A digitális megosztottság komparatív analízise TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV kutatás alprogramjának záró workshopján elhangzott előadás a Digitális Állampolgárság területéről.

1. HABÓK LILLA:
A DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
A TANULÓK, A TANÁROK ÉS A NEM TANÁR
FELNŐTTEK SZEMSZÖGÉBŐL
TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005
JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN

2. DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG KUTATÁS
ELTE PPK ITOK DÁ, 2013 Oktatási Hivatal, 2014-

3. ELTE PPK ITOK DÁ KUTATÓCSOPORT, 2013.
ELTE PPK Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
Digitális Állampolgárság Kutatócsoportja
2013. Digitális Állampolgárság Konferencia

4. DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG MODELL,
ELTE PPK ITOK, 2013
• A mátrix alapja
•Ribble (2011): Digital Citizenship modell
•Anderson – Krathwohl (2001): Bloom kibővített taxonómiarendszere

5. FONTOSABB DEFINÍCIÓK
• Digitális kommunikáció és eszközhasználat
Olyan digitális és online eszközök tudatosan tervezett felhasználását jelenti, amelyek támogatják az
egyént abban, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelően, a kommunikációja és az interakciói
saját maga számára, valamint a szűkebb környezete és a tágabb közösség számára is hasznosak és
értékesek legyenek.
• Kommunikáció, Hozzáférés, Eszközhasználat
• Digitális tevékenység
A közösség tagjai által elfogadott normákat és szokásokat figyelembe vevő, tudatos digitális
életvezetés vagy viselkedés, ami magában foglalja a digitális felületek tudatos, biztonságos, adekvát,
törvényes, etikus, funkcionális, valamint a közösség számára értéket teremtő használatát.
• Egészség, Én-megjelenítés, Együttélés
• Digitális értékteremtés és produktivitás
Keretében az egyén képes felhasználni a környezet adta lehetőségeket a magában rejlő
lehetőségek kibontakoztatására. Érdeklődik és aktívan részt vesz a közösségi életet alakító
folyamatokban. Tudatában van online jelenlétének, döntéseinek és tevékenységeinek személyes és
közösségi hatásaival. Felelősséget vállal ezekért, illetve szűkebb-tágabb közösségeiért és a digitális
környezet állapotáért.
• Értékteremtés, Produktivitás, Időgazdálkodás, Tartalomszervezés

6. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT, 2013
Célcsoportok
Tanárok: n=473
Tanulók: n=1480
Nem tanár felnőttek (NTF): n=177
Körülmények
Online kérdőív
1-2 hétig elérhető
Tanár, tanulók – OH segítségével
NTF – egyszerű eléréses minta alapján
online felületeken terjesztett
Részkérdőívekre bontás (40-45 kérdés)
● Háttérkérdőív
● Kommunikáció és eszközhasználat
● Tevékenység és viselkedés
● Értékteremtés és produktivitás

7. NTF HÁTTÉRKÉRDŐÍV (N=167)
Foglalkoztatás
• 54% alkalmazott
• 15% egyetemista
• 9% vállalkozó
• 7-7% háztartásbeli, munkaképtelen
Életkor
• 19-67 éves
• Leggyakoribb 25-27 éves
Lakóhely
• 48,5% Budapest
• 26,3% Város
• 18,6% Megyeszékhely
• 6,6% Község
Iskolai végzettség
• 74% felsőfokú diploma vagy oklevél
• 11% gimnáziumi érettségi
• 6% szakközépiskolai érettségi
• 4% tudományos fokozat
Internethasználat
• 87% Naponta többször használja
• 11% Naponta használja
Nem
• 32,9% férfi
• 67,1% nő

8. NTF HÁTTÉRKÉRDŐÍV (N=167)
Több mint 90% használja:
● munkához, hivatáshoz, szakmához kapcsolódó ismeretek keresésére
● tevékenységek egyszerűsítése érdekében (pl. menetrend keresés)
● kapcsolatok fenntartása barátokkal, családtagokkal (pl. közösségi portálok
használata, videóhívás bonyolítása, azonnali üzenetküldő alkalmazások)
● hobbihoz kapcsolódó ismeretek keresése (pl. főzés, sport, kertészkedés)
● nem hivatalos ügyintézés (pl. szállásfoglalás, könyvtári kölcsönzés
meghosszabbítása)
Kevesebben használják:
•61,7% felsőfokú vagy felnőttképzési tanulmányok támogatásához
•55,7% tanulás segítésére (pl. online kurzusok)
•57,5% szórakozáshoz (pl. játék)
•49% Ismeretátadáshoz (pl. blog, prezentációk, videók)

9. DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
(Kiértékelés, Befogadás)

10. DIGITÁLIS HOZZÁFÉRÉS
Az alábbi lehetőségek milyen mértékben határozzák meg
az internethez való hozzáférés lehetőségét?

11. DIGITÁLIS ESZKÖZHASZNÁLAT
(Elemzés, Kiértékelés)

12. DIGITÁLIS ESZKÖZHASZNÁLAT
(Létrehozás, Érték alapú viselkedés)

13. EGÉSZSÉG (N=275)
Az Ön által használt internetes, digitális eszközök mely területeken
hoztak valódi változást életmódjába, egészségmagatartásába?
(Nagyon rossz változásokat hozott – nagyon pozitív változásokat hozott)
40% úgy gondolja, hogy a digitális eszközök használata veszélyezteti egészségünket (N=849)
DE
•45% szerint az internet jó hatással van a kapcsolataira (rossz: 3%)
•40% szerint a digitális technológiák használata pozitív hatással volt az egészséges
táplálkozásukra (rossz: 2%)
•29% pozitív hangulatváltozást érez a számítógépezés hatására
•27% úgy érzi, fejlődött a tudatossága és a spiritualitása
•23% szerint pozitív hatással volt a mozgásukra és sport-teljesítményükre
www.whatmobile.net

14. EGÉSZSÉG (N=834)
Jelölje meg az összes állítást, amit igaznak tart az alábbi listából!
Nem jelölte be, pedig kellett volna:
•42% ha saját szokásainkhoz igazítjuk (testre szabjuk) a programok, szoftverek, applikációk
működését, azzal hatékonyabbá tehetjük a számítógépes (digitális eszközökön végzett) munkát
•46,8% a billentyűparancsok (shortcut) a számítógépes tevékenység gyorsítását, hatékonyságának
növelését szolgálják
65,5% bejelölte, pedig nem igaz
úgy egészséges a számítógép előtt ülni, ha a monitor középpontja a szemmel egy magasságban van
Cotcot.hu

15. ÉNMEGJELENÍTÉS (N=275)
Ha valaki arra törekszik, hogy
megjelenítse, bemutassa magát az
interneten, az szerintem....
•55,5% azt jelenti, hogy vállalja önmagát
•47% egyén szempontjából értékes
•44% veszélyes dolog
•40% félelmetes dolog
•39% aggodalomra ad okot
•37% magamutogató dolog
•32,5% meggondolatlan dolog
•18,5% a társadalom / közösség szempontjából
értékes dolog

16. „DÁ 2.0” KUTATÁS - 2014
OKTATÁSI HIVATAL
TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Kutatócsoport tagjai
Lévai Dóra, Czirfusz Dóra, Habók Lilla
Segítők
Ollé János, Hülber László, Papp-Danka Adrienn,
Szabó Orsi, …
Célok
•Digitális Állampolgárság mutatóinak és a pedagógusok
digitális kompetenciaértékeinek összevetése
•Educatio képzések ajánlása a pedagógusok számára
•Az eredményekből különböző tanulmányok készítése

17. ESZKÖZHASZNÁLAT (N=97)
(KIÉRTÉKELÉS)
„Feri egy bemutatót szeretne készíteni az iskolai kiselőadásához, amihez egyik
osztálytársától, Petitől kér segítséget.” Jelölje meg, hogy Peti kijelentései közül
melyiknek hányas számot adná az alábbi listából!
1. Az állítás és indoklás is igaz, köztük VAN összefüggés.
2. Vagy az állítás, vagy az indoklás hamis.
3. Egyik sem ezek közül.
Egy bemutató elkészítéséhez érdemes
figyelembe venni a közönség (osztálytársak)
jellemzőit, mert minden prezentációkészítő
program más formátumban menti el a fájlokat.
Fényképek bemutatását csak pendrive
segítségével tudod megoldani, mert a
prezentációkészítő programokkal nem lehet
videót megjeleníteni.

18. ESZKÖZHASZNÁLAT (N=97)
(REAGÁLÁS)
Utalni szeretne a számlájáról, melyiket választja?
1. bemegy a bankba és személyesen intézi – 15,5%
2. internetbankon keresztül intézi az utalást – 83,5%
A tanórán egy interneten fellelhető filmet szeretne
levetíteni, mit tesz?
1. lementi CD-re és beviszi az iskolába – 21,6%
2. lejátssza az internetről – 76,3%
Eltévedt külföldön, hogyan keresi meg merre kell menni?
1. megnézi egy internetes térképen – 77,3%
2. vesz egy térképet és megnézi – 21,6%
A nem használt sílécét szeretné eladni, mit tesz?
1. online piactéren hirdeti – 90,7%
2. hirdetést ad fel az újságban – 6,2%
thebravenewworld.net

19. IRODALOM
Korábbi előadásaim a témában:
•Habók Lilla: Digitális Állampolgárság az eltérő élethelyzetek tükrében (Agria Media Konferencia,
2014)
•Czirfusz Dóra – Habók Lilla: Internetes tevékenységeink megítélése (VI. Oktatás-Informatikai
Konferencia, 2014)
•Habók Lilla: Hol járunk a digitális állampolgárrá válásban? A mai magyar felnőtt lakosság
hozzáállása a digitális világhoz (Digitális Állampolgárság Konferencia, 2013)
•Habók Lilla: Kedvelt és elhanyagolt digitális eszközök (Digitális Állampolgárság Konf., 2013)
•Habók Lilla – Czirfusz Dóra: A kommunikáció változása a digitális térben: eszközhasználat és
funkciók (VIII. Kiss Árpád Konferencia, 2013)
Irodalom:
•Anderson, L. W. - Krathwohl, D. R. (szerk.): A taxonomy for learning, teaching and assessing: A
revision of Bloom’s Taxonomy of educational objectives: Complete edition. Longman, New York,
2001
•Ollé J. - Lévai D. - Domonkos K. - Szabó O. - Papp-Danka A. - Czirfusz D. - Habók L. - Tóth R. -
Takács A. - Dobó I.: Digitális állampolgárság az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest, 2013.
•Ribble, M.: Digital Citizenship in Schools. Second Edition. ISTE, Eugene, Oregon, Washington
D.C., 2011.
•http://digitalisallampolgarsag.hu/

20. KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
Habók Lilla
habok.lilla@gmail.com
https://www.linkedin.com/in/haboklilla
@habosvilla (Twitter, Instagram,
Pinterest, Swarm)