2. A gyermekpszichiátria kezdete
• 1950-es évek – világszerte epidemiológiai
kutatások
• Gyermekkorú népesség 10-25%-a pszichés
eredetű rendellenességben szenved
• Világszerte ifjúságpszichiátriai intézetek
• Magyarország – Gyermek és
ifjúságpszichiátriai gondozóhálózat indul
• 1980-tól országszerte több GYIP osztályok
3. Történeti fejlődés 1.
• Ranschburg Pál (1870-1945)
• Állami Gyógypedagógiai Intézet 1902.
• Kutató munka (labor)
• Schnell János (1893-1973)
• Gyermeklélektani Intézet
• 1951-ben a MTA-hoz csatolták
• 1965. MTA Pszichológiai Intézete
• Megszervezte a Központi Gyermekideggondozó
Intézetet
4. • Éltes Mátyás
• Binet-Simon teszt magyar alkalmazása
• Lóránt Blanka
• 1950. első Gyermekpszichiátriai Osztály az
Országos Ideg és Elmegyógyintézetben
(gyermek-neuropszichiátriával foglalkozott)
• György Júlia 1960. Fővárosi Psychologiai
Intézet
Történeti fejlődés 2.
5. A Gyermekpszichiátria, mint
tudomány
• 1960. dr. Vargha Miklós - SZOTE Ideg és
Elmegyógyászati Kl. - 14 gyermekpszichiátriai
ágy létesült
• 1976. március – első Gyermekpszichiátriai
Kongresszus Szegeden
• 1989. Magyar Gyermekneurológiai –
Idegsebészeti, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai
Társaság megalakulása
6. Gyermekpszichiátria a SZOTE-n
• 1960. Dr. Huszák István kezdeményezésére Dr. Vargha
Miklós – Ideg és Elmegyógyászati Klinika részlege 14
gyermek ágy
• 1981-től önálló profil (organikus neurológiai és
pszichiátriai betegek)
• Dr. Farkasinszky Teréz – Gyermek Ideggondozó és
Ifjúsági Lélektani Intézet
• 1973. Dr. Szilárd János – pszichiátriai osztály vezetője
• 1998. Dr. Vetró Ágnes – önálló Gyermek és
Ifjúságpszichiátriai Osztály vezetője
7. A GYIP története
• 1990. Új Klinikai tömb – 48 gypsz. ágy
– 2 fekvő részleg, 2 szakambulancia
• 1994. Gyermekgyógyászati Klinikához
tartozott, neurológiai részt a Gykl-hoz
csatolták, ágyak száma: 36
• 1998. január 01. Önálló Osztályként működött
• 2008. integráció kapcsán ismét a Gykl-hoz
tartozik
11. A GYIP felépítése - Ápolás
• 3 diplomás ápoló (1 fő jelenleg GYES-en)
• Szakápoló 10 fő
• Segédápoló 4 fő
• 1 Beteghordó
• Egyéb 4 fő (Adminisztrátor, gondnok)
12. A GYIP működése
• Helyi adottságok
• Házirend
• Foglalkoztatás módjai, szempontok, csoportok
– (a foglalkozások finanszírozása- tartós előleg,
Alapítvány)
13. Csoportok
• Serdülők
Csoportszabályok felállításával indul
– Befogadó csoport (a beilleszkedés elősegítése,
csapatépítés, a klinikai élet megismertetése, szorongás
oldása, elfogadó légkör biztosítása, bizalmi pozíció
kialakítása, ami alappillére a terápiás tevékenységnek)
– Encounter csoport – csoportkohézió növelése játékos
formában (pl. egymás bemutatása)
– Terápiás csoport
14. Csoportok
• Kisiskolás csoport
– Játéktevékenységen keresztül a gyerekek
aktivizálása
– Ismeretbővítés, hagyományörzés-szabadidő
hasznos eltöltéséhez módszerek tanítása
– Tanulási készségszintek fejlesztése
– Társas kapcsolatok, alkalmazkodóképesség
fejlesztése a játékos és egyéb foglalkozásokon
keresztül
15. Csoportok
• Óvodás csoport – megfigyelés
– Társaival való kapcsolatteremtés, megtartás
– Metakommunikációs jegyek
– Kommunikáció
– Kezdeményezőkészség
– Szociális készségek, érettségi szint
– Érdeklődés felkelthető-e, mennyi időre köthető le,
fixálható v. csapong
– Rendelkezik-e életkorának megfelelő ismeretekkel
– Sztereotipiák
16. Ápolási dokumentáció a GYIP-en
• Ápolási anamnézis
– Betegtől és/vagy hozzátartozótól
• Ápolási diagnózis
– PES alapján
• Ápolási cél
– Minden érintettel egyeztetve
• Ápolási terv
– TEAM munka
• Értékelés
• Újratervezés
17. Ellátási módok
• Bekerülés a GYIP-re
– Ambulancia – nem beutaló köteles, Családsegítő
Szolg., családorvos, iskola, szülő, gyermek önként
– Osztály – előjegyzés v. sürgősségi
• Csak beutalóval – saját ambulancia a domináns
• Területi ellátási kötelezettség
– Dél-alföldi régió, 2011. szeptember 01-tőlPécsi
Tudományegyetem területi ellátási kötelezettsége
(szakorvos hiány miatt)
18. A gyermekpszichiátria feladata
• A 0-18 éves korosztály lelki egészségének
megőrzése, fejlesztése, a kialakult pszichés
eredetű betegségek diagnosztizálása,
gyógyítása, a betegek rehabilitálása.
20. Genetikai hatások
• Krómoszómák, bennük lévő génállomány
(adottságok , gének-környezet között állandó
dinamikus együtthatás)
• Új stressz új genetikai képességeket aktiválhat
• Legerősebb genetikai befolyás alatt áll:
Intelligencia és a temperamentum
21. A temperamentum
• Születéstől megfigyelhetők különbségek
• A viselkedés részei:
– Motivációs rész (vmit miért tesz)
– Tartalmi (mit csinál)
– Formai (hogyan csinál vmit)
• Beilleszkedéssel párhuzamba hozható
22. A közp. idegrendszer betegségei
• Központi idegrendszer gyulladásai, sérülései
okozhatnak :
–mentális retardációt
–tanulási nehézségeket
–Figyelemzavart
–Aspecifikus beilleszkedési zavarokat
23. Családi körülmények
• A család nagysága – sokgyermekes családok
• Testvérsorban elfoglalt hely
• A szülői bűnözés
• A szülők mentális betegsége
• Szülői nevelési módszerek
24. Előfordulási gyakoriság
• 1993-ban Szeged 1733 gyermek
epidemiológiai vizsgálata
• 24% - ban fordult elő pszichiátriai
megbetegedés
• 11 éves korúaknál legmagasabb a rizikófaktor
25. Diagnosztikus folyamat
• Anamnézis felvétel
– Beutalás körülményei
– Auto és heteroanamnézis (metakommunikáció)
– Szomatikus anamnézis
• Perinatalis, újszülöttkori
• Táplálás, pszichoszomatikus
• Beszédfejlődés, ürítési funkciók
• Kórházi és ambuláns kezelések
• Feltűnő magatartásjegyek, egyéni pszichés fejlődés
– Családi anamnézis
26. Exploráció
Felvételkor:
• A gyermek viselkedésének megfigyelése
• Játékdiagnosztikai exploráció
• Családvizsgálat
Kivizsgálás ideje alatt:
• Viselkedés megfigyelés
• Játékdiagnosztika
30. Szociális munkás feladatai
• Szociális anamnézis felvétele
• Kapcsolatfelvétel a gyermek oktatási intézményeivel
• A gyermek tágabb interperszonális és szociális
kapcsolatrendszerének feltérképezése
• Adatgyűjtés iskolákból, óvodákból egyéb szakemberektől
• Gyermekjóléti Szolgálatokkal való kooperáció
• Gyermekek bántalmazásának esetében jelzési és feljelentési
kötelezettség ügyintézése
• Kiskorú veszélyeztetése esetén hatósági ügyintézés
(Gyámhivatal, rendőrség, migrációs hivatal stb.)
• Óvoda, iskolaváltással kapcsolatos ügyintézés
• Hosszú távú terápiák (pl. speciális oktatás, fejlesztés)
31. • Fizikai bántalmazás
• Elhanyagolás és hanyag bánásmód
• Érzelmi bántalmazás
• Szexuális bántalmazás
• A gyermek kereskedelmi vagy egyéb
kizsákmányolása
Veszélyeztetettség formái
és azok fogalmai
32. Fizikai bántalmazás
• A gyermek fizikai bántalmazása, amikor egy
interakció vagy interakció elmulasztása a
gyermeknek tényleges vagy potenciális fizikai
sérülést okoz, ha az a szülő vagy más, bizalmi
helyzetben lévő személy kontrollja alatt állt. A
fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi
vagy ismétlődő eseményekben.
33. Elhanyagolás
• Az elhanyagolás és a hanyag bánásmód, amikor a gondviselő
(gondatlanul vagy szándékosan) nem biztosítja a feltételeket a
gyermek fejlődéséhez annak bármely területével
kapcsolatban (egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás,
lakás, valamint biztonságos életkörülmények). Figyelemmel
azokra a forrásokra, amelyek a család vagy más gondozó
rendelkezésére állnak, ha ez ténylegesen vagy nagy
valószínűséggel károsítja a gyermek egészségét, fizikai,
mentális, lelki, morális vagy szociális fejlődését. Ide értendő a
megfelelő felügyelet elmulasztása, ill. a sérülésektől való
megvédés elmulasztása is, amennyiben arra lehetőség lett
volna.
34. Érzelmi bántalmazás I.
• Érzelmi bántalmazás körébe tartozik, ha nem
biztosítják azt a fejlődési szükségleteknek megfelelő
támogató környezetet, (ide értve az elsődleges
kötődés tárgyát képező személy elérhetőségének a
hiányát is), amely szükséges a gyermek stabil érzelmi
és szociális képességeinek fejlődéséhez, és amely
megfelel a gyermek személyes képességeinek és a
környező társadalom igényeinek. Ide tartoznak a
gyermekre irányuló olyan események is, melyek nagy
valószínűséggel kárt okozhatnak a gyermek mentális,
lelki, morális fejlődésében.
35. A valóságban a fizikai erőszakot
mindig kíséri lelki bántalmazás is.
Nem létezik olyan fizikailag bántalmazó, aki a
lelki bántalmazásnak valamely formáját ne
használná.
36. Szexuális bántalmazás
• A gyermekkel való szexuális visszaélés, amikor a gyermeket
olyan szexuális tevékenységbe vonják be, amellyel ő nem ért
egyet teljes mértékben, amelyhez nem képes a kellően
tájékozott hozzájárulásra, vagy, amelyre fejlettségének
mértéke szerint nincs felkészülve és nem képes a hozzájárulás
megadására, vagy amely törvénybe, társadalmi tabukba
ütközik.
• A gyermekkel való szexuális visszaélés megvalósulhat, akár
felnőtt, akár olyan másik gyermek révén, aki koránál vagy
fejlettségénél fogva a gyermekkel felelősségén, bizalmon, vagy
hatalmon alapuló viszonyban áll. Ezeknél a cselekvés célja a
másik személy szükségleteinek kielégítése.
37. A gyermek kereskedelmi vagy
egyéb kizsákmányolása
• A gyermek kereskedelmi vagy egyéb
kizsákmányolása arra utal, amikor a
gyermeket munkavégzés vagy más
tevékenység keretében használják fel más
haszonszerzése érdekében. Ebbe beleértendő
a gyermekmunka és a gyermekprostitúció is.
Az ilyen tevékenységek a gyermek testi ill. lelki
egészségére, oktatására, morális és szociális-
érzelmi fejlődésére hátrányos hatással vannak.
38. Veszélyeztetés lehetséges
helyszínei
• Családon belül (szülő-gyermek, nevelőszülő –
gyermek, gyermek – gyermek között)
• Iskolában (tanár – diák, tanuló – tanuló
között)
• Kortársak között (csoportok)
A bántalmazás, veszélyeztetés megjelenhet akár
csak egy, akár több színtéren is
40. A családon belüli viszonyok
ellentmondásosak
• Hagyományosan: szülő a hatalom birtokosa, a
gyermek alávetett, kiszolgáltatott
• Új elvek szerint: a gyermek egyenrangú
• Mindkettő elv érvényes jelenleg
• Egyre több gyermeket tekintünk
bántalmazottnak , a szemléletváltás megindult
• A média és a törvények is benyúlnak a család
belügyeibe
41. A gyermekbántalmazás tünettana
• A tünetekből nem következik mindenkor a
bántalmazás jellege
• Hosszmetszeti képben hat a gyermek
fejlődésére, hat a felnőttkori életére
42. Gyermekbántalmazás
következményei
• Függenek az elkövetés idején a gyermek
életkorától
• Az elkövetés körülményeitől
• Az elkövető személyétől
• Az elkövetés időtartamától, gyakoriságától
• Nem specifikusak az abuzus fajtái szerint
43. A gyermekbántalmazás jelei
• Testi sérülések – balesetek?
Látható és nem látható helyeken
Orvosok, védőnők, pedagógusok szubjektív érzékelése
Hátrányos vagy jó szociális környezet - abuzus
• A genitális sérülések: nem láthatóak
gyakori a genitális, anális tájak gyakori érintgetése
• Testi tünetei: viszketés, fejfájás, hasfájás, gyakori légúti
betegségek, fertőzésekre való fokozott érzékenység, az
immunrendszer gyengülése a krónikus stressz=abuzus
következtében,
Művi testi tünetek- Münchausen by Proxy szindróma
44. Gyermekbántalmazásra utaló jelek 1.
• Viselkedésben megfigyelhető:
• Álmatlanság, rémálmok
• Szorongás, nyugtalanság
• Romló iskolai teljesítmény
• Nagyfokú óvatosság felnőttekkel való testi
kontaktusban
• Hyperszexualizált viselkedés
• Öncsonkítás, önbántalmazás
• Hirtelen súlycsökkenés vagy növekedés
45. Gyermekbántalmazásra utaló jelek 2.
Viselkedési tünetek: változások jellege
A bántalmazás elkövetésének idején a
gyermek életkora minél kisebb, annál nagyobb
a sérülése
Egyszeri vagy többszöri a bántalmazás
A megelőző elég-jó-szülői bánásmód
védőhatása
A változás mértéke figyelemfelkeltő!
46. A gyermekbántalmazás jelei 3.
Legsúlyosabb tünetek csecsemőknél:
Születésüktől szélsőséges elhanyagolásnak és
bántalmazásnak kitett csecsemőknél 3 hónapos
kortól elkerülő viselkedés látható
Hárítják a bántalmazó szülő észlelését: nem fordulnak
felé, nem vesznek fel szemkontaktust, hangjára nem
reagálnak, nem fixál a tekintetük a bántalmazó arcán
A legkisebb frusztráció kétségbeesett sírásba torkollik,
amelynek a kimerülés vet véget
5 hónapos korban hosszú időre megdermedés, amelyet
váratlan összeomlás követ
47. Gyermekbántalmazás jelei 4.
Verbális jelzések
A gyermek maga mondja el: fontos a vizsgálóhoz
kerülés hosszú útja, betanítás, vagy túlzott
kételkedés
A környezetet értékelni kell és meg kell figyelni
Figyelembe kell venni a gyermek életkorát,
fejlődési állapotát, intellektusát, érzelmi
állapotát
48. A veszélyeztetettség egyéb jelei
• Iskolai problémák
• Tanulmányi eredmény feltűnő romlása
• Iskolakerülés
• Otthoni viselkedési problémák
• Nevelési gondok
• Konfliktusos családi légkör
• Hátrányos helyzet
49. A veszélyeztetettség egyéb jelei a
felnőttek részéről
Érzelmi bántalmazás körébe tartozik az
erőszakos kommunikáció is
Jellemzői:
Összehasonlítgat, Vádol, Általánosít,
Ítélkezik, minősít
Sértések, gorombaságok
Érzéseikért való felelősség átruházása
Fenyegetés, büntetés
50. A gyermekkori emlékezés
jellegzetességei I.
• Az autobiografikus emlékezés a beszédfejlődéssel
együtt alakul ki 2 és 5 éves kor között
- Eleinte általánosan, vázlatszerű történéseket tud
felidézni, konkrét részleteket nem
- Egyedi emlék csak pozitív vagy negatív stresszel
járó élmények esetén őrződik meg töredékesen
- Jelzéseket tudnak adni szóban és játékukban is az
őket ért bántalomról
51. A gyermekkori emlékezés
jellegzetességei II.
• 4-5 éves kortól képesek elmondani
történetüket, de összemosódhatnak a
képzeletbeli dolgokkal
• Külső-belső realitás elhatárolása még nem
alakult ki
• Kisiskolás kor végére különválik a fantázia,
emlékezésük hasonlóvá válik a felnőttekéhez
52. Felnőttkori emlékezés
• Nem pontos mása a történteknek, szubjektív,
az adott pillanat külső és belső körülményeitől
függ a ferdítés, torzítás
• A fokozott stresszhatás pontosít
53. A gyermekbántalmazás
rizikófaktorai I.
A nem
A fizikailag bántalmazott serdülők között több a
lány
A szexuális abuzusoknál 3x nagyobb a lányok
aránya
A fogyatékosság
Fiúk esetében növeli az áldozattá válás eselyét
54. A gyermekbántalmazás
rizikófaktórai II.
Az egészségi állapot
Koraszülöttség csecsemőkorban: sírós,
ingerlékeny baba a szülő számára kín,
tehetetlenség forrása
Beteg csecsemő: nyugodt mosolygás, gügyögés
hiánya (nem juttatja örömhöz a szülőt,
önmaga ellen fordítja)
56. Mit tehetünk, hová fordulhatunk?
2.
Ezen szervezetek bármelyikénél javaslatot tehetünk a
család, ill. a gyermek gondozásba vételére.
• Javaslatot tehetünk a Gyermekjóléti központ felé a
család gondozásba vételére alapellátás ill. védelembe
vétel keretén belül.
• Az alapellátás alapvetően önkéntes, ugyanakkor az
együttműködés hiányának következtében, illetve a
jogszabályok által meghatározott esetekben a
kötelező együttműködés vagyis a védelembe vétel
javasolt
57. Teendő 1.
Jelzési kötelezettségünk van a Gyermekjóléti
Szolgálatok , Központ felé:
Gyermek veszélyeztetettsége esetén
Hatósági eljárás kezdeményezésének kötelezettsége:
Gyermek bántalmazása esetén
Súlyos elhanyagolása esetén
Egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén
Gyermek önmaga által előidézett súlyos
veszélyeztető ok fennállása esetén
58. Teendő 2.
• Rendőrség felé történő bejelentési kötelezettség:
• - Az első orvosi ellátás során tapasztalható 8 napon
túl gyógyuló sérülés észlelésekor, amely a hétköznapi
tapasztalat szerint bűncselekmény alapos gyanújára
utal
Ilyen bejelentési és jelzési kötelezettségekben a
vonatkozó törvények (1997. évi XLVII. Törvény az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről, 1997. évi XXXI.
Törvény a gyermekek védelméről ás a gyámügyi
igazgatásról) mentesítik az orvost a titoktartási
kötelezettsége alól.
60. Gyermekjóléti Központ teendői
a.) családgondozás
b.) segítséget nyújtás a konfliktusok
megoldásában
c.) egészségügyi, szociális hatósági
beavatkozások kezdeményezése
62. Autogén tréning
• Strukturált relaxációs módszer
• 15 alkalmas találkozás a gyermekkel, mialatt
elsajátíthatók a terápia alapgyakorlatai
• Elsősorban szorongásos kórképekben
• Kontraindikált pszichózis és kényszerbetegség esetén
• 5-10 perc relaxáció 1,5 órás alvásnak felel meg
• Javul a teljesítmény, koncentrációs készség,
szabályozhatók különböző szomatikus tünetek (pl.
hasfájás, fejfájás)
• Egyénileg és csoportban is elsajátítható
63. Mozgásterapeuta a GYIP-en
• Állapot és mozgásvizsgálat:
– A gyermek szenzomotoros integráltságának szintje
jól meghatározható
– Objektív állapotfelmérésre ad lehetőséget
– Instrukciói könnyen érthetők
– Az értékelési szempontjai egyértelműek, korrektek
– A vizsgálathoz szükséges eszközök könnyen
beszerezhetőek
• SZIT (Szenzoros Integrációs Terápia)
64. SZIT (Szenzoros Integrációs Terápia)
• A módszer lényege:
– Ez a módszer valójában öngyógyítás, melyben egy
tevékeny együtt érző felnőtt segíti a gyermeket,
aki részt vesz a játékban és szavak nélkül megérti
őt.
– A gyermek ösztönösen tudja mire van szüksége,
szóval egy nagy játék az egész
• A módszer használható az idegrendszer
éretlenségével járó kórképekben
69. Enurézis
• A vizelet akaratlan ürítése nem megfelelő
helyre olyan életkorban, melyben a
kontinencia már elvárható (5 éves kor v. 4 éves
mentális kor felett)
• Többnyire monoszimptóma, néha érzelmi vagy
viselkedési zavar részjelensége
• Gyakran társul encopresissel
70. Enurézis
• Primer (2x gyakoribb, mint a secunder forma)
– Nem előzte meg legalább 1 éves kontinencia
– Az inkontinencia kitolódik az 5 éves kor utánra
• Secunder
– Legalább 1 évig tartó kontinencia után jelentkezik
– Leggyakrabban 5-8 éves korban indul
71. Primer enurézis
• Organicitás kizárása fontos
– Vese, húgyutak
– endokrin
• Általában csökkent a hólyagkapacitás
• Hólyag-tréning
72. Secunder enuresis
• Hetente többször jelentkezik
• 5-6 éves korban havi 2 alkalom
• 6 éves kor felett havi 1x
• Enuresis diurna – csak éber állapotban
• Enuresis nocturna – ágytisztaság hiánya
73. Az enurézis epidemiológiája
• Lányok korábban válnak szobatisztává
• Minden életkorban a fiúk száma magasabb
• Gyakoribb az alacsonyabb társadalmi
rétegekben, rossz szociális körülmények
között, ill. az intézetben élőknél
• 75%-nál családi anamnézisben is előfordul
74. Szomatikus tényezők
• Genetikai faktorok
• Húgyúti infekciók – enuresis és cystitis
kölcsönhatása
• Urogenitális fejlődési rendellenességek – UH
(rövid uretra, hólyag-diverticulum stb.)
• Polyuriával járó betegségek (diabetes
insipidus, diabetes mellitus)
75. Pszichoszociális tényezők
• Túl korai szoktatás – 20 hónapos kor előtt
• Türelmetlen, vagy erőszakos szoktatás
• Hiányos szoktatás – elhanyagolt gyermek
• Zavaró életesemények
76. Esetismertetés –ambuláns vizsgálat
– Enurézis és cephalalgia miatt jelentkezett a 9 éves
kislány családorvos javaslata alapján
– Szülei elváltak, egy kishúga van
– Anya sokat dolgozik, többnyire a nagymama
gondoskodik a gyerekekről
– A váláskor kezdődtek a panaszok a mater szerint
– Faluban komfortos házban élnek
– Felvételi előjegyzést kapott
77. Esetismertetés -zárójelentés
• Primer enurézis nocturna miatt került felvételre
• Sokat iszik, este lefekvés előtt is
• Anyai nagyszülőknél lakik materrel és testvérével
• Apával a kapcsolattartás rendszeres, de nem túl jó a
kapcsolatuk
• Normál iskolában 3. osztályos
• Pszichológiai vizsgálat során - testvérféltékenység,
intrafamiliáris konfliktusok, kortárs interperszonális
kapcsolati zavar magányosságérzés tükröződik
78. Jutalomorientált viselkedésterápia
• Materrel és a gyermekkel ismertetve,
egyeztetve
• Gyermek mentális szintjének megfelelő
fogalmazási mód
• Motivációs lista írása
• Hetente változik
• TEAM munka
79. Viselkedésterápiás program
• A gyermek rajzolja a piros pontot, vagy
napocskát a naptárba, ha nem volt bepisilés
• Enurézis esetén nincs elmarasztalás
• Száraz fehérnemű esetén azonnali dicséret,
pozitív visszajelzés
• 3 napocska után matricát kap – matricás
album (szülő biztosítja)
• 5 matrica után választhat egy ajándékot
82. Enurézis naptár
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
Délelőtt
Délután
Éjszaka
Hólyag tréning
Összesen
83. Esetismertetés - utókövetés
• Ambuláns követés azóta is folyamatosan
• Viselkedésterápiát otthon is folytatják, naptárt vezetik
• A kislány jól motiválható
• Enurézis ritkán fordul elő, azokon a napokon, ha apánál van,
vagy apa telefonál
• Sex abusus gyanúja felmerült (nagymama hallotta a gyerekek
beszélgetését – behatolásról)
• Rendőrségi feljelentést tettek
• Gyermeknőgyógyász nem támasztotta alá
• Vizsgálat folyamatban
84. Ápolási anamnézis
• Éjszakai bevizelés miatt érkeznek
• Titkolja ha bepisil
• Szorongó visszahúzódó kislány
• Nehezen ismerkedik, nem barátkozik társaival
• Nagyon sokat iszik
• Éjjel mélyen alszik
85. Ápolási diagnózis
– Szorongás az idegen környezet miatt, nem meri
jelezni szükségletét
– Szégyenérzet az enurézis miatt, eldugja
fehérneműjét
– Szúrós szag a vizeletes fehérnemű miatt, kortársai
kerülik
– Kortársaival nem tud kapcsolatot teremteni a
zárkózottsága miatt, magányosnak érzi magát
– Elalvási nehezítettség, a gyermek fél attól, hogy be
fog pisilni éjszaka
86. Ápolási cél
– Szorongás oldása játékos formában már az első
napon
– Csoportba való beilleszkedés segítése
bemutatással, közös játék kezdeményezése
– Enurézis megelőzése gyakori wc használattal,
éjszakai ébresztéssel és a folyadékbevitel
csökkentésével
– Elalvás elősegítése, a gyermek megnyugtatásával
– Bűntudat megszüntetése ha enurézis előfordul
– A kellemetlen szagok elkerülése
87. Ápolási terv
– A csoportba való beilleszkedés elősegítése,
társaknak bemutatás
– Folyadékbevitel kontrollálása
– Fehérneműt ellenőrizni kell napközben is óránként
– Enurézis esetén azonnali fehérneműcsere,
tisztálkodás
– Wc-re küldeni kétóránként
– Éjszaka ébreszteni a programja szerint
– Viselkedésterápia részeként naptár vezetése
közösen a gyermekkel
88. Ápolási összefoglaló
– Kortárscsoportba beilleszkedett
– Társaival jó kapcsolatot tudott kialakítani
– Viselkedésterápiát megtanulta, betartotta
– Napközben enurézis nem fordult elő
– Enurézis éjszakai előfordulása csökkent
– Bűntudata csökkent
– Folyadékbevitel csökkent
– Kellemetlen szag megszűnt
– Gyorsan elaludt, alvása fiziológiás
89. Ápolási javaslat
• Javasolt otthonában is a jutalomorientált
viselkedésterápia folytatása
• Enurézisnaptár vezetése
• Folyadékbevitel kontrolálása
• Kortárskapcsolatok elősegítése közös
programok szervezésével
• Sportlehetőségek felderítése lakóhelyén
90. Enurézis prognózisa, prevenció
• Prognózisa jó, serdülőkorra általában
megszűnik a lányoknál, fiúknál is 1% alá
csökken
• Prevenció a szobatisztaságra szoktatás
nevelési módszereinek tanítása
(gyermekorvos, védőnő)
92. Enkoprézis 1.
• Első életévekben fiziológiás az inkontinencia
• Ürítési funkció akaratlagos irányítása tanult folyamat
– szobatisztaságra nevelés időszakában zajlik
• Zavarhatják szomatikus v. pszichoszociális tényezők
• Akaratlagos sphincter-kontroll kialakulásának
feltételei:
– Ép anatómiai viszonyok
– Normális szomatomentális fejlődés
– Megfelelő pszichoszociális környezet
93. Enkoprézis 2.
• Definíció: ismétlődő általában akaratlan, néha
akaratlagos székletürítés olyan helyre, mely a
gyermek saját szociokulturális környezetében sem
felel meg erre a célra (nadrágba, padlóra).
• 5 éves életkor v. 4 éves mentális kor felett
használható a dg.
• Minden életkorban fiúknál gyakoribb
• 4-8 éves kor között 1-4%-ban fordul elő, 10 év felett
1%-ban
94. Enkoprézis kialakulásának okai
• Szomatikus:
– Krónikus obstipációra való veleszületett hajlam
– Tartós étrendi probléma (rostszegény étrend)
– Fájdalmas anus körüli folyamatok (pl.:fistula)
• Pszichoszociális:
– Toalett tréning zavara
– Normál esetben 1,5-2 éves kor körül kezdődik a
biliztetés- eredmény esetén pozitív megerősítés
– Külső kontroll belsővé válik
– Szorongó gyermek idegen helyen nem ül wc-re
95. Primer encopresis
• 5 éves kor v. 4 éves mentális kor feletti
gyermeknél legalább havi egy alkalommal
• Sosem volt még megbízhatóan szobatiszta
• Spontán székletürítés bilibe v. wc-be hiányzik,
vagy rendszertelen
• A széklet konzisztenciája általában normális
• Előfordul obstipáció (ritka székletürítés miatt
kemény konzisztencia), ritkán diarré
96. Secunder encopresis
• 5 éves kor v. 4 éves mentális kor feletti
gyermeknél
• Legalább havi egy alkalommal
• Minimum 6 hónapon keresztül
• Legalább egy évig tartó szobatisztaság utáni
visszaesés
• Obstipáció és diarré válthatja egymást
• Gyakran társul enurézissel
97. Enkoprézis további felosztása
• Retenció nélkül
o Hiányos nevelésből adódik
Elhanyagoló környezet, rossz szociális viszonyok
o Oppozíciós viselkedéssel társuló forma
Székelés élettani funkciója ép, a közösségi
normákkal szegül szembe a gyermek
98. Enkoprézis felosztása 2.
• Retencióval járó forma
– Rectum feszülése nem vált ki székelési ingert v. az
érzékelt ingert elnyomják
– Obstipáció miatt halmozódik a széklet a colonban
– Másodlagos megacolon alakul ki a sphincter
elégtelen zárásával
– Obstipáció lép fel, szkibala alakul ki, mely mellett
folyékony széklet csoroghat (pszeudodiaré)
– A gyermek gyakran nem is érzi az ürülést
99. Esetismertetés
• Ambulanciánkon jelentkezett a 8 éves fiúgyermek
szülei kíséretében Családsegítő Szolgálat javaslata
alapján
• 4 éve költöztek Magyarországra, előzőekben
közösségbe nem járt
• Tanyán élnek
• Jelenleg iskolás, kollégista
• Teljes családban él, iker testvérei vannak
• Szülők sokat dolgoznak, elmondásuk alapján kevés
idő van a gyerekekre
100. Esetismertetés
• A gyermek iskolai teljesítménye rendben
• Magatartási problémák az iskolában és otthon is
előfordulnak
• Encopresis otthon és a kollégiumban is előfordul,
hetente többször (4-5 alkalom)
• 4 évesen szobatiszta volt (organicitást kizárja)
• Iskolaváltás már volt a magatartási problémák miatt
• Perinatalis anamnesis negatív
• Családi anamnesis – anyai ágon depresszió (suicid
kísérlet)
101. A gyermek hospitalizációja
• Ambuláns vizsgálat után felvételre került
• 3 hét klinikai kezelés
– 1. hét viselkedésmegfigyelés, rostdús diéta, 3
tisztító beöntés reggel, viselkedésterápia
ismertetése, motivációs lista írása, szülők
bevonása a th-ba (jutalmak biztosítása)
– 2. hét viselkedésterápia indul
– 3. hét viselkedésterápia begyakoroltatása
102. Motivációs lista jellemzői
• A gyermek számára vonzó, motiváló apró
jutalmak összeírása (pl. üveggolyó, matrica
stb.), amit az elvárt feladat végrehajtásakor a
program szerint megkaphat
• Ne legyen csokoládé, szorulást okozó
élelmiszer
• A szülővel egyeztetve, bevonva
• Osztályos keret
103. Viselkedésterápia
• Tüneti kezelés – a tünet okának tisztázása fontos
• Jutalomorientált, pozitív viselkedést megerősítő
• A nem kívánt viselkedést hagyjuk figyelmen kívül
(tilos a büntetés)
• Motivációs lista írása a gyermekkel közösen
• Hetente változik a program
• Elhúzott program – növeljük a jutalomért gyűjtendő
pontok számát
109. Ápolási anamnézis
– A gyermek nem ürít rendszeresen székletet, nincs
kialakult ritmus
– Székelési ingert nem jelez
– Fehérneműjét eldugja
– Kellemetlen szagú a székletes nadrág miatt
– Társai kerülik, kevés barátja van
– Gyakran kerül konfliktusba társaival
– Étrendje rendszertelen és egészségtelen
110. Ápolási diagnózis
1. Szorongás az idegen környezet miatt, a kisfiú nem
jelzi szükségleteit
2. Kellemetlen szag a székletes nadrág miatt, a
gyermeket kerülik kortársai
3. A széklet visszatartása a szorongás és a helytelen
ürítési szokások kialakulása miatt, hasfájás veszélye
4. A rossz szociális környezet és elhanyagolás miatt
nem alakult ki a rendszeres székletürítés, a gyermek
beszékel
111. Ápolási cél
• Szorongás oldása figyelemeltereléssel már az első
napon
• Kortárskapcsolatok kialakításának segítése játékba
való bevonással
• A fehérnemű folyamatos ellenőrzése a kellemetlen
szag elkerülése miatt
• A fiziológiás ürítés(naponta, ugyanabban az időben)
kialakítása (az intimitás betartása mellett) a bent
tartózkodás végére rendszeres wc-re ültetéssel
• Szülők bevonása a terápiába, otthoni javaslatok
112. Ápolási terv
– A gyermekben bizalom kialakítása beszélgetéssel,
rajzolással, játékkal
– Csoportos játékok kezdeményezése
– A szülő figyelmét felhívjuk a megfelelő számú
fehérnemű biztosítására
– A gyermeket rendszeresen wc-re ültetjük (max. 5
percig) a program szerint, eredmény esetén
azonnali pozitív megerősítés (dicséret, pontozás)
– Szülői tanácsadás
113. Ápolási összefoglaló:
– Az osztály életébe beilleszkedett, szorongása
megszűnt
– Kortársaival jó kapcsolatot tudott kialakítani
– Viselkedésterápiát megtanulta, betartotta
– Jutalommal jól motiválható
– Enkoprézis egyre ritkábban fordult elő
– Rostdús étrendjét betartotta
– A rendszeres székletürítés elkezdődött
114. Ápolási utasítás hazaadáskor
– Javasolt otthonában is rendszeresen wc-re ültetni
étkezések után
– Javasolt a napi rutin kialakítása a család
életritmusának megfelelően
– Tiszta nadrág, wc-be ürítés jutalmazása
– Nem kívánt viselkedés figyelmen kívül hagyása
– Étrendi tanácsadás a szülőnek (rostdús diéta)
– Rendszeres testmozgás biztosítása a perisztaltika
elősegítése érdekében
115. Encopresis prognózisa, prevenció
• Hosszútávon jó a prognózis, serdülőkorra általában
megszűnik ép intellektus mellett
• Prevenció a szülő felvilágosításával a szobatisztaságra
szoktatás helyes módszereiről
• Másfél-két éves kor körül kezdje
• Étkezések után
• Maximum 10-15 percig üljön a bilin a gyermek
• Segédeszközök (wc szűkítő) használata
• Gyermek étrendjével kapcsolatos tanácsadás
(gyermekorvos, védőnő)
117. Reaktív kötődési zavar
• A kötődés primer zavara
• Csecsemő, v. kisgyermekkorban alakul ki
• Nem alakul ki a gondozóhoz való kötődési magatartás
• Kezdeményezés, v. reagálás teljes hiánya
• Elhanyagoló szülői magatartás, v. a gondozó személy
gyakori változása esetén alakul ki
• A biztonság, a stimuláció, az érzelem iránti alapvető
szükséglet elhanyagolása az ok
118. Klinikai kép
• Megnyugtatásra nem reagáló félénkség
• Ijedősség, elzárkózás
• Szociális válaszkészség szegényes minden életkorban
Csecsemő: nem ad mosolyválaszt
Nincs vizuális követés
Megnyugtatási törekvés eredménytelen
Játékaktivitás hiánya
Érzelmek kifejezése nem jelenik meg
Érdektelenség, negatív érzelmek
Agresszivitás
119. Esetismertetés
• Óvoda kérte a 7 éves kisfiú vizsgálatát beiskolázás
előtt
• Ikerpár „B” tagja
• Mater külföldön dolgozott, addig nevelőszülőnél
voltak a fiúk
• Pater clausurában van
• Eleven, mozgékony, nehezen kezelhető, társaival
agresszív
• Alulszocializáltság – szabályok betartása nehézséget
okoz, még külső kontroll sincs
121. Ápolási dokumentáció
• Ápolási anamnézis:
– Bizalomvesztés a szülővel szemben
– Kapcsolattartási zavar
– Agresszív az oviban
– Szabályokat nem tartja be
– Feladathelyzetbe nehezen hozható
– Motiválatlanság, érdekletenség
– Opponáló viselkedés
122. Ápolási diagnózis
– Bizalomvesztés a szülővel szemben a szülő tartós
távolléte miatt, a gyerek csúnyán beszél a szülővel
és a felnőttekkel
– Szabályok betartásának képtelensége a
következetlen nevelés miatt, a gyerek deviáns
viselkedést tanúsít
– Agresszivitás a szocializáció hiánya miatt, a gyerek
bántalmazza kortársait
– Feladatokat nem hajtja végre, a megfelelési vágy
hiánya miatt, a gyermek önfejű
123. Ápolási cél
– Bizalom kialakítása
– Következetes viselkedés a gyermekkel
– Szabályok pontos ismertetése, betarttatása
– Agresszív viselkedés következményeinek
megismertetése, agresszivitás megelőzése
– Feladathelyzet előnyeit ismerje meg, törekedjen a
dicséretre
– Külső kontrollt belső kontrollá alakítsuk
124. Ápolási terv
• Elvárt tevékenységek azonnali megerősítése
dicsérettel
• Konfliktushelyzetek elkerülése
• Feladattudat kialakítása
• Szülői szerep megerősítése a gyermek szemében
• Feszültség levezető módszerek tanítása, alternatívák
nyújtása
• Irányítást segítségként élje meg, ne tartsa
büntetésnek
125. Ápolási összefoglaló
• A gyermek megtapasztalta, hogy a neki ígért dolgok
megvalósultak, bizalma erősödött
• A pozitív élmények erősítették önbizalmát
• Egyre szívesebben hajt végre feladatokat a pozitív
megerősítés reményében
• Társas kapcsolatai irányítás mellett kevésbé voltak
konfliktuózusok
• A gyermek agresszivitása csökkent
• Motiváció kialakult
126. Ápolási javaslat
• Jutalomorientált viselkedésterápia további folytatása
otthonában is
• Következetes szülői magatartáshoz javaslattétel
• A gyermek tájékoztatása a családi történésekkel
kapcsolatosan a gyermek életkorának megfelelő
módon történjen
• Szülői példamutatás a konfliktusmegoldásokkal
kapcsolatosan
• Nyugodt, elfogadó családi légkör biztosítása
• Biztos kötődés, stabil kapcsolat a szülővel
127. Gátolatlan kötődési zavar
• Az élet első 5 évében jelentkezik, általában 2 éves kor
körül
• Normál intellektus mellett nem képes a szelektív
kötődésre
• Válogatás nélküli tapadós kapcsolatteremtés jellemzi
• 4 éves kor körül tapadósság helyett figyelemfelhívó
viselkedés, szereplési vágy
• Minden felnőtthöz válogatás nélkül túlzottan
barátságos távolságot nem tart
• Intézetben nevelt gyerekekre jellemző
128. Esetismertetés
• Előjegyzés alapján került felvételre az 5 éves kislány,
nevelőanyja kíséri
• Óvodai magatartási zavar miatt vizsgáljuk (a
foglalkozásokon kiabál, verekszik, elveszi társai
dolgait)
• Féltestvérével is agresszív
• Mater ellen távoltartási végzés van, korábban
bántalmazta a gyerekeket
• A materrel a kapcsolattartás korábban is
rendszertelen volt
129. Ápolási dokumentáció
• Ápolási anamnézis:
– Túlságosan nyitott, tolakodó viselkedés a
felnőttekkel szemben
– Kortárskapcsolatai konfliktuózusok
– Viselkedése nehezen kezelhető
– Indulatkitörések gyakran előfordulnak
– Agresszív a testvérével
130. Ápolási diagnózis
– Kapcsolatteremtési probléma a kötődési zavar
miatt, a gyermek bizalmaskodóan viselkedik a
felnőttekkel
– Kortársakkal gyakran kerül konfliktusba az
alkalmazkodás hiánya miatt, a gyerek agresszív
– Agresszivitás az indulatkezelési nehézség miatt, a
gyermeket folyton büntetik
– Bizonytalanság a betöltött szerep ismeretlensége
miatt, a gyermek nem tudja kihez kell kötődnie
131. Ápolási cél
– Szocializált viselkedés, a gyermek tanuljon meg
különbségeket tenni a felnőttekkel való
kapcsolataiban
– Önismeret javítása, csoportban betöltött szerep
megtanítása
– Feladattudat kialakulásának elősegítése
– Kortársakkal javuljon a kapcsolata
– Jobban tudja kezelni indulatait
– Feszültség levezető módszerek tanítása
132. Ápolási terv
– A szabályokat pontosan ismertetni, megérttetni a
gyermekkel
– A tettei következményeiről tájékoztatni (jutalom,
jutalommegvonás)
– Folyamatos visszajelzés az elvárt viselkedés esetén
(megerősítés)
– Feladatok önálló végrehajtására tanítás
– Konfliktusveszélyes helyzetek megelőzése
lehetőség szerint
– Konfliktuskezelési módszerek tanítása
133. Ápolási összefoglaló
• A gyermek viselkedése visszafogottabbá vált
• Feladatokkal megbízható, többnyire jól végre
is hajtja őket
• Kortársakkal egyre kevesebb konfliktusa volt
• Indulatait jobban kezeli
134. Ápolási javaslat
• Otthonában saját feladatkör kialakítása
• Elvégzett feladatok jutalmazása
• Problémamentes óvodai viselkedés
jutalmazása az oviban és otthon is
• Féltestvérével való kapcsolat javítása
irányított, közös játékkal
• Sikerélményekhez juttatás az önbizalom
erősítése érdekében
135. Szelektív mutizmus (F9400)
• Statisztika a Med Sol szerint (2001. 01. 01. és
2012. 01. 01. közötti előfordulás a GYIP-en)
– Esetek száma :91
– Betegek száma: 36
136. Szelektív mutizmus
• Markáns, érzelmileg meghatározott szelektivitás a
beszédben
• Jó beszédkészség mellett bizonyos helyzetekben nem
beszél
• Kisgyermekkorban kezdődik
• Idegenekkel, közösségben nem szólal meg
• Markáns személyiségvonások (szociális szorongás,
visszahúzódás, túlérzékenység, ellenkezés)
137. Esetismertetés 1.
• Anamnesztikus adatok:
– Alacsonynövés miatt vizsgálják a jelenleg 6 éves
kisfiút (GnRH injekciót kap hetente 1 alkalommal
Norditropin simplexx inj. Sc.)
– 2 évesen került bölcsődébe, ott sem beszélt
– Két éve ágyról leesett, agyrázkódása nem volt,
hospitalizálták
– Ambulanciánkon másfél éve jelentkeztek először
138. Esetismertetés – ambuláns
vizsgálat
• 6 éves kisfiú
• Szülein kívül más felnőttekkel nem kommunikál
• Oviban társaival beszél
• Mindig zárkózott gyerek volt
• Oviban a szükségleteit nem jelzi
• Teljes családban él
• Testvére 2,5 éves (testvérféltékenység jelei)
• Osztályos előjegyzés
139. Zárójelentés
– Óvodába jár, nehezen illeszkedett be
– Keveset eszik és iszik, szükségleteit nem jelzi
– Nagyon lassú, de végrehajtja az utasításokat
– Nagyon makacs, akaratos az oviban és otthon is
– Szülők is szűkszavúak
– Testvérrivalizáció
– Perinatális anamnézis – icterus prolongatus
– Növekedési elmaradás
140. Vizsgálatok
• Fizikális vizsgálat nehezen kivitelezhető a verbális
kommunikáció hiánya miatt
• Szemkontaktust nehezen vesz fel, nem tart
• Pszichológus – játékterápia
• Logopédus, gyógypedagógus – feladathelyzetben
nem teljesít
• Mozgásvizsgálat
• A kivizsgálás 1 hónapig tartott- ambuláns terápia
141. Ambuláns terápia
• 6 hónapig ambuláns játék terápia -
pszichológus
• Óvónők bevonásával viselkedésterápia
kezdődött
• Rendszeres szülői konzultáció
• Állapota stagnált, javulás nem volt
tapasztalható
142. Klinikai terápia
• Újrafelvétel az első vizsgálat után 6 hónappal
(2011. áprilisától folyamatos ellátás)
• Ismét viselkedésterápiás program indult
–Szülők bevonása, elfogadása és
együttműködése nagyon fontos
–Motiválás – szülői kapcsolattartás, látogatás
144. Viselkedésterápia
• A szülők az orvos és a gyermek is aláírja
• Fokozatosan felépített és kiterjesztett a program
• Osztályon dolgozó gyógyfoglalkoztató
óvodapedagógus szerepe nagyon fontos
• Csoportba való integrálás a cél
• Pszichológus – játékterápia
• Szociális munkás – óvodával, óvónőkkel felveszi a
kapcsolatot, ismerteti a terápia lényegét,
együttműködés módját
149. Ápolási anamnézis
– A gyermek nem beszél csak a szülőkkel
– Nem jelzi szükségleteit
– Ételt, italt nem fogyaszt otthonán kívül, hogy ne
kelljen wc-re mennie
– Makacs, akaratos, nehezen kezelhető gyermek
– Testvérféltékenység miatt gyakran kerül
konfliktusba testvérével
– Teljes ellátásra szorul az öltözködés, tisztálkodás
terén
150. Ápolási diagnózis
– Szorongás az idegen környezet miatt, a gyermek
nem kommunikál, nem jelzi szükségleteit
– Rosszkedvű a szülők távolléte miatt, könnyen sír
– Az oppozíciós viselkedés miatt a gyermek nem
beszél, nincsenek szociális kapcsolatai
– A gyermek nem önellátó az oppozíciós viselkedés
miatt, segítséget igényel a tisztálkodás, toalett
használatakor és étkezéskor is
151. Ápolási cél
– Metakommunikáció erősödjön
– Hangulata javuljon már az első napokban
– Társakkal való kapcsolat kialakuljon a játékok
során
– Önellátásra nevelés az étkezés, tisztálkodás,
öltözködés és wc használat terén
– Bizalom kialakítása a kortársakkal és a felnőttekkel
egyaránt
– Verbális kommunikáció
152. Ápolási terv
– A gyermek szorongásának oldása már az első
napokban, játékkal
– Rendszeresen wc-re kísérni, itallal, étellel kínálni a
szükségletek kielégítése érdekében
– Kortársak figyelmét hívjuk fel a gyermekre, ne
hagyjuk magára
– Irányítással tanítsuk az öltözködés, étkezés,
tisztálkodás, wc használat önálló elvégzését
– Elvégzett tevékenység megerősítése azonnali
dícsérettel
153. Ápolási összefoglaló
• Klinikai tartózkodása végére nyitottabbá vált
• Mosolygós, jó kedélyű lett
• Önállóan étkezik, öltözködik, a tisztálkodásnál
is egyre kevesebb segítséget igényel
• Metakommunikáció megerősödött
• Kortársakkal játékot kezdeményez
• Feladatokat önállóan végrehajt
• Verbális kommunikációba egyre több
személlyel került
154. Ápolási javaslat
• Elegendő idő biztosítása, hogy saját
tempójában hajtsa végre feladatait
• Az elvégzett feladat után pozitív megerősítés
dícsérettel
• Testvérkonfliktusok megelőzése irányított
játékokkal
• Következetes szülői magatartás
156. Testtömeg index (BMI v. TTI)
• Súlyos soványság < 16
• Mérsékelt soványság 16 - 16,99
• Enyhe soványság 17 – 18,49
• Normális testsúly 18,5 – 24,99
• Túlsúlyos 25 - 29,99
• I. fokú elhízás 30 – 34,99
• II. fokú elhízás 35 – 39,99
• III. fokú (súlyos) elhízás >40
157. Rumináció
• BNO10 kód F4200
• Előfordulás a GYIP-en az elmúlt 10 év alatt:
– Esetek száma: 14
– Betegek száma: 11
158. Rumináció
• A lenyelt étel visszaöklendezése, „csócsálás”
• Súlynövekedés elmaradása, esetleg súlycsökkenés
• Legalább egy hónapig fennáll, előzetes normál
funkciót követően
• Mentális retardáció, elhanyagolás esetén fordul elő
• Nagyon gyakori az állami gondozott csecsemők
körében
• Organikus ok kizárása (alsó oesophagus sphicter
rendellenessége, reflux stomatitis)
159. Rumináció 2.
• Pszichogén forma:
– Csecsemőkorban normál fejlettség mellett fordul elő
– Hátterében az anya-gyermek kapcsolat zavara áll (érzelmi
elhanyagolás – kellemetlen szag –további elhanyagolás)
• Öningerlő forma:
– Mentálisan retardáltakra jellemző
– Bármely életkorban megjelenhet
– Gondozó jelenlétében is előfordul
160. Pica csecsemő és gyermekkorban
(F9830)
• Előfordulás a GYIP-en az elmúlt 10 évben:
–Esetek száma: 2
–Betegek száma: 1
161. „Pica”
• Jelentése:szarka
• Legalább egy hónapon keresztül táplálékként nem
szolgáló anyagok fogyasztása (Pl.: haj, papír, kréta,
föld, festék, ürülék, homok, rovarok, üveg stb.)
• Másfél éves korig nem tekinthető kórosnak
• Különböző kulturális közeg
• Normál ételekkel szemben nincs averzió
• Veszélye: mérgezés, gasztointesztinális panaszok,
sebészeti beavatkozási igény
• Hiánybetegségek kizárása (vas, cink, króm stb.)
163. Pica kezelése
• Hiányállapot rendezése, hátterében lévő
betegség kezelése
• Biztonságos, stimuláló környezet
• Veszélyes anyagok eltávolítása
• Viselkedésterápiás módszerek:
– Túlkorrekció
– Diszkrimináció megtanítása
– Differenciális megerősítés
164. Bulimia (F5020, F5030)
• Statisztika a Med Sol alapján az elmúlt 10 év
alatt:
–Esetek száma: 14
–Betegek száma: 6
165. Bulimia
• Állandóan az evéssel való foglalkozás, rövid időn
belül nagy mennyiségű étel elfogyasztásával járó
túlevés
• Az elfogyasztott ételek hízlaló hatása ellen különböző
módszerekkel próbál küzdeni:
– Önhánytatás
– Hashajtó abusus
– Koplalási periódusok
– Gyógyszerek használata (vízhajtók, étvágycsökkentők)
• Elhízástól való beteges félelem
• Gyakran anamnesztikusan anorexia
166. Bulimia diagnosztizálása
• Felső gasztrointesztinális betegségek a hánytatás
miatt
• Személyiségzavar (előfordulhat alkohol abusus,
kisebb vétkek pl. bolti lopás)
• Depresszív zavar társulhat hozzá
• Betegségbelátás hiánya nehezíti a diagózis
felállítását
• 11-14 éves kor között, általában lányoknál
jelentkezik
168. – Háziorvosi beutalóval érkezik a 14 éves lány
– Fogyás, soványság miatt küldi orvosa
– Rendszertelenül eszik, általában csak csipeget,
néha túleszi magát
– Sportol, úszik, napi 2 edzése volt korábban, de már
nem tud úgy teljesíteni, mint eddig
– Anya szerint hány, szagát érzi néha
– A gyermek ezt tagadja
– Adatai: 48 kg, 173cm, BMI: 16,05
Esetismertetés-első megjelenés
169. Esetismertetés-ambuláns vizsgálat
– Osztályos felvételt nem vállalta eddig
– Folyamatos fogyás (egy hét alatt 2 kg-ot)
– Edzésre, úszni már alig jár - enervált
– Hasi UH, gasztroenterológiai kivizsgálás
megtörtént
– Étkezések után hányingere van
– BMI:16, 05
– Nem menstruál
– Sürgősségi osztályos felvétel történt
170. Esetismertetés- zárójelentés
– Családi anamnézisből kiemelendő, hogy pater
elköltözött a családból
– Falásrohamok előfordulnak, illetve
lelkiismeretfurdalás az étkezések után
– Előfordul önhánytatás
– Hangulata mélyebben fekvő
– Fáradékonyság
– Alvászavar
171. Viselkedésterápiás program
• Első héten megfigyelés
– Van-e önhánytatás
– Mennyit és milyen gyakran étkezik
– Mennyit mozog
– Figyelme hogyan köthető le, terelhető-e
– Milyen az állóképessége
– Hogyan alszik
– Hangulat megfigyelése
– Súlya hogyan változik a fent megfigyelt
szempontok függvényében
172. Személyre szabott program
• Orvos, gyermek, szülő is aláírja
• Iskolai mulasztás, évismétlés lehetőségét
elfogadják
• Látogatási rend szigorúan szabályozott
• Ápolószemélyzet, foglalkoztató feladatainak
tisztázása a gyermekkel (ellenőrzés)
176. Ápolási anamnézis
– Sovány testalkatú lány
– Nem tartja magát betegnek sem soványnak
– Nem érti miért kell itt maradnia
– Iskolába akar menni, nehezen viseli, hogy lemarad
a tanulásban
– Hangulata rossz az utóbbi időben
– Általában keveset eszik
– Fáradékonyságát nehezen viseli, rosszul alszik
177. Ápolási diagnózis
• Ételek elutasítása az elhízástól való félelem miatt, a
leány általában keveset eszik
• Önhánytatás a fokozott ételfogyasztás miatt, a lány
elektrolitokat veszít
• Betegségbelátás hiánya miatt viselkedése ellenséges,
nem fogadja el a hospitalizációt
• Fáradékonyság az alvászavar miatt, nehezen vesz
részt a foglalkoztatásokon
• Iskolai lemaradástól való felélem miatt a gyermek
szorong, viselkedése nem együttműködő
178. Ápolási cél
• Fogyassza el ételeit lelkiismeret furdalás nélkül
• Fogadja el, hogy jelenlegi állapota betegség
• Önhánytatás ne forduljon elő
• Testalkat reális szemlélete
• Fiziológiás alvás
• Közérzete, hangulata javuljon
• Figyelemkoncentráció javuljon
• Iskolai feladatait el tudja látni (lecke elérhető
legyen számára)
179. Ápolási terv
• Étkezések alkalmával ellenőrizni kell az elfogyasztott
étel mennyiségét
• Vitális paraméterek, súly ellenőrzése a
viselkedésterápiás program szerint
• Nyugodt alvás biztosítása nyugodt környezet
kialakításával
• Iskolával, osztálytársakkal felvenni a kapcsolatot (házi
feladatok, tanult anyag átadása)
• Kortárskapcsolatok kialakításának elősegítése a
csoportba való bevonással
180. Viselkedésterápiás program
• A nővér szerepe nagyon fontos
– Ellenőrizni az ételfogyasztást a betegnek nem
tolakodó, nem zavaró mértékben
– A súlymérések mindig fehérneműben,
ugyanabban az időben történnek
– Foglalkozásokba való bekapcsolódás elősegítése a
figyelemelterelés érdekében
– Önhánytatás ellenőrzése kényes feladat
– Manipuláció, trükközések
181. A gyermek további sorsa
• Ambuláns utókövetés
• Étkezési napló vezetése
• Pszichés vezetés
• Rendszeres súlymérés
• Vomitus esetén azonnali osztályos felvétel
• Rendszeres labor kontroll
182. Anorexia (F5000, F5010)
• Statisztikai adatok 2001. 01. 01-2012. 01. 01-
között a Med Sol alapján
–Esetek száma: 144
–Betegek száma: 45
183. Története
• Már évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető
betegség volt
• 1689-ben „önemésztődés” néven írta le dr.
Richard Morton
• Differenciáldiagnosztika hiányos volt
184. Anorexia nervosa
• Legjellemzőbb 16-25 éves lányok között
• Testképzavar
• Önindukált fogyás – súlyvesztés (BMI:17,5 alatt)
• Étkezési negatívizmus
• Állandó testedzés
• Perfekcionizmus
• Endokrinológiai eltérések (amenorrhoea, stb.)
• Fáradékonyság
185. Esetismertetés-ambuláns vizsgálat
• Családorvos, és Ifjúsági Ideggondozó pszichiátere
irányítja ambulanciánkra a 17 éves leányt
• Fél éve ambuláns kezelés alatt áll
• Mindig vékony volt, de a lábát vastagnak érezte, ezért
fogyókúrázni kezdett
• Versenyszerűen táncolt korábban
• Nem tudja abbahagyni a fogyókrát
• Nem tartja soványnak magát
• Fáradékony, rosszkedvű az utóbbi időben
186. Ambuláns kezelési lap
• Első megjelenés szülőkkel
• BMI: 13,84
• Súlya: 35 kg, magasság: 156 cm
• Menstruáció 8 ciklusban kimaradt (utolsó 39-
40 kg körül volt)
• Gimnazista, iskolapszichológushoz jár
• Felvételt elutasítják – további járóbeteg
gondozás (Ifjúsági Ideggondozóban)
187. Zárójelentés (első)
• Sürgősségi felvétel az ambuláns vizsgálat után
6 hónappal iskolaorvosi beutalóval, súlya 30
kg
• Rendszeres gondozás mellett is fogyott
• Versenytáncot abba kellett hagynia
• Nagyon jó tanuló (11. oszt., Gimnáziumban)
• Perfekcionizmus jellemző rá
• Teljes családban él (nővére van)
• BMI: 12.
188. Zárójelentés (utolsó)
• Otthonába bocsájtása után jutalomorientált viselkedésterápia
• Szupportív egyéni pszichés vezetés
• Családi konzultációk (családterápiát a szülők nem vállalták)
• Hazaadási súlya : 40,5 kg
• Fokozatos iskolai integráció
• Testképzavar javult, de még fennáll
• Énképe, testképe, önértékelése hullámzó
• Familiáris problémák
• 40 kg-nál menstruáció elindult
• Ambuláns utókövetés (súlyellenőrzés – 40 kg a határ)
189. Utókövetés
• Jelenleg heti ambuláns kontroll
• Rendszeres súlyellenőrzés hetente, reggel
fehérneműben
• Vizelet fajsúly ellenőrzése
• Étkezési napló vezetése
• Súlygörbe rajzolása
190. Ápolási dokumentáció- anamnézis
• Nagyon sovány testalkatú lány
• Nem eszik már hónapok óta
• Nagyon sokat mozog, tornázik
• Fáradékony
• Hangulata rossz
• Iskolai teljesítménye nagyon jó
• Nem érzi soványnak magát
• Nem tartja betegnek magát
191. Ápolási diagnózis
• Nagyon sovány testalkat az ételek elutasítása miatt, a
beteg legyengült
• Rossz hangulat a gyengeségérzés miatt, nincs kedve
bekapcsolódni a foglalkozásokba
• A tanulásban lemarad társaitól a kórházi kezelés miatt,
szorong az évismétlés miatt
• A testképzavar miatt nem fogadja el, hogy híznia kell,
ellenséges az őt étkeztetni akaró személyzettel szemben
• A súlymérésekkor ellenséges a személyzettel szemben,
mert nem fogadja el a soványságát, nem akar hízni
192. Ápolási cél
• A beteg fogyassza el ételeit
• Fiziológiás alvás
• Állóképesség növekedjen
• Kiegyensúlyozott hangulat
• Iskolai feladatokat megkapja, lehetőség a
tananyag követésére
• Együttműködő legyen a kórházi személyzettel
• Fogadja el állapotát, mint betegséget
193. Ápolási terv
• Egyéni étrend biztosítása
• Bizalom és együttműködésre törekvés
• Betegségbelátás kialakítása
• Fiziológiás alvás biztosítása, nyugodt környezet
megteremtése
• Internetelérés lehetővé tétele a lecke
elérhetősége miatt
• Viselkedésterápiás program elfogadtatása,
betarttatása
194. Ápolási összefoglaló
• Programját nagyvonalakban tartotta
• Testképzavara enyhült
• Betegségbelátás kialakult
• Ételadagjait fokozatosan elfogadta,
elfogyasztotta
• Személyzettel kapcsolata javult
• Hangulata kiegyensúlyozottabb lett
• Iskolai tananyagot követte (magántanulóként
vizsgát tehet)
198. Elhízás (F5040)
• F5040 – Túlevés, ami más pszichés zavarhoz
társul
• F5080 – Egyéb evészavar
• F5090 – Nem-meghatározott evészavarok
199. Obesitas
• Régen és bizonyos kultúrákban a jómód jele
• Jelenleg az elhízás sajnálatot, gúnyt vált ki
• Genetika – öröklődő hajlam
• Látható, nem rejthető el
• Fokozatosan visszahúzódóvá, szorongóvá
teheti a gyermeket
• Iskolás és óvodás korúak 20-25 %-a túlsúlyos
200. Fogyókúrás és életmód korrekciós kurzus
• Első alkalommal 10 évvel ezelőtt
• Kb. 20 fős létszám, két turnusban
• Nyári iskolai szünet ideje alatt
• Ambuláns vizsgálat előzi meg
• Kizáró tényezők:
– Organikus ok, pl. magas vérnyomás betegség,
diabetes, szívbetegség
– Pszichiátriai kórképek: pl. mentális retardáció,
autizmus, magatartászavar
• Anyagi vonzat
201. Szakemberek a táborban
• Gyermekpszichiáter szakorvos
• Pszichológus
• Mozgásterapeuta
• Dietetikus
• Mentálhygiénés terapeuta
• Szakápolók
• Szervezett programoknál külső szakemberek
pl.: edzőterem, uszoda
202. A tábor menete
• 3 hétig tart
• Hétvégét otthon töltik
• Étkezési tanácsadás, szülőcsoport minden
pénteken
• Itt tartózkodás alatt diétás étkeztetés
• Aktív testmozgás
• Szabadidős programok
203. Életmód korrekciós tábor 1. hét
• Első héten főleg ismerkedés
• Induló súly felmérése
• Diéta ismertetése, szempontok tanítása
• Szabadidő aktív eltöltésének módjait
megismerjék
• Mozgásigény kialakítása
• Családi szokások tisztázása
• Hétvégére felkészítés (diéta, mozgás)
207. Életmód korrekciós kurzus 3. hét
• Súlyváltozás regisztrálása
• Diéta betarttatása
• Reform ételek elkészítése a gyerekekkel
közösen
• Berögzött szokások változtatására törekvés
• További mozgáslehetőség megismertetése
• A tanult módszerek (mozgás, diéta)
alkalmazása a család támogatása mellett
209. Életmódtábor zárása
• Legsikeresebb fogyás jutalmazása
• Csoportos pozitív visszajelzés lehetőségének
megteremtése
• További tanácsadás gyereknek és családnak
egyaránt
• Kóstolóval egybekötött diétás tanácsadás
• Testsúlykontroll időpontjának egyeztetése
• Lehetőség a tapasztalatcserére
210. Pavor nocturnus
• Az alvásidő első harmadában, általában éjfél előtt
jelentkezik (REM fázisban)
• Tünete: pánikreakciószerű heveny félelem, sírás
• 10-15 percig tart
• Reggel anméziás az éjszaka történtekre
• Pubertáskor után ritkán jelentkezik
• Oka: erős szorongás, depresszió, kifelé irányuló
agresszivitás erős gátlása
• Genetikai hajlam valószínű
• Kimerültség fokozza az előfordulást
211. Pavor nocturnus (F5140)
• Előfordulás a GYIP-en (az elmúlt 10 év során):
– Esetek száma: 12
– Betegek száma: 12
• Szomatikus ok kizárása – orrmandula
duzzanata légzési nehezítettséget okozhat
212. Lehetőségek Pavor nocturnus esetén
• Jól meghatározott alvási szokások kialakítása
• Ugyanabban az időben fektessük le
• Elalvás előtt 1 órával már ne nézzen tv-t
• Nappali alvás (igény szerint) minél korábban legyen
• Délután 3 után ne igyon koffein tartalmú teát
• Nehéz ételek kerülése lefekvés előtt
• Hálószoba levegője ne legyen száraz
• Ébresztés a veszélyeztetett időpontban
• Pharmakoterapia
214. Testvérrivalizáció
• Testvér születésekor normál esetben is van
érzelmi zavar
• Kóros, ha az érzelemzavar foka , vagy tartama
hosszabb az átlagosnál
• Abnormális szociális interakciókkal jár
215. Esetismertetés
• 4,5 éves kisfiú mater kíséretében érkezik
• Eleven, mozgékony kisfiú
• Jelenleg segítséget igényel az önellátás terén,
korábban volt amit már egyedül végrehajtott
• Óvodás, beilleszkedés problémamentesen zajlott
• Jelenleg impulzív, sérelem esetén dühkitörések
• Kudarcot nehezen viseli
• Foglalkozásokba nehezen bevonható
• Szabályokat nehezen tartja
• Kistestvére 6 hónapos
219. Ápolási anamnézis
• Magatartásával problémák vannak otthon és
az oviban is
• Mióta kistestvére megszületett kiszolgáltatja
magát, nem végez el olyan feladatokat, amik
előtte természetesek voltak
• Hisztis, akaratos, szeretne a figyelem
középpontjában lenni
• Visszaesés a szobatisztasági fokban
220. Ápolási diagnózis
• Önellátás hiánya a regresszív viselkedés miatt,
a gyermek ellátást igényel
• Nem kapcsolódik be a foglalkozásokba az
oppozíció miatt, rendbontó a viselkedése
• Korábbi megbízható szobatisztaságban való
visszaesés a kistestvér születése miatt, a mater
ismét pelenkázza
• Figyelemfelhívó viselkedés az érzelemzavar
miatt, a gyermek szabályszegő
221. Ápolási cél
• Önállóságra nevelés elindítása ittléte alatt
• Szobatisztaság visszaállításának elősegítése már az
első héten
• Motiváció kialakítása fokozatosan a foglalkoztatók
segítségével
• Feladathelyzetet elfogadja az első 3 napon belül
• Szabálytartó viselkedésre motiválás már az első
napon
• Testvérkapcsolat előnyeinek megismertetése
folyamatosan, a kortárskapcsolatain keresztül
222. Ápolási terv
• Pelenka elhagyása, gyakori toalett használatra
bíztatás, siker esetén pozitív megerősítés
• Önállósági igény kialakítása dicsérettel
• Elvégzett feladatok azonnali jutalmazása
• Szabályok betartásakor visszajelzés
• Kétszemélyes helyzet biztosítása az osztályon
és otthonában is
223. Ápolási összefoglaló
• Önállóság terén fejlődött, bizonyos
tevékenységeket egyedül végrehajt
• Társaival közös játékot kezdeményezett,
toleranciaszintje nőtt
• Impulzivitás csökkent
• Figyelme hosszabb időre leköthető
• Foglalkozásokba jól bevonható lett
• Jól motiválható
224. Otthoni javaslatok
• Szülők tájékoztatása a gyermek aktuális
viselkedésének okáról
• Tanácsadás a szülőknek a
problémamegoldással kapcsolatosan
• Javaslattétel a kétszemélyes helyzet
kialakításával kapcsolatosan
• Szülői önvádlás feloldása
225. Hyperkinetikus magatartászavar
(ADHD)
• Az élet korai szakaszában alakul ki
• Kitartás hiánya
• Csapongásra való hajlam
• Rendezetlen, rosszul irányított, túlzott mértékű
aktivitás
• Iskolai teljesítmény nem megfelelő
• Eszközeit, tárgyait elveszti
• Külső ingerek elvonják a figyelmet a feladatokról
• Elhagyja helyét, ugrál, mászkál
226. Statisztika a Med Sol szerint
(2001.01.01-2012.01.01.)
• F9000-f9090 :
• F9000 – az aktivitás és figyelem zavara
• F9010 – hiperkinetikus magatartászavar
• F9080 – egyéb hiperkinetikus zavar
• F9090 – nem meghatározott hiperkinetikus
zavar
• Esetek száma : 254
• Betegek száma 198
227. Esetismertetés
• Nővére hozza vizsgálatra a 9 éves fiút
• Iskolában eleven, mozgékony
• A padban izeg-mozog, nem üli végig az órát
• Gyenge-közepes tanuló
• Szülei elváltak, apa neveli a gyerekeket
• Otthon is mozgékony, mindenhová felmászik, gyakran éri
baleset (pl. leesett a fáról)
• Étvágya jó, de étkezés közben is képtelen nyugodtan ülni
• Nehezen alszik el
228. ADHD - zárójelentés
• Hyperkinetikus magatartászavar miatt vizsgáljuk
• Anamnézisben: kerékpárbaleset, otthon a fáról
leesett és feje betört, folyton megüti magát
• Nagy családban él paterrel és nevelőanyával,
materrel a kapcsolattartás rendszeres
• Beszéde gyors, figyelme csapong
• Jutalomorientált viselkedésterápia
• Gyógyszeres th.
232. Viselkedésterápia
• Figyelemkoncentráció elősegítése rövid
feladatok adásával
• Feladatok pontos, konkrét leírása
• Egyszerre csak egy dolgot kérjünk tőle
• Végrehajtás esetén azonnal dicséret
• Kommunikáció – szemkontaktus felvétele
• Kivárás a feladatok kiadásakor
233. Ápolási anamnézis
• Túlmozgékonyság miatt az iskolában nehezen
tolerálják
• Jegyei rosszak jó képességek mellett
• Szétszórt, figyelmetlen, dolgait széthagyja,
elveszíti
• Étkezésekkor felurgál
• Feladatait nem képes végrehajtani, nem
megbízható
• Gyakran kerül veszélyes helyzetekbe
234. Ápolási diagnózis
• Személyes tárgyak elvesztése a figyelemzavar végett,
düh a folytonos számonkérések miatt
• Feladathelyzetben nehezen tartható a folytonos
mozgásigény miatt, sikertelenség érzése
• Folytonos kudarcélmény a szabályszegő viselkedés
következtében, a gyermek már nem is akar
megfelelni
• Veszélyhelyzetek a veszélyérzet hiánya miatt, a
gyermek gyakran megsérül
• Étkezési kultúra nem megfelelő a folytonos mozgás
miatt, a gyermek rendszertelenül étkezik
235. Ápolási cél
• Személyes tárgyait tartsa rendben az osztályon
• Feladathelyzetben tartható legyen legalább 30 percig
• Sikerélményhez juttatás már az első napon
• Teljesítménye javuljon az iskolában
• Veszélyhelyzetek elkerülése, veszélyek felmérésének,
belátásának megtanítása itt tartózkodása alatt
• Étkezési időt töltse az asztalnál már az első napon
236. Ápolási terv
• Pontos napirend kialakításával segítsük elő a feladok
végrehajthatóságát
• A szabályok betartását azonnal dicsérjük meg
• Feladathelyzetben tartás minél hosszabb ideig,
folytonos újramotiválással
• Étkezések ideje alatt folyamatos felügyelettel,
beszélgetéssel tartsuk az asztalnál
• Figyelem lekötésére kapjon többlet feladatokat
• Folyamatos felügyelettel kerüljük el a
veszélyhelyzeteket
237. Ápolási összefoglaló
• A házirend pontjait egyre jobban sikerült
betartania
• A foglalkozásokon együttműködőbb,
feladathelyzetben tarthatóbb lett a folyamatos
dicséret mellett
• Motiválttá vált a dicséretekre, kikerült a
„Nem-szférából”
• Veszélyhelyzetbe nem került, belátta a
kockázatokat
238. Otthoni javaslatok
• Pozitív viselkedés megerősítése otthonában és az
iskolában is, lehetőség szerint a pedagógus bevonása
• Házimunkában aktívan vegyen részt
• Saját önálló feladatkör kialakítása
• Rendszeres számonkérés, jutalmazással
• Mozgásigény lekötése, sportolás lehetőségeinek
felmérése
• Folyamatos felügyelet biztosítása otthonában is a
veszélyhelyzetek elkerülése érdekében
240. Oppozíciós zavar (F9130)
• Tartósan, rendszeresen meglévő, ill. visszatérő viselkedési
forma
• Nyílt, kihívó ellenséges magatartás
• Negativisztikus, támadó, szembenálló
• Gyakran agresszív, romboló megnyilvánulások
• Jellemezheti:
– Hazudozás, lopás, iskolakerülés súlyos indulatkitörések stb.
• Fiúk között gyakoribb
• Érzelmi problémák kapcsolódhatnak hozzá:
– Hangulatzavar, szorongás stb.
241. Esetismertetés
• Ambulánsan rendszeresen gondozott 6,5 éves kisfiú
• Nagycsoportos óvodás – beilleszkedési problémák
• Beiskolázás előtti kivizsgálását kérik
• Viselkedése nehezen kezelhető – ha akarata ellenállásba
ütközik, rúg, mar, harap, felnőttekre támad, csúnyán
beszél
• Egy évvel ezelőtt műtötték exostosis (csontkinövés) miatt
• Szülők túlóvó magatartást tanúsítottak
• Legkisebb gyermek
242. Esetismertetés-zárójelentés
– Erős szeparációs szorongás, bizalmatlanság miatt
agresszíven viselkedett az osztályon a felnőttekkel
szemben
– Kérésekre nyíltan nemet mond
– Csak kétszemélyes helyzetben foglalkoztatható
– Intellektus (Budapesti-Binet) normál övezetben
– Fokozatos adaptáció – óvoda bevonása a
viselkedésterápiába
245. Ápolási anamnézis
• Óvodában nem akar részt venni a
foglalkozásokon
• Feladathelyzetben dühöng, agresszív
• Semmi nem motiválja
• Gyakran büntetik
• Szülőtől való elválás nagyon nehéz, a gyermek
sír, opponál
246. Ápolási diagnózis
• Szorongás az idegen kórházi környezet miatt, a
gyermek tiltakozik a felvétele ellen
• Feladathelyzetbe nem hozható a folyamatos
opponálás miatt, mely elutasító magatartásban
nyilvánul meg
• Szabályok betarttatásakor agresszíven reagál, üt, rúg,
harap és kiabál
• Kortárskapcsolatai nincsenek az ellenséges viselkedés
miatt, a gyerekek kiközösítik
• A gyakori büntetések miatt motiválatlan, nem
hozható feladathelyzetbe
247. Ápolási cél
• Foglalkozásokba kapcsolódjon be a következő naptól
• Motiválható legyen a feladatok elvégzésére az
iskolába visszatérés idejére
• Sikerélményhez jusson már az első napon
• Belső késztetése legyen a jutalom elérésére
• Feszültség levezetés szociálisan elfogadott módon
történjen már az első napokban
• Büntetésre ne kerüljön sor a későbbiekben sem
248. Ápolási terv
• Irányított játéktevékenységekkel, állandó
felügyelettel csökkenteni a konfliktushelyzeteket
• Könnyen teljesíthető feladatok biztosítása a gyors
sikerélményhez juttatás érdekében
• Szociális izoláció („Time out”) agresszivitás esetén
• Bizalomteljes kapcsolat kialakítása a személyzettel,
érezze a támogatást
• Toleranciaszint növekedése
249. Ápolási összefoglaló
• Viselkedésterápiát fokozatosan elfogadta
• Motivált lett a dicséretekre
• Feladatait egyre többször hajtotta végre
• Kortársai között konfliktusok ritkábban
fordultak elő
• Irányítás mellett a konfliktusok egyre kevésbé
hevesen zajlottak
• A személyzet felé nyitottabbá vált
250. Ápolási javaslatok
• Javasolt otthon a folyamatos pozitív inger
• Feszültség levezetési lehetőség biztosítása
otthonában is
• Mozgáslehetőség, sporttevékenység
biztosítása
• Önálló feladatvégzés biztosítása
• Óvoda bevonása a viselkedésterápiás
programba
251. Born aut
• Dolgozók átlagéletkora 40 felett
• Ugyanazt a munkát végzik 20-25 éve
• Szakmai előmeneteli lehetőség nincs
• Beteganyag pszichésen megterhelő
• Munkahely szociális helyiségeinek hiánya
(nővérszoba nincs)
• Regenerációs idő nincs
• Alacsony fizetés, állandó munkavégzés mellett sincs
jövőkép
• 2 műszakos folyamatos munkarend
253. Depresszió
• Hétköznapi életben is használják
• Szomorúság, lehangoltság, bánat kifejezésére
• Minden ember átéli bizonyos élethelyzetek
kapcsán
• Klinikai dg. esetén egyéb tünetekkel is együtt
jár
– Alvászavar, étvágytalanság, dekoncentráció,
alacsony önbecsülés, bűntudat, enerváltság,
pszichomotoros változások, szuicid ideációk
255. Depressziós tüneteket kiváltó tényezők
• Negatív életesemények
– Gyász, életet veszélyeztető betegségek
• Interperszonális veszteség és szeparáció
• Fizikális betegségek
– maradandó károsodások
• Önértékelés csökkenése
• Családi hatások
– Öröklődés, negatív nevelési módszerek, agresszió
256. Esetismertetés
• Évek óta gondozott 17 éves fiú
• Szülei elváltak
• Testvére nincs
• Heti váltással van a szülőknél
• Pater nagyon szigorú, anya engedékenyebb
• Az iskolai teljesítménye romlott az utóbbi időben
• Rosszul alszik
• Érdektelen, közönyös
• Étvágya nincs, nagyon keveset eszik, fogyott
• Impulzivitás, csökkent frusztrációs tolerancia
257. Ápolási anamnézis
• Lehangoltság, passzivitás jellemzi
• Nem eszik, fogyott az utóbbi napokban
• Tisztálkodni sincs kedve, külseje elhanygolt
• Könnyen felcsattan, az anyával kiabál
• Nehezen alszik el, éjjel felébred, napközben fáradt,
kialvatlan
• Társas kapcsolatai beszűkültek, jelenleg nincsenek
barátai – szélsőséges szubkulturális csoporttal való
azonosulás felismerése (EMO-s csoport)
• Otthonülő, nehezen mozdul ki a lakásból
258. Ápolási diagnózis
• Debilizáló szorongás miatt teljesítménye rossz,
elégedetlen önmagával
• Étvágytalanság a kedvetlenség és közöny miatt, a
gyermek testtömege csökken
• Fáradtság az alvászavar miatt, a fiú dekoncentrált
• A tisztálkodás hiánya a rossz hangulat miatt,
elhanyagolt külső
• Ingadozó vagy szélsőséges hangulati labilitás az
érzelmi feszültség miatt, impulzív az anyával
259. Ápolási cél
• Rendszeres étkezés, megfelelő kalória bevitel már az
első napon
• Éjszakai esetleg napközbeni pihenés körülményeinek
biztosítása felvételétől folyamatosan
• Frusztrációs helyzet kialakulásának megelőzése az
osztályon tartózkodása alatt
• Feszültség levezető módszerek tanítása, alternatívák
nyújtása, végrehajtás feltételeinek biztosítása a
klinikánkon
• Ápolt, tiszta megjelenés a felvétel után azonnal
260. Ápolási terv
• Étkeztetés felügyelet mellett, adagjának
elfogyasztására biztatjuk
• Lefekvéskor nyugodt körülmények biztosítása az
elalvás elősegítése érdekében, kis létszámú kórtermi
elhelyezés
• Rendszeres tisztálkodás, ruhacsere ellenőrzése
• Kortárscsoportban a kapcsolatkialakítás elősegítése
• Feszültség estén izolálás, konfliktus elkerülése
• Konfliktus esetén felügyelet mellett a nézeteltérések
tisztázása
261. Ápolási összefoglaló
• Ételadagjait elfogyasztotta
• A csoport életébe egyre jobban beilleszkedett
• Problémáit, gondolatait egyre jobban képes
verbalizálni
• Konfliktuskezelésben segítséget kapott
• Alvása nyugodt, fiziológiás
• Személyi higiéné az osztályon megfelelő volt
• Szülők figyelme jobban ráirányult, szükségleteit
jobban figyelembe veszik, ettől hangulata jobb lett
263. Történeti áttekintés
• Kutatók már az előző évszázad végén felismerték,
hogy a szkizofrénia egy része már 15 éves kor alatt
kezdődik
• 6-12 éves kor között már diagnosztizáltak gyermeket
szkizofréniával
• Összes szkizofrénia 22%-a gyermekkori kezdetű
• 14 éves kor alatt fiúknál gyakoribb
• Utóbbi években drogfogyasztás az anamnézisben
264. Etiológia
• Genetikai tényezők
– Familiáris pozitív anamnézis nagyon gyakori
– Anya betegsége a terhesség alatt
– Szülési komplikációk az anamnézisben
• Pszichoszociális tényezők
– Terhelő életesemények
– Családi környezet hatása
265. Pszichózis előjelei gyermekkorban
• Fejlődési elmaradás
• Magatartászavar
• Expresszív és receptív nyelvi deficit
• Sérült nagymozgási funkciók
• Tanulási problémák
• IQ határeseti v. az alsó sávban
• Pervazív fejlődési zavar átmeneti tünetei
266. Gyermekkori pszichózis
• Családi megbetegedések magasabb előfordulási
aránya
• Lappangó kezdet
• Fiú dominancia
• Intellektuális funkciók súlyosabb és hosszabb távú
károsodása
• Rossz prognózis
267. Pszichózis tünetei
• Gyermekkor
– Alaki gondolkodászavar
– Akusztikus hallucinációk
– Fellazult asszociációk
– Téveszmék és érzékcsalódások tartalma a gyermek
fantáziavilágára és környezete közvetlen
szereplőire utal
268. Pszichózis tünetei
• Serdülőkor
– Nehéz diagnosztizálni az életkorra jellemző
turbulens ötletek, érzések, impulzivitás miatt
– Valósággal való kapcsolat elvesztése
– Olyan dolgokat hisz, vagy érzékel, amik nem
valósak
– Jellemzi: hallucináció, téves eszmék
– Bizarr viselkedés
– Ön, vagy közveszélyes lehet, mert a külvilág
reakcióit fenyegetésként éli meg
269. Esetismertetés-ambuláns vizsgálat
• OMSZ szállítja sürgősséggel a 16 éves nagylányt
• Kb. két hete furcsán viselkedik (nyugtalan, jár-kel, ok
nélkül nyüszítve sír)
• Nem eszik, nem iszik, fogyott is
• Vizelet és székletürítési nehézség
• Összefüggéstelenül beszél magában
• Szobájába bezárkózott, senkit sem akart beengedni
• Tisztálkodásra nehéz rávenni
• Bizarr mozdulatokat tesz (mintha gépelne, írna
valamit)
• Keveset és nyugtalanul alszik
270. Zárójelentés- első
• Feszült pszichomotorium
• Fellazult integritású tudat
• Gondolkodása akadozó, inadekvát válaszokat ad
• Döntési nehezítettség, indokolatlan hirtelen
hangulatváltozás
• Hallucináció
• Antipszichotikus medikáció
• Átmeneti javulás után a szülő saját felelősségére
hazavitte
271. A beteg további sorsa
• Rendszeres ambuláns kontroll mellett állapota
kompenzált (6 hónapig)
• Ambuláns kontrollra nem járt
• Gyógyszer szedését abbahagyta – visszaesés
Ismét sürgősséggel érkezik
• Iskolába 1 hete nem jár, ott az utolsó napokon már
szétszórt volt, nem figyelt – osztályfőnök telefonált
• 4 napja alig alszik, nem eszik
• Viselkedése bizarr
272. Zárójelentés-második
• Akut pszichotikus tünetek miatt sürgősségi felvétel
• Gyógyszerszedést súlygyarapodás miatt abbahagyta
• Nehezen alszik el, nyugtalanul alszik, naponta többször
• Higiénés problémák
• Sokat eszik, nem mozog, súlya emelkedik
• Antipszichotikus terápia mellett állapota javult
• Otthoni adaptációt követően állapota romlott – hatósági
szemle
• Fokozatos közösségbe integrálás – magántanulói státusz
273. Ápolási anamnézis
• Testi higiéné nem megfelelő
• Állandó éhségérzet
• Alvászavar
• Zavart tudat miatt agresszivitás
• Irracionális gondolatok miatt a szabályokat nem tudja
betartani
• Idegen környezet negálása miatt indulatos
• Székrekedés a helytelen táplálkozási szokások miatt
• Gyógyszerszedést elutasítja
274. Ápolási diagnózis 1.
• A beteg beszűkült tudati állapota miatt nem képes
fenntartani testi higiénéjét, ápolatlan
• Gyógyszer mellékhatásaként fokozott éhségérzet,
a beteg sokat eszik, sokat hízott
• Az idegen környezet miatt a beteg szorong, nem
tud székletet üríteni, diszkomfortérzete van
• A szorulás miatt a beteg hasa puffadt, hasfájásról
panaszkodik
• A hallucinációk miatt a környezetében lévő
betegtársak félnek tőle, kirekesztetté válhat
275. Ápolási diagnózis 2.
• Betegségbelátás hiánya miatt gyógyszerét nem szedi,
állapota romlott
• A kórházi ételek elutasítása a bizalmatlanság miatt,
csak a család által készített ételt fogadja el
• Rövid szakaszokban alszik, ébredés után nehezen
alszik vissza, a zaklatott lelkiállapot miatt, napközben
fáradt, kimerült
• Mérgeztetéstől való félelem miatt a gyógyszert
elutasítja, beadása nehézkes
• Betegségbelátás hiánya miatt nem akart az osztályon
maradni, agresszíven lépett fel a személyzettel
szemben
276. Ápolási cél
• Megfelelő testi higiéné a felvételkor
• Kalóriaszegény, rost dús étrend biztosítása már az
első napon
• Diéta betarttatása folyamatosan
• Fiziológiás székletürítés naponta
• Csoporttársakkal való elfogadtatás az első hét végére
• Rendszeres gyógyszerszedés folyamatosan
• Betegség elfogadtatása a szülőkkel és a beteggel
egyaránt
277. Ápolási terv
• Minden étkezés után üljön wc-re elkülönített
nyugodt helyen
• Diétás étrend biztosítása, dietetikus bevonása
• Étkezések közötti nassolás megelőzése
• Rendszeres tisztálkodás
• Mozgásigény kialakítása
• Gyógyszerbevétel felügyelet és szigorú
ellenőrzés mellett
278. Ápolási összefoglaló
• A rendszeres gyógyszerszedés mellett állapota
kompenzált
• Személyi higiéné kifogástalan
• Alvása fiziológiás
• Hangulata javult
• Súlytöbblet leadása érdekében sportolási
lehetőségek felderítése otthon
• Kalóriaszegény rostdús diéta javasolt
hosszútávon
280. Szeparációs szorongás 1.
• A kisgyermek félelme attól, hogy szülei elhagyják
• Normál esetben 8 hónapos korban jelentkezik, 2 éves
korra megszűnik (tudatosul, hogy a szülő különálló
személy)
• Intenzitása, időtartama változó
• Függ a szülővel való kapcsolattól
• Nincs időérzék
• Szülő távozását véglegesnek hiszik
• Akkor szűnik meg, amikor a memória kifejlődik, fel
tudja idézni a szülő arcát
281. Szeparációs szorongás 2.
• Túlzott nyugtalanság, ha a gyermek távol van
otthonától v. azoktól a személyektől, akikhez kötődik
• Legalább egy hónapig tart
• Jelentős szenvedést okoz
• Gátolja a mindennapi életet
• Néha megrázó életeseményhez társul (rokon, barát
halála, elköltözés, iskolaváltás stb.)
• Szülő távolléte esetén is tudniuk kell, merre jár
• Este nem alszik el egyedül, gyakran rossz alvók
282. Szeparációs szorongás 3.
• Mindennapi életritmusra nem képes
– Nem jár óvodába, iskolába
– Gyakran szomatikus betegségeket produkál
• Szülő munkavégzése gátolt
– Gyermek betegsége miatt távollét a munkahelyről
283. Esetismertetés-zárójelentés
– Sürgősségi felvételre érkezik Ifjúsági Ideggondozó
pszichiáterének javaslata alapján a 8 éves kisfiú
– Hangulatzavar, iskolafóbia, beilleszkedési problémák miatt
áll kezelés alatt
– Szülei válását követően már feküdt pszichiátrián
indulatkitörések, oppozíciós viselkedés miatt
– Válást követően költözés miatt iskolaváltás történt, az új
iskolába nem tudott beilleszkedni, ezért nem járt iskolába
– Visszaköltözött apához, de a régi iskolába sem tud bemenni
– Otthonában nagyon passzív, kiszolgáltatja magát
– Materrel a kapcsolattartás rendszeres
284. Esetismertetés- összefoglaló
• Az osztály életébe nagyon nehezen illeszkedett
be, nehezen vált el a szülőktől
• Foglalkozásokba nehezen volt bevonható
• Sikertelenség esetén indulatossá vált
• Folyamatos motiválást, megerősítést,
számonkérést igényelt
• Visszahúzódó, nem teremt kapcsolatokat
• Viselkedésterápiát folyamatosan elfogadta,
teljesítette
288. Viselkedésterápia
• Látogatási, telefon fogadási idő pontos
meghatározása a programban
• Szülőktől való elválást minimális időre korlátozni
• Foglalkozásokba való bekapcsolódás azonnali
jutalmazása
• Önálló feladatvégzésre való motiválás
• Kezdeményező magatartás észrevétele,
megerősítése
• Iskola, pedagógus bevonása a viselkedésterápiába
289. Ápolási anamnézis
• Nem akar iskolába menni
• Apa folyton táppénzen van, munkahelye
veszélybe került
• Kortársakkal nem barátkozik
• Passzív, motiválatlan
• Agresszív az iskolában
• Társas kapcsolatai szegényesek
• Pedagógus gyakran bünteti, beírásai vannak
290. Ápolási diagnózis
• Szülőktől való elválási képtelenség miatt zaklatott, sír
• Szorongás a kórházi környezet miatt, visszahúzódó,
passzív
• Önellátási tevékenységek során folyamatos
motiválást igényel a félelem miatt, a gyermek nagyon
zárkózott
• Zaklatott a szülőktől való tartós távollét miatt, mely
gyakori sírásban nyilvánul meg
291. Ápolási cél
• A gyermek elválás után mielőbb nyugodt
legyen
• Szorongás oldása már az első hét végére
• Önállóságra nevelés folyamatosan a klinikai
tartózkodása alatt
• Bizalmas légkör kialakítása a személyzettel
már az első napon
292. Ápolási terv
• A gyermek megnyugtatása szükség szerint
kétszemélyes helyzetben
• Metakommunikációs jegyek fokozott figyelme,
szükségletek felismerése céljából
• Önellátás tanítása szóbeli utasításokkal
• Elvégzett tevékenységek azonnali megerősítése
dicsérettel, jutalmazással
• A foglalkozásokon központi szerep kialakítása
számára
293. Ápolási összefoglaló
• A gyermek megismerte a kórházi környezetet és
személyzetet, félelmei már ettől oldódtak
• A foglalkozásokba fokozatosan egyre jobban
bekapcsolódott
• Önellátás terén egyre nagyobb önállóságra tett szert
• Motivált lett az önálló feladatvégzésre
• Szívesen teljesítette viselkedésterápiás programját a
jutalom érdekében
295. Trichotillománia
• Saját testszőrzet tépése
– Haj, szempilla, szemöldök, szeméremszörzet stb.
• Kopasz foltok a fejbőrön
• Gyakran bőrgyógyászhoz viszi a szülő
• Veszélyei: lenyelik a kitépett szőrzetet
• Kényszeres zavar, nem tudja abbahagyni a cselekvést
• Társulhat hozzá körömrágás, bőr csipkedése
• Akadályoztatás esetén feszültté, ingerültté válik
296. Esetismertetés
• Első alkalommal önként, kísérő nélkül ambuláns
vizsgálatra érkezik a 16 éves nagylány
• Hajtépés 3 éves korban volt először, szülei akkor
váltak el, akkor fél év terápia után elmúlt
• Apával a kapcsolattartás ritka, havonta egy telefon az
apa új élettársa miatt (két féltestvérét nem ismeri)
• 13 éves korban nagymama halálát követően ismét
tépte a haját
• Jelenleg kopaszra borotválták, parókát hord
297. Esetismertetés
• Klinikai felvétel a hajtépés miatt mely főleg az
éjszakai órákban jelentkezett
• Alopeciás foltok
• Hangulata mélyebben fekvő
• Főleg fekete ruhákat hord
• Iskolába parókában jár
• Kortársai között szorong a paróka miatt
• Sportolni nem tud
298. Ápolási anamnézis
• Hangulati ingadozások
• Feszültség főleg családi környezetben
• Családjával rossz a kapcsolata
• Kortársak között szégyelli kopaszságát
• Aggódik a parókaviselés hátrányai miatt,
titkolja mindenki előtt
• Próbál leszokni a hajtépésről, de egyedül nem
sikerül
299. Ápolási diagnózis
• Hangulati labilitás a bizonytalan családi
kapcsolatok miatt, kedélyállapota szélsőséges
• Hajtépés a belső feszültség miatt, mely
kopaszságban nyilvánul meg
• Szorongás a kortársak között a szégyenérzet
miatt, visszahúzódó a magatartása
• Zárkózott a titkolózástól, aktív testmozgást
elutasítja a paróka leesésétől való félelem
miatt
300. Ápolási cél
• Kiegyensúlyozott hangulat az első hét végére
• Családi kapcsolat ápolása az osztályon való
tartózkodás alatt
• Hajtépés minél kevesebbszer jelentkezzen a klinikai
kezelés idején
• Kortársakkal való kapcsolat kialakításának segítése
már az első napon
• Kórképével járó segédeszköz ismertetése társaival
(paróka), a szorongás oldásának érdekében
