(Könyvelemzés) [Csóka-Jaksa Helga (szerk.): A Klimo-könyvtár a tudományos kutatások szolgálatában. A 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásai. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2001.] IKMA10-03-L – Az információtörténelem, a művelődés- és könyvtártörténet új kutatási eredményei Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

1. Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
IKT2201-L ––– ÍRÁS-, KÖNYV-, KÖNYVTÁR- ÉS SAJTÓTÖRTÉNET I.
Zsák Judit
Tisztelgés egy rendkívüli katalógus előtt
(Könyvelemzés)
[Csóka-Jaksa Helga (szerk.): A Klimo-könyvtár a tudományos kutatások szolgálatában. A 2001.
szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásai.
Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2001.]
„Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal...”
(Faludi Ferenc: Klimo György könyvtárára)
Ambrus Attila József
Informatikus könyvtáros – AL – 1. évfolyam. 2. félév
Pécs, 2008. április 19.

2. A Klimo György (1710-1777) pécsi püspök által 1774-ben alapított és
Magyarországon elsőként nyilvánossá tett könyvtár, hosszú hányattatás után
a Pozsonyból menekülni kényszerült Erzsébet Tudományegyetemmel együtt
került Pécsre 1923-ban. A könyvtár az akkor 65 ezer kötetes gazdag
gyűjteményét Pozsonyban hagyta.
Később Gróf Zichy Gyula (1871-1942) Klimo püspök egykori szándékát
figyelembe véve örökös használatba átadta az egyetemnek a püspöki könyvtár
épületét a nagyjából 35 ezer kötetnyi könyvvel, ehhez került még a
székeskáptalan 7 ezer kötetes saját gyűjteménye is.
Az egyetemi könyvtár az 1930-as években az akkori szabványnak
megfelelő leírásokat készített a teljes állományról, és ezeket a szerzői
betűrendes cédulakatalógusba beépítette. Sajnos, az 1950-es években ez a
katalógus eltűnt. Az 1960-as években címlapfotókból szerkesztett betűrendes
és helyrajzi katalógust Dr. Nyakas Sarolta, aki elvégezte nagyon sok hiányos
adatú könyv azonosítását és kéziratokat, ősnyomtatványokat és régi magyar
könyveket írt le. Ezt a nagy munkát felhasználva, Móró Mária Anna
összeállításában 2001-ben jelent meg A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött
Klimo Könyvtár katalógusa, mely a könyvek leírásait tartalmazza, szerzői
betűrendben, a bibliográfiai hivatkozások után feltüntetve a tulajdonosi
bejegyzéseket és a jelzeteket.
A régóta várt katalógus megjelenésének apropóján (2001. szeptember
28-án) a PTE Egyetemi Könyvtára megrendezte „A Klimo-könyvtár a
tudományos kutatások szolgálatában” című tudományos konferenciáját,
melyet követően megjelenésre került az előadások szerkesztett változata is.
Alább az ebben megjelent tanulmányok rövid ismertetését adjuk közre.
Somos Róbert
Origeniana
A filozófus szerző a tanulmányban ismertetett kutatása során azt a célt tűzte
maga elé, hogy bizonyítsa, a patrisztika korából ránk maradt, mára már
sokszor elfeledett művek segítenek megérteni azt, hogy a görög filozófia és a
keresztény teológia között sokszálú kapcsolat létezett. Huetius (1630-1721)
Origeniana című munkáját emelte ki és mutatta be, összevetve a keresztény
teológia első kiemelkedő alakjának, Origenésznek (Kr. u. 184-254) a
gondolataival.
A vizsgált szerző, a 17. századi francia Huetius több könyve a pécsi Klimo
Könyvtárban is megtalálható. Somos Róbert ezt írta művében, miután kiemelte
a gyűjtemény hatalmas értékeit a teológiai (azon belül a patrisztikai) irodalom
vonatkozásában: „Huetius munkáit a modern szakirodalom nem szokta
figyelembe venni. Ennek egyik oka az, hogy sok könyvtárban föl sem lelhetők
munkái, Pécsett azonban az 1733 és 1759 között készült párizsi négy kötetes
Órigenész-kiadás utolsó függelék-részében megtalálható az Origeniana. A
Klimo Könyvtár egyéb Huetius kiadásokkal is dicsekedhet, mint például az
emberi elme gyöngeségéről írott művecskéjének olasz fordítása, vagy az
emberi ész és hit egyeztetéséről szóló munkája, melynek 1761-es velencei
1

3. kiadása van meg, továbbá az órigeniánus egyháztörténész, Euszebiosz (Kr. u.
265-339) műcímét visszhangzó Demonstratio evangelica.”
A Pécsett is fellelhető művek elemzése azt mutatta, hogy a korabeli
szerző gondolatiságában – Descartes (1596-1650) gondolataitól eltérően –
mereven elkülönítette egymástól az értelmet és a hitet, a filozófiát és a vallást.
A görög filozófiából leginkább a platóni (Kr. e. 427-347) eszményeket vette át,
például a lélek előzetes létezése vonatkozásában. A tanulmányszerző Huetius
műveinek elemzésével többek között arra mutatott rá, hogy a filozófiai
kérdéseket korántsem lehet leegyszerűsíteni, utilitarista szempontok szerint
tárgyalni, mert korszakokon átívelő, bonyolult gondolati szálakat és
kapcsolatokat kell felgombolyítani a pontos megértéshez.
Kajtár István
Az újkori német jogi kultúra szakirodalma a Pécsi Püspöki
Könyvtárban (Kitekintéssel a XIX. század közepéig)
A tanulmányszerző munkájában először is áttekintést adott a magyarországi
egyetemtörténetről (külön kitérve a régi jogi oktatásra), és vázolta a Klimo
Könyvtár megalapozásának történetét is. A címben jelzett téma vizsgálata a
gyűjtemény gazdag anyaga alapján végezhető el, miként a szerző írta: „Az
1832-ben alapvetően mai helyére került Klimo gyűjtemény 1836-1837. évi
katalógusa szerint 8688 címleírásából 857 volt a jogtudományok területéhez
tartozó”, ráadásul ez később még jócskán kiegészült. A 16-18. század közötti
időszak nagy német jogtudorai közül 51-ből 18-nak a munkái megtalálhatók
Pécsett.
Kajtár István megjegyezte, hogy a könyvállományt átvizsgálva látszik,
hogy Klimo püspök esetében a jogi könyvek gyűjtését is az egyetemalapítási
szándék vezérelte. Amikor mindez nem valósult meg, a későbbi időkben
megváltozott a gyűjtött jogi szakmunkák köre is, és a régi állomány – ahogyan
a szerző írta – „megfagyott”, vagyis nem használták már, ám megmaradt az
utókornak. Szepesy Ignác (1780-1838) idején jogakadémia alakult, és ennek
működéséhez is jelentős jogi szakkönyv-beszerzés kapcsolódott. Az ekkor
vásárolt kötetek között a 19. századi német jogalkotás számos fontos művét
megtalálhatjuk, és figyelemre méltó a káptalani gyűjtemény jogi anyaga is.
Ebben az időszakban már az egyházjogi művek mellett (amelyek a
korábbi századokban a Pécsett őrzött joganyag tetemes részét adták) nagy
számban megjelentek a jogfilozófiai, a természetjogi, a nemzetközi jogi
művek, a napóleoni törvénykönyvek stb. Ez a nagyszerű gyűjtemény alkotta
aztán az 1923-ban Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem jogi
könyvállományának alapját is.
Béli Gábor
Magyar jogtudományi munkák a Klimo Könyvtárban
A szerző írásában a Klimo gyűjtemény magyar jogtörténeti munkáit vette
számba. Már tanulmánya elején hangsúlyozta, hogy a jog múltját kutató ember
2

4. számára páratlanul becses gyűjteményről van szó, amelynek a
tanulmányozása nem is nélkülözhető. Az itt őrzött joganyag egészéről
sommás megállapítást tett az alábbi mondatban, kitérve valamennyi, a
Könyvtárban őrzött jogi mű műfajára: „a Klimo Könyvtárban rendelkezésre álló
kéziratos, illetve nyomtatott anyag egy részét törvény- és
szokásjoggyűjtemények, valamint formuláskönyvek, okmánytárak, másik
részét pedig a régi, tradicionális, tehát az 1848-ig terjedő korszak jogának
megismeréséhez, kutatásához elengedhetetlen fontos XVIII-XIX. századi,
olykor szokásjogként hivatkozott, illetve a szokásjogot formáló tankönyvek,
tankönyv-jellegű törvényt és elsősorban a Hármaskönyvet magyarázó
munkák, disszertációk, valamely jogintézmény sajátosságait taglaló
elaborátumok jelentik, amelyeknek szerzői a meghatározások, magyarázatok,
kifejtések mellett a korabeli joggyakorlatból merített példákat hozva, szokásos
per, szerződési és egyéb formulákat, iratmintákat is közölve törekedtek a jogot
tanulók és ugyanúgy a praxisban forgolódók számára hasznos ismereteket
nyújtani, illetve azokat elmélyíteni.”
Hosszasan sorolta – egészen a 16. század közepén keletkezett művektől
kezdve – a jogi munkákat, részleteiket is felidézve, tartalmuk részelemzését
nyújtva. A formuláskönyvek csoportjával különösen sokat foglalkozott,
kiemelve szerkesztésük főbb alapelveit.
Móró Mária Anna – Priszter Szaniszló – Szabó László Gy.
„Plantae Asiaticae rariores”, a Pécsi Egyetem
Klimo-gyűjteményének ékessége a mai magyar botanika tükrében –
néhány megjegyzés N. Wallich három kötetes művéhez (1830-1832)
A távoli, Európán kívüli területekről szóló leírások – legyenek bár földrajzi,
néprajzi vagy biológiai tárgyúak – minden korban nagy érdeklődésre tartottak
számot a szakértő (és gyakran a szélesebb) olvasóközönség előtt is.
A tanulmány szerzői egy olyan, a Klimo gyűjteményben őrzött botanikai
könyvritkaságot mutattak be röviden, amelyet 1830 és 1832 között adtak ki
három kötetben, Plantae Asiaticae Rariores címmel. Jelezték, hogy a kiadvány
több európai könyvtárban megtalálható, sőt, már pécsi CD tárbanis Borhidi
Attila akadémikus jóvoltából, ezért csupán néhány megjegyzést tettek közzé a
munkával kapcsolatosan.
A tanulmány elején magáról a mű szerzőjéről, az Európában kevésbé
ismert, ám igen jelentős dán Nathaniel Wallichról (1786-1854) írtak, aki húsz
éves korában Indiába utazott, és ott kezdett a növényvilág tanulmányozásába.
Úttörő jellegű kutatásokat végzett és fontos könyveket alkotott az ázsiai flóra
vonatkozásában, nem csupán Indiában, hanem Nepálban, Burmában és a
Himalájában is folytatva komoly gyűjtő- és kutatómunkáját.
A Pécsett őrzött három kötetes munka több mint 300 ritka növényfajt
mutat be, gyönyörű képekkel. Jelentős részlete az írásnak, hogy a tanulmány
szerzői áttekintést adtak a műben szereplő, részletesen jellemzett taxonokról
(fajcsoport).
3

5. Jankovits László
Könyvtári utazás (Faludi Ferenc és a Klimo Könyvtár)
A könyv- és könyvtártörténetnek ritka, szép pillanatai azok, amikor egykor élt
költők, írók műveikben megemlékeznek valamely olvasmányélményükről vagy
könyvtárlátogatásuk tapasztalatairól. A tanulmány szerzője egy ilyen, a Klimo
gyűjteménnyel összefüggő, eredetileg latin nyelvű költeményt mutatott be,
melynek segítségével kiemelte a 18. századi jezsuita költő, Faludi Ferenc
(1704-1779) és a Klimo Könyvtár kapcsolatát. A költő dicsőítő verse
(encomiuma), mely gazdagon tartalmaz antik utalásokat, 1774-re datálható, és
egyetlen ismert forrása a költő mindenes füzete (a szakirodalom ezt
Omniarium-nak nevezi). Ez éppen az az év, amikor az intézményt
megnyitották a nyilvánosság előtt. Az előző évben oszlatta fel a pápa, XIV.
Kelemen (1705-1774) a jezsuita rendet. Faludi valószínűleg 1774-ben Klimo
Györgynél vendégeskedett, s más, a püspököt érintő epigrammát is alkotott: a
címeréről és az arcképéről.
Jankovits László a három epigramma együttes elemzésével kiválóan
érzékeltette, milyen inspiráló és szellemi pezsgéssel teli környezet lehetett
Klimo püspök körül.
Moró Mária Anna
A pécsi püspöki könyvtár katalógusai
A kötetet Móró Mária Anna írása zárta le. A tanulmány szerzője, akinek
munkássága szorosan kötődik a Klimo gyűjtemény 20. század végi
történetéhez, annak (újra)katalogizálásához, számba vette a 18. század
közepe óta készített katalógusokat. Jellemezte azok létrehozásának
körülményeit, rámutatott a hiányosságokra, a különböző korokban eltérő
szerkesztési elvekre, felfogásokra.
A PTE Egyetemi Könyvtára tervezi, hogy a közeljövőben a Klimo Könyvtár
katalógusának 2. kötetét is megjelenteti. Ehhez azonban még nagyon sok
feltáró munkára lesz szükség. A tervezett következő kötetben kerülne kiadásra
külön egységenként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok
aprónyomtatvány-gyűjteményének katalógusa, valamint a szeméIy-, hely-,
nyomdász- és possessor- (eredeti birtokos) nevek mutatója.
·
Az hivatkozott személyek életrajzi évszámainak adatait az alábbi lexikonok felhasználásával adjuk közre (a
letöltés ideje: 2008. április 19.):
Magyar Katolikus Lexikon
http://lexikon.katolikus.hu/
Wikipedia Free Encyclopedia
http://en.wikipedia.org
http://hu.wikipedia.org
4