Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgálatában

1. Mitől interaktív a pedagógia?
IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgálatában
Hülber László
ELTE PPK – Neveléstudományi Intézet – Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Kőbányai Pedagógiai Napok – 2015.03.09

2. Interaktivitás fogalma
„…rendezett információk befogadásának aktív
folyamata, amelyben a befogadó fél a
befogadás során döntéseket hoz, ezt a
közvetítő felé visszajelzi, és a folyamat ennek
megfelelően, változásokkal halad tovább.”
(Wikipédia)

3. Értelmezés a pedagógiára
• A felhasználó: tanuló
• Rendszer, program: tanár
• A tanulás interaktív folyamat
• Akkor lehet az, ha nem egyirányú az információ
áramlás - döntést, cselekvést vár vissza
• Ennek eredménye visszahat a pedagógusra
• Ez alapján határozza meg a következő akciót

4. Folyamatábrán
Interaktív tartalmak folyamatábrája (Kőfalvi, 2006)
Interaktivitást mellőző folyamatábra (Hülber, Lévai és Ollé, 2014)

5. Kinek az aktivitására épül az oktatási
rendszerünk ?
• Essie, 2011 kutatás (Hunya, 2013)
• 27 ország
• Mo.: 1395 fő 4.o, 8.o és középiskolás tanár
• „Magyarország a tanári kérdőívek alapján a
tanulóközpontú pedagógiai módszerek hazája. A
szakképzés kivételével minden csoportban első
helyen állunk.”
• A diákok megítélése mást mutat:
középmezőnyben és az EU átlag alatt vagyunk

6. Mit várhatunk a technikától? (Ollé, 2014)
• Az információhoz időtől és tértől való független
hozzáférése komoly ígéreteket sugall:
– többet fogunk tanulni
– az információkkal való interaktív kapcsolat
• Nem ezt történt:
– Nem tanulunk többet
– Információt szeretünk szerezni
– viszont megosztani, létrehozni, nyilvánosan értékelni, érdemben
diskurzust folytatni nem

7. Mit várhatunk a technikától az iskolában?
• Önmagában semmit
• Ollé (2014):
– „a lényegét érintetlenül hagyta a technológia”
– „a meglévő oktatási kultúrát konzerválja”
• Közeg lehet digitális, de ez egyáltalán nem jelent
(tanulói) aktivizációt (Z. Karvalics)
– ipari korszak kommunikációs mintázata
– passzivitás

8. Mit várhatunk a technikától?

9. Hogyan várjuk el a technológia használatát a
pedagógusoktól?
• Pedagógusok IKT kompetenciájával szembeni
elvárások felértékelődtek (ISTE, 2011)
– IKT eszközökkel kapcsolatos ismeretek
– Technológiában bővelkedő (munkahelyi környezetet
szimuláló) tanulási környezet biztosítása
– Az osztálytermi munka szervezésére, a tanulók
értékelésére, az oktatás adminisztrációjára IKT-
használat
– Folyamatos önképzés
– Digitális állampolgárságra (Lévai, 2013) nevelés tanári
példamutatással

10. NAT-2012
• Integrált formában értelmezi a digitális
műveltség területét
– transz-diszciplináris, a tantárgyak mindegyikében
jelen lévő tartalomnak tekinti az informatikai
kompetenciát
– Minden műveltségi területen megjelenő IKT szerep
– Informatika órák drasztikus lecsökkentése
– „Learning to use” helyett „Using to learn” koncepció

11. Mit feltételezünk a diákokról?
• Magas IKT műveltséget
ACER (2012):
• Az IKT műveltség az a konstruktum, amely a tudásalapú
társadalomban való hatékony részvétel érdekében
– az infokommunikációs eszközöknek és hálózatoknak a
magabiztos használatát jelenti,
– melynek során az egyén meghatározza információ-szükségletét,
– hozzáfér az információhoz, rendszerezi,
integrálja, értékeli azt,
– valamint új információt hoz létre,
– és azt másokkal kommunikáció útján
megosztja.

12. Aktív nethasználók!
• Milyen aktivitás jellemzi a netezőket?
(Csepeli és Prazsák, 2010 idézi Ollé, 2015)
befogadók
informálódók

13. Hiszen aktív nethasználók!
• Milyen az életkori megoszlás?
(Csepeli és Prazsák, 2010 idézi Ollé, 2015)

14. Mire használják az IKT eszközöket?

15. Mi következik ebből?
• A gyakori IKT eszközhasználat nem jelent fejlett
IKT műveltséget
• A tanárok feladata az IKT eszközhasználati
kultúra megteremtése
• Cél, hogy az információs társadalom interaktív
szereplőjévé váljon a ma generációja

16. Miben segíthet a technológia?
• A tanulóknak megfelelő tanulási környezet informatizált
• Demotiváló, ha azok az eszközök sem állnak
rendelkezésre amik a hétköznapokban

17. Hogyan lesz interaktív a tanulás?
• Interaktív digitális tananyagok, tankönyvek
• Interaktív tananyag
• Interaktív eszközhasználat

18. Hogyan lesz interaktív a tanulás?
• Ha a tanulóknak az információszerzést feladatokba,
kérdésekbe, problémákba (Problem based learning)
• válaszható feladatokba (Gamifikáció) ágyazzuk.
• IKT alapú segítség:
– Diák előtt a digitális produktum készítése jelenik meg motiváló
célként, pedig valójában az ismeretek szerzése és alkalmazása a
cél

19. • Videó-, animációkészítés
• Blog-, mikroblogvezetés
– Véleménynyilvánítás korszerű eszköze
• Wiki készítése
– Konstruktivista szemlélet
• Weboldal készítése
• Közösségi oldal, csoport vezetése adott
témában
• Vita fórum
• Multimédiás dokumentumok készítése
Digitális produktumok

20. Online gondolattérkép
• Segíti a holisztikus gondolkodást, az információ
rendszerezését, összefüggések feltérképezését

21. Online időszalag
• időszemlélet fejlesztése, fejlődési folyamatok, változások
megértése

22. Infografika
• modern formanyelv, gyorsan befogadható, segítik a megértést

23. Szófelhő

24. • IKT alapú együttműködés:
– Közös online dokumentumszerkesztés (Google Drive)
– Források gyűjtése, megosztása, kategorizálása,
értékelése
– Feladatmenedzselő szoftverek

25. Technológia alapú mérés-értékelés
• Zártvégű feladatoknál automatizálható a javítás
• Növelhető a mérések száma
• Az eredmények azonnal rendelkezésre állnak
• Jobban azonosítható a diákok aktuális tudásszintje
• Könnyedén módosítható a tanulási stratégia

26. Szavazóeszközök
• Tanár kivetíti a kérdéseket
• Diákok mindegyikénél van egy
szavazóeszköz, aminek a segítségével
válaszolnak
• Mindenkinek lehetősége van
a válaszadásra

27. Feleltető rendszereket kiváltó megoldás
• Tanulók okoskészülékeire épül
• Tanárok az http://www.socrative.com/ oldal
segítségével kérdéseket készítenek
• A diákok bejelentkeznek az
http://b.socrative.com/login/student/ oldalra
• Megadják a tanártól kapott azonosítót (Room)
• Válaszolnak a megjelenő kérdésre

28. Oktatási módszerek - Gamifikáció
• Nem azt jelenti, hogy játszunk
• Sokkal inkább azt jelenti, hogy a
játékokból ismert és motiváló
mechanizmusokat használjuk fel az
oktatásban
– Választható feladatok
• Érdeklődés menti differenciálás
– Pontszámok gyűjtése, szintek lépése

29. Oktatási módszerek - Tükrözött
osztályterem
• Amit lehet az osztálytermen kívül végezni,
azt csináljuk ott!
• A technológiát használjuk fel a valódi
interaktivitást, személyes együttlétet
kívánó feladatokhoz!

30. Infrastruktúra kérdése
• Utolsó publikált közoktatás infrastruktúrájára vonatkozó
nagymintás felmérések 2011-re vonatkoztak (KIR-STAT,
2011; OSAP 2011; Tóth, Molnár és Csapó, 2011; Hunya,
2013)

31. Infrastruktúra kérdése
• PISA (2012) háttérkérdőívek alapján a 15 évesek 93,23%-nak
van otthoni hozzáférése
• Hálózat fejlesztés – Digitális menetrend
(European Commission, 2010)
• általános iskolai tanulók felzárkózását és a pedagógusok
munkáját 11,7 milliárd forintos informatikai fejlesztés segíti:
– 4945 tantermi számítógépet
– 8640 tantermi notebookot
– 10 627 tanári notebookot
– 5457 tabletet,
– valamint 4300 projektort szereznek be
(Forrás: MTI 2014.10.20)

32. BYOD mozgalom

33. Megvalósulás feltételei – szervezeti kérdések
• Nincs összefüggés a tanárok életkora és
az innovatív eszközhasználat között
(Lakatosné és Kárpáti, 2009)
• 23 ország 96 esetét vizsgálták és úgy találták
Magyarországon: „Olyan környezetben lett igazán sikeres, ahol
amúgy is folyik pedagógiai innováció, ahol a tanárok és a diákok
nyitottak az új oktatási módszerek iránt. Itt a számítógép a
reformfolyamat egyik eszköze csupán, de nem katalizál merőben új
folyamatokat.” (Kárpáti, 2004)

34. A megvalósulás feltételei - módszerek
• Önmagában az eszközhasználat nem indít el
reformváltozásokat
• Módszertani háttér nélkül nincs fejlődés
• „Csodát” akkor lehet várni, ha az IKT eszközök
használata és az új módszertani kultúra megváltoztatja a
szervezési módokat, az értékelési gyakorlatot, a tanulás-
tanítás folyamatát

35. A megvalósulás feltételei - együttműködés
• Tanarblog.hu
• Digitális módszertár (digitalismodszertar.tka.hu/)
• http://etanar.blog.hu/
• Interaktív oktatástechnikai portál (iot.hu)
• IKT műhely (sulinet.hu/iktmuhely/)
• Digitális nemzedék konferencia
(digitalisnemzedek.hu)
• Digitális pedagógus konferencia
(digitalispedagogus.hu)

36. Köszönöm a figyelmet!
Hülber László
ELTE Neveléstudományi Intézet
hulber.laszlo@ppk.elte.hu
etanar.blog.hu

37. Források
• B. Tier Noémi és Szegedi Eszter (2012, szerk.): Alma a fán. Budapest,
Tempus Közalapítvány.
• Csepeli György és Prazsák Gergő (2010): Örök visszatérés? Társadalom a
információs korban. Budapest: Jószöveg.
• Gartner Research (2012): Hype Cycle for Emerging Technologies.
• Hunya Márta (2013): IKT-felmérés az európai iskolákban.
• Hülber László, Lévai Dóra, Ollé János: A digitális tankönyvek
összehasonlítása és értékelése. Budapest, OFI.
• ISTE.NET-T (2011): National Educational Technology Standards for
Teachers. International Society for Technology in Education.
• Kőfalvi Tamás (2006): E-tanítás. Információs és kommunikációs
technológiák felhasználása az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Budapest.

38. • Lévai Dóra (2013): A digitális állampolgárság és digitális műveltség
kompetenciája a pedagógus tevékenységéhez kapcsolódóan.
Oktatás-Informatika, 4. 1-2. sz
• Ollé János (2014): Információs társadalom és oktatás, az oktatási
kultúra változása. YouTube
• Ollé János (2015): Információs esélyegyenlőtlenség. YouTube.
Források