A könyvnyomtatás kezdete. A sajtó kialakulása.

1. Csiszár Balázs
2016
EKE
Mozgóképkultúra és médiaismeret BA

2. 
Ahhoz, hogy az emberiség első könyve realizálódjon,
olyan eseménysorozatok következménye kellett, hogy
megtörténjen, mint például: iskolák, egyetemek
elterjedése, világi tudományok és műveltség
kiterjesztése, értelmiségi réteg gyarapodása, stb. Egy
szóval a társadalom nagyarányú változásokon ment
keresztül.
Könyvnyomtatás

3. 
A első könyv nyomtatása Johannes Gutenberg nevéhez
fűződik, aki már az 1430-as évek elején kísérletezett a
nyomtatással de azt csak az 1440-es
években teljesedtek ki.
Az általa készült kiadványok eleinte
kis terjedelműek voltak.
(kalendáriumok, búcsúlevelek,
latin nyelvkönyvek, imádságok)
És az első könyv….

4. 
1450-1456 között készült el fő műve az a biblia,
amely máig a legszebbként számon tartott nyomdai
mű.
A biblia, kézi festéssel gazdagon díszített,
42 soros mű volt, melynek globális következménye
lett, hogy találmánya a nyomda,
Európa számos országában megjelent.
Fő műve, a biblia

5. 
De ami talán a legnagyobb változást igényelte, hogy az
írás tudok létszáma megnövekedett és az írott szöveg
terjesztése szükségserűvé vált és ezzel már, a kézi
másolók nem tudtak lépést tartani. Ekkor vált fontossá
Gutenberg találmánya amivel, már nagy
példányszámban voltak képesek terjeszteni az írott
szöveget.

6. 
Évszázadokon át a nyomtatvány előállítása során a
legfontosabb munkamenet az ólombetűk előállítása és
azok kiválasztása volt. Ennek a dolognak az volt a
lényege, hogy azonos betűket, (Betűtípus) sokszorosan
tudják papírra vinni és ezekből szöveget alkotni, majd a
sajtón keresztül több példányszámban terjeszteni.
Szöveg…

7. 
És akkor már meg is jelent a nyomtatott könyv, ami
sokkal több helyre tudta eljuttatni az információt vagy
akár a tudás azon részét, ami papíron van, ezzel a
műveltség is egyre több helyen mutatkozott. És ez a
mai napig igényeltetik is, hiszen politikai, társadalmi,
kulturális vagy a vallásos mozgalmak ezen keresztül
terjesztik nézeteiket a „sajtó” segítségével.

8. 
(Bár a mai világból kiindulva és vagy, a jövőbe
tekinteni az online felületek vagy maga az internet, a
digitális megjelenítők segítségével egy idő után talán
háttérbe szorítja majd a nyomtatást és interneten
keresztül történik majd a terjesztés.)
(egy esetleges jövő)

9. 
Viszont mielőtt tovább haladnánk….
Fontos megemlíteni egy másik „eszközt”, ami
felváltotta a pergament, és ami nélkül nem biztos, hogy
ilyen egyszerű lenne terjeszteni és nagy számban
előállítani az írott, vagyis a nyomtatott szöveget.
A papír

10. 
Ez pedig a papír, ami kínai föltalálását követően először
Keleten terjedt el, majd arab közvetítéssel Észak-
Afrikán át spanyol közreműködéssel jutott el Európába.
Az első papírmalmok a mór (1140), majd a keresztény
(1260) Spanyolországban működtek. Magyarországon a
külföldről behozott papír használata az 1310-es évektől
kimutatható, az első saját előállítású papírmalom
működése az 1530-as év előttről ismert.

11. 
A legfontosabb előnye a papírnak az az, hogy olcsó
előállítani könnyen kezelhető, valamint mindig azonos a
mérete. Viszont kicsi ellenállósága miatt akkor még csak
egyszer tudták azokat felhasználni. Napjainkban viszont már
erre a célra fent tartott Újrahasznosító Üzemek vagy akár a
radír segítségével képesek vagyunk többszöri felhasználásra.
A papírnak két változata létezett az írás számára készített
egyenletes vastagságú és enyvezett, viszont drágább,
valamint a vékonyabb nyomópapír, amelyet simítottak és
nem enyveztek és az előzővel szemben olcsóbb is volt.
A papírgyártáshoz igen sok víz kellett és erre, mint
hajtóerőre is szükség volt a gyártási folyamatban, ezért a már
említett papírmalmokat folyók mellé építették.

12. 
Miután megjelent ez az új információhordozó, a
nyomtatás rendkívül gyorsan terjedt el Európában,
legelőször Olaszországban. Mai ismereteink szerint
1500-ig 18 ország 260 városában 1125 nyomda
működött és az általuk megjelentetett művek száma
40.000 körülire tehető.
Elterjedés

13. 
A hazai könyvnyomtatás már igen korán a 15.
században két nyomdában történt,(Buda, Pozsony)
Ezzel megelőzve jó néhány európai országot.
Rövid életű volt az „ősnyomda” nálunk, ami csak a 16.
században teljesedett ki ismételten. Akkor viszont már
a királyi Magyarországon 29 nyomdahely volt, de abból
csak 18 volt aktív.
Magyarországon

14. 
A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott
még a rotációs gép feltalálása is. A találmány a sajtó
szerepének addig elképzelhetetlen növekedéséhez
vezetett, hiszen a kinyomtatható példányszámot
megsokszorozta, ami óránként kb. 4000 példány
jelentett és ezután a sajtó tömegkommunikációs
eszközzé vált.
A rotációs gép szerepe

15. 
A könyvnyomtatással párhuzamosan annak
kiterjesztett változata a sajtó is fokozatosan fejlődött.
Sajtó

16. 
„referáló sajtó”- korszak (1609-1780)
Csak híreket tartalmazott, melyet inkább az arisztokrácia és a
nagypolgárság olvasott.
„vélemény sajtó” - korszak (1780-1860)
A polgárság, középrétegnek készülő véleményeket tartalmazó
újságok voltak.
„tömegsajtó” - korszak (1860-tól napjainkig)
Középrétegnek íródott, tartalmilag széles spektrumú. Bele
tartozott, tartozik a hír, reklám, vélemények összessége.
Korszakokra bontva

17. 
Az első újság úgynevezett kéziratos újság volt, amely
13. században, Angliában jelent meg.(News Letters)
Csak hírközlő leveleket tartalmazott.
1609-ben, Strassburgban jelent meg az első rendszeres
újság, melynek stílusa „referáló” volt.
Vissza a kezdetekhez..

18. 
A sajtószabadság, amikor valaki a saját nézeteit,
meglátását, gondolatait vagy eszméit hirdetheti a
hírközlés segítségével bármiféle előzetes hatósági
vizsgálat, korlátozás vagy valamilyen engedély
hiányában.
A mai napokban az egyik legfontosabb
megnyilvánulása a sajtószabadságnak az az internet.
„Sajtószabadság”

19. Az első sajtószabadságot 1695-ben Angliában jegyezték
fel, melyet Magyarország csak
az 1848-as szabadságharccal
vívta ki magának.

20. Köszönöm a figyelmet…