1. A kommunikáció
önállósodását követő
korszak
KÉSZÍTETTE: NÉMETVÖLGYI ANETT
EKF, INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS (BA) I. ÉVFOLYAM,
TÁVOKTATÁS
OKTATÓ: DR. FORGÓ SÁNDOR
TANTÁRGY: A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET ALAPJA

2. A kommunikáció önállósodását követő
korszak
• Az 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika
• A kommunikációs rendszer és a strukturalizmus
• Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)
• Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata
• A televízió hatásai
• Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a médiakonvergencia
• Az információs társadalom
• A virtuális valóság és a mesterséges intelligencia
• A mesterséges intelligencia
• Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése

3. Az 1960-as évek válsága és megújulás –
információkritika
• 1960 évek kommunikációs elméletek különbözősége
• 1964 az információ fogalma nem egyértelmű
• NorbertWiener szerint az információ interdiszciplináris
• 60-as évek, UNESCO intézkedése a kutatás válságának leküzdésére
• „olyan kutatásokra van szükség, amelyek a kommunikációs eszközöket és
általában a kommunikációs folyamatot szélesebb társadalmi, politikai és
gazdasági összefüggésében vizsgálják."
• tömegkommunikációnak való kiszolgáltatottság
• ATV-ben való erősszak megjelenésnek hatása (George Gerbner)
• ”52-ről ”64-re 90%-kal növekedett az agresszivitás a televízióban
http://www.tufts.edu/as/math/wiener.html
Norbert
Wiener

4. A kommunikációs rendszer és a
strukturalizmus
• Strukturalista iskolák hatása a kommunikációra
• Három fő társadalmi kommunikációs gondolatrendszer
• Talcott Parsons strukturális funkcionalizmusa
• A kommunikáció kulturális alrendszer
• A kommunikációs folyamat mint áruforgalom, a kommunikációs aktus mint árucsere, a
kommunikáció pedig mint áru jelenik meg .
• Claude Lévi-Strauss antropológiai strukturalizmusa
• Három szinten folyik a kommunikáció
• Nők,
• áruk és szolgáltatások,
• Üzenetek.
• Marsal McLuhan technológiai determinizmusa
Talcott Parsons
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Talcott_Parsons_%28photo%29.jpg
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Levi-strauss_260.jpg
Claude Lévi-Strauss

5. Marsal McLuhan technológiai
determinizmusa
• technológiai újítások az emberi képességek és érzékek kiterjesztését jelenti
 átformálja a társadalmat
• Kommunikációs eszköz a médium, a tárgyi környezet is.
• emberiség technológiai innovációinak három fő csoportja
• a fonetikus ábécé kitalálása
• könyvnyomtatás megjelenése
• a távíró feltalálása
• H. Laswell szerint a kutatók nagy részét az
• új technikák kidolgozása,
• már ismert technikák tökéletesítése foglalkoztatta . Marsal McLuhan
http://hu.wikipedia.org/wiki/Marshall_McLuhan

6. Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az
önelemzésig)
• Kommunikáció kutatás új irányai
• mikroszint (pszichológiai)  makroszint (társadalmi perspektíva)
• Schramm kontextuális és folyamatelvűség
• egész kommunikációs folyamatot vizsgálata, kiindulópont az objektív valóság
• Új kutatási területek megjelenése
• gazdaságtudomány és a kommunikációelmélet közös területén: az
információtudomány
• hipertudomány
• Schramm , Gerbner, Gross, Melody, Schiller

7. Az 1980-as évek – a média hatásának
vizsgálata
• média közönségére gyakorolt hatásának vizsgálata jellemezte
• Tömegkommunikáció hatásainak különböző elméletei
• Lövedékelmélet
• Média mindenhatósága, emberek kiszolgáltatottsága
• 1939 Orson Welles rádiójátéka
• Támadás a Marsról hatására kitört hisztéria  halálos áldozatok
• Direkt hatás vizsgálata
• Gebner  ember akkor ül le aTV elé mikor ideje van, nem amikor jó a műsor van
• Két csoportTV-t néző, illetve néző és telefonáló
• Gyermekeket veszélyezteti a mértéktelen és válogatás nélküliTV nézés
Orson Welles
http://hu.wikipedia.org/wiki/Orson_Welles

8. • A korlátozott hatások elméletének
• A befogadó nem teljesen passzív, szelektál
• SzecskőTamás szerint azt nézi, amihez érdeke fűződik  tartalmi tényező is számít
• Nem képes a tömegkommunikáció új véleményeket, attitűdöket, értékeket
elfogadtatni vagy gyökeresen megváltoztatni, inkább kiegészíteni, megerősíteni
tudja azokat.
• TV nézők zömmel több időt töltenek a négy fal között
• Kétlépcsős kommunikáció terjedésének elmélete
• média által közvetített nézetek véleményformáló személyeken keresztül jutnak el
a közönséghez
• Hovland
• Amerikai katonákra a háborús propagandafilmek alig hatottak.
• A filmek ismereteiket bővítették.

9. • moderált hatások elmélete
• A média csak meghatározott feltételek esetén képes nagy mértékben befolyásolni a
befogadót
• napirendmegszabó hatás
• Témafelvetéssel megszabja, hogy miről gondolkodjanak az emberek, de hogy
hogyan azt már nem tudja meghatározni.
• A médiában elhangzott vélemény, úgy tűnhet
mintha többség véleménye lenne, jobban
elfogadott, ezért bátran hangoztathatják.
• Csend spirál alulprezentált vélemény
• Összefolyhat a valóság és a kitaláció
• Hitelesebb a média, ha máshonnan nincs tapasztalat
http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&docid=w9S4OMXMDJKzsM&tbnid=oF9
meK9FrmjGCM:&ved=0CAUQjRw&url=http%3A%2F%2Fwww.demotivalo.net%2Fview%2F73278%2Ftomegkommunikac
io&ei=RyqJUfTFKYTXOcOzgfAO&bvm=bv.46226182,d.ZWU&psig=AFQjC
Tömegkommunikáció
Hiszek benne, nem hiszek neki.

10. • A kultivációs modell (média hatásvizsgálati modell)
• Gerbner szerint a műsorok tájékoztatnak, formálják a nagyközönséget,
hatással vannak attitűdjeire, ízlésére, választásaira
• Több tv-t nézőknek világképe hasonló a médiában látottakéhoz
• Erős hatások modellje
• 1982 USA Nemzeti Mentálhigiénés Intézet tiszti főorvosa szerint
• A televízióban látott erőszak agresszivitást vált ki a gyermekek és
tizenévesek körében
Gerbner
http://50.asc.upenn.edu/drupal/gerbner-lecture-2001-george-gerbner
http://communicationtheory.org/gerbners-general-model/

11. A televízió hatásai
• Sok erőszak látványa  érzelmi elfásulás
• Televíziós erőszakról kutatásokat készítettek
• A kísérletek három csoportba oszthatók:
• Filmes erőszak kivált-e valamilyen utánzó magatartást (”63 Bandura)
• A filmben látott erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki a nézőkből
• Okozhat-e agresszivitásnövekedést, szorongást vagy fásultságot
• Frydman és munkatársai kísérletei
• Néző lelki állapotától is függ hatás
• Ranschburg agresszív viselkedésnek nem csak a média az oka
• Katarzis elmélet jelentőségének vizsgálata
• Feshbach és Singer szerint a néző átéli az agressziót a hőssel agresszivitás kiég  nem tudták bizonyítani
http://retronom.hu/index.php?q=node/3168
http://www.nyarsmaria.hu/cikkek/agresszivitas-ovodaskorban.html

12. Az új médiumok, a hálózati globalizáció és
a médiakonvergencia
• Hagyományos médiumok mellett digitális médiumok  nincs éles
határ  multimédia
• Internet (összekötött számítógépek segítségével) kommunikációs
szolgáltatást nyújt
• Konvergecia  informatika, a távközlés és a média összefonódása
• Nézők sok műsorból válogathatnak versenyhelyzet
• Közszolgálati vs. KereskedelmiTV  nézettségért való küzdelem
• Reklámért fizetnek, ahol nagyobb a nézetség ott többet
• A nézők különböző részekre oszthatók nézettség szerint

13. E. M. Noam a tömegkommunikáció
korszakának három stádiuma
• limitált tömegkommunikáció időszakában
• közös élményt adó tömegkommunikációs eszközön van a hangsúly
• nyomtatott média, könyv, újság, a művészetközvetítés (festmény, zene, film)
• A sokcsatornás média
• A globális és a sok országos tv és rádiócsatorna  széttöredezett közönség  nincs
közös médiaélmény
• kiber-média
• Sok kommunikációs eszköz, interaktivitás jellemzi
• 1: 1 élőbeszéd, telefon kapcsolat, levelezés
• 1:n levelezőlisták
• n:1 petíció típusú kommunikációs architektúrák

14. • Új médiumok interaktívvá teszik a kommunikációt
• Nem volt lehetőség a kétoldalú kommunikációra a tömegkommunikáció
esetében
• Kommunikációs kultúra rendkívül megnövelheti a kapcsolatfelvételek
kialakulását
• A számítógép közvetítette kommunikációval a két típus között elmosódnak a határok,
a hálózaton zajló kommunikációk egy része a személyes kommunikációhoz, más része
a tömegkommunikációhoz áll közel.

15. Az információs társadalom
• XXI. század meghatározó fogalma
• számítógép használataa társadalom átalakul információforradalom kirobban
• kommunikációkutatás három szint szerint
• a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai)
• az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)
• a technikai vizsgálat szintjén (fizikai).
• Kutatások központjában a befogadó áll
• elektronikus adatcsere
http://www.servira.com/fogalomtar/90.elektronikus_adatcsere_%28edi%29

16. Az információs társadalom
• Az információforradalom összetevői
• az információs technikák fontossága
• az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása
• szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával
• az élet különböző területeinek globalizálódása
• Az információ robbanás érintett területei
• tudományos terület (információ mennyisége 2 havonta megkettőződik)
• Gyakrabban használják az információt vásárlás során, az állampolgári jogok és
kötelezettségek gyakorlásában, az oktatásban és a kultúrában
• információs iparág megjelenése

17. Az információs társadalom
• információtechnológia, dinamikus fejlődése, melynek okai:
• a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése
• az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása
• a kommunikáció sebességének növekedése
• a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet
• A mass customization (tömeges testreszabás)
• „Az Internet média, távközlési hálózat, informatikai rendszer, kultúra, gazdaság,
mítosz.”

18. A virtuális valóság és a mesterséges
intelligencia
• 1956 Dartmouth-i Főiskola I. Mesterséges Intelligencia Konferencia
• fogalma definiálására sort került (VR – virtual reality – látszólagos
valóság)
• Virtuális valóságban, ha belekerül a résztvevő, úgy
érzékelheti mintha valóságban lenne.
• Több tudomány is foglalkozik vele (informatika, filozófia
és mesterséges intelligenciakutatás, stratégiai kutatások,
nyelvészet, pszichológia, médiakutatás )
• Ahány tudomány, annyi megközelítés
http://netidok.postr.hu/virtualis-valosag-az-irodaban

19. A mesterséges intelligencia
• Mesterséges intelligencia (artifical intelligence - AI)
• Észlelés t próbálja különböző szempontokból számítógéppel utánozni
• Herbert A. Simon , Allen Newell képviseli
• Képes lesz –e a számítógép önálló gondolkodásra?
• Raffai szerint
• elméleti, kutatási eredmények, technikák, módszerek, amely szerint emberi
gondolkodás, a problémamegoldási és kommunikációs tevékenységek
számítógéppel megvalósíthatóak
• Kiemelendő a beszéd- és arcfelismerő rendszerek megjelenése

20. A mesterséges intelligencia
• Alkalmazási területei:
• emberi cselekvések felismerése
• háztartási és gépjárműipari alkalmazás
• ipari szakértői rendszerek
• műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis,
jelenségek jóslása
• internetbe ágyazott intelligens rendszerek
együttműködése
• intelligens keresés, ügynöki hálózat
http://www.bombahirek.hu/tudomany-technika/it-internet/20120119-keszul-a-biologiai-elvu-processzor---mesterseges-
intelligencia-valosagos-alapokon

21. Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése
• Napjainkban is zajlik az információs társadalom alakulása
• számítógépnek az emberi kommunikáció fejlődésére gyakorolt hatás
• Walter J. Ong
• másodlagos szóbeliség
• nyelv csökevényesedése és vele együtt az én
meggyengülése
• Gutenberg galaxis felbomlásának víziója
• Ma már minden pillanatban elérhetőek
vagyunk, soha nem tudunk ettől a hálótól
függetlenednek

22. Felhasznált irodalom:
• EKF Digitális tananyag: A kommunikációelmélet alapjai BA (TÁMOP
4.1.2)