1. Naponta néztem az
amerikai tévék híreit, a
konzervatív FOX Newst
kedvelem, a liberális CNN
nem nagyon érdekel, de
szeretem látni a szenvedõ
baloldali hírmagyarázó-
kat, és élvezem a szuper-
liberális MSNBC riporte-
reit, akiket Donald Trump
megválasztott amerikai el-
nök kiemelten kritizált, az
NBC esti hírszerkesztõjé-
vel együtt, Lester Holtot
névszerint is megnevezte.
Nehéz életük és sorsuk
lesz a Demokrata Pártot és
Hillary Clintont nyíltan tá-
mogató riportereknek, hi-
szen nemrégiben kiderült,
hogy teljesen elfogultan
tudósítottak, lassan már a
híreik sem hihetõk.
Persze, ez nem fog vál-
toztatni rajtuk, az adók
sem fognak elnézést kér-
ni, megy minden tovább,
csak éppen az emberek
tudják, hogy már senki
sem mond igazat, nem le-
het megbízni egyik adó-
ban és riporterben sem!
Donald Trump az egy-
szerû emberek számára
érthetõen magyarázza el
véleményét, amint ezt
már megírtam, nekem na-
gyon tetszett, hogy
„Merry Christmas” kö-
szöntéssel üdvözölte a kö-
szönõkörútján megjelent
híveit, és mindig ezzel bú-
csúzott a közönségtõl.
Ilyet nyolc éve nem hal-
lottunk az amerikai elnök-
tõl, tévék is legfeljebb
„Happy Holidayt” hasz-
náltak a „Merry
Christmas” helyett.
Az amerikai sajtó, fõ-
ként a baloldali része,
most azzal foglalkozik,
hogy a Vlagyimir Putyin
elnök vezette oroszok
meghekkelték az amerikai
elnökválasztást.
Obama elnök az utolsó
sajtókonferencián is ezzel
foglalkozott, míg a repub-
likánusok bizonyítékot is
szeretnének látni, amit
eddig sem az elnök, sem
pedig a sajtó nem tudott
felmutatni.
Obama elnök zord arc-
cal mondta, a legutóbbi ta-
lálkozásukkor figyelmez-
tette Putyint: „Cut it out!
Fejezd be!”, és ebbe a
mondatba az orosz vezetõ
láthatóan beleremegett!?
Az orosz hekkerszakértõk
a szavazáshoz használt
komputereket nem tudták
befolyásolni, ezért szá-
momra érthetetlen, hogy
mirõl is beszél Obama el-
nök.
Az amerikai választás
rendben folyt, beszéltek
errõl-arról, de bizonyíté-
kot nem tártak a nyilvá-
nosság elé. Addig pedig az
egész csak süket duma,
amíg bizonyítékot nem le-
het látni.
Nevada híres demokra-
ta párti szenátora, Harry
Reid, aki a republikánu-
sok gyõzelméig vezette az
akkor még demokrata
többségben lévõ szená-
tust, most, januárban el-
megy, mert nem választot-
ták újra a nevadai szava-
zók.
A liberális szenátor, aki
évek óta töltött be a szená-
tusban vezetõ pozíciót,
óriási hibát követett el,
amikor megváltoztatta a
40 éve mûködõ szabályt,
és azt javasolta, hogy egy-
szerû többség, 51 szená-
tor szavazata is elég le-
gyen a kormány tagjainak
a kinevezéséhez, amihez
eddig 60 fõ kellett.
A liberális Majority
Leader 2013-ban bizonyá-
ra nem gondolt arra, hogy
ezzel mennyire megköny-
nyíti majd Donald Trump
leendõ elnök munkáját.
Idõközben véglegessé
vált, Donald Trump lesz
az Egyesült Állámok kö-
vetkezõ elnöke. Az elec-
toral college tagjai szava-
zatukkal lezárták a válasz-
tás eredményét, a holly-
woodi liberálisok Trump
ellen folytatott harca pe-
dig vereséggel zárult.
Kezdettõl fogva nem
volt sok reményük, hiszen
a megnyert választást
nem lehet politikai propa-
gandával visszafordítani.
Ez mindenki számára vilá-
gos volt, kivéve a holly-
woodi sztárokat.
Most inpeachmentrõl,
magyarul felelõségre vo-
násról beszélnek, miköz-
ben Donald Trumpot csak
2017. január 20-án iktatják
be elnöki tisztségébe. Azt,
hogy erre mennyi lehetõ-
ség nyílhat, elég Bill Clin-
ton estére gondolni. Bizo-
nyára lesz még másféle
próbálkozás is, ennyire
kettészakadt lett mára az
ország.
Jómagam már izgatot-
tan várom, hogy mi lesz a
sajtóreakció Donald
Trump elsõ elnöki intéz-
kedései után, elõre látom a
kritikákat, de Trump ke-
mény legény, nem tudják
megváltoztatni a gondol-
kodását.
Szerintem elképzelhe-
tõ, hogy jobb lesz az ame-
rikaiak viszonya oroszok-
kal. Erre mutat az új kül-
ügyminiszter – Secretary
of State –, Rex Tillerson,
aki az Exxon Mobil olaj-
társaság vezérigazgatója,
és eddig milliárd dolláros
üzleteket kötött az oro-
szokkal.
Tillerson ismeri az oro-
szokat, szemében inkább
üzleti társak, mint ellensé-
gek, ez már magában tel-
jesen más hozzáállás,
mint amit Barack Obama
és John Kerry képviseltek.
Na, ennek is hamarosan
vége lesz.
Jómagam ki nem állha-
tom a ruszkikat, de ez sze-
mélyes vélemény, ami a
háború utáni, majd az
1956-os élményekre emlé-
keztet, és akkoriban ala-
kult ki bennem. Amikor a
gimnáziumban a latin he-
lyett az orosz nyelv lett
kötelezõ, egyáltalán nem
tanultam, és épphogy át-
mentem a vizsgákon.
Az igazság, hogy 1945-
ben én csak jó orosz kato-
nákkal találkoztam, tíz-
évesen még nem értettem,
miért sikítoznak a fiatal
nõk, amikor az óvóhelyrõl
elvitték õket krumplit pu-
colni. Késõbb azután
megértettem. Egyébként a
katonák a gyerekeket sze-
rették, az életemet is
Malinovszkij marsallnak
köszönhetem.
Hastífuszom volt, ami-
kor Margócsy doktor
mondta édesanyámnak,
hogy alkoholt kell innom,
az kitisztítja a gyomro-
mat. Anyám barátnõje,
K Ö Z É L E T – 9. oldal2017. január 7. – 1. szám
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
Czeizel Gizella családjával
Budán, a Tárogató utcá-
ban lakott, a házukba volt
beszállásolva a marsall,
akinek Gizi néni elmond-
ta, hogy van egy kisfiú,
akinek ukrán betegsége
van, és az orvos alkoholt
ajánlott a gyógyuláshoz.
A marsall adott két
üveg erõs vörös bort, amit
én utálkozva ittam, de
meggyógyultam. Utána
évekig rá sem tudtam néz-
ni a borra, ez késõbb meg-
változott, bár iszákos so-
hasem lettem.
Az orosz – szovjet – ka-
tonák barbár módra gyil-
koltak embereket, erõsza-
koltak nõket és fiatal lá-
nyokat, tehát nincs okom
kedvelni õket. A háború a
legrosszabbakat váltja ki
az emberekbõl, bennem
sok negatív élmény ma-
radt utánuk.
A legrémisztõbb, ami-
kor az óvóhely mellett te-
metést rendeztek, és meg-
láttam a sírban fekvõ két
halottat. Apa és fiatal fel-
nõtt fia feküdtek a sírban,
akik megpróbálták védeni
a mamát és lányát az erõ-
szakoskodó orosz kato-
náktól.
Mindkét férfit agyonlõt-
ték, a nõket pedig megerõ-
szakolták. Ezek után szá-
momra ilyenek voltak
Rákosiék felszabadító
szovjet katonái. Nem cso-
da, hogy ki nem állhattam
õket, sõt a mai napig sem
tudom elfelejteni a történ-
teket.
Elõfordult sokszor éle-
temben, hogy átizzadt há-
lóingre ébredtem, bár ál-
momra csak ritkán emlék-
szem. Mindez 1945-ben,
az ostrom után történt, 71
évvel ezelõtt.
Az 1956-os forradalmi
idõkrõl is maradt rossz
emlékem, október 25-én
reggel apámmal együtt in-
dultunk dolgozni. Az 5-ös
busz Pasaréti téri végállo-
másán tömegek vártak az
elsõ járatra, mi véletlenül
túl elöl álltunk, ezért fel-
kerültünk a buszra.
Az elsõ megálló a
Moszkva tér volt, ahol
nem vettünk fel utasokat,
a következõ a Roosevelt
tér, amirõl kiderült, hogy
ez lett a végállomás. Itt
apámmal leszálltunk, és
gyalog indultunk a mun-
kahelyünk felé, az Üllõi
útra.
A pesti megállónál köz-
vetlenül a Belügyminiszté-
rium mellett emberek áll-
tak a falnál, amely tele volt
véres fegyvergolyó-nyo-
mokkal. A közeli trafikos
nõ mondta, hogy az ávó-
sok végeztek itt ki fiatal
forradalmárokat a falnál.
Igaz, az ávósok magyarok
voltak, de a Budapesten a
szovjetek utasítását hajtot-
ták végre.
Úgy gondoltam, hogy
ezzel véget ért a ruszkik-
kal minden kapcsolatom,
és december 2-án az oszt-
rák határnál már nem ta-
lálkoztam velük.
A legközelebbi inci-
densre 1967-ben, Montre-
alban került sor, ahol a vi-
lágkiállítással egy idõben
folyt a vívók világbajnok-
sága. A helyi magyar bará-
taimmal szurkolni men-
tünk a versenyre, ahol a
régi „huj-huj-hajrá!” kiál-
tással bíztattuk a magyar
vívókat.
A magyarok vezetõi jöt-
tek oda hozzánk, és kér-
ték, hogy inkább a „rá-rá-
hajrá”t vagy a „hajrá, ma-
gyarokat” használjuk,
mert a „huj” szó bántó a
szovjetek számára.
Még a francia-kanadai
rendezõk is szóltak, bizo-
nyára a ruszkik miatt,
akiknek, bár nem értették,
de mégsem tetszett az
ominózus „huj” szó.
Nekünk, magyaroknak
több sem kellett, rögtön
felcsattant a „huj-huj-haj-
rá” õsrégi magyar csataki-
áltás, amit a háború elõtti
években a magyar váloga-
tott focimérkõzésein hasz-
náltak a szurkolók.
A „huj” szó az orosz
szlengben a férfi nemi
szervet jelenti, de a szur-
kolóknak errõl nem volt
tudomásuk, amint az olva-
sóimnak sincs, az õsi kiál-
tást miért változtatták
meg, az számomra ma is
érthetetlen.
Vajon miért váltottak a
válogatott focimeccsek
szurkolói a „rá-rá-hajrá”,
illetve a „hajrá, magyarok”
buzdításra, erre talán Rá-
kosi elvtárs és hívei adhat-
nak magyarázatot.
Most, hogy utánanéz-
tem a történteknek, kide-
rült, a magyar szurkolók
az 1936-os berlini olimpi-
án is így buzdították a ver-
senyzõket, de nemcsak a
magyarok, hanem egész
Berlin eltanulta az õsi rig-
musunkat.
Semmi oka nem lenne
manapság a „huj-huj-haj-
rá” buzdításnak, legfel-
jebb az, hogy az emberek,
a szurkolók elfelejtették,
vagy sohasem ismerték a
régi szokásokat.
Akit a marsall bora mentett meg
Donald Trump Cincinnatiban
Rex Tillerson – Trump külügyminiszter-jelöltje
Herry Reid szenátor
Örülök, hogy nem Hillary Clinton lett az elnök
Donald Trump, Mike Pence és Ivanka Trump