Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már létező és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szerveződésen alapuló együttműködési elvével harmonizálóan, a mikrotérségek szintjén alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülő, önálló geográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így az e dolgozatban megtett javaslatok némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelő együttmőködést kíván, mely mindennemű történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció életre hívását az egymás erősségeiből képzett szinergia fejlesztési potenciálja messzemenőkig indokolni látszik. Ezért reményeim szerint a kilenc település egységéből képzett mikrotérség a közösen rendelkezésre álló erőforrások megfelelő hasznosításával, a fejlettségbeli különbségek nivellálásával képes lehet a prosperálás útjára lépni.
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
1. N Y I L A T K O Z A T
Alulírott Gyetvai Márton tájépítészmérnök hallgató kijelentem, hogy
dolgozatomat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és
Területfejlesztési Tanszékén készítettem, tájépítészmérnök diploma
megszerzése érdekében.
11
Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg,
20
saját munkám eredménye és csak a hivatkozott forrásokat
(szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel.
n
to
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat/diplomamunkámat a
ár
Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában a nem kölcsönözhetı
könyvek között helyezik el.
M
ai
tv
Budapest, 2011. április 22.
ye
G
………………………..
Gyetvai Márton
2. Budapesti Corvinus Egyetem
Tájépítészeti Kar
Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (TTT)
A Pécselyi-medence komplex fejlesztési
koncepciója
11
20
n
Készítette: Gyetvai Márton
to
Tájépítész egyetemi hallgató
ár
M
Belsı konzulens: Szilvácsku Zsolt
BCE – TTT
ai
tv
Külsı konzulens: Sain Mátyás
ye
VÁTI Nonprofit Kft.
G
Belsı bíráló: .
Külsı bíráló: .
Dr. Csemez Attila
tanszékvezetı
BUDAPEST, 2011. MÁJUS 3.
3. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS .......................................................................................................... 6
VIZSGÁLAT ........................................................................................................... 6
Célkitőzések ..................................................................................................................................................... 7
Mikrotérségi szemlélet .................................................................................................................................... 7
Felsıbb szintő tervek által megfogalmazott célkitőzések............................................................................. 8
A tervezési kereteket jelentı jogszabályok................................................................................................. 12
Területlehatárolás ......................................................................................................................................... 13
Területlehatárolás indoklása ....................................................................................................................... 15
Regionális kapcsolatok.................................................................................................................................. 16
Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra................................................................................................. 17
Természeti adottságok................................................................................................................................... 19
Éghajlat....................................................................................................................................................... 19
11
Domborzat .................................................................................................................................................. 21
Földtani adottságok..................................................................................................................................... 22
Talajok........................................................................................................................................................ 22
20
Vízrajz ........................................................................................................................................................ 24
Növényvilág................................................................................................................................................ 25
Különleges ritkaságok ................................................................................................................................ 27
n
Állatvilág .................................................................................................................................................... 28
to
A mikrotérség környezetállapota ................................................................................................................. 30
Tájalakulás-történet ...................................................................................................................................... 31
ár
Tájhasználati változások a XIX. század végéig .......................................................................................... 31
Tájhasználati változások a XIX. század végétıl......................................................................................... 31
M
A mikrotérség területhasználata napjainkban ............................................................................................. 33
Társadalmi mutatók...................................................................................................................................... 34
ai
A lakónépesség eloszlása............................................................................................................................ 35
Demográfiai folyamatok............................................................................................................................. 35
tv
Lakossági aktivitás ..................................................................................................................................... 38
Jelentısebb NGO-k..................................................................................................................................... 38
ye
Gazdasági mutatók........................................................................................................................................ 40
Agrárgazdálkodás ....................................................................................................................................... 42
G
Turisztikai ágazat........................................................................................................................................ 43
Települési gazdálkodás és támogatási források .......................................................................................... 44
Értékek ........................................................................................................................................................... 48
Kultúrtörténeti emlékek .............................................................................................................................. 49
Egyedi tájértékek ........................................................................................................................................ 49
A borkészítés hagyománya, mint kulturális érték....................................................................................... 50
ÉRTÉKELÉS........................................................................................................ 52
I. SWOT – analízis......................................................................................................................................... 52
Erısségek.................................................................................................................................................... 52
Gyengeségek............................................................................................................................................... 52
Lehetıségek ................................................................................................................................................ 53
Veszélyek ................................................................................................................................................... 53
II. TDM – központ elhelyezésének alkalmasság-értékelése ....................................................................... 53
Munkahipotézis .......................................................................................................................................... 54
Az alkalmazott módszer ismertetése........................................................................................................... 54
1. Központi szerep betöltésére való alkalmasság........................................................................................ 54
2. Üdülıterületektıl való távolság .............................................................................................................. 55
2
4. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
III. Elérhetı egyedi tájértékek száma.......................................................................................................... 56
IV. Szálláslehetıségek................................................................................................................................ 57
V. Megyeszékhelytıl való távolság ............................................................................................................ 58
VI. Közúthálózati ellátottság ...................................................................................................................... 59
VII. Közösségi közlekedés ......................................................................................................................... 60
VIII. Egyedi, arculatalkotó erısségek......................................................................................................... 61
Eredmények összefoglalása ........................................................................................................................ 62
III. A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek értékelése ........................................................................... 64
JAVASLATOK ..................................................................................................... 66
Célok............................................................................................................................................................... 66
Programok ..................................................................................................................................................... 66
I. Gazdaságfejlesztési program .................................................................................................................... 67
I./A alprogram: Agrárgazdálkodási tevékenységek fejlesztése ................................................................. 67
Birtokrendezés ............................................................................................................................................ 67
Területhasználat optimalizálása.................................................................................................................. 67
Szılıtermı területek felújítása ................................................................................................................... 68
11
Mintagazdaság kialakítása .......................................................................................................................... 68
Fajtaválasztás optimalizálása...................................................................................................................... 68
Állattenyésztés támogatása ......................................................................................................................... 69
20
Mikrotérségi feldolgozóüzem kialakítása ................................................................................................... 69
Mikrotérségi márkanév kialakítása ............................................................................................................. 70
Több pillérbıl összetevıdı támogatási formák kialakítása ........................................................................ 70
n
Agrárgazdasági termékskála bıvítése......................................................................................................... 70
Borászati összefogás és felügyelet kialakítása............................................................................................ 71
to
Ökotermesztés feltételeinek megteremtése................................................................................................. 71
Biominısítés bevezetése............................................................................................................................. 72
ár
Termékfeldolgozottság növelése ................................................................................................................ 73
Közös begyőjtés és értékesítés.................................................................................................................... 72
M
„Szedd magad” akciók meghirdetése ......................................................................................................... 73
I./B alprogram: A mikrotérség gazdasági diverzifikálása ......................................................................... 73
ai
Kézmőves marketingstratégia kidolgozása................................................................................................. 73
Ökoaktív turizmusfejlesztés........................................................................................................................ 73
tv
Szezonszéthúzás ......................................................................................................................................... 74
Turisztikai termékfejlesztés ........................................................................................................................ 74
ye
Arculatformáló turisztikai attrakció kialakítása.......................................................................................... 74
Falusias turizmusformák felértékelése........................................................................................................ 75
Minıségi szálláshelykínálat kialakítása...................................................................................................... 75
G
Vendégházak fejlesztése ............................................................................................................................. 76
Mikrotérségi TDM szervezet kialakítása .................................................................................................... 76
Közös turisztikai terv kialakítása................................................................................................................ 76
II. „Fenntartható tájhasznosítás” program ................................................................................................ 77
II./A. alprogram: Tájrendezési javaslatok .................................................................................................. 77
Tájhasználati konfliktusok rendezése ......................................................................................................... 77
Légvezetékek eltüntetése ............................................................................................................................ 78
A balatonszılısi bányatelek rehabilitációja................................................................................................ 79
Illegális hulladéklerakatok felszámolása .................................................................................................... 79
Meliorációs tevékenységek megvalósítása ................................................................................................. 80
Vízfolyások rendezése ................................................................................................................................ 81
Utak tájképi illeszkedésének megvalósítása ............................................................................................... 81
II./B. alprogram: Progresszív tájtervezési javaslatok ................................................................................ 81
Tartamos tájgazdálkodás eszközeinek megismertetése .............................................................................. 81
Kezelési javaslatok a védett természeti területeken .................................................................................... 82
Mikrotérségi hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 83
Tájképvédelem a beépítésre nem szánt területeken .................................................................................... 83
3
5. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Lakóházak, nyaralók településképi illeszkedésének biztosítása ................................................................. 84
Egyedi tájértékek felmérése........................................................................................................................ 84
Egyedi tájértékek védelme.......................................................................................................................... 85
Mikrotérségi vízgazdálkodás ...................................................................................................................... 85
III. Életminıség és lakókörülmények fejlesztése ........................................................................................ 86
III./A alprogram: A települési szuprastruktúra fejlesztése, értékvédelem............................................... 86
A lakossági szennyvízhálózat kiépítése ...................................................................................................... 86
Új lakóterületek kijelölése, telekosztás....................................................................................................... 87
A közúthálózat fejlesztése .......................................................................................................................... 88
A közúthálózat meglévı elemeinek felújítása ............................................................................................ 88
Kerékpáros úthálózat fejlesztése................................................................................................................. 90
Térségi áruszállító üzembe helyezése......................................................................................................... 89
Az utazó árusok programozása ................................................................................................................... 89
Települési értékvédelem ............................................................................................................................. 90
Az építészeti tradíciók életben tartása......................................................................................................... 90
III./B alprogram: Mikrotérségi szemléletformálás és térségi munkamegosztás ...................................... 91
Mikrotérségi menedzser kinevezése ........................................................................................................... 91
Mikrotérségi rendezési terv kidolgozása .................................................................................................... 91
11
Térségi munkamegosztás megvalósítása .................................................................................................... 92
Partnerség a projektmenedzsment során..................................................................................................... 92
Partnerség a lakossági ellátórendszer fejlesztésében .................................................................................. 93
20
Oktatásfejlesztés ......................................................................................................................................... 93
Környezeti nevelés ..................................................................................................................................... 94
A „folyamatos tervezés” megvalósítása kisebb léptékben is ...................................................................... 94
Virtuális közlekedési központ kialakítása................................................................................................... 94
n
A fenntartható mobilitás fejlesztéseinek adaptálása ................................................................................... 95
to
Gazdasági információs portál kialakítása ................................................................................................... 95
A megvalósításhoz szükséges források......................................................................................................... 96
ár
Kitekintés ....................................................................................................................................................... 99
M
Összefoglalás ................................................................................................................................................ 100
FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................. 101
ai
tv
MELLÉKLETEK................................................................................................. 104
ye
G
Ábrajegyzék
1. ábra: A Balaton Régió tervdokumentumai és azok kapcsolatai ........................................ 8
2. ábra: A balatoni tervdokumentumoka 2007-13-as operatív programszerkezetben .......... 9
3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája................................................ 10
4. ábra: A tervezési terület településeinek területe .............................................................. 13
5. ábra: A tervezési terület lehatárolása............................................................................... 14
6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása................................ 15
7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei........................ 17
8. ábra: A Nivegy-völgyi kisvízfolyások kiszolgáltatottsága.............................................. 18
9. ábra: A mikrotérség klímadiagramja ............................................................................... 20
10. ábra: A mikrotérség jellemzı domborzati adottságai .................................................... 22
11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.................................................... 23
12. ábra: Talajosztályok bemutatása.................................................................................... 24
13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk ....................................... 25
4
6. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı....... 26
15. ábra: Az ıszi füzértekercs.............................................................................................. 28
16. ábra: A nagy pele........................................................................................................... 29
17. ábra: A szılık területi arányának változása a Balaton vízgyőjtıjén. ............................ 32
18. ábra: A mikrotérség felszínborítása (CORINE) ............................................................ 34
19. ábra: A tervezési terület lakosságának települési eloszlása........................................... 35
20. ábra: A tervezési terület településeinek lakossági koreloszlása .................................... 36
21. ábra: Az élveszületések és a halálozások különbsége ................................................... 36
22. ábra: Migráció................................................................................................................ 37
23. ábra: Ismertté vált közvádas bőncselekmények ............................................................ 37
24. ábra: Mőködı nonprofit szervezetek ............................................................................. 38
25. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap......................................... 40
26. ábra: A tervezési terület településein mőködı vállalkozások száma............................. 41
27. ábra: A Balaton régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke.......................... 41
28. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya.................................................................... 42
29. ábra: Regisztrált vállalkozások mezıgazdaságban........................................................ 43
30. ábra: Regisztrált vállalkozásokturizmusban .................................................................. 44
11
31. ábra: A támogatásra került projektek száma a 2002 és 2010 közötti idıszakban ......... 45
32. ábra: A támogatásra került projektek területi eloszlása................................................. 45
20
33. ábra: A Balatonfüredi Kistérség településein támogatott projektek darabszáma .......... 46
34. ábra: A megvalósított projektek támogatási összegének összetétele ............................ 47
35. ábra: Egy fıre jutó támogatás a Balatonfüredi Kistérség településein.......................... 47
n
36. ábra: Régészeti lelıhelyek és mőemlékek a tervezési területen .................................... 49
to
37. ábra: Az ország legjobb szılıtermı területeinek egyike............................................... 50
38. ábra: Központi szerep betöltésére való alkalmasság ..................................................... 55
ár
39. ábra: Üdülıterületektıl való távolság............................................................................ 56
40. ábra: Elérhetı egyedi tájértékek száma ......................................................................... 57
M
41. ábra: Szálláslehetıségek ................................................................................................ 58
42. ábra: Megyeszékhelytıl való távolság........................................................................... 59
ai
43. ábra: Közúthálózati ellátottság ...................................................................................... 60
44. ábra: Közösségi közlekedés........................................................................................... 61
tv
45. ábra: Egyedi erısségek .................................................................................................. 62
ye
46. ábra: Az egyéni értékelés táblázatban történı összefoglalása ....................................... 63
47. ábra: A szılıtermesztésre alkalmas területek kihasználtsága ....................................... 64
G
48. ábra: A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek területi vizsgálata............................... 65
49. ábra: Legelı kecskék napjainkban................................................................................. 69
50. ábra: Levendulatermesztés ............................................................................................ 70
51. ábra: A „Diós-ház” ........................................................................................................ 76
52. ábra: A nagyfeszültségő vezeték ................................................................................... 78
53. ábra: A balatonszılısi mészkıbánya mint tájseb .......................................................... 79
54. ábra: Az ország legszebb fekvéső hulladéklerakata ...................................................... 80
55. ábra: A meliorációs tevékenységek hiánya ................................................................... 80
56. ábra: A csapadékelvezetı árok gondozatlansága........................................................... 81
57. ábra: A mikrotérségi lakóházépítések „állatorvosi lova” .............................................. 83
58. ábra: Hivalkodó építészeti megoldások Vászolyon....................................................... 84
59. ábra: A Szent-Jakab forrástó ......................................................................................... 86
60. ábra. Egy magyar szennyvíztisztító kisberendezéseket telepítı cég termékajánlata..... 87
61. ábra: A Dörgicsére tervezett lakópark ........................................................................... 88
62. ábra: Az utak felújítása sürgetı probléma ..................................................................... 89
5
7. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Bevezetés
Ismert tény, hogy napjainkban az emberiség döntı hányada városias körülmények
között él. Az urbanizáció soha nem látott méreteket öltött, egyes fejlett régiókban már a
népesség négyötöde városlakó. Ezzel a rendkívül világos érveléssel hangsúlyozzák
munkájuk jelentıségét az urbanizmussal foglalkozó szakemberek is. Ugyanakkor, mint
minden sokáig egy irányba mutató trend, a városiasodás folyamata is bármikor visszájára
fordulhat. A kutatómunka lényege, hogy mindig egy lépéssel a jelen folyamatai elıtt
járjunk - ezt e dolgozat egy vidéki téregység eltartóképességének fejlesztési lehetıségeit
körüljárva kívánja megvalósítani.
Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már
11
létezı és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szervezıdésen alapuló
együttmőködés elvével harmonizáló tervezési léptékben, a mikrotérségek szintjén
20
alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülı, önálló
geográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így látszólag az e dolgozatban megtett
n
propozíciók némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelı együttmőködést kíván,
to
mely mindennemő történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció
ár
életre hívását az egymás erısségeibıl építkezni képes szinergia lehetısége messzemenıkig
M
indokolni látszik. Az eltérı erıforrások megfelelı hasznosításával a kilenc település
ai
egységébıl képzett mikrotérség a területfejlesztés alapelvének megfelelıen a fejlettségbeli
különbségek nivellálásával képes a prosperálás útjára lépni.
tv
ye
Vizsgálat
G
A vizsgálati munkarészt négy jelentısebb alfejezetre bontottam. Elsıként
megfogalmaztam a késıbbiekben megvalósításra kerülı fejlesztési mikrotérségi koncepció
alapvetı célkitőzéseit. Következı lépésként a tervezési egység természeti, gazdasági,
társadalmi és kulturális hátterét vizsgáltam. Ezt követıen megvizsgáltam a mikrotérség
múltbéli-, és a jelenlegi területhasználata között lezajlott átalakulás folyamatát, melybıl
következtetni tudtam az idıközben bekövetkezett tájhasználati változásokra is. Végül
rendszereztem a közelmúltban elkészült – tehát a tervezés idıpontjában hatályos- a
mikrotérség területére nézve kötelezı érvényő szabályokat lefektetı felsıbbrendő terveket.
A meglévı tervi környezet irányvonalainak figyelembevételével lehetıség nyílik az
optimális fejlesztési javaslatok megtételére a fejlesztési koncepció elızetesen
megfogalmazott célkitőzéseinek realizálása érdekében.
6
8. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Célkitűzések
A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójának célja az itt élı lakosság
életkörülményeinek, valamint a téregység környezetállapotának tájépítészeti eszközök
hozzárendelésével való javítása. A tervezési egység legjelentısebb, a táji eltartóképességet
veszélyeztetı, valamint a fejlıdést gátló tényezıinek bemutatása a II. számú táblán
elhelyezett problémafa segítségével történik. A fejlesztési koncepció célrendszere két
munkamódszer eredıjének tekinthetı: a célkitőzések egyrészrıl a hazánkban újszerőnek
tekinthetı mikrotérségi tervezés metodikájához illeszkedıen-; másrészt a tervezési terület
magasabb szintő terveiben foglaltak kibontásával, tájépítészeti szempontból történı
továbbgondolásával kerültek megfogalmazásra. Ezáltal a késıbbiekben az alulról építkezı,
a szubszidiaritás elvét messzemenıkig érvényesíteni kívánó tervezési szemlélet a felülrıl
11
szabályozott keretek között egy nagyobb volumenő rendszerbe integrálhatva már
megfelelı hatásfokkal tud érvényesülni.
Mikrotérségi szemlélet
20
n
Mint az a közelmúltban készült tanulmányokban megfogalmazásra került, a
to
magyarországi területi tervezési gyakorlat szerint a települési rendezési tervek egymástól
ár
jóformán teljesen függetlenül készülnek. Így a kérdések dokumentumok – a települések
M
közötti párbeszéd hiányában – a legtöbb esetben nem kerülnek összehangolásra. Ahogy az
a Völgyzugoly Mőhely Kft. 2009-ben kidolgozott tanulmányában is megállapításra került,
ai
a jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmatlan a hasonló adottságú, egymással szomszédsági
tv
viszonyban álló települések közös érdekeinek képviseletére, az eredményes kooperáció
ye
megvalósítására. Ezért különösen az olyan speciális helyzető térrészletekben, mint
G
borvidékeken, Nemzeti Park területén, Világörökség várományos területen és
üdülıterületeken fekvı kis- és aprófalvas települések esetében célszerő a kistérségi
rendszer további egységekre, mikrotérségekre történı bontása.
Mikrotérség: „Olyan hasonló táji, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkezı
szomszédos települések együttese, ahol a hasonló adottságok alapján közös, egymással
összehangolt fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg. A mikrotérség közigazgatási
szempontból a kistérség részeként létrejövı, földrajzilag összefüggı települések csoportja, melyek
együttesen legalább alapfokú ellátási kötelezettségeik teljesítésére képesek.”
(Völgyzugoly Mőhely Kft: A mikrotérségi szintő településtervezés módszertanának
kidolgozása)
7
9. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A mikrotérségi szintő területi tervezés segítségével a tervhierarchia egy hiányzó
láncszemének megvalósításával erısíthetı a területi kohézió. Így a célterület településeinek
együttmőködése mellett, azok tervezési egységként való kezelésével az Európai Unió
egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás kerül gyakorlati alkalmazásra. (Ferik, 2009)
Felsőbb szintű tervek által megfogalmazott célkitűzések
A tárgyalt mikrotérség fejlesztési koncepciójának fı vezérfonalai a
települési rendezési tervek dimenziójánál magasabb szintő tervdokumentumokban
kerülnek megfogalmazásra. A Balatonfüredi kistérség szóban forgó községei a Balaton
Kiemelt Üdülıkörzet részei, annak meghatározó háttértelepülései. Ezért e közigazgatási
egységek rendezésének mikéntjét az 2003. évi XXVI. Törvényben ratifikált Országos
Területrendezési Terv mellett nem a megyei rendezési terv hivatott szabályozni. E
11
feladatot a késıbbiekben elemzett, a 2008. évi LVII. törvényben módosított, 2000. évi
CXII. törvény „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és
20
a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” tölti be. Az e törvényben
megfogalmazott keretekhez alkalmazkodva a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából
n
2005-ben került kidolgozásra a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája a Balatoni Integrációs
to
Kht. és a VitálPro Kft. által. Ezzel párhuzamosan elkészült a Balaton Térségi Komplex
ár
Program, melyet az Országos Területfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal
2006 februárjában fogadott el. Ezt követıen kezdıdött meg a két dokumentum
M
összehangolása, melynek eredményeképpen a kidolgozásra került a Balaton Régió
ai
Részletes Fejlesztési terve. E tervezési folyamatot az 1. ábra szemlélteti.
tv
ye
G
1. ábra: A Balaton Régió 2007-13-as fejlesztési ciklusra szóló tervezési folyamata,
tervdokumentumai és kapcsolataik az uniós források felhasználásának nemzeti szintő
tervezésével (Forrás: Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve. A szerzı szerkesztése)
8
10. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve általánosságban ötvözi az elızı a
Stratégiában és a Komplex Programban fellelhetı témaköröket, valamint elsısorban a jelen
vizsgálódásunk tárgyát képezı Prioritásokat rendszerezi valamint azokat Akcióterv szintő
részletezettséggel részletezi is. E dokumentum logikai felépítését, valamint az operatív
programszerkezet részét képezı tervekhez való viszonyulását a 2. ábra szemlélteti.
11
20
2. ábra: A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terv és más balatoni
n
tervdokumentumok viszonya 2007-13-as operatív programszerkezethez
(Forrás: Balaton régió részletes fejlesztési terve)
to
ár
A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájában rendkívül érzékletesen kerül
megfogalmazásra a régió jövıképe, ezért annak több eleme a mikrotérség fejlesztési
M
koncepciója szempontjából is kívánatosnak tekinthetı: eszerint a Balaton Régió az
ai
igényesség, a minıség, a békés nyugalom, az aktív egészségmegırzés és a családi jólét
tv
jelképévé válik, mely európai viszonylatba is vonzónak értékelhetı életminıséget,
ye
valamint aktív életvitelt nyújt lakói és látogatói számára. Cél egy európai szinten is
modellértékő, egységes és fenntartható területi rendszer kialakítása, mely önálló területi
G
irányítással rendelkezik.
A Fejlesztési Stratégia célfájának csúcsán, átfogó célként – e mikrotérségi
fejlesztési koncepció fı prioritásához hasonlóan – a lakosság életminıségének javítása áll,
melyet a térség versenyképességének javításával, a fenntartható fejlıdés elveinek érvényre
hozásával lehet megvalósítani (3. ábra). A Fejlesztési Stratégia az elsıdleges cél
megvalósítása mellett további feladatokat különít el, ilyenek az összehangolt fejlesztések, a
partnerség, együttmőködés elveinek érvényre juttatása, valamint a közösségi érdekeket
szolgáló és hosszútávon fenntartható fejlesztések kidolgozásának szükségessége. Kiemelt
szereppel bír a fenntarthatóság és örökségvédelem kérdésköre, továbbá a területfejlesztés
sarkalatos pontjai: a valós térszervezıdések követése, tájszemlélet; a területileg
9
11. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
differenciált fejlesztés elve, valamint a tudatos térhasználat. A Fejlesztési Stratégia elıtérbe
helyez továbbá olyan, az Európai Unióban is kiemelten kezelt társadalmi alapelveket is,
mint a szubszidiaritás és az esélyegyenlıség megvalósítása.
11
20
3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája
n
(Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája)
to
A Balaton Stratégián és a Balaton Térségi Komplex Programon alapuló Részletes
ár
Fejlesztési Terv öt fejlesztési prioritást különít el a 2007-13 közötti programozási
M
idıszakra, szó szerint idézve a következıek:
ai
1. „A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minıségi fejlesztése, valamint a
tv
vonzó életminıség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális
ye
értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása.
2. Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes
G
nemzetközi és hazai elérhetıségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres
fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása.
3. Kvalifikált, versenyképes munkaerı, magas szintő szakmai és üzleti kultúra, egész éves
egzisztenciák, valamint a régió humánerıforrást vonzó és megtartó képességének növelése
és közszolgáltatások racionális ellátása.
4. A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és
infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált
desztinációk mentén történı célcsoport-orientált minıségi fejlesztése.
5. A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét
meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése.”
(VÁTI Stratégiai Tervezı Iroda: A Balaton Régió Fejlesztési Terve)
10
12. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Bár programozási intervallumát tekintve elévültnek tekintendı, a jelen idıszakra
vonatkozó, azonos célú terv hiányában kötelezı érvényőnek kell tekinteni a 2153/2002.
számú Kormány határozattal elfogadott „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Hosszú Távú
Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010)” rendelkezı dokumentumot.
A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepciója számos, a
mikrotérség szempontjából jelentıs célt határoz meg, melyek jellemzıen olyan
szakszerően és tömören kerültek megfogalmazásra, hogy más kifejezésekkel való
körülírása – a diplomadolgozat formai kereteinek figyelembevétele mellett – nem
indokolható. Ezért a mikrotérség szempontjából releváns célkitőzéseket és prioritásokat a
2. számú mellékletben szó szerint idézem.
A fentiekben elemzett terveken túlmenıen a közelmúltban egy olyan dokumentum
11
született, melynek célkitőzései nagymértékben összecsengnek a tárgyalt mikrotérség
20
feladataival. Ez a „Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról
és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
n
felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos
to
feladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról” címet viselı
ár
intézkedési terv, mely 2009-ben készült el. Az Intézkedési Terv összesen nyolc pontban
M
foglalja össze azokat a feladatköröket, melyekben már rövid távon belül is elırelépés
ai
szükségeltetik. Ezek Közül az 1. és 8. számú intézkedések vágnak egybe a mikrotérség
tv
célkitőzéseivel. Elıbbi a szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések a
ye
„Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program” keretei között megvalósítható
támogatási feltételeinek, azok igénylésének és folyósítási rendjének kidolgozását szolgálja.
G
Az Intézkedési terv a következı rendelkezéseket fogalmazza meg:
„A Kormány számára meghatározott feladattal (programalkotás és a program 2012.
december 31-ig történı megvalósítása) a szennyvízkezelés megfelelı megoldására vonatkozó, a
Balaton-törvény által elıírt határidıs kötelezettségeknek kell megfelelni, úgy, hogy a köztársasági
elnök úr által aggályosnak tartott intézkedések – a környezetvédelem védelmi szintjének
csökkenését eredményezı – hatását is ki kell küszöbölni. (…) A pályázati csomagok elıkészítése
NFGM – KvVM – BFT és az érintett régiók közötti koordinációt igénye.”
Az Intézkedési Terv nyolcadik pontja a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben
termesztett borszılı termıhelyi kataszterbe sorolásának, módosításának, illetve törlésének
11
13. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
különös szabályait határozza meg Többek között a következı állítás kerül
megfogalmazásra:
„Kiemelkedı értékőnek szükséges minısíteni mindazokat a borszılı termıhelyi kataszterbe
sorolt területeket, ahol mővelt szılıterület található, és történeti vagy építészeti szempontból is
rendelkezik valamilyen védelemmel, vagy védelmükre az érintett szakminisztériumok külön
javaslatot fogalmaznak meg.”
(A balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról készülı
kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról)
Az fent elemzett tervdokumentumok, valamint a mikrotérségi tervezés
11
metodológiájának megfelelıen kidolgozott fejlesztési koncepció komplex célrendszerét a
III. számú táblán ábrázolt célfa szemlélteti.
20
A tervezési kereteket jelentő jogszabályok
n
to
A tervezési folyamat térbeli keretét, annak területhasznosítási „mozgásterét” a
ár
2003. évi XXVI. törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv fekteti le, melyet
M
további részletezettséggel szabályoz és specifikál a 2000. évi CXII. törvény által
lefektetett, valamint a 2008. évi LVII. törvény által módosított Balaton Kiemelt
ai
Üdülıkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat. E
tv
dokumentumok a mikrotérség területfelhasználásának feltételeit, valamint a mőszaki-
ye
infrastrukturális hálózat térbeli rendjét a fenntartható fejlıdés, a területi, táji, természeti,
ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésével, illetve az erıforrások védelmével
G
megvalósító övezetek lehatárolásával szabályozzák. A kilenc település alkotta egység
területén tervezési szempontból korlátozást jelentı térségi szintő övezetek elhelyezkedését
az „A”, „B” és „C” jelő táblák kívánják bemutatni.
12
14. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A tervezési terület településeinek területe
Balatoncsicsó
(hektár)
Balatonszılıs 855 1320
276
Dörgicse 576
Óbudavár 661 1281
Pécsely
Szentantalfa
Szentjakabfa
Tagyon
2001
1912
Vászoly
323
4. ábra: A tervezési
terület településeinek területe hektárban
11
(Forrás: KSH Statinfo, Éves településstatisztikai adatok, 2008)
20
Területlehatárolás
n
A diplomamunkám tervezési területeként megvizsgált mikrotérség a Közép-
to
dunántúli Régióban, a Balatonfüredi kistérségben található. A Pécselyi medence és a
ár
Nivegy-völgy kilenc települést foglal magában, ezek alfabetikus felsorolásban a
M
következıek: Balatoncsicsó, Balatonszılıs, Dörgicse, Óbudavár, Pécsely, Szentantalfa,
ai
Szentjakabfa, Tagyon és Vászoly. A kilenc település együttes területe 9205 ha (4. ábra), a
tv
településsoros települési adatokat a 2. számú mellékletben összegeztem.
ye
Az általam lehatárolt mikrotérség elhelyezkedését a Balatonfüredi Kistérségben,
valamint annak a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben betöltött térbeli pozícióját az 5. számú
G
ábra kívánja bemutatni. Mint az elsı megtekintésre is megállapítható, a kilenc választott
település egyike sem rendelkezik közvetlen vízparti kapcsolattal, inkább egyfajta Balaton-
felvidéki támogató háttérterületként értelmezhetı.
13
15. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
11
20
n
to
ár
M
ai
tv
ye
G
5. ábra: A tervezési terület lehatárolása
(Forrás: A szerzı szerkesztése az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt
Üdülıövezet Területrendezési Tervének felhasználásával)
14
16. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Területlehatárolás indoklása
Diplomamunkám tervezési területének lehatárolásakor igyekeztem egy táji
léptékben hasonlóságokat mutató, ugyanakkor heterogén térrészletet kijelölni. Több,
egymástól jelentısen eltérı szempontot hívtam segítségül, hogy egy közigazgatási
szempontból illegitim, de fejlesztési szempontjaink szempontjából optimális, együtt
tervezhetı mikrotérséget alkossak meg.
Mivel nem feladatom a teljes magyar közigazgatási rendszer
újraértelmezése, a tervezési terület határvonalait a 2003. évi XXVI. számú törvényben
ratifikált Országos Területrendezési Terv Szerkezeti Tervében meghatározott
településhatárokhoz igazodva jelöltem ki. A mikrotérség településeinek kiválasztásakor
11
kiemelt szempont volt, hogy az lehetıség szerint teljes mértékben fedje a 23./1997.
(VIII. 1.) KTM rendeletben lehatárolt és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében
20
álló Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzetének területét (6. ábra). Ez utóbbi feltétel a
kisebb jelentıségő peremterületek kivételével teljesítettnek tekinthetı. (A Balaton-felvidéki
n
to
Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja)
Az egyes települések védett terület-arányát a 3. melléklet szemlélteti.
ár
M
ai
tv
ye
G
6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása
(Forrás: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja)
15
17. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A mikrotérség ilyen formában történı lehatárolását indokolta, hogy a Pécselyi-
medence és a Nivegy-völgy geomorfológiailag is jól elkülönülı egységeket alkotnak,
melyekhez az ott található települések közigazgatási határai is nagymértékben igazodtak. A
tervezési terület déli határvonalát jelentı peremhegységek mentén egyértelmően elkülönül
szomszédos, közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezı településektıl. A mikrotérség táji
szempontból igen komoly eltérést mutat a „Balatoni Riviéra” településeihez képest,
ugyanakkor mikrodomborzat, -klíma és az itt feltáruló tájkép szempontjából is elkülönül a
Káli medencétıl.
A tervezési terület lehatárolásánál elsıdleges szempont volt, hogy annak
települései területi és demográfiai mutatóikban hasonlóságot mutassanak. Bár e
szempontok figyelembevételével felmerült Mencshely területének mikrotérségbe
11
vonhatósága is, azonban a település eltérı némiképpen eltérı táji sajátosságai miatt inkább
20
a nagyvázsonyi fennsíkhoz kapcsolható. Ezt a gondolatmenetet igazolja a történeti
megyerendszer egykori lehatárolása is, mely a fent említett különbözıségek miatt a
n
települést már Veszprém vármegyéhez sorolta - ellentétben a vizsgált mikrotérség
to
településeivel, melyek Zala vármegyéhez tartoztak. Ezt a történelmi állapotot kívánja
ár
bemutatni az 5. mellékletben elhelyezett, az 1798-as állapotokat bemutató térképrészlet
M
(Vajkai, 1964).
ai
Regionális kapcsolatok
tv
A mikrotérség külsı- és belsı kapcsolatrendszerének vizsgálata során leginkább
ye
kiemelkedı fontosságúnak a közlekedési kapcsolatok, valamint az intézményi ellátottság
G
elemzését tartottam. A késıbb tervezési folyamat során különleges jelentıséggel bír a
kilenc érintett település közüzemi ellátottsága is, melynek vizsgálatát szintén ebben az
alfejezetben kívánom bemutatni.
A mikrotérség területét közvetlenül nem érinti, ugyanakkor mégis annak
artériájaként funkcionál a 71-es számmal ellátott országos jelentıségő fıútvonal. A
tervezési terület kilenc települését érintı – 7303, 7304, 7307, 7312, 7313, 7338, 73112,
73117 és a 73118 jelzéső – fıutak mindegyike a 71-es út „felhordó” mellékútvonalaként
értelmezhetı. (Veszprém megye közúthálózati terve)
16
18. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei
11
(Forrás: Veszprém megye közúthálózati terve)
20
A vasút, mint közlekedési alternatíva jelentısége tervezési terület szempontjából
elhanyagolható: annak határain kívül, a Balaton-parti települések mentén fut a MÁV Zrt.
n
Székesfehérvár-Tapolca irányú vasútvonala. Azonban a 29. számú vasúti fıvonal
to
korszerőtlen, villamosítatlan volta, valamint a turisztikai fıszezonon kívül esı idıszakban
ár
meglehetısen ritka járatsőrőssége miatt jelentısége jelentısen elmarad a közúti közlekedés
M
különbözı formái mögött. A közúti- és vasúti-hálózat térségi kapcsolatrendszerét az
7. ábra kívánja szemléltetni. (A 29-es vasútvonal honlapja)
ai
A tömegközlekedés egyetlen biztosítottnak tekinthetı formáját a közúti
tv
személyszállító eszközök végzik. Helyközi járatokat a Balaton Volán és a Somló Volán
ye
Zrt. Balatonfüredrıl, Veszprémrıl és Tapolcáról indít a mikrotérségbe. Távolsági járatok a
G
tervezési területtıl délre haladó 71-es számú útvonalon közlekednek. A tömegközlekedés e
formája a zsáktelepülések esetében mőködik a legkisebb hatásfokkal, Balatoncsicsó és
Szentjakabfa a nagyobb járatforgalomtól izoláltnak tekinthetı. (Sapard-program)
Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra
A Nivegy-völgy településein szentantalfai központtal mőködik körjegyzıség, de
Pécsely és Balatonszılıs, valamint Vászoly és Dörgicse közigazgatási-szakmai vezetését is
közösen választott tisztviselı végzi. Kórházak csak Veszprémben és Balatonfüreden
találhatóak, valamint szakrendelések is ez utóbbi településen elérhetıek.
A Mikrotérség területén két alapfokú oktatási intézmény található: Pécselyen
(Iskola utca 180) és Balatoncsicsón (Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskola,
17
19. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Balatoncsicsó, fı út 1/A.) Középfokú oktatási intézmény Balatonszılısön található: a
Széchényi Ferenc nevét viselı 4+1 évfolyamos Kertészeti Szakképzı Iskola
(Balatonszılıs, Hısök tere 1.). Gimnáziumi oktatás a mikrotérség határain túl
Balatonfüreden (Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő Idegenforgalmi
Szakközépiskola és Kollégium), valamint Veszprémben (Lovassy László Gimnázium,
Padányi Bíró Márton. Római Katolikus Gimnázium és a Cholnoky Jenı Általános Iskola
és Gimnázium) vehetı igénybe. A legközelebbi felsıoktatási intézmény a Pannon egyetem,
mely szintén a megyeszékhelyen található. (internettudakozo.hu, Településrendezési
tervek)
A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy dinamikus fejlıdésének egyik kerékkötıje a
közmőrendszerek hálózatának nem kielégítı fejlettsége. A mikrotérség különbözı közmő-
11
szakágainak kiépítettségét az 6. mellékletben foglaltam össze. Mint az a táblázatból
kiderül, a tervezési terület kilenc településén összesen 926 lakás csatlakozott a közüzemi
20
ivóvízhálózathoz, azonban a közcsatorna hálózatnak már csak 598 tagja. A statisztikát
egyértelmően a Nivegy-völgyi települések rontják ilyen kritikus mértékben: itt ugyanis
n
egyetlen háztartás szennyvize sem kerül korszerő formában való
to
ártalmatlanításra (8. ábra).
ár
M
ai
tv
ye
G
8. ábra: A szennyvízelvezetı rendszer hiányosságai miatt a Nivegy-völgyi
kisvízfolyások jelenleg teljesen kiszolgáltatottak
(A szerzı felvétele)
18
20. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Ez a jövıben komoly feszültségek forrásává válhat, ugyanis a 2000. évi CXII.
„Balaton-törvény” értelmében építési engedély olyan településen nem adható ki, ahol a
szennyvízkezelés nem megoldott. E rendelkezés alól az érintett települések átmeneti
mentességet kaptak, de a probléma rendezése tovább nem halogatható: a települések
ingatlanállományának fejlesztése hiányában azok közepes- és hosszú távon
elnéptelenedésre ítéltetnek. (KSH Statinfo)
Természeti adottságok
A tájépítészeti tervezı munka során kiemelt figyelmet kell szentelnünk a tárgyalt
mikrotérség természeti adottságainak. A mikrotérség adottságainak ismeretében jóval
hatékonyabban kiaknázhatók annak természetes erıforrásai, éppen ezért ezen ismeretek a
11
tervezési feladat végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlenek. A terület természetes
sajátosságaira a legtöbb esetben nincs befolyásolási képességünk, illetve az emberi
20
beavatkozással megmásítható elemek esetében az antropogén beavatkozás mértékét
illetıen rendkívül óvatosan kell eljárnunk.
n
to
Éghajlat
ár
A tervezési terület klímája jobbára megegyezik a Dunántúlon általánosnak
M
tekinthetı éghajlati viszonyokkal. Ennek szemléltetését egy Walter-Leith diagram
ai
segítségével a 9. ábra szolgálja. A piros csík jelöli az idısávon a fagyos hónapokat, sárga a
tv
–veszélyeseket. A világoskék, piros pontokkal tagolt vonal mutatja az aszályveszélyes
idıszakokat. A hulló csapadék mennyiségérıl informáló vastag kék vonal sehol nem
ye
metszi a piros görbét, így a terület humid egyenleggel bír. A klímadiagram értékeinek
G
táblázatban történt összefoglalása a 7. mellékletben található.
19
21. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
11
20
9. ábra: A mikrotérség klimatikus viszonyainak szemléltetése Walter-Lieth
n
klímadiagram segítségével.
to
(Forrás: a szerzı szerkesztése a worldweather.com portál adatsorainak felhasználásával, a
ár
Zivatar.hu diagramrajzoló alkalmazásának használatával)
M
A tervezési terület térrészletei egy jobbára egységes mezoklimatikus képet
mutatnak: Az évi középhımérséklet a Balatonhoz közelebb esı területeken meghaladja a
ai
10 °C-t, míg a magasabban térszinteken alig valamivel haladja meg a 9 °C-t. Az évi
tv
napfénytartam szintén a domborzati sajátosságokhoz igazodva mutat hasonló szórást 1960
ye
és 2000 óra között. A derült (25%-nál alacsonyabb felhıborítású) napok éves átlagértéke
G
52,7, a napsütés nélküliek száma 71,6. Az éves csapadékösszeg átlaga az országos
középértékhez hasonlóan 650 mm körül alakul. A nyári napok (25 °C feletti
átlaghımérséklettel) száma átlagosan 18,3 a hıségnapok (30 °C feletti hımérséklettel)
átlagos száma 4,7. A relatív páratartalom éves középértéke 73%, a június-augusztus közötti
idıszakban 67%. A csapadékmennyiség eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, jellemzıek a
szélsıségesen aszályos idıszakok, de jelentıs csapadékkal járó felhıszakadások
elıfordulása is gyakorinak mondható. (Tóth, 1974)
A zivatarok valószínősége áprilistól nı meg ugrásszerően, egy-egy felhıszakadás
átlagos élettartama 60-80 perc. Elıfordulási valószínőségük hónapra lebontva a
következıképpen alakul:
20
22. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A zivataros napok átlagos száma
(Forrás: Tóth, 1974)
A mikrotérség két mezoklimatikus sajátossága a Balaton-felvidék egyéb
területein is tapasztalható, de itt különösen kiemelkedı jelentıséggel bír. A balatoni fınnek
nevezet jelenség során a jellemzınek tekinthetı - 32%-os elıfordulás valószínőségő -
északi szélirányra merıleges Bakony vonulatain átbukva a nedves, atlanti eredető
légáramlatok már a hegység északnyugati oldalán megszabadulnak csapadékterhüktıl. Így
a tervezési terület jelentıs hányadát kitevı déli kitettségő lankákra már csak rendkívül
11
száraz, már-már perzselı légtömegek érkeznek. A másik, különösen jelentıs helyi
20
meteorológiai jelenség, hogy a Balaton állandóan változó vízfelületérıl sokféle irányban
tükrözıdı napfény szórtan visszaverıdik a hegyek lábához. Így itt a nap által sugárzott
n
közvetlen fénymennyiséghez képest jelentıs többlet tapasztalható, mely rendkívül
to
jótékony, gyümölcsérlelı hatással bír.(Futó, 2000; Tóth, 1974)
ár
Domborzat
M
A mikrotérséget körbeölelı foglaló domborzati formák szerkezetileg a
ai
Dunántúli-középhegység délkeleti szárnyának részét képezik A Pécselyi-medencét és a
tv
Nivegy-völgyet magába foglaló kistáj hegységi, dombsági, és síksági jellegő
ye
domborzattípusokat egyaránt felvonultat. Alakrajzilag a Pécselyi-medence – elnevezésének
G
megfelelıen – tipikusan hegyközi medencékre jellemzı formákat mutat, míg a Nivegy-
völgy a Nagyvázsonyi fennsík kiterjedt eróziós völgyének tekinthetı. A Balaton-felvidék
és kismedencéi kistáj területének közel fele 200-300 méteres tengerszint feletti magasságú,
egyötöde 300-400 méter közötti. A mikrotérség egy jellemzı geológiai szelvényén a
Balaton és Nagyvázsony között fellehetı domborzati formákat, valamint a fı talajalkotó
kızeteket a 10. ábra szemlélteti.
21
23. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
10. ábra: Nagyvázsony- Balaton tengelyő, a mikrotérség jellemzı domborzati
adottságait bemutató szelvény. (Forrás: Lóczy, 1913)
A mikrotérség területének függıleges tagoltsága – a Balaton felvidék egészéhez
viszonyítva - relatív nagynak tekinthetı, reliefértéke 80-100 m/km² alakul. A fennsík-
perem mentén bemélyedı Nivegy-völgy aszóvölgyeivel együttesen magas (2,5 km/km²)
völgysőrőségőnek tekinthetı; ugyanakkor a Pécselyi-medence völgyhálózata fejletlen,
11
tagoltsága 1,3-1,4 km/km² közötti értékeket mutat. (Lóczy, 1913)
20
Földtani adottságok
n
A tervezési területet magába foglaló kistáj túlnyomó része a mezozzóos
to
dolomit- és mészkıformációk anyagaiból épül fel, illetve a diluvium során lerakódott lösz
ár
takarja azokat. Építészeti szempontból hasznosítható anyagai elsısorban a nem-fémes
M
kızetek: a dolomit, a mészkı, a gyöngykavics és az építıkıként és talajalkotó kızetként
egyaránt jellegzetes hatást keltı permi vörös homokkı. A Pécselyi-medence és a Nivegy-
ai
völgy legjellemzıbb geológiai szelvényei a 7. mellékletben kerülnek bemutatásra. (Lóczy,
tv
1913; Illés, 1981)
ye
Talajok
G
A kistáj jellemzı talajai az erdıtalajok. A Balaton vízgyőjtıterületének
részeként a mikrotérség jellemzı talajtípusai a 11. ábrán kerülnek bemutatásra.
22
24. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
11
20
11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.
n
(Forrás: Illés, 1981. A szerzı szerkesztése)
to
ár
A területegység legjelentısebb részén rendzinák képzıdtek a mészkövön. E
M
területek erdısültsége helyenként a 70%-ot is meghaladja, a füves területek részaránya 12,
a szılıké 3%. A kistáj 45%-án elıforduló barnaföldek zömmel harmadidıszaki kızeten
ai
kialakult, vályog mechanikai összetételő talajok. Itt az erdısültség mintegy 45%-os, a
tv
szántók részaránya 35, míg a szılıké 25 %.A szélsıséges vízgazdálkodású térrészleteken
ye
ezek termırétege lepusztult, ezért azok termékenysége az V.-tıl a VIII. talajminıségi
G
kategória felé tolódott. A Balaton-felvidék átlagos aranykorona-értéke 12,07,
Balatoncsicsó és Óbudavár területén találhatóak a legkedvezıbb szántóterületek, de azok
középértéke itt sem haladja meg a 17 AK-t. A Balatont környezı területek, benne a
mikrotérség talajainak Máté-féle minıségi osztályai az 12. ábrán kerül bemutatásra.
Amint az az ábráról leolvasható, a tervezési terület talajminısége a tízfokozatú skála
leggyengébb, VIII. és XI. osztályába tartozik. Ebbıl következıen a mikrotérség területén a
nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás nem javasolható. (Sapard-program; Illés, 1981)
23
25. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
11
20
12. ábra: Talajosztályok: a legjobb az I., a legrosszabb a X. osztályú
(Forrás:Illés, 1981 A szerzı szerkesztése)
n
to
Vízrajz
ár
A tervezési terület egyetlen jelentısebb vízfolyása a Csorsza-patak. A Nivegy-
M
völgyet éltetı kisvízfolyás Szentjakabfa határában ered, majd egy enyhe balkanyart
követıen északnyugat-délkelet irányban folyik, majd Balatoncsicsó, Szentantalfa és
ai
Tagyon érintésével végül Zánkánál ömlik a Balatonba. A Bakony-hegységben mindezidáig
tv
34 halfaj elıfordulását jegyezték fel, ez a 78 fajból álló hazai halfauna 43,5%-át teszi ki.
ye
(Barta, 1996)
Kevésbé jelentıs, de még állandó vízfolyás a Zádorkútból eredı Pécsely-patak,
G
mely Észak-Dél irányú lefolyást követıen Örvényesi-sédként folyik a Balatonba. Szintén a
tervezési területen folyik keresztül a Balatonszılıs határában, a Kis-Gella oldalában eredı
Aszófıi-séd. A Zádorkút mellett a tervezési területen további állandósult források is
találhatóak a tervezési területen, ezek a következıek: A Zádor völgy alsóforrása,
Börtönkút, Mosó-forrás, Nagyforrás, Belsı-forrás és a Meggyeskút. A források helyszíne
és vízhozamuk összehasonlítása az 13. ábrán látható. (Tóth, 1974)
24
26. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk
(Forrás: Tóth, 1974. A szerzı szerkesztése)
Több térképen – így a Cartographia Rt. 1958-as kiadványán – és szöveges
dokumentumokban is feltüntetésre került egy „Kistó” elnevezéső állóvíz Pécsely
beépítésre szánt területétıl Délnyugatra. Azonban a helyszínbejárás során bebizonyosodott,
hogy e a nyári idıszakban gyakorlatilag nyomtalanul eltőnik, vélhetıen csak rendkívül
11
csapadékos idıszakokat követıen válik vizenyıssé e terület.
20
Növényvilág
n
A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy növényföldrajzi beosztás szempontjából a
to
Pannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékének Balatonicum flórajárásába
ár
tartozik. A Dunántúl, és benne a tervezési terület természetes növénytakaróját, valamint a
jelenlegi növényzeti borítottságot bemutató Landsat-mőholdfelvétel az „D” jelő táblán
M
kerül bemutatásra. A Kogutowitz Károly által szerkesztett térkép és a napjaink vegetációját
ai
bemutató felvétel domborzati terepmodellen való egymás mellé helyezésével rendkívül
tv
szemléletesen összehasonlíthatóvá válik az egykori- és a jelenlegi növényzeti borítottság.
ye
A Balaton- felvidéki flórajárás sajátos összetétele annak egyedi földrajzi fekvésével
magyarázható. A flórajárás elsısorban a többnyire a Földközi-tenger partvidékén, valamint
G
a Balkán-félszigeten honos szubmediterrán növényekben való gazdagságával emelkedik ki
az ország egyéb botanikai egységei közül (14. ábra). Ennek oka a fent már jellemzett,
sajátságos geomorfológiai sajátosságokból következı mezoklímában keresendı. A
szubmediterrán hatások mellett rendkívül jelentıs növényföldrajzi hatásként megemlítendı
a két nagy Dunántúli klíma találkozása is. Míg Nyugat felıl az Alpok vonulatai által
felerısített atlantikus klímahatás érvényesül, Kelet felıl az Alföld érezteti kontinentális
hatását. Elıbbi az atlanti-mediterrán, csapadékigényes növénytársulások – elsısorban üde
bükkösök - kialakulását teszi lehetıvé, míg utóbbi a sztyeppnövényzet elemeinek
megjelenését segíti elı.
25
27. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
A helyi flóra szubmediterrán – melegkedvelı – elemei közé tartozik a téltemetı
(Erantis hyemalis), mely az egész Balaton-felvidéken csak a Pécselyi-medencében fordul
elı. További különleges jelentıséggel bíró, elsısorban Európa déli partvidékére jellemzı
növényegyedek a pusztai szélfő (Mercurialis ovata), az ıszi csillagvirág (Scilla
autumnalis), a Haller-sás (Carex halleriana) és a bokros koronafürt (Coronilla emerus).
11
20
n
to
ár
M
14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı
(Forrás: A szerzı felvétele)
ai
Klímazonális erdei vegetáció elsısorban a tervezési terület enyhe ejtéső
tv
domboldalain alakult ki. Közel azonos kiterjedésben találhatunk itt mészkedvelı
ye
tölgyeseket (Vicio sparsiflorae-Quercetum) és cseres-tölgyeseket (Quercetum petraeae-
G
cerris). A völygek uralkodó növénytársulása a gyertyános-tölgyes (Querco pertaeae-
Carpinetum). A Zádor-vár és a Nagy-vár tetı különleges erdıtársulása a fafajokban gazdag
elegyes karszterdı (Fago-Ornetum).
A területen foltokban lápréteket, mocsári társulásokat is találhatunk, ahol
különleges orchideák is fellehetık; mint a mocsári nıszıfő (Epipactis palustris), a
hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp.
palustris). A Vászolyi Nyelı mélyedésében a magas sás mellett a zsombékos sás
(Caricetum elatae) árulkodik a vízjárta terület jelenlétérıl, valamint olyan ritkaságokkal is
találkozhatunk, mint a csikorgófő (Gratola officinalis) és az ágas békabuzogány
(Sparganium erectum). (Futó, 2000)
26
28. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
Különleges ritkaságok
A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet növényfajainak 10%-a, összesen 67 taxon
védett. A mikrotérség növényvilágának legértékesebb elemei közé tartozok a
balatonszılısi Kis-Gella oldalában – mindössze néhány tı formájában – fellelhetı
pikkelypáfrány (Ceterach officinarum agg.). A pécselyi Pogány-pince lábánál nagyobb
állományban is megtalálható a farkasölı sisakvirág (Aconitum vulparia). Kora tavasszal
rendszeresen együtt fordul elı a fekete-bíbor virágú kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.
nigricans) és a kékes-ibolya virágú leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Elsısorban
erdıszéleken lehet találkozni a májusban virágzó, rendkívül ritka erdei szellırózsával
(Anemone sylvestris). Szintén tavasszal díszít a környezı erdıkben a jellegzetes kék színő
virágú májvirág (Hepatica nobilis) valamint a sztyepprétek sárga virágú éke, a tavaszi
11
hérics (Adonis vernalis).
20
A vászolyi Nagy-vár-tetı fokozottan védett bükkösében néhány tı szálkás pajzsika
(Dryopters carthusiana) fellehetı. Dörgicsén, a Zimmer-tetı oldalában kapaszkodik fel a
n
pirítógyökér (Tamus communis), valamint ugyanitt a Bere-alján, továbbá a pécselyi Derék-
to
hegyen találkozhatunk a különleges –spirálisan felcsavarodó – virágzatú orchideával, az
ár
ıszi füzértekerccsel (Spirantes spiralis, 15. ábra). További különleges orchideafajok a
piros- és fehér madársisak (Cephalanthera rubra és C. damasonium), valamint a gérbics
M
(Limodorum abortivum).
ai
A Müller nıszıfő (Epipactus muellerii) mellett az orchideák széles családjának
tv
további fajai is megtalálhatók a Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területén. Ezek a
ye
széleslevelő- (Epipactus helleborine), a kislevelő- (Epipactus microphylla) és a gyönyörő
virágú mocsári nıszıfő (Epipactis palustris). Rendkívüli ritkasága miatt fokozott védelmet
G
élvez a méhbangó (Ophrys apifera), melynek kisebb populációit Balatonszılıs és Pécsely
határában találhatjuk meg. A Zádor-vár környékén található a tervezési terület legritkább
orchideája, a vitéz kosbor (Orchis militaris). (www.bfnp.hu, Futó, 2000).
27
29. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
11
15. ábra: Különleges szépségével vonzza a tekintetet az ıszi füzértekercs
(Forrás: Szász-Anhalt İshonos Orchideák Munkacsoportjának honlapja)
20
A helyi lápréteken elıforduló növényelemek a lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa),
n
a keskenylevelő gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), és a jóval ritkább széleslevelő
to
gyapjúsás (Eriophorum latifolium). Tölgyerdık szélén, karsztbokorerdıkben lelhetık fel a
ár
pázsitos nıszirom (Iris gramnea) és a tarka nıszirom (Iris variegata) egyedei; míg a
M
hazánkban található legkisebb nısziromfaj, az apró nıszirom (Iris pumilla) elsısorban
száraz sziklagyepek lakója, így a balatonszılısi Dobogón, valamint a Szénégetı-hegyen
ai
található meg (Futó, 2000).
tv
ye
Állatvilág
A tervezési terület természeteshez közeli környezetállapotáról tanúskodik a
G
légszennyezésre rendkívül érzékeny szitakötık (Odonata) viszonylagos fajgazdagsága. A
Pécselyi Kistó környezetében fellehetı a védettséget élvezı réti rabló (Lestes dryas) és a
díszes légivadász (Coenagrion ornatom). A Pécselyi-medence rovarkülönlegességei közé
tartozik a hatalmas mérető, akár 10 cm-es testhosszt is elérı nádi acsa (Anaciaeschna
isosceles). A patakpartok, így az például Aszófıi-séd felsı szakasza mentén él a
szennyezıdésekre különösen érzékeny kisasszony-szitakötı (Calopteryx virgo).
A tervezési területen a farkatlan kétéltőek öt családja képviselteti magát. A vízhez
kötıdı fajok közül fellelhetıek itt a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a vízibékák
(Rana esculenta complex); valamint a „szárazföldi” taxonok is szép számban
megtalálhatók, így a baran varanfgy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscuc), a
28
30. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
zöld levelibéka (Hyloba arborea) és az erdei békai (Rana dalmatina). A délies kitettségő,
szubmediterrán éghajlati jegyeket viselı sztyepprétek kiváló élıhelyet jelentenek a
hüllıféléknek (Reptilia). Ezért rendkívül otthonosan érzi magát a fürge gyík (Lacerta
agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint az ártalmatlan rézsikló (Coronella
austraca) is.
Tavaszi és ıszi vonulásidıben rendszeresen megfordul e területen a nagy kócsag
(Egretta garzetta), valamint a tavasszal itt költ a guvat (Rallus aquaticus) és a rendkívül
veszélyeztetett haris (Crex crex).A másodlagos biotópok –felhagyott szılık, gyümölcsösök
– környékén rendszeresen elıforduló éjjeli ragadozó a füleskuvik (Otus scops). Inkább a
rovarvilágra jelent veszélyt viszont a gyönyörő tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), de
a kevésbé forgalmas nyaralók, pincék környezetében otthonra lelt a füsti fecske (Hirundo
11
rustica) és a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochuros). Nyílt dolomitfelszínek mentén
mentén találkozhatunkaz erdei pacsirta (Lulla arborea) fészkével, a bokros gyepek
20
közelében pedig a sárga citromsármány (Emberiza citrinella) is gyakran fellehetı. Az idık
folyamán több olyan exóta madárfaj is otthonosan berendezkedett itt, mint a szürke
n
légykapó (Muscicapa striata) és a csicsörke (Serinus serinus).
to
ár
M
ai
tv
ye
G
16. ábra: Néha a lakóházakba is beköltözik a nagy pele
(Forrás: ItsNature.org természettudományi ismeretterjesztı honlap)
A területen viszonylag kevés emlısfajjal találkozhatunk. A rovarevık rendjébe
tartozó keleti sün (Erinaceus concolor) mellett a fellehetı itt törpecickány (Sorex minutus)
és mezei cickány (Sorex leucodon) is. A mókusfélék (Scuridae) mellett további, a
rágcsálók rendjébe tartozó családdal is találkozhatunk itt: a pelefélék (Gliridae) egyik
jellemzı képviselıje az öreg, aljnövényzetben gazdag tölgyesekben elıforduló apró
29
31. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója
termető mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). Az egértermető rágcsáló nagyobb
testő rokona, a nagy pele (Glis glis) sokszor a lakóépületekbe is behúzódik (16. ábra). A
ragadozók rendjébe tartozó állatok közül itt is találkozhatunk menyéttel (Mustela nivalis),
melyek elıszeretettel fogyasztják a az itt elıforduló hörcsögféléket (Cricetide), így az
erdei- és mezei pockokat (Clerthrinomys glareolus és Microtus arvalis). (Futó, 2000)
A mikrotérség környezetállapota
Jelentıs zaj- és légszennyezéssel járó gépjármőforgalmat – annak korlátozott
idegenforgalmi potenciálja következtében - a mikrotérség nem bonyolít. Környezeti
terhelést jelent a nyári idıszakban többszörösére növekvı népesség tevékenysége is. A
mikrotérség területén semmilyen jelentısebb ipari tevékenységet folytató üzem nem
11
található.
Amint az ezt megelızı fejezetekben is említésre került, a mikrotérségben a
20
szennyvíz csatornahálózat komoly hiányosságokkal rendelkezik, a tervezési terület
legjelentısebb környezetterhelését a folyékony lakossági hulladék jelenti. A
n
szennyvízkezelés megoldatlanságán túlmenıen a beépítésre nem szánt területeken kialakult
to
illegális hulladéklerakók léte vezet negatív környezetállapot-változáshoz.
ár
A növényvédıszerek és mőtrágyák környezetterhelése a mikrotérségben csupán
M
meglepıen elhanyagolható mértékben jelentkezik. Ennek oka a szántóterületek viszonylag
alacsony arányszámában, valamint a növényvédıszerek és szintetikus trágyák magas
ai
beszerzési árában keresendı. A mikrotérségben rendkívül korlátozott számban fellehetı
tv
állattartó telepek trágyakezelése elfogadható. Az elızıekben már bemutatott források és
ye
kisvízfolyások jobbára szennyezıdéstıl mentesek.
G
Miként az a 2000. évi CXII. számú „Balaton-törvény” 4/10. jelő mellékletében is
feltőntetésre került, a mikrotérség területének jelentıs része vízeróziónak kitett. A
termıtalaj lemosódása fıként a magasabb lejtésszögő területeken jelent évszázadok óta
problémát – e tájhasználati konfliktus rendezésére a mai napig nem született kielégítı
megoldás.
A környezetállapotot közvetve befolyásoló tényezı az ugaron hagyott területek és
nem megfelelıen kezelt erdıterületek csökkent biológiai aktivitásértéke is. E probléma
gyökere sok esetben az elaprózott birtokszerkezetben és a tisztázatlan jogviszonyokban
keresendı. (Sapard-program)
30