A Corvinus Egyetem – Alap- és osztatlan képzések nyílt napján a gazdaságinformatikus szak iránt érdeklődő diákok számára készült előadás. Az előadás körbejárja, hogy mi a digitalizáció, milyen szinteken zajlik, mi a különbség a digitizáció, digitalizáció és a digitális transzformáció között.

1. A DIGITALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAI
Pintér Róbert, Corvinus Egyetem, Infokommunikációs
Tanszék
2022. november 18.
Alap- és osztatlan képzések nyílt nap

2. BEMUTATKOZÁS
TISZTELETTELJES TEGEZÉS
• Pintér Róbert
• szociológus (1999) és politológus (2000)
• 1998 óta végzek információs társadalommal kapcsolatos
kutatásokat
• jelenlegi munkahely / állandó projekt:
• Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék,
adjunktus
• Digiméter projekt (kis-és középvállalkozások
digitalizációja)
• korábbi munkahelyek:
• Reacty Digital, eNET Internetkutató, Ipsos, BME-ITTK
2

3. MI A DIGITALIZÁCIÓ ÉS MIÉRT
FONTOS?
• Nicholas Negroponte: „atomok helyett bitek”
• nem kell fizikailag legyártani,
• nem kell utaztatni („It makes no sense to ship atoms
when you can ship bits” - Negroponte)
• szinte ingyen sokszorosítható, de az első mester
példány létrehozása sokba kerül
3

4. HÁROM SZINT
• Digitizáció vs. digitalizáció vs.
digitális transzformáció:
• digitizáció: atomok helyett
bitek, pl. fizikai könyv helyett
digitális könyv, papíros számla
helyett elektronikus
• digitalizáció: a folyamatok
digitalizálása, ahogyan
dolgozunk ezekkel a
digitalizált tárgyakkal /
eszközökkel, pl. könyvkiadás
és terjesztés folyamata,
számlázás és kintlévőség
kezelés folyamata
• digitális transzformáció: egy
egész szervezet átalakítása
digitális működésmódra
4

5. TOVÁBBI PÉLDÁK DIGITALIZÁCIÓRA
• Minden ugyanaz, csak másképpen:
o magnókazetta – mp3 – 100+ millió streaming zeneszám
o nagyszüleink egyetlen közös esküvői képe – 5000 digitális
kép ugyanarról az esküvőről – esküvő streaming
o iskolai zaklatás – cyberbullying
o taxis blokád (1990) – taxis tiltakozás az Uber ellen (2016):
„oldják meg és kész”
5

6. KÜLÖNBÖZŐ
SZINTEKEN
KÜLÖNBÖZIK
• Egyének vs szervezetek (elsősorban vállalatok) vs államok digitalizációja
• nem csak az egyén (vásárló, munkavállaló, állampolgár) élete változik meg
• a cégek is digitalizálódnak – megváltoznak a folyamatok, hogy mit hogyan
csinálnak pl. digitális felületeken való jelenlét, mindennapok menedzselése
digitális eszközökkel, vállalkozások adatvezérelt működtetése, online
marketing, informatikai biztonság és digitális pénzügyek (lásd
https://digimeter.hu)
• az állam is digitalizálódik („belül”: backend és „kívül”: frontend egyaránt):
• munkavégzés, állami alkalmazottak tevékenysége
• nagy állami ellátórendszerek digitalizációja pl. egészségügy, oktatás,
szociális és jóléti intézmények stb.
• ügyintézés (adófizetéstől a népszámláláson át az elektronikus ügyintézésig)
• ...
6

7. MÓRICKA MÓDRA ÉS PROFIN
• praktikusan a digitalizáció lépésről-lépésre zajlik
• ezt lehet „Móricka-módra” csinálni (buhera)
• és profin új, automatizált rendszer felépítésével (de a szakadékon nem
lehet apró lépésekkel átkelni)
7

8. MIKOR LESZ ENNEK VÉGE?
• Digitális transzformáció helyett folyamatos digitalizáció (nincs
”vége”)
• Létra elmélet:
• szóban
• papíron
• számítógépen levő szoftverekkel (on premise)
• felhőben (privát, hibrid vagy publikus)
• metaverzumban?
• ???
8

9. MI INDÍTHAT VALAKIT
/ VALAMIT A
DIGITALIZÁCIÓ FELÉ?
• „killer application” – a
digitalizáció trójai falova
• kényszer pl. koronavírus vagy
állami szabályozás (pl. NAV)
• transzparens verseny (pl.
Digimeter)
• munkatársak elvárásai
• ügyfelek elvárásai – „liquid
expectations”
• ...
9

10. A DIGITALIZÁCIÓ
LÁTSZÓLAGOS
CSAPDÁJA
A sztenderd lineáris és a
digitalizáció hajtotta
exponenciális növekedés
közötti különbség
elbizonytalaníthatja a nem
kitartóakat
10

11. M I T C S I N Á L E B B E N E G Y
G A Z D A S Á G I N F O R M A T I K U S ?
Se nem informatikus (pl.
programozó), se nem
menedzser (pl. gazdmen),
hanem „fordító”,
hídember a két világ
között
11

12. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Találkozzunk jövőre!
12