A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
•
1 gefällt mir•294 views
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani. A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene). A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”. Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Andere mochten auch
Andere mochten auch (18)
Ähnlich wie A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
Ähnlich wie A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban (20)
Mehr von Reka Racsko
Mehr von Reka Racsko (20)
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
- 1. A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS INDIKÁTORAI NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN KIS-TÓTH LAJOS — RACSKO RÉKA Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet
- 2. Tartalom Problémafelvetés Miért szükséges a digitális átállás? Oktatási innovációk modelljei A digitális állampolgárság avagy az egyén kompetenciái Digitális átállás helyzetkép 2016 Elemzési szempontok
- 3. Absztrakt Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani. A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene). A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”. Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
- 4. Problémafelvetés „[…]annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatók lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába. Scheuermann – Pedró, 2009 idézi Molnár Gyöngyvér 2011 http://4.bp.blogspot.com/-YwrMw5ernzg/VP6EKuOsLaI/AAAAAAAAACY/PF8tZeeELak/s1600/ICT_800x390.jpg
- 5. A digitális átállás definiálása Az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és integrálása oly módon, hogy az eszközök és azok virtuális környezetének (applikációk, internet) magabiztos és kritikus és problémacentrikus használata valósuljon meg a tanulás-tanítás, a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén. ~ lényegében az elektronikus tanulási környezet fogalma, de nem csak a tanítás-tanulás folyamatában ~ digitális kompetencia fogalma alapján KOMENCZI Bertalan: Elektronikus tanulási környezet. Budapest, Gondolat Kiadó, 2009. ISBN 9789636931575 Kognitív szeminárium sorozat, p. 25. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról http://www.nyirkarasz.hu/wp-content/uploads/2013/04/Digitalis_atallas_200px.jpg
- 6. MIÉRT SZÜKSÉGES A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS?
- 7. Az oktatás és a technológia integrációjának fázisai Hardver • 20. század eleje • mozgókép megjelenése az oktatásban • AV eszközök megjelenése • 3. nemzedék Szoftverfejlesztés • programozott oktatás eszközei • oktatógépek (ember és gép közötti kapcsolat) révén, a tanuló önállóan tudja a tananyagot elsajátítani • programozott tankönyvek, nyelvi laboratóriumok, az oktatócsomagok • 4. nemzedék Curriculum és módszertani elemek kidolgozása • rendszerelmélet (kibernetika) • célok operacionalizálása • eredmények mérése • visszacsatolás Nádasi András: Tartalomszabályozás – a pedagógiai rendszer és a taneszköz rendszerek Könyv és nevelés 2010 4. sz. 29-39. [elektronikus dokumentum] http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/tartalomszabalyozas Antal Péter, Forgó Sándor (2014): A pedagógus mesterség IKt alapjai. HUNLINE. http://okt.ektf.hu/data/forgos/file/tananyag/forgo/index.html#
- 8. A Moore-törvény azaz az „ötödik paradigma” és Kurzweil-jóslat Moore-törvény interaktív számítástechnika technológiai szingularitás "Az evolúció indirekt módon működik: az evolúció létrehozta az embereket, az emberek létrehozták a technológiát, és az emberek most egyre fejlettebb technológiával igyekeznek létrehozni a technológia új nemzedékeit. A szingularitás idejére nem lesz különbség az emberek és a technológia között. Nem azért, mert az emberek mai értelemben vett gépekké fognak válni, hanem mert a gépek az emberek szintjére és azon túl fognak fejlődni." – Ray Kurzweil http://moly.hu/system/covers/big/covers_260333.jpg
- 9. CC BY 2.5, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=43689 Logaritmikus ábra az emberiség történelmében bekövetkezett (és Raymond Kurzweil által kiválasztott) kulcsfontosságú események között eltelt idő exponenciális csökkenéséről.
- 10. A bejegyzett szabadalmak számának változása az USA-ban CC BY 2.5, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=41572
- 11. A jövő iránya az oktatásban Információ-orientált oktatás (Japán, Dél-Korea) Alapja minden szinten az infrastruktúra kiépítése (korszerű IKT-eszközök és digitális könyvtárak) Forrás: Education in Korea. Ministry of Education. Republic of Korea. 2000-2001. 16-31. idézi Ormándi János (2006): Összehasonlító pedagógia : jegyzet a felsőoktatás és a pedagógus-továbbképzés résztvevői számára. SZTE JPTFK Neveléstudományi Kar. ISBN 963 9135 93 3 Information oriented Education. Japán. http://www.mext.go.jp/english/lifelonglearning/1303773.htm Az IKT a társadalom minden területén megjelenik. Ezért egyre fontosabbá válik a gyermekek számára, hogy megszerezzék azokat képességeket, amely révén az IKT-eszközöket megfelelően és proaktív módon használják az információs társadalomban való boldogulás érdekében. Ezen kívül szükség van arra, hogy a tanárok hatékonyan támogassák és megfelelő módszereket alkalmazva elősegítsék a hatékonyabb munkát. A MEXT ezért aktívan részt vesz az IKT iskolai oktatásba történő integrálásában. Olyan oktatáspolitikát képviselnek, amely támogatja a IKT használatát az egész életen át tartó tanulást a széles körű és változatos tanulási lehetőségek megvalósítása érdekében.
- 13. Time/Qualcomm 2013 mérés az innovációk és a ráfordított befektetések felmérése gazdasági szektoronként
- 14. Az oktatás átalakulásának modellje DEDE, C. − COBURN, C. − RESEARCHER, H. U. (2003). Rethinking scale: moving beyond numbers to deep and lasting change. Letöltés dátuma: 2015. 09 15. Forrás: Microsoft Partner in Learning: http://www.microsoft.com/education/demos/scale/index.html Jövőkép Mesterterv Végrehajtási és fenntartható finanszírozási terv Értékelés és adaptáció Az oktatáspolitikai tervezési modellje, 2011-13 Forrás: Kárpáti, 20147
- 16. A DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG AVAGY AZ EGYÉN KOMPETENCIA ELEMEI
- 17. A társadalom (és az egyének) evolúciója Paradigmaváltások az emberi történelemben By Created by Ray Kurzweil, Kurzweil Technologies, Inc./Hungarian version made by Cunya a(z) magyar Wikipédia-ról - Ez a fájl ebből származik: ParadigmShiftsFrr15Events.svg, CC BY 1.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=47366775 Paradigmaváltások egyre rövidebb idő alatt egy időspirálon ábrázolv By Az Acceleration Studies Foundation (Gyorsulás Kutatás Alapítvány) jóvoltából. A kép John Smart Adapting to the furure (A jövőhöz alkalmazkodva) c. bemutatójából származik.., Forrásjelölés, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=41247
- 18. A kommunikációs képességek konstellációja Forrás: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf ELAVULT?
- 19. Digitális Állampolgárság Emlékezés Megértés Alkalmazás Elemzés Kiértékelés Létrehozás Befogadás Reagálás Értékelés Értékszerveződés Érték alapú viselkedés Digitális jelenlét eszközhasználat hozzáférés kommunikáció Digitális életvezetés egészség énmegjelenítés együttélés Digitális produktivitás értékteremtés hatékonyság tartalomszervezés Ollé, János, és mtsai. Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó, 2014.
- 21. DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS HELYZETKÉP 2016 Forrás: Kemp, Simon (2016): 2016 Digital yearbook : we are social’s compendium of key digital statistics and data points for 232 countries around the world. We are social. URL http://wearesocial.com/uk/special-reports/digital-in-2016
- 26. A digitális teljesítményt mutató pontszámok Digital Economy and Society Index 2015 -DESI EU 2020, I. (2015. 06 24). The Digital Economy and Society Index (DESI). Forrás: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/des Európai Bizottság. (2015. 02 24). Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie. Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4475_hu.htm
- 28. A KUTATÁS ESZKÖZRENDSZERE 1. Fogalmi keretek Vizsgált szempontok (változók) Az ETK főbb fogalmi keretei • újmédia fogalma (eszköz, módszer, szemlélet) • ETK fogalmai, fogalmi struktúrája • változás mértéke • változás bekövetkezésének okai • változás élettartama • minek hatására változott • a személyre szabott oktatási környezetek bevezetésének megjelenése • a személyre szabott oktatási környezetek jellemzőinek megjelenése Pedagógiai kultúra, ETK • elterjedésének mértéke • elterjedés módjai • elterjedés hiányának mértéke • elterjedés hiányának okai 2. rész: A bevezetés körülményei, támogatói rendszer (szakmai, anyagi Vizsgált szempontok (változók) Az ETK bevezetésének jellemzői • Oktatási intézmény típusa / foka (Ba; Ma) • projektek időtartama • alkalmazott IKT-eszközök • támogató(k) • pedagógusok felkészítése Állami támogató szervezetek a pilot projektekben • szerepük az ETK fejlesztésében • támogatás jellemzői, minősége • támogatás mértéke • szabályozottság mértéke Tudásbázisok • száma • használat mértéke • használat módja Inkubáció/Támogatás • megléte/jelenléte • módjai • szerveződés mértéke • szerepe • hatása 3. rész: A humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái Vizsgált szempontok (változók) A humántőke • végzettsége • életkora • IKT-felkészültsége, jártassága • motiváltsága • motiválás eszközei • szerepe a projektben • saját módszertan kialakításának lehetősége • szabályozottság mértéke IKT-kompetencia • fogalmi keretei • fejlesztési lehetőségei • mérésének lehetőségei • állami szabályozás mértéke 4. Rész Fenntarthatóság és a kutatások hozadéka és utóélete A kutatás hozadéka, utóélete • kapott eredmények • eredmények utóélete, disszeminációja • tapasztalatok megosztásának módjai Fenntarthatóság • eszközei • sikeressége • metódusok alkalmazói
Hinweis der Redaktion
- A módszer/tan (didaktika) alapos kidolgozásában rejlik, amely jelenleg még az eszközre összpontosít. Jól tudjuk a korábbi évtizedek oktatástechnológiai fejlesztéseiből, hogy a hardver előtérbe kerülését követő folyamat a szoftverfejlesztés, majd a curriculum és a hozzá tartozó módszertani elemek kidolgozása. Úgy véljük, hogy ennek a digitális átállás hatékony beépüléséhez a Hype-görbe egyfajta több dimenziós megközelítésére lenne szükség, amely a hardver mellett e két dimenziót, aspektust is figyelembe veszi.
- Moore-törvénynek nevezzük azt a tapasztalati megfigyelést a technológiai fejlődésben, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. A megfigyelés Gordon E. Moore, az Intel egyik alapítójának a nevéhez kötik, bár Moore valószínűleg hallott Douglas Engelbart hasonló megfigyeléséről 1960-ban. Engelbart, a mechanikus számítógépes egér egyik feltalálója úgy gondolta, hogy az integrált áramkörök folyamatos fejlődése elérhetővé fogja majd egyszer tenni az interaktív számítástechnikát. 1960-ban. Engelbart, a mechanikus számítógépes egér egyik feltalálója úgy gondolta, hogy az integrált áramkörök folyamatos fejlődése elérhetővé fogja majd egyszer tenni az interaktív számítástechnikát. Több jövőkutató – köztük Vernor Vinge, Bruce Sterling és Raymond Kurzweil – jutott el egy technológiai szingularitás gondolatához a Moore-törvény jövőre való kivetítése által. Kurzweil saját szavaival: „A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.”[6] Moore-törvény (Moore, Engelbart-1960) -kb. 2019-ig interaktív számítástechnika technológiai szingularitás (Vernor Vinge, Bruce Sterling, Raymond Kurzweil) Moore-törvényt általánosították a technológiai fejlődésre egy exponenciális mintát látva az emberi történelemben. Kurzweil szerint ez az exponenciális folyamat jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, majd végül egy szingularitáshoz fog vezetni a 21. században. Lewis H. Morgan, Leslie White és Gerhard Lenski többször megfogalmazták, hogy a technológiai fejlődés az emberi civilizáció legfőbb hajtóereje. Gerhard Lenski modernebb megközelítésében az információra koncentrál. Szerinte annál fejlettebb egy társadalom, minél több információ áll rendelkezésére (főleg a természetes környezet megváltoztatásához szükséges információkat értve ez alatt). Négy szakaszát különíti el az emberiség fejlődésének, a kommunikáció fejlődésének történelme alapján. Az első szakaszban az információt a gének adták át. A másodikban, miután kialakult az emberek öntudata, tapasztalataik által tanulhattak és adhattak át információkat. A harmadik szakaszban az emberek megtanultak jeleket használni, és kialakult a logikus gondolkodás képessége. A negyedikben képesek lettek jeleket létrehozni, létrejöttek a nyelvek és az írás. A kommunikáció technológiájában bekövetkező fejlődés más területek, így a gazdasági és politikai rendszer, a javak elosztási módjának, a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésének és más társadalmi életbeli területek fejlődését is eredményezi. "Az evolúció indirekt módon működik: az evolúció létrehozta az embereket, az emberek létrehozták a technológiát, és az emberek most egyre fejlettebb technológiával igyekeznek létrehozni a technológia új nemzedékeit. A szingularitás idejére nem lesz különbség az emberek és a technológia között. Nem azért, mert az emberek mai értelemben vett gépekké fognak válni, hanem mert a gépek az emberek szintjére és azon túl fognak fejlődni." – Ray Kurzweil[7]
- Kurzweil elméletének egyes kritikusai vitatják az események kiválasztási módjának helyességét.
- A pedagógus
- A téma aktualitását adja, hogy a Time magazin 2013 és a Qualcomm piackutató vizsgálata (Time/Qualcomm TIME Invention Poll, in Cooperation with Qualcomm Summary, 2013) szerint K+F+I szektorban a következő csökkenő sorrend figyelhető meg a találmányok/innovációk a megjelenés számát figyelembe véve3: az elektronikus eszközök, a számítógép-hardvereszközök, az egészségügy, a vezeték nélküli mobilkommunikáció, az energiaszektor és a szoftverfejlesztés, az űrhajózás és a közlekedés és végül, utolsó helyen, az oktatás. A kutatás szerint 1980-tól a jelenleg is tartó digitális forradalom időszakát tekintik a leginnovatívabbnak4. A társadalom oldaláról a kultúra és az innovációk (vállalkozói szellem, új ötletek) megerősítésében az állampolgárok kreativitását (gondolkodási képesség fejlesztése) és az oktatás értékátadó funkcióját érezték a legfontosabbnak, amelyben mind a kormányzatnak, mind a gazdaságnak fontos szerepet kell játszania, de a fő szerepet ezek együttműködése jelenti Napjainkban az oktatást érintő infokommunikációs trendekben jellemzően a tervszerű, stratégiát megcélzó közép- és hosszútávú tervezés igénye válik dominánssá. Az oktatási rendszerekben egyre nagyobb teret kap a technikai dominancia, amely kiterjed a tananyagra, az oktatók teljesítményére, az infrastruktúrára és az értékelésre (Anderson, J. ICT transforming Education. A regional guide. Bangkok: UNESCO, 2010; Infodev, 2013; Carmona-Marin, 2013; OECD (2013): Trends shaping education 2013; OECD Publishing OECD Trends Shaping Education 2014). Egyre jellemzőbb, hogy az elméletek mellett a gyakorlati megvalósítás és beválás-vizsgálatok kiterjesztése kerül előtérbe a kihívás- és problémacentrikus megközelítés oldaláról (Finnország: Educational Technology in Everyday School Life project). Több nemzetközi példát látunk arra vonatkozóan, hogy milyen folyamatok révén valósulhat meg a globális (Zajda, 2009) és digitális állam(polgárság) (Mossberger– Tolbert–McNeal 2008; Ohler, 2010; Ribble 2009, 2011) ISTE-Ribble, 2011; Dower, 2013) egy ország, oktatása, ésmindennapi munkaszervezése terén is. Hipotézisünk szerint tervezhetővé kell tenni a digitális átállás stratégiáját, amely csak úgy valósulhat meg, ha szisztematikusan alkalmazzuk az IKT-eszközök integrációját, amelynek fontos része az iskolák informatizálása és az IKT-integráció bevezetése a köznevelés minden szintjén, valamint az ehhez szükséges tartalmak, tananyagok kidolgozása. A nemzetközi példák alapján azt feltételezzük, hogy vannak országok, amelyek stratégiája modellként szolgálhat az IKT-bevezetéséhez (pl. Észtország). Ennek vizsgálatára egy előre megalkotott szempontrendszer alapján végzünk dokumentumelemzést, amelyet a MaxQda tartalomelemző szoftverrel vizsgáljuk meg. A felsőoktatásban ehhez kapcsolódóan az e-learning környezet kialakítása és a módszertan kidolgozása kerül előtérbe, amely ezt követően kiterjeszthetővé válik a felnőttképzésre is, illetve a munkaerőpiac és az oktatás fúziójára. Ennek eszköze lehet a MOOC-kurzusok megjelenése, amelyben hazánk sajnos sereghajtó szerepet tölt be. Hazánkban tehát jelenleg a digitális átállás kezdeti fázisában vagyunk. Ahhoz, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020-ban foglalt pillérszerkezet elemeinek megfeleljünk, meg kell alkotnunk a nemzeti oktatási tervet, amely a digitális átállást helyezi előtérbe az eszközök 1:1 modellje (Global 1:1; Edutopia: One-to-one computing; One-to-one information resources) alapján, valamint az oktatás felhő alapú támogatását, az infrastruktúra mellett az e-tankönyvek elterjesztését, e-iskolatáska általánossá tételét. Ennek későbbi fejlesztési iránya lehet egy nemzeti IKT- stratégia kialakítása, amelynek előkészítését és alapvetését kívánjuk felvázolni.
- A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja, az exponenciálís vízszintes időtengelyen. Az események 15 különböző listából lettek összesítve, melyeket többek között Carl Sagan, Paul D. Boyer, az Encyclopedia Britannica, az American Museum of Natural History és a University of Arizona gyűjtött.
- 1. Összekapcsolatság 2. Digitális készségek 3. Oline tevékenységek 4. A digitális technológiák intgrálása 5. Digitális közszolgáltatások