4. Digitális állampolgárság
• Tények és adatok vs. hiedelmek
és tévképzetek
• 4 kérdőív
– tanári háttérkérdőív (26
kérdéscsoport)
– digitális kommunikáció és
eszközhasználat (32
kérdéscsoport)
– digitális tevékenység és viselkedés
(44 kérdéscsoport)
– digitális értékteremtés és
produktivitás (50 kérdéscsoport)
• kötelező kérdések, jelige
5. N=471
A vizsgált minta
• 23% férfi - 77% nő
• 98% - aktív pedagógus és 2% nem aktív pedagógus
• 82% nem informatika szakos - 18% informatika szakos (!)
• Alacsony számban jelennek meg pályakezdő pedagógusok, a
legnépesebb csoportot a 45−49 éves, valamint az 50 és 54 év
közötti pedagógusok jelentik a kitöltők között.
Intézménytípus
Százalék
általános iskola
53,1%
szakiskola
8,4%
szakközépiskola
25,1%
gimnázium
17,9%
gyógypedagógiai intézmény
6,7%
magántársaság, alapítvány
1,5%
felnőttoktatás
4,7%
főiskola/egyetem
1,5%
6. A digitális kompetencia tanulói fejlesztése
Digitális kommunikáció szabályainak
megtanítása:
• 46%: informatikatanárok
• 32% pedagógusok
• 9% szülők
Digitális eszközök tudatos, etikus, kritikus
(ld. NAT) használatának megtanítása:
• 33%: informatikatanárok
• 44% pedagógusok
• 18% szülők
7. Kompetenciák
Részeredmények
• A tanított évek száma alapján kialakított
pedagóguscsoportok (részminták) között
nem fedezhetünk fel szignifikáns
Online közösségekben való részvétel
különbségeket a minisztériumi
• A pedagógusok online közösségekben
rendeletből ismert
való részvétele – akár szakmai
kompetenciaemlítések gyakorisági
eloszlását figyelve – egyik
(rped_szakmai=0,580; p<0,000), akár
kompetenciaterületet vizsgálva sem
hétköznapi, személyes
(p>0,05).
(rped_személyes=0,489; p<0,000)
Tanulói készségfejlesztés
tevékenységhez kapcsolódik – szoros
• A tanított évek száma alapján kialakított
pozitív összefüggést mutat a
pedagóguscsoportok között nem
tanulókat támogató online
mutatkozik jelentős különbség a tanulói
közösségfejlesztés tevékenységével.
készségfejlesztés tekintetében (p>0,05).
8. A digitális kompetencia fejlesztése
• A digitális kompetenciafejlesztő képzéseken részt vevő, és az azokon részt
nem vevő pedagógusok között – a statisztikai elemzések
eredményeképpen azt látjuk, hogy – nem mutatkozik jelentős különbség
abban a tekintetben, hogy a kommunikáció és eszközhasználathoz
kapcsolódóan aktív tevékenységet folytatnak-e (p=0,994); vagy, hogy a
kommunikáció és eszközhasználathoz kapcsolódóan passzív tevékenységet
folytatnak-e (p=0,075).
• Fejleszthető és fejlesztendő terület
• Digitális kompetenciafejlesztő kurzus a célcsoportoknak
digitalisallampolgarsag.hu
delicious.com/digitalisallampolgarsag
Az egyéniesítés mint pedagógiai paradigmaváltás (Halász, 2007) – az egyes tanulók saját igényeihez való igazodást jelenti, de nem azt, hogy nincs benne közösségi mozzanat
- personal knowledge management skills (PKM) = a sajáttudásmenedzselésénekképessége a technológiahasználatánkeresztül - ezekkellenekahhoz, hogysikerüljön a social mediat a PLE szolgálatábaállítani. Létrehozás, rendszerezés, megosztás, és a magasabbrendűek: összekapcsolódás, kreativitás, kritikusgondolkodás, a formálisésinformáliskontextusokközöttiegyensúlyozásképessége.+ azönszabályozótanulásképessége: hiszen a PLE felépítése a célokfelállításátólazinformációmenedzsmentenés a sajáttudáskonstrukciónát a hálózatostanulásig tart.