1. Nyugdíjba vonulási óriáshullám
fenyegeti az Egyesült Államokat.
Eléri Európát és Ázsiát is?
Csökkenő állami nyugdíjalapok, megnövekedett várható átlagéletkor, biztonságos
nyugdíjbevétel iránti fokozott személyes felelősség – a demográfiai csúcs
szülötteinek világszerte hasonló problémával kell majd szembesülnie. Az USA
kísérleti laboratóriumként szolgálhat a tendenciák tekintetében. Lesz-e vagy sem
nyugdíjuk, a generáció tagjai csak magukban reménykedhetnek.
Az úgynevezett „erős generációnak” a
történelem talán legsúlyosabb
nyugdíj-kihívásával kell szembenéznie
világszerte. A feladat háromrétegű.
Először is a „szolgáltatással
meghatározott” (defined benefit –
DB)’ nyugdíjrendszerről történő
áttérés a „befizetéssel
meghatározott” (defined contribution
– DC) rendszerre a megnövekedett
várható élettartam terheit egyre
inkább az egyének vállára helyezi át.
Régebben a legtöbb európai állam
nyugdíjbiztosító rendszerét a bőkezű
„kirovó-felosztó” (pay-as-you-go) megközelítés jellemezte, manapság a nemrég meghozott
reformoknak köszönhetően ez a nagyvonalúság csökkent, és megnőtt a jelentősége a nem állami
pilléreknek. Az Egyesült Államokban, a „befizetéssel meghatározott” (DC) rendszer hazájában, a
cégek kevesebb, mint 10 százaléka kínál már csak „szolgáltatással meghatározott” (DB) nyugdíj-
formát, az Egyesült Királyságban az új tagok számára nyitott DB nyugdíjalapok száma 27
1

2. százalékra csökkent1 2009-ben. Hong Kong szintén megreformálta nyugdíjrendszerét, egy
kötelező „befizetéssel meghatározott” (DC) rendszer bevezetésével, így alakítva ki a leendő
nyugdíjkifizetések fő pillérét.
Másodszor az egyének megélik mind az örömét, mind a fájdalmát az egyre növekvő várható
élettartamnak. Amikor Otto von Bismarck kancellár a XIX. század végén bevezette az első
nemzeti állami nyugdíjrendszert Németországban, a férfiak várható élettartama 45 év volt, míg a
nyugdíjkorhatár 70 év. Manapság a férfiak várható élettartama 72,3 év Európában (68,4 év
Ázsiában; 77,8 év Észak-Amerikában2), és ez minden valószínűség szerint még nőni fog. A
nyugdíjban eltöltött idő, és ennek megfelelően az erre fordítandó összeg szintén nőni fog, hacsak
nem emelik meg arányosan a nyugdíjkorhatárt. Csökkentendő az előző trendek hatását
Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság is legkevesebb 67 évre emelte meg a
nyugdíjkorhatárt. Franciaország a nyugdíjkorhatár alsó határát 60-ról 62 évre emelte.
A megtakarító harmadik kihívása a befektetési kockázat. Az áttérés a „szolgáltatással
meghatározott” (DB) nyugdíj-formáról a „befizetéssel meghatározott” (DC) rendszerre áthelyezi
a befektetési döntésekkel kapcsolatos felelősséget a megtakarítóra, így a közelmúlt pénzügyi
válságához hasonló piaci hullámvölgyek következtében a DC rendszer résztvevői komoly
veszteségeket könyvelhetnek el. A „befizetéssel meghatározott” (DC) rendszert széles körben
alkalmazó Egyesült Államokban a megtakarítók gyakorlatilag egyik napról a másikra 30-40
százalékos veszteséget3 könyvelhettek el, és bár néhány európai ország minimális garanciákat is
megkövetel a nyugdíjalapoktól, a megtakarítók számára itt is jelentősen megnőtt a befektetői
kockázatnak való kitettség. Bár a piacok lassan magukhoz térnek, a folytatódó árfolyamhullámzás
mélyen ültette el a félelmet sok emberben.
Amint azt az ábrán láthatjuk, az
egyes országok időben eltérően
szembesülnek a demográfiai
csúcs szülötteinek nyugdíjba
vonulásával. A helyzet
kezelésében az Egyesült Államok
úttörő szerepet játszik, majd
időben Közép-Európa és Hong
Kong követi. A dél-, és kelet-
európai országok, valamint
Thaiföld néhány évvel később
szembesül a helyzettel.
A meredeken emelkedő számban
nyugdíjba vonulók nemzedéke jelentősen felduzzasztja a népesség azon részét, amelynek
megélhetése az aktívan dolgozók anyagi hozzájárulásától függ, és ez fokozottan hangsúlyozza a
korábban említett problémát.
Következésképpen az Egyesült Államokban történő jelenlegi fejlemények kristálygömbként
mutatják a jövőt más országok számára, és az Allianz „Visszaszerezni a jövőt” címet viselő
tanulmánya segít értelmezni a látottakat.
1
Forrás: Nyugdíjpolitikai Intézet (Pension Policy Institute)
2
ENSZ – A világ népességének előrejelzése 2008
3
Investment Company Institute, Enduring Confidence in the 401(k) System, U.S. Retirement Assets, January 2010
2

3. A tanulmány részletesen vizsgálja a változó hozzáállást, és elemzi az amerikai demográfiai csúcs
gyermekeinek elvárásait és előkészületeit a nyugdíjas korra. A felmérésben több mint 3200 44 és
75 év közötti amerikai állampolgárt kérdeztek meg, hogy megismerjék az egyedi igényeket,
elvárásokat és stratégiákat, amelyek meghatározzák a „nagy generáció” nyugdíjba vonulásával
kapcsolatos kérdéseknek az újragondolását. Vizsgálta a fogyasztási és pénzügyi szakemberek
véleményét a járadékokkal kapcsolatban, valamint az élethosszig tartó bevételek nyújtásában
játszott szerepüket.
Nyugdíjválság közeleg
„A jövő visszaszerzése” című tanulmány egyik legmegdöbbentőbb megállapítása az a majdnem
osztatlan egyetértés, hogy az Egyesült Államokat nyugdíjválság fenyegeti. Arra a kérdésre, hogy
„Hisz-e ön abban, hogy az országot nyugdíjválság fenyegeti?” elsöprő, 92 százalékos megerősítő
válasz érkezett. Azon válaszadók között, akik a 40-es éveik vége felé járnak ez az arány 97 százalék
volt.
Míg a fenti megállapítás ijesztően egységes megítélést mutat, a tanulmány rávilágított arra, hogy
a kérdések felvetése önmagában is érzelmi hullámokat elindító hatással volt a válaszadókra. A
nyugdíjválság felsejlése elbizonytalanította őket saját nyugdíjuk vonatkozásában, elsősorban
felkészültségük, valamint megtakarításuk megfelelő szintjével kapcsolatban.
A válaszadók leginkább a saját felkészültségük vonatkozásában bizonytalanodtak el. A 44 és 54 év
közöttiek több mint a fele (51 százalékuk) válaszolt úgy, hogy felkészületlennek érzik magukat. A
felmérésben részvevők ugyancsak kifejezték aggodalmukat megtakarításaikkal kapcsolatban.
Többségük, 57 százalékuk aggódik, hogy a félretett pénzük nem fog kitartani nyugdíjas koruk
alatt. Szám szerint 47 százalékuk attól is fél, hogy az alapvető napi megélhetésüket sem tudják
majd fedezni.
Az amerikaiak mélyen érintettek
A fentebb említett félelmeken túl még ott van az elmúlt két év piaci bizonytalansága. A közelmúlt
piaci hullámvölgye mélyen érintette az amerikaiakat, és ennek a hatása a mai napig érezhető. A
44 és 54 év közötti életkorban lévő válaszadók 56 százaléka egyetért abban, hogy a közelmúlt
piaci eseményei következtében szembesülniük kell azzal a kérdéssel, hogy „mikor mehet, illetve
mehet-e egyáltalán nyugdíjba?”. Az említett félelmektől eltekintve a globális nyugdíjpiac
nagysága 2020-ra várhatóan eléri a 45 trillió dollárt, melyből az USA teszi ki a legnagyobb részt,
ahol is a nyugdíj-vagyon ugyanezen időpontra elérheti a 20,9 trillió dollárt 3,6 százalékos éves
összetett növekedéssel számolva.
Ez a vagyon egyre növekvő mértékben az amerikai dolgozók „401”(k) típusú befektetési számláin
halmozódik fel, köszönhetően a „szolgáltatással meghatározott” (DB) formáról a „befizetéssel
meghatározott” (DC) rendszerre történő átváltásnak, amely a nyugdíj-megtakarításokat az
egyénekre bízza. A megtakarítások növekménye, illetve az ezért érzett egyéni felelősség
kialakulása azt jelzi, hogy az amerikaiak egyre inkább saját kezükbe veszik nyugdíjazási terveik
kialakítását, de a tanulmány adatai azt mutatják, hogy még bizonytalanok a nyugdíj bevételek
nagyságát, és szükség szerinti elérhetőségét illetően.
3

4. A megnövekedett várható élettartam azt jelenti, hogy az amerikaiak hosszabb időt élnek le
nyugdíjasként. Sajnálatosan – a megszűnő nyugdíjrendszerek és a csökkenő
társadalombiztosítási bevételek miatt – egyre többet kell költeniük nyugdíj-megtakarításra. Ennek
eredményeképpen az amerikaiak egyre inkább ki lesznek téve készleteik felélésének.
A készletek felélése
A fogyasztók tisztában vannak
ezzel a kockázattal – a
megkérdezettek minden
korosztálya átlagosan 59
százalékban tart a
megnövekedett várható
élettartamtól. A tanulmány a
következő módon vetette fel a
problémát: „Mitől tart ön jobban
– a készletei felélésétől, vagy az
elhalálozástól?” Meglepően, 61
százaléka a válaszadóknak
jobban fél a készleteinek
felélésétől, mint attól, hogy
meghal. A 44 és 49 év közötti
válaszadóknál ez az arány 77 százalék volt. Azon 40-es éveik végén járó megkérdezettek, akiknek
eltartottjai is vannak, elsöprő, 82 százalékos arányban rettegnek jobban tartalékaik felélésétől,
mint a haláltól.
A tanulmány más, a nyugdíjazással kapcsolatos bizonytalanságra is rámutat, feltéve a kérdést:
„Mit tart ön valószínűbbnek – azt, hogy megkapja a társadalombiztosítástól a teljes nyugdíját,
vagy azt, hogy villámcsapás áldozata lesz?” Több mint egyharmaduk (39 százalék) válaszolt úgy,
hogy a villámcsapás által történő elhalálozás valószínűbb. Mindezek arra mutatnak rá, hogy az
Egyesült Államokban a nyugdíjtervezést meg kell változtatni, és a demográfiai csúcs szülötteinek
több választási lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy megteremthessék nyugdíj-
megtakarításuk biztonságát. A nyugdíjra való felkészülés megtervezésénél az amerikaiaknak
most három kihívással kell szembenéznie. Elsőként túl kell tekinteniük a „szolgáltatással
meghatározott” (DB), illetve a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíjbevételek lehetőségén.
Másodszor védekezniük kell a készletek felélésének veszélyétől. Harmadszor olyan megoldást kell
találniuk, amely megvédi megtakarításaikat a piaci hullámvölgyektől.
A fenti témákkal megtámogatva „A jövő visszaszerzése” című tanulmány megkérdezte a
fogyasztókat, hogy ha ők állíthatnák össze, akkor milyen szempontok alapján kialakított pénzügyi
termék lenne számukra az ideális. A felmérésben részvevők a változók széles palettájából
választhattak, ideértve a magas megtérülést, alacsony díjakat, hozzáférhetőséget, és így tovább.
A jövő visszaszerzése
A legtöbb válaszadó által kiválasztott jellemző „annak a képessége, hogy megteremthessenek egy
stabil, megtervezhető, szinten tartható megélhetést a teljes nyugdíj alatt”. A második és
harmadik legfontosabb aspektus a „garantált élethosszig tartó bevétel”, illetve „a bevétel
értékállóságának a garanciája” volt. Arra a kérdésre, hogy „válasszanak a magas megtérülés és a
4

5. garancia között” a válaszadók 69 százaléka döntött úgy, hogy előbbre helyezi az értékállóság
garanciáját, és csak 31 százalék preferálta ezzel szemben a magas megtérülést hozó terméket.
A megkérdezettek elsöprő többsége, 80 százaléka preferál egy 4 százalékos haszonnal, de
értéktartó garanciával rendelkező terméket, szemben egy 8 százalékos megtérülést hozó,
ugyanakkor a piaci hullámoknak kitett, sérülékeny termékkel szemben. Arra a kérdésre, hogy egy
életjáradék típusú (visszafogott növekedési lehetőséggel, havi kifizetéssel, élethosszi garanciával,
de a felhalmozott összeghez csak korlátozott hozzáféréssel rendelkező) terméket választanának,
avagy egy olyan terméket, amely teljes hozzáférést biztosít, de kockázatot hordoz a felhalmozott
pénz elfogyásával kapcsolatban, a válaszadók 56 százaléka a járadék típusú terméket választotta.
Függetlenül az ilyen típusú termékek által nyújtható előnyök iránti vágyakozástól a tanulmány
kimutatta, hogy a válaszadók 54 százaléka fejezte ki ellenszenvét a „járadék” elnevezés iránt. Ez
valószínűleg annak tudható be, hogy több mint 50 százalékuk 10 évnél régebben alakította ki
véleményét a járadékokról. További 28 százalékuk válaszolt úgy, hogy véleményüket 10-20 évvel
ezelőtt alakította ki. Ezeknek a válaszadóknak 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az az óta eltelt
években nem tanulmányozták a járadékokat.
A járadék szóval szembeni ellenszenv
Ugyanakkor azok, akik már rendelkeznek járadékkal 76 százalékban elégedettek választásukkal,
megemlítik befektetéseik védettségét, a piaci hullámoktól való védettséget, legfontosabbnak
tartva az élethosszig tartó garantált bevételt. Tény szerint a fogyasztók a pénzügyi termékek
közül a járadékot tartották a legkielégítőbbnek, megelőzve a 38 százalékot kapott vegyes
alapokat, a részvényeket 36 százalék helyezte az első helyre, az USA államkötvényeket 35 százalék
preferálta, míg a „befizetéssel meghatározott” (DC) nyugdíjrendszert 25 százalék. (Az arany-,
illetve nemesfém befektetések kapták a legmagasabb, 62 százalékos megelégedettségi rátát.)
Soha nem tapasztalt számú amerikai készül fel a nyugdíjas korra, és soha nem tapasztalt
kihívásokkal kell szembesülniük. A valaha megbízhatónak tartott nyugdíj-források eltűnnek.
Szembekerülnek készleteik felélésének kockázatával. Egyre inkább sérülékenyek lesznek a piaci
hullámok miatt.
Van választási lehetőség
Amint azt az Allianz által készített „A jövő visszaszerzése” című tanulmány kimutatta, az
amerikaiak tisztában vannak a felsejlő nyugdíj-válsággal, és félnek tőle. Szerencsére van remény.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy az amerikaiaknak van választási lehetősége, amikor
szembesülnek a válsággal, és nyugdíjas kori terveiket elkészítik. A megállapítások szerint a járadék
lehet az egyik a legkedvezőbb választás, mivel csak a járadék képes nyújtani a legfontosabb
védelmek és az élethosszig tartó bevétel kombinációját.
5

6. Szerkesztő: Katie Libbe, Allianz Life Minneapolis
Kiadó: Allianz SE, Königstrasse 28, 80802 Munich Germany | Claudia Mohr-Calliet, claudia.mohr-calliet@allianz.com I http://www.allianz.com
Miért törődik az Allianz a demográfiával?
Mint globális pénzügyi szolgáltató az Allianz úgy gondolja, hogy a demográfiai változások meghatározó fontossággal bírnak. A változásokban rejlik a jövő
számos szociális kihívásának, mint az egészségügynek, az időskori nyugdíjnak, az oktatásnak, a fogyasztásnak, vagy a tőkepiacnak a kulcsa.
Miért érdekes ez a sajtó, vagy a közvélemény számára?
A demográfiai változások manapság sokféle módon kihatnak a társadalomra, az emberek idősebbek lesznek, és ez olyan problémákat vet fel, mint a hosszú
távú gondoskodás, és az időskori leépülés. Továbbá a jövőben az egész világon csökken az aktív munkaerő létszáma, amely komoly kihívást jelenthet a
nyugdíjak kifizetésével kapcsolatban. Kizárólag a témával kapcsolatos információk ismerete, odafigyelés és eszmecsere segíthet megváltoztatni a
hozzáállást, viselkedést, valamint remények szerint megoldani a sürgős igényeket, vagy újszerű megoldásokat találni.
Miért hasznos az Allianz demográfiai tanulmánya?
Az Allianz tanulmánya a demográfiai változásokkal kapcsolatos legújabb kutatásokra alapul. Az Allianz szakértői által kidolgozott és összeállított munka a
jelenlegi globális demográfiai adatokon alapul, és mélyrehatóan vizsgálja ezek hatását a világgazdaságra, és a társadalmakra. Biztosítandó ezen fejlemények
naprakész követését ,az Allianz a demográfiai tanulmányát rendszeresen megjelenteti, hogy a világunkat formáló főbb hatásokat megismerhessük.
6