2. A web 2.0 fogalmat Tim O'Reilly-nek,
az O'Really Media cég alapítójának
tulajdonítják még 2004-ből, ám
valójában Dale Daugherty és Craig
Line említették egy közös
előadásukban. Tim szerint „A Web 2.0
a computeripar üzleti forradalma,
amely az internetet egy alkalmazási
felületté tette és segített megérteni az új
platform adta lehetőségeket.”
2
3. Cél olyan alkalmazások fejlesztése,
melyek webes felület segítségével
képesek a normál asztali
alkalmazások teljesítményét nyújtani
(például ilyen a web
szövegszerkesztője, a Google Docs). De
ide tartoznak azok a Gadgetek és
Widgetek is, melyekkel a felhasználó
munkaasztalszerűvé varázsolhatja az Widgetek
általa gyakran látogatott oldalakat,
illetve közös felületről kezelheti,
menedzselheti hálózati alkalmazásait.
3
4. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés
olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve,
amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz
a felhasználók közösen készítik a tartalmat
vagy megosztják egymás információit.
4
5. Webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája
csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre,
osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók
jellemzően kommunikálnak egymással, és
kapcsolatokat alakítanak ki egymás között.
Az interaktivitás és a fogyasztók egymással
folytatott kommunikációja miatt napjainkban
alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne
valamilyen közösség.
5
6. A Web 2.0-hoz kötött fogalom
a tartalommegosztás (sharing), azaz
bármilyen információ elérhetővé tétele vagy
ajánlása egymás számára. A tartalom
létrehozását a böngészőn belül, külön
programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez
általában az AJaX technológia segítségével
létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú,
fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre.
6
7. A tartalmat létrehozó
felhasználók számának
nagyságrendi növekedése az
alkotás, a fogyasztás, a
véleménynyilvánítás és a
kommunikáció
demokratizálásához,
valamint a világról
szerezhető ismeretek
minőségi változásához vezet.
7
8. A címkézés lehetővé teszi, hogy fogalmakat több
szempontból egyszerre osztályozzunk. A hagyományos,
kategóriákon alapuló osztályozási rendszerekben az
osztályozni kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják,
ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog
egyszerre csak egy kategóriában lehet. Ez a
kategorizálás feltételezi, hogy van egy, a témához
nagyon jól értő szakember, aki a legjobb kategóriába
teszi az adott dolgot. A címkézés esetén a felhasználó a
dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez
bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének
ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi
ugyanarra a dologra. Ebből következik, hogy a
szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége.
8
9. Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó
van, megváltozik a profik szerepe, igénybe
vehetik a sok, egyenként szerényebb
képességekkel rendelkező amatőr erőforrásait
is. (Például újságírók hagyatkozhatnak
amatőr bloggerek véleményére és
információira, szakcsillagászok igénybe
vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit.)
9
10. Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges
ember számára hasonló eszközök és
terjesztési csatornák állnak rendelkezésre,
mint a profiknak.
Társadalmi mobilitás 10
11. • Közösségi oldalak (például: Facebook, MySpace)
• Képmegosztó oldalak (például: Picasa, Photobucket)
• Videómegosztó portálok (például: YouTube, Google Videos)
• Blogok, mikroblogok (például: Twitter)
• Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar, Google
Docs)
• Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak)
• Fórumok
• Aukciós oldalak (például: eBay, Vatera)
• Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató
oldalak (például: PayPal)
11