2. DE MIÉRT PONT A NEM???
a társas kategorizáció „nagy hármasa ” :
NEM vizuálisan
megragadható
(hozzáférhetőség)
KOR kulturális jelentése van
az interakciót irányítja
RASSZ
3. KÉTFÉLE MEGHATÁROZÁS
Biológiai nem (sex)
veleszületett különbségek, elsődleges és másodlagos nemi jellegek (nemi
szervek, testalkat, élettani eltérések)
(kettő van belőle!)
Társadalmi nem (gender)
a nők és a férfiak közötti pszichológiai, társadalmi és kulturális eltérések
az adott társadalomban milyennek kell lennie a férfinak és a nőnek,
hogyan kell viselkednie, gondolkodnia, éreznie
(kettőnél több is lehet ! ld transgender, berdache, stb.)
4. A TÁRSADALMI NEM
„Férfiasság” és „nőiesség” definíciói, „előírásai”
erőkülönbségeken alapulnak (hatalom és dominancia)
komplex relációk mentén szerveződnek
intézményesen is működnek
biológiai alapjaik vannak
kultúránként és történelmi koronként változóak
a személy életciklusában,
a társadalomban betöltött helye alapján,
történeti-politikai kontextustól függően is változnak
5. HÁROM FELTÉTELEZÉS (hidelem)
férfi és nő alapvetően eltérő pszichológiai és szexuális
szempontból
a férfiak veleszületetten magasabbrendűek és
dominánsabbak
a különbség és a férfi dominancia természetes
6. HÁROM ALAPVETŐ LENCSE (BEM)
biológiai esszencializmus
a veleszületett különbségek szükségszerűek
androcentrizmus
a férfinorma az alapvető (a nő mint „deviancia”)
nemi polarizáció
a különbségek a társadalmi élet alapjává váltak
8. HOGY JÖN IDE A MÉDIA?
• a tömegmédia egyszerre reflektál és formál
• sztereotipizálás és szexizmus
• tv, filmek, magazinok, újságok, könyvek, tankönyvek,
reklámok, social media...
9. TELEVÍZIÓ
• ’50-es évektő l: 2:1 arányban férfiak szerepelnek
• nő kép: érzelmes, függő , kevésbé okos
• nő családi állapota inkább megjelenik
• nő i szereplő k fiatalabbak és kihívóbb ruhákban járnak
• nő k 20%, ffiak 3%-a végez házimunkát
• férfi karakterek a bű nelkövető k és áldozatok,
nő i karakterek csak utóbbiak
• nő k foglalkozása kevésbé derül ki
• reklámok: a nő otthon, házi munkával férfi szabadidő s
tevékenységgel ábrázolt
• reklám narrátor hang általában ffi
• gyerekprogramokban is túlnyomóan ffi karakterek
11. ÍROTT SAJTÓ: „NŐI LAPOK ” ÉS „FÉRFI
LAPOK ” szólnak a napi és hetilapok?!
de: kinek
hazai adatok: kb. ugyanannyi nő és férfi olvas
napilapokat
? hol vannak az igazi „női témák” (női jogok,
egyenjogúság, erőszak, diszkrimináció, abortusz…)
http://www.unicornelia.com/
12. HÍREK
• nők alulreprezentáltak (25%)
• véleménnyilvánítók között is
• sztár vagy átlagember, de pl. szakértők nem nők, hanem ffiak
négyszer inkább (80%)
• a nőket kétszer gyakrabban ábrázolják áldozatként (18%)
• nők háromszorosának (15%) közlik a családi állapotát a
férfiakéhoz képest
• idősebb nők még kevésbé szerepelnek
• jog, üzlet, politikában nagyon alulreprezentáltak
• hírtudósítás: nők fiatalon, „soft” témákban, pl. időjárás
jelentésben
• de: összességében nő a női tudósítók aránya (2010-ben 37%)
• nemi egyenlőtlenségekről a hírek alig 6%-a szól
(Global Media Monitoring Project 2010)
13. HÍREK – női szereplők
Magyarország, 2010 november 10., 163 db hír, 441 EMBER, 12 országos médiumból
Témakör Nő
HÍRESSÉGEK, MŰVÉSZET, 19%
SPORT
BŰNÜGY, ERŐSZAK 36%
GAZDASÁG 25%
POLITIKA ÉS KORMÁNYZAT 17%
TUDOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG 40%
TÁRSADALOM ÉS JOG 15%
EGYÉB HÍREK 50%
(Global Media Monitoring Project 2010)
14. REKLÁMOK
a klaszikus elv: a szex/női test elad
sztereotipikus képek: söröző fiúk, szexi
lányok, papucsférj, háziasszony, anyós,
boldog kismama…
16. REKLÁMOK
„…a reklámot készítő ügynökség és a reklámozó egyaránt
eljuttatta álláspontját, mely szerint reklámjuk elfogadható, és
ők mindent elkövettek annak érdekében, hogy ne sértsenek
meg senkit: a képen a hölgy bugyit visel, illetve női mell nem
17. A “FÉRFI TEKINTET” – ÉS A NŐ
MINT TÁRGY
ÉLVEZHETŐ
ÉRINTHETŐ
HASZNÁLHAT
Ó
http://womenandmediafa2012.blogspot.hu/
27. TÉNY:
A magukat kövérnek tartó 11-18 évesek
45,0
A m a g u k a t k ö v é rn e k ta rtó k a rá n y a (% )
aránya
42,7
37,9 39,6
40,0
35,0
30,0 30,1
27,8 22,3
25,0
24,7 21,8
20,0
19,3 20,2
15,0 17,5 21,4
10,0
13,4 9,3 10,8 8,6
5,0
0,0
fiúk 5. 7. 9. 11.
lányok
túlsúlyos fiúk osztály
túlsúlyos lányok
(orvosi értelemben elhízott: 2,5-4,1% /fiúk/ 1,3-1,7% /lányok/)
forrás: Health Behaviour in School-aged Children, magyar reprezentatív minta, 2010 (n=7791)
28. TÉNY:
A fogyni vágyó 11-18 évesek aránya
80,0
A fogyni vágyók aránya (%)
Fiúk
Lányok
60,0
47,8
43,7 49,6
40,0
34,8 28,8
29,1 26,0
29,2
20,0
5. 7. 9. 11.
osztály
Aktuálisan fogyókúrázik:
fiúk 16% 15% 13% 12%
lányok 18% 26% 27% 25%
forrás: Health Behaviour in School-aged
Children, magyar reprezentatív minta, 2010 (n=8034)
29. MIT KÍNÁL A MÉDIA?
szerepeket és sztereotípiákat
38. SUBVERTISING!
Golombok, S., Fivush, R. (1994). Gender
stereotypes. In Golombok, S., Fivush,
R. (1994). Gender development.
Cambridge University Press.
Cambridge, 30-34. (Gender stereotypes
in the media alrész
39. SUBVERTISING!
Golombok, S., Fivush, R. (1994). Gender
stereotypes. In Golombok, S., Fivush,
R. (1994). Gender development.
Cambridge University Press.
Cambridge, 30-34. (Gender stereotypes
in the media alrész
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=445848878817692&set=a.311059345629980.64654.294885653914016&type=1&theater http://www.womenlobby.org/ Being Feminist