Oktpol önfejlesztők 2011
•Als PPT, PDF herunterladen•
0 gefällt mir•296 views
Oktatáspolitika Magyarországon 2011. Budaörs,Önfejlesztő iskolák, 2011.
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Ähnlich wie Oktpol önfejlesztők 2011
Ähnlich wie Oktpol önfejlesztők 2011 (10)
Mehr von Péter Radó
Mehr von Péter Radó (12)
Oktpol önfejlesztők 2011
- 1. Oktatáspolitika Magyarországon 2011 Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó prado@expanzio.hu www.oktpolcafe.hu
- 2. Az oktatáspolitika mozgásterét meghatározó folyamatok 1. • „Modernizációs összeesküvés” által generált bizalomvesztés és célok devalválódása • Közpolitika alkotás politikai gyarmatosítása 2006-tól • Politika leválása a közpolitikai teljesítménykényszerről (elszabadult hajóágyúk: fülkeforradalom, ezentúl minden másképp volt, mindenre kiterjedő irracionális újraszabályozási kényszer) • Politikai törésvonalak a kétharmados párton belülre kerülnek – fellazulnak a törzsi politikai elkötelezettségek • Költségvetési források kivonása az önkormányzati közszolgáltatásokból 2006-tól – önkormányzatok eladósodása 2007-től – helyben nyújtott közszolgáltatások átadása az államnak és az egyházaknak • Fejlesztési források bősége – „árnyékvilág”: korrupció és pártközeli szolgáltató cégek sajátítják ki az oktatáspolitikát
- 3. Az oktatáspolitika mozgásterét meghatározó folyamatok 2. • Fejlesztési forrásoktól való függés kialakulása – szakmai szervilizmus és a közoktatás önvédelmi mechanizmusainak legyengülése • Költségvetési források szűkössége – oktatáspolitika = kommunikációs bűvészmutatványok és szegényes eszközrendszer • Kormányzásképtelenség – kormányzat hierarchikus és központosított szerkezete alkalmatlan a kormányzásra (közigazgatási politika koordináció és nyitott döntés előkészítés megszűnik) • Intézményrendszer lepusztulása + oktatásirányítás elszigetelődése a szakértői háttértől – oktatáspolitika elbutulása – szakmapolitikai dilettantizmus • EU – OMC-ből való kilépés, EU már nem az isten ostora (mozgástér tágítása a zavarosban való pecázással és kettős kommunikációval)
- 4. Az oktatáspolitika orientációja • Problémaérzékenység megszűnik (minden tanulással kapcsolatos eredményességi probléma lekerül a napirendről) • „Értékalapú oktatáspolitika” – lényegében pótcselekvés • Rendszerreform kényszer – megfelelő referenciák és minták hiányában a szocialista múlthoz való visszatérés konzervatív ideológiai köntösben • Az állam mindenhatóságába vetett töretlen hit • Pedagógiai populizmus • Elitizmus és kirekesztő „problémakezelés” (a konzervativizmus modernizációja elmaradt → archaikus társadalomkép) • A rendszer zsugorítása (tankötelezettség, felsőoktatási beiskolázás, önkormányzati intézmények áttolása az egyházaknak)
- 5. Az oktatáspolitikai reflexió minősége A beavatkozást igénylő problémákról, azok megoldásának alternatíváiról, a beavatkozás mozgásteréről és a korábbi oktatáspolitikák értékeléséről szóló, az oktatáspolitikai gyakorlat orientáló gondolkodás és diskurzus. Az oktatáspolitikai reflexió minősége: • Intenzitás, gazdagság, a bevont szereplők sokféleséges és száma • Az oktatáspolitikai reflexió nyersanyagát előállító technológia (tevékenységek, módszertan, intézményesültség) • A reflexió referenciái (kontextuális érvényesség és dokumentáltság foka)
- 6. A reflexió technológiája és referenciái ® Radó Péter – Setényi János
- 8. Oktatásirányítás • Kerettörvénnyel és rendeletekkel való szabályozás • Az oktatásért felelős miniszter irányítási szerepének kiterjesztése • Oktatásirányítás részleges kivonása az integrált önkormányzati közigazgatási rendszerből • Önkormányzati fenntartói szerep erős szűkítése • Minden középfokú intézmény átadása megyei/fővárosi fenntartónak • Települési önkormányzatoktól elvont, megyei önkormányzatok által ellátott közoktatási kapacitás- és feladat-ellátási tervezés (intézkedési tervek) • Az Országos Köznevelési Tanács helyett Pedagógus Kamara • Központosított szakigazgatás által ellátott egyedi intézményi létszámszabályozás • Pedagógus előmeneteli rendszer • Nemzeti Tehetség Program intézményi feladatkijelölési felhatalmazása
- 9. Oktatásfinanszírozás • Központi bérfinanszírozás intézményenként megállapított létszám és az átlagbérek alapján • Fenntartói finanszírozási felelősség zsugorítása • Ingyenes tankönyv • Nemzeti Tehetség Alap • Előkészítő nulladik évfolyamok indítása • Nulladik évfolyamok középfokon (Hídprogram) • Középiskolai nyelvi előkészítő nulladik évfolyamok megszüntetése • Szerkezetváltó gimnáziumok finanszírozásának elitképzéshez kapcsolódó (“tehetséggondozási”) kritériumokhoz kötése • Hátrányos helyzet újradefiniálása
- 10. További változások: rendszerkörnyezet Tartalmi szabályozás • Erős központi folyamatszabályozás (új NAT, kötelező kerettantervek) • Érettségi alapjául szolgáló standardok újraszabályozása Minőségértékelés • Állami szakmai ellenőrzés (szakfelügyelet) bevezetése Pedagógusképzés és továbbképzés • Kínálat-vezérelt és irányított pedagógus továbbképzési rendszer létrehozása
- 11. További változások: rendszerkörnyezet Szakmai szolgáltatások • Szakmai szolgáltatások államosítása (kormányhivatalok által fenntartott megyei/fővárosi pedagógiai intézetek hálózata) • Pedagógus előmeneteli rendszer és szakértői névjegyzékek összekapcsolása Tankönyvek, taneszközök • Tankönyvjóváhagyás újraszabályozása Információs rendszer, K&F • SNI nyilvántartás a Közoktatási Információs Rendszerben
- 12. Intézmények: alaptevékenységek • Pedagógiai program és helyi tanterv kiüresítése • Pedagógiai program kiegészítése öltözködési és viselkedési szabályokkal • Pedagógiai értékelési gyakorlat szabályozása • Utazó pedagógusok • Mindennapos testnevelés és egészségnevelés • Tehetséggondozás, mint kötelező feladat • Szerkezetváltó gimnáziumokban megemelt tanítási idő, kötelező harmadik idegen nyelv, kötelező két emelt szintű érettségire való felkészítés
- 13. Intézmények: szervezeti tevékenységek • Nevelőtestület döntési jogosítványainak újraszabályozása • SzMSz szerepének felerősítése • A kötelező minőségirányítás megszüntetése • Iskolavezető szerepének gyengítése • Vezetők (helyettesek, munkaközösség vezetők) kinevezésének megváltoztatása, pedagógusok szerepének erősítése • Munkaközösségek szerepének megerősítése • Intézményi humánerőforrás gazdálkodás felszámolása (pedagógus előmeneteli rendszer) • Tanulói jogok és diákönkormányzat korlátozása, fegyelmi szabályok szigorítása • Iskolaszék újraszabályozása
- 14. Tanulókat közvetlenül érintő változások • Tankötelezettség csökkentése • Előkészítő és felkészítő nulladik évfolyamok, új beiskolázási szabályok • Nulladik évfolyam indítása középfokon (Hídprogram) • Középiskolai nyelvi előkészítő nulladik évfolyamok megszűnése • Intézményi középiskolai felvételi vizsga • Szerkezetváltó gimnáziumok elitképzési jellegének megerősítése • Három éves szakiskola • 5-6 évre kitolható speciális szakiskola • Ingyenes, iskola tulajdonát képező általános iskolai tankönyv • 60 órás kötelező közösségi szolgálat mint az érettségi előfeltétele • Kötelező érettségi tantárgyak számának emelése • Felsőoktatási felvételi követelmények újraszabályozása • Nemzeti Tehetség Program • Szülők jogainak és kötelességeinek szabályozása • SNI tanulókat oktató intézmények kijelölése
- 15. Kritikus változás csomagok • Az oktatásirányítás központosítása (ez a rendszerkörnyezet „kritikus ösvénye”) → az oktatásirányítás elbutul és lefegyverzi önmagát • Az intézményi szakmai, szervezeti és gazdálkodási autonómia felszámolása → az oktatás alkalmazkodóképességének, adaptivitásának felszámolása • Atavisztikus minőségértékelési és rendszer → minőség helyett bürokratikus kontroll (külső és intézményi) • A normatív oktatásfinanszírozás felszámolása → növekvő hatékonysági feszültség + ösztönzők kikerülése a rendszerből • Az oktatási egyenlőtlenségek erősítését szolgáló lépések
- 16. Várható hatások Európai regionális közok- tatási teljesítményprofilok: lemorzsoló, szelektáló és kompenzáló rendszerek (korai iskolaelhagyók + ta- nulási eredmények) • Inputfinanszírozásra való átállás + tankötelezettség általános iskolára szűkítése + buktatás bátorítása + elitista tantervi elvárások felerősítése → korai iskolaelhagyók számának növekedése • Teljesítményfókusz megszűnése → tanulási eredmények stagnálása („elmaradt haszon”), középtávon csökkenése → Lemorzsoló (balkáni) teljesítményprofil felé való elmozdulás
- 17. Ami mindebből megvalósulhat • Nem prognosztizálható, mert a közpolitikákat meghatározó politikai törésvonalak az állampárton belül húzódnak, a közpolitika alkotás nem egyközpontú és ad hoc • Optimista várakozás: a kormányzásképtelenség miatt a kormány az EU elnökségen, a Széll Kálmán terven és az alkotmányon kívül nem lesz képes komoly közpolitikákat menedzselni → őszig nem lesz új törvény és nem lesz közigazgatási reform, addigra valamennyire megszelídül ↔ ami majd belekerül az sok kárt fog okozni • Az irányítási, finanszírozási és tartalmi szabályozás központosítása valószínűleg elkerülhetetlen