1. Nagy Nóra (zgn1jw)
1.évf. MA levelező
Pedagógia- inkluzív nevelés

2. - A könyvtárak világában-

3. Mi a web 2.0?
Az elnevezés 2004-ben egy konferencián született meg.
Tim O’Reilly és Dale Dougherty fogalmazta meg, hogy
a web fontosabbá vált, mint valaha, új oldalak és
technológiák jelennek meg.
A dotcom vállalkozások hirtelen összeomlása egy új
irányvonalat jelölt ki a weben, mely életre hívta a Web
2.0 fogalmát.
Nehéz definiálni, hiszen annyira új keletű a fogalom.

4. A fogalom definiálása körüli viták alapvető
lényege
1. A fogalom mögött semmi nincs, ez csak
közönséges „marketing buzzword”
2. Nem beszélhetünk verziószámról, hiszen az csak a
szoftverekre jellemző, az internet pedig platform
3. A kifejezés evolúciós technikát jelent, amit
felesleges sorszámozni
Mégis a legfontosabb a felhasználók
szokásainak megváltozása, hiszen ez
alkotta meg az új jelenséget.

5. AZ INTERNET
„Minden
megtalálható rajta,
csak győzd
megtalálni –
kiválogatni a
zajból”

6. Az egyik
legnépszerűbb
kereső
GOOGLE

7. A web 2.0 legfontosabb
alapelemei és gyakorlati
alkalmazásai

8. Az „régi” és az „új” web
összehasonlítása
Web 1.0 Web 2.0
 DoubleClick
 Ofoto
 Akamai
 Saját, személyes weboldalak
 Britannica Online
 Trükközés a domain nevekkel
 Oldal nézettsége
 Publikálás
 Taxonómia
 Google AdSense
 Flickr
 BitTorrent
 Blogok, blogszféra
 Wikipedia, wikik
(TiddlyWiki)
 Kereső optimalizálás
 „Cost per click”
 Részvétel
 Folkszónómia

9.  BitTorrent
- Egy protokoll és egy fájlcserélő kliens program neve is
egyben.
- Nem egy központi szerveren tárolódnak a fájlok,
hanem decentralizálva, több számítógépen találhatók
meg a fájldarabok
- A letöltéssel egy időben folyamatos a feltöltés is
- A BitTorrent technológia kimondottan alkalmas nagy
méretű fájlok megosztására

10.  Google AdSense
Mindig az adott weboldal jellegének megfelelő
hirdetéseket helyez el a lapon.
 Search Engine Optimalization
Szorosan kapcsolódik a web 2.0-hoz és a Google-hoz.
A SEO lényege, hogy az optimalizált weblap a kereső
motorok találati listájának előkelő helyén szerepeljenek.

11. Technológiai újítások
 AJAX: - Kifinomult módszer egy weblap interaktívvá
tételéhez
- Több technológia, protokoll és modell
együttes alkalmazása
- Lényege: anélkül tudunk új adatokat kérni a
szervertől, hogy az oldalt újra be kelljen
tölteni (aszinkron kommunikáció)
- Magában foglalja: HTML, CSS szabványok;
DOM; XML, XSLT; XMLHttpRequest
objektum; Javascript
- nincs memória felszabadítás
- számos Javascript keretrendszer támogatja
- ezt használja: Gmail. Flikr, Orkut

12.  Mashup: - egy vagy több forrásból kombinált tartalom
felhasználásával készült
- másik alkalmazást (pl. API) épít be magába
 RSS: - Lényege: egy helyre gyűjthetjük a minket
érdeklő weboldalak legfrissebb híreit, cikkeit,
anélkül, hogy meglátogatnánk az oldalakat
- Több verziószáma létezik
- Szöveg alapú formátum (speciális XML fájl)
- több fajta RSS olvasó létezik (pl. GreatNews)
 ATOM: - azért hozták létre, hogy az RSS hibáit kiküszöböljék
- az RSS-sel ellentétben nyílt forráskódú

13. KÖZÖSSÉ
TETT
ÉLMÉNYEK

14. Participatív média
Állampolgári újságírás
Bárki bárhol lehet aktuális „újságíró”,
amennyiben
frissen tudósít az „események
sodráról”.

15.  Blog: Személyes napló (egyre több közéleti személy,
politikusok, közintézmény indítja el saját
blogját)
 Tartalommegosztás: A regisztrál felhasználók
szabadon fel és le tölthetnek a
honlap jellegének megfelelő
tartalmakat (pl. youtube)
 Könyvjelzőmegosztás: A felhasználó bárhonnan
elérheti saját könyvjelzőit, és
megoszthatja másokkal is
 Wiki: általános szemléletváltás: az Internet és a rajta
elérhető tudás mindenkié (webenciklopédia:
Wikipedia). A felhasználók szerkesztik.

16.  Egyszerű kezelői felület: A felhasználók, látogatók
szabadon tölthetnek fel, és
tölthetnek le tartalmakat
(kétirányú (RW)-web)
 Folkszonómia: folklór- taxonómia szavakból
Újfajta osztályozási rendszer, az
információk „tárgyszavazása”,
cimkézése
 Közösségi oldalak: Lehetőségünk van ismerőseinkkel
felvenni és tartani a kapcsolatot (pl.
iwiw, facebook)
 Hír oldalak: nem csak a hír fontos, hanem hogy mit
gondolnak róla

17. Long Tail jelenség
 Chris Anderson hívta fel rá a figyelmet
 Népszerűségi megoszlásokról van szó
 Grafikonon ábrázolva egy balra néző kígyóra emlékeztet
 Függőleges tengelyen: népszerűség
 Vízszintes tengelyen: egyes előadók, filmek
 A „fejben”: népszerű alkotások, előadók
 A „farokban”: kevésbé népszerű alkotások, előadók
 A „farok”rész érdekében nem tesznek nagy erőfeszítéseket,
mivel nem számítanak jelentős bevételi forrásnak
 A helyzet változni fog, még ha nem is nagy mértékben
 A sok részpiacot magába olvasztó jelenséget nevezi Chris
Anderson Long Tail-nek

18. Long
Tail

19. A web 2.0 könyvtári alkalmazásai
 A Corvinus Egyetemi Könyvtár és az ELTE Egyetemi
Könyvtár felületén online tájékoztató szolgálat
működik
 Könyvtári portálok: Friss hírek, információk a
könyvtárral kapcsolatban, interaktív lehetőségek
 Blog: a könyvtári blogokat a klog.hu gyűjti egy helyre.
„libogloszféra”: könyvtári blogok története,kialakulása
 RSS: A MEK RSS szolgáltatást is biztosít
 BitTorrent: MEK szolgáltatásai között megtalálható.
Könnyű, gyors fájlcsere.

20. Ésszerű és aktuális, lehetséges
megoldások
 RSS
 Blog
 Twitter : - személyes jellegű miniblog
- max. 140 karakter lehet egy bejegyzés
- PDA-ról és mobiltelefonról is lehet
bejegyzést küldeni
 Közösségi információk: - könyvtári katalógus mellett
egy közösségi információs
réteg
 Del.icio: kedvenc linkgyűjtemények megosztása
 Új kommunikációs csatornák (skype, msn)
 Ingyenes „online tájékoztatás”
 Tartalomfeltöltés ingyenesen
 Podcast

21. Ezek lehetőséget nyújthatnának:
- Új könyvek érkezéséről azonnali értesítést kaphatnánk
- Előjegyzett, visszaérkezett könyvekről kaphatnánk
híreket
- Olyan meta adatokat kaphatnánk, amire a könyvtári
katalogizálás már nem tér ki
- Online kaphatnánk válaszokat a minket érdeklő
kérdésekben szakértőktől
- Tartalmakkal bővíthetnénk az oldalt
- Hangzó dokumentumokat tudnánk meghallgatni

22. Összegzés
A könyvtárak szempontjából érdemes átgondolni a web
2.0 nyújtotta lehetőségeket, de meg kell fogalmazni
néhány gondolatot:
- Mi a célunk pontosan?
- Miből álljon a fejlesztés vagy alkalmazás?
- Milyen szolgáltatást kíván nyújtani a könyvtár?
- Van-e a kapacitás a fejlesztő szakemberek körében: aki
létrehozza és aki folyamatosan fenntartja?