1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Műszaki Pedagógiai Tanszék
Közoktatás Vezető Szakirányú Továbbképzési Szak
Az oktató-nevelő munka
hatékonyságának mérése
Konzulens: Dr. Szabó Árpád
Dr. Horváthné Bolla Györgyi
Szaktanár
2006

2. A megváltozott világ
 Az iskolai rendszerrel szemben támasztott
követelmények változása
 Társadalmi folyamatok hatása
 Motiváció növekvő szerepe
 A hatékonyság megítélésének változása
 A minőségpolitika térhódítása

3. Az oktatás általános céljai
 A gondolkozás, a megismerés készségeinek és
képességeinek kifejlesztése
 A mindennapi életben felhasználható ismeretek
közvetítése
 A tanulók bevezetése a különböző
tudományokba és felkészítésük a későbbi
tanulmányaikra
 A felelősségvállalás, kreativitás fejlesztése

4. Az iskolarendszert alakító tényezők és
annak válasza a változásokra
 A társadalom szervezete
 Az ország gazdasági helyzete
 A termelés műszaki és technikai színvonala
 A társadalom kulturális színvonala
 Iskoláztatási hagyományok
 Nevelési modellek szerepe
 Az Európai Uniós csatlakozás következtében
támasztott követelmények

5. Ellenőrzés
 Az ellenőrzés olyan tevékenység, mely a munka
minőségjegyeit, célszerűségét vizsgálja.
Lényeges eleme az összehasonlítás, a meglévő
helyzetnek a kívánt helyzettel való összevetése
a nemzet célkitűzései, tervei alapján.
(Kritériumok: tényszerűség, objektivitás,
folyamatosság,tervszerűség, a módszerek
demokratizmusa.)

6. Elemzés és értékelés
 Az ellenőrzéshez szorosan kapcsolódik az
értékelés, mely az elemzéssel kezdődik. Az
elemzés az ellenőrzés tapasztalatai épül.
 Az elemzés lehet strukturális és genetikus.
 Az értékelés szembesítést jelent, vagyis a
végzett munka során adódó eredmények
számbavételét és a hibákkal való
szembenézést, amely minősíti a munkában
résztvevő személyeket is. (Fajtái: belső és
külső; típusai: diagnosztikus, formatív és
szummatív; módszerei: lágy és kemény)

7. A hatékonyság I.
 A pedagógiában a különböző méréseket az
oktatás- nevelés hatékonyságának és
eredményességének elősegítése érdekében;
valamint a hatékonyság- eredményesség
szintjének vizsgálatára használjuk.
 A hatékonyság az eredmények elérésére
mozgósított és felhasznált befektetések
mértékére utal.

8. A hatékonyság II.
 Hatékonysági mutatók: szociokulturális állapot
alapján elvárható tanulmányi teljesítmények
meghaladása; működés és eredményesség
összefüggései.
 Mérési szintek a hatékonyság vizsgálatában:
tudásszint, neveltségi szint és személyiség
fejlettségi szint.

9. A mérés
 A mérés olyan tevékenység, melynek
eredményeként, a vizsgált jelenség
számszerűen jellemezhetővé, más hasonló
jelenségekkel objektíve összehasonlíthatóvá
válik.
 Eredménymérések: individuális, teljes körű, és
reprezentatív.
 Mérési módszerek: feltáró, vizsgálati, feldolgozó
módszerek, kísérlet.
 Eszközök: feladatlapok, mérőlapok, kérdőív és
teszt.
 Mérési szintek: tudásszint, képességszint,
neveltségi szint.

10. Méréssel kapcsolatos lépések
 Célmegállapítás
 A mérés tárgya
 Területkijelölés
 Résztvevő személyek beazonosítása
 A számszerűsítés módjának megválasztása
 Az eszköz kiválasztása és standardizálása
 Végrehajtás
 Az eredmények feldolgozása, elemzése,
értékelése (táblázat, diagram, skála)

11. Köszönöm a
figyelmet!