Bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.

Felfedezések É-Amerikában

• XIX. Században ismeretlen az Északi-partvidék, Kordillerák-területe és a Mississippitől
nyugatra levő területek
• David Thompson prémvadász Felső-tó, Winnipeg-tó, Mississippi forrásvidéke,
Missouri felsőfolyása, Sziklás-hegység (Brit-kolumbiai területe), Athabasca folyó felső
folyása
• Lewis és Clark 1810-es évek K-NY irányban elsőként keresztezik É-Amerikát
– Útjuk: Átszelik a prérit Missouri forrásvidéke Columbia-folyó
Columbia torkolata

• Fremont expedíciója 1840-es években a Sziklás-hegységben
• Átjárók utáni kutatás lévén feltérképezik a Sziklás-hegység egészét
• Kaliforniai aranymezők miatt tömegek indulnak meg nyugati irányba
• 1860-70-es évek John Wesley Powell Colorado kanyonjának felfedezése és
indiánok körében megfigyelések
• 1870-es években Alaszkában is aranyláz felfedező expedíciók

Térkép Fremont felmérései alapján

5. gyakorlat - 2012.11.26. 1.oldal


John Wesley Powell első táborhelyének fényképe 1889-ből

John Wesley Powell rajzai a Colorado Canyonjainak felfedezéséről



Felfedezések D-Amerikában

• XIX. Században Brazília elszakad Portugáliától nyugodt helyzet, felfedezések
megindulása
• Spix és Martins – 1810-es évek vége, botanikai, néprajzi kutatások Brazil-felvidéken
• Pöppig– 1820-30-as évek, Chile területén növénytani, állattani vizsgálatok
• Wallace – 1840-50-es évek Rio Negro folyó tanulmányozása
• Musters – 1860-70-es évek Patagónia végigjárása
• Reiss és Stübel – 1870-es években Andok vulkánjainak felkeresése

1817 és 20 között Spixx által gyűjtött rovarok
(Die Zoologische Staatssammlung München)



Eduard Friedrich Pöppig könyve utazásairól

Eduard Friedrich Pöppig
(1798. július 16.–1868. szeptember 4.) német botanikus, zoológus és felfedező



Alfred Russell Wallace térképe a Rio Negro
d Negro-ról

George Chaworth Musters



Wilhelm Reiss és Moritz Alphons Stübel

Felfedezések Ausztrália és Óceánia területén

• XIX. Században fedezik fel Ausztrália belsejét és a környező szigetvilágot is
• 1788-ban megalapítják Sydney ősét, mint fegyenctelep
• 1813-ban átlépik a Kék-hegységet is
• 1820-as években Murray-Darling folyók síkságának bejárása
• 1840-es évekre Mitchell útjaival lezárul a Keleti rész felderítése

• 1830-as években Adelaide (Murray-tork.) megalapítása
• Edward John Eyre behatol északi irányba a kontinens belseje felé felfedezik a
Flinders-hegységet Eyre-tavat próbál eljutni szárazföldön DNY Ausztráliába
• Leichhardt – 1840-es években átszeli a Queensland-hegységet
• Gregory – 1850-es években Nyugat-Ausztráliában folytat felfedező tevékenységet
majd később átszeli a kontinenst Victoria-folyó és Brisbane között
• Burke és Wills– 1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria-
öbölig
• John McDouall Stuart– Adelaidetől – Arnhemig szeli át 1862-ben
• 1870-es évektől távíró vonal kialakulása kontinens belseje teljesen feltárulkozik



Ludwig Leichhardt (1813-1848) botanikus útja

Ludwig Leichhardt, 28 May 1846
by Isobel Fox pencil drawing



Augustus Charles Gregory (1819-1905)
Nyugat-Ausztrália felfedezője

John McDouall Stuart
(7 September 1815 – 5 June 1866)



Robert O'Hara Burke és William John Wills
1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria-öbölig



• Kreuzerstern és Bellingshausen (oroszok) 1810-1820-as években – Tuamotu és
Tabuai-szigetek feltérképezése
• 1820-as évek végén D’urville Melanézia és Polinézia szigeteinek felkutatása,
végleges helyének megállapítása
• 1830-as években Fitzroy és Darwin az atollok keletkezésének vizsgálatai
• Bíró Lajos XIX – XX. Század fordulóján 7 évet tölt el Új-Guineában zoológiai és
néprajzi leírások

Sarkvidékek felfedezésének története
(Északi-sarkvidék)

• Előzmények:
– Normann tevékenységek X-XI. században
– ÉK-i és ÉNY-i átjárók keresése
– Gyezsnyev, Bering és Cook utazásai
– Északi sarkvidék szíve a Jeges-tenger
– Év nagy részében jég fedi, nyáron lazul meg csak

• 1810-es évek végén indul meg a felfedezéstörténet
• 1850-es évekig az ÉNY-i átjáró keresése
– 1818-ban két expedíció (sikertelen) William Edward Parry és John Franklin
részt vesz ezeken
– 1819-ben újabb megbízást kapnak ÉNY-i átjáró megtalálására 2 külön úton
indulnak el
Parry – tengeren (Baffin-öböl Lancester-szoros megtalálása Melville-
szoroson áthajózik Melville-szigetnél befagy (áttelel) jégtorlasz a Banks-
szigetnél – visszafordulás)
Franklin – szárazföldön Hudson-öböl nyugati partjáról indul Athabasca-tó –
Nagy-rabszolga-tó Jeges-tenger (Coppermine-folyónál éri el) csónakon indul
kelet felé (rossz körülmények közepette hazatér Angliába)
• 1821-ben Parry újabb sikertelen expedíciója
• 1824-25-ben Parry, Franklin és Beechey túrája
– Parry Lancester-csatornán át
– Franklin – Kanadán keresztül
– Beechey – Bering-szoros felől
• Csak részsikerek vannak

• Szünet áll be az ÉNY-i átjáró keresésében
• Parry közben Északi-sarkra akar eljutni
– Szán közlekedés jól lehet vele közlekedni a jégen és a rianásokon is
– 83°-ig jut el – onnan gyorsabban úsznak a jégtáblák D-re, mint haladt előre
• 1820-as évek végén John Ross próbálkozása ÉNY-i átjáró megtalálására
– Útja részben megegyezik Parry-vel befagy 4szeri áttelelés
– Unokaöccse James Clark Ross megtalálja az Északi mágneses sarkot
(Boothia-félszigeten)



• Franklin 1845-ben indul meg két hajóval ÉNY-i átjáró felé sikertelen Franklin
meghal utolsó írásos emlék Vilmos-király szigetét megtalálják
• Franklin után kutató csoport feltárja az Északi szigetvilág nagyrészét 1848-59 közt és
felfedezik az ÉNY-i átjárót is!!
– Felfedező: MacClure (hajó neve Investigator)
– Bering-szoros felől 1850-ben befagy a Banks-szigetnél ráeszmél, hogy itt
fagyott be Parry is
• 1850-ben Kane amerikai orvos expedíciója Wellington-csatorna Devon-sziget
ÉNY-i sarka
– Nyílt sarki tenger hipotézise: nyáron minden jég elolvad és nyílt tenger van
– Kane másik útja: Baffin-öböl Smith-szoros Kane-öböl (nyílt vízre bukkan)
• 1875-ben Nares eléri Grönland és Ellesmere-sziget közt a Jeges-tengert egyik
kísérője szánutazásokat tesz túljut a 83°-on és csak jeget és havat lát összedől a
Nyílt sarki tenger hipotézise
• 1872-74 – Osztrák-Magyar Monarchia szervezésében Északi-Sarki expedíció
– Vezető: Julius Payer, egy magyar - Dr.Kepes Gyula, hajó neve: Tegetthoff
– Cél az ÉK-i átjáró áthajózása
– Befagynak Novaja-Zemljánál sodródás Észak felé
– 1873 nyarán jutnak el Ferenc József-földre
– Körbejárják, nem szabadul a hajó
– Szántalpas hajóval jutnak vissza Novaja-Zemljára
• Adolf Erik Nordenskiöld (svéd) 1878 júliusában elindul ÉK-i átjáró áthajózására –
befagy 180 km-re Bering-szorostól köv. nyáron bejut a Csendes-óceánra
• Nordeskiöld befagyása idején New York Herald kutatót küld utána (2 feladat:
Nordenskiöld megtalálása és Északi-sark felkutatása)
– De Long amerikai kutató Jeanette nevű hajóval
– Értesül, hogy Nordenskiöld jól van Északi-sarkra koncentrál
– Befagy a Jeanette a Bering-szorostól nem messze É-ÉNY-i irányba sodródik
és összeroppan az Új-Szibériai szigeteknél
• Grönlandon eszkimók körében elterjedt – Grönland belsejében nincs összefüggő hó
és jégtakaró
• Nordenskiöld is hisz ebben, vállalkozik a sziget átszelésére



– 1880-as évek elején Nyugat-Grönlandról indul
– 120 km-re nyomul be
– Sikertelen, mivel muszáj visszafordulnia
• Fridtjof Nansen, norvég vállalkozik Grönland átszelésére
– 1888 júliusától-októberig Kelet-Nyugat irányban
– 500 km-es utat tesz meg
– Sikeres bebizonyítja, hogy összefüggő hó és jégtakaró fedi a szigetet!
– JEANETTE-ről származó nyomok Grönland partjainál Nansen végigköveti a
JEANETTE nyomvonalát
– 1893-96 –ig FRAM nevű hajó
– Norvégia Új-Szibériai szigetek (befagy) sodródik (2év) 83° túllépése
(nem jutnak el) szánon, úszójégtábláról indul tovább 86° elérése

• Versengés indul az Északi-sark eléréséért
– Andreé első sarki repülés (léggömbbel) 1897-ben Svalbard-ról –
meghalnak
– Cagni, olasz szakaszos szán expedíció (élelem utánpótlás előre megoldva)
pár km-lel megdöntik Nansen rekordját
– Roald Amudsen, norvég 1903-1906 első expedíciója átszeli az ÉNY-i
átjárót, GJÖA nevű hajójával (Baffin-öböl – Lancester-szoros – Vilmos-király
sziget – Bering-szoros – San Fransisco)

• Robert PEARY, amerikai
– 1887-ben már Grönlandon jár – jég tanulmányozása, átszeli ő is a szigetet
– Útjait a: Baffin-öböl Kennedy-csatorna CAGNI féle szakaszos szán
expedíció útján folytatja leírja, hogy Grönlandot északról is tenger határolja
megállapítja, hogy Grönland sziget
– 1906-ban 6. útján majdnem eléri a sarkot (rianás miatt meghiúsul az élelem
utánpótlás)
– 1908-ban a 7. útján Grant-földön telelnek - szánexpedícióval indulnak
tavasszal 1909. április 6-án 89°57’-et mérnek elérik az ÉSZAKI-SARKOT

Robert PEARY



Az Antarktisz és a Déli-sark felfedezése
sark

Előzmények:
• Terra Australis problémájának megoldása Cook által
• Bellingshausen, orosz kutató még szűkebb körben hajózza körül a kontinenst
• XIX. Század során egyre több expedíció látja meg a területet
• James Clark Ross 1840 1840-es években Új-Zéland felől érkezik keresi a mágneses
déli-sarkot Ross-tenger Ross-jég
tenger Ross-sziget Erebus és Terror vulkánok
feljegyzése
• Challanger expedíció óceánok élővilágának kutatása 1874-ben

• 1895-ben Borchgrevnik, norvég felfedező lép először a felszínére Dél
ben Dél-Viktória földön
• 1897-99-beb Belgica nevű hajón Adrien de Gerlache vezetésével feltérképezik a
beb
Graham-földet első áttelelők is a déli
déli-sarkvidéken
• 1899-ben Borchgrevnik második útján már a kontinensen telelnek át először
ben

• Robert Scott, angol felfedező megjelenése XX. S Század elején 1901-1904 két tél
eltöltése Ross-sziget déli oldalán (kísérője Ernest Shackleton)
sziget
• Ernest Shackleton 1907-1909 saját expedíció – kísérlet Déli-Sark megtalálása –
Sark
feljut a belső antarktikus fennsíkra – eléri a 88°-ot
• 1910-ben Scott és Amudsen egyszerre indulnak a Déli-sark meghódítására
ben sark
– Amudsen Ross-jégen telel
Ross Queen Maud-hegység fennsík 1911.
december 14-én éri el a sarkot
én
– Scott Shackleton útját követi egy hónappal később éri el a Déli Déli-sarkot,
hazafelé meghalnak
Shackleton 1914-17-ig szerencsés expedíció – ENDURANCE nevű hajóval
ig jégbefagyás –
Elefánt-sziget – Dél-Georgia-sziget
sziget



Felfedező és kutató utazások
– felfedezések főleg a szárazföldek belsejében
– tudományos megismerést szolgáló utazások
– kutató expedíciók

Társadalmi háttér

– Gyarmatok szerepe: nyersanyagok szállítói, gyáripari termékek piacai
– felfedezés, hódítás területi kutatómunka
– felfedező- és kutatóexpedíciók sokasága természettudományokra pozitív
hatás, kutatások specializálódást segítik
– eredmények a gazdasági életben hasznosulnak profitot növelnek termelést
szolgáló tudományokat támogatja a tőke
– felfedező expedíciók folyamatosan csökkennek, kutató tevékenység nő a
század folyamán

XIX. sz. első fele: tudományágak szétválása, ismeretek gyarapodása analízis - természeti
jelenségeket elkülönülten szemléli, egyre apróbb részleteket vizsgál

Okok:
– előző korokban a természettudományok leíró jellegűek
– leírt jelenségek területi elterjedésének es területi különbségének ismerete
gyarapodott térben együttlevő jelenségek kölcsönös összefüggésére az
utazók jönnek rá először
-otthon dolgozó tudósok tudományágak elmélyítése, jelenségek eredetét,
fejlődését vizsgálják fejlődés torvényeinek vizsgálata, megismerése
– fejlődés egyetemes elvének felismerése
– nem a jelenségek térbeli kapcsolata, kölcsönös viszonya a kutatás tárgya,
hanem külön-külön időbeli kiterjedésük
– jelenségcsoportok szerint differenciálódó tudományágak - természeti
földrajz mint egységes tudomány megszűnik
– ágazatok szétválása a kutatóexpedíciókon : specialisták egyidejű tevékenysége
külön írják a megfigyeléseket,
–
egyes fejezetek izoláltak: geológia, meteorológia, növénytan, állattan, kartográfia

„kivételes” utazók is vannak: érdeklődés és képesség a jelenségek összefüggéseinek
észrevételére, környezet, mint táji együttes szemlélésére

XIX. sz. második fele:
újjászületett természeti földrajz kibontakozása feladatának, tárgykörének, vizsgálati
szempontjának tisztázása
– -elterjedéstan: csak a hol? kérdésre adjon választ
– térkép minden más kifejezési formát –pl. leírást - feleslegessé tesz
– geodézia es kartográfia megoldja földrajznak így nincs helye
földrajz=topográfia



- új vélemények az elterjedéstan mellett: földrajz okozati kapcsolatok,
kölcsönös összefüggések tudománya
– egyes jelenségekkel ne foglalkozzon -pl. légkör jelenségei- csak közöttük levő
összefüggésekkel - kapcsolattudomány
- legtúlzóbb vélemény: földrajz a földi tudományok felett áll, arra hivatott, az
elavult filozófia szerepét vegye át

Földtudományoknak olyan ágai fejlődtek ki, pl. geológiából - geomorfológia, meteorológiából
- klimatológia, amelyek egymás felé közelítettek fokozatosan új természeti földrajz alakul ki
- egyes folyamatok elszigetelten nem értelmezhetők, más folyamatokkal mutatkozó térbeli
kapcsolataikban is meg kell vizsgálni:
– általános természeti földrajz --- emberföldrajz belőle sarjad ki

Földrajz tárgya alapján történő elkülönítése más tudományoktól
-regionális keret legfőbb cél valamennyi ott előforduló jelenség kölcsönös összefüggéseinek
megállapítása
jelenségek kölcsönhatásaik alapján regionális téregységekre bonthatók egyedi jellegük
alapján
súlyponti eltolódás az általános földrajzról a leíró földrajz felé
-regionális téregység olyan vizsgálati tárgy lett, amivel más tudomány nem foglalkozik
ilyen típusú kutatások nélkülözhetetlenek
- túlzó nézet: általános földrajzot a geográfiából kirekeszteni

Karl Ritter 1779-1859
- Humboldt fiatal kortársa
- Berlinben egyetemi tanár
- történeti alapképzettségű, földrajzi ismereteket államismékből nyeri
- modern földrajz egyik megalapítója
1817: „Földrajz, a természethez és az emberi történethez való
viszonyában”
•leíró földrajz csak a földfelszínre terjed ki - világrészekre, kisebb téregységekre tagolja
természet és emberi történet kölcsönhatásainak vizsgálata
folytonos és mindenütt jelenlevő befolyás elemzése, amelyet a természeti környezet népek,
államok, emberiség történetére gyakorol
Ritter határozott feladatkört jelölt ki a leíró földrajznak: természeti
környezet programszerű figyelembe vétele
saját programját a maga által kijelölt szinten nem tudja megvalósítani
Johann Gottfried Herder (1780-as évek) felfogása a természet és a történelem kapcsolatáról:
a történelem az emberiség fokozatos nevelődése a humanizmusra
Ritter: a Föld az emberiség nagy nevelőháza
természeti hátasokat térképről „olvassa le” egy terület fejlődésének legfontosabb tényeit
„kihámozta” azok környezetben rejlő okát bizonyította barmi áron minden földi egységnek
más előre elrendelt szerepe van az emberiség nevelésében
determinista milliőteória beágyazódott a teleologikus szemléletbe: természeti
sajátosságok



teleológia: szó szerinti értelmezésben „a célok tana”, a dolgoknak a cél szempontjából való
fölfogása, az a felfogás, hogy bizonyos dolgok egy bizonyos cél elérése érdekében, azokat
szolgálva jöttek létre vagy léteznek.

A természeti jelenségek célszerűségéről, célirányosságáról szóló
idealista filozófiai felfogás; a természet és a társadalom mozgása
eleve meghatározott, valamilyen külső szellemi erő által megjelölt cél
irányába halad; isteni gondviselésbe vetett hiten alapul, tudományos
kutatással még fel nem tárt területeket isteni teremtés és irányítás
segítségével magyarázza.

A teleológia (gör. telosz = cél + logosz = tan) a célról és célszerűségről
szóló tanítás, mely szerint az emberi (antropocentrikus
teleológia), a természeti és a történelmet is célok határozzák meg,
irányítják. A céltételező lehet maga az ember, de lehet egy világon
kívüli lény (transzcendens teleológia), vagy éppenséggel a dolgokban
lévő lényeg (immanens teleológia).

Ritter tanítványai elvetik a teleologikus szemléletet
Részproblémák megoldása
fejlesztik a kölcsönös összefüggések vizsgálatát, természeti ismeretük bővebb
természetföldrajz szükségességére ébrednek rá

újjászülető természeti földrajz első ága: geomorfológia

felszíni formák kapcsolata
– a belső erőkkel
– kéreg kőzetanyag felépítésével
– kéreg szerkezetével

genetikus alapokra helyezkedő geomorfológia első művelői geológusok földrajztudomány
erősen geológiai beállítottságú

Eduard Suess (1831-1914)
osztrák geológus
Az Alpokból és Afrikából származó fossziliák alapján felvetette: valaha
egy belső tenger volt Laurázsia es a Gondwana II-t
(jura) alkotó kontinensek között
Föld e két kontinense egyetlen szuperkontinensként létezett, melynek
neve Pangea
1885: A Föld arculata c. könyvében kifejti erre vonatkozó biológiai,
paleontológiai és sztratigráfiai érveit
nem jutott el a kontinensvándorlás eszméjéhez, mivel a Föld
zsugorodását tételezte fel:
Föld térbelileg differenciált zsugorodási üteme miatt a kéreg egyes területei mélyre
süllyedtek, míg mások szárazulatok maradtak
- megalkotta a Gondwana, a Tethys-tenger nevet , a bioszféra kifejezést



Ferdinand Richthofen (1833-1905)
geológusból lett geomorfológus hatása a legnagyobb a földrajztudomány
továbbfejlődésére
1883: „A mai földrajz feladatai és módszere”

A földrajz a földfelszínnek és vele okozati összefüggésben álló dolgoknak
es jelenségeknek a tudománya
történeties jellegű tudományból természettudománnyá válik a földrajz

Földrajz feladata, tanulmányozás köre:
- felszín formakincse
- kőzetanyag szerinti tagozódása - kettő összefüggése
hatásuk a légkör
az élővilág
az emberi kultúra jelenségeiben
egyirányú hatások helyett kölcsönhatás
Richthofen elismeri az általános es leíró földrajzot
Általánost tartja magasabb rendűnek: ez jut el a törvényszerűségek megállapításáig
-mai geomorfológiától eltérő vonás: erősen támaszkodik a geologiara, vegső célja a geológiai
folyamatok magyarázatához ad segítséget
Selyemút ("Seidenstrase", "Seidenstrasen") elnevezést először Richthofen használta 1877-
ben Kína c. művében
-bejárta az Észak-kínai-alföldet, Kína belső tájait, a löszvidékeket,tanulmányozta a lösz
morfológiáját

William Morris Davis (1850-1934)
1912: „A földfelszíni formák magyarázó leírása”
-formakincs első rendezője elsődleges kategóriákat exogén erők
szerint állapítja meg
-külön kategória pl. folyok, gleccserek, szél felszínalakítása során
kialakult formák
-csoporton belül további formákat a működés által elért stádiumhoz
igazítja
-belső erőktől függő szerkezet
Exogén folyamatok a légköri jelenségektől függnek:
klimatológia
ugyanolyan fontos, mint a geológia

Megfogalmazza a ciklustant: minden lepusztulási folyamat
eljut valamilyen végső stádiumig, majd az egész folyamat
megismétlődik, ha a belső erők új térszíni egyenetlenséget
teremtenek
erózióciklus – ma tudjuk, csak a folyóvíz eróziójával
kapcsolatos folyamatoknál igaz
- sokfele erőhatásra jönnek létre a formák - erőhatás
szerinti csoportosítás
Túlhaladott - ma: formákból indul a rendszerezés



Klimatológia - művelői elsősorban meteorológusok
Fejlődése a meteorológiával párhuzamos, eredményeit geográfia igénybe veszi
hatása a földrajz minden ágában növekvő
Humboldt: izoterma fogalmat vezeti be megkülönbözteti a szárazföldi - tengeri, hegyi -
síksági klímát

Vladimir Köppen (1846-1940)
klímahatárokat hőmérsékleti és csapadékértékek kombinációja adja
5 főöv:
A = trópusi öv
B = száraz öv
C = meleg mérsékelt öv
D = boreális öv
E = poláris és magashegységi éghajlat



Növényföldrajz - művelői ma is botanikusok
Humboldt jelzi kezdetét: vegetáció tájképi jellegre hasonló - pl. esőerdő, szavanna –
egységeinek megkülönböztetése
Növényökológia: éghajlathoz, talajhoz való alkalmazkodás alapján növénytársulások:
ökológiai növényföldrajz

Talajföldrajz
Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev (1846-1903)
-talajok vizsgálatát egyoldalú kőzettani alapról klimatológiai-biológiai alapokra helyezi
először a feketeföldről fedezi fel, hogy elterjedése nagy éghajlati, egyben vegetációs övekkel
esik egybe
1883: talaj es növényzet közötti kölcsönhatás
1879: talajrendszertan talajok természetes rendszertanán alapul
szilárd kéreg, légkör, élővilág kölcsönhatása
- talajok övezetes elhelyezkedése

Az emberföldrajz kialakulása

1. fejlődési vonal
-XIX. sz. első fele: közgazdaságtanban megjelenik a természeti környezet egyes hátasainak
hangsúlyozása
– földrajzi fekvés – kereskedelem
– talaj minősége – mezőgazdaság
– domborzat, vízhálózat, éghajlat, talaj gazdasági jelentősege

-kapitalizmus árutermelő jellege kereskedelem kiemelkedő jelentősegű
-gyarmatszerzés, tőkekivitel szükséges mezőgazdasági, ipari
ágazatok területi eloszlásának, országok termelési sajátosságainak ismerete: kereskedelmi
földrajz; gazdasági földrajz;

1867: Karl Andree: „ A világkereskedelem földrajza”
1882: Wilhelm Gotz értekezése a gazdasági földrajz feladatairól
tények regisztrálása
„gazdasági földrajz” fogalom először jelenik meg
hol? lokalizált gazdasági statisztika
termelés térbeli különbségeit csupán leírja
természeti környezet egyirányú hatása
közgazdaságtannal szoros kapcsolat nem alakul ki

2. fejlődési vonal
Richthofen-féle természeti földrajzból indul
gyakorlatias gazdaságföldrajzzal szemben
elméleti fejlődés is jelen van
földfelszínnel, vele okozati kapcsolatban álló jelenségek emberi
tevékenységek vizsgálata: emberföldrajz



Friedrich Ratzel (1844-1904)
Anthropogeographie (1882)
Politische Geographie (1897)
-emberföldrajz természeti földrajz egy ága
-feladata: földfelszínből kiinduló hatások vizsgálata, amelyek
emberi-társadalmi jelenségek felé irányulnak
miliőteória, alaposabb természeti ismeretekkel
földrajzi determinizmus természeti környezet túlértékelése,
társadalmi-gazdasági hatótényezők mellőzése
politikai földrajzi művében is megjelenik

Paul Vidal de la Blanche (1845-1918)
-túlzott determinizmust elveti
-fő feladatnak tekinti: környezet és társadalmi jelenségek konkrét
összefüggéseinek megismerését
megoldási mód: regionális kutatás – tájmonográfia
súlypont általános földrajzról leíró földrajzra helyeződik át
Ezen irányzatok mellett új felfogás jelenik meg: az emberföldrajz is
foglalkozzék tárgyi valóságokkal
képviselői: Vojejkov, Schluter, Brunbes

Új felfogás gondolatmenete:
Földrajz = természeti + társadalmi földrajz
természeti :tárgyi valósággal
társadalmi: egyoldalú hatásokkal foglalkozik (természeti folyamatok emberre gyakorolt
hatásai)
emberföldrajz is tárgyi valósággal foglalkozzon: magával az emberrel, mint felszínt
benépesítővel, emberi alkotásokkal (szántóföldek, utak, települések), amelyek a táj részei:
műtáj keletkezése, fejlődése
Fő kérdés: hogyan hat az ember a környezetre? ratzeli gondolat megfordul
Különböző irányzatok az emberföldrajzon belül túlzó morfológusok, kölcsönhatás kutatók

Új irány: a környezet kényszer helyett lehetőségként jelenik meg
posszibilizmus: a tényezők közül csak egy a természet
lehetőségeket kínál a társadalom, az egyén számára
-milyen módon tud élni egy adott társadalom a természeti környezet nyújtotta adottságokkal
- a kulturális szint, a szellemi örökség határozza meg
-az ember, a természeti lehetőség adta korlátok között alkalmazkodik környezetéhez, a
természetet saját szükségletei szerint átalakítja,
minél magasabb szinten áll egy társadalom, annál szélesebb a lehetőségek köre, kisebb a
természeti tényezők szerepe



Leíró földrajz
-korszakokon áthaladva mindig létezett,
tartalma, földrajztudomány egészéhez való viszonya változott kozmográfiák, államismék,
történeti színezetű leíró földrajz, tájmonográfiák
-térbeli kereteken belül vizsgálódik: -döntő az elhatárolás kérdése:
tájelhatárolás elveinek kidolgozása,
Föld tájrajzi tagolása
tájrendszertan
tájövek - éghajlati-növényföldrajzi alap
Két nagy jelentőségű, többkötetes munka:
1920-as évek -Vidal és Gallois szerk. :„Geographie universelle”
- Klute szerk.: „Handbuch der Geographischen Wissenschaft”


Bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

Empfohlen

Empfohlen

Weitere ähnliche Inhalte

Mehr von Karesz Kovacs

Mehr von Karesz Kovacs (6)

Bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat