A 2012. május 2-i Információs Társadalom kurzus előadásának diái a Corvinus Egyetemen.

1. 13. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE
Pintér Róbert.
Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék
Információs Társadalom előadás és gyakorlat, 2012.05.02.

2. MIRŐL LESZ SZÓ?

3. A MAI MENÜ
 Bevezetés: számok az információs társadalmi
elméletek mögött
 Milyen fejlett a világ, néhány statisztika kedvcsinálónak
 A magyar információs társadalom fejlettsége és
fejlődése (1998-2008)
 Az EU és Magyarország fejlettsége – Digital Agenda
Scoreboard (2010-2011)
 Global Information Technology Report (2012)
 A magyar fejlettség / lemaradás magyarázata
 Befejezés: további statisztikai források

4. BEVEZETÉS: SZÁMOK ÉS INFORMÁCIÓS
TÁRSADALMI ELMÉLETEK KAPCSOLATA
Az információs társadalom egyes meghatározásainak
definíciói eleve statisztikai méréseken alapulnak
(mennyiségből fakadó minőségi változások):
 Foglalkozásszerkezeti változások
 Gazdaságszerkezeti változások

5. MILYEN FEJLETT A VILÁG, NÉHÁNY
STATISZTIKA KEDVCSINÁLÓNAK
 Worldometers: folyamatok az alapvető számok
mögött: http://www.worldometers.info/hu/
 Internetworldstats: http://internetworldstats.com/
 Cybergeography:
http://personalpages.manchester.ac.uk/staff/m.dodg
e/cybergeography/atlas/

6. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1998-
2008 KÖZÖTT

7. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE
 ITTK: jelentés a magyar
információs társadalomról
1998-2008:
http://www.ittk.hu/netis/doc/text
book/Magyar_country_report_fi
nal.pdf

8. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: INFRASTRUKTÚRA
 Vezetékes telefon, mobiltelefon, internet (ADSL+kábel),
mobil szélessáv
 Internet: komótos gyarapodás  otthonok elfoglalása 
többségi kultúra – LINEÁRIS BŐVÜLÉS
 Materiális és kognitív gátak (érdektelenség)
 Felemás kép: lassú terjedés, leszakadás, de többségi
kultúra, kiépülő infrastruktúra

9. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: POLITIKA
 1994-2000: háttérbe szorított inftárs politika
 2000-2002: a terület felértékelődése
 2002-2006: IHM korszak
 2006-(2010): visszavonulás
 (2010-): degradálódás, szétesés
 Rossz hagyományok: stratégiagyártás, eredetiség
hiánya a célkijelölésben, összehangolatlan aprómunka,
politikai konszenzus hiánya, intézményesített szervezeti
konfliktusok, alacsony prioritás, forráshiány

10. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: E-KÖZIGAZGATÁS
 1980-as évektől - 2003: a közigazgatás informatizálása
 2003-2006: az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának
kiépítése (műszaki-technológiai, infrastrukturális és jogi)
 2007-től: az e-közigazgatás társadalmasítása:
ügyfélközpontú és személyre szabható

11. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: GAZDASÁG
 Informatika: többé már nem versenyelőny, hanem a
versenyképesség alapja
 Eszközökbe keveset beruházó vállalkozások (Mo.
lemarad az EU-hoz képest, az pedig USA / Távol-
Kelethez képest)
 Nagy, IT-val foglalkozó multik jelenléte Magyarországon
 E-kereskedelem: fáziskésésben. Kicsi belső piac,
szabályozási hiányosságok, mentalitásváltás szükséges

12. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: KULTÚRA
 1990-1995: a működtetés a kihívás (hőskorszak)
 1995-2000: „modemre szabva” (drága és lassú net)
 2000-2004: a web 1.0 virágzása, növekvő nyomás a nem
használókon
 2004-2008: többségi kultúrává válás küszöbén,
közösségi média robbanása (iWiW)
 2009-től: az internet a mainstream része, a felnőtt
lakosság közel kétharmadát eléri (tájékozódás,
kikapcsolódás, ügyintézés stb.). A google, youtube, FB
térnyerése.
Továbbra is erős a „digitális vízválasztó”

13. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: OKTATÁS
 Oktatás egészének megreformálása, nem informatizálás
 Ehhez képest informatizálás: Sulinet, „kakaóbiztos”
botrány.
 Informatika nem épül be a tényleges tanórai oktatásba
 Folyamatos megújulás – félsikerekkel (nincs koherens
szakpolitika), szigetszerű fejlődés
 Felsőoktatás: elmaradt intézményi és szerkezeti változás
(Bologna ellenére), finanszírozási gondok
 Felnőttképzés, szakmai átképzés, továbbképzés nem
szerves része a munkaerőpiaci kultúrának

14. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: K+F
 0,8-1% közötti GDP arányos költés (alacsony, alapvetően
magas állami szerepvállalással)
 Vállalati K+F főleg a zöldmezős beruházásoknál (kivéve
gyógyszeripar)
 Betelepülő nagyvállalatok K+F központja, pl. Nokia.
Sony-Ericsson, GE
 Kormányzati nyomás az MTA átalakítására
 Adókedvezmény és pályázati alapú innovációpolitika
 Húzóágazatok kijelölésének hiánya

15. MI A HELYZET 2008 UTÁN?

16. 2010 – 2011: DIGITAL AGENDA SCOREBOARD
 Az EU és Magyarország fejlettsége:
http://ec.europa.eu/information_society/digital-
agenda/scoreboard/index_en.htm
Fedezzük fel együtt a rendszert! Mit mutatnak az
adatok Magyarországra?
http://scoreboard.lod2.eu/index.php?scenario=4&indi
cators%5B%5D=allIndicators&year=2011&countrie
s%5B%5D=HU#chart

17. 2012: FELKÉSZÜLTSÉGI VIZSGÁLATOK
 Mik azok az úgynevezett readiness mérések?
 GITR 2012: http://www.weforum.org/reports/global-
information-technology-report-2012
 Bemutatkozik a GITR 2012 (videók):
http://www.weforum.org/issues/global-information-
technology
 Friss GITR Rangsorok:
http://www.weforum.org/issues/global-information-
technology/gitr-2012-data-platform
Nézzük meg Magyarországot!

18. A MAGYAR FEJLETTSÉG LEHETSÉGES
MAGYARÁZATAI

19. A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁS
LEHETSÉGES MAGYARÁZATAI I.
 Wilson gyémánt: az információs
társadalom fejlettségének és
fejlesztésének magyarázó modellje

20. A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁS
LEHETSÉGES MAGYARÁZATAI II.
 Szűcs Jenő: történeti régiók
Európában
 Az észrevétlen információs
társadalom
 Magyar inftárs fejlesztés:
megkésettség, nyugati minták
másolása, alacsony tudatosság,
rossz hatásfokú intézményi
struktúra, félreértelmezett
információs társadalom politika

21. BEFEJEZÉS: TOVÁBBI HASZNOS ADATFORRÁSOK

22. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KUTATÁSAI
OECD Information Technology Outlook
OECD Communications Outlook
További OECD statisztikák
International Telecommunication Union (ITU)
statisztikák
Global mobile Suppliers Association (GSA)
statisztikák
ENSZ statisztikák

23. KUTATÓCÉGEK MAGYARORSZÁGON
Piackutató cégek szervezetei: PPT és PMSZ
Néhány cég, amely rendszeresen közöl technológiai
témájú kutatásokat (nem teljes lista): Bell
Research, Gemius, GfK Hungária, GKIeNET, IDC
Hungary, Ipsos, ITHAKA, ITTK, Kutatócentrum,
NRC

24. NÉHÁNY ÉRDEKES KUTATÁSI PROJEKT
PEW Internet and American Life Project
World Internet Project (nem csak Magyarországon)
OurMobilePlanet
GKIeNET e-kereskedelem kutatások
Bell Research: Magyar Infokommunikációs Jelentés
NRC internet penetrációs kutatás
gemius/Ipsos Audience

25. BESZÉLGETÉS

26. HALLGATÓI KÉRDÉSEK
 István Péter Kovács Magyarázhatja-e a magyarországi internethasználat aránya miatt (ilyen módon
szocializálódtunk, nem vagyunk hozzászokva...), hogy az eGovernment is átlagon aluli (...lowest EU
score at 50% while usage is at 71%)? Ezek szorosan összefüggnek és regresszálnak?
 Nikolett Oláh Az EU stratégiájának egyik kulcs eleme a roaming stratégia, amellyel 2010-2011-es
években nem sikerült a megoldáshoz közelebb kerülni. (csökkentsék a roaming díjat) Kijelenthetjük,
hogy ez az irányzat a szolgáltatók érdekeivel ellentétes. Vajon tud-e az EU nyomást gyakorolni rájuk és
ezt elmozdítani, vagy a szolgáltatóknak olyan erős az érdekképviseletük, hogy megmaradnak a jelenlegi
magas tarifák?
 Dóra Őri Tegyük fel, hogy 2020-ban egy összefoglalót írunk az információs társadalom hazai
fejlődéséről. Milyen kulcsszavakkal lehetne jellemezni a 2008-2012 időszakot az információs társadalom
fejlődése szempontjából?
 Mariann Heffler eGoverment: A hazai E-kommunikációs felületekről általánosságban elmondható, hogy
nem felelnek meg a felhasználói igényeknek (nehézkes tájékozódás, túl sok információ van a felületen
elhelyezve és nem ott, ahol várnánk). 2012. augusztus 31-én zárul az a 150 millió forintos projekt, mely
a magyarország.hu újabb tartalomfejlesztésére irányul. A projekt megvalósításában a Kormányzati
Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt.
Vajon még hány millió forintot kell elköltenünk ahhoz, hogy ne csak a fejlesztők, közigazgatási
szakemberek elgondolásai, hanem a felhasználóké is megjelenjen?
 Gábor Molnár Mik azok az előnyök, amelyek miatt nem képes az e-learning növelni arányát az
oktatásban? Lehetséges-e, hogy teljesen e-learning alapúvá váljon a vállalati oktatás, illetve mi hiányzik
ehhez?
 Balázs Terényi Érdekes adat, hogy a 3g lefedettség az EU27 esetén lineáris növekedést mutat az
elmúlt 3 évben, míg Magyarországon visszaesni látszik (2009-ben 82%, 2010-ben már csak 80,2%).
Minek köszönhető ez a változás, vagy ez csak egy téves adat?

27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Pintér Róbert
Corvinus Egyetem
Infokommunikációs Tanszék
robert.pinter@uni-corvinus.hu
http://probesz.postr.hu
http://cawi.blog.hu
http://facebook.com/probesz
twitter: @probesz _BCE
skype:probesz
30/999-6595