjesztette ki önma- gát – hasonlóan a MI tudatosságunkhoz. Hát ezért OLYAN fontos önmagunk tanulmányozása – csak így is- merhetjük meg az Öntudatot.
22 Thomas J. Chalko A tudatosságból a „létezés” tudata, az értelmesség (intel- ligencia) és az Értelem fejlõdött ki – mind ÖNMAGÁ- TÓL és ÖNMAGÁVAL. Semmi más nem kellett hozzá, csak az Értelem SZÁNDÉKA, hogy gondolkozzon, még- hozzá saját fejlõdésének minden egyes fázisában.1 Megállapítottuk tehát, hogy az Értelem számára az egyik legörömtelibb és legkielégítõbb tevékenység ÖNMAGA fejlesztése. Ebbõl csaknem bizonyos, hogy kellõ mennyi- ségû gondolkodás után az Értelem rendkívül fejletté vált – a Semmibõl és a Semmiben. Önmaga fejlesztésén kívül a Rendkívüli Értelem milyen EGYÉB elemi szükségleteit azonosíthatjuk minden két- séget kizáróan? Mi az, ami kielégítené az Élet Tervezõjé- nek Kimagasló Értelmét és Intelligenciáját? Lehetetlen- nek tûnik megmondani… SAJÁT értelmünk szükségleteit viszont meg TUDJUK nevezni, nemde? Próbáld meg megkeresni, mely tevékenységek a legkielé- gítõbbek a TE intelligenciád és értelmed számára. 1 Ez a kérdés igen elõrehaladott, és csak a Self, a Felsõbb Én, tanulmá- nyozásával érthetõ meg teljesen, ami minden olvasó számára életre szóló foglalatosság lehet. Azonban annak megértése, hogy a tudatosság ho- gyan jelenik meg, és hogyan fejleszti ki az értelmet, nem elengedhetet- len a könyv további részeinek megértéséhez. Elég, ha az olvasó megér- ti az Egyedülvaló Semmi fogalmát, és annak szükségességét, hogy az Értelemnek az Élet elõtt kell léteznie. L. még: http://NUjournal.net/choice.html
A Választás Szabadsága 23 Képzeld el, hogy nincs fizikai tested – csak értelmed és intelligenciád. Mi lenne értelmed számára a legörömtel- jesebb és legkielégítõbb tevékenység? A VÉGSÕ tevékeny- ség? Mit nem unnál meg SOHA, mit lennél képes végte- len ideig mûvelni? Ez tisztán rólad szól. Minél jobban megérted a választ, annál közelebb juthatsz a Mindenség Céljának teljes meg- értéséhez. Emiatt azt javaslom, GONDOLKODJ EL a vá- laszon, mielõtt folytatnád az olvasást.
24 Thomas J. Chalko Értelmi szükségletek Már megállapítottuk, hogy az Értelem számára ÖNMA- GA fejlesztése az egyik legörömteljesebb és legkielégítõbb tevékenység. Felfedeztél-e bármi mást, miközben a választ kerested az elõzõ fejezet kérdésére? Találtál-e egyéb NÉLKÜLÖZHE- TETLEN szükségletet a SAJÁT értelmed számára? Mi a helyzet az ÉRZELMEK iránti szükséglettel? Melyik érzés a legörömtelibb, ami mindig elégedettséget biztosít? Nem az, hogy SZERESSÜNK, és hogy SZERESSENEK? Valóban, pusztán önmagunk vizsgálata útján igen nagy bi- zonyossággal leszögezhetjük, hogy BÁRMELY fejlett ér- telemnek Magasztos Érzelmekre, például Szeretetre van SZÜKSÉGE. Ebbõl tehát kétséget kizáróan arra következtethetünk, hogy a Kimagasló Értelemnek ugyancsak Magasztos Ér- zelmek átélésére van SZÜKSÉGE. Hogy Szeressen, és hogy Szeressék. Mit is jelent pontosan az „Igaz Szeretet”? Nagyon nehéz leírni ezt az áldott elme- és értelembeli „állapot”-ot még meglehetõsen pontatlanul is. Egy dolog azonban bizo- nyos. A Szeretet átéléséhez érzések cseréje szükségelte-
A Választás Szabadsága 25 tik. A szeretet megtapasztalásához Szeretetet kell adnunk, ugyanakkor azt is át kell élnünk, hogy szeretnek. Bizonyítékot akarsz? Képzeld el, hogy a fentiek valame- lyike hiányzik… Emiatt ahhoz, hogy a Szeretetet igazán, a maga teljessé- gében tapasztalhassuk, az érzelmek kölcsönös cseréje szükséges. Érzelmek cseréje? De KIVEL???? Hiszen senki más nincs! Az Értelem egyedül létezik a Sem- miben! Tehát az Értelem fejlõdésének egy bizonyos szintjén (csak- is akkor!) kifejleszt bizonyos érzésekkel kapcsolatos SZÜKSÉGLETET, amelyeket „érzelmek”-nek nevezünk. Mindenekelõtt elképzel egy nagyon különleges, áldással teli érzelemCSERÉT, amit most SZERETET-nek neve- zünk. Ám ennek a cserének a LEHETÕSÉGÉHEZ az Értelem- nek más „egyéni értelmek” „társaságára” van szüksége. Tudod, hogyan TERVEZZ egy rendszert, amelyben a Sze- retet átélésének lehetõsége a lehetõ legnagyobb? Rajta, derítsük fel egy ilyen terv néhány sarkalatos pontját.
26 Thomas J. Chalko SZERETET-terv Kényszeríthetsz-e valakit, hogy szeressen téged? Követelhetsz-e szeretetet? Szeretnél-e igazán valakit, ha „feltételeket” szabna? Mi történik az igaz Szeretettel ilyen helyzetekben? Abban a pillanatban, hogy megpróbálunk szeretetre kény- szeríteni valakit, vagy feltételeket kötünk ki, a Szeretet- nek nevezett magasztos érzés egyszerûen megszûnik lé- tezni. Azonnal keserûség, csalódás, netán csalárdság váltja fel, amint a feltételeket felfedezik. Ez aztán igen „kényes helyzet”, hogy finoman fogalmazzunk. A fentiekbõl világos, hogy: Az Igaz Szeretet átéléséhez az egyéni értelmek autonómi- ája (önrendelkezése) semmiféleképpen nem sérülhet. Az egyéni értelmeknek maguknak kell VÁLASZTANIUK azt, hogy magasztos érzelmeiket megosztják más egyéni értelmekkel, mégpedig SAJÁT Szabad Akaratuk folytán. Így tehát az „egyéni értelmek” önrendelkezését, mint a Szeretet-terv egyik szükséges feltételét határozhatjuk meg.
A Választás Szabadsága 27 Az „egyéni értelmek” önrendelkezése nélkül nincs lehe- tõség Szeretetre. Az egyéni önrendelkezés elengedhetetlen része a Válasz- tás korlátozásoktól mentes Szabadsága, avagy a Szabad Akarat. Korlátozható-e bármiképpen az „egyéni értelem” ilyen önrendelkezése? Ha a Tervben az „egyéni értelem” bár- milyen korlátozásra bukkan, az kellemetlen érzelmeket, csalódást és becsapottságot ébreszt benne. Tehát, a Szeretet-tervben az egyéni értelem önrendelkezése ha- tártalan kell legyen.
28 Thomas J. Chalko Az önrendelkezés következményei Mivel az „egyéni értelmek”-nek határtalan önrendelke- zést kell biztosítani, semmi nem garantálja, hogy a te Sze- retetedet választják, mihelyt önállóvá válnak. Mivel határtalan önrendelkezésük semmivel nem korlá- tozható, az egyéni értelmek bármilyen más tevékenysé- get vagy érzelmet is választhatnak, amit csak elképzelnek. Fontos megjegyeznünk, hogy választásukat csakis SAJÁT értelmük korlátozza. (Emlékszel a kutyus esetére?) Mivel ösztönözhetjük ezeket az „önálló egyéni értelme- ket”, hogy a SAJÁT Szabad Akaratukból VÁLASSZÁK a Szeretet ösvényét? Ez aztán kényes helyzet a javából, mert az efféle ösztön- zés SEMMILYEN szempontból nem sértheti az egyéni ér- telmet. Ehelyt kell emlékeztetnünk magunkat egyik korábbi kö- vetkeztetésünkre, hogy a Magasztos Érzelmek, tehát a Szeretet is, csak a megfelelõen fejlett értelmek számára lehetségesek. Minél fejlettebb az egyéni értelem, annál magasztosabb érzelmeket képes megtapasztalni.
A Választás Szabadsága 29 Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy má- sik szükséges feltétele, hogy az önálló egyéni értelmek FEJLÕDÉSÉHEZ megfelelõ körülményeket teremtsünk. Nemcsak azért, mert az értelem számára a fejlõdés a leg- logikusabb választás, amellett igen kellemes tevékenység, hanem azért is, mert ez a Magasztos Érzelmek, köztük a Szeretet létrehozásának, fejlesztésének és megtapasztalá- sának elengedhetetlen feltétele. Korlátozható-e bármilyen mértékben az „egyéni értelem- nek” ez a „fejlõdése”? Te behatárolnád-e az értelemnek azt a szintjét, amit a gyermekeid elérhetnek? Megint csak oda jutunk, hogy bármiféle korlátozás a Terv- ben – amint felfedezi azt az „egyéni értelem” – rendkí- vül kellemetlen érzéseket, kiábrándulást és becsapottsá- got ébreszt. Azzal pedig a Magasztos Érzelmek lehetõsé- ge teljes mértékben elvész. Ennélfogva SEMMILYEN korlát nem állítható az egyé- ni értelem fejlõdése elé. Így tehát az igazi Magasztos Érzelmek csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatók, akik Szabad Akaratukból választják a megfelelõ mértékû önfejlesztést ÉS a Terve- zõ iránti Szeretetet.
30 Thomas J. Chalko Ám még az „egyéni értelmek” határtalan önrendelkezé- se és fejlõdési lehetõsége esetén sincs még mindig semmi garancia arra, hogy a Szeretet Ösvényét választják. Ha pe- dig nem, erre vonatkozóan semmi nem szerepel a Terv- ben. Miért is szerepelne? Azért talán, nehogy megzavar- ja a Kimagasló Értelmet? Te terveznél olyan Rendszert, amely nagymértékben megzavarhatná az Értelmed?
A Választás Szabadsága 31 A Szeretet ébredése Hogyan ösztönözhetjük a határtalan önrendelkezéssel és önfejlesztési lehetõséggel rendelkezõ „egyéni értelmeket”, hogy szeressenek bennünket? Már megállapítottuk, hogy a parancsolgatás NEM ered- ményez semmiféle Magasztos Érzelmet. Mások utasítga- tása erõvel szabotálja a Szeretetet. MAXIMALIZÁLHATÓ-E hát a Szeretet és más Magasz- tos Érzelmek LEHETÕSÉGE? Készíthetõ-e TERV a Szeretetre, már a Kezdettõl? Képzeld el az Univerzum Kezdetét. Csak az Értelem létezik, semmi más. A Kimagasló Értelem. Egyedül. Fejleszti önmagát, mert ez az egyetlen logikus és megelégedésére szolgáló tevékenység. Fejleszti önmagát, addig a pontig, ahol elképzelhet és megtervezhet BÁRMIT és MINDENT, amit kíván. Az Értelem elképzeli az Érzelmeket. Az Értelem elképzeli a SZERETET, az érzelmek különösen áldásos cseréjét. Az Értelem arra vágyik, hogy átélje ezt a cserét – hogy szeressen és szeressék.
32 Thomas J. Chalko A szükséglet megállapítása után, elképzeli saját TÁRSASÁGÁT. Elképzeli MÁS értelmek társaságát, önálló és független értelmekét, mert csak õk képesek az Értelem által elkép- zelt és áhított Igaz Szeretet adására és befogadására. Azt már megállapítottuk, hogy valódi Magasztos Érzel- meket csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatunk, akik saját akaratukból választják önmaguk megfelelõ mér- vû fejlesztését. Teljesen elégedett lennél-e azok szeretetével, akik túl egy- ügyûek, túl korlátozott értelmûek ahhoz, hogy megért- senek téged? Emiatt az Értelem ELKÉPZELI, majd MEGTERVEZI a legjobb „rendszert”, amit csak képes, amelyben az Egyé- ni Önálló Értelmek ösztönzést kapnak önmaguk oly mér- tékû fejlesztésére, amilyet csak kívánnak, hogy kifejleszt- hessék saját Szeretet iránti igényüket. Meglehetõsen naiv feltételezés lenne, hogy a Kimagasló Értelem mindössze némi „esélyt” célzott volna meg a Sze- retetre. Sokkal ésszerûbb, ha feltesszük, hogy Kimagasló Értelmével a Szeretet valószínûségét a lehetõ legnagyobb- ra növelte. Hogyan növelhetõ a Szeretet valószínûsége anélkül, hogy
A Választás Szabadsága 33 az a többi Egyéni Értelem önrendelkezését bármi módon sértené? Ahhoz, hogy valami bepillantást nyerjünk, vizsgáljuk meg a „szeretet ébredését”. Mik a szeretet kialakulásának kez- deti feltételei? Lehetséges-e valódi Szeretet anélkül, hogy ismernénk azt, akit szeretünk? Nem túl valószínû. Ezért a Kimagasló Értelemnek módot kellett találnia ar- ra, hogy „megismertesse” magát a többi Egyéni Értelem- mel. Természetesen valakinek az ismerete még nem elég ahhoz, hogy megszeressük, de azért lényeges feltétele. Egyetértesz? Hogyan mutatjuk meg magunkat másoknak, hogy felkelt- sük a kíváncsiságukat, érdeklõdésüket, és elbûvöljük õket? Hogyan növelhetjük a lehetõ legnagyobbra annak az esélyeit, hogy mások Szabad Akaratukból csodálni kezdjenek? Mit tegyünk? Ne feledd, hogy ekkor még a Kimagasló Értelem egye- dül létezik a Semmiben. Az egyetlen dolog, ami tényle- gesen „kinyilvánítható” errõl, az Értelem és annak Nagy- sága. Hogyan nyilvánítható ki az Értelem, hogy mások annak méltányolását választhassák? Te mit tennél?
34 Thomas J. Chalko Mit szólsz a Természet megteremtéséhez? OLYAN gyö- nyörû, OLYAN elbûvölõ, OLYAN fenséges és nagyszerû, OLYAN intelligens a tervezése, hogy mindenki, akibe egy csepp értelem és érzékenység szorult, ÖNKÉNTELEN a TERV csodájára jár. Találkoztál már valaha valakivel, aki nem csodálta a Ter- mészetet? El kell ismernünk, hogy a csodálat kitûnõ elsõ lépés a Sze- retet felé… Szerethetsz-e igazán valakit, ha nem kél ben- ned csodálat iránta? A Kimagasló Értelem ezért elképzelte a Magasztos Anyagi Valóságot és az Életet, hogy az „önálló egyéni értelmek” majd egy szép napon megtanulhassák csodálni a Terv Szépségét és Intelligenciáját – de csak akkor, ha úgy dön- tenek, hogy a felfogásához megfelelõ szintre fejlõdnek, és maguktól választják ezt a viszonyulást. Más szóval, az Élet és a pompásan tervezett anyagi Va- lóság az Értelem megnyilvánulásának egy módja, mellyel bármely értelmes megfigyelõ számára felfedheti Nagysze- rûségét anélkül, hogy sértené a megfigyelõ önrendelke- zését és Választásának Szabadságát. A Természet és az Élet megtervezésével a Kimagasló Ér- telem nagymértékben megnövelte annak VALÓSZÍNÛ- SÉGÉT, hogy az egyéni értelmek felfigyeljenek puszta lé-
A Választás Szabadsága 35 tezésére, megismerjék, megtanulják értékelni Nagyszerû- ségét, és Szabad Akaratukból viszonozzák csodálatát és Szeretetét. Ezután a Kimagasló Értelem tudatosan elképzelte, és a legapróbb részletekig megtervezte, majd elindította az ál- talunk ismert Univerzum és Természet teremtését. A ter- vezési folyamat a Semmi egy rendkívüli intelligenciával megtervezett felkavarásával kezdõdött – az Értelem által vezérelt mérhetetlen robbanással. Tudósaink ezt a robbanást a „Nagy Bumm”-nak nevezik. Az atomok, galaxisok, csillagok, bolygók, az Élet mind tudatos és folyamatos elképzelés, tervezés és teremtés eredményei. A terv még messze van a megvalósulástól – minden jel arra utal, hogy végrehajtása ma is folyik… Érdemes megjegyezni, hogy ennek „kõkemény anyagi bi- zonyítéka” az, hogy az Univerzum a tér EGYETLEN PONTJÁBÓL ered. Minden, amit csillagászaink képesek értelmezni belõle, óriási sebességgel TÁVOLODIK ettõl a ponttól, amit a Nagy Bumm epicentrumának neveznek. [16] A földi tudósok egyik ámulatból a másikba esnek a távol- ban, a Világûr Mélyén megfigyelhetõ folyamatok bonyo- lultsága és Szépsége láttán. Egyre több tudós ismeri el, hogy a Világûr Mélyében zajló folyamatokat figyelve sokkal több kérdésük vetõdik fel, mint amennyi választ kapnak.
36 Thomas J. Chalko Miért? Mert TELJESEN figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy a Mindenség Tudatosan, Értelmesen, Tervszerûen és Céltudatosan teremtõdik. Mint a Kimagasló Értelem bármely teremtménye, az Uni- verzum éppen annyira mûalkotás, a Szépséget képviselõ mûtárgy, mint amennyire hasznos vagy célszerû. Talán nem értesz egyet azzal, hogy a Mindenség Tervé- nek egyik elsõdleges célja a Szépség volt? Képesek-e tudósaink megmérni a Szépséget?
A Választás Szabadsága 37 A Cél Nem hagytunk ki valami valóban fontos dolgot? Kik azok az „egyéni értelmek”, akik „korlátlan önálló- sággal” és „önmaguk fejlesztéséhez” „korlátlan potenci- állal” rendelkeznek? Kik azok, akik a Kimagasló Értelem „értelmes társai” lehetnek, s akiket „lelkesíteni” kell ah- hoz, hogy megtanulják Szeretni a Tervezõt saját Szabad Akaratukból? Hát nem miattuk készült az egész Univerzum és az Élet terve? Hol vannak akkor? Nem mások Õk, mint az Emberi Lények. Emberek. Mi. TE meg ÉN. Egyéni, önálló értelmek, határtalan lehetõséggel a fejlõdésre… (vagy az elnyomorodásra, ami kizárólag a mi Szabad Választásunkon múlik…) MI vagyunk az egész Univerzum Célja.
38 Thomas J. Chalko Az egész anyagi Mindenség teremtésének mi vagyunk a központi és elsõdleges OKA. Atomok, csillagok, galaxi- sok, bolygók, Élet és minden más, amirõl még nem is sejt- jük, hogy létezik. MI vagyunk azok, akik a Kezdetkor egyedül létezõ Ki- magasló Értelem „értelmes társai” lehetünk. AKKOR és HA rájövünk, hogy kik vagyunk, természe- tesen. AKKOR és HA értelmünk odáig fejlõdik, hogy képes lesz érteni és értékelni a Kimagasló Értelem Nagyszerûségét. AKKOR és HA nem pusztítjuk tovább a Természetet, és felismerjük benne a szemünk elõtt megnyilvánuló Kima- gasló Értelmet. Továbbá, amikor a fentieket BEBIZONYÍTJUK magunk- nak az Én (a Self) tanulmányozásával. „Aki nem ismeri az Én-t, nem ismer semmit, de aki meg- ismeri azt, máris megszerzi a Mindenség Mélyérõl szóló Tu- dást.” [1] [2] Mi volt tehát az EREDETI Célja a mi megtervezésünk- nek? Emlékszel?
A Választás Szabadsága 39 Önmaga fejlesztésének folyamán a Kimagasló Értelem el- képzelte a Magasztos Érzelmek, például a Csodálat és a Szeretet kialakulásának és átélésének szükségét. Mindeze- ket nem tapasztalhatta, amíg egyedül létezett. Ebbõl következõen minden egyes emberi lény létezésé- nek KÉT oka van: 1. egyéni értelmünket a lehetõ legnagyobb mértékig fejlesszük 2. fejlesszük képességeinket az általunk elképzelhetõ Legmagasztosabb Érzelmek átélésére Ez a KÉT Ok PONTOSAN megegyezik a Kimagasló Ér- telem Kezdetek KEZDETÉTÕL való létezésének okaival… SEMMILYEN korlátozás nincs benne… NEM IS LEHET korlátja… Értelmünk fejlõdése elõtt éppúgy nincsenek határok, mint a Kimagasló Értelem fejlõdése elõtt… Érted? Ha téged is annyira megindít ez, ahogyan engem, miközben e szavakat írom, az azt jelenti, hogy legalább a kiindulási szinten megértetted a Célt. Ha nem, kérlek olvasd el újra a könyv elejét idáig, és pró- báld megérteni, amit megkíséreltem elmagyarázni.
40 Thomas J. Chalko Lehetséges? A Mindenség imént felfedezett Célja túl szépnek tûnik ah- hoz, hogy igaz legyen… Hogyan gyõzõdhetünk meg arról, hogy képesek vagyunk- e megérteni a Teremtõ Célját és indítékait korlátozott ér- telmünkkel? Egyetértek, pillanatnyilag nem érzékelünk, nem fogunk fel mindent. Amit viszont IGEN, annak végül elegendõ- nek kell lennie ahhoz, hogy kialakítsuk saját Megértésün- ket az EGÉSZRÕL. Nem kell törekednünk erre – hiszen Szabadon Választ- hatunk. Ha azonban úgy döntünk, hogy törekszünk a megértés- re, megteremtjük a megértés elérésének lehetõségét, egy- szerûen mert értelmesek vagyunk, és mert értelmünk cso- dálatos módon képes a szándék irányában NÖVEKED- NI. Más szóval mi, teljes egészében magunktól teremtjük meg és növeljük a megértés lehetõségét. Képesek vagyunk saját megértésünk kialakítására. Ha tehát meg sem próbálod, soha nem fogod megtudni, mennyit érthetsz meg. Én úgy gondolom, hogy TÖRE- KEDJÜNK a maximális megértésre, és CSELEKEDJÜNK eszerint. Ez a könyv az én megértésemet tükrözi. Neked ki kell alakítanod a magadét.
A Választás Szabadsága 41 „Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…” „Aki keres, talál” [2] De nem jelent-e súlyos korlátot a fizikai testünk? Nem kér- dõjelezi meg a fizikai test puszta léte következtetéseink né- melyikét? Mindenekelõtt arra jutottunk, hogy Önálló Egyéni Értel- mek vagyunk, és NEM csupán fizikai testek. A fizikai tes- tek átmeneti eszközök, amelyeket önmagunk megisme- réséhez alkalmazunk. Egyéni értelmünk fejlõdése elõtt nincs korlát, mi ma- gunk azonban felállíthatunk ideiglenes határokat, egy- szerûen azért, mert fejlõdésünk bizonyos szintjén célsze- rûnek tûnhet. Például Szabad Akaratából bármelyikünk tudatosan dönt- het úgy, hogy fizikai testben él le egy életet. Nagyon jó Szeretet-lecke, ha megtanuljuk más Egyéni Ér- telmek Szeretetét, olyanokét, akik hozzánk hasonló fej- lõdési szinten állnak, nemde? A fizikai testben élt élet ugyanakkor VIZSGA is, mely- ben a tudatos létezés Céljának megértésérõl adhatunk szá- mot. Ezt a „vizsgát” részben magunk fabrikáljuk magunk- nak ahhoz, hogy „kipróbáljuk”, mennyit értünk, isme- rünk VALÓJÁBAN az Univerzumból. A többi Egyéni Ér-
42 Thomas J. Chalko telemmel az anyagi valóság környezetében folytatott kap- csolatok kiváló feltételeket biztosítanak egy efféle vizs- gához. Egyik elsõ következtetésünk a könyvben az volt, hogy az Értelemnek már azelõtt léteznie kellett, hogy fizikai tes- teink megjelenhettek. Ebbõl következik, hogy már szü- letésed elõtt rendelkeztél bizonyos „elméleti” ismerettel arról, hogyan kell élni egy életet. Ezért ismered a választ a könyv minden egyes kérdésére. Már „hallottad valahol”. Emiatt nem mondhatok neked semmit, amit ne „tudnál”. Én csak felhívhatom rá a tu- datos figyelmedet. Önálló fizikai testben élve bebizonyíthatod, hogy érted. Például, ha elég jól érted, újra felépítheted Univerzum- beli létezésed Célját, még akkor is, ha „emlékeid” telje- sen kitörlõdtek születésedkor. Valójában a fizikai testbeli lét egyik fõ célja éppen az, hogy megtaláld a Célt, újra és újra, még a legváratlanabb és leg- nagyobb próbatételt jelentõ helyzetekben is. Ez az egyik módja, hogy bebizonyítsd önmagadnak, tudod, hogy tu- dod, ki vagy, és mit teszel a Mindenségben. Emellett a fizikai testben egyedi lehetõséged nyílik arra, hogy tapasztalatokat szerezz a Természetrõl, és tanulmá-
A Választás Szabadsága 43 nyozhasd azt, ami egyszerûen a Kimagasló Értelem meg- nyilvánulása az értelmes megfigyelõk számára. Ebbõl kö- vetkezõen az élet a fizikai testben lehetõséget nyújt arra, hogy a Természetet tapasztalva-tanulmányozva „megis- merkedj” a Kimagasló Értelemmel. A legjobb, természetesen, ha elõször a saját testedet ta- nulmányozod. Ha nem veszel tudomást a Természetrõl, és pusztítod, ha nem vagy képes felismerni Tervezõjének, a Kimagasló Ér- telemnek a Nagyszerûségét, hogyan élhetnél át magasz- tosabb érzelmeket? Tegyük fel, hogy megterveztél és felépítettél egy pompás házat, aztán a gyermekeidnek ajándékoztad. Hogyan éreznéd magad, ha randalíroznának, törnének- zúznának benne? Építenél-e nekik egy másikat? Érdekelne-e olyanok ismeretsége, akik nem képesek ér- tékelni értelmed és nagyvonalúságod? Az élet vizsga, akár megérted, akár csak álmodsz a meg- értésérõl. A fizikai létünk más vonatkozásairól (és szükségességé- rõl) a könyv késõbbi részeiben beszélünk majd.
44 Thomas J. Chalko Imádat és félelem Szeretnéd, ha a gyermekeid imádnának téged? [17] Szeretnéd, ha imádnák a képeidet, a szobraidat, oltáro- kat emelnének neked, ahelyett, hogy felismernék, ki vagy valójában, és méltányolnák, amit teszel? Elégedett lennél egy efféle kultusszal? MIÉRT NEM? Kérlek, alaposan gondold át, MIÉRT tûnik egy ilyesfajta ténykedés tiszta képtelenségnek. Próbálj logikus OKOT találni rá, amitõl képtelenségnek hat. Vizsgáld meg az ér- zéseidet. Hogyan ÉREZNÉD magad, ha gyermekeid úgy dönte- nek, hogy imádni fogják a szobraidat, és imádkoznak a képeidhez? Elégedett lennél? Miért nem? Értelmedet és intelligenciádat kielégítené ez? Nem lennél-e mélységesen csalódott amiatt, hogy a gye- rekeid semmi értelmesebbet nem tudnak kitalálni? Az imádat méltán kiábrándító, kényelmetlen, sõt akár bosszantó is bárki számára, aki elég értelmes, hogy fel- fogja a velejáró érzelmeket. Ez természetesen vonatko- zik a Kimagasló Értelemre is. Meg kell állapítanunk, hogy:
A Választás Szabadsága 45 Nincs semmi értelme bárkit vagy bármit imádni. Az imá- dat bármely formája az imádó teljes tudatlanságát bizo- nyítja. Hát persze, hogy az elejétõl fogva tudtad, nem igaz? Vé- letlenségbõl nem pont ezt mondja az Elsõ és legfontosabb „parancsolat”2 a Bibliában? [4] Látod, mennyire kiforgatták mára? Látod, hogyan terem- tett ezen egyszerû, logikus tanács mellõzése kedvezõ kö- rülményeket a primitív kultuszok és vészes bálványok ré- szére? Nézzük, MIÉRT merül bele oly sok földi ember minden- féle kultuszba? Az imádat akkor jelentkezik, amikor elnyomjuk és tevé- kenyen szabotáljuk az egyéni értelmet. Az értelem a leg- hatásosabban FÉLELEM keltésével nyomható el és sza- botálható. Ha valaki halálra rémült, aligha képes logiku- san gondolkozni, nem igaz? Talán véletlen, hogy az imádattal foglalkozó emberek mélységesen rettegnek is? 2 2. Móz. 20, 3: „Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem.” 20, 4: „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a me- lyek fenn az égben vagy a melyek alant a földön vagy a melyek a vizek- ben a föld alatt vannak.” 20, 5: „Ne imádd és ne tiszteld azokat…” (Károli Gáspár fordítása). Majd késõbb: „Ne készíts ábrázolást semmi- rõl, ami Velem van” [4]
46 Thomas J. Chalko Talán véletlen, hogy a FÉLELEM hirdetése az egyik kulcs- fontosságú módszer az imádók tömegének féken tartá- sára és irányítására? Ám a félelem az Egyéni Értelem tudatos érzelme, ame- lyet Egyénileg érzékel. Tudatosan CSAK akkor félhetünk, ha MEGENGEDJÜK magunknak. Megijedtél, amikor valaki azzal próbált rád ijeszteni, hogy „Isten megbüntet, ha nem csinálod ezt-meg-ezt”? Vedd észre, hogy CSAK akkor féltél, ha MAGAD is ELHITTED a lehetõséget, és CSAK ha értelmed képtelen volt más le- hetõségeket és megoldásokat találni. Féltél-e, amikor TUDTAD, hogy a fenyegetõ személynek fogalma sincs, mirõl beszél? Összefoglalva, a tudatos FÉLELEM az Egyéni Értelem ÖNMAGÁT korlátozó választásának eredménye. Van-e egyáltalán BÁRMI az Univerzumban, amitõl fél- nünk kellene? Emlékszel a Célra? Emlékszel, KI vagy, és MIK a lehetõ- ségeid? Mit gondolsz hát? Csakis olyan korláttal találkozhatunk a Mindenségben, amit mi magunk állítottunk önmagunk elé.
A Választás Szabadsága 47 Akkor hogyan tovább? Akkor mit tegyünk most? Hogyan éljünk? Én nem tudom megmondani neked. Tulajdonképpen SENKI NEM mondhatja meg az égvilágon. Még maga a Kimagasló Értelem sem képes BÁRMIFÉ- LE választási lehetõséget biztosítani neked… A választási lehetõségek biztosítása bárki másnak egyéb- ként is TELJESEN értelmetlen… Minden Egyéni Értelmet, beleértve TÉGED is, KIMON- DOTTAN teljes önrendelkezésre és Korlátozásmentes Szabad Választásokra TERVEZTEK. Tehát ne engedd senkinek, hogy irányítsa az életed… Megvan az OKA, hogy korlátlan önrendelkezést és a Vá- lasztás Szabadságát kaptuk. Emlékszel, mi az? Világosan láttuk, hogy az „egyéni értelmek” önrendelkezése és Választásuk Sza- badsága nélkül nem létezik lehetõség a Szeretetre. Ezért tehát az egyéni értelem önrendelkezése semmikép- pen nem sérülhet. Ami téged illet, meg kell TANULNOD,
48 Thomas J. Chalko hogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is – egyéni értelmed ezen a módon fejleszti önmagát. Tehát TELJES EGÉSZÉBEN TE választod meg, hogyan élj. Ebbõl a szempontból világos, hogy egyszerûen lehetet- len bárkinek pontosan elõírni, hogyan éljen. Mindazon- által bölcs dolog kidolgozni néhány általános elvet, ame- lyen az emberek eltöprenghetnek. A másik jó módszer, ha élõ példával szolgálunk mások számára. Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk, hogy az Univerzum Célja szerint mit érdemes elkerülnünk. Például, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz- hangban élünk, akkor nem szabad megsértenünk senki más Választásának Szabadságát SEMMILYEN módon. Ezt a következõ „tanácsban” összegezhetjük, kérlek, gon- dolkodj el rajta: Saját Választási Szabadságod gyakorlása oly módon, hogy az korlátozza valaki más Választási Szabadságát, nyíltan ellentmond az Univerzum Céljának. [1] Miért? Mert a Választási Szabadság korlátozása azonnal megbénítja vagy megszünteti a Magasztos Érzelmeket. Emellett, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz- hangban élünk, nekünk magunknak sem szabad sérte-
A Választás Szabadsága 49 nünk senki más Egyéni Értelmének fejlesztését SEMMI- LYEN módon. Ha valaki BÁRMIKÉPPEN elnyomja akárki más Egyé- ni Értelmének Fejlesztését, ugyancsak nyíltan megsérti az Univerzum Célját. Ez ugyanolyan súlyos, mivel közvetlenül szabotálja a Célt…
50 Thomas J. Chalko Gyakorlati példák Az imént megegyeztünk, hogy bármilyen tevékenység, amely megsérti és/vagy elnyomja egy egyéni értelem fej- lõdését, méghozzá bármilyen módon, az megsérti és sza- botálja az Univerzum Célját. Néhány példa ilyen tevé- kenységre: • Hiedelmek, hitek, hiedelem-rendszerek terjesztése, hirdetése, függetlenül azok sajátosságaitól • Hipnózis alkalmazása (mind egyéni, mind csopor- tos formában) hiedelmek és hiedelem-rendszerek beültetésére (az értelem félreprogramozása) • Bárminemû félelem keltése és fenntartása. Ide tar- tozik minden „félelem-propaganda”, mint például az Istentõl, betegségektõl, haláltól, pokoltól, nap- sütéstõl vagy bármi mástól való félelem és/vagy hisz- téria keltése • Bármiféle tan- vagy hittétel, tekintély, hatalom rá- kényszerítése másokra • Az alternatív nézõpontok elnyomása és kigúnyo- lása • Az egyéni VÁLASZTÁSI SZABADSÁG akadályozá- sa bármi módon (például emberek kényszerítése, hogy parancsokat hajtsanak végre, vagy hogy olya- nokká váljanak, mint mások stb.) • Az egyéniséggel szembeni tiszteletlenség – a statisz- tikák követése az értelem helyett • A gondolat szabadságának bárminemû korlátozása
A Választás Szabadsága 51 • A tudatosság elhomályosítása érzékelést megváltoz- tató kábítószerekkel, egyéb anyagféleségekkel illet- ve tevékenységekkel • Primitív ösztönök megerõsítése, hirdetése és dicsõ- ítése • Erõszak hirdetése és dicsõítése A fentiek közül mely tevékenységek a legveszélyesebbek az Egyéni Értelem számára? A tudatosság félreprogramozása általában nem fordítha- tó vissza egykönnyen. Például, tudod-e, mennyi tudatos erõfeszítést és önfegyelmet igényel egy szokás leküzdé- se, amelytõl szeretnél megszabadulni? Felismered-e, hogy a tanultak kitörlése gyakran sokkal-sokkal nehezebb, mint megtanulni valamit a nulláról? Néhány ember annyira „megrekedtnek” tûnik, hogy alig- ha változik meg, hacsak újra nem születhet… Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a Céllal való különféle visszaélések következményeit, tegyük fel, hogy egy em- ber, akivel szemben valamennyi fenti visszaélést elkövet- ték, egy szép napon felfedezi a Mindenség Célját, és a tényt is, hogy hosszú idõn át az orránál fogva vezették. Ha te rájössz, hogy hosszú idõn át becsaptak, és ezt bi- zonyítani is tudod, akkor megbízol-e azokban, akik át- vertek, és követed-e õket másnap is?
52 Thomas J. Chalko Az Egyéni Értelem ébredése a félreprogramozás látványos megfordítását eredményezheti. Az új ismeretek igen könnyen elsajátíthatók, amint valaki felfedezi, hogyan nyerheti vissza önrendelkezését Értelme és Választási Sza- badsága segítségével. Ez alól a jelek szerint csak egy eset kivétel. Ha az illetõ kábítószereket fogyasztott. Egyik barátom mesélt néhány ismerõsérõl, akik halluci- nogén gombákkal kísérleteztek két hónapon keresztül. Mindössze két hónapig. A kísérletek befejezése óta hosszú idõ eltelt már, de még mindig meg vannak gyõzõdve ró- la, hogy „delfinek”. Semmiféle értelmes kommunikáció- ra nincs lehetõség velük, hiszen „delfinek”… Semmi baj a fizikai testükkel, Értelmük károsodása azon- ban tartósnak tûnik. Õk maguk programozták félre saját érzékleteik meghamisításával… Gyakorolták Választási Szabadságukat… Az Egyéni Értelem elleni bármely más cselekmény poten- ciális tanpéldának látszik, amely végül tudatos elõrelépést jelent az adott életben – kivéve a kábítószer-fogyasztást. A drogok azon túl, hogy az Értelem drámai és azonnali hanyatlását okozzák, egyúttal súlyosan csökkentik a ké- pességét is önmaga megjavítására.
A Választás Szabadsága 53 Hogyan is ébreszthetnénk fel egy Értelmet, ha nem mû- ködik? Hány sérült értelemmel leélt élet szükséges az intelligen- cia újjáépítéséhez? Van kedved hozzá, hogy a saját bõrödön próbáld ki?
54 Thomas J. Chalko Az Univerzum Teljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél- jában SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nem szerepel. Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kez- dettõl fogva nem anyagi természetû. Itt nem anyagin azt értem, hogy „nem atomokból álló” [1]. A Kimagasló Ér- telemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei. Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése. A Kima- gasló Értelemé és a miénk. Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû. Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre össz- pontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és ha- nyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hi- ba, amit csak elkövethetünk. Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készült az Anyagi Univerzum? Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és csodáljuk Intelli- gens Tervezését. Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értel- münket.
A Választás Szabadsága 55 Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit. Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk és Magasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében. Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni – kezdhet- jük mindjárt egymáson… Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti „játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva [1], kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát. Választhatod azonban azt is, hogy sohasem nõsz fel… Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a leg- értelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll a Választás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véle- ményt. Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait, nyil- vánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja szá- munkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és ta- nulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egye- temes Törvénynek nevezhetünk [1]. Fontos megjegyez- nünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi va- lóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem a Tudatosság és az Értelem területén is. Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshez sem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek. Az anya-
56 Thomas J. Chalko gi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej- lõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember (ma- gamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved. [12] Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapí- tásának folyamatában – amelyben kipróbálunk ezt-azt, naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk be- lõlük – meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkat és értelmünket. És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át, meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasz- tosabb érzelmeket, amiket csak el tudunk képzelni. Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelni minden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan Le- hetõségekkel bíró Egyéni Értelmet… Netalántán nem így foglalkozunk-e saját gyermekeinkkel? Véletlen lenne?
A Választás Szabadsága 57 Önjavító Tervezés Mik a cselekvés következményei, szemben a gondolko- dás következményeivel? Amikor gondolkodunk, gondolataink eredménye pusz- tán képzeletünkben marad meg. A gondolkodáshoz nincs szükség más Egyéni Értelmekkel való kölcsönhatásra. Amikor csinálunk valamit, lehetõségünk nyílik arra, hogy megtapasztaljuk cselekedeteink következményeit. Eköz- ben információt is cserélünk más Egyéni Értelmekkel. Ebbõl kifolyólag – értelmesek lévén – a cselekvés lehetõ- sége létrehoz egy mechanizmust, miáltal tanulhatunk a tetteinkbõl. Tetteink következményeit elemezve megis- merhetjük a kapcsolatot a tettek (az ok) és a következ- ményeik (okozat) között, nem csak magunkra, hanem más Egyéni Értelmekre nézve is. Melyek az Univerzum Céljára való tekintet nélküli cse- lekmények következményei? Meglepetésünkre a Cél elleni bármely tett az Egyéni Ér- telmek szenvedését és nyomorúságát okozza. Lehet, hogy a miénket, lehet, hogy másokét. Minél inkább semmibe vesszük a Célt, annál súlyosabb a hatására bekövetkezõ szenvedés és nyomorúság.
58 Thomas J. Chalko Mivel értelmesek vagyunk és nem szeretjük a „szenvedést és nyomorúságot”, MEGTANULHATJUK, hogyan kerül- jük el. Mi a végsõ lecke? Az, hogy megtanuljunk az egész Univerzum Céljának megfelelõen élni és cselekedni. Mi van akkor, ha megtagadjuk a tanulást? Szenvedünk. Addig szenvedünk, amíg meg nem tanuljuk, miért. Ad- dig szenvedünk, amíg ki nem találunk valamit a szenve- dés elkerülésére. Addig szenvedünk, amíg már eleget tu- dunk. Amíg meg nem értjük a Célt, és Szabad Akaratunk- ból életmódunkká nem alakítjuk. Ez egy nagyszerû Önjavító mechanizmus alapja a Min- denségben. Minden Egyéni Értelemnek meg kell tapasz- talnia Választási Szabadságának minden következményét ahhoz, hogy tanulhasson. Nincs mód arra, hogy megszökjünk a következmények elõl – egyszerûen mert Értelmünk tovább létezik vég nél- kül, és nem állítható semmilyen korlát, emlékszel? Nem szökhetsz meg ÖNMAGAD elõl. Választási Szabadságunk nem sérülhet semmilyen módon, ám visszajelzést kapunk elkövetett hibáinkról. Ügyes, nemde? Összegezve, fontos, hogy felismerjük, és észben tartsuk a következõket:
A Választás Szabadsága 59 1. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság létezik. 2. Van OKUK rá, hogy létezzenek – a Mindenség Cél- jának mellõzése 3. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság meg- szüntethetõ 4. Vannak MÓDSZEREK a szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság megszüntetésére, ha megtanuljuk felismerni és tisztelni az egész Univerzum Célját mindenben, amit teszünk. Micsoda véletlen, hogy e „négy nemes igazság” ponto- san egybeesik bolygónk ismert történelmének egyik leg- meghatározóbb Egyéni Értelme által levont következte- tésekkel [3]. Hát nem tökéletesen világos? Azzal, hogy módszereket keresünk a szenvedés, nyomo- rúság és boldogtalanság tartós megszüntetésére, fokoza- tosan megtanuljuk méltányolni és megérteni az egész Uni- verzum tervét és Célját. Vedd észre, hogy egyetlen dogma vagy tantétel sincs a fen- ti „négy nemes igazság”-ban. Megfogalmazásukhoz pusz- tán a Valóságra kell utalnunk, amit minden nap megfi- gyelhetünk.
60 Thomas J. Chalko A hibák elkerülése Elkerülhetjük-e a hibákat? Hadd válaszoljak erre egy kér- déssel: Megtanulhat-e egy gyerek járni anélkül, hogy egyszer is elesne? A hibák a tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. Tel- jesen nem kerülhetõk el, mert ezáltal éppen a tanulás me- chanizmusát szüntetnénk meg. Azonban a felismert hibák ismétlése elkerülhetõ, és el is kerülendõ. Emellett értelmünk segítségével megfigyelhet- jük mások hibáit, és tanulhatunk belõlük. Honnan tudjuk, mi számít hibának? Lényegében minden tett, ami figyelmen kívül hagyja az Univerzum Célját, hi- bának tekintendõ. A gyakorlatban mind Önmagunk, mind mások szenvedé- sének és nyomorúságának tapasztalása figyelmeztetés, hogy elemezzük, MI is pontosan a SAJÁT hibánk. Nagyon fontos, hogy felismerjük cselekedeteink és a kö- vetkezményei közötti „ok-okozati” kapcsolatot. Az is elõ- fordulhat, hogy tetteink MÁS embereket késztetnek a MAGUK hibáinak elkövetésére.
A Választás Szabadsága 61 Gondoljuk át a következõ példát. Manapság sokan ápol- gatják az úgynevezett „áldozati bárány mentalitást” – másokat hibáztatnak SAJÁT beteges érzéseik és korlátaik miatt. Tegyük fel, hogy azt mondod egy ilyen embernek, hogy „az Univerzumban mindenki határtalan lehetõségekkel rendelkezik”. Nagyon valószínû, hogy az illetõ még nyomorultabbnak és tökéletlenebbnek fogja érezni ma- gát – és ezért az érzésért TÉGED hibáztat majd. Hol itt a hiba? Te azzal hibáztál, hogy túl sokat próbáltál elmagyarázni túl rövid idõ alatt. Hogyan is várhatnád egy gyerektõl, hogy fusson, ha még fel sem tud állni? Elmulasztottad a másik személy megértési képességében található korlátok felismerését és azonosítását. Emiatt nem volt semmilyen terved arra, hogyan közöld mondandódat úgy, hogy a má- sik megértse. Végeredményképpen a másik teljesen fél- reértett. Ahhoz, hogy valamit sikeresen elmagyarázzunk, „tervet” vagy „módszert” kell készítenünk az „áldozati bárányok- kal” vagy más megértési nehézséggel küszködõ emberek- kel való foglalkozáshoz. Colin Tipping leírt egy módszert, amely kiváló példa az emberek átfogó, gyakorlatias és igen sikeres irányításához, hogy maguktól kitörölhessék „áldozati mentalitásukat” csakúgy, mint sok más korlát- jukat [6].
62 Thomas J. Chalko Esetleg körüljárhatod a könyvben általam használt mód- szert. Ez sem újdonság. [11] Egy értelmes „terv” vagy „módszer” bármiféle tudatos te- vékenység legfontosabb része. Végy példát a Kimagasló Értelemrõl. Tervezd meg a sa- ját tetteidet. Van Értelmed, és Szabadon Választhatsz. Használd ki!
A Választás Szabadsága 63 Gyakori kérdések Mi van akkor, ha valaki egyszerûen nem ért semmit, sõt még a megértés szükségessége sem merült fel benne? Hibáztathatsz egy csecsemõt, amiért még nem tanult meg járni? A legfontosabb elv, hogy tiszteljük más Egyéni Értelmek Választási Szabadságát. Számukra az EGYETLEN tanu- lási lehetõség, ha hagyjuk õket, hogy elkövessék a maguk hibáit. Hagyd békén õket, így szembesülhetnek hozzáál- lásuk következményeivel. Mit tegyek, ha az emberek kinevetnek, kigúnyolják a né- zeteimet és folyamatosan szidalmaznak? Ha egy kutya megugat, visszaugatsz? Emlékszel rá, hogy KI vagy? Egyéni Értelem Határtalan Lehetõségekkel. Senki sem árthat Egyéni Értelmednek – téged kivéve. A te érzéseid a TE felelõsségi körödhöz tar- toznak. Ne is próbálj másokat hibáztatni a SAJÁT érzé- seidért! Sokat kell még tanulniuk azoknak, akik kigúnyolnak má- sokat. Neked pedig ezt kell tiszteletben tartanod. Hogyan is hibáztathatnál egy kisbabát azért, mert még nem tanult meg járni?
64 Thomas J. Chalko Rájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy ér- telmes „metódust”, mellyel az efféle embereket kezelhet- jük. Tekintsd ezt kihívásnak saját intellektusod számára. Felismered egy ilyen kihívás elemeit ebben a könyvben? Mi a helyzet, ha valaki fizikailag próbál bántalmazni? A fizikai testünk amúgy is ideiglenes. Mindössze tanulá- si segédeszköz. Ha támadás ér, emlékezz rá, Ki Vagy, és mi létezésed Célja. Szabadságodban áll eldönteni, hogy védekezel-e vagy sem. Választásod kizárólag azon múlik, mennyire vagy ké- pes megérteni az egyes lehetõségek következményeit. Ki- tûzhetsz egy rövid távú célt (fizikai tested túlélését), vagy egy hosszú távút – Értelmed és azon képességeid fejlõ- dését, hogy a legszélsõségesebb körülmények között is át- élhesd az elképzelhetõ legmagasztosabb érzelmeket. Néha esetleg kompromisszumot választasz. Választási Szabad- ságodat csakis saját Értelmed korlátozza. Hadd emlékeztesselek, hogy senki sem olthatja ki a tu- datosságodat és az Értelmedet, még egy atomrobbantás- sal sem. Csak saját magad pusztíthatod el, azáltal, hogy félreprogramozod és megfertõzöd. Honnan veszem, hogy atomrobbanással sem? Nos, a Kimagasló Értelem nyilván- valóan épségben megúszta a Nagy Bummot (a Minden- ség legnagyobb nukleáris robbanását). Egyéni Értelmeink, bár még nem fejlõdtek ki oly mértékben, hasonló „dimen-
A Választás Szabadsága 65 zióban” léteznek, távol az atomok alkotta anyagi Való- ságtól. Egy szép napon majd a legtágabb összefüggésben is telje- sen megérted a „Ne állj ellen a gonosznak!” õsi tanácsát [5] [7] [8] – az egész Mindenség Célját, csakúgy, mint a magad szerepét benne. Mi a helyzet az öngyilkossággal? Az öngyilkossággal az emberek egyértelmûen bebizonyít- ják, hogy fogalmuk sincs a Mindenség Céljáról, különös- képpen pedig, hogy nem értik a fizikai testben élt élet szükségességét és a benne rejlõ lehetõségeket. Emlékszel a „cselekvés” és a „gondolkodás” közti különbségre? Egyszerûen „megbuknak” az Élet „vizsgáján”. Megbuk- nak a „cselekvés” vizsgáján. Ennek legvalószínûbb követ- kezménye, hogy sokszor meg kell ismételniük a vizsgát, amíg mindezt meg nem értik. Az élet vizsga, akár megértjük, akár csak álmodunk ar- ról, hogy értjük.
66 Thomas J. Chalko Alapvetõ segédeszközök Észlelés Hogyan vesszük észre, járjuk be és csodáljuk a bennün- ket körülvevõ Természet szépségét? Értelmünk legalapvetõbb eszköze az Észlelés. Az észlelés gépezete nélkül értelmünk képtelen lenne információhoz jutni. Emiatt rendkívül fontos, hogy megértsük észlelésünk alapelveit és korlátait. Az észlelésnek létezik egy Törvénye, amelyet Egyetemes- nek nevezhetünk, mert BÁRMILYEN helyzetben érvé- nyes. Ez a Különbségek (kontrasztok) Törvénye. Az észlelés a KÜLÖNBSÉGEKEN alapul. Csak azért tu- dod elolvasni ezt a szöveget, mert a betûk kellõ mérték- ben elütnek a háttértõl. Csakis akkor észlelünk valamit, ha megfelelõ ellentétek- be öltöztetjük. Az egészséget például akkor értékeljük, ha elveszítjük. Nyomorúság és szenvedés szükséges ahhoz, hogy a boldog létezést meghatározhassuk, és méltányol- juk. Az embereknek meg kell tapasztalniuk a harc és a ve- télkedés következményeit ahhoz, hogy felfedezzék, mennyivel bölcsebb lehetõség a Szeretet és az együttmû- ködés.
A Választás Szabadsága 67 A különbségek elve mindenfelé feltûnik a Természetben, beleértve Valóság-érzékelésünk valamennyi nézõpontját. Emiatt az Egyetemes Törvény részét képezi, ahová az Univerzumszerte érvényes elvek tartoznak [1]. Az észlelés ezen alapelvének ismeretében megvizsgálhat- juk választásainkat, és arra törekedhetünk, hogy a lehe- tõ legnagyobb mértékben kiaknázzuk képességeinket. Például, ha tényleg meg akarjuk érteni a Szeretet fontos- ságát, képzeljük el, figyeljük meg, elemezzük, sõt akár él- jük is át a hiányát. A dolgok megfelelõ ellentétek közé állítása drámai mértékben fokozza felfogóképességünket. Mikor a legközelebb olvasod ezt a könyvet, próbáld meg- figyelni, hogy a szándékos ellentéthasználat részemrõl ho- gyan és miért serkenti megértési készségedet. Néhány ellentétpár provokál bennünket, míg mások csak bosszantanak. Azonkívül léteznek igen kellemes, értel- münket serkentõ „ellentét”-társítások is. Tekintsük például a zenét. A hangjegyeknek (hangoknak) bizonyos „skála” szerint különbözniük kell egymástól. Amikor ezeket a különbségeket (tónusokat) sajátos mó- don rendezzük el, elérjük azt a hatást, amit „harmónia”- ként észlelünk. Az ellentétek harmonikus összeállítása na- gyon kellemes és élvezetes.
68 Thomas J. Chalko A „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találom- ra kiválasztott hangokat, még egy kitûnõen felhangolt zongorán sem. Mind a harmónia összeállítása, mind ész- lelése az értelem feladata. Emlékszel rá, hogy érzed magad, amikor a kedvenc mu- zsikádat hallgatod? Az adott „harmónia”, amit kiválasz- tottunk, és amit „kedvelt”-nek címkézünk, mélyreható változásokat idéz elõ tudatállapotunkban és közérze- tünkben. A Természet, a maga teljességében ÓRIÁSI példa, ugyan- akkor lecke a Harmónia megvalósítására. Valóban a Ki- magasló Értelem tervezte, nem igaz? Mindenfelé harmó- nia látható, akár észrevesszük, akár nem. Ez a harmónia, amit fokozatosan megtanulunk felismerni a Természet- ben az Értelem Nagyszerûségének egy újabb bizonyíté- ka, azé az Értelemé, aki megálmodta annak Tervét. A színek alkalmazása egy másik példa arra, hogyan ser- kentik az ellentétek az észlelést. A zenéhez hasonlóan, a színek (különbözõ hullámhosszú fények) között vannak a mi észlelésünk számára a többi- eknél jobb kontrasztot nyújtó társítások. Néhány szín- összeállítás pedig a legjobban érzékelhetõnek bizonyul- hat, mert a lehetõ legnagyobb ellentétet biztosítja érzék- szerveink számára.
A Választás Szabadsága 69 Rendkívül elbûvölõ, ha felfedezzük, hogy ezek az „opti- mális” színpárok képezik az alapelvet a Természet élén- ken színezett organizmusainak ékítéséhez. Tudtad-e például, hogy a „rózsaszín-bíbor” az egyik leg- gyakrabban elõforduló „szín” a Föld virágainál? Mit gon- dolsz, miért? Egyszerûen mert a „rózsaszín-bíbor” nyújtja a lehetõ legjobb „kontrasztot” a „zölddel”, ami éppen- séggel az ilyen virágokat növesztõ növényi levelek, lom- bok uralkodó színe. A „zöld” két „második legjobb” kont- rasztú színe a „vörös” és az „ibolya”. A földi virágfajták csaknem 90%-a rózsaszín, bíbor, vö- rös és ibolya színben pompázik. Gondolod, hogy ez vé- letlen? Az ettõl eltérõ színû virágok más ellentétekkel hívják fel magukra az élõlények figyelmét, például az illatukkal. A zenéhez hasonlóan „behangolhatunk” bizonyos szín- hullám-tartományokat, és harmonizáló kontrasztos szín- összeállításokat „komponálhatunk” magunknak. Ezeket a „harmonikus színkontraszt-összeállításokat” „biorezonancia-mintázatoknak” nevezzük [14], mert megállapítható, hogy módszeres, kedvezõ változásokat idéznek elõ az emberi pszichében, és javítják a közér- zetet.
70 Thomas J. Chalko A kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelé- sünket. Érzékenységünk és fogékonyságunk fokozódik. Az élénkülõ éberség és értelmi tevékenységek elõbb vagy utóbb kihatnak a pszichénkre, fizikai állapotunkra és köz- érzetünkre. (További részletekért ld. [14].) Mi történik, amikor észlelésünk maximális stimulációjá- ra törekszünk? Értelmünk minden MÁS képességét cselekvésre kész- tetjük! Miért nem próbálsz hát nagyobb figyelmet szentelni an- nak, amit érzékelhetsz? Minél jobban odafigyelsz, annál többet láthatsz, és annál többet érthetsz. Információszûrés Értelmünkre állandóan jelentõs mennyiségû információ záporozik. Mindenki megpróbálja magára irányítani a fi- gyelmünket, és szándékuk nem mindig tiszta. A legtöbbünk számára az információ mennyisége egysze- rûen elviselhetetlen. Emiatt az emberek a javát figyelmen kívül hagyják, vagy kiválasztanak valakit, aki megszûri számukra ezt a tengert, és „elhiszik” az általa nyújtott öt- perces „zanzát”.
A Választás Szabadsága 71 Nincs erre jobb módszer? Kifejleszthetjük-e a SAJÁT szû- rõnket, hogy mindig kiválogathassuk a „gyémántokat” a halomnyi csecsebecsébõl? Hogyan ismerhetjük fel a va- lódit és a fontosat? A Mindenség Céljának tudása és megértése – ha eleinte mégoly korlátozott is –, lehetõvé teszi számunkra, hogy egy rendkívül hatásos „szûrõt” tervezhessünk a „bejövõ” információ számára. Mindössze EGYETLEN kérdést kell feltennünk: „Ellentmond ez a Célnak?” Ezzel azonnal „kiszûrhetünk” minden félretájékoztatást, megtévesztést, propagandát, demagógiát stb. Ha nem em- lékszünk tisztán a Célra, vizsgálatunkat az alábbi két, egyenértékû kérdéssel bõvíthetjük ki: Hátráltatja-e az Egyéni Értelmek fejlõdését? Megsérti-e bárki Választási Szabadságát? Ennek birtokában elképesztõ szabályszerûséggel és pon- tossággal tudod majd megkülönböztetni a veszélyes tan- tételeket az érdekes tudományos elméletektõl – mégpe- dig azonnal. Próbáld csak ki! Elbûvöl majd, hogy milyen egyszerû és hatásos egy efféle „szûrõ”. Mindig.
72 Thomas J. Chalko Meditáció és koncentráció A meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elér- jük és fenntartsuk az elme teljes „csendjét”, bármilyen gondolatféleség nélkül. Más szavakkal a meditáció során elménket „üresen” próbáljuk tartani, és figyelmünket a nem gondolkodásra összpontosítjuk. Az „elme csendjének” állapota néhány másodperctõl akár órákon át fenntartható, jártasságunktól és szándékunk- tól függõen. A koncentráció ezzel éppen ellentétes – figyelmünket ek- kor Egyéni Értelmünk bizonyos készségeinek használa- tára fordítjuk, például imaginációra, vizualizációra, alko- tó vagy logikus gondolkodásra, problémamegoldásra vagy érzések illetve érzelmek átélésére. Ennek idõtartamára ismét vonatkoznak bizonyos korlá- tok, idõnként szünetet kell tartanunk. Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a meditáci- ót a koncentrációtól, egyszerûen azért, mert teljesen más célra szolgálnak. Sem meditálni, sem koncentrálni nem tudunk vég nélkül. Elgondolkodtál már azon, miért nem tudsz végtelen so- káig pihenés nélkül dolgozni? Miért nem koncentrálhatsz
A Választás Szabadsága 73 sokáig anélkül, hogy szünetet kéne tartanod? Miért nem tudsz végtelen sokáig aludni? Emlékszel még az Észlelés Egyetemes Törvényére? Ah- hoz, hogy érzékeljük a dolgokat, mindenekelõtt ellenté- tekre (kontrasztokra) van szükségünk. Ezután sajátos mó- don el kell rendeznünk ezeket az ellentéteket, hogy egyen- súly és harmónia érzetét keltsék. Csak akkor élvezzük a munkát, ha elõzõleg alaposan kipi- hentük magunkat. A pihenés pedig kemény munka után esik jól igazán. A „ciklikus változások” mindenütt jelen van- nak életünkben, és a Tudatosan Tervezett Univerzum esszenciáját képezik, a szubatomi világtól a csillagködökig. Mi köze az Ellentétek Törvényének a meditációhoz és a koncentrációhoz? A meditáció és a koncentráció Értelmünk mûködésének két szélsõ üzemmódja. A koncentráció alaposan kihasz- nálja Értelmünk képességeit, míg a meditáció mindenfajta értelmi tevékenység szüneteltetését célozza. Váltakozó ciklusban való gyakorlásuk legalább annyira elengedhetetlen, mint amennyire a munka és a pihenés egymást váltó szakaszai. Ez azt jelenti tehát, hogy nem szabad csak „meditálnunk” vagy csak „koncentrálnunk”. Értelmünk számára az a leg-
74 Thomas J. Chalko jobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevé- kenységet. Amikor Értelmünk mindkét szélsõ állapotot tapasztalja, akkor mûködik a legjobban. Miért van szükségünk „meditálásra”? Nem elég, ha pihe- nünk vagy alszunk? Amikor „pihensz”, elméd valójában egyáltalán nem nyug- szik. Állandóan gondolatok és/vagy érzelmek foglalkoz- tatják. Figyeld csak meg. Ugyanez a helyzet alváskor is – álmodsz, mindenfélét érzékelsz és érzel, még akkor is, ha nem emlékszel rájuk. A meditáció lehetõvé teszi, hogy teljesen és tudatosan el- lazítsd az Értelmed. Ellazult állapotban az Értelem a te- vékenység sokkal magasabb szintjeit érzékeli, és jelentõs mértékben nõ a hatékonysága. Amikor elménket kusza gondolatok és emlékek garma- da tölti ki, nehezen tudunk friss ötletekkel elõállni. Amirõl azt „gondoljuk”, hogy tudjuk, valójában megaka- dályoz az új ismeretek szerzésében. „Megrekedünk” a régi gondolatok és emlékek között. Amikor elménket rend- szeresen megtisztítjuk a gondolatoktól, egyszerûen helyet csinálunk az új ötleteknek. Röviden, a meditáció éppen annyira elengedhetetlen szükséglete az elmének, mint az alvás a testnek.
A Választás Szabadsága 75 Egyszerû meditációs módszer Nagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjük úgynevezett „mantrát” alkalmaz, amely néhány szóból vagy hangból áll. A mantrát gondolatban ismételjük, hogy megkönnyítse az „üres” elmeállapot elérését. Ellentétben azzal a népszerû hiedelemmel, amelyet azok az emberek terjesztenek, akik követõket toboroznak, és/ vagy pénzért tanítják a meditációt, a mantrának semmi- féle megszentelt „jelentése” nincs, és lényegében egyet- len mantra sem jobb a többinél. Tartalmától függetlenül azonban két fontos feladata van, amelyek nagymérték- ben segítenek bennünket, hogy elérjük, és fenntartsuk a meditatív, üres elmeállapotot. 1. A mantra egy nagyon egyszerû gondolat. Igen isme- rõssé, megszokottá válik elõttünk, ha gondolatban ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe öt- lõ egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut me- ditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe. 2. Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idõ alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt, meditatív állapotot társítson. Az efféle társítást „hor- gony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikai programozás (NLP) [18] gyakorlói. Egy ilyen tré- ning után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott állapotból is gyorsan megnyugodhatunk. Ez életünk
76 Thomas J. Chalko feszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a mantránkból, amelyet magunknak fejleszthetünk ki a rendszeres meditációs gyakorlatok eredményekép- pen. Amikor megértjük a mantra elõbbi két funkcióját, vilá- gossá válik, hogy a váltogatása nem túl jó ötlet. Ennek csak sajátos helyzetekben lehet haszna, például, ha ki aka- runk küszöbölni egy nem kívánatos meditációs szokást, amely megakadályoz a mély meditatív állapotba jutásban, és a meglévõ mantráról megállapítottuk, hogy az adott szokáshoz kapcsolódik. Ebbõl az is logikusan következik, hogy bármilyen mantrát használjunk is, tartsuk titokban, és ne adjuk ki azt má- soknak, különben eszközt adunk a kezükbe, amellyel – ha telepatikus úton továbbítják nekünk – irányíthatják az elménket. A mantrák általában néhány magánhangzóból illetve na- zális mássalhangzóból állnak. A legelterjedtebb az „ooommm” vagy „aaaummm”, de bármely hasonló szó is megteszi, ha kiegészítjük néhány hanggal (lom, rom, züm, mú, zen, bumm stb.). A legjobb, ha valamilyen eg- zotikus vagy mesterséges szót választunk, amely nemigen fordul elõ a beszélt nyelvekben. A meditáció közbeni testtartás ugyancsak fontos. A leg- könnyebb egy kényelmes ülõhelyzet, egyenes, függõleges
A Választás Szabadsága 77 gerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínû, hogy el is al- szunk. Egyébként ennek is jó hasznát vehetjük, ha álmat- lanság gyötör. A kezek összefûzése és a lábak keresztezése is kívánatos, ezzel ugyanis tömörítjük a bennünket körülvevõ bioelek- tromágneses mezõt [19], miáltal intenzitása megnõ. A kü- lönféle lótuszülések igen kedvezõek, de némi állóképes- séget és tréninget igényelnek. Ugyancsak jó, de ma arány- lag ritkán alkalmazott a guggolásszerû ülõhelyzet, keresz- tezett kezekkel és lábakkal. Ez nagyon hasonlít a szüle- tésünk elõtti, magzati pózhoz. Ha még sohasem próbálkoztál meditációval, keress egy csendes helyet, és kísérletezz a következõ módszerrel: 1. Válassz ki egy kényelmes meditációs pózt a fentiek közül. 2. Hunyd le a szemed, és lazítsd el minden izmodat, beleértve az arcizmokat is. Néhány váltott orrlyu- kas jóga-légzés sokat segíthet ebben az induló sza- kaszban. 3. Hagyj figyelmen kívül minden felötlõ gondolatot – ne forgasd a kaleidoszkópot – mintegy 20 percen át, próbáld az elmédet üresen tartani. Gondolatban kimondhatod a választott mantrát (pl. ooommm), ha valamilyen gondolat furakodik az elmédbe. Vagy számolhatod is õket, egyidejû elengedésük mellett, mindenféle elemzés nélkül. Ha gondolataid sûrûsé-
78 Thomas J. Chalko gét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces idõsza- konként, az már nagyon jó eredmény. Az egyes meditációs foglalkozások elõtt esetleg szeretnél világosan meghatározni valamilyen célt, amit meg akarsz tanulni, tudni. A meditáció során ne várj választ (bár meg- jöhet) – az ugyanis szintén gondolat! Némi gyakorlással képes leszel arra, hogy a mantrád se- gítségével bárhol és bármikor kiüresítsd az elméd, akár tömegben vagy stresszhelyzetben is. Feszült állapotban ad- dig ne használd a mantrát, amíg biztos nem vagy abban, hogy elég régóta gyakorolsz már, és a mantra gondolata szilárdan összefonódott a nyugalmi elmeállapotoddal. Példák koncentrációs gyakorlatokra Az egyéni értelem fejlesztésére használható koncentráci- ós gyakorlatok tárgyalásával és összehasonlításával könnyedén megtölthetnénk több könyvet is. A [3] számú irodalom tanulmányozása adhat néhány jó ötletet a to- vábbi tanuláshoz. Az alábbiakban csak néhány példát so- rolok fel, hogy bemutassam a lehetõségeket és az ered- ményeiket. Koncentráció a Szeretetre (Ezt „metta” koncentrációnak is nevezik [3].) Miután el- érted a „csendes elmét” meditációd során, és képes vagy fenntartani azt körülbelül 20 percen át, próbáld meg el- képzelni, hogy Szeretet „vesz körül”. Ez nem érzéki vágy.
A Választás Szabadsága 79 A Szeretet ahhoz az érzéshez hasonlít, amit gyermeked, édesanyád vagy a Természet iránt érzel. Valódi Feltétel Nélküli Szeretet. Egyenként, esetrõl esetre, elemezz mindenkit és mindent, aki vagy ami bármilyen módon felzaklat, és próbáld meg- találni önmagadon BELÜL a Szeretetet annak az ember- nek vagy dolognak az irányában. Vedd észre, hogy a hi- bák – mind a sajátjaid, mind másokéi – elengedhetetlen eszközök a Szeretet elsajátításához. Próbáld meg elérni és fenntartani azt az állapotot, amelyben senkit nem tudsz elképzelni magad körül, akit ne tudnál Szeretni. Ebben az állapotban képzeld el, hogy a „Szeretet felhõ- je”, amely körülvesz, növekszik. Képzeld el, hogy kitá- gul. Kitölti az egész helyiséget, azután az egész házat, min- den lakójával. A végsõ cél, hogy képzeletedben a TE Sze- reteted magába foglalja az egész Bolygót, majd a Gala- xist, végül a Világmindenséget. Több hónapos, vagy akár több éves tudatos gyakorlásba is telhet, mire megalkotod a végsõ képet az elmédben. Koncentráció „látomásokra” Amikor meditációs gyakorlatodat már elég hosszú ideje folytatod, és az „elme csendje” idõszakok kellõen hosszú- ra nyúlnak az egyes meditációk alatt, elméd idõnként „ké- peket” avagy „látomásokat” hozhat létre, amelyek köz- vetlenül elõtted bukkannak fel – akkor is, ha behunyod a szemed, vagy teljes sötétségben ülsz.
80 Thomas J. Chalko Az efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz, csakhogy azokkal ellentétben, teljesen tudatosan érzéke- led õket. Megeshet, hogy szeretnéd figyelmedet ezekre a „látomá- sokra” összpontosítani, amikor megjelennek, és megpró- bálnád megfejteni, hogy az elméd MIÉRT teremti ezeket, és mit tanulhatsz belõlük. Számos ilyen látomás – az álmokhoz hasonlóan – inte- raktív lehet, azaz téged is magával ragad. Sokféle okból tûnhetnek fel, például: • Saját emlékképeid. Valami, amit korábban már láttál. • Megoldások a téged foglalkoztató problémákra, vagy emlékeztetõk, hogy mire figyelj a megoldás felé vezetõ utadon. • A „látomás” lehet üzenet is, valaki mástól. Nagyon csendes elmeállapotban felfoghatod más Egyéni Ér- telem gondolatait, ha azok rád irányulnak. Vizsgáld meg ezt a lehetõséget. Ha tényleg mástól szárma- zik a kép, végül megérezheted, hogy ki az, pusztán azzal, hogy ezt akarod, de csakis a kapcsolat ideje alatt.
A Választás Szabadsága 81 • Érkezhetnek képek a pszichoszférából [1], amelyet akása krónikaként is ismerünk. • Észlelheted a VALÓSÁG képeit más helyszínekrõl. Ha azonosítani tudod a helyszínt, késõbb próbáld meg ellenõrizni. • Üzeneteket is kaphatsz a Magasabb Énedtõl, hogy küldetésed feladataira, „tettekre” inspiráljon, és ösz- tönözzön az Életben. • És mint sok álom esetén, „tesztek” is elõfordulhat- nak. Ezek szellemi érettségedet mérik, saját Értel- med és a Magasabb Éned vezetésével. Velük „leel- lenõrizheted” hozzáállásodat, és kipróbálhatsz kü- lönbözõ változatokat, anélkül, hogy következmé- nyeiket viselned kellene. Ez javítja felkészültsége- det Választási Szabadságod gyakorlásához, amikor ténylegesen „cselekszel”. A „látomásokra” való koncentráció gyakorolható úgy is, hogy megkísérled irányítani az álmaidat. Próbáld ki! Ne feledd segítségül hívni Értelmedet álmaid felderítéséhez miközben megtörténnek. A felsõfokú szint az a képesség, amikor irányított és in- teraktív módon magad teremted a látomásaidat, fokoza- tosan növelve bonyolultságukat, hatókörüket és alkalma- zásaikat.
82 Thomas J. Chalko Koncentráció „belsõ hangra” Ez egyike azon titkos módszereknek, amelyeket az elmúlt idõk fejlett Egyéni Értelmei hasznosnak találtak tudatos- ságuk és fizikai testük elválasztására, hogy azután megis- merhessék a „másik oldalt” anélkül, hogy meghalnának. Kezdd a gyakorlást egy tökéletesen csendes szobában. Mi- után egy ideig fenntartottad az „elme csendjét” a medi- tációban, próbáld meg tudatosítani az elmédben zengõ „belsõ hangot”. Megjegyzem, itt NEM a légzés vagy a szívverés hangjá- ról beszélek, csakis az elmédben hallható hangról. Fedezd fel, vizsgáld meg ezt a hangot. Azután törekedj Forrásá- nak meghatározására. Koncentrációval próbáld meg „be- mérni” „belsõ hangod” Forrását. Miközben fenntartod a teljes ellazulást fizikai tested minden részében, keresd a „belsõ hangod” legnagyobb erõsségét és magasságát. Végül (ami spontán vagy sokéves gyakorlást követõen bekövetkezhet) elérsz egy olyan állapotot, ahol a „bel- sõ hang” csaknem az elviselhetetlenségig felerõsödik, de csak a legeslegelsõ alkalommal. Ne ijedj meg hát, ez nor- mális. Amikor elég közel kerülsz a Forrásához, meg kell tudnod találni egy „alagút” bejáratát – ez ugyanaz az „alagút”, amelyrõl sok, a klinikai halál állapotából visszatért em- ber beszámolt. [15]
A Választás Szabadsága 83 Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”, hogy a „túlsó oldal” Fényét keresed. A Fény eleinte nem nagyobb, mint egy távoli csillagé. Próbálj a csillagra össz- pontosítani, hogy el ne „veszítsd”. Ezután koncentrációval törekedj a Fény „megközelítésé- re”. Ha sikerül, úgy érzed majd, hogy jelentõs sebesség- gel száguldasz a Fény felé, pedig fizikai tested tökélete- sen mozdulatlan. A Fény körül minden egy „alagút” kép- zetét kelti. Képzet csupán, mert ha Választási Szabadsá- godat gyakorolva a megállás mellett döntesz, a csillagok között találod magad, és a „tér” eltorzultnak tûnik. Amikor sikerül a Fény közelébe jutnod, fényesebbnek tû- nik majd, mint a Nap. Amit mi a Fényként érzékelünk, valójában Magasabb Énünk – ez a mi külön bejáratú csa- tolónk a Kimagasló Értelemhez.3 Az, hogy milyen messzire juthatsz az „alagút”-ban, elsõ- sorban attól függ, milyen jó okod van rá, hogy odamenj. A végeredmény csakis rajtad múlik – és persze Magasabb Éneden, hogy magához engedjen. Még tárgyalhattok is 3 A Tudatosság szervezeti felépítése az Univerzumban meghaladja a je- len könyv kereteit. Az Univerzum Tudatos Tervének lényeges része egy olyan intelligens információszûrõ rendszer, amely megakadályozza, hogy primitív elmék beszennyezhessék a Kimagasló Értelmet. Ezeket a kér- déseket a legjobban az [1] számú irodalom tárgyalja. Legnagyobb meg- döbbenésemre a Self tanulmányozásával ellenõrizhettem ennek a terv- nek bizonyos kulcsfontosságú részeit.
84 Thomas J. Chalko – mindenkor rendelkezésedre áll a Választási Szabadság, sose feledd! Amikor bebocsátást nyersz a Magasabb Énedhez, annak boldogsága semmilyen emberi nyelven nem írható le. A legjobban úgy fejezhetném ki, hogy ANNYIRA szeret- ve érzed magad, hogy az ájulás kerülget, esetenként el is veszítheted az eszméleted. Amikor magadhoz térsz egy ilyen ájulásból, azt gondolhatod, mindössze néhány má- sodpercre ájultál el, az órád azonban akár egy-két órával többet is mutathat… Két dolog erõsen jellemzõ a Magasabb Én Fényével való találkozásokra. Az elsõ, hogy minden alkalommal, amikor eljutottál a Fénybe, tisztán emlékszel arra, hogy megértettél abszo- lúte mindent, amit valaha meg akartál érteni. A másik jellegzetesség, hogy semmilyen részletre nem vagy képes visszaemlékezni, sem felidézni, amikor visszatérsz a boldogságból. A felidézés több napi, heti, havi, évnyi vagy akár élethossznyi gondolkodást és erõteljes tudatos tanulmányozást igényel, miután találkoztál a Magasabb Éneddel. Úgy tûnik, hogy az összes részlet szándékosan „törlõdik ki” a memóriádból. Csak egyfajta „összegzésre” emlék-
A Választás Szabadsága 85 szel a találkozóról. Például arra a tényre, hogy egyálta- lán nem voltak kérdéseid, egyszerûen, mert mindent kris- tálytisztán megértettél, mégsem emlékszel egy-egy konk- rét válaszra. Ez a szelektív „emlékezetkiesés” sok éves tépelõdést, töp- rengést és türelemjátékot okozott nekem a Fénnyel való kísérleteim során. Egyetlen tanító sem volt képes szá- momra kielégítõ módon megmagyarázni a jelenséget. Azonban – ahogy mindennek a Tudatosan Tervezett Uni- verzumban – ennek is oka kell legyen. Az egyetlen for- rás, ami logikus magyarázathoz vezetett, az [1] volt. Amint azt már elmagyaráztuk, fizikai életeink „vizsgák” avagy „tesztek” ahhoz, hogy „megtegyünk” dolgokat. Nem elegendõ, hogy minden választ emlékezetbõl tudunk – be kell bizonyítanunk, hogy teljesen önállóan képesek vagyunk megtalálni a válaszokat. Be kell bizonyítanunk, hogy értjük, nem csak „utánozzuk azt, amire emlékszünk”. Az „emlékeket” könnyen elfe- lejthetjük, és akkor sehogyan sem tudjuk helyreállítani az elveszett információt. Ha viszont megértesz valamit, alig- ha tudod „nem megérteni” ismét, ugye? A megértésbõl bármely szükséges információrészletet össze tudod állítani, még teljesen új és váratlan helyze- tekben is. Érted már a különbséget?
86 Thomas J. Chalko Micsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik, amikor tanítványaikat vizsgáztatják – a megértésüket te- szik próbára azzal, hogy váratlan feladatokat adnak ne- kik. A legkiválóbb tanítók egyáltalán nem értékelik, ha valaki csak emlékszik dolgokra, anélkül, hogy értené azokat. A „cselekvés” lehetõsége fizikai életünkben egyedi „pró- batételt” nyújt ahhoz, hogy meghatározzuk, mi az, ami- re csupán „elméleti szinten” „emlékezünk”, és mi az, amit valóban értünk, és önállóan alkalmazni is tudunk. Az emlékezet mindig átmeneti. A megértés állandó. Az Értelem csak akkor fejlõdik, ha nõ a megértés szintje. Mellékesen, ez a fõ oka annak, hogy minden életet „friss emlékezettel” kezdünk. [1] A „kereszt” gyakorlat Mindkét fentebb leírt gyakorlat jelentõs koncentrációs képességet igényel. Amikor észleled a „látomást”, vagy „látod a Magasabb Éned Fényét”, már túl késõ az össz- pontosítást megtanulni. A legjobb, ha van a tarsolyunk- ban egy gyakorlat, amelyet bárhol és bármikor végezhe- tünk, akár munka közben is, nyitott szemmel. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy megtanuljuk a két szemünket külön-külön használni, és a két különálló kép- bõl egy összetett képet létrehozni az elménkben.
A Választás Szabadsága 87 A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat, de jómagam mind közül ezt találtam a leghatékonyabb- nak. Csaknem mindegyik fejlett õsi civilizációban létez- tek különféle változatai. A gyakorlat elkezdéséhez, helyezd a képet körülbelül 1,5 méterrel magad elé. Nyújtsd elõre az egyik kezed úgy, hogy egyik ujjad fél- úton legyen a körök és a szemed között. Fókuszálj az uj- jad hegyére, de közben lásd a köröket is. Ekkor négy kört kell látnod. Ezután összpontosítással próbáld meg fedésbe hozni a középsõ két kört, hogy egy kört láss kereszttel a közepén, a két másik kör között. A gyakorlat célja, hogy a lehetõ legtovább fenntartsd a keresztet.4 Ez a gyakorlat rendkívül jótékonynak bizonyult: ha már öt percig fenn tudjuk tartani a keresztet, az drámai mér- tékben javítja a harmóniát a testünkben [13], és élesíti az 4 Ennek a gyakorlatnak az interaktív és animált változata megtalálható az Interneten a http://www.thiaoouba.com/seeau.htm oldalon.
88 Thomas J. Chalko elménket. Ismerek számítógép-programozókat, akik rendszeresen végzik ezt a gyakorlatot, mert probléma- megoldó képességük jelentõs javulását figyelték meg. A kereszt eleinte lebeg, és instabilnak tûnhet. Kísérletezz az ujjad távolságának változtatásával, hogy tökéletes ke- resztet kapj. Már 3–5 percnyi (lehetõleg pislogás nélkü- li) gyakorlással érezheted a gyakorlat jótékony hatásait. A további elõnyeit – bizonyos emberek szerint [1] – mint- egy 45 perces folyamatos koncentráció révén érhetjük el. Az ilyen hosszúságú koncentrációra való képesség kifej- lesztése eltökéltséget és módszeres gyakorlást igényel, de végül valóban megváltoztatja mentális, szellemi és értel- mi képességeidet. Tapasztalataim szerint a legjobb egy-két perccel kezdeni ezt a koncentrációs gyakorlatot, majd hetente fokozato- san növelni a tartamát. A rövid, intenzív koncentráció jobbnak és hatásosabbnak tûnik, mint a hosszabb, amit meg-megszakít a képességek elégtelensége. A gyakorlás révén azután fenn tudod tartani a keresztet ujjad segítsé- ge nélkül. Miközben a keresztet nézed, periférikus látá- soddal próbáld meg tudatosítani a másik két kört, vala- mint minden mást is a környezetedben. A koncentráció haladó szintje A „kereszt” egyik ága rendszerint a másik „elõtt” látszó- dik. Ez azt jelenti, hogy átfedéskor az egyik kép uralja a másikat.
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága
Thomas j. chalko a választás szabadsága

Empfohlen

Aj cristian talenvalaszokkonyve
Aj cristian talenvalaszokkonyveAj cristian talenvalaszokkonyve
Aj cristian talenvalaszokkonyve
Hungary
 
Del vacio a la vida
Del vacio a la vidaDel vacio a la vida
Del vacio a la vida
Alexander Dorado
 
Estudo 04 inimigos da oração
Estudo 04 inimigos da oraçãoEstudo 04 inimigos da oração
Estudo 04 inimigos da oração
Jaed Gomes
 
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflexCurso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
1300gr
 
the gift of forgiveness
the gift of forgivenessthe gift of forgiveness
the gift of forgiveness
Jackson Street Church of Christ
 
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
New City Church
 
Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Estas marcando la diferencia desde ahora!!Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Henry Lamilla Rubio
 
Assurance of salvation v1
Assurance of salvation v1Assurance of salvation v1
Assurance of salvation v1
Dr. Bella Pillai
 

Empfohlen

Aj cristian talenvalaszokkonyve
Aj cristian talenvalaszokkonyveAj cristian talenvalaszokkonyve
Aj cristian talenvalaszokkonyve
Hungary
 
Del vacio a la vida
Del vacio a la vidaDel vacio a la vida
Del vacio a la vida
Alexander Dorado
 
Estudo 04 inimigos da oração
Estudo 04 inimigos da oraçãoEstudo 04 inimigos da oração
Estudo 04 inimigos da oração
Jaed Gomes
 
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflexCurso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
Curso de Iniciacion fotografia con cámara reflex
1300gr
 
the gift of forgiveness
the gift of forgivenessthe gift of forgiveness
the gift of forgiveness
Jackson Street Church of Christ
 
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
Sermon Slide Deck: "True Greatness" (Luke 9:46-50)
New City Church
 
Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Estas marcando la diferencia desde ahora!!Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Estas marcando la diferencia desde ahora!!
Henry Lamilla Rubio
 
Assurance of salvation v1
Assurance of salvation v1Assurance of salvation v1
Assurance of salvation v1
Dr. Bella Pillai
 
TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISOTODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
Leticia Núñez Hernández
 
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
Cesar Depaz
 
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
Carlos Junior
 
CULPA
CULPACULPA
CULPA
Daniel de Carvalho Luz
 
Briser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
Briser Les ChaîNes Du Manque De PardonBriser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
Briser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
Bethelsg
 
Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia
Centro de Vida Victoriosa (Iglesia)
 
Camera fundamentals and modes
Camera fundamentals and modesCamera fundamentals and modes
Camera fundamentals and modes
Stone Creekpc
 
Pecados x Virtudes
Pecados x VirtudesPecados x Virtudes
Pecados x Virtudes
Juliana Cristina M. Muniz
 
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO! 8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
Alejandro Delvasto Díaz
 
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
Faithworks Christian Church
 
Dios no tiene favoritos, tiene íntimos
Dios no tiene favoritos, tiene íntimosDios no tiene favoritos, tiene íntimos
Dios no tiene favoritos, tiene íntimos
Jorge Daquilema
 
Como enfrentar las crísis segun la biblia
Como enfrentar las crísis segun la bibliaComo enfrentar las crísis segun la biblia
Como enfrentar las crísis segun la biblia
alianzaevangelica
 
Richard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõlRichard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõl
zsombor10
 
Arthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis testArthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis test
zsombor10
 
Arthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális testArthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális test
zsombor10
 
Albert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagotAlbert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagot
zsombor10
 
Carl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyaiCarl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyai
zsombor10
 
Arthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az énArthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az én
zsombor10
 
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerbenArthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
zsombor10
 
Rudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészetRudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészet
zsombor10
 
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiájaRudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
zsombor10
 

Weitere ähnliche Inhalte

Was ist angesagt?

Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia
Centro de Vida Victoriosa (Iglesia)
 

Was ist angesagt? (12)

TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISOTODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
TODO SOBRE EXPOSICIÓ: VELOCIDAD DE OBTURACIÓN, DIAGRAGMA, ISO
 
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
Cual es la Mejor Manera de Alabar a Dios?
 
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
Ficha de inscrição para grupo de oração - formação de coordenadores e núcleo...
 
CULPA
CULPACULPA
CULPA
 
Briser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
Briser Les ChaîNes Du Manque De PardonBriser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
Briser Les ChaîNes Du Manque De Pardon
 
Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia Las bendiciones que recibimos en su presencia
Las bendiciones que recibimos en su presencia
 
Camera fundamentals and modes
Camera fundamentals and modesCamera fundamentals and modes
Camera fundamentals and modes
 
Pecados x Virtudes
Pecados x VirtudesPecados x Virtudes
Pecados x Virtudes
 
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO! 8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
8 HABITOS SALUDABLE QUIERO ¡VIVIR SANO!
 
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
FATHERS DAY - THE LAST MAN STANDING - PTR. ALVIN GUTIERREZ - 10AM MORNING SER...
 
Dios no tiene favoritos, tiene íntimos
Dios no tiene favoritos, tiene íntimosDios no tiene favoritos, tiene íntimos
Dios no tiene favoritos, tiene íntimos
 
Como enfrentar las crísis segun la biblia
Como enfrentar las crísis segun la bibliaComo enfrentar las crísis segun la biblia
Como enfrentar las crísis segun la biblia
 

Mehr von zsombor10

Richard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõlRichard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõl
zsombor10
 
Arthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis testArthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis test
zsombor10
 
Arthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális testArthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális test
zsombor10
 
Albert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagotAlbert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagot
zsombor10
 
Carl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyaiCarl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyai
zsombor10
 
Arthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az énArthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az én
zsombor10
 
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerbenArthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
zsombor10
 
Rudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészetRudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészet
zsombor10
 
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiájaRudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
zsombor10
 

Mehr von zsombor10 (9)

Richard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõlRichard dawkins folyam az édenkertbõl
Richard dawkins folyam az édenkertbõl
 
Arthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis testArthur e.powell az asztralis test
Arthur e.powell az asztralis test
 
Arthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális testArthur e. powell a mentális test
Arthur e. powell a mentális test
 
Albert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagotAlbert einstein hogyan latom a vilagot
Albert einstein hogyan latom a vilagot
 
Carl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyaiCarl sagan az éden sarkanyai
Carl sagan az éden sarkanyai
 
Arthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az énArthur e. powell a kauzális test és az én
Arthur e. powell a kauzális test és az én
 
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerbenArthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
Arthur e. powell az élet fejlődése a naprendszerben
 
Rudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészetRudolf steiner nevelőművészet
Rudolf steiner nevelőművészet
 
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiájaRudolf steiner a szabadság filozófiája
Rudolf steiner a szabadság filozófiája
 

Thomas j. chalko a választás szabadsága

  • 1. A Választás Szabadsága Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.
  • 2.
  • 3. A Választás Szabadsága Thomas J. Chalko MSc, Ph.D. „Annak, aki mindent tud, de Belül üres, nincs SEMMIJE…” Lunarimpex Kiadó, 2001
  • 4. A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik. A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült: The Freedom of Choice by Thomas J. Chalko MSc, Ph.D. E-book edition 1.2, 22 January 2000 Publisher: Scientific Engineering Research P/L, PO Box 1135, Nth Caulfield 3161, Melbourne, Australia http://www.thiaoouba.com/ http://bioresonant.com/freedom.htm © Tom J. Chalko 1999 Fordította: Edelényi Gyula Hungarian translation © Lunarimpex Bt., 2001 Hungarian edition © Lunarimpex Bt., 2001 All rights reserved ISSN 1218-7771 ISBN 963 9219 12 6 Kiadja a Lunarimpex Bt. http://www.globenet.hu/lunarimpex/ http://surf.to/lunarimpex/ mailto:lunar@globenet.hu Felelõs kiadó: Tóth Erzsébet Nyomta: Kinizsi Nyomda, Debrecen Felelõs vezetõ: Bördõs János
  • 5. Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................... 7 Egyszerû kérdések ..................................................... 9 Az elsõ NAGY lépés ................................................ 11 A Cél fogalma ......................................................... 13 A Kezdet ................................................................. 16 Az értelem fejlõdése ................................................ 18 Hol rejtõzik az értelem? .......................................... 20 Az Értelem Eredete ................................................. 21 Értelmi szükségletek ................................................ 24 SZERETET-terv ...................................................... 26 Az önrendelkezés következményei ........................... 28 A Szeretet ébredése ................................................. 31 A Cél ....................................................................... 37 Lehetséges? ............................................................. 40 Imádat és félelem .................................................... 44 Akkor hogyan tovább? ............................................. 47 Gyakorlati példák .................................................... 50 Az Univerzum ......................................................... 54 Önjavító Tervezés .................................................... 57 A hibák elkerülése ................................................... 60 Gyakori kérdések .................................................... 63 Alapvetõ segédeszközök .......................................... 66 Észlelés ............................................................... 66 Információszûrés ................................................. 70 Meditáció és koncentráció ................................... 72 Egyszerû meditációs módszer .......................................... 75 Példák koncentrációs gyakorlatokra ................................. 78
  • 6. 6 Thomas J. Chalko Koncentráció a Szeretetre ................................................ 78 Koncentráció „látomásokra” ............................................ 79 Koncentráció „belsõ hangra” ........................................... 82 A „kereszt” gyakorlat ...................................................... 86 A koncentráció haladó szintje .......................................... 88 Válasz pszichikus támadásra ................................ 90 A fejlõdés mérése .................................................... 96 A gyerekek oktatása .............................................. 103 Tudomány és technika ........................................... 106 Evolúció ................................................................ 113 A Választás Szabadsága .......................................... 116 A legnehezebb dolog ............................................. 119 Az Ego .................................................................. 120 Hiszel-e? ............................................................... 123 A megértés minden ................................................ 125 Nem a mit, hanem a MIÉRT ................................. 129 A múlt ................................................................... 132 A jövõ ................................................................... 134 Az én választásom ................................................. 137 Segítség másoknak ................................................. 142 Még egy idézet ...................................................... 146 A bizonyíték .......................................................... 147 Utóirat .................................................................. 149 Irodalomjegyzék .................................................... 150 Köszönetnyilvánítás ............................................... 152 A szerzõ további könyvei ....................................... 152
  • 7. A Választás Szabadsága 7 Bevezetés Képzelj el egy kutyust. Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé: egy gyönyörû gyémántot és egy kupac kutyakakit. Mire tippelsz, melyik fogja felkelteni az érdeklõdését? Bizonyosan NEM a gyémánt. Uram bocsá’, a kutyus még le is pisilheti. MIÉRT lesz mégis tökéletesen BOLDOG azzal, amit vá- lasztott? Egyszerûen azért, mert a kutyus korlátozott értelme nem ér fel a gyémánt szépségének értékeléséhez. Tudatos választásainkat Értelmünk határozza meg, és ha- tárolja be. Miért egy párhuzammal kezdtem a könyvet? Azért, mert pontosan az Értelmed provokációja és kihívása érdeké- ben írtam. Mi benne a kihívás? Az, hogy próbáld meg nem elvéteni a drágaköveket… És ha kezdetben nem találnál egyet sem, kérlek, ne pi- sild le õket, mert késõbb, amikor megértésed gyarapszik, furcsán érezheted majd magad.
  • 8. 8 Thomas J. Chalko Szánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el- olvasd és tanulmányozd ezt a könyvet életed különbözõ fázisaiban, mielõtt értelmet kezdene nyerni. A könyv elsõdleges célja, hogy megmutassa, mekkora tu- datos fejlõdési lehetõség áll elõtted, ha BEFELÉ indulsz, és ÖNMAGADAT, mint a teljes Univerzum szerves részét tanulmányozod. Készülj fel a rengeteg meglepetésre SAJÁT tudatosságod feltáratlan csücskeinek felderítése közben. A könyvben számos kérdést találsz. Úgy készültek, hogy felébresszék a már az elmédben lapuló válaszokat. Tuda- tosságod mekkora darabját vagy képes tudatos figyelmed- be vonni? Tom Chalko Melbourne, Ausztrália, 1999. december 4. A böjt 5. hete „Aki nem ismeri Önmagát – nem ismer semmit, ám az, aki megismerte Önmagát, már megszerezte az Univerzum mélységérõl szóló tudást” [2]
  • 9. A Választás Szabadsága 9 Egyszerû kérdések Mi a könnyebb: felépíteni egy házat vagy életre kelteni egy holttestet? Más szóval házat építeni vagy életet teremteni könnyebb? SOKKAL könnyebb a ház, mint az Élet „építése”. Ha egy cseppet is kételkedsz ebben, kérlek, gondolkodj el rajta alaposan. Ha teljesen biztos vagy a fenti válasz he- lyességében, akkor készen állsz a következõ kérdésre. Szerinted egy ház képes lenne felépíteni önmagát, anél- kül, hogy valaki megtervezné? Mi lenne, ha SOKÁIG várhatnánk? Végtelenül sokáig? Tényleg felépülne egy ház magától? Ablakokkal, ajtók- kal, szõnyegekkel, parkettával, elektromos vezetékekkel, csatornával, komfortosan stb.? Megadhatjuk-e pontosan, mi a VALÓSZÍNÛSÉGE an- nak, hogy egy ház magától felépüljön? Tapasztalatainkból arra kell következtetnünk, hogy egy ház egyszerûen nem építheti fel saját magát. Ennek való- színûsége ZÉRUS.
  • 10. 10 Thomas J. Chalko De MIÉRT nem épülhet fel magától? Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítése, tesztelése és fejlesztése Értelmet és ÉRTELMESSÉGET (intelligenciát) igényel, hogy valóban hasznos legyen. Arra kell következtetnünk, hogy az Értelemnek és Értel- mességnek léteznie kell egy ház felépülése ELÕTT, egy- szerûen azért, mert a házat el kell KÉPZELNI, mielõtt akár a tervezéséhez fognánk. Kérlek, gondold át, hogy valóban teljesen, cseppnyi ké- tely nélkül megértetted-e a fenti következtetést, mielõtt rátérnél a következõ fejezetre.
  • 11. A Választás Szabadsága 11 Az elsõ NAGY lépés Épp az imént egyeztünk meg abban, hogy Életet sokkal nehezebb teremteni, mint egy házat. Ha tehát egy ház önmagától való felépülésének valószí- nûsége zérus, akkor az Élet önteremtéséé még kevesebb!!! Meg kell állapítanunk, hogy az Élet egyszerûen NEM hozhatta létre önmagát. Tehát: Minden Életet elõbb meg kellett TERVEZNI. Értelemnek és Értelmességnek bármiféle Élet elõtt létez- nie kellett. Miért? Mert az Életet elõbb el kellett KÉP- ZELNI, azután megtervezni. Ahogyan egy házat. Mennyi Értelem és Értelmesség szükséges az Élet meg- tervezéséhez? Kevés vagy SOK? Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz velem abban, hogy igazán Kimagasló Értelem kellett az Élet terveinek elké- szítéséhez. Valójában olyan Kimagasló, hogy ma talán el sem képzelhetünk akkorát. Eddigi vizsgálódásunkat az alábbiakban összegezhetjük: ELÕSZÖR egy KIMAGASLÓ Értelemnek kellett léteznie – mielõtt bármilyen Élet létrejött volna az Univerzumban.
  • 12. 12 Thomas J. Chalko Szeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEM szót kihangsúlyozni, mert rendkívüli Értelem nélkül az Élet egyszerûen nem fordulhatott volna elõ. Emlékezz vissza, az elõzõ fejezetben egyetértettél azzal, hogy még egy ház sem épülhetne fel Értelem nélkül. Azt is elismerted, hogy az Élet megtervezése sokkal nagyobb értelmet követel, mint egy házé. Kérlek, gondold át alaposan, hogy tényleg megértet- ted-e, mirõl van itt szó. Nem sok értelme tovább ol- vasnod, ha nem érted meg, vagy nem értesz egyet a fen- ti állítással.
  • 13. A Választás Szabadsága 13 A Cél fogalma El tudsz képzelni egy RENDKÍVÜL értelmes valakit, aki cél és ok NÉLKÜL tervezne valamit? Ebbõl az következik, hogy az Életnek KELL, hogy legyen CÉLJA. A könyv további része az elképzelhetõ legfontosabb és va- lószínûleg legnehezebb kérdésre összpontosít – hogy fel- tárjuk és bebizonyítsuk a teljes Univerzum és különösen az Élet Célját. Készítsd fel a képzeleted és az értelmed, hogy kinyúlhass az eddig lehetetlennek hitt határok felé. Ha vállalod a kihívást, még ha csak korlátozott mérték- ben is, megtudhatod, mégpedig BIZTOSAN, hol a helyed és mik a kilátásaid az Univerzumban. Soha többé nem kell „hinned” senkiben és semmiben. TUDNI FOGOD. Biz- tosan. Nem szeretnéd látni az életed az elképzelhetõ legszéle- sebb távlatból? Nem szeretnéd TUDNI, mi folyik való- jában a világmindenségben és MI CÉLBÓL? Miért tör- tént? Miért KELLETT megtörténnie? A régmúlt sok kiváló egyénisége próbálta elmagyarázni a Cél bizonyos szempontjait az embereknek, akik még
  • 14. 14 Thomas J. Chalko az elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nem sokat hámoztak ki belõle, különféle „hiedelmek”-et al- kottak. Ám „gyanítani” vagy „hinni” a Célban, illetve átfogóan BEBIZONYÍTANI MINDEN EGYES EMBERNEK, be- leértve SAJÁT MAGADAT is, teljesen különbözõ dolgok. A felismerés és a megértés, amit ebben a könyvben sze- retnék megosztani veled, fokozatosan alakult ki próbál- kozások és tévedések négy évtizede, majd napi több órás meditációs és intenzív koncentrációs gyakorlatok öt éve során. Életem eddigi legnehezebb feladata, hogy mindezt átad- jam neked. A Cél megértése és bizonyítása saját magamnak – bár ön- magában sem volt aprócska kihívás – közel sem volt olyan nehéz, mint átadni azt a többi embernek. Miért? Mert ehhez KÉT elme igazán hatékony összeköttetése szükséges. Magamat ismerem, de TÉGED nem. Egysze- rûen nem tudom, hogy milyen ismeretek és milyen pél- dák serkentenék leghatásosabban a képzeleted. Mielõtt írni kezdtem, megpróbáltam kifejteni a felfede- zésemet több gondosan kiválasztott barátomnak; a tõlük kapott visszajelzésekért nagyon hálás vagyok. Csaknem
  • 15. A Választás Szabadsága 15 valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat- tak, hogy írjam le. Itt van tehát. Elõször vegyük a Kezdetet. Mindennek el kell kezdõd- nie valahol. Egyetértesz?
  • 16. 16 Thomas J. Chalko A Kezdet Képzeld el a Kezdetet. Mindenek Kezdetét. Még nincsen SEMMI. Abszolúte Semmi: sem tér, sem idõ, se észlelés, se tuda- tosság – semmi. El tudod képzelni az IGAZI SEMMIT? Tudom, hogy nem könnyû, de próbáld meg… Képzeld el az elméleti, hipotetikus, abszolút SEMMIT, aminek a Kezdetkor minden más elõtt léteznie kellett. A Mindenek Kezdetekor. Próbáld elképzelni a SEMMIT gondolatban. Most tehát hány abszolút „Semmi” létezhet? Ha kettõre vagy még többre gondoltál, egyikük sem le- het „semmi” többé – az már két „valami”, amit két kü- lönbözõ „dolog”-ként meghatároztál és megkülönböz- tettél. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a Kezdetkor csak EGYETLENEGY SEMMI létezhetett. Az Egyedülvaló.
  • 17. A Választás Szabadsága 17 Emiatt az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen, nem érdekes, milyen bonyolultnak tûnik számunkra, vagy milyen korlátozottan érzékeljük és értelmezzük. Mellékesen úgy tûnik, hogy minden, a csillagászok által érzékelhetõ dolog az Univerzumban a Tér Egyetlen Pont- jából ered, amit a tudósok a Nagy Bumm Középpontjá- nak neveznek. [16] Véletlen volna?
  • 18. 18 Thomas J. Chalko Az értelem fejlõdése Vizsgáljuk meg, mik az értelem fejlõdésének feltételei. Lehetséges-e valamiféle „felvételt” készíteni az értelem- rõl vagy „továbbítani” azt az egyik élõlénytõl a másikig? Ha igen, akkor majmokat és csirkéket oktatnánk az egye- temeken. Nõhet-e egy ember értelme attól, hogy egy másik tanul? Nem igazán. Kifejlõdhet-e értelem valamiféle gondolkodás gyakorlá- sa nélkül? Igen valószínûtelen. Az értelem fejlõdéséhez, úgy tûnik, egyetlen feltétel szük- séges: MAGÁNAK az értelemnek a SZÁNDÉKA. Sem- mi más nem kell, csak a gondolkodás szándéka. A fenti szempontok alapján világos, hogy CSAKIS az Ér- telem fejlesztheti SAJÁT MAGÁT. Senki más nem tehet bennünket értelmesebbé és bölcsebbé – csakis mi magun- kat. Nem így van? Tehát, az értelem legfontosabb jellemzõje, hogy képes ÖNMAGÁT fejleszteni a SZÁNDÉKÁNAK irányába. Most próbáld meg elképzelni, hogy mi történne az érte- lemmel, ha NEM szándékozna fejleszteni magát. Mi tör-
  • 19. A Választás Szabadsága 19 ténne a te értelmeddel, ha úgy döntenél, hogy egyálta- lán NEM használod? Tegyük fel, hogy elhatároztad, NEM gondolkodsz töb- bé. Világos, hogy értelmed idõvel bomlásnak indulna, és jelentõsen meggyengülne. Az értelemnek tehát van indítéka ahhoz, hogy fejlessze önmagát. Számára a legjobb és leglogikusabb választás, hogy növeszti és kiterjeszti önmagát. Mert egyébként csak gyengülne, szélsõséges esetben akár meg is szûnne létezni. Talán nem kellemes érzés, ha értelmünk és ismereteink gyarapodnak? Töprengenél azon, hogy az ellenkezõjét válaszd? Szeretnél kevésbé értelmes lenni? Kérlek, jegyezd meg a fenti kérdésekre adott válaszaidat – hamarosan szükséged lehet rájuk.
  • 20. 20 Thomas J. Chalko Hol rejtõzik az értelem? Miben tér el egy élõ és egy holt test a halál pillanatában? Mindkét esetben minden szerv pontosan ugyanolyan. Még az atomok is egyformák. Akkor mi a különbség? „Az öntudata eltûnt” – mondaná sok szakértõ. Eltûnt, de HOVÁ? Különben is, hol van, amikor élünk? Az biztos, hogy NEM valamelyik szervben, még csak nem is a test valamelyik atomjában, mert a halál pillanatában azok mind ugyanolyanok, mint az élõ testé. A szervek és atomok nem „mennek” sehová. Ugyanolyanok marad- nak, és csak késõbb indulnak oszlásnak. Ebbõl az egyszerû példából arra kell következtetnünk, hogy az öntudat, csakúgy, mint az értelem (ami az öntu- dat bizonyos megjelenési formája), az atomokból álló anyagi valóságtól függetlenül létezik. Hol vannak hát? Egyelõre nem tudjuk, de ez nem jelenti azt, hogy nem is tanulmányozhatjuk õket. Mindazonáltal érthetõ, hogy az anyagi eszközök (ato- mokból készített szerkentyûk) alkalmazása az öntudat és az értelem tanulmányozására nem lehet túl jó ötlet. Az ELME lenne a megfelelõ eszközünk. Használjuk tehát!
  • 21. A Választás Szabadsága 21 Az Értelem Eredete Megegyeztünk, hogy Kezdetben vala az Egyedülvaló Semmi. Abban is megállapodtunk, hogy az Élet létrejötte elõtt egy Kimagasló Értelemnek kellett léteznie, aki megtervezte. Hogyan születhetett meg a Kimagasló Értelem? Létrejö- hetett a Semmibõl, a Semmiben? Nos, a könyv elõzõ szakaszában épp az imént fedeztük fel önmagunk bizonyos sajátosságainak vizsgálatával, hogy az értelem KÉPES fejleszteni, és ténylegesen FEJ- LESZTI is magát. Bizonyíték erre a SAJÁT értelmünk. Valóban, ha õszintén és alaposan megvizsgáljuk Saját Ma- gunkat, megállapíthatjuk, hogy a mi értelmünk a tuda- tosság egészen egyszerû szikrájából terjesztette ki önma- gát, annyira egyszerûbõl, hogy tudatosan talán nem is em- lékszünk rá. Van tehát egy igen logikus gondolatmenetünk. Az Érte- lem ÖNMAGÁT fejlesztette ki a lehetõ legegyszerûbb tu- datosságból – ahogyan a miénk is. Más szavakkal a Semmi tudatossága terjesztette ki önma- gát – hasonlóan a MI tudatosságunkhoz. Hát ezért OLYAN fontos önmagunk tanulmányozása – csak így is- merhetjük meg az Öntudatot.
  • 22. 22 Thomas J. Chalko A tudatosságból a „létezés” tudata, az értelmesség (intel- ligencia) és az Értelem fejlõdött ki – mind ÖNMAGÁ- TÓL és ÖNMAGÁVAL. Semmi más nem kellett hozzá, csak az Értelem SZÁNDÉKA, hogy gondolkozzon, még- hozzá saját fejlõdésének minden egyes fázisában.1 Megállapítottuk tehát, hogy az Értelem számára az egyik legörömtelibb és legkielégítõbb tevékenység ÖNMAGA fejlesztése. Ebbõl csaknem bizonyos, hogy kellõ mennyi- ségû gondolkodás után az Értelem rendkívül fejletté vált – a Semmibõl és a Semmiben. Önmaga fejlesztésén kívül a Rendkívüli Értelem milyen EGYÉB elemi szükségleteit azonosíthatjuk minden két- séget kizáróan? Mi az, ami kielégítené az Élet Tervezõjé- nek Kimagasló Értelmét és Intelligenciáját? Lehetetlen- nek tûnik megmondani… SAJÁT értelmünk szükségleteit viszont meg TUDJUK nevezni, nemde? Próbáld meg megkeresni, mely tevékenységek a legkielé- gítõbbek a TE intelligenciád és értelmed számára. 1 Ez a kérdés igen elõrehaladott, és csak a Self, a Felsõbb Én, tanulmá- nyozásával érthetõ meg teljesen, ami minden olvasó számára életre szóló foglalatosság lehet. Azonban annak megértése, hogy a tudatosság ho- gyan jelenik meg, és hogyan fejleszti ki az értelmet, nem elengedhetet- len a könyv további részeinek megértéséhez. Elég, ha az olvasó megér- ti az Egyedülvaló Semmi fogalmát, és annak szükségességét, hogy az Értelemnek az Élet elõtt kell léteznie. L. még: http://NUjournal.net/choice.html
  • 23. A Választás Szabadsága 23 Képzeld el, hogy nincs fizikai tested – csak értelmed és intelligenciád. Mi lenne értelmed számára a legörömtel- jesebb és legkielégítõbb tevékenység? A VÉGSÕ tevékeny- ség? Mit nem unnál meg SOHA, mit lennél képes végte- len ideig mûvelni? Ez tisztán rólad szól. Minél jobban megérted a választ, annál közelebb juthatsz a Mindenség Céljának teljes meg- értéséhez. Emiatt azt javaslom, GONDOLKODJ EL a vá- laszon, mielõtt folytatnád az olvasást.
  • 24. 24 Thomas J. Chalko Értelmi szükségletek Már megállapítottuk, hogy az Értelem számára ÖNMA- GA fejlesztése az egyik legörömteljesebb és legkielégítõbb tevékenység. Felfedeztél-e bármi mást, miközben a választ kerested az elõzõ fejezet kérdésére? Találtál-e egyéb NÉLKÜLÖZHE- TETLEN szükségletet a SAJÁT értelmed számára? Mi a helyzet az ÉRZELMEK iránti szükséglettel? Melyik érzés a legörömtelibb, ami mindig elégedettséget biztosít? Nem az, hogy SZERESSÜNK, és hogy SZERESSENEK? Valóban, pusztán önmagunk vizsgálata útján igen nagy bi- zonyossággal leszögezhetjük, hogy BÁRMELY fejlett ér- telemnek Magasztos Érzelmekre, például Szeretetre van SZÜKSÉGE. Ebbõl tehát kétséget kizáróan arra következtethetünk, hogy a Kimagasló Értelemnek ugyancsak Magasztos Ér- zelmek átélésére van SZÜKSÉGE. Hogy Szeressen, és hogy Szeressék. Mit is jelent pontosan az „Igaz Szeretet”? Nagyon nehéz leírni ezt az áldott elme- és értelembeli „állapot”-ot még meglehetõsen pontatlanul is. Egy dolog azonban bizo- nyos. A Szeretet átéléséhez érzések cseréje szükségelte-
  • 25. A Választás Szabadsága 25 tik. A szeretet megtapasztalásához Szeretetet kell adnunk, ugyanakkor azt is át kell élnünk, hogy szeretnek. Bizonyítékot akarsz? Képzeld el, hogy a fentiek valame- lyike hiányzik… Emiatt ahhoz, hogy a Szeretetet igazán, a maga teljessé- gében tapasztalhassuk, az érzelmek kölcsönös cseréje szükséges. Érzelmek cseréje? De KIVEL???? Hiszen senki más nincs! Az Értelem egyedül létezik a Sem- miben! Tehát az Értelem fejlõdésének egy bizonyos szintjén (csak- is akkor!) kifejleszt bizonyos érzésekkel kapcsolatos SZÜKSÉGLETET, amelyeket „érzelmek”-nek nevezünk. Mindenekelõtt elképzel egy nagyon különleges, áldással teli érzelemCSERÉT, amit most SZERETET-nek neve- zünk. Ám ennek a cserének a LEHETÕSÉGÉHEZ az Értelem- nek más „egyéni értelmek” „társaságára” van szüksége. Tudod, hogyan TERVEZZ egy rendszert, amelyben a Sze- retet átélésének lehetõsége a lehetõ legnagyobb? Rajta, derítsük fel egy ilyen terv néhány sarkalatos pontját.
  • 26. 26 Thomas J. Chalko SZERETET-terv Kényszeríthetsz-e valakit, hogy szeressen téged? Követelhetsz-e szeretetet? Szeretnél-e igazán valakit, ha „feltételeket” szabna? Mi történik az igaz Szeretettel ilyen helyzetekben? Abban a pillanatban, hogy megpróbálunk szeretetre kény- szeríteni valakit, vagy feltételeket kötünk ki, a Szeretet- nek nevezett magasztos érzés egyszerûen megszûnik lé- tezni. Azonnal keserûség, csalódás, netán csalárdság váltja fel, amint a feltételeket felfedezik. Ez aztán igen „kényes helyzet”, hogy finoman fogalmazzunk. A fentiekbõl világos, hogy: Az Igaz Szeretet átéléséhez az egyéni értelmek autonómi- ája (önrendelkezése) semmiféleképpen nem sérülhet. Az egyéni értelmeknek maguknak kell VÁLASZTANIUK azt, hogy magasztos érzelmeiket megosztják más egyéni értelmekkel, mégpedig SAJÁT Szabad Akaratuk folytán. Így tehát az „egyéni értelmek” önrendelkezését, mint a Szeretet-terv egyik szükséges feltételét határozhatjuk meg.
  • 27. A Választás Szabadsága 27 Az „egyéni értelmek” önrendelkezése nélkül nincs lehe- tõség Szeretetre. Az egyéni önrendelkezés elengedhetetlen része a Válasz- tás korlátozásoktól mentes Szabadsága, avagy a Szabad Akarat. Korlátozható-e bármiképpen az „egyéni értelem” ilyen önrendelkezése? Ha a Tervben az „egyéni értelem” bár- milyen korlátozásra bukkan, az kellemetlen érzelmeket, csalódást és becsapottságot ébreszt benne. Tehát, a Szeretet-tervben az egyéni értelem önrendelkezése ha- tártalan kell legyen.
  • 28. 28 Thomas J. Chalko Az önrendelkezés következményei Mivel az „egyéni értelmek”-nek határtalan önrendelke- zést kell biztosítani, semmi nem garantálja, hogy a te Sze- retetedet választják, mihelyt önállóvá válnak. Mivel határtalan önrendelkezésük semmivel nem korlá- tozható, az egyéni értelmek bármilyen más tevékenysé- get vagy érzelmet is választhatnak, amit csak elképzelnek. Fontos megjegyeznünk, hogy választásukat csakis SAJÁT értelmük korlátozza. (Emlékszel a kutyus esetére?) Mivel ösztönözhetjük ezeket az „önálló egyéni értelme- ket”, hogy a SAJÁT Szabad Akaratukból VÁLASSZÁK a Szeretet ösvényét? Ez aztán kényes helyzet a javából, mert az efféle ösztön- zés SEMMILYEN szempontból nem sértheti az egyéni ér- telmet. Ehelyt kell emlékeztetnünk magunkat egyik korábbi kö- vetkeztetésünkre, hogy a Magasztos Érzelmek, tehát a Szeretet is, csak a megfelelõen fejlett értelmek számára lehetségesek. Minél fejlettebb az egyéni értelem, annál magasztosabb érzelmeket képes megtapasztalni.
  • 29. A Választás Szabadsága 29 Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy má- sik szükséges feltétele, hogy az önálló egyéni értelmek FEJLÕDÉSÉHEZ megfelelõ körülményeket teremtsünk. Nemcsak azért, mert az értelem számára a fejlõdés a leg- logikusabb választás, amellett igen kellemes tevékenység, hanem azért is, mert ez a Magasztos Érzelmek, köztük a Szeretet létrehozásának, fejlesztésének és megtapasztalá- sának elengedhetetlen feltétele. Korlátozható-e bármilyen mértékben az „egyéni értelem- nek” ez a „fejlõdése”? Te behatárolnád-e az értelemnek azt a szintjét, amit a gyermekeid elérhetnek? Megint csak oda jutunk, hogy bármiféle korlátozás a Terv- ben – amint felfedezi azt az „egyéni értelem” – rendkí- vül kellemetlen érzéseket, kiábrándulást és becsapottsá- got ébreszt. Azzal pedig a Magasztos Érzelmek lehetõsé- ge teljes mértékben elvész. Ennélfogva SEMMILYEN korlát nem állítható az egyé- ni értelem fejlõdése elé. Így tehát az igazi Magasztos Érzelmek csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatók, akik Szabad Akaratukból választják a megfelelõ mértékû önfejlesztést ÉS a Terve- zõ iránti Szeretetet.
  • 30. 30 Thomas J. Chalko Ám még az „egyéni értelmek” határtalan önrendelkezé- se és fejlõdési lehetõsége esetén sincs még mindig semmi garancia arra, hogy a Szeretet Ösvényét választják. Ha pe- dig nem, erre vonatkozóan semmi nem szerepel a Terv- ben. Miért is szerepelne? Azért talán, nehogy megzavar- ja a Kimagasló Értelmet? Te terveznél olyan Rendszert, amely nagymértékben megzavarhatná az Értelmed?
  • 31. A Választás Szabadsága 31 A Szeretet ébredése Hogyan ösztönözhetjük a határtalan önrendelkezéssel és önfejlesztési lehetõséggel rendelkezõ „egyéni értelmeket”, hogy szeressenek bennünket? Már megállapítottuk, hogy a parancsolgatás NEM ered- ményez semmiféle Magasztos Érzelmet. Mások utasítga- tása erõvel szabotálja a Szeretetet. MAXIMALIZÁLHATÓ-E hát a Szeretet és más Magasz- tos Érzelmek LEHETÕSÉGE? Készíthetõ-e TERV a Szeretetre, már a Kezdettõl? Képzeld el az Univerzum Kezdetét. Csak az Értelem létezik, semmi más. A Kimagasló Értelem. Egyedül. Fejleszti önmagát, mert ez az egyetlen logikus és megelégedésére szolgáló tevékenység. Fejleszti önmagát, addig a pontig, ahol elképzelhet és megtervezhet BÁRMIT és MINDENT, amit kíván. Az Értelem elképzeli az Érzelmeket. Az Értelem elképzeli a SZERETET, az érzelmek különösen áldásos cseréjét. Az Értelem arra vágyik, hogy átélje ezt a cserét – hogy szeressen és szeressék.
  • 32. 32 Thomas J. Chalko A szükséglet megállapítása után, elképzeli saját TÁRSASÁGÁT. Elképzeli MÁS értelmek társaságát, önálló és független értelmekét, mert csak õk képesek az Értelem által elkép- zelt és áhított Igaz Szeretet adására és befogadására. Azt már megállapítottuk, hogy valódi Magasztos Érzel- meket csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatunk, akik saját akaratukból választják önmaguk megfelelõ mér- vû fejlesztését. Teljesen elégedett lennél-e azok szeretetével, akik túl egy- ügyûek, túl korlátozott értelmûek ahhoz, hogy megért- senek téged? Emiatt az Értelem ELKÉPZELI, majd MEGTERVEZI a legjobb „rendszert”, amit csak képes, amelyben az Egyé- ni Önálló Értelmek ösztönzést kapnak önmaguk oly mér- tékû fejlesztésére, amilyet csak kívánnak, hogy kifejleszt- hessék saját Szeretet iránti igényüket. Meglehetõsen naiv feltételezés lenne, hogy a Kimagasló Értelem mindössze némi „esélyt” célzott volna meg a Sze- retetre. Sokkal ésszerûbb, ha feltesszük, hogy Kimagasló Értelmével a Szeretet valószínûségét a lehetõ legnagyobb- ra növelte. Hogyan növelhetõ a Szeretet valószínûsége anélkül, hogy
  • 33. A Választás Szabadsága 33 az a többi Egyéni Értelem önrendelkezését bármi módon sértené? Ahhoz, hogy valami bepillantást nyerjünk, vizsgáljuk meg a „szeretet ébredését”. Mik a szeretet kialakulásának kez- deti feltételei? Lehetséges-e valódi Szeretet anélkül, hogy ismernénk azt, akit szeretünk? Nem túl valószínû. Ezért a Kimagasló Értelemnek módot kellett találnia ar- ra, hogy „megismertesse” magát a többi Egyéni Értelem- mel. Természetesen valakinek az ismerete még nem elég ahhoz, hogy megszeressük, de azért lényeges feltétele. Egyetértesz? Hogyan mutatjuk meg magunkat másoknak, hogy felkelt- sük a kíváncsiságukat, érdeklõdésüket, és elbûvöljük õket? Hogyan növelhetjük a lehetõ legnagyobbra annak az esélyeit, hogy mások Szabad Akaratukból csodálni kezdjenek? Mit tegyünk? Ne feledd, hogy ekkor még a Kimagasló Értelem egye- dül létezik a Semmiben. Az egyetlen dolog, ami tényle- gesen „kinyilvánítható” errõl, az Értelem és annak Nagy- sága. Hogyan nyilvánítható ki az Értelem, hogy mások annak méltányolását választhassák? Te mit tennél?
  • 34. 34 Thomas J. Chalko Mit szólsz a Természet megteremtéséhez? OLYAN gyö- nyörû, OLYAN elbûvölõ, OLYAN fenséges és nagyszerû, OLYAN intelligens a tervezése, hogy mindenki, akibe egy csepp értelem és érzékenység szorult, ÖNKÉNTELEN a TERV csodájára jár. Találkoztál már valaha valakivel, aki nem csodálta a Ter- mészetet? El kell ismernünk, hogy a csodálat kitûnõ elsõ lépés a Sze- retet felé… Szerethetsz-e igazán valakit, ha nem kél ben- ned csodálat iránta? A Kimagasló Értelem ezért elképzelte a Magasztos Anyagi Valóságot és az Életet, hogy az „önálló egyéni értelmek” majd egy szép napon megtanulhassák csodálni a Terv Szépségét és Intelligenciáját – de csak akkor, ha úgy dön- tenek, hogy a felfogásához megfelelõ szintre fejlõdnek, és maguktól választják ezt a viszonyulást. Más szóval, az Élet és a pompásan tervezett anyagi Va- lóság az Értelem megnyilvánulásának egy módja, mellyel bármely értelmes megfigyelõ számára felfedheti Nagysze- rûségét anélkül, hogy sértené a megfigyelõ önrendelke- zését és Választásának Szabadságát. A Természet és az Élet megtervezésével a Kimagasló Ér- telem nagymértékben megnövelte annak VALÓSZÍNÛ- SÉGÉT, hogy az egyéni értelmek felfigyeljenek puszta lé-
  • 35. A Választás Szabadsága 35 tezésére, megismerjék, megtanulják értékelni Nagyszerû- ségét, és Szabad Akaratukból viszonozzák csodálatát és Szeretetét. Ezután a Kimagasló Értelem tudatosan elképzelte, és a legapróbb részletekig megtervezte, majd elindította az ál- talunk ismert Univerzum és Természet teremtését. A ter- vezési folyamat a Semmi egy rendkívüli intelligenciával megtervezett felkavarásával kezdõdött – az Értelem által vezérelt mérhetetlen robbanással. Tudósaink ezt a robbanást a „Nagy Bumm”-nak nevezik. Az atomok, galaxisok, csillagok, bolygók, az Élet mind tudatos és folyamatos elképzelés, tervezés és teremtés eredményei. A terv még messze van a megvalósulástól – minden jel arra utal, hogy végrehajtása ma is folyik… Érdemes megjegyezni, hogy ennek „kõkemény anyagi bi- zonyítéka” az, hogy az Univerzum a tér EGYETLEN PONTJÁBÓL ered. Minden, amit csillagászaink képesek értelmezni belõle, óriási sebességgel TÁVOLODIK ettõl a ponttól, amit a Nagy Bumm epicentrumának neveznek. [16] A földi tudósok egyik ámulatból a másikba esnek a távol- ban, a Világûr Mélyén megfigyelhetõ folyamatok bonyo- lultsága és Szépsége láttán. Egyre több tudós ismeri el, hogy a Világûr Mélyében zajló folyamatokat figyelve sokkal több kérdésük vetõdik fel, mint amennyi választ kapnak.
  • 36. 36 Thomas J. Chalko Miért? Mert TELJESEN figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy a Mindenség Tudatosan, Értelmesen, Tervszerûen és Céltudatosan teremtõdik. Mint a Kimagasló Értelem bármely teremtménye, az Uni- verzum éppen annyira mûalkotás, a Szépséget képviselõ mûtárgy, mint amennyire hasznos vagy célszerû. Talán nem értesz egyet azzal, hogy a Mindenség Tervé- nek egyik elsõdleges célja a Szépség volt? Képesek-e tudósaink megmérni a Szépséget?
  • 37. A Választás Szabadsága 37 A Cél Nem hagytunk ki valami valóban fontos dolgot? Kik azok az „egyéni értelmek”, akik „korlátlan önálló- sággal” és „önmaguk fejlesztéséhez” „korlátlan potenci- állal” rendelkeznek? Kik azok, akik a Kimagasló Értelem „értelmes társai” lehetnek, s akiket „lelkesíteni” kell ah- hoz, hogy megtanulják Szeretni a Tervezõt saját Szabad Akaratukból? Hát nem miattuk készült az egész Univerzum és az Élet terve? Hol vannak akkor? Nem mások Õk, mint az Emberi Lények. Emberek. Mi. TE meg ÉN. Egyéni, önálló értelmek, határtalan lehetõséggel a fejlõdésre… (vagy az elnyomorodásra, ami kizárólag a mi Szabad Választásunkon múlik…) MI vagyunk az egész Univerzum Célja.
  • 38. 38 Thomas J. Chalko Az egész anyagi Mindenség teremtésének mi vagyunk a központi és elsõdleges OKA. Atomok, csillagok, galaxi- sok, bolygók, Élet és minden más, amirõl még nem is sejt- jük, hogy létezik. MI vagyunk azok, akik a Kezdetkor egyedül létezõ Ki- magasló Értelem „értelmes társai” lehetünk. AKKOR és HA rájövünk, hogy kik vagyunk, természe- tesen. AKKOR és HA értelmünk odáig fejlõdik, hogy képes lesz érteni és értékelni a Kimagasló Értelem Nagyszerûségét. AKKOR és HA nem pusztítjuk tovább a Természetet, és felismerjük benne a szemünk elõtt megnyilvánuló Kima- gasló Értelmet. Továbbá, amikor a fentieket BEBIZONYÍTJUK magunk- nak az Én (a Self) tanulmányozásával. „Aki nem ismeri az Én-t, nem ismer semmit, de aki meg- ismeri azt, máris megszerzi a Mindenség Mélyérõl szóló Tu- dást.” [1] [2] Mi volt tehát az EREDETI Célja a mi megtervezésünk- nek? Emlékszel?
  • 39. A Választás Szabadsága 39 Önmaga fejlesztésének folyamán a Kimagasló Értelem el- képzelte a Magasztos Érzelmek, például a Csodálat és a Szeretet kialakulásának és átélésének szükségét. Mindeze- ket nem tapasztalhatta, amíg egyedül létezett. Ebbõl következõen minden egyes emberi lény létezésé- nek KÉT oka van: 1. egyéni értelmünket a lehetõ legnagyobb mértékig fejlesszük 2. fejlesszük képességeinket az általunk elképzelhetõ Legmagasztosabb Érzelmek átélésére Ez a KÉT Ok PONTOSAN megegyezik a Kimagasló Ér- telem Kezdetek KEZDETÉTÕL való létezésének okaival… SEMMILYEN korlátozás nincs benne… NEM IS LEHET korlátja… Értelmünk fejlõdése elõtt éppúgy nincsenek határok, mint a Kimagasló Értelem fejlõdése elõtt… Érted? Ha téged is annyira megindít ez, ahogyan engem, miközben e szavakat írom, az azt jelenti, hogy legalább a kiindulási szinten megértetted a Célt. Ha nem, kérlek olvasd el újra a könyv elejét idáig, és pró- báld megérteni, amit megkíséreltem elmagyarázni.
  • 40. 40 Thomas J. Chalko Lehetséges? A Mindenség imént felfedezett Célja túl szépnek tûnik ah- hoz, hogy igaz legyen… Hogyan gyõzõdhetünk meg arról, hogy képesek vagyunk- e megérteni a Teremtõ Célját és indítékait korlátozott ér- telmünkkel? Egyetértek, pillanatnyilag nem érzékelünk, nem fogunk fel mindent. Amit viszont IGEN, annak végül elegendõ- nek kell lennie ahhoz, hogy kialakítsuk saját Megértésün- ket az EGÉSZRÕL. Nem kell törekednünk erre – hiszen Szabadon Választ- hatunk. Ha azonban úgy döntünk, hogy törekszünk a megértés- re, megteremtjük a megértés elérésének lehetõségét, egy- szerûen mert értelmesek vagyunk, és mert értelmünk cso- dálatos módon képes a szándék irányában NÖVEKED- NI. Más szóval mi, teljes egészében magunktól teremtjük meg és növeljük a megértés lehetõségét. Képesek vagyunk saját megértésünk kialakítására. Ha tehát meg sem próbálod, soha nem fogod megtudni, mennyit érthetsz meg. Én úgy gondolom, hogy TÖRE- KEDJÜNK a maximális megértésre, és CSELEKEDJÜNK eszerint. Ez a könyv az én megértésemet tükrözi. Neked ki kell alakítanod a magadét.
  • 41. A Választás Szabadsága 41 „Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…” „Aki keres, talál” [2] De nem jelent-e súlyos korlátot a fizikai testünk? Nem kér- dõjelezi meg a fizikai test puszta léte következtetéseink né- melyikét? Mindenekelõtt arra jutottunk, hogy Önálló Egyéni Értel- mek vagyunk, és NEM csupán fizikai testek. A fizikai tes- tek átmeneti eszközök, amelyeket önmagunk megisme- réséhez alkalmazunk. Egyéni értelmünk fejlõdése elõtt nincs korlát, mi ma- gunk azonban felállíthatunk ideiglenes határokat, egy- szerûen azért, mert fejlõdésünk bizonyos szintjén célsze- rûnek tûnhet. Például Szabad Akaratából bármelyikünk tudatosan dönt- het úgy, hogy fizikai testben él le egy életet. Nagyon jó Szeretet-lecke, ha megtanuljuk más Egyéni Ér- telmek Szeretetét, olyanokét, akik hozzánk hasonló fej- lõdési szinten állnak, nemde? A fizikai testben élt élet ugyanakkor VIZSGA is, mely- ben a tudatos létezés Céljának megértésérõl adhatunk szá- mot. Ezt a „vizsgát” részben magunk fabrikáljuk magunk- nak ahhoz, hogy „kipróbáljuk”, mennyit értünk, isme- rünk VALÓJÁBAN az Univerzumból. A többi Egyéni Ér-
  • 42. 42 Thomas J. Chalko telemmel az anyagi valóság környezetében folytatott kap- csolatok kiváló feltételeket biztosítanak egy efféle vizs- gához. Egyik elsõ következtetésünk a könyvben az volt, hogy az Értelemnek már azelõtt léteznie kellett, hogy fizikai tes- teink megjelenhettek. Ebbõl következik, hogy már szü- letésed elõtt rendelkeztél bizonyos „elméleti” ismerettel arról, hogyan kell élni egy életet. Ezért ismered a választ a könyv minden egyes kérdésére. Már „hallottad valahol”. Emiatt nem mondhatok neked semmit, amit ne „tudnál”. Én csak felhívhatom rá a tu- datos figyelmedet. Önálló fizikai testben élve bebizonyíthatod, hogy érted. Például, ha elég jól érted, újra felépítheted Univerzum- beli létezésed Célját, még akkor is, ha „emlékeid” telje- sen kitörlõdtek születésedkor. Valójában a fizikai testbeli lét egyik fõ célja éppen az, hogy megtaláld a Célt, újra és újra, még a legváratlanabb és leg- nagyobb próbatételt jelentõ helyzetekben is. Ez az egyik módja, hogy bebizonyítsd önmagadnak, tudod, hogy tu- dod, ki vagy, és mit teszel a Mindenségben. Emellett a fizikai testben egyedi lehetõséged nyílik arra, hogy tapasztalatokat szerezz a Természetrõl, és tanulmá-
  • 43. A Választás Szabadsága 43 nyozhasd azt, ami egyszerûen a Kimagasló Értelem meg- nyilvánulása az értelmes megfigyelõk számára. Ebbõl kö- vetkezõen az élet a fizikai testben lehetõséget nyújt arra, hogy a Természetet tapasztalva-tanulmányozva „megis- merkedj” a Kimagasló Értelemmel. A legjobb, természetesen, ha elõször a saját testedet ta- nulmányozod. Ha nem veszel tudomást a Természetrõl, és pusztítod, ha nem vagy képes felismerni Tervezõjének, a Kimagasló Ér- telemnek a Nagyszerûségét, hogyan élhetnél át magasz- tosabb érzelmeket? Tegyük fel, hogy megterveztél és felépítettél egy pompás házat, aztán a gyermekeidnek ajándékoztad. Hogyan éreznéd magad, ha randalíroznának, törnének- zúznának benne? Építenél-e nekik egy másikat? Érdekelne-e olyanok ismeretsége, akik nem képesek ér- tékelni értelmed és nagyvonalúságod? Az élet vizsga, akár megérted, akár csak álmodsz a meg- értésérõl. A fizikai létünk más vonatkozásairól (és szükségességé- rõl) a könyv késõbbi részeiben beszélünk majd.
  • 44. 44 Thomas J. Chalko Imádat és félelem Szeretnéd, ha a gyermekeid imádnának téged? [17] Szeretnéd, ha imádnák a képeidet, a szobraidat, oltáro- kat emelnének neked, ahelyett, hogy felismernék, ki vagy valójában, és méltányolnák, amit teszel? Elégedett lennél egy efféle kultusszal? MIÉRT NEM? Kérlek, alaposan gondold át, MIÉRT tûnik egy ilyesfajta ténykedés tiszta képtelenségnek. Próbálj logikus OKOT találni rá, amitõl képtelenségnek hat. Vizsgáld meg az ér- zéseidet. Hogyan ÉREZNÉD magad, ha gyermekeid úgy dönte- nek, hogy imádni fogják a szobraidat, és imádkoznak a képeidhez? Elégedett lennél? Miért nem? Értelmedet és intelligenciádat kielégítené ez? Nem lennél-e mélységesen csalódott amiatt, hogy a gye- rekeid semmi értelmesebbet nem tudnak kitalálni? Az imádat méltán kiábrándító, kényelmetlen, sõt akár bosszantó is bárki számára, aki elég értelmes, hogy fel- fogja a velejáró érzelmeket. Ez természetesen vonatko- zik a Kimagasló Értelemre is. Meg kell állapítanunk, hogy:
  • 45. A Választás Szabadsága 45 Nincs semmi értelme bárkit vagy bármit imádni. Az imá- dat bármely formája az imádó teljes tudatlanságát bizo- nyítja. Hát persze, hogy az elejétõl fogva tudtad, nem igaz? Vé- letlenségbõl nem pont ezt mondja az Elsõ és legfontosabb „parancsolat”2 a Bibliában? [4] Látod, mennyire kiforgatták mára? Látod, hogyan terem- tett ezen egyszerû, logikus tanács mellõzése kedvezõ kö- rülményeket a primitív kultuszok és vészes bálványok ré- szére? Nézzük, MIÉRT merül bele oly sok földi ember minden- féle kultuszba? Az imádat akkor jelentkezik, amikor elnyomjuk és tevé- kenyen szabotáljuk az egyéni értelmet. Az értelem a leg- hatásosabban FÉLELEM keltésével nyomható el és sza- botálható. Ha valaki halálra rémült, aligha képes logiku- san gondolkozni, nem igaz? Talán véletlen, hogy az imádattal foglalkozó emberek mélységesen rettegnek is? 2 2. Móz. 20, 3: „Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem.” 20, 4: „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a me- lyek fenn az égben vagy a melyek alant a földön vagy a melyek a vizek- ben a föld alatt vannak.” 20, 5: „Ne imádd és ne tiszteld azokat…” (Károli Gáspár fordítása). Majd késõbb: „Ne készíts ábrázolást semmi- rõl, ami Velem van” [4]
  • 46. 46 Thomas J. Chalko Talán véletlen, hogy a FÉLELEM hirdetése az egyik kulcs- fontosságú módszer az imádók tömegének féken tartá- sára és irányítására? Ám a félelem az Egyéni Értelem tudatos érzelme, ame- lyet Egyénileg érzékel. Tudatosan CSAK akkor félhetünk, ha MEGENGEDJÜK magunknak. Megijedtél, amikor valaki azzal próbált rád ijeszteni, hogy „Isten megbüntet, ha nem csinálod ezt-meg-ezt”? Vedd észre, hogy CSAK akkor féltél, ha MAGAD is ELHITTED a lehetõséget, és CSAK ha értelmed képtelen volt más le- hetõségeket és megoldásokat találni. Féltél-e, amikor TUDTAD, hogy a fenyegetõ személynek fogalma sincs, mirõl beszél? Összefoglalva, a tudatos FÉLELEM az Egyéni Értelem ÖNMAGÁT korlátozó választásának eredménye. Van-e egyáltalán BÁRMI az Univerzumban, amitõl fél- nünk kellene? Emlékszel a Célra? Emlékszel, KI vagy, és MIK a lehetõ- ségeid? Mit gondolsz hát? Csakis olyan korláttal találkozhatunk a Mindenségben, amit mi magunk állítottunk önmagunk elé.
  • 47. A Választás Szabadsága 47 Akkor hogyan tovább? Akkor mit tegyünk most? Hogyan éljünk? Én nem tudom megmondani neked. Tulajdonképpen SENKI NEM mondhatja meg az égvilágon. Még maga a Kimagasló Értelem sem képes BÁRMIFÉ- LE választási lehetõséget biztosítani neked… A választási lehetõségek biztosítása bárki másnak egyéb- ként is TELJESEN értelmetlen… Minden Egyéni Értelmet, beleértve TÉGED is, KIMON- DOTTAN teljes önrendelkezésre és Korlátozásmentes Szabad Választásokra TERVEZTEK. Tehát ne engedd senkinek, hogy irányítsa az életed… Megvan az OKA, hogy korlátlan önrendelkezést és a Vá- lasztás Szabadságát kaptuk. Emlékszel, mi az? Világosan láttuk, hogy az „egyéni értelmek” önrendelkezése és Választásuk Sza- badsága nélkül nem létezik lehetõség a Szeretetre. Ezért tehát az egyéni értelem önrendelkezése semmikép- pen nem sérülhet. Ami téged illet, meg kell TANULNOD,
  • 48. 48 Thomas J. Chalko hogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is – egyéni értelmed ezen a módon fejleszti önmagát. Tehát TELJES EGÉSZÉBEN TE választod meg, hogyan élj. Ebbõl a szempontból világos, hogy egyszerûen lehetet- len bárkinek pontosan elõírni, hogyan éljen. Mindazon- által bölcs dolog kidolgozni néhány általános elvet, ame- lyen az emberek eltöprenghetnek. A másik jó módszer, ha élõ példával szolgálunk mások számára. Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk, hogy az Univerzum Célja szerint mit érdemes elkerülnünk. Például, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz- hangban élünk, akkor nem szabad megsértenünk senki más Választásának Szabadságát SEMMILYEN módon. Ezt a következõ „tanácsban” összegezhetjük, kérlek, gon- dolkodj el rajta: Saját Választási Szabadságod gyakorlása oly módon, hogy az korlátozza valaki más Választási Szabadságát, nyíltan ellentmond az Univerzum Céljának. [1] Miért? Mert a Választási Szabadság korlátozása azonnal megbénítja vagy megszünteti a Magasztos Érzelmeket. Emellett, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz- hangban élünk, nekünk magunknak sem szabad sérte-
  • 49. A Választás Szabadsága 49 nünk senki más Egyéni Értelmének fejlesztését SEMMI- LYEN módon. Ha valaki BÁRMIKÉPPEN elnyomja akárki más Egyé- ni Értelmének Fejlesztését, ugyancsak nyíltan megsérti az Univerzum Célját. Ez ugyanolyan súlyos, mivel közvetlenül szabotálja a Célt…
  • 50. 50 Thomas J. Chalko Gyakorlati példák Az imént megegyeztünk, hogy bármilyen tevékenység, amely megsérti és/vagy elnyomja egy egyéni értelem fej- lõdését, méghozzá bármilyen módon, az megsérti és sza- botálja az Univerzum Célját. Néhány példa ilyen tevé- kenységre: • Hiedelmek, hitek, hiedelem-rendszerek terjesztése, hirdetése, függetlenül azok sajátosságaitól • Hipnózis alkalmazása (mind egyéni, mind csopor- tos formában) hiedelmek és hiedelem-rendszerek beültetésére (az értelem félreprogramozása) • Bárminemû félelem keltése és fenntartása. Ide tar- tozik minden „félelem-propaganda”, mint például az Istentõl, betegségektõl, haláltól, pokoltól, nap- sütéstõl vagy bármi mástól való félelem és/vagy hisz- téria keltése • Bármiféle tan- vagy hittétel, tekintély, hatalom rá- kényszerítése másokra • Az alternatív nézõpontok elnyomása és kigúnyo- lása • Az egyéni VÁLASZTÁSI SZABADSÁG akadályozá- sa bármi módon (például emberek kényszerítése, hogy parancsokat hajtsanak végre, vagy hogy olya- nokká váljanak, mint mások stb.) • Az egyéniséggel szembeni tiszteletlenség – a statisz- tikák követése az értelem helyett • A gondolat szabadságának bárminemû korlátozása
  • 51. A Választás Szabadsága 51 • A tudatosság elhomályosítása érzékelést megváltoz- tató kábítószerekkel, egyéb anyagféleségekkel illet- ve tevékenységekkel • Primitív ösztönök megerõsítése, hirdetése és dicsõ- ítése • Erõszak hirdetése és dicsõítése A fentiek közül mely tevékenységek a legveszélyesebbek az Egyéni Értelem számára? A tudatosság félreprogramozása általában nem fordítha- tó vissza egykönnyen. Például, tudod-e, mennyi tudatos erõfeszítést és önfegyelmet igényel egy szokás leküzdé- se, amelytõl szeretnél megszabadulni? Felismered-e, hogy a tanultak kitörlése gyakran sokkal-sokkal nehezebb, mint megtanulni valamit a nulláról? Néhány ember annyira „megrekedtnek” tûnik, hogy alig- ha változik meg, hacsak újra nem születhet… Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a Céllal való különféle visszaélések következményeit, tegyük fel, hogy egy em- ber, akivel szemben valamennyi fenti visszaélést elkövet- ték, egy szép napon felfedezi a Mindenség Célját, és a tényt is, hogy hosszú idõn át az orránál fogva vezették. Ha te rájössz, hogy hosszú idõn át becsaptak, és ezt bi- zonyítani is tudod, akkor megbízol-e azokban, akik át- vertek, és követed-e õket másnap is?
  • 52. 52 Thomas J. Chalko Az Egyéni Értelem ébredése a félreprogramozás látványos megfordítását eredményezheti. Az új ismeretek igen könnyen elsajátíthatók, amint valaki felfedezi, hogyan nyerheti vissza önrendelkezését Értelme és Választási Sza- badsága segítségével. Ez alól a jelek szerint csak egy eset kivétel. Ha az illetõ kábítószereket fogyasztott. Egyik barátom mesélt néhány ismerõsérõl, akik halluci- nogén gombákkal kísérleteztek két hónapon keresztül. Mindössze két hónapig. A kísérletek befejezése óta hosszú idõ eltelt már, de még mindig meg vannak gyõzõdve ró- la, hogy „delfinek”. Semmiféle értelmes kommunikáció- ra nincs lehetõség velük, hiszen „delfinek”… Semmi baj a fizikai testükkel, Értelmük károsodása azon- ban tartósnak tûnik. Õk maguk programozták félre saját érzékleteik meghamisításával… Gyakorolták Választási Szabadságukat… Az Egyéni Értelem elleni bármely más cselekmény poten- ciális tanpéldának látszik, amely végül tudatos elõrelépést jelent az adott életben – kivéve a kábítószer-fogyasztást. A drogok azon túl, hogy az Értelem drámai és azonnali hanyatlását okozzák, egyúttal súlyosan csökkentik a ké- pességét is önmaga megjavítására.
  • 53. A Választás Szabadsága 53 Hogyan is ébreszthetnénk fel egy Értelmet, ha nem mû- ködik? Hány sérült értelemmel leélt élet szükséges az intelligen- cia újjáépítéséhez? Van kedved hozzá, hogy a saját bõrödön próbáld ki?
  • 54. 54 Thomas J. Chalko Az Univerzum Teljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél- jában SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nem szerepel. Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kez- dettõl fogva nem anyagi természetû. Itt nem anyagin azt értem, hogy „nem atomokból álló” [1]. A Kimagasló Ér- telemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei. Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése. A Kima- gasló Értelemé és a miénk. Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû. Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre össz- pontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és ha- nyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hi- ba, amit csak elkövethetünk. Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készült az Anyagi Univerzum? Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és csodáljuk Intelli- gens Tervezését. Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értel- münket.
  • 55. A Választás Szabadsága 55 Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit. Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk és Magasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében. Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni – kezdhet- jük mindjárt egymáson… Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti „játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva [1], kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát. Választhatod azonban azt is, hogy sohasem nõsz fel… Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a leg- értelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll a Választás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véle- ményt. Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait, nyil- vánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja szá- munkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és ta- nulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egye- temes Törvénynek nevezhetünk [1]. Fontos megjegyez- nünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi va- lóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem a Tudatosság és az Értelem területén is. Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshez sem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek. Az anya-
  • 56. 56 Thomas J. Chalko gi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej- lõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember (ma- gamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved. [12] Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapí- tásának folyamatában – amelyben kipróbálunk ezt-azt, naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk be- lõlük – meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkat és értelmünket. És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át, meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasz- tosabb érzelmeket, amiket csak el tudunk képzelni. Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelni minden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan Le- hetõségekkel bíró Egyéni Értelmet… Netalántán nem így foglalkozunk-e saját gyermekeinkkel? Véletlen lenne?
  • 57. A Választás Szabadsága 57 Önjavító Tervezés Mik a cselekvés következményei, szemben a gondolko- dás következményeivel? Amikor gondolkodunk, gondolataink eredménye pusz- tán képzeletünkben marad meg. A gondolkodáshoz nincs szükség más Egyéni Értelmekkel való kölcsönhatásra. Amikor csinálunk valamit, lehetõségünk nyílik arra, hogy megtapasztaljuk cselekedeteink következményeit. Eköz- ben információt is cserélünk más Egyéni Értelmekkel. Ebbõl kifolyólag – értelmesek lévén – a cselekvés lehetõ- sége létrehoz egy mechanizmust, miáltal tanulhatunk a tetteinkbõl. Tetteink következményeit elemezve megis- merhetjük a kapcsolatot a tettek (az ok) és a következ- ményeik (okozat) között, nem csak magunkra, hanem más Egyéni Értelmekre nézve is. Melyek az Univerzum Céljára való tekintet nélküli cse- lekmények következményei? Meglepetésünkre a Cél elleni bármely tett az Egyéni Ér- telmek szenvedését és nyomorúságát okozza. Lehet, hogy a miénket, lehet, hogy másokét. Minél inkább semmibe vesszük a Célt, annál súlyosabb a hatására bekövetkezõ szenvedés és nyomorúság.
  • 58. 58 Thomas J. Chalko Mivel értelmesek vagyunk és nem szeretjük a „szenvedést és nyomorúságot”, MEGTANULHATJUK, hogyan kerül- jük el. Mi a végsõ lecke? Az, hogy megtanuljunk az egész Univerzum Céljának megfelelõen élni és cselekedni. Mi van akkor, ha megtagadjuk a tanulást? Szenvedünk. Addig szenvedünk, amíg meg nem tanuljuk, miért. Ad- dig szenvedünk, amíg ki nem találunk valamit a szenve- dés elkerülésére. Addig szenvedünk, amíg már eleget tu- dunk. Amíg meg nem értjük a Célt, és Szabad Akaratunk- ból életmódunkká nem alakítjuk. Ez egy nagyszerû Önjavító mechanizmus alapja a Min- denségben. Minden Egyéni Értelemnek meg kell tapasz- talnia Választási Szabadságának minden következményét ahhoz, hogy tanulhasson. Nincs mód arra, hogy megszökjünk a következmények elõl – egyszerûen mert Értelmünk tovább létezik vég nél- kül, és nem állítható semmilyen korlát, emlékszel? Nem szökhetsz meg ÖNMAGAD elõl. Választási Szabadságunk nem sérülhet semmilyen módon, ám visszajelzést kapunk elkövetett hibáinkról. Ügyes, nemde? Összegezve, fontos, hogy felismerjük, és észben tartsuk a következõket:
  • 59. A Választás Szabadsága 59 1. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság létezik. 2. Van OKUK rá, hogy létezzenek – a Mindenség Cél- jának mellõzése 3. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság meg- szüntethetõ 4. Vannak MÓDSZEREK a szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság megszüntetésére, ha megtanuljuk felismerni és tisztelni az egész Univerzum Célját mindenben, amit teszünk. Micsoda véletlen, hogy e „négy nemes igazság” ponto- san egybeesik bolygónk ismert történelmének egyik leg- meghatározóbb Egyéni Értelme által levont következte- tésekkel [3]. Hát nem tökéletesen világos? Azzal, hogy módszereket keresünk a szenvedés, nyomo- rúság és boldogtalanság tartós megszüntetésére, fokoza- tosan megtanuljuk méltányolni és megérteni az egész Uni- verzum tervét és Célját. Vedd észre, hogy egyetlen dogma vagy tantétel sincs a fen- ti „négy nemes igazság”-ban. Megfogalmazásukhoz pusz- tán a Valóságra kell utalnunk, amit minden nap megfi- gyelhetünk.
  • 60. 60 Thomas J. Chalko A hibák elkerülése Elkerülhetjük-e a hibákat? Hadd válaszoljak erre egy kér- déssel: Megtanulhat-e egy gyerek járni anélkül, hogy egyszer is elesne? A hibák a tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. Tel- jesen nem kerülhetõk el, mert ezáltal éppen a tanulás me- chanizmusát szüntetnénk meg. Azonban a felismert hibák ismétlése elkerülhetõ, és el is kerülendõ. Emellett értelmünk segítségével megfigyelhet- jük mások hibáit, és tanulhatunk belõlük. Honnan tudjuk, mi számít hibának? Lényegében minden tett, ami figyelmen kívül hagyja az Univerzum Célját, hi- bának tekintendõ. A gyakorlatban mind Önmagunk, mind mások szenvedé- sének és nyomorúságának tapasztalása figyelmeztetés, hogy elemezzük, MI is pontosan a SAJÁT hibánk. Nagyon fontos, hogy felismerjük cselekedeteink és a kö- vetkezményei közötti „ok-okozati” kapcsolatot. Az is elõ- fordulhat, hogy tetteink MÁS embereket késztetnek a MAGUK hibáinak elkövetésére.
  • 61. A Választás Szabadsága 61 Gondoljuk át a következõ példát. Manapság sokan ápol- gatják az úgynevezett „áldozati bárány mentalitást” – másokat hibáztatnak SAJÁT beteges érzéseik és korlátaik miatt. Tegyük fel, hogy azt mondod egy ilyen embernek, hogy „az Univerzumban mindenki határtalan lehetõségekkel rendelkezik”. Nagyon valószínû, hogy az illetõ még nyomorultabbnak és tökéletlenebbnek fogja érezni ma- gát – és ezért az érzésért TÉGED hibáztat majd. Hol itt a hiba? Te azzal hibáztál, hogy túl sokat próbáltál elmagyarázni túl rövid idõ alatt. Hogyan is várhatnád egy gyerektõl, hogy fusson, ha még fel sem tud állni? Elmulasztottad a másik személy megértési képességében található korlátok felismerését és azonosítását. Emiatt nem volt semmilyen terved arra, hogyan közöld mondandódat úgy, hogy a má- sik megértse. Végeredményképpen a másik teljesen fél- reértett. Ahhoz, hogy valamit sikeresen elmagyarázzunk, „tervet” vagy „módszert” kell készítenünk az „áldozati bárányok- kal” vagy más megértési nehézséggel küszködõ emberek- kel való foglalkozáshoz. Colin Tipping leírt egy módszert, amely kiváló példa az emberek átfogó, gyakorlatias és igen sikeres irányításához, hogy maguktól kitörölhessék „áldozati mentalitásukat” csakúgy, mint sok más korlát- jukat [6].
  • 62. 62 Thomas J. Chalko Esetleg körüljárhatod a könyvben általam használt mód- szert. Ez sem újdonság. [11] Egy értelmes „terv” vagy „módszer” bármiféle tudatos te- vékenység legfontosabb része. Végy példát a Kimagasló Értelemrõl. Tervezd meg a sa- ját tetteidet. Van Értelmed, és Szabadon Választhatsz. Használd ki!
  • 63. A Választás Szabadsága 63 Gyakori kérdések Mi van akkor, ha valaki egyszerûen nem ért semmit, sõt még a megértés szükségessége sem merült fel benne? Hibáztathatsz egy csecsemõt, amiért még nem tanult meg járni? A legfontosabb elv, hogy tiszteljük más Egyéni Értelmek Választási Szabadságát. Számukra az EGYETLEN tanu- lási lehetõség, ha hagyjuk õket, hogy elkövessék a maguk hibáit. Hagyd békén õket, így szembesülhetnek hozzáál- lásuk következményeivel. Mit tegyek, ha az emberek kinevetnek, kigúnyolják a né- zeteimet és folyamatosan szidalmaznak? Ha egy kutya megugat, visszaugatsz? Emlékszel rá, hogy KI vagy? Egyéni Értelem Határtalan Lehetõségekkel. Senki sem árthat Egyéni Értelmednek – téged kivéve. A te érzéseid a TE felelõsségi körödhöz tar- toznak. Ne is próbálj másokat hibáztatni a SAJÁT érzé- seidért! Sokat kell még tanulniuk azoknak, akik kigúnyolnak má- sokat. Neked pedig ezt kell tiszteletben tartanod. Hogyan is hibáztathatnál egy kisbabát azért, mert még nem tanult meg járni?
  • 64. 64 Thomas J. Chalko Rájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy ér- telmes „metódust”, mellyel az efféle embereket kezelhet- jük. Tekintsd ezt kihívásnak saját intellektusod számára. Felismered egy ilyen kihívás elemeit ebben a könyvben? Mi a helyzet, ha valaki fizikailag próbál bántalmazni? A fizikai testünk amúgy is ideiglenes. Mindössze tanulá- si segédeszköz. Ha támadás ér, emlékezz rá, Ki Vagy, és mi létezésed Célja. Szabadságodban áll eldönteni, hogy védekezel-e vagy sem. Választásod kizárólag azon múlik, mennyire vagy ké- pes megérteni az egyes lehetõségek következményeit. Ki- tûzhetsz egy rövid távú célt (fizikai tested túlélését), vagy egy hosszú távút – Értelmed és azon képességeid fejlõ- dését, hogy a legszélsõségesebb körülmények között is át- élhesd az elképzelhetõ legmagasztosabb érzelmeket. Néha esetleg kompromisszumot választasz. Választási Szabad- ságodat csakis saját Értelmed korlátozza. Hadd emlékeztesselek, hogy senki sem olthatja ki a tu- datosságodat és az Értelmedet, még egy atomrobbantás- sal sem. Csak saját magad pusztíthatod el, azáltal, hogy félreprogramozod és megfertõzöd. Honnan veszem, hogy atomrobbanással sem? Nos, a Kimagasló Értelem nyilván- valóan épségben megúszta a Nagy Bummot (a Minden- ség legnagyobb nukleáris robbanását). Egyéni Értelmeink, bár még nem fejlõdtek ki oly mértékben, hasonló „dimen-
  • 65. A Választás Szabadsága 65 zióban” léteznek, távol az atomok alkotta anyagi Való- ságtól. Egy szép napon majd a legtágabb összefüggésben is telje- sen megérted a „Ne állj ellen a gonosznak!” õsi tanácsát [5] [7] [8] – az egész Mindenség Célját, csakúgy, mint a magad szerepét benne. Mi a helyzet az öngyilkossággal? Az öngyilkossággal az emberek egyértelmûen bebizonyít- ják, hogy fogalmuk sincs a Mindenség Céljáról, különös- képpen pedig, hogy nem értik a fizikai testben élt élet szükségességét és a benne rejlõ lehetõségeket. Emlékszel a „cselekvés” és a „gondolkodás” közti különbségre? Egyszerûen „megbuknak” az Élet „vizsgáján”. Megbuk- nak a „cselekvés” vizsgáján. Ennek legvalószínûbb követ- kezménye, hogy sokszor meg kell ismételniük a vizsgát, amíg mindezt meg nem értik. Az élet vizsga, akár megértjük, akár csak álmodunk ar- ról, hogy értjük.
  • 66. 66 Thomas J. Chalko Alapvetõ segédeszközök Észlelés Hogyan vesszük észre, járjuk be és csodáljuk a bennün- ket körülvevõ Természet szépségét? Értelmünk legalapvetõbb eszköze az Észlelés. Az észlelés gépezete nélkül értelmünk képtelen lenne információhoz jutni. Emiatt rendkívül fontos, hogy megértsük észlelésünk alapelveit és korlátait. Az észlelésnek létezik egy Törvénye, amelyet Egyetemes- nek nevezhetünk, mert BÁRMILYEN helyzetben érvé- nyes. Ez a Különbségek (kontrasztok) Törvénye. Az észlelés a KÜLÖNBSÉGEKEN alapul. Csak azért tu- dod elolvasni ezt a szöveget, mert a betûk kellõ mérték- ben elütnek a háttértõl. Csakis akkor észlelünk valamit, ha megfelelõ ellentétek- be öltöztetjük. Az egészséget például akkor értékeljük, ha elveszítjük. Nyomorúság és szenvedés szükséges ahhoz, hogy a boldog létezést meghatározhassuk, és méltányol- juk. Az embereknek meg kell tapasztalniuk a harc és a ve- télkedés következményeit ahhoz, hogy felfedezzék, mennyivel bölcsebb lehetõség a Szeretet és az együttmû- ködés.
  • 67. A Választás Szabadsága 67 A különbségek elve mindenfelé feltûnik a Természetben, beleértve Valóság-érzékelésünk valamennyi nézõpontját. Emiatt az Egyetemes Törvény részét képezi, ahová az Univerzumszerte érvényes elvek tartoznak [1]. Az észlelés ezen alapelvének ismeretében megvizsgálhat- juk választásainkat, és arra törekedhetünk, hogy a lehe- tõ legnagyobb mértékben kiaknázzuk képességeinket. Például, ha tényleg meg akarjuk érteni a Szeretet fontos- ságát, képzeljük el, figyeljük meg, elemezzük, sõt akár él- jük is át a hiányát. A dolgok megfelelõ ellentétek közé állítása drámai mértékben fokozza felfogóképességünket. Mikor a legközelebb olvasod ezt a könyvet, próbáld meg- figyelni, hogy a szándékos ellentéthasználat részemrõl ho- gyan és miért serkenti megértési készségedet. Néhány ellentétpár provokál bennünket, míg mások csak bosszantanak. Azonkívül léteznek igen kellemes, értel- münket serkentõ „ellentét”-társítások is. Tekintsük például a zenét. A hangjegyeknek (hangoknak) bizonyos „skála” szerint különbözniük kell egymástól. Amikor ezeket a különbségeket (tónusokat) sajátos mó- don rendezzük el, elérjük azt a hatást, amit „harmónia”- ként észlelünk. Az ellentétek harmonikus összeállítása na- gyon kellemes és élvezetes.
  • 68. 68 Thomas J. Chalko A „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találom- ra kiválasztott hangokat, még egy kitûnõen felhangolt zongorán sem. Mind a harmónia összeállítása, mind ész- lelése az értelem feladata. Emlékszel rá, hogy érzed magad, amikor a kedvenc mu- zsikádat hallgatod? Az adott „harmónia”, amit kiválasz- tottunk, és amit „kedvelt”-nek címkézünk, mélyreható változásokat idéz elõ tudatállapotunkban és közérze- tünkben. A Természet, a maga teljességében ÓRIÁSI példa, ugyan- akkor lecke a Harmónia megvalósítására. Valóban a Ki- magasló Értelem tervezte, nem igaz? Mindenfelé harmó- nia látható, akár észrevesszük, akár nem. Ez a harmónia, amit fokozatosan megtanulunk felismerni a Természet- ben az Értelem Nagyszerûségének egy újabb bizonyíté- ka, azé az Értelemé, aki megálmodta annak Tervét. A színek alkalmazása egy másik példa arra, hogyan ser- kentik az ellentétek az észlelést. A zenéhez hasonlóan, a színek (különbözõ hullámhosszú fények) között vannak a mi észlelésünk számára a többi- eknél jobb kontrasztot nyújtó társítások. Néhány szín- összeállítás pedig a legjobban érzékelhetõnek bizonyul- hat, mert a lehetõ legnagyobb ellentétet biztosítja érzék- szerveink számára.
  • 69. A Választás Szabadsága 69 Rendkívül elbûvölõ, ha felfedezzük, hogy ezek az „opti- mális” színpárok képezik az alapelvet a Természet élén- ken színezett organizmusainak ékítéséhez. Tudtad-e például, hogy a „rózsaszín-bíbor” az egyik leg- gyakrabban elõforduló „szín” a Föld virágainál? Mit gon- dolsz, miért? Egyszerûen mert a „rózsaszín-bíbor” nyújtja a lehetõ legjobb „kontrasztot” a „zölddel”, ami éppen- séggel az ilyen virágokat növesztõ növényi levelek, lom- bok uralkodó színe. A „zöld” két „második legjobb” kont- rasztú színe a „vörös” és az „ibolya”. A földi virágfajták csaknem 90%-a rózsaszín, bíbor, vö- rös és ibolya színben pompázik. Gondolod, hogy ez vé- letlen? Az ettõl eltérõ színû virágok más ellentétekkel hívják fel magukra az élõlények figyelmét, például az illatukkal. A zenéhez hasonlóan „behangolhatunk” bizonyos szín- hullám-tartományokat, és harmonizáló kontrasztos szín- összeállításokat „komponálhatunk” magunknak. Ezeket a „harmonikus színkontraszt-összeállításokat” „biorezonancia-mintázatoknak” nevezzük [14], mert megállapítható, hogy módszeres, kedvezõ változásokat idéznek elõ az emberi pszichében, és javítják a közér- zetet.
  • 70. 70 Thomas J. Chalko A kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelé- sünket. Érzékenységünk és fogékonyságunk fokozódik. Az élénkülõ éberség és értelmi tevékenységek elõbb vagy utóbb kihatnak a pszichénkre, fizikai állapotunkra és köz- érzetünkre. (További részletekért ld. [14].) Mi történik, amikor észlelésünk maximális stimulációjá- ra törekszünk? Értelmünk minden MÁS képességét cselekvésre kész- tetjük! Miért nem próbálsz hát nagyobb figyelmet szentelni an- nak, amit érzékelhetsz? Minél jobban odafigyelsz, annál többet láthatsz, és annál többet érthetsz. Információszûrés Értelmünkre állandóan jelentõs mennyiségû információ záporozik. Mindenki megpróbálja magára irányítani a fi- gyelmünket, és szándékuk nem mindig tiszta. A legtöbbünk számára az információ mennyisége egysze- rûen elviselhetetlen. Emiatt az emberek a javát figyelmen kívül hagyják, vagy kiválasztanak valakit, aki megszûri számukra ezt a tengert, és „elhiszik” az általa nyújtott öt- perces „zanzát”.
  • 71. A Választás Szabadsága 71 Nincs erre jobb módszer? Kifejleszthetjük-e a SAJÁT szû- rõnket, hogy mindig kiválogathassuk a „gyémántokat” a halomnyi csecsebecsébõl? Hogyan ismerhetjük fel a va- lódit és a fontosat? A Mindenség Céljának tudása és megértése – ha eleinte mégoly korlátozott is –, lehetõvé teszi számunkra, hogy egy rendkívül hatásos „szûrõt” tervezhessünk a „bejövõ” információ számára. Mindössze EGYETLEN kérdést kell feltennünk: „Ellentmond ez a Célnak?” Ezzel azonnal „kiszûrhetünk” minden félretájékoztatást, megtévesztést, propagandát, demagógiát stb. Ha nem em- lékszünk tisztán a Célra, vizsgálatunkat az alábbi két, egyenértékû kérdéssel bõvíthetjük ki: Hátráltatja-e az Egyéni Értelmek fejlõdését? Megsérti-e bárki Választási Szabadságát? Ennek birtokában elképesztõ szabályszerûséggel és pon- tossággal tudod majd megkülönböztetni a veszélyes tan- tételeket az érdekes tudományos elméletektõl – mégpe- dig azonnal. Próbáld csak ki! Elbûvöl majd, hogy milyen egyszerû és hatásos egy efféle „szûrõ”. Mindig.
  • 72. 72 Thomas J. Chalko Meditáció és koncentráció A meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elér- jük és fenntartsuk az elme teljes „csendjét”, bármilyen gondolatféleség nélkül. Más szavakkal a meditáció során elménket „üresen” próbáljuk tartani, és figyelmünket a nem gondolkodásra összpontosítjuk. Az „elme csendjének” állapota néhány másodperctõl akár órákon át fenntartható, jártasságunktól és szándékunk- tól függõen. A koncentráció ezzel éppen ellentétes – figyelmünket ek- kor Egyéni Értelmünk bizonyos készségeinek használa- tára fordítjuk, például imaginációra, vizualizációra, alko- tó vagy logikus gondolkodásra, problémamegoldásra vagy érzések illetve érzelmek átélésére. Ennek idõtartamára ismét vonatkoznak bizonyos korlá- tok, idõnként szünetet kell tartanunk. Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a meditáci- ót a koncentrációtól, egyszerûen azért, mert teljesen más célra szolgálnak. Sem meditálni, sem koncentrálni nem tudunk vég nélkül. Elgondolkodtál már azon, miért nem tudsz végtelen so- káig pihenés nélkül dolgozni? Miért nem koncentrálhatsz
  • 73. A Választás Szabadsága 73 sokáig anélkül, hogy szünetet kéne tartanod? Miért nem tudsz végtelen sokáig aludni? Emlékszel még az Észlelés Egyetemes Törvényére? Ah- hoz, hogy érzékeljük a dolgokat, mindenekelõtt ellenté- tekre (kontrasztokra) van szükségünk. Ezután sajátos mó- don el kell rendeznünk ezeket az ellentéteket, hogy egyen- súly és harmónia érzetét keltsék. Csak akkor élvezzük a munkát, ha elõzõleg alaposan kipi- hentük magunkat. A pihenés pedig kemény munka után esik jól igazán. A „ciklikus változások” mindenütt jelen van- nak életünkben, és a Tudatosan Tervezett Univerzum esszenciáját képezik, a szubatomi világtól a csillagködökig. Mi köze az Ellentétek Törvényének a meditációhoz és a koncentrációhoz? A meditáció és a koncentráció Értelmünk mûködésének két szélsõ üzemmódja. A koncentráció alaposan kihasz- nálja Értelmünk képességeit, míg a meditáció mindenfajta értelmi tevékenység szüneteltetését célozza. Váltakozó ciklusban való gyakorlásuk legalább annyira elengedhetetlen, mint amennyire a munka és a pihenés egymást váltó szakaszai. Ez azt jelenti tehát, hogy nem szabad csak „meditálnunk” vagy csak „koncentrálnunk”. Értelmünk számára az a leg-
  • 74. 74 Thomas J. Chalko jobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevé- kenységet. Amikor Értelmünk mindkét szélsõ állapotot tapasztalja, akkor mûködik a legjobban. Miért van szükségünk „meditálásra”? Nem elég, ha pihe- nünk vagy alszunk? Amikor „pihensz”, elméd valójában egyáltalán nem nyug- szik. Állandóan gondolatok és/vagy érzelmek foglalkoz- tatják. Figyeld csak meg. Ugyanez a helyzet alváskor is – álmodsz, mindenfélét érzékelsz és érzel, még akkor is, ha nem emlékszel rájuk. A meditáció lehetõvé teszi, hogy teljesen és tudatosan el- lazítsd az Értelmed. Ellazult állapotban az Értelem a te- vékenység sokkal magasabb szintjeit érzékeli, és jelentõs mértékben nõ a hatékonysága. Amikor elménket kusza gondolatok és emlékek garma- da tölti ki, nehezen tudunk friss ötletekkel elõállni. Amirõl azt „gondoljuk”, hogy tudjuk, valójában megaka- dályoz az új ismeretek szerzésében. „Megrekedünk” a régi gondolatok és emlékek között. Amikor elménket rend- szeresen megtisztítjuk a gondolatoktól, egyszerûen helyet csinálunk az új ötleteknek. Röviden, a meditáció éppen annyira elengedhetetlen szükséglete az elmének, mint az alvás a testnek.
  • 75. A Választás Szabadsága 75 Egyszerû meditációs módszer Nagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjük úgynevezett „mantrát” alkalmaz, amely néhány szóból vagy hangból áll. A mantrát gondolatban ismételjük, hogy megkönnyítse az „üres” elmeállapot elérését. Ellentétben azzal a népszerû hiedelemmel, amelyet azok az emberek terjesztenek, akik követõket toboroznak, és/ vagy pénzért tanítják a meditációt, a mantrának semmi- féle megszentelt „jelentése” nincs, és lényegében egyet- len mantra sem jobb a többinél. Tartalmától függetlenül azonban két fontos feladata van, amelyek nagymérték- ben segítenek bennünket, hogy elérjük, és fenntartsuk a meditatív, üres elmeállapotot. 1. A mantra egy nagyon egyszerû gondolat. Igen isme- rõssé, megszokottá válik elõttünk, ha gondolatban ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe öt- lõ egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut me- ditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe. 2. Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idõ alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt, meditatív állapotot társítson. Az efféle társítást „hor- gony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikai programozás (NLP) [18] gyakorlói. Egy ilyen tré- ning után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott állapotból is gyorsan megnyugodhatunk. Ez életünk
  • 76. 76 Thomas J. Chalko feszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a mantránkból, amelyet magunknak fejleszthetünk ki a rendszeres meditációs gyakorlatok eredményekép- pen. Amikor megértjük a mantra elõbbi két funkcióját, vilá- gossá válik, hogy a váltogatása nem túl jó ötlet. Ennek csak sajátos helyzetekben lehet haszna, például, ha ki aka- runk küszöbölni egy nem kívánatos meditációs szokást, amely megakadályoz a mély meditatív állapotba jutásban, és a meglévõ mantráról megállapítottuk, hogy az adott szokáshoz kapcsolódik. Ebbõl az is logikusan következik, hogy bármilyen mantrát használjunk is, tartsuk titokban, és ne adjuk ki azt má- soknak, különben eszközt adunk a kezükbe, amellyel – ha telepatikus úton továbbítják nekünk – irányíthatják az elménket. A mantrák általában néhány magánhangzóból illetve na- zális mássalhangzóból állnak. A legelterjedtebb az „ooommm” vagy „aaaummm”, de bármely hasonló szó is megteszi, ha kiegészítjük néhány hanggal (lom, rom, züm, mú, zen, bumm stb.). A legjobb, ha valamilyen eg- zotikus vagy mesterséges szót választunk, amely nemigen fordul elõ a beszélt nyelvekben. A meditáció közbeni testtartás ugyancsak fontos. A leg- könnyebb egy kényelmes ülõhelyzet, egyenes, függõleges
  • 77. A Választás Szabadsága 77 gerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínû, hogy el is al- szunk. Egyébként ennek is jó hasznát vehetjük, ha álmat- lanság gyötör. A kezek összefûzése és a lábak keresztezése is kívánatos, ezzel ugyanis tömörítjük a bennünket körülvevõ bioelek- tromágneses mezõt [19], miáltal intenzitása megnõ. A kü- lönféle lótuszülések igen kedvezõek, de némi állóképes- séget és tréninget igényelnek. Ugyancsak jó, de ma arány- lag ritkán alkalmazott a guggolásszerû ülõhelyzet, keresz- tezett kezekkel és lábakkal. Ez nagyon hasonlít a szüle- tésünk elõtti, magzati pózhoz. Ha még sohasem próbálkoztál meditációval, keress egy csendes helyet, és kísérletezz a következõ módszerrel: 1. Válassz ki egy kényelmes meditációs pózt a fentiek közül. 2. Hunyd le a szemed, és lazítsd el minden izmodat, beleértve az arcizmokat is. Néhány váltott orrlyu- kas jóga-légzés sokat segíthet ebben az induló sza- kaszban. 3. Hagyj figyelmen kívül minden felötlõ gondolatot – ne forgasd a kaleidoszkópot – mintegy 20 percen át, próbáld az elmédet üresen tartani. Gondolatban kimondhatod a választott mantrát (pl. ooommm), ha valamilyen gondolat furakodik az elmédbe. Vagy számolhatod is õket, egyidejû elengedésük mellett, mindenféle elemzés nélkül. Ha gondolataid sûrûsé-
  • 78. 78 Thomas J. Chalko gét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces idõsza- konként, az már nagyon jó eredmény. Az egyes meditációs foglalkozások elõtt esetleg szeretnél világosan meghatározni valamilyen célt, amit meg akarsz tanulni, tudni. A meditáció során ne várj választ (bár meg- jöhet) – az ugyanis szintén gondolat! Némi gyakorlással képes leszel arra, hogy a mantrád se- gítségével bárhol és bármikor kiüresítsd az elméd, akár tömegben vagy stresszhelyzetben is. Feszült állapotban ad- dig ne használd a mantrát, amíg biztos nem vagy abban, hogy elég régóta gyakorolsz már, és a mantra gondolata szilárdan összefonódott a nyugalmi elmeállapotoddal. Példák koncentrációs gyakorlatokra Az egyéni értelem fejlesztésére használható koncentráci- ós gyakorlatok tárgyalásával és összehasonlításával könnyedén megtölthetnénk több könyvet is. A [3] számú irodalom tanulmányozása adhat néhány jó ötletet a to- vábbi tanuláshoz. Az alábbiakban csak néhány példát so- rolok fel, hogy bemutassam a lehetõségeket és az ered- ményeiket. Koncentráció a Szeretetre (Ezt „metta” koncentrációnak is nevezik [3].) Miután el- érted a „csendes elmét” meditációd során, és képes vagy fenntartani azt körülbelül 20 percen át, próbáld meg el- képzelni, hogy Szeretet „vesz körül”. Ez nem érzéki vágy.
  • 79. A Választás Szabadsága 79 A Szeretet ahhoz az érzéshez hasonlít, amit gyermeked, édesanyád vagy a Természet iránt érzel. Valódi Feltétel Nélküli Szeretet. Egyenként, esetrõl esetre, elemezz mindenkit és mindent, aki vagy ami bármilyen módon felzaklat, és próbáld meg- találni önmagadon BELÜL a Szeretetet annak az ember- nek vagy dolognak az irányában. Vedd észre, hogy a hi- bák – mind a sajátjaid, mind másokéi – elengedhetetlen eszközök a Szeretet elsajátításához. Próbáld meg elérni és fenntartani azt az állapotot, amelyben senkit nem tudsz elképzelni magad körül, akit ne tudnál Szeretni. Ebben az állapotban képzeld el, hogy a „Szeretet felhõ- je”, amely körülvesz, növekszik. Képzeld el, hogy kitá- gul. Kitölti az egész helyiséget, azután az egész házat, min- den lakójával. A végsõ cél, hogy képzeletedben a TE Sze- reteted magába foglalja az egész Bolygót, majd a Gala- xist, végül a Világmindenséget. Több hónapos, vagy akár több éves tudatos gyakorlásba is telhet, mire megalkotod a végsõ képet az elmédben. Koncentráció „látomásokra” Amikor meditációs gyakorlatodat már elég hosszú ideje folytatod, és az „elme csendje” idõszakok kellõen hosszú- ra nyúlnak az egyes meditációk alatt, elméd idõnként „ké- peket” avagy „látomásokat” hozhat létre, amelyek köz- vetlenül elõtted bukkannak fel – akkor is, ha behunyod a szemed, vagy teljes sötétségben ülsz.
  • 80. 80 Thomas J. Chalko Az efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz, csakhogy azokkal ellentétben, teljesen tudatosan érzéke- led õket. Megeshet, hogy szeretnéd figyelmedet ezekre a „látomá- sokra” összpontosítani, amikor megjelennek, és megpró- bálnád megfejteni, hogy az elméd MIÉRT teremti ezeket, és mit tanulhatsz belõlük. Számos ilyen látomás – az álmokhoz hasonlóan – inte- raktív lehet, azaz téged is magával ragad. Sokféle okból tûnhetnek fel, például: • Saját emlékképeid. Valami, amit korábban már láttál. • Megoldások a téged foglalkoztató problémákra, vagy emlékeztetõk, hogy mire figyelj a megoldás felé vezetõ utadon. • A „látomás” lehet üzenet is, valaki mástól. Nagyon csendes elmeállapotban felfoghatod más Egyéni Ér- telem gondolatait, ha azok rád irányulnak. Vizsgáld meg ezt a lehetõséget. Ha tényleg mástól szárma- zik a kép, végül megérezheted, hogy ki az, pusztán azzal, hogy ezt akarod, de csakis a kapcsolat ideje alatt.
  • 81. A Választás Szabadsága 81 • Érkezhetnek képek a pszichoszférából [1], amelyet akása krónikaként is ismerünk. • Észlelheted a VALÓSÁG képeit más helyszínekrõl. Ha azonosítani tudod a helyszínt, késõbb próbáld meg ellenõrizni. • Üzeneteket is kaphatsz a Magasabb Énedtõl, hogy küldetésed feladataira, „tettekre” inspiráljon, és ösz- tönözzön az Életben. • És mint sok álom esetén, „tesztek” is elõfordulhat- nak. Ezek szellemi érettségedet mérik, saját Értel- med és a Magasabb Éned vezetésével. Velük „leel- lenõrizheted” hozzáállásodat, és kipróbálhatsz kü- lönbözõ változatokat, anélkül, hogy következmé- nyeiket viselned kellene. Ez javítja felkészültsége- det Választási Szabadságod gyakorlásához, amikor ténylegesen „cselekszel”. A „látomásokra” való koncentráció gyakorolható úgy is, hogy megkísérled irányítani az álmaidat. Próbáld ki! Ne feledd segítségül hívni Értelmedet álmaid felderítéséhez miközben megtörténnek. A felsõfokú szint az a képesség, amikor irányított és in- teraktív módon magad teremted a látomásaidat, fokoza- tosan növelve bonyolultságukat, hatókörüket és alkalma- zásaikat.
  • 82. 82 Thomas J. Chalko Koncentráció „belsõ hangra” Ez egyike azon titkos módszereknek, amelyeket az elmúlt idõk fejlett Egyéni Értelmei hasznosnak találtak tudatos- ságuk és fizikai testük elválasztására, hogy azután megis- merhessék a „másik oldalt” anélkül, hogy meghalnának. Kezdd a gyakorlást egy tökéletesen csendes szobában. Mi- után egy ideig fenntartottad az „elme csendjét” a medi- tációban, próbáld meg tudatosítani az elmédben zengõ „belsõ hangot”. Megjegyzem, itt NEM a légzés vagy a szívverés hangjá- ról beszélek, csakis az elmédben hallható hangról. Fedezd fel, vizsgáld meg ezt a hangot. Azután törekedj Forrásá- nak meghatározására. Koncentrációval próbáld meg „be- mérni” „belsõ hangod” Forrását. Miközben fenntartod a teljes ellazulást fizikai tested minden részében, keresd a „belsõ hangod” legnagyobb erõsségét és magasságát. Végül (ami spontán vagy sokéves gyakorlást követõen bekövetkezhet) elérsz egy olyan állapotot, ahol a „bel- sõ hang” csaknem az elviselhetetlenségig felerõsödik, de csak a legeslegelsõ alkalommal. Ne ijedj meg hát, ez nor- mális. Amikor elég közel kerülsz a Forrásához, meg kell tudnod találni egy „alagút” bejáratát – ez ugyanaz az „alagút”, amelyrõl sok, a klinikai halál állapotából visszatért em- ber beszámolt. [15]
  • 83. A Választás Szabadsága 83 Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”, hogy a „túlsó oldal” Fényét keresed. A Fény eleinte nem nagyobb, mint egy távoli csillagé. Próbálj a csillagra össz- pontosítani, hogy el ne „veszítsd”. Ezután koncentrációval törekedj a Fény „megközelítésé- re”. Ha sikerül, úgy érzed majd, hogy jelentõs sebesség- gel száguldasz a Fény felé, pedig fizikai tested tökélete- sen mozdulatlan. A Fény körül minden egy „alagút” kép- zetét kelti. Képzet csupán, mert ha Választási Szabadsá- godat gyakorolva a megállás mellett döntesz, a csillagok között találod magad, és a „tér” eltorzultnak tûnik. Amikor sikerül a Fény közelébe jutnod, fényesebbnek tû- nik majd, mint a Nap. Amit mi a Fényként érzékelünk, valójában Magasabb Énünk – ez a mi külön bejáratú csa- tolónk a Kimagasló Értelemhez.3 Az, hogy milyen messzire juthatsz az „alagút”-ban, elsõ- sorban attól függ, milyen jó okod van rá, hogy odamenj. A végeredmény csakis rajtad múlik – és persze Magasabb Éneden, hogy magához engedjen. Még tárgyalhattok is 3 A Tudatosság szervezeti felépítése az Univerzumban meghaladja a je- len könyv kereteit. Az Univerzum Tudatos Tervének lényeges része egy olyan intelligens információszûrõ rendszer, amely megakadályozza, hogy primitív elmék beszennyezhessék a Kimagasló Értelmet. Ezeket a kér- déseket a legjobban az [1] számú irodalom tárgyalja. Legnagyobb meg- döbbenésemre a Self tanulmányozásával ellenõrizhettem ennek a terv- nek bizonyos kulcsfontosságú részeit.
  • 84. 84 Thomas J. Chalko – mindenkor rendelkezésedre áll a Választási Szabadság, sose feledd! Amikor bebocsátást nyersz a Magasabb Énedhez, annak boldogsága semmilyen emberi nyelven nem írható le. A legjobban úgy fejezhetném ki, hogy ANNYIRA szeret- ve érzed magad, hogy az ájulás kerülget, esetenként el is veszítheted az eszméleted. Amikor magadhoz térsz egy ilyen ájulásból, azt gondolhatod, mindössze néhány má- sodpercre ájultál el, az órád azonban akár egy-két órával többet is mutathat… Két dolog erõsen jellemzõ a Magasabb Én Fényével való találkozásokra. Az elsõ, hogy minden alkalommal, amikor eljutottál a Fénybe, tisztán emlékszel arra, hogy megértettél abszo- lúte mindent, amit valaha meg akartál érteni. A másik jellegzetesség, hogy semmilyen részletre nem vagy képes visszaemlékezni, sem felidézni, amikor visszatérsz a boldogságból. A felidézés több napi, heti, havi, évnyi vagy akár élethossznyi gondolkodást és erõteljes tudatos tanulmányozást igényel, miután találkoztál a Magasabb Éneddel. Úgy tûnik, hogy az összes részlet szándékosan „törlõdik ki” a memóriádból. Csak egyfajta „összegzésre” emlék-
  • 85. A Választás Szabadsága 85 szel a találkozóról. Például arra a tényre, hogy egyálta- lán nem voltak kérdéseid, egyszerûen, mert mindent kris- tálytisztán megértettél, mégsem emlékszel egy-egy konk- rét válaszra. Ez a szelektív „emlékezetkiesés” sok éves tépelõdést, töp- rengést és türelemjátékot okozott nekem a Fénnyel való kísérleteim során. Egyetlen tanító sem volt képes szá- momra kielégítõ módon megmagyarázni a jelenséget. Azonban – ahogy mindennek a Tudatosan Tervezett Uni- verzumban – ennek is oka kell legyen. Az egyetlen for- rás, ami logikus magyarázathoz vezetett, az [1] volt. Amint azt már elmagyaráztuk, fizikai életeink „vizsgák” avagy „tesztek” ahhoz, hogy „megtegyünk” dolgokat. Nem elegendõ, hogy minden választ emlékezetbõl tudunk – be kell bizonyítanunk, hogy teljesen önállóan képesek vagyunk megtalálni a válaszokat. Be kell bizonyítanunk, hogy értjük, nem csak „utánozzuk azt, amire emlékszünk”. Az „emlékeket” könnyen elfe- lejthetjük, és akkor sehogyan sem tudjuk helyreállítani az elveszett információt. Ha viszont megértesz valamit, alig- ha tudod „nem megérteni” ismét, ugye? A megértésbõl bármely szükséges információrészletet össze tudod állítani, még teljesen új és váratlan helyze- tekben is. Érted már a különbséget?
  • 86. 86 Thomas J. Chalko Micsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik, amikor tanítványaikat vizsgáztatják – a megértésüket te- szik próbára azzal, hogy váratlan feladatokat adnak ne- kik. A legkiválóbb tanítók egyáltalán nem értékelik, ha valaki csak emlékszik dolgokra, anélkül, hogy értené azokat. A „cselekvés” lehetõsége fizikai életünkben egyedi „pró- batételt” nyújt ahhoz, hogy meghatározzuk, mi az, ami- re csupán „elméleti szinten” „emlékezünk”, és mi az, amit valóban értünk, és önállóan alkalmazni is tudunk. Az emlékezet mindig átmeneti. A megértés állandó. Az Értelem csak akkor fejlõdik, ha nõ a megértés szintje. Mellékesen, ez a fõ oka annak, hogy minden életet „friss emlékezettel” kezdünk. [1] A „kereszt” gyakorlat Mindkét fentebb leírt gyakorlat jelentõs koncentrációs képességet igényel. Amikor észleled a „látomást”, vagy „látod a Magasabb Éned Fényét”, már túl késõ az össz- pontosítást megtanulni. A legjobb, ha van a tarsolyunk- ban egy gyakorlat, amelyet bárhol és bármikor végezhe- tünk, akár munka közben is, nyitott szemmel. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy megtanuljuk a két szemünket külön-külön használni, és a két különálló kép- bõl egy összetett képet létrehozni az elménkben.
  • 87. A Választás Szabadsága 87 A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat, de jómagam mind közül ezt találtam a leghatékonyabb- nak. Csaknem mindegyik fejlett õsi civilizációban létez- tek különféle változatai. A gyakorlat elkezdéséhez, helyezd a képet körülbelül 1,5 méterrel magad elé. Nyújtsd elõre az egyik kezed úgy, hogy egyik ujjad fél- úton legyen a körök és a szemed között. Fókuszálj az uj- jad hegyére, de közben lásd a köröket is. Ekkor négy kört kell látnod. Ezután összpontosítással próbáld meg fedésbe hozni a középsõ két kört, hogy egy kört láss kereszttel a közepén, a két másik kör között. A gyakorlat célja, hogy a lehetõ legtovább fenntartsd a keresztet.4 Ez a gyakorlat rendkívül jótékonynak bizonyult: ha már öt percig fenn tudjuk tartani a keresztet, az drámai mér- tékben javítja a harmóniát a testünkben [13], és élesíti az 4 Ennek a gyakorlatnak az interaktív és animált változata megtalálható az Interneten a http://www.thiaoouba.com/seeau.htm oldalon.
  • 88. 88 Thomas J. Chalko elménket. Ismerek számítógép-programozókat, akik rendszeresen végzik ezt a gyakorlatot, mert probléma- megoldó képességük jelentõs javulását figyelték meg. A kereszt eleinte lebeg, és instabilnak tûnhet. Kísérletezz az ujjad távolságának változtatásával, hogy tökéletes ke- resztet kapj. Már 3–5 percnyi (lehetõleg pislogás nélkü- li) gyakorlással érezheted a gyakorlat jótékony hatásait. A további elõnyeit – bizonyos emberek szerint [1] – mint- egy 45 perces folyamatos koncentráció révén érhetjük el. Az ilyen hosszúságú koncentrációra való képesség kifej- lesztése eltökéltséget és módszeres gyakorlást igényel, de végül valóban megváltoztatja mentális, szellemi és értel- mi képességeidet. Tapasztalataim szerint a legjobb egy-két perccel kezdeni ezt a koncentrációs gyakorlatot, majd hetente fokozato- san növelni a tartamát. A rövid, intenzív koncentráció jobbnak és hatásosabbnak tûnik, mint a hosszabb, amit meg-megszakít a képességek elégtelensége. A gyakorlás révén azután fenn tudod tartani a keresztet ujjad segítsé- ge nélkül. Miközben a keresztet nézed, periférikus látá- soddal próbáld meg tudatosítani a másik két kört, vala- mint minden mást is a környezetedben. A koncentráció haladó szintje A „kereszt” egyik ága rendszerint a másik „elõtt” látszó- dik. Ez azt jelenti, hogy átfedéskor az egyik kép uralja a másikat.