2. (2)
Az előadás három fő témaköre
Az egészségi állapotban fennálló lemaradás
és különbségek csökkentése
Megfelelő szintű közfinanszírozás
biztosítása és a betegterhek csökkentése
Az egészségügyi rendszer fejlesztése
4. (4)
1970-80 2015-16
Czechia 7.1 5.9
Hungary 5.8 7
Poland 6.6 8.1
Slovakia 7.5 7.2
Difference in LE
(years) between
men and women
Az átlagérték elfedi a növekvő
egyenlőtlenséget
5. Az egészség társadalmi meghatározóinak kezelése
jelentősen javíthatja az egészségi állapotot
Konferencia a
gyermekek
egészséges
környezethez való
jogáról
2013. június 27.
Észtországban egy 25 év fölötti,
felsőfokú végzettségű férfi 13 évvel
tovább élhet, mint alacsonyabb
iskolázottságú kortársa
Olaszországban a férfiaknál 10 év
különbség van a várható élettartam
tekintetében a legjobb és legrosszabb
helyzetű társadalmi csoportok között.
Szlovákiában az újszülött és felnőtt
halálozási arány a hátrányos helyzetű
régiókban majdnem kétszer magasabb,
mint a fejlett régiókban.
Hollandiában a lakosság
mortalitása és morbiditása 25-
50%-kal csökkenthető lenne,
ha az alacsony iskolázottságú
férfiak mortalitása és
morbiditása hasonló lenne az
egyetemet végzettekéhez.
Magyarországon a legjobb helyzetű
megyében élő magasabb végzettségű
férfiak több mint 13 évvel hosszabb
életre számíthatnak, mint a legrosszabb
helyzetű megyében élő alacsony
végzettségűek.
6. (6)
Korai halálozás
A legfontosabb kockázati tényezők hatékonyabb
kezelése jelentős halálozáscsökkenést
eredményezhet.
WHO Európai célkitűzés: a szív-érrendszeri, a
daganatos, a krónikus légzőszervi és cukor betegség
miatti korai halálozás évi 1,5%-kal csökkenjen
7. (7)
0 100 200 300 400 500 600 700
Ukraine
Belarus
Republic of Moldova
Bulgaria
Kyrgyzstan
Hungary
Latvia
Romania
Kazakhstan
Lithuania
Serbia
Armenia
Georgia
Poland
Bosnia and Herzegovina
Regional average
Croatia
Estonia
Czechia
Turkey
Greece
Slovenia
Germany
Denmark
United Kingdom
Malta
Belgium
Austria
Netherlands
Finland
France
Spain
Italy
Sweden
Norway
Cyprus
Luxembourg
Israel
Iceland
Korai halálozás a 4 vezető krónikus
beteségi halálokokra vonatkozóan
(legfrissebb rendelkezésre álló adat 2014-2016)
A magyar korai halálozási adatok
nagyon magasak
Halálozás per 100 000Source: WHO European Health Information Gateway
8. (8)
0 50 100 150 200
Acute respiratory infections,
pneumonia and influenza
in children <5y
Traffic accidents
Suicide
Cervical cancer
Breast cancer
Lung cancer
Cerebrovascular disease
Heart disease
Hungary
European Region
EU15
EU12
Standardizált halálozási ráta a vezető halálokok szerint
Source: WHO European Health Information Gateway
10. (10)
A magyar lakosság egészségi állapotának áttekintése
A legalacsonyabb várható élettartamok egyike az EU-ban,
elmaradás az Európai Régió átlagához képest és növekvő
egyenlőtlenség
A halálozási szint közel
ketszerese az EU-nak; csak egy
tagorszag rendelkezik
kedvezotlenebb adatokkal az
EU-ban
A daganatos betegsegekben a
vilagranglista 5.helyen allunk.
Tudorak es vastagbelrak teren
elso helyen; szajuregi es
hasnyalmirigyrak teren az elso
5 kozott.
11. (11)
Mi a teendő Magyarországon?
Népegészségügyi program kidolgozása és következetes
végrehajtása nemzetközi tapasztalatok felhasználásával
12. (12)
A Health 2020 megvalósítása az egész európai régiót
mozgósította: nemzeti egészségpolitikára van szükség
Start 5
Situation
Analysis
4
Process
8
Planning 8
22
Implementation
M&E
6
MS progress
in H2020 (and
Agenda 2030)
# Member States in the pointed phase
EURO support
for NHP
development
13. (13)
Agenda 2030 a fenntartható fejlődés érdekében:
az egészség és jóllét előmozdítása
15. (15)
Costs of scaling up core NCDs interventions and
services are low compared with the costs of their
burden, and the returns on scale-up are enormous
Betegségek okozta nem egészségügyi költségek (produktivitás veszteség miatt millió €)
Country Cardiovascular
disease (2015)*
Ischaemic heart
disease (2015)*
Cerebrovascular
disease (2015)*
Cancer (2013)**
Hungary 1059 524 337 586
Czechia 1300 483 284 734
Slovenia 294 116 65 261
Évente 550 000 elkerülhető halálozás az Európai Unióban 3,4 millió
potenciálisan produktív életév veszteséget erdeményez
Évente az EU GDP 2%-a megy el betegszabadság és rokkantság miatt
A mentális egészség hiánya okozta veszteség az EU GDP 3-4%-t teszi ki
A fizikai inaktivitás éves szinten €150–300/fő veszteséget eredményez
A kardiovaszkuláris betegségek teljes költségének 53%-a jelentkezik az
egészségügyben, 47%-a közvetlen és közvetett produktivitás veszteség*
* EU Science hub and EHN 2017
** Luengo-Fernández ,2013
16. (16)
Az előadás három fő témaköre
Az egészségi állapotban fennálló lemaradás
és különbségek csökkentése
Megfelelő szintű közfinanszírozás
biztosítása és a betegterhek csökkentése
Az egészségügyi rendszer fejlesztése
17. (17)
Az egészségügyi közkiadások mértéke elmarad az EU
átlagtól (% of GDP, 2015)
0.0
1.0
2.0
3.0
4.0
5.0
6.0
7.0
8.0
9.0
10.0
Data source: WHO, 2018
18. (18)
Az egészségügy részesedése a közkiadásokból
alacsony - a WHO ajánlás min 12% (EU átlag 13.5%)
0
3
6
9
12
15
18
21
24
Data source: WHO, 2015
9.7%
Minimum
12%
19. (19)
Az egészségügyi közkiadások aránya Európa-szerte
növekszik, míg Magyarországon csökken
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
GGHE-D%GGE
Az egészségügy részesedése a közkiadásokból (%)
EU 15
EU 28
Hungary
Source: WHO, Global database, 2018
20. (20)
Az egészségügyi közkiadások növekedése elmarad a GDP
és más ágazatok növekedésétől
80
90
100
110
120
130
140
2011 2012 2013 2014 2015 2016
Közkiadások növekedése az egészségügyben és
az összes többi ágazatban 2011 óta (%)
Egészségügyi közkiadás GDP Teljes közkiadás egészségügy nélkül
Source: EUROSTAT, 2018
21. (21)
A közvetlen magánkiadás aránya a teljes egészségügyi költségen
belül nagyon magas Magyarországon - WHO ajánlás max 15%
0
15
30
45
60
29%
Source: WHO data for 2015
Maximum
15%
22. (22)
A betegterhek Magyarországon a legmagasabbak
V4+Szlovénia összehasonlítás
0
5
10
15
20
25
30
35
2010 2011 2012 2013 2014 2015
%
A közvetlen magánkiadás aránya a teljes egészségügyi kiadásokon belül (%)
Hungary
Poland
Slovakia
Czech Republic
Slovenia
Source: WHO, 2018
23. (23)
Sources: WHO Barcelona Office for Health Systems Strengthening, 2018
Slovenia (2015) Czechia (2012)
Ireland (2015/2016)
United Kingdom
(2014)
Sweden (2012)
France (2011)
Germany (2013)
Austria (2014/2015)
Cyprus (2015)
Slovakia (2012)
Croatia (2014)
Turkey (2014)
Estonia (2015)
Poland (2014)
Greece (2016)Lithuania (2012)
Portugal (2010)
Hungary (2015)
Kyrgyzstan (2014)
Latvia (2013)
Georgia (2015)
Albania (2015)
Republic of Moldova
(2013)
Ukraine (2015)
Netherlands (2013) R² = 0.73
0
2
4
6
8
10
12
14
16
0 15 30 45 60
Catastrohpicincidence(%)
Out-of-pocket payments as a share of total spending on health (%)
Katasztrofális kiadásokat elszenvedő háztartások aránya szoros
összefüggést mutat a összes közvetlen magánkiadás
mértékével, de a támogatáspolitika is számít
28. (28)
A betegek jelentős százaléka nem fordul orvoshoz vagy nem váltja
ki gyógyszerét, amikor szüksége lenne rá a magas költségek,
a távolság vagy a várakozási idő miatt (EU felmérési adatok, 2015)
Source: EU-SILC data
29. (29)
Mi a teendő Magyarországon?
Emelni kell az egészségre fordított közkiadások mértékét
Csökkenteni kell a közvetlen magánkiadások mértékét,
különösen a szegények és hátrányos helyzetűek körében
Gyógyszer támogatás-politikát tovább kell erősíteni
30. (30)
Az előadás három fő témaköre
Az egészségi állapotban fennálló
különbségek csökkentése
Megfelelő szintű közfinanszírozás
biztosítása és a betegterhek csökkentése
Az egészségügyi rendszer fejlesztése
31. Átfogó és összehangolt rendszerfejlesztésre van
szükség az egészségügy minden területén
• 9 fejezet
• 38 fő üzenet
• 160 egészségpolitikai
válasz
33. (33)
A prevenciónak
minden területen
elsőbbséget kell
adni
Ennek megfelelő
humán erőforrás
összetételre van
szükség
Meg kell erősíteni
a népegészség-
ügyi információs
kapacitásokat
A hátrányos
helyzetűekre
külön figyelmet
kell fordítani
Szoros
együttműködésre
van szükség
alapellátással
Újrakellgondolniésátkellalakítaniazegészségügyi
ellátórendszerésa népegészségügyiszolgálatokkapcsolatát
34. (34)
Az alapellátásban a fejlődés ellenére fennálló
nehézségek - Magyarország nincs egyedül
A népesség
mozgósítását szolgáló
technikák hiánya
Az egészségügyi
alapellátás követ és
nem vezet
Túlzott szakorvos
központúság és
koordinálatlan
ellátórendszer
Egészségügyi
szakdolgozók és
szociális munkások
hiánya az alap-
ellátásban
Otthoni gondozás,
ápolás, szociális ellátás
alulfejlett
Az információs
technológia nem segíti
ezeket a funkciókat
37. (37)
Az alapellátás fejlesztését felgyorsító
egészségpolitikai eszközök
Lakosságközeli, helyi közösségi modell
Információ technológiára épülő ellátás optimalizáció
Szoros együttműködés a szociális ellátással
Civil szervezetek és a közösség bevonása a fejlesztésbe
Alapellátási kompetenciák fejlesztése
Finanszírozási ösztönzők összehangolása
Folyamatos minőségfejlesztési technikák alkalmazása
Populációs szintű egészségfejlesztés
Felelős gyógyszerrendelés és gyógyszerfogyasztás
Public Health Panorama Special Issue on Primary Health Care
Available online December 2018
http://www.euro.who.int/en/publications/public-health-
panorama/journal-issues
38. (38)
“Most often, traditional ways of paying providers – fee-for-
service, capitation, salary, global budget […] or diagnosis
related groups – are often poorly aligned with
contemporary health system priorities such as improving
quality or delivering care more efficiently.”
OECD, 2016, Better Ways to Pay for Health Care
A finanszírozási rendszer nem ösztönöz az ellátási
szintek közötti együttműködésre és az ellátórendszer
átalakítására
39. (39)
Az inkremetális fejlesztés helyett rendszerszintű
refomrokra van szükség
Incremental
approaches
Pay-for-
coordination
(AUS, GER, FRA,
DEN)
Pay-for-
performance (UK,
FRA, SPA, etc.)
Bundled payment
(NET, POR)
Large scale
change
Full capitation
(GER, HUN)
Contracts to
networks of
providers (NET)
Care coordinators
“Larger scale
multidisciplinary team-based
services with a different
mix of professionals will
support a much needed
shift from responsive to
proactive models of
delivery, to allow more
focus on issues beyond the
biomedical”.
Nigel Edwards, UK
40. (40)
Mi a teendő Magyarországon?
Erősíteni kell az alapellátást: legyen multidiszciplináris,
betegközpontú, ellátás szervező, a népegészségügyi feladatokat
integráló és a szociális gondozással szorosan együttműködő
Az ellátási szintek között összehangolt finanszírozási ösztönző
rendszer szükséges az ellátás hatékonyságának növeléséhez
Az alapellátási szint komplex, multidiszciplináris humán erőforrás
összetételt igényel
41. (41)
Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése nem valósítható
meg a társadalmi és szociális egyenlőtlenségek csökkentése
és népegészségügyi stratégia nélkül
Csökkenteni kell a betegekre háruló terheket és ehhez
növelni kell az egészségügyi közkiadást és a erősíteni a
gyógyszer támogatás-politikát
A rendszerfejlesztésben a prevencióra és az alapellátás multi-
diszciplináris fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni
Összegzés