A 2010 november 18-i Digitális Esélyegyenlőség konferencián elhangzott előadás diái. A téma a közösségi oldalak használata volt: social network fogalma, társadalmi relevanciája, a Facebook és Google közötti háború, a hazai netezők közösségi oldal használói klaszterei az Ipsos adatai alapján és a cégek közösségi oldal használata.
1. Gondolatok a közösségi
hálózatok jelentőségéről
Oszd meg és uralkodj!
Pintér Róbert:
4. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia, Budapest, Hotel Gellért (2010.11.18.)
- a harmadlagos közösség: állandósult virtuális jelenlét a saját perszonális közösségi hálózatomban
I1_1
I5
Kiindulo kerdesunk volt: elég nagy már?
- bevezetes: a social media NAGY, de vajon a hatasa is nagy, a fogyasztok is hasznaljak? Es, ha igen, mire es hogyan?
- Az internet hasznalatot tekintve a social mediahoz kotheto tevekenysegek idehaza nem tartoznak a leggyakoribb es legelterjedtebb aktivitasok koze.
- Bar nagyon sokan tagjai a kozossegi oldalaknak, de nem mindenki aktiv (tesz kozze uzeneteket), viszont szinte mindenki befogad uzeneteket es tobb-kevesebb rendszeresseggel megosztja masok uzeneteit.
- Az emberek meglepoen nagy aranyban tagjai rajongoi kluboknak a kozossegi oldalakon.
- Az emberek meglepoen nagy resze fejezi ki elegedettseget vagy elegedetlenseget az interneten is. A jo hir, hogy nem csak a rosszat mondjak el, hanem a jot is.
- Az emberek meglepően nagy része változtatja meg a véleményét mások véleményének a hatására
- a reklám sem er el kozvetlenul minden potencialis fogyasztot, de az emberek jelentos resze kap reklamokkal kapcsolatos uzeneteket kozvetve a kapcsolati halozatan keresztul.
- Az emberek inkabb a kozossegi oldalakhoz csatlakoznak, ha hozzajuk hasonlo vevokkel akarnak kapcsolatba lepni, tehat a ceges weboldal nem alkalmas mindenre.
- Az elegedetlen (vagy elegedett) ugyfelek nem feltetlenul keresik meg kozvetlenul a ceget (az ugyfelszolgalat/ helpdesk sem er el minden ugyfelet), ha problemajuk van, viszont a kornyezetukben panaszkodhatnak, szoban vagy az interneten.
Tehat a webketto a weboldal, az ugyfelszolgalat es a reklamok mellett egy olyan adekvat kommunikacios eszkoz, amit olyasmire hasznalhatunk, amire az eddigi eszkozeink nem, vagy csak kevesse voltak alkalmasak: a fogyasztoinkkal valo kozvetlen es azonnali ketoldalu parbeszedre.
De el kell fogadni a cegeknek, hogy itt ketiranyu a kommunikacio, kikerulnek a totalis kontroll alol az uzenetek es a felhasznalok modosithatjak azokat.
A cegeknek a kovetkezo kerdesekre kell valaszt adni a sajat webkettes kommunikaciojukkal kapcsolatban:
hol vannak, milyenek a fogyasztoink?
erdemes-e, kell-e nekem belepni a kozossegi mediaba, hogy elerjem oket, hatassal legyek a velem kapcsolatos kommunikaciojukra?
ha mar beleptem, akkor mit, kinek es hogyan kommunikaljak, mire figyeljek oda?
Az adatok alapjan az előbbi kerdesek megvalaszolasaban tudunk segiteni, hogy a donteseket inkabb racionalisan es ne osztonbol vagy a versenytarsaktol valo lemaradas felelmeben kelljen meghozni.
- Fontos lehet tudni, hogy a mi vasarloink melyik tipusba tartoznak inkabb az internet hasznalat, a kozossegi oldal hasznalat, es a markakkal kapcsolatos kommunikacio tekinteteben. Az Ipsos ennek felmereseben tud segiteni, hogy eldonthessuk mennyire lenne fontos a webkettes kommunikacio az adott fogyasztoi korrel valo kapcsolatban.