Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja
•Als PPTX, PDF herunterladen•
0 gefällt mir•347 views
A Magyar Tudományos Akadémia által rendezett „Érinti-e, és ha igen miképp a duális képzési rendszer a cégek és a felsőoktatási intézmények TM rendszereit?” című konferencián tartott előadás anyagai.
Empfohlen
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Andere mochten auch
Andere mochten auch (9)
Ähnlich wie Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja
Ähnlich wie Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja (20)
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja
- 1. A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár
- 2. • A tudásmegosztás gyakorlata • A duális képzés beillesztése a TM folyamatba • Egy lehetséges megoldás • Kezdeti tapasztalatok • Kihívások Súlypontok
- 3. A tudásmegosztás gyakorlata Generációs igények háttérbe szorulnak, hagyományos oktatás jellemző. Mire készüljünk az Y és különösen a Z generáció kapcsán? Egyszerre mozognak a globális médiatérben, a fizikai térben, a földrajzi és kulturális terek kontextusában. Jelszavak: hozzáférhetőség, felhasználhatóság Internet miatti elidegenedés kontra interperszonális kapcsolatok? Az állandó online jelenléttel egy percre sem veszítik szem elől barátaikat és folyamatos kölcsönhatásban vannak A mobil nemzedék fordulatot hoz a tudásmegosztásban. Egyedi tartalomteremtéssel létrehozta saját elnevezését a „produser-t” (producer, alkotó és a user, felhasználó szóból). Tacit tudás megszerzése, saját élményszerzés a cél! http://media20.blog.hu/2014/11/22/hogyan_hasznalja_a_mediat_a_z-generacio
- 4. A tudásmegosztás gyakorlata Tudásmegosztás a képző intézményben (oktatáshoz kötött): 1. Szóbeli kommunikáció 2. Írásbeli kommunikáció 3. Szerepjáték 4. Csapatmunka 5. Bemutatás Mentori támogatás Tudásmegosztás a gyakorlati helyen (valós munkához kötött): 1. Szóbeli kommunikáció 2. Írásbeli kommunikáció 3. Saját élmény, tapasztalat 4. Tandem 5. Csapatmunka Oktatói támogatás
- 5. A tudásmegosztás gyakorlata Tudásmegosztás a képző intézményben (oktatáshoz kötött): 1. Szóbeli kommunikáció – passzív (előadás), aktív (felelet) tanulás 2. Írásbeli kommunikáció – passzív (kapok), aktív (adok), de nem kihívást jelentő tanulás 3. Szerepjáték – aktív, de nem rögzül, nem veszik komolyan 4. Csapatmunka – aktív, de nem feltétlenül szolgál tanulást és/vagy tudásmegosztást, gyakran visszaminősül individuálissá 5. Bemutatás – passzív tanulás Tudásmegosztás a gyakorlati helyen (valós munkához kötött): 1. Szóbeli kommunikáció 2. Írásbeli kommunikáció 3. Saját élmény, tapasztalat 4. Tandem 5. Csapatmunka 6. Stb. Gyakorlati háttér Személyes jelenlét, aktivitás, most azonnal Problémák: Önállóság, döntéshozatal, előrelátás, felelősség hiány Ki tanít kit?
- 6. A duális képzés beillesztése a TM folyamatba
- 7. Egy lehetséges megoldás Egy pilot program A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg a Pénzügy és Számvitel szakos és Gazdaságinformatikus hallgatók számára indította. Tudásmegosztás eszköze: kézikönyv (instrukciók), mentori támogatás az oktatási intézményben, írásbeli feladatok beadása Az elvégzendő feladatok két nagy csoportja (1. félévben): 1. Általános feladatok 2. Tantárgyak követelményrendszeréhez kapcsolódó feladatok A további félévekben „vállalat-specifikus” feladatok. Az alábbi vállalati tevékenység szerinti bontásban: - termelő vállalat, - bank, pénzintézet, biztosító, pénzügyi közvetítő, - pénzügyi- számviteli szolgáltató, - költségvetési szervezetek, - nonprofit szervezetek.
- 8. Egy lehetséges megoldás 1.Általános feladatok a Pénzügy és Számvitel szakos hallgatók számára 1. A gazdálkodó szervezet szervezeti, jogi formájának, tevékenységi körének, a termelés és/vagy szolgáltatás jellemzőinek megismerése. 2. A gazdálkodó társasági szerződésének/alapító okiratának áttekintése. 3. A vállalat, a bank, a költségvetési szerv, a nonprofit szerv (továbbiakban: gyakorlati munkahely) költségvetési kapcsolatainak feltárása. 4. A gyakorlati munkahely szervezeti és működési rendjének megismerése. 5. A vállalat működését meghatározó szabályzatok áttekintése, lényeges elemeinek feltérképezése. Explicit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció (Írásbeli beszámoló és prezentáció)
- 9. Egy lehetséges megoldás 2.Tantárgyak követelményrendszeréhez kapcsolódó feladatok a Pénzügy és Számvitel szakos hallgatók számára - példa Üzleti kommunikáció 1. Mutassa be a belső kommunikációra jellemző konkrét szociokulturális elemeket, hozzon erre konkrét példákat. 2. Figyeljen meg a helyszínen konkrét példákat a non-verbális kommunikációra, és ezeket mutassa be. (gesztusok, proxemika, vizualitás, öltözet, stb.) 3. Készítsen rövid interjút a dolgozók körében és próbálja felderíteni, hogy milyen típusú konfliktushelyzetek adódnak a szervezetnél, és ezeket milyen módon kezelik, milyen eszközöket használnak. (T. Kilmann-féle konfliktuskezelési módok alapján) Explicit + tacit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, megfigyelés, mentori segítség
- 10. Egy lehetséges megoldás A tudásátadás – megosztás érvényesülése: Oktatási intézményen belül: 1. Építve a tanultakra – feladat kiadás, számonkérés 2. Célirányos felkészítés – mentori szerep Explicit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, mentori támogatás Cégen (intézményen belül): 1. Építve a látottakra, hallottakra, megtapasztalt dolgokra 2. Közös munka a munkatársakkal, mentorral 3. Folyamatos támogatás a mentortól Explicit + tacit tudás – személyes és írásbeli kommunikáció, megfigyelés, tapasztalat, csapat és projektmunka, mentori támogatás
- 11. Kezdeti tapasztalatok A hallgató részéről: vegyes tapasztalatok és élmények Mentor (a munkahelyen) részéről: bizonytalanság, kétségek Oktató/mentor (a képzőhelyen) részéről: egyensúlyoz
- 12. Kezdeti tapasztalatok Szereplő Tapasztalatok + - Hallgató elsősorban a tanultak alkalmazása jelent élményt - új tanulási folyamat ✓ a gyakorlat révén az elmélet könnyebb megértése – hatékonyabb tanulás ✓ sokan unatkoznak, és értelmesebb elfoglaltságra vágynak – tudásátadás akadozik ✓ Oktató/mentor (a képzőhelyen) a tudásmegosztás - új feladat ? ? időhiány – egyértelmű akadály ✓ tudatlanság, gyakorlatlanság, bizonytalanság - akadály ✓ Mentor (a munkahelyen) plusz energia, idő és felkészülés - akadály ✓ tudatlanság, gyakorlatlanság, bizonytalanság - akadály ✓ kialakulatlan elvárások és szabályok a jövőre - akadály ✓ szorosabb kapcsolat – bizalomépítés – tudásmegosztást támogatja ✓
- 13. Kihívások Új és eddig szokatlan kapcsolat az „oktatásban” (vállalati mentor, kollégák) – új tudásátadási megoldások szükségesek mindkét fél részéről Megváltozott viselkedés és elvárások az órákon – Z generáció, mozgalmasság, inger gazdag elvárások Megváltozott hallgatói kommunikáció - egymás között, oktatóval (információ, tananyag átadás) Vegyes (hallgatói összetétel) tudás és tapasztalat – tantermi elfoglaltság során nehézségek Fel kell nőni a feladathoz!
- 14. Köszönöm szépen a figyelmet!
Hinweis der Redaktion
- A tudásmegosztás gyakorlatáról sokat és sokszor beszélünk, de elsősorban a vállalaton belüli lehetőségeket szoktuk górcső alá venni. Ez alkalommal az oktatás szempontjából szükséges közelíteni a kérdést. Az oktatás hagyományos tudásátadási módszer, mely tekintettel az Y generáció utolsó éveire, és a Z generáció megjelenésére a felsőoktatásban, nem szolgálja a fiatalok tudásszerzését a hagyományos formában. A felsőoktatásba bekerülő fiatalok egyszerre vannak jelen mindenütt, és egyidejűleg akarnak elérni mindent, akkor és ott, amikor az igényük felmerül. Türelmetlenek, és a folyamatos on-line jelenlét más módszereket, eszközöket, magatartást igényel az oktatóktól is. Bár a kapcsolataik személytelenek, mégis mindig pontosan tudják, követik az ismerősök történéseit. Így a tudásmegosztás számukra mást jelent, más megközelítést és gyakorlatot igényel.
- A hagyományos oktatásban a szóbeli és írásbeli kommunikáció jellemző, melyet a duális képzésben résztvevő hallgatók az oktatási intézmény mentor pedagógusának segítségével gyakorolnak, célzottan a speciális oktatási formával kapcsolatos információk megszerzése, tudásmegosztása érdekében. Az egyéb oktatási, tudásmegosztási lehetőségek, mint a szerepjáték, csapatmunka, bemutatás, kevésbé gyakran használt módszerek, és csak az oktatói támogatás segítségével tapasztalhatók meg. Ugyanakkor a felsorolt lehetőségek egy munkahelyi környezetben azonnal és élményszerűen tapasztalhatók meg a hallgatók számára, tehát az ő elvárásaikhoz, világlátásukhoz, mindennapi szükségleteikhez sokkal közelebb álló megoldást jelentenek. Ezt a munkahelyi mentor segítségével tapasztalhatják meg.
- A felemlegetett szóbeli és írásbeli kommunikáció, mint tudásmegosztási lehetőség, addig amíg a hallgató a befogadó szerepét tölti be, passzív megoldás, mely nem hozza lázba a fiatalokat. Amikor az adó fél szerepét töltik be, átváltanak aktív tanulóba, de ma már ez sem a leginkább hatékony megoldás számukra. Az oktatási intézményben megtapasztalt egyéb tanulási, tudásszerzési, -megosztási lehetőségek hiába jelentenek aktív bevonódást, kevéssé rögzült és nem feltétlenül hosszú távon is maradandó élményt nyújtó megoldások. A csapatmunka sokszor visszaminősül individuálissá, mert a feladat kiírást és annak megoldásához szükséges teendőket on-line megosztják, de a tényleges munka individuális marad. Mindezeket a tudásmegosztó, tudásszerző lehetőségeket a hallgatók a munkahelyi környezetben saját tapasztalatukon át élik meg, valós bevonódás és élmény realizálódik, melynek eredményeként az igényeikhez, elvárásaikhoz sokkal közelebb álló tudásmegosztásban van részük. Teljesül a most azonnal, megélni, megtapasztalni elvárás. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni azokról a problémákról, melyek a döntésképtelenség, felelősségvállalás, előrelátás, stb. hiánya miatt jelentkeznek. Az a kérdés is megfogalmazódik, hogy a fordított mentorálás lehetősége milyen szinten és hogyan érvényesül. Azt mondhatjuk tehát, hogy a duális forma önmagában sokkal elfogadhatóbb tudásszerzés-megosztást jelent a fiatalok számára, mint a hagyományos oktatási módszerek.
- A duális képzés tudásmegosztási plattformjai a Probst-féle TM modell lépéseibe az ábrán látható pontokon építhető be, melyek közül a tudásmegosztás lehetőségeire fókuszál az előadás. Ennek a megoldási lehetőségei számos formában képzelhetők el, de valós tapasztalatok,- pro és contra - csak csekély mértékben érhetők tetten. Ezen tapasztalatokból egy rövid időre visszanyúló megoldást mutatok be a következőkben, mely a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karán egy pilot program keretei között indult el a tavalyi év szeptemberében. Így a tapasztalatok a hamarosan befejeződő első évről szólnak.
- A program indításakor alapvető tudásmegosztó eszköz a kézikönyv, mely a hallgatók számára a legfontosabb tudnivalókat, feladatokat foglalja magában. Ehhez kapcsolódnak a kiadott feladatok, azokról készült beadandó feladatok, beszámolók, melyek bár ugyancsak elsősorban szóbeli és írásbeli kommunikációt jelentenek, de valós tapasztalatokhoz, élményekhez kötődnek.
- Az általános feladatokhoz szükséges tudásszerzés, tudásmegosztás során explicit tudás elemek kerülnek előtérbe, mind a megszerzés, mind az átadás alkalmával. Kommunikálható, leírható, olvasható tudásszerzés zajlik.
- A gyakorlati jellegű feladatok, melyek már igénylik nem csak a kérdés-válasz, dokumentum olvasás megoldásokat, hanem a megtapasztalás, kipróbálás, megélés élményeit is, az explicit tudáson túl, tacit elemeket is magukban foglalnak, ellesett gyakorlatok, viselkedés, megoldások, stb. formájában. Ezt a tudásszerzés – átadás formát a munkahelyi környezetben a mentor támogatása segítségével kapják meg a hallgatók.
- Némileg leegyszerűsítve a helyzetet azt mondhatjuk, hogy a hallgatók az oktatási intézményben túlnyomóan passzív tanulás formájában elsősorban az explicit tudás megszerzésére kapnak lehetőséget. A munkahelyi környezetben az explicit tudás mellett sokkal nagyobb mértékben nyílik lehetőség tacit tudás elemek megszerzésére, mely köztudottan a mélyebb ismeretszerzés, rögzülés, könnyebb használhatóság lehetőségét teremtik meg.
- A kezdeti tapasztalatok a hallgatói beszámolók alapján vegyesek. Mivel nem elsősorban mérnöki munkáról van szó,és az érintett vállalatok a KKV kategóriába tartoznak, a munka nem mindig és nem feltétlenül szakmai feladatokat jelent. Vannak pozitív és negatív visszajelzések egyaránt. A cégek is most tanulják ezt a szerepet, a nagy terhelés miatt sokszor nincs idejük foglalkozni a fiatalokkal, és nem tudnak értelmes munkát adni számukra. A felsőoktatási intézmények mentor pedagógusai egyensúlyoznak a hallgatók és a cégek között, a helyzet nem egyértelmű.
- A legfrissebb tapasztalatok a visszajelzések alapján a táblázatban láthatók, mely egyértelműen jelzi, hogy a pozitívumok mellett sok probléma van még. Kétségtelen, hogy fontos a duális képzés bevezetése, nagyon sok olyan lehetőséget hordoz, mely a mai fiatal nemzedék (Y és Z) elvárásaihoz közel álló tudásmegosztás, tanulási lehetőséget jelent. Elbizakodottnak lenni, túlértékelni a helyzetet azonban nem szabad. Ne csak a nagy vállalatok és a mérnök képzés perspektívájából nézzük a helyzetet.
- A tanulság, hogy fel kell készülni minden szereplőnek, a képzésben a vállalatok kulcs szereplők, és őket fel kell készíteni erre a feladatra. Nem csak szakmailag, hanem emberileg és minden egyéb szempontból is. Azt is tudomásul kell venni, hogy a fiatalok számára hasznos oktatási, tudásmegosztási forma nem azonos a hagyományos megoldásokkal. A duális képzés beillesztése a hagyományos oktatási formába további kihívást jelent, a megváltozott tudásmegosztási megoldások odafigyelés, problémamegoldást jelentenek mind a hallgató-hallgató, mind a hallgató-oktató viszonyban. A feladathoz valamennyi szereplőnek fel kell nőnie.