Pedagógus és intézményi ellenőrzés

1. Változások a közoktatásban

2. A köznevelés értékelési keretrendszere
Minősítés
Tanfelügyelet
Önértékelés
Pedagógus
értékelése külső
elvárások mentén.
Pedagógus, vezető,
intézmény
értékelése saját
célok mentén.
Pedagógus, vezető,
intézmény
értékelése saját
célok mentén.
Szaktanácsadás Fejlesztő célú
szakmai támogatás

3. Új szerepek
Szaktanácsadó
tantárgygondozó - szaktanácsadás
Tanfelügyelő
országos pedagógiai - szakmai ellenőrzés
(tanfelügyelet)
Pedagógus minősítő szakértő
pedagógus életpályához kapcsolódó pedagógus
minősítési rendszer

4. A szaktanácsadói, tanfelügyeleti és minősítési rendszer
Szaktanácsadói
tantárgygondo-zói
rendszer
Tanfelügyelet
Pedagógus minősítési
rendszer
Cél
A pedagógusok
fejlesztő célú
támogatása
A pedagógusok,
intézményvezetők
intézmények álta-lános
pedagógiai
szempontok sze-rint
történő
fejlesztő
értékelése
A pedagógusok
munkájának komp-lex
értékelése an-nak
érdekében,
hogy a pedagógu-sok
az előmeneteli
rendszer megfelelő
fokozataiba
kerüljenek.

5. Szaktanácsadói
tantárgygondozói
rendszer
Tanfelügyelet
Pedagógus minősítési
rendszer
Módszer
- szakos óra- és
foglalkozáslátogatás
- óraelemzés, megbe-szélés
a pedagógussal
- munkaközösségi
megbeszélés
- dokumentumelemzés
- jó gyakorlatok
ismertetése
- a mesterségbeli
tudás fejlesztésére
vonatkozó javaslatok
megfogalmazása
- óra- és
foglalkozás-látogatás,
- interjú
- pedagógiai doku-mentumok
vizsgálata
- intézményi önér-tékelés
vizsgálata
- a pedagógus által
készített portfólió
értékelése
-a portfólió „védése”
- az intézményvezető
összegző vélemé-nyének
elemzése
- óra- és foglalkozás-megfigyelések
-dokumentumelemzés
- a tanfelügyelet során
készült jegyzőkönyvek
elemzése
- intézményi
önértékelés vizsgálata

6. Szaktanácsadói
tantárgygondozói
rendszer
Tanfelügyelet Pedagógus minősítési
rendszer
Gyakoriság
évente egy
látogatás
legalább ötévente
- kötelező: a gyakornokok
minősítő vizsgája
(2-4 év) és az első
minősítés (6-9 év)
- nem kötelező: a
Mesterpedagógus és a
Kutatótanár fokozathoz
szükséges minősítés
Irányítás
OFI szakmai
irányítása
alapján a
pedagógiai
intézetek végzik
Oktatási Hivatal
szervezi a
kormányhivatal
közreműködé-sével
A minősítéseket a
kormányhivatalok
szervezik az Oktatási
Hivatal szakmai
irányításával

7. Szaktanácsadói
tantárgygondozói
rendszer
Tanfelügyelet Pedagógus minősítési
rendszer
Ki végzi
OFI által
felkészített
szaktanácsadók
Köznevelési
szakértők (a
szakterületen
szerepelnek az
országos szak-értői
névjegy-zékben)
Köznevelési szakértők
(továbbá intézményve-zető,
a pedagógusképző
intézmény felkészített
oktatója)
Záródo-kumen-tumok
Látogatási
jegyzőkönyv
A szakértői
csoport intézke-désre
nem jogo-sult.
Megállapí-tásait
értékelő-lap
/szakértői
összegző doku-mentum
rögzíti.
A minősítő bizottság
döntését jegyzőkönyv-ben
rögzíti.

8. Szaktanácsadói
tantárgygondo-zói
rendszer
Tanfelügyelet Pedagógus
minősítési
rendszer
Záró
dokumen-tumokat
kapja
- pedagógus
- OFI
- pedagógus
- intézményvezető
- fenntartó
- a tanfelügyelet
elrendelője
- pedagógus
- intézményvezető
- fenntartó
- OH
- kormányhivatal
Következmény
- a szaktanácsa-dók
intézkedésre
nem jogosultak
- egyéni
/intézményi
fejlesztési
javaslat szerinti
tevékenységek
- a szakértői
csoport intézkedésre
nem jogosult
- az értékelés be-kerül
a pedagógus,
vezető személyi
anyagába
- az intézmény
fejlesztési tervet
készít
- a pedagógus
magasabb
fokozatba kerül,
- vagy marad az
adott fokozatban,
- vagy munkavi-szonya
megszűnik

9. A tanfelügyeleti rendszert meghatározó
jogszabályok, dokumentumok
 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény 86-87. §
A nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII.31.) EMMI rendelet 145-152. §.
Kézikönyv

10. Célok
A szakmai fejlődés támogatása
(intézményvezető, pedagógus)
A külső ellenőrzés egységesen történjen
Hiteles információk döntéshozóknak
(intézményvezető; fenntartó; oktatásirányítás)
Köznevelési rendszer minőségének fejlesztése

11. Alapelvek
 Fejlesztő – együttműködésben hat (fejlesztendő területek)
 Teljes körű – minden intézményvezető, pedagógus
 Megalapozott – tények
 Rendszerjellegű - összekapcsolódóak
 Nyilvános – megismerhető
 Standardizált – egységes
 Érintettek érdekeltségét érvényesítő
 Működtetésében hatékony

12. A tanfelügyeleti standardok fajtái
1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő
A pedagógusok ellenőrzése - értékelése
A vezető ellenőrzése - értékelése
Az intézmény ellenőrzése - értékelése
2. Egységes, de az intézménytípusok
sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános
iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium,
művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény)

13. A tanfelügyeleti standardok felépítése
1. Az ellenőrzés rendje
 az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása,
 a szakértők feladatainak meghatározása,
 a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak
összefoglalása
2. Eszközök
 elemzési és megfigyelési szempontsorok
 kérdőívek
 interjúkérdések
 értékelőlapok

14. Az értékelésbe bevontak köre
 Külső szakértők
 Alkalmazotti közösség
 Szülői közösség
 A vezető maga (önértékelés)
 Fenntartó

15. A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai
1. Előzetes felkészülés – informálódás
 a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet
alkotnak a pedagógus/ vezető/ intézmény munkájáról,
 azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
2. Helyszíni ellenőrzés – standard szerinti eljárások szigorú követése
 óralátogatás
 az interjúk elkészítése,
 a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.
3. Az ellenőrzés lezárása – tények rögzítése
 a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,
 elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és
a fejleszthető területeket,
 az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

16. Az intézmény ellenőrzésének lezárása
4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése
 a nevelőtestület az intézményvezető
irányításával, az értékelő jelentés
szempontjai alapján elkészíti az intézmény öt
évre szóló fejlesztési tervét,
 a nevelőtestület elfogadja,
 megküldi a fenntartónak,
 közzéteszi az intézményértékelést és a
fejlesztési tervet.

17. MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS
ELLENŐRZÉSE SORÁN?
1. Pedagógiai módszertani felkészültséget:
módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek
tervezése, megfelelősége és beválása.
2. A tanuló személyiségének fejlesztését, az egyéni
bánásmód érvényesítését: értelmi, érzelmi, szociális és
erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és
differenciálás.
3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését,
fejlesztését: a közösség belső struktúrájának feltárása,
a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása,
közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.

18. MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS
ELLENŐRZÉSE SORÁN?
4. A pedagógiai folyamat tervezését: a tervezés
tudatossága, nyomon követhetősége és
megvalósítása.
5. A tanulás támogatását, szervezését és
irányítását: a tanulók motiválása és a különböző
tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és
beválása.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók
értékelését: különféle ellenőrzési formák
alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.

19. MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS
ELLENŐRZÉSE SORÁN?
7. A kommunikációt, a szakmai együttműködést,
problémamegoldást: kommunikáció, együttműködés a
tanulókkal és a kollégákkal, más intézmények
pedagógusaival
8. Elkötelezettséget és szakmai felelősségvállalást a
szakmai fejlődésért: önfejlődés igénye,
kezdeményezőképesség, felelősségvállalás,
megbízhatóság, tájékozottság.

20. A pedagógus ellenőrzésének módszerei és
eszközei
1. Dokumentumelemzés:
- Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott
pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai
- A nevelési és tevékenységi éves tervezés, egyéb dokumentumai
- Tematikusterv, reflexió
- Egyéb foglalkozások tervezése
- Napló
- Gyermekek alkotásai
2. Tevékenységlátogatás
- tevékenység vagy egyéb foglalkozás megtekintése
3. Interjúk
- a pedagógussal megbeszélés/beszélgetés
- az intézmény vezetőjével

21. MIT VIZSGÁLNAK
A VEZETŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN?
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetését és operatív
irányítását: a tanulás és tanítás tervezése, működése és
hatékonysága.
2. A változások stratégiai vezetését és operatív irányítását:
a változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az
intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és
kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból
fejlesztést igénylő területek azonosítása.
3. Saját stratégiai vezetést és operatív irányítást:
önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos
frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban
megfogalmazott célok teljesülése.

22. MIT VIZSGÁLNAK
A VEZETŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN?
4. Mások stratégiai vezetését és operatív irányítását:
feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet
kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső
tudásmegosztás elősegítése.
5. Az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását:
a jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az
átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése
és kezelése, a vezető kapcsolatai.

23. A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei
1. Dokumentumelemzés
- Vezetői pályázat
- PP
- Egymást követő 2 nevelési év
munkaterve és az éves beszámolók
- SZMSZ
- Intézményi önértékelés
- Vezetői önértékelő kérdőív
2. Kérdőíves felmérés
- A nevelőtestület tagjai
- Szülők
3. Portfolió
4. Interjúk
- Munkáltatóval készített interjú
- Az intézményvezetővel készített
interjú
- A vezetőtársakkal készített
interjú kérdései

24. MIT VIZSGÁLNAK AZ INTÉZMÉNYI LÁTOGATÁS
SORÁN?
1. A pedagógiai folyamatokat : Stratégiai és operatív
tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés
és korrekció.
2. Személyiség- és közösségfejlesztést: Az
egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése,
szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás
támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.
3. Eredményeket: A mérési eredmények nyilvántartása,
feldolgozása és hasznosítása.

25. MIT VIZSGÁLNAK
AZ INTÉZMÉNYI LÁTOGATÁS SORÁN?
4. Belső kapcsolatokat, együttműködést, kommunikációt:
A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.
5. Az intézmény külső kapcsolatait: Az intézmény
partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a
közéletben.
6. A pedagógiai munka feltételeit: A tárgyi,
infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte,
megfelelősége és fejlesztése.
7. Az ONAP-ban megfogalmazott elvárásoknak és a
pedagógiai programban megfogalmazott intézményi
céloknak való megfelelést.

26. Az intézmény ellenőrzésének módszerei
1. Dokumentumelemzés
- Alapító okirat
- PP
- SZMSZ
- Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a
munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt)
- Továbbképzési program – beiskolázási terv
- Házirend
- Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, a
rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye
- Mérési eredmények adatai, elemzése (megelőző 5 év országos
mérések, kompetenciamérések eredményei)
- Elégedettségmérés
- Megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a
fejlesztési tervek

27. Az intézmény ellenőrzésének módszerei
2. Interjú
- A fenntartó képviselője
- Az intézmény vezetője
- A pedagógusok
- A szülők képviselői
3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
folyamatos megfigyeléssel
4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése

28. Az
elhangzottak
után, remélem
senki sem érzi
úgy magát, mint
a képen látható
zsiráf.
Köszönöm a figyelmet!