IKt

1. Audio, vizuális és audiovizuális
médiaelemek feldolgozása.

2. Az információ befogadásánál három alapvető modalitást kell
figyelembe venni:
- a látási (vizuális)
- a hallási (auditív)
- a tapintásos-mozgásos (taktilis/kinesztétikus)
csatornák.

3. Az információ
Az információ nemcsak egyféle úton jut el hozzánk.
Minél több formában találkozunk az információval,
annál nagyobb a valószínűsége, hogy megértjük és
megjegyezzük.
Az emberek különböznek abban, hogy melyik észlelési
csatornát részesítik előnyben, hogyan tudják
legkönnyebben megérteni és megjegyezni az
információt.

4. Edgar Dale piramisa szemléletei az egyes megismerési formák hatékonyságát és
egymáshoz való viszonyát. Látható, hogy a szóban, vagy írásban kapott információhoz (5-10%)
képest a média (például egy film) 25 %-os teljesítményre képes.

5. Az információ befogadása
Az információ befogadásánál három alapvető
modalitást kell figyelembe venni:
- a látási (vizuális)
- a hallási (auditív)
- a tapintásos-mozgásos (taktilis/kinesztétikus)
csatornák.

6. Három modalitás
A vizuális csoportba tartozó tanulók leginkább a
látható ingereken keresztül tudnak tanulni. A
prezentációk és képorientált tevékenységek, a sok
vizuális tartalommal rendelkező multimédiás
módszerek esetükben hasznosabbnak bizonyulnak,
mint a könyvalapú tanulás.
Az auditív típusú tanulók leginkább használt
modalitása a hallás. Ők az auditív rendszert célzó
anyagokra a legfogékonyabbak.
A mozgásos típusú tanulók csoportjába tartoznak a
legjobban érintésen, mozgáson és tárgyakkal való
foglalkozáson keresztül tanuló diákok.

7. „a tanulókra az érzékszerveken keresztül kell
hatni.”
Írja Comenius már 1650-54 között „A látható világ képekben” című
könyvében.

8. Az audio, vizuális és audiovizuális multimédiás
eszközök a vizuális és az auditív tanulók
információszerzésében tudnak hatékony
segítséget nyújtani.

9. A mozgókép megjelenése az oktatásban.
A képek filmszerű alkalmazása jóval a film megszületése előtt kialakult.
Az egymással összefüggést alkotó képsorok alkalmasak voltak akár
hosszabb idő alatt lejátszódó folyamatok bemutatására. A film,
oktatásban történő alkalmazása lényegében a mozi
megszületésének pillanatában megtörtént, de a mozgóképpel
történő szemléltetés is csak akkor tölti be hatékonyan a szerepét,
ha a tanítás-tanulás folyamatába szervesen illeszkedik. Az
elektronikus eszközöknek köszönhetően a mozgóképek
befogadására jellemző frontális munkaforma mellett megteremtődött
az egyéni, önálló tevékenység lehetősége is.

10. Időfüggő médiaelemek
Időfüggő médiaelemek
Mozgókép Hang Animáció

11. Mozgókép
A mozgókép elemek az elektronikus tananyagok leglátványosabb
elemei, szinte minden multimédiában szerepelnek. Ennek
formája lehet analóg módon meglévő/forgatott film digitalizálása
útján nyert állomány, illetve eleve digitális módon előállított
mozgókép. Használatuk során ügyelni kell a tömörségre,
legyenek rövidek, klipszerűek.

12. Mozgókép formátumok
Az információk közül a mozgókép digitalizálása a
legnagyobb tárhely-igényű. Egy perc tömörítetlen videó
mérete akár 100 MB is lehet. Ezért a videók tárolására
különböző tömörítési szabványokat hoztak létre, melyek
segítségével jó minőségű és kis méretű fájlokat
készíthetünk.

13. MPEG szabványok
Segítségével viszonylag kicsi tárkapacitást igénylő, jó minőségű
állományokat tudunk készíteni. A kompromisszum érdekében 1:100,
vagy 1:200 arányú veszteséggel tömörít. Az eljárás lényege, hogy
nem tárol minden képkockát, csak a képkockák közötti
különbségeket, egy meghatározott algoritmus szerint. Háromféle
képkocka jön létre a tömörítés során:
- az úgynevezett „intra” képek, ezek a teljesen eltárolt képek
- a „predicted” képek, ezek jósolt képkockák, az elmozdulást és a két
kép közötti eltéréseket tárolják
- a „bidirectional” képek, vagy „kétirányú” képek, melyek az előbbi két
típus képeit kapcsolják össze.

14. Quick Time
Az Apple által kifejlesztett multimédia technológia,
különböző formátumú médiatartalmak (digitális videó,
hang, animáció, szöveg, zene) kezelésére szánt
formátum. Windows és Mac OsX rendszereken
egyaránt használható. A fájlok kiterjesztése MOV.

15. Mozgóképszerkesztő programok
Mivel a programok hasonló elv szerint működnek,
ezért szolgáltatásaik is hasonlóak. Mindegyik
vágóprogram ugyanazokat az ablakokat tartalmazza,
csak más megjelenésben.

16. A projekt helyének kiválasztása
A vágóprogramok megnyitásakor minden esetben
módunk van a projekt helyének kiválasztására, ami
programonként eltérő sorrendben és módon
valósítható meg:
A Movie Maker esetében a projekt helye a megnyitás
után, az első mentéskor határozható meg.
A munkánk során használt nyersanyagelemek a
projektablakban jelennek meg. Ezek az elemek
többnyire állóképek, mozgóképek és hangok lehetnek.

17. Szerkesztősáv - timeline
A timeline-ok a vágóprogramokban a film összerakását
szolgálják. Megkülönböztetünk videó- és audiosávot. A
sávok száma a professzionálisabb programokban
növelhető, ezzel biztosítva a kép- és hangkeverés
lehetőségét. A timeline-hoz különböző eszközök
társulnak, melyek a vágás során nyújtanak segítséget.

18. A vágás
A multimédiafejlesztésekben megjelenő videó
állományokkal a leggyakrabban elvégzendő művelet,
hogy ki kell vágni egy részt a filmből. Az adott
nyersanyagból kiválasztjuk az általunk fontosnak tartott
szakaszt, azt megfogjuk, és letesszük Timeline-ra. A
Timeline felbontása szándékunk szerint változtatható.
A Timeline elején bővíthetők és törölhetők a video-,
illetve a hangsávok. A forrásablakba egyszerre több
nyersanyagelemet is betehetünk, azok közül
választhatunk, vagy törülhetjük a szükségtelent.

19. Effektek
A képekre vonatkozó effektek közül leggyakrabban a
képátmeneteket kezelő használt. A vágásokat a két
rész közötti animálással lehet eltüntetni, amire a
program számos lehetőséget kínál. Ezek közül a
legismertebb az áttűnés (Cross Dissolve).
Használatakor megfogjuk az ikont és ráhúzzuk a két
filmrészlet találkozására. Szabályozható a képátmenet
hossza.

20. A hang
Amennyiben analóg hangfelvételünk van, először
digitalizálnunk kell, hogy a hangállományokat kezelő
szoftverekkel dolgozhassunk rajta. A hangdigitalizálás
során az analóg jelet időben diszkrét impulzusok
sorozatává kell alakítani. Az amplitudóértékek
információ-tartalmát binárisan kódolt kódszó-sorozatok
hordozzák. A digitalizálás minőségét két tényező
határozza meg:
- a mintavételi frekvencia (az analóg jelből milyen sűrűséggel
vesznek mintát)
- a minta mérete (a felbontás minősége, vagyis egy minta hány
bitből áll)

21. A folyamat négy lépésből áll:

22. A hangdigitalizálás lépései
- Sávhatárolás (kvantálás): A minta felbontását
határozzuk meg. Az analóg jel feszültségértékeinek
intervallumát felosztjuk véges számú lépésre , és a
valós feszültségértékek helyett ezekkel a rögzített
értékekkel számolunk.
- Mintavételezés: Megadott időközönként belemérünk
a jelbe, és leolvassuk a feszültséget.
- Analóg-digitális átalakítás: A mintavételezés során
vett minták értékeit a digitalizáló algoritmus tárolja,
melyek ebben a fázisban még tízes számrendszerbeli
értékek.
- Kódolás: A minták tízes számrendszerbeli pillanatnyi
értékeit bináris kódszavakká konvertálódnak.

23. A hangdigitalizálás

24. Digitális hangformátumok
WAV formátum
Szemben az MP3 és más adatformátumokkal, a WAV
formátum általában nem tömöríti az audio adatokat,
viszont lehetséges tömörített adatok tárolása WAV
formátumban.
MP3, Mpeg Audio Layer-3
Nagyarányú veszteséges hangtömörítést lehetővé tévő
fájlformátum. A tömörítés lényege, hogy az emberi fül
számára nem, vagy alig hallható hangokat nem
tartalmazza az MP3 fájl.
A megfelelő hangformátum kiválasztásakor ellenőriznünk kell, hogy a
multimédiafejlesztő szoftverek milyen állományokat tudnak
befogadni, kezelni.

25. Utómunkák digitális hangállománnyal
Digitális hangállomány esetén is szükség lehet
utómunkálatokra. A három leggyakoribb feladat:
-vágás: Egy részlet kivágása valamely
hangállományból és egy másik fájlba illesztése.
-keverés: Két hang egymásra úsztatása, úgy, hogy
mindkettő hallható maradjon.
- le- és felúsztatás (Fade Out / Fade In): A felvétel
végén, vagy elején használható le-, illetve felkeverés.

26. A WEB rádió
A számítógépes hálózatok fejlődésével felmerült a
lehetőség, hogy Interneten keresztül sugározzanak
rádió-, illetve televízióadásokat. Ehhez olyan
eszközökre volt szükség, amelyek egy rádió műsorát
megfelelő sebességgel (real time) digitalizálni tudja. Az
ún. médiaszerverek létrehozása után a megfelelően
gyors hálózati eléréssel rendelkező felhasználók
élvezhették az on-line rádiózás örömeit.

27. A WEB tévé
Az on-line tévéadások létrehozása hasonló elven
történhet, azonban a képi információ a hanginformáció
többszöröse, így tömörítése és továbbítása nagyobb
teljesítményű eszközöket kíván a szolgáltató oldaláról,
és gyorsabb hálózati elérést a felhasználó oldaláról.