grief, family therapí

1. Dr Balogh Klára: Az egyén gyásza
a család rendszerében
A cikk a 2005 .januári MPT Jubileumi
Nagygyűlésén és a 2007-ben Napfogyatkozás
Egyesület által rendezett Összetartozás és hiány.
Veszteségek a családban című konferencián
tartott előadás anyagából készült

2. • A gyász mindig egyéni,de ez az egyéni gyász
mindig egy adott szocio-kulturális közegben
élő család vertikális és horizontális
időtengelyének metszéspontjában zajlik.
• A családi rendszer és az egyén gyásza
kölcsönösen hat egymásra.
• A szerző a korábbi egyéni és családterápiás
eseteinek retrospektív vizsgálatával a
következő kérdésekre keresi a választ:

3. 1.Miből adódik az ugyanazon családban élő
családtagok gyászának különbözősége?
2.Hogyan támogathatja vagy akadályozhatja a
családi rendszer az egyén gyászmunkáját?
3.Mire jó a patológiás gyász, mint tünet a
rendszernek, az egyénnek?
4.Hogyan segíthet a rendszerszemléletű terápia
abban, hogy az egyes családtagok
megélhessék egyéni gyászukat a családban?

4. 1. Miből adódik az ugyanazon családban
élő családtagok gyászának különbözősége?
• CSALÁDI
-Szimbiózis
-A családi egyensúly
felborulása
-Megküzdési kísérlet a régi
szabályokkal,szerepekkel
-Újraszerveződés
-Új egyensúly létrejötte
-Belenyugvás
• EGYÉNI
-Sokk, tagadás
-Felszakadó érzelmek
-Keresés,elválás
-Új viszonyok kialakítása
-Belenyugvás
A családi és az egyéni gyásznak különböző szakaszai vannak:

5. • Nagyon nehéz koordinálni a különböző
szakaszokat,ráadásul számításba kell venni az
elakadásokat,fázisátugrásokat,oda-vissza ingázásokat
egyes fázisok között hullámozva a folyamatban, a
folyamattal. A hullámok egy -mással interferálva hol
érzelmi cunamit hoznak létre, hol
szabályokat,szerepeket szülnek segítve az új
egyensúlyt, -hol kioltják egymást pl:a nagyapa halála
után az egyik fiúgyerek tartósan átkerül a nagyszülői
házba a nagyapa helyére, helyettesítve őt fenntartva
így a régi családi egyensúlyt és ebben a fázisban
fixálódva, míg a gyermek gyászmunkája elakad,egyéni
fejlődése megreked.

6. A gyász függ a veszteség tárgyától és
formájától
• A veszteség lehet valós, vagy előrevetített, mindkettő
lehet anyagi,tárgyi vagy szimbolikus.
Pl.:egy 4 tagú családban a két lány nyaralása alatt az anya
eladja a lányok lovát. Az anyának ez megoldandó
feladat,a kisebb lánynak egy átmeneti szomorúságot
okozó tárgyi veszteség, az idősebbnek a ló a legjobb
barátja volt,vele együtt elveszített egy helyet is, ahova
el lehetett vonulnia, lecsendesedni. Vesztesége
egyszerre tárgyi és szimbolikus. Mély depresszióban
kialakult súlyos anorexiával büntette magát és a szüleit
elakadva az egyéni gyászában és visszahúzta a családot
a felborult egyensúly stádiumába.

7. Az előrevetített gyászban felkészülhetnek a családok a
valós,reális veszteségre, elbúcsúzhatnak a súlyos beteg
családtagtól,de ez megakadályozhatja, hogy a jelenben éljenek.
• Az anticipált gyász kettéoszthatja a családot reménykedőkre
és halálvárókra ( az előbbi haragot vált ki a reménykedőből és
veszekedést szít a családban).
• Aki ápolta az elhunyt családtagot az az anticipált gyászánál
fogva hamarabb átmegy az egyéni gyász szakaszain, míg egy
távolabb élő családtag tovább maradhat a sokk, a tagadás
fázisában. A családi gyász szimbiózisát, az „együtt vagyunk
fájdalmunkban” fázisát feldúlja az egyéni gyászok
különbözősége.

8. A gyász függ az életkortól és az egyéni
életciklustól
• A gyerekek gyásza függ a szülők viselkedésétől,a
családi gyászrendtől, szokásoktól
• A felnőttek számára nehezen érthető a gyermeki
fantáziából,halálról való elképzelésekből adódó
viselkedés
• Életkori sajátságok:
Preverbális kor:érzékelik a családi egyensúly
felbomlását,az érzelmi és működésbeli
változásokat,erre reagálva megvált.magatartásuk

9. • 2-5 éves kor:jellemzője az animizmus,azt képzeli a halott
tud beszélni,mozogni,gondolkodni,elmenni és visszajönni,a
halál irreverzibilis. Várják vissza a halottat, kérdéseik
feltépik a sebeket a felnőttben
• 5-9 év:perszonifikáció, a halál egy személy, aki elviszi az
embereket vhova,de a csoda segíthet,tehát még reverzibilis
a halál,képe függ a gyerek fantáziavilágától,a család
hitétől,a hallott történetektől,látott filmektől
• 9 éves kor felett egyre közelebb kerül a valósághoz-
irreverzibilitás,egyre hasonlóbb a felnőttéhez,de ki van téve
a család szokásrendszerének. Gyakran próbálnak segíteni a
gyászoló szülőnek, hogy visszaállítsa a biztonságot adó
kötődésfigura egyensúlyát. Bele is ragadhat ebbe a
szerepbe és elmarad a gyászfolyamata,testi-lelki tünet!

10. Nemi különbségek
• Tradicionálisan:-siratóasszonyok,
-sírásó férfiak
Az emocionális rész nőies,a technikai férfias, a ffi
gyásza a későbbi
depresszióban,alkoholizmusban,testi betegség
formájában jelentkezik.

11. A halál előtti kapcsolat minősége
meghatározhatja a gyász
mélységét,formáját,hosszát,és az
elakadás fázisát
• Pl.:egy kisajátító kapcsolat a hátramaradó házastársat
életképtelenné teheti, megnyújtja a sokk fázisát és
megterhelheti a gyereket, hogy neki kell életben
tartani,gondozni az itt maradottat.
• A családi szerep meghatározza a kapcsolati minőséget
pl.:balesetben elhunyt férfi anyjának szeretett fia,apjának
reménysége,bátyjának támogatandó öccse,unokahúgának
molesztáló nagybácsi,az unokahúg évek múlva is
bűntudatot érez amiatt, hogy örömöt érez a temetésen

12. A családi hierarchiában elfoglalt hely is
különbségeket teremt
Eset:anya halála után 1 hónappal az apa hazavisz
egy azonos nevű, hasonló alkatú asszonyt és
megtiltja a volt felesége siratását a gyerekeknek
A családi gyászrend meghatározza,
hogy ki a fő gyászoló a családban
ld.falusi közösségekben a közeli hozzátartozó
(pl.feleség)1 évig gyászt hord,a távolabbi rokon fél
évig,a még távolabbi 1 hónapig

13. A családtagok hite
• Melyik származási család hite kap érvényességet a gyász
során?Eset:7 éves fiú nem mer aludni a nagymama váratlan
halála óta. Az anya hívő, járnak templomba-mennyország
apa:”a férgek megesznek és kész”
Családi rituálék és szokások:kinek mi a szerepe, feladata
a temetés előtt, alatt, után
Kiviszik-e a temetésre a gyereket pl. az élőknek élni kell és
nem a temetőbe járni
Eset:8 éves kislány hajt a fekete pontokra. Nem vitték ki a
nagymama temetésére. Az anya utálta anyósát,nem
tartotta fontosnak a temetést. Terápia alatt a gy. Két órán át
rajzolta a mama síremlékét,mialatt az anyával az anyós-
meny konfliktus volt a téma

14. 2.Hogyan támogathatja v. akadályozhatja a
családi rendszer az egyén gyászmunkáját?
Milyen tényezők befolyásolják?
• A veszteség okozta krízis nagysága:mikor,hogyan tud újraszerveződni a
családi rendszer
• Tudnak-e figyelni a gyermekek gyászára a felnőttek? „nem gondoltam
volna, hogy a fiam emlékszik a nagyapjára, csak 4 éves volt, mikor
meghalt”- mikor a terapeuta javaslatára kiviszi a temetőbe egyfolytában a
közös emlékeit meséli
• A családi kommunikáció:a nyílt kommunikáció segít,fejezzék ki
érzéseiket,tudják kezelni,elfogadni a többiekét,tudjanak beszélni az
elhunytról, az emlékekről
• Családi életciklus: ha a veszteség egybeesik egy családi életciklus váltással
túl sok feladatot kell menedzselni a családnak elakadhat vagy eltolódhat
egy családtag gyásza
• Pl..egy ötvenes ffi veszteségei:megnősül a fia,hozzájuk költözik az
anyósa,meghal az apja, a legjobb barátja rákban,bizonytalanná válik a
munkahelye, átesik egy agyérgörcsön- halálfélelem- elveszti a vágyát
minden iránt,a felesége iránt is. Az üres fészekbe berepült az anyósa
mielőtt még el tudta volna gyászolni veszteségeit. A családja el volt
foglalva feladataival, nem tudtak neki segíteni és a szociális háttere is
megingott.

15. Hol, melyik szakaszban akadt el a
családi gyász?
• Ha a családi gyász elakadt a gyász szimbiózis
szintjén,nehéz egy családtagnak túljutva saját gyászán
új kapcsolatot teremteni pl.:8 éves kislány apja halála
után a dédi hozzájuk költözik, anyjával,nővérével és a
dédivel egy szobában élnek. 6 év múlva az anya-
túljutva saját gyászán-új partnert hoz a házhoz,aki
hozza két fiát is, miközben a dédi hazaköltözik. Mikor az
iskolában fáj a feje anyja érte megy, dédelgeti, a dédi
meglátogatja,nővére babusgatja. A fejfájás,mint tünet
segít visszamenni a családnak a gyász szimbiózisába,
kicsit összebújni az új családtagok nélkül. Ugyanakkor
bűntudatot is kelt az anyában új kapcsolata miatt,ezzel
akadályozza a felszabadult újrakezdés szakaszát.

16. 3. Mire jó a patológiás gyász, mint tünet a rendszernek,
az egyénnek?
• Ha a családi rendszer egyensúlya már a veszteség előtt is patológiás, tünettel
fenntartott volt, akkor nagy a valószínűsége, hogy a veszteség után is „szükségük
lesz” egy tünetre, ami lehet valamelyik családtag patológiás gyásza Eset: egy
asszony tíz évig otthon gondozza beteg anyját,nem dolgozik,neveli fiát,majd az
anyja halála után szül még egy gyereket, hogy otthon maradhasson,majd ez a
gyermek dadogni kezd. Az anya reménykedve kérdezi:ugye nem mehet iskolába,ha
így dadog? Otthon kell maradnom vele,ugye?”
• Ebben a családban a családi struktúra bemerevedett a krónikus beteg hosszas
ápolása során. Az új tünet segít elhalasztani a veszteség utáni változást. A
megingott egyensúly krízisében a régi szerepekkel, szabályokkal próbálkoztak újra.
Az egyén és a család elakadt gyásza kölcsönösen fenntartják egymást. Egy
autóbalesetben meghalt apa irányítandó feleséget és két fiút hagy maga után. A
fiatalabb fiú szellemi teljesítménye elmarad, testi fejlettsége megáll a haláleset
idejében lévő szinten- megáll számára az idő a szörnyű hír hallatán.20 éves bátyja
viszont hatalmasra növeszti magát, hogy elbírja apja feladatait. Egyéni gyászukban
ingáznak a tagadás és a feltörő érzelmek stádiuma között, haragjuk egymás ellen
irányul,de nem tudnak beszélni az elvesztett apáról. Családként a régi
szabályokkal,szerepekkel való megküzdés stádiumában küszködnek,ami támogatja
a tagadás fenntartását, korlátozza a fájdalom átélését,de megállította egyéni
fejlődésüket Váratlan veszteség váratlan időben gyakrabban okozhat patológiás
gyászt,patológiás családi struktúrát.

17. Váratlan veszteség váratlan időben gyakrabban
okozhat patológiás gyászt,patológiás családi
struktúrát.
Egy autóbalesetben meghalt apa irányítandó feleséget és két fiút hagy maga után. A
fiatalabb fiú szellemi teljesítménye elmarad, testi fejlettsége megáll a haláleset
idejében lévő szinten- megáll számára az idő a szörnyű hír hallatán.20 éves bátyja
viszont hatalmasra növeszti magát, hogy elbírja apja feladatait. Egyéni gyászukban
ingáznak a tagadás és a feltörő érzelmek stádiuma között, haragjuk egymás ellen
irányul,de nem tudnak beszélni az elvesztett apáról. Családként a régi
szabályokkal,szerepekkel való megküzdés stádiumában küszködnek,ami támogatja a
tagadás fenntartását, korlátozza a fájdalom átélését,de megállította egyéni
fejlődésüket . A terápiában megrendezett rituálé keretében elbúcsúztak a férjtől,
apától. A terápia hatására az indexpáciens nőni, testileg fejlődni kezd, az anya
felvállalja a feladatait és leveszi a terheket a nagyfiúról,aki udvarolni kezd.

18. 4.Hogyan segíthet a rendszerszemléletű terápia abban,
hogy az egyes családtagok megélhessék egyéni
gyászukat a családban?
A családterápia célja:
• megismerni a család gyászolási
mintázatát:rituálék, szokások
• megismerni a veszteség előtti
viszonyokat,történeteket,hierarchiát,
szabályokat
• megismerni a család és az egyén hitét,
vallásosságát, oldani annak merevségét

19. A családterápia célja:
• Megérteni a patológiás gyász hozadékát és segíteni a
tünet nélküli egyensúly kialakítását
• Feltárni az erőforrásokat
• Segíteni a családi adófőkönyv rendezését
• Segíteni az elmaradt rituálék megrendezését
• Megérteni és elismerni a különböző egyéni gyász
jogosságát
• Segíteni a gyász szimbiózisa után a differenciálódást,
hogy az egyén megélhesse saját gyászát a családban
• Segíteni a család működőképességének megőrzését

20. Terápiás eszközök megválasztása
• Függ a családtagok életkorától
• Az elakadás stádiumától
• A képességektől
• Viselkedéstől
• A terapeuta stílusától, korától, tapasztalatától
A lényeg, hogy ezek az eszközök segítsenek a családnak
keresztülmenni a gyász szakaszain, hogy érettebben
tudjanak hozzáfogni saját maguk és a család
újraszervezéséhez, új szabályok alkotásához, új, a
személyes fejlődésüket segítő szerepek felvételéhez.

21. Köszönöm a figyelmet!
•