Diszlexias_tanulok_zenetanulasa

Inklúzió Európában a tudás és a technológia
segítségével
Zene tanítása diszlexiás diákoknak
Útmutató

Inclusion in Europe through Knowledge and Technology
Projektszám: KA201-2015-012
A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen útmutató a kutatási
partnerek véleményét tükrözi, és a Bizottságot nem terheli felelősség az itt található
információkért.
Tartalom
Inklúzió Európában a tudás és a technológia segítségével..................................................3
Felkészülés az inkluzív tanításra.............................................................................................3
Útmutatók és online anyagok................................................................................................5
Bevezetés a jelen útmutatóhoz..........................................................................................5
Különleges eljárások a diszlexiás tanulók zenetanulásakor.................................................6
Diszlexia és egyéb zavarok.....................................................................................................6
Diszlexia és zene.....................................................................................................................7
Diszlexiás zenészek és énekesek............................................................................................8
Zenei diszlexia – létezik-e?.....................................................................................................9
A specifikus tanulási zavarokkal járó kihívások...................................................................9
Probléma területek.................................................................................................................9
Önbizalom és motiváció.......................................................................................................11
2

A diszlexiás diákok tanítására is alkalmas módszertani gyakorlat.....................................11
Multi-szenzoros tanítás........................................................................................................12
Asszociációk felépítése.........................................................................................................13
Először holisztikusan, utána egymás után...........................................................................13
Összetett módszerek............................................................................................................14
A diszlexiás tanulók inkluzív zenetanításához kapcsolódó tanulási technológiák..............16
A test és mindennapos tárgyak használata – szenzomotoros technológiák........................16
Technológiai eszközök..........................................................................................................19
Egyéni kotta létrehozása......................................................................................................19
Kottaszerkesztő programok .................................................................................................20
Zenefelvételek és demonstráció..........................................................................................20
Programok és applikációk gyakorláshoz...............................................................................21
A tanároknak szóló tanácsok összefoglalása ....................................................................21
Videók..............................................................................................................................22
Forrásmunkák a jelen útmutatóhoz..................................................................................22
Inklúzió Európában a tudás és a technológia segítségével
Kevés információ, gyakorlat és oktatási segédanyag érhető el a speciális igényű tanulók
különböző tantárgyak terén történő tanításához. Bizonyos esetekben az anyagot
szakosodott iskolákban vagy más zárt környezetben használják belső körökben. Más
esetekben a tudás tanárról tanárra száll munkahelyi tréningeken, de nem lesz közkincs.
Hiányoznak az anyagok például az anyanyelv tanítás, az idegen nyelvek tanítása, a
matematika és a zene tanítása hatékonyabbá tételéhez
’INCLUTECH’ Európai Uniós projektünkben azt a célt tűztük ki, hogy továbbfejlesszük,
kipróbáljuk és terjesszük a bevált gyakorlatokat a befogadó tanítás technológiák területén.
Felkészülés az inkluzív tanításra
A projekt során kidolgozott anyagokkal két célcsoport – a diszlexiával küzdő diákok és a
vak/gyengén látó diákok – tanításához nyújtunk gyakorlati útmutatásokat. Ez a két
célcsoport megjeleníti az inkluzív tanítás szempontjából jellegzetes kétféle tanulót: a nem
nyilvánvaló és a nyilvánvaló eltéréseket.
Nem nyilvánvaló eltérések: Atipikus fejlődésnek nevezzük az olyan nem mindig nyilvánvaló
és egzaktul nem mindig azonosítható, intelligenciától független különlegességeket, amelyek
gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg, és bizonyítottan hasonló
idegrendszeri folyamatok különböző eltérésein alapulnak:
 Neurológiai alapú teljesítményzavarok egy része:
o tanulási zavar, tanulási nehézség (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia),
o kontrollzavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás zavar, impulzus kontroll zavar)
 Autizmus spektrum zavarok egy része
Az atipikus fejlődés a populációnak megközelítőleg 25%-át érinti. A diszlexiások aránya
nehezen állapítható meg az azonosítás nehézsége miatt, de nagyjából 10-15 % körülire
3

tehető. Az azonosított fogyatékosság esetén előfordul a szegregáció, de legtöbbször
integráltan tanulnak ezek a diákok.
Nyilvánvaló eltérések: A fogyatékosság miatt speciális ellátást kívánó tanulók általában
könnyen azonosíthatók, és legtöbbször szegregált ellátásban részesülnek. Egyre többen
kerülnek azonban a többségi oktatásba integrálásra.
A törvény szerinti fogyatékosságok csoportjai:
 Mozgássérült
 Autista
 Értelmi fogyatékos, mentálisan sérült
 Beszédhibás, beszédfogyatékos
 Gyengénlátó, aliglátó
 Vak
 Nagyothalló
 Siket
 Siketvak
A 2011-es felmérés szerint a népesség 4,9 %-a tartozik a fogyatékossággal élők közé. A
megváltozott mozgásszervi képességűek a legnagyobb egyértelmű fogyatékossággal élő
csoport. A hazai arányuk 2,6 %. A második legnagyobb fogyatékossági csoport a gyengén
látók, a populáció 0,8 %-át teszik ki. A vakok aránya 0,1 %.
A törvényi SNI-BTM megkülönböztetés nem tudományos, hanem fejlődésbeli lehetőségek
szerinti megkülönböztetés:
 SNI - az akadály egész életben megmarad
 BTM - az akadály megfelelő eljárásokkal megelőzhető, feloldható
Esetleges ellátás: A pedagógusok sem az atipikus fejlődésű, sem a megváltozott képességű
tanulók tanítására nincsenek felkészülve. Lényegében a tanulókon tanulják meg jól-rosszul a
bánásmódot.
Maga a hivatalos tanítási gyakorlat egyáltalán nem veszi figyelembe a különleges tanítási
igényű diákokat. Ami azt jelenti, hogy a folyamatban jó eséllyel kárt szenved mind maga az
integrált tanuló, mind a többi tanuló és a pedagógus is.
Az inkluzív szemlélet még csak nyomokban lelhető fel, és amíg a gyakorlati módszertani
lehetőségek nem adottak, addig ez így is marad.
Inkluzív módszertan: Projektünkben a diszlexiás, valamint a vak és gyengénlátó tanulók
inkluzív ellátásán keresztül ismertetünk módszertani lehetőségeket. Ezek lényege, hogy
miközben támogatják a különleges ellátást igénylő diákok tanulását, minden más tanulónak
is hasznosak.
A különlegeseknek is megfelelő, és a mindennapi osztálytermi gyakorlatban használható
eljárások és technikák az ősidők óta használt eszközöktől kezdve a 21. században megjelent
módszereken keresztül felölelik a széles lehetőségeket, amelyek már rendelkezésre állnak az
inkluzív tanítás megvalósításához.
4

Az atipikus fejlődésbe tartozók inkluzív ellátását a diszlexia, a fogyatékossághoz tartozó
eltérésekkel élő tanulók inkluzív ellátását a vak és gyengénlátó tanulók tanításán keresztül
mutatjuk be.
A projekt részletes útmutatót és gyakorlati példákat ad közre négy alapvető készségterület
inkluzív tanításának támogatásához: anyanyelv, idegen nyelv, matematika, zene.
Útmutatók és online anyagok
 A programcsomag útmutató füzetekből, online elérhető anyagokból és egy „SMART
E-learning” online tanfolyamból áll.
 Külön anyagok állnak rendelkezésre a diszlexiás, a vak és a gyengénlátó diákok
tanításához. Mindez angolul letölthető a http://www.diszlexia.hu és http://lexam.eu
weboldalakról.
 A diszlexiás diákok inkluzív tanításához készült INCLUTECH anyagok magyarul is
elérhetők.
Bevezetés a jelen útmutatóhoz
A diszlexia hátterében a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód azonosítható,
amelynek vannak előnyei és hátrányai. A fő jellemzője a problémának a holisztikus
információ feldolgozás erőssége és a módszeres feldolgozás lassabb kialakulása,
instabilitása.
Ha a diszlexiás tanulóknak a problémájával foglalkozunk, lényeges szem előtt tartani, hogy a
diszlexia leggyakoribb eseteiben a problémát nem csupán a fonológiai nehézségek okozzák.
Általános az információ feldolgozásbeli eltérés, vagyis a probléma megjelenhet az írás-
olvasás készségeken kívül is, mint például a zenetanulás.
A legjobb gyakorlat segíthet a zene tanulásában megjelenő zavarok megelőzésében a
diszlexiás tanulók, de minden más tanuló tanításakor is. Ez az útmutató egyrészt a
zenetanulásnak a diszlexia megelőzésében és csökkentésében játszott szerepét elemzi,
másrészt foglalkozik a diszlexiás tanulók zenetanulásának módszereivel, ami a diszlexiás
tanulók sajátosságainak megismerésére és a különlegességeknek a zenetanulásban történő
megjelenésére épül. A fogalmak tisztázása és a jelenségek összekapcsolása vezethet egy
irányítottabb ellátáshoz a diszlexiás tanulók zenetanulásában.
A különleges tanulók kihívás jelentenek, mert a szokásosnál érzékenyebbek a tanulási
környezetre. A tanulási környezet problémái gyakran nagyobb hatással vannak ezért rájuk,
mint más tanulókra. Mindezek miatt az ebben az útmutatóban javasolt tanítási és tanulási
módszerek kiválóan használhatók az inkluzív tanítási környezete kialakításakor.
Különleges eljárások a diszlexiás tanulók zenetanulásakor
A diszlexiás agy nem jobb, vagy rosszabb, mint más, de másképpen tud hatékonyan
dolgozni. Ahhoz, hogy a legjobbat hozhassuk ki belőle, meg kell ismerni.
5

Diszlexia és egyéb zavarok
A diszlexia a neurológiai alapú teljesítményzavarok egy formája, amely sok esetben egyéb
hasonló különlegességgel jár együtt.
Mindegyik, az ábrán látható neurológiai alapú különlegességnek van szerzett és
veleszületett formája. Intelligenciától független eltérések, amelyek kialakulását és
súlyosságát erősen befolyásolja a környezet. A tanítás megelőzheti és kialakíthatja ezeket a
zavarokat.
Van néhány tulajdonság, amely a csoportba tartozó különleges tanulóknak közös
jellemzője:
 Holisztikus információ feldolgozás.
 A részletek iránti gyenge érzék.
 Gazdag képzelet.
 Az mozdulatok, tevékenységek, ismeretek automatizmusainak kialakulási nehézsége,
lassúsága.
 Rövidtávú figyelmi terjedelem.
 A figyelem elterelődése.
 Impulzivitás.
 Nyughatatlanság.
 A gyors megoldások preferenciája.
 Autonómia.
 Érzékenység.
A zavar területétől és a környezeti hatásoktól függően más-más területeken és intenzitással,
súlyossággal jelenhetnek meg a fenti jellemzők. A listát afféle alap készletnek tekinthetjük,
amelynek az elemeinek kombinációi nagyon sokféle típusú különleges tanulót adnak ki.
Vagyis a sokféle megjelenés jellemzi a neurológiai alapú teljesítmény zavarokat.
A diszlexia nem csupán az olvasási zavarban jelenhet meg, ahogyan maga a szó „diszlexia”
jelzi, hanem a neurológiai alapú teljesítményzavarok egy típusa, ahol a sajátosságok
elsősorban az olvasást érintik, de más területeken is okozhatnak nehézségeket. Ugyanakkor
még abban az esetben sem feltétlenül korlátozódik az olvasási zavarra a diszlexia, ha
valóban csak az olvasás területén jelennek meg a zavarok, mert többféle háttér tényező
különböző területeken nehézségeket okozhat.
6

A zavart okozhatja akármelyik, az alábbiakban felsoroltak közül:
 Fonológiai tudatosság
 Auditív feldolgozás zavara
 Vizuális feldolgozás zavara
 Tér-irány orientációs zavar
 Motoros feldolgozás zavara
 Gyenge szekvenciális feldolgozás
Leegyszerűsítve a fentieket, azt lehet látni, hogy a diszlexiás egyének agya a szokásosnál
hajlamosabb holisztikusan, kevésbé fókuszáltan tanulni, dolgozni. Ez vezethet
nehézségekhez, de lehetnek előnyei is bármely kognitív területen.
Diszlexia és zene
A vizsgálatok azt jelzik, hogy a zenei és nyelvi képességek kapcsolatban vannak egymással
mind tipikusan olvasó, mind diszlexiás tanulók esetében.1
A kutatási eredmények továbbá
szoros kapcsolatot bizonyítottak a zenei hang megkülönböztetés és a nyelvhez kapcsolódó
képességek között. A zenei hangok megkülönböztetése jelezte a fonológiai képességeket,
amelyek viszont jelzik az olvasási képesség fejlődését mind diszlexiás, mind nem diszlexiás
tanulók esetében.2
Ezek az eredmények azt jósolhatják, hogy a diszlexiás tanulónak hátránya lehet a
zenetanulásban. Másrészt azonban az is lényeges következtetés, hogy a zenei képzéssel
erősíthetők a diszlexiás gyerekek olyan alapvető auditív területei, amelyek a nyelvi
deficiteket is megelőzhetik illetve csökkenthetik.
A zenetanulás többcsatornás folyamat, és pozitív hatással lehet az olvasási képességek
fejlődésére. A hang megkülönböztetés és a fonológiai tudatosság a legnyilvánvalóbb
területek, amelyek miatt ez a hatás kialakul, és már rengeteg tudományos eredmény
bizonyítja ezt. Ugyanakkor számos egyéb területen átfedi egymást a zene és olvasás.
Az alábbi, az iskolai teljesítmény szempontjából lényeges területeken azonosították a
kutatók a zenetanulás fejlesztő hatását:
 Hang megkülönböztetés
 Fonológiai tudatosság
 Geometriai reprezentáció
 Rövid távú memória
 Figyelem
 Végrehajtó funkciók
 Szekvenciális feldolgozás
 Mozgás koordináció
1
Anvari, et al. (2002) Relations among musical skills, phonological processing, and early reading ability in
preschool children. Journal of Experimental Child Psychology, 83, pp. 111–130.
2
Zatorre R. J, Baum S. R (2012) Musical Melody and Speech Intonation: Singing a Different Tune. PLoS Biol
10(7): e1001372.
7

Összevetve ezt a listát a diszlexiás tanulók jellemzőivel, számos közös pontot találunk. Ez azt
is jelenti, hogy a zenetanulás kihívás a diszlexiás agynak, de ahogyan már fentebb is kiderült,
a zenetanulás a fejlesztő hatása miatt a specifikus tanulási zavarokkal küzdők számára sokkal
fontosabb, mint a tipikus tanulók számára.
Diszlexiás zenészek és énekesek
A diszlexiás zenész ritka. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi területen van
átfedés a zenei és az olvasási képesség között. Ahogy vannak diszlexiás írók és költők
valamint diszkalkuliás matematikusok, ugyanígy vannak diszlexiás zenészek is. A diszlexia
nem kell, hogy akadály legyen. Egyelőre azonban ezt a különlegességet a zenetanulás
szempontjából még nem veszi eléggé figyelembe a szakma.
A zavar nem jelent teljes képtelenséget. A különleges tanulók a szokásosnál jobban igénylik
a személyre szabott tanítást és a egyéni tanulási utakat ahhoz, hogy kiválóak legyenek. És ez,
a sokféleségre való felkészülés a kulcs az inkluzív oktatáshoz is.
Néhány jól ismert diszlexiás zenész és énekes:
 Celine Byrne, szoprán énekes.
 Cher, énekes és színész.
 Noel Gallagher, az Oasis zenésze.
 Mireille Mathieu, énekes.
 Ozzy Osbourne, a Black Sabbath zenész/énekese.
Látható, hogy vannak diszlexiás zenészek, de más területekhez viszonyítva kevesen. Úgy
tűnik, hogy a diszlexia hatásait nehéz kompenzálni, és emiatt nehezebb kiemelkedővé válni
ezen területen. Másképpen is megközelíthető azonban a probléma.
Minthogy a zene tanulásának terápiás hatása a diszlexia esetén bizonyított, a korai és
megfelelő módokon történő zenetanulás megelőzheti a tanulási zavarok
manifesztációját.3
Másrészt azonban a nem megfelelő tanulási környezet már korán nehézségeket okozhat, és
ez hátráltathatja a gyereket a zene iránti lelkesedés kialakulásában. Valószínűleg, csak a
rendkívül elkötelezett, nagy belső hajtóerővel a zene fél vonzódó gyerekek tudják ezeket az
akadályokat leküzdeni.
Fontos megkülönböztetni a formális zenetanulást és a zenélést, a zenei teljesítményt. Sok
kiváló zenész képes professzionális teljesítményeket elérni csupán hallás utáni tanulással
és zenéléssel.
Például Paul McCartney, a Beatles egyik zenésze nem tud kottát olvasni. Nincsen adat arról,
hogy olvasási zavar lett volna, de ő egy tehetséges zenész kottaolvasási képesség nélkül.
A kotta olvasása és a zenélés az agy nagyon különböző területeinek együttműködésé
kívánja. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a hangmagasságot (téri információ) és a ritmust
(szimbólum felismerés) az agy eltérő területei dolgozzák fel.4
3
S. Jaarsma A. J. J. M. Ruijssenaars W. Van den Broeck Dyslexia and Learning Musical Notation (1998) A Pilot
Study Annals of Dyslexia 48 137-154
8

A betűk, számok és hangjegyek olvasása különböző agyi mintázatok aktivitásával jár, de
néhány hálózati terület közös. Ugyanakkor részben függetlenek a ritmus tartástól és teljesen
függetlenek ezek a muzikalitástól. Következésképpen a zenetanulásban a zavarok számos
kombinációja lehetséges diszlexia esetén. Egyik sem zárja ki, hogy valaki kiváló muzsikussá
váljon.
Zenei diszlexia – létezik-e?
A vizsgálatok arra a következtetésre vezettek, hogy egy specifikus zenei diszlexia létezhet. A
kutatók szerint ez a fogalom a hang vagy a zenei jelek vagy mindkettő deficitjével lehet
kapcsolatban. Mindazonáltal még a zenei diszlexia definíciója nem egészen tisztázott,
ahogyan a létezése sem, mert nem állnak rendelkezésre tiszta esettanulmányok.5
A képességeket alkotó információ feldolgozás és a háttér képességek átfedik egymást, és az
egyik területen kialakuló bármely zavar okozhat zavarokat máshol is. Ugyanakkor adaptív
kompenzációs módszerekkel a problémák megoldhatók. Ez jól jelzi, miért nehéz igazán tiszta
esteket találni.
Akár független szindróma a zenei diszlexia, akár ismét egy művi kategóriáról van szó (a
legtöbb, a zavarokat leíró kategória művi), a legfontosabb feladat a tanuló erős és gyenge
pontjait azonosítani, és megtalálni a hozzáillő zene oktatást, ugyanúgy, ahogy az egyéb
képességek esetében is ez a leghatékonyabb megoldás a zavarok kezelésében.
A specifikus tanulási zavarokkal járó kihívások
Probléma területek
A diszlexiás tanuló az alábbi egy vagy több területen szembesülhet nehézségekkel:
 Auditív képességek
 Motoros képességek, koordináció
 Téri viszonyok megértése
 Vizuális részletek feldolgozása
 Időzítés
 Emlékező képesség
 Fonológiai képesség
 Koncentráció
 Szervezettség
 Szekvenciális képességek
Számba véve azokat a képességeket, amelyeket a zenetanulás kíván, elég nyilvánvaló
akadályokkal találkozik a diszlexiás tanuló a zenetanulás során. A gyakran azonosított
problémák a diszlexiás diákok zenetanulásában nagy vonalakban a következők:
4
Omar, Rohani, Hailstone, Julia C. Warren, Jane E., Crutch, Sebastian J., Warren, Jason D. (2010) The cognitive
organization of music knowledge: a clinical analysis. Brain. Apr; 133(4): 1200–1213.
5
Hébert, Sylvie; Cuddy, Lola L. (2006) Music-reading deficiencies and the brain. Advances in Cognitive
Psychology. Vol 2. No 2-3, pp 199-206.
9

 Kottázás és kottaolvasás megtanulás
 Szem-fül-kéz koordinációja
 Melódia és ritmus ismétlése
 Állandó tempó fenntartása
Részletesebben:
 A zene pontos olvasása, hangok kihagyása, tévesztése nélkül.
 A ritmusok pontos azonosítása, ha hasonlóak.
 A pontos zene követés, különösen vizsgán, amikor extra feszültség miatt több a hiba.
 Diktálás utáni zene írás (hangok, ritmus, akkordok) hibái, amikor nem is veszi észre,
hogy másképpen írta a hangokat, mint akarta.
 Konkrét skálák, tört akkordok (triádok, szeptimek, inverziók, stb.) rendjének tanulása
és megjegyzése.
 Ritmikus dallam mondatok megjegyzése és visszaéneklése, tapsolása. Lehetséges,
hogy a képzelete az eredetitől eltérő dallam mondatot hoz létre, és a hallottnak csak
a részleteire emlékszik így.
 Kottaolvasás éneklés vagy zenélés közben.
 Írott vagy illusztrált technikai instrukciók (például ujjrend táblázat) követése, áttétele
a könyvből vagy kottából (tábláról) a hangszerre.
 A szünetek betartása, ütemszünetek együttes játék esetén.
 A kíséret vagy ellenpont játszása.
 Szavak és a kotta egyszerre történő olvasása.
 A zene transzponálása.
 Két vagy több kulcsból olvasás (úgy mint szopránkulcs, altkulcs, violinkulcs,
tenorkulcs.)
Általában ezek a problémák elég okot adnak a zenetanulás feladásához. Pedig a diszlexiás
agynak is hatalmas tanulási kapacitása van, csak nem a szokásos módon. A zavarok azért
alakulnak ki, mert a fentiekhez a diszlexiás agynak több inger, megerősítés, gyakorlás kell.
Ha azonban „összeállt a kép”, igen magas szinteken működhet.
A diszlexiás agyra jellemző „minden vagy semmi” tanulási út hosszú ideig tartó nem
detektálható fejlődést jelent. A szokásos lépésről lépésre haladó megközelítés hiánya
jellemző a diszlexiás tanuló minden megnyilvánulására. A tanuló vagy környezete egy
jelentős időn át nem észleli a haladást, vagy csak nagyon keveset. Az agyban a fejlődés
megtörténik, de mielőtt manifesztálódna az eredmény, a tanuló és a tanára is feladja a
munkát.
Önbizalom és motiváció
A probléma gyökere a lassú haladás interpretációja. Az általános vélekedés szerint a jó
képességekkel rendelkező tanuló gyorsan tanul, a gyenge lassan. ez logikusnak tűnik, de
nem igaz.
A hatékony tanulás vezet kiemelkedő képességekhez, de a hatékony tanulás nem egyféle,
hanem egyéni, személyre szabott, amely többféle módszer ötvözete. Sok diszlexiás diák
10

rendelkezik kiváló irodalmi, matematikai és zenei képességekkel, mégis kevesen lesznek
kiemelkedőek ezeken a területeken. Azok, akik mégis elérnek magasabb eredményeket
azok, akiknek volt elegendő idejük a fejlődésre és megfelelő tanítási környezet támogatása
állt rendelkezésre.
A lassú haladás nem megfelelő megítélése sok másodlagos problémát és zavart okoz, és
megnehezíti a diszlexiás tanuló és tanára életét. Ezek közül a leggyakoribbak:
 Alacsony önértékelés
 Frusztráció
 Kimerülés
 Szorongás
 Kudarctól való félelem
A diszlexiás diákok tanítására is alkalmas módszertani gyakorlat
Az inkluzív oktatás fő vonása, hogy sokféle tanulási utat kínál a gyerekeknek, beleértve olyan
módszereket is, amelyek az atipikus fejlődésű tanulók, mint például a diszlexiával küzdők
számára is megfelelőek.
A tanárnak többféle módszere kell legyen, hogy ne a gyereket formálja a módszerhez,
hanem minél inkább a gyerek sajátosságaival összeillő legyen a tanítás. A legfontosabb
feladat, hogy a diák sikeresnek érezze magát, hogy megmaradjon az érdeklődése és a
tanulási motivációja.
Az egyénre szabott módszerek nem csak abban segítenek, hogy könnyebb legyen a tanulás,
de a tanuló kompetencia érzését is növelik, ami viszont az egyik legerősebb teljesítményre
motiváló érzés.
A legjobb, ha az egyéni képesség szerkezetet és a kompenzációs lehetőségeket ismerve
adaptálja a tanár a módszereket a diák fejlődéséhez. Vannak ugyanis egyéni kompenzációs
technikák, amelyekre építhet a tanítás. Az erős és gyenge oldalak egyaránt fontosak, mert a
gyenge oldal okoz problémákat, de ezt az erősségekre építve lehet megoldani. A diszlexiás
diákoknak sem kizárólag az olvasás a gyengeoldala, lehet még egyéb is. Sőt, az is lehet, hogy
bár lassan és nehezen olvas, de minthogy szívesen teszi, és fontos számára az olvasás,
inkább erősségként fog a tanulásában ez megjelenni.
Vannak módszerek, amelyek mindenki számára előnyösek, és vannak, amelyek csak
bizonyos típusú tanulóknak segítenek tanulni. A diszlexiás tanulók, akiknek gyakran
összekeverednek az ingerek a fejükben, a strukturált, kumulatív és stabil tanítás felel meg. A
diák soha ne bizonytalanodjon el, mert ha egyszer összekeveredik valami a fejében, akkor az
bizonytalan is marad.
Kevesebb tananyag, több nyereség. Egy új tanulnivaló csak akkor vezethető be, amikor az
előző tudás már biztonságosan elsajátításra került. Az ismétlés a tudás édesanyja, és ez
sokszorosan igaz a diszlexiás tanulók esetén. Az alaposan megtanultakat is tovább kell
erősíteni, hogy ne olvadjanak el a kialakított idegi kapcsolatok.
11

A diszlexiás diákok tanításában hatékony módszerek a következőképpen csoportosíthatók:
 Multi-szenzoros módszerek – több észlelési csatornát, a különböző modalitásokat és
kereszt modalitásokat használ az ingerek elmélyítésére.
 Asszociációk – Az információk stabilizálhatók egymáshoz kapcsolva. Egy már
meglévő tudáshoz kapcsolódva az új információk könnyebben megmaradnak.
 „Először holisztikusan, utána egymás után” – a nagykép átlátása segíti a részletek
lépésről lépésére történő feldolgozását.
Multi-szenzoros tanítás
Az atipikus tanulók jelzik legpontosabban a megfelelő tanításhoz vezető utat. A multi-
szenzoros tanulás az ember természetes tanulási módja, mégis alig használt eljárás az
oktatásban. Az érzékek segítik egymást. Több modalitás használatával a gyengébb érzékek
támogatást kapnak az erősebbektől. Minél több egymást támogató pontunk van, annál
stabilabb a tanulás.
Példa: Sheila Oglethorpe6
javasolta a C dúr skálának a zongorán való multi-szenzoros tanítási
módszerét. Mozgásos és hallásos csatornák kombinációja. Segíti a tanulót, ha önmagát is
hallja azáltal, hogy hangosan kimondja a hangokat, amelyeken az ujjaival halad.
Rákséta
A hangjegyeknek az ujjakkal történő a
gyakorlására való a „rákséta”. A tanuló
gyakorolja az ujjak mozgását, miközben
tanulja a hangok nevét.
Ezek a gyakorlatok adaptálhatók más
hangszerekre is, nem csupán zongorán
lehetnek hasznosak. Például a furulyán érzi az
ujját, miközben hallja a hangot, a trombitán a
szelepek helyzete, a hegedűn a húrokon mozgás érzete kapcsolódik a hanghoz a gyakorlás
során.
Szintén segíthet egy kép a billentyűzetről, amin a skála ujjszámai láthatók. Ugyanakkor egyes
tanulók nem ujjszámokban gondolkodnak, ilyenkor tehát más módszereket kell találni. A
skála hangjait zongorabillentyűkként ábrázolva ki lehet írni a billentyűk fölé például.
Asszociációk felépítése
A diszlexiaszakértők sokszor hangoztatják, hogy az új információkat a meglévő ismeretekre
kell építeni. A stabil pontokle tudják horgonyozni az új pontokat.
Az asszociációk különböző elemeket kötnek össze. Le tudják horgonyozni a legfontosabb
elemeket, más részletek pedig ezekhez a stabil pontokhoz lehet hozzákötni.
6
Az ‘Instrumental Music for Dyslexics’ (Hangszeres zene diszlexiásoknak) című könyv írója.
12

Példa: skálák tanulásakor a tanulók bármilyen képpel összekapcsolhatják azokat, ami segít
nekik az adott skálát megjegyezni. A D-dúr skálához lehet például a "foci"-t kapcsolni – az F
és a C hangok vannak ebben a skálában felemelve.
A diszlexiás tanulók könnyen összekeverik a balt és a jobbot. Kerüljük ezeket a kifejezéseket,
és használjunk mást helyettük. Referenciapontként használhatunk bármilyen tárgyat vagy
eszközt a szobában.
Példa: bal az ablak fele, jobb az ajtó fele. A tanuló aztán bármilyen szobában megtanul majd
ilyen horgonypontokat találni. Ez a módszer jól működik a zongora esetében, de nehézségek
jönnek elő a kézben tartott hangszereknél, mivel a tanuló ezeknél mozog és különböző
irányokba fordul. Hegedű vagy más húros hangszer esetén könnyű az
iránymegkülönböztetés az aszimmetrikus pozitúra miatt: a hegedű, illetve a vonó keze a két
fontos pont. Hasonlóan egyértelmű iránykülönbségek hiányában a tanárnak a tanulót
érdemes arra ösztönöznie, hogy ő maga találjon valamit, ami segít neki megkülönböztetni az
irányokat. Asszociációs pontok lehetnek például kézre kötött szalagok stb.
Léteznek a szokásostól eltérő észlelési és tanulási utak; az ilyen utakat gyakran nem
használják, pedig ezek alkalmasint nagyon pontosan mutatják a különleges tanulók
különleges útjait. Ilyen különlegességeket esettanulmányokból ismerhetünk meg.
Példa: Egy diszlexiás zenetanuló arról számolt be, hogy mivel nem tudott megtanulni
folyékonyan kottát olvasni, mindig kívülről meg kellett tanulnia a darabokat, amiket le akart
játszani. Mivel nem volt elég jó a zenei érzéke ahhoz, hogy pusztán hallás után lejátsszon
zenéket, elsőként memorizálnia kellett valahogy a zongoradarabokat. Azért tudott sok
darabot kívülről lejásztani, mert a tételeket úgy memorizálta, hogy az egyes szekvenciákat a
zongorabillentyűkről szóló, spontán feljövő képzeletbeli történetekhez kötötte.
Először holisztikusan, utána egymás után
A kulcs az, hogy könnyebb kirakni egy puzzle-t, ha látjuk a végeredményként kirakandó
képet, mint amikor a teljes képre utaló bármiféle nyom nélkül kell a kis darabokból elindulni.
A kapcsolatok meglátásához előny, ha megvan a teljes kép.
A minták a diszlexiás agy erősségeihez tartoznak. Könnyebb egy egész képet megjegyezni,
mint egy szekvenciát. Például egy PIN kód esetében a diszlexiás agy inkább a billentyűzetbeli
mintát jegyzi meg, mintsem a számsort. Egy telefonszámot is könnyebb megjegyezni a
billentyűzet és a rajta végzett mozdulatok képével. A pókábrák szintén nagy segítséget
jelentenek a diszlexiás agy számára, mivel holisztikusak, miközben a részleteket is
megjelenítik.
Zenetanulás esetén egy diszlexiás tanuló alkalmasint nem tudja könnyen olvasni egyenként
a hangjegyeket, és inkább az egymás után jövő hangjegyek által formált mintát értelmezi. Az
– akár dallambeli, akár ritmusbeli – mintákra rámutatás segít a kotta kisilabizálásában, és
egyszerűsíti a dolgokat.
Némely zenedarabban csak néhány ütemet kell megtanulni, mert sok ütem ismétlődik. Ezt
nem biztos, hogy a tanuló észreveszi, de a tanár rámutathat ezekre.
13

Ha a hasonló részeket hasonló ujjsorrenddel játssza a tanuló, az a mozgásminta egy fajtája.
Ha a tanuló csendben megkoreografálja a hangokat a billentyűkön, és érzi a mintát az ujjai
alatt, az segíthet a minta feltárásában.
Egy különleges eset: Egy diszlexiás profi zongorista mintákat és formákat látott a zenében,
amiket a többi zenész – a zongorista őszinte meglepetésére – többnyire észlelt. Igen
szemléletesen számol be arról, hogy minden egyes darabról tiszta képe van – amit egy
különböző szerkezetekkel, mérföldkövekkel, jellegzetes pontokkal és színekkel ellátott
három-dimenzionális tájként észlel. Az ő esetében végzetes hiba a jobb és a bal kézen külön
és lassan dolgozni – a kép fragmentálódik.7
Összetett módszerek
Számos jól kifejlett zenetanítási program és módszer létezik, és ezen programok
megközelítése és összetevői igen közel állnak a diszlexiás tanulók szükségleteihez.
A Suzuki módszer
Shinichi Suzuki zenetanítási módszere az anyanyelv elsajátítását utánozza. Ez, a gyerekek
zenetanítására használt megközelítés diszlexiás tanulóknál is hatékony. Hasonló az
idegennyelv-tanuláshoz, ami nem jelent problémát a diszlexiás számára anyanyelvi beszélők
között, ahol az anyanyelv elsajátítását követi a tanulás.
A Suzuki megközelítés számos problémát látszik kezelni, amit a szakirodalom fiatal diszlexiás
zenészeknél azonosított.
A Suzuki módszer azért jelent segítséget a diszlexiás tanulóknak, mivel a következőképpen
foglalható össze:
 Strukturált és szisztematikus tanulás.
 Kumulatív, van elegendő ismétlés, és a tanulók megtartják korábbi repertoárjukat is.
 Először fül után játszanak, bár már a legkorábbi lépéstől kezdve jelen van a
kottatanulás;
 Egy darab zenei és technikai pontjait letisztázzák a továbblépés előtt;
 Hallási, vizuális és kinesztetikus érzékeket is használ;
 Rengeteg a visszajelzés és a szemléltetés a darabok felvételén, a többi tanuló órái,
valamint a tanár demonstrációján keresztül;
 Biztonságos tanulás a ritmusjátékokkal és énekes játékokkal, amiket csoportos
órákon más gyerekkel együtt uniszónóban, duettként vagy kamaraegyüttesként
adnak elő.
 Az első órától kezdve hangsúly esik a technikára, és megtanulnak minden
mozdulatuknak tudatában lenni;
 Hangsúly esik a zenészi készségekre, megtanulnak figyelni az általuk kiadott
hangokra
 Teljesen természetes, bármely gyerek, aki képes a saját anyanyelvén beszélni, képes
megtanulni zenélni.
7
Macmillan, Jenny (2005) Music and dyslexia - and how Suzuki helps, European Suzuki Association Web-
Journal, Spring. www.europeansuzuki.org
14

A Kodály-módszer
Kodály Zoltán ismert magyar zeneszerző, író, tanító és magyar népdalszakértő volt. A
módszert kollégái és tanítványai dolgozták ki tanításai alapján. A megközelítés és a gyakorlat
igen közel áll ahhoz, amire a diszlexiás tanulóknak szükségük van.
Íme néhány fontos megjegyzés:
 Mindenki rendelkezik a zenei íráskészséghez való képességgel és joggal.
 Az éneklés a zenei tanulás alapja.
 A zeneoktatást nagyon fiatal kortól kell kezdeni.
 A módszer bevonja a játékokat, a mozgásokat, a hangszereket, és a kottaolvasást és
-írást az éneklésbe.
A folyamat a gyerek természetes tanulási fejlődését követi:
 Hallási - Orális – Kinesztetikus
 Írásos - Vizuális – Absztrakt
A Kodály-módszerben a Curwen-féle kézjelek8
egy módosított változatát használják a pontos
éneklés tanításában. A multi-szenzoros módszer az egyik leghatékonyabb része ennek a
zenetanulási megközelítésnek.
Orff-módszer
Ez a megközelítés annak egy módja, hogy a gyerekek olyan szinten ismerkedjenek meg a
zenével és tanulják azt, amit könnyen meg tudnak érteni. A zenei fogalmakat éneklésen,
kántáláson, táncon, mozgásokon, drámán át és ütős hangszereken játszva tanulják meg. A
módszer ösztönzi az improvizációt, a komponálást, és a gyerekek természetes játékérzékét.
Az Orff tanórák során rengeteg zenei eszközt használnak: xilofonok, kasztanyettek,
csengettyűk, triangulumok, cimbalmok, tamburinok, üstdobok, gongok, acéldobok,
kongadobok és számos más ütős hangszer a tanítás részét alkotja.
Az alábbi Carl Orff-tól származó idézetekből megérthető, miért különösen hasznos a
módszere diszlexiás tanulók számára:
"Először éljük meg, utána intellektualizáljuk."
"A gyerekek már az idők kezdete óta nem szeretnek tanulni. Sokkal szívesebben játszanának,
és ha szívünkön viseljük az érdekeiket, akkor hagyjuk őket játék alatt tanulni...”
"Az elementáris zene sohasem pusztán csak zene. Összekapcsolódik a mozgással, a tánccal
és a beszéddel, így tehát a zene egy olyan formája, amiben közre kell működni, amiben nem
pusztán hallgatóként, hanem előadótársként vesz részt az ember."9
8
John Curwen egy kongregacionalista lelkész és brit tanító volt. Ő tette népszerűvé a tonic sol-fa (alaphang
szerinti szolmizáció) néven elterjedt zenei jegyzésmódot, amit eredetileg Sarah Ann Clover fejlesztett ki. A
szolmizációs szótagokhoz Curwen kézjeleket is hozzárendelt.
9
http://musiced.about.com/od/lessonplans/tp/orffmethod.htm
15

A diszlexiás tanulók inkluzív zenetanításához kapcsolódó tanulási
technológiák
A diszlexiás tanulókkal való munka kiváló alkalmat ad arra, hogy kreativitást vigyünk a
tanításba, és ez alatt mélyebb megértést szerezzünk arról is, miként tanulnak
általánosságban a tanulók. Ebben a folyamatban számos technológiai megoldás lehet
segítségünkre. Ősi és modern eszközök egyaránt segítenek megvalósítani a különleges
módszereket.
A 21.
század technológiája ötleteket meríthet a test és más eszközök zenebeli használatából.
A digitális segítő és tanuló technológiák alkalmasak lehetnek arra, hogy mindenki számára
hatékony tanulási környezetet biztosítsanak.
A test és mindennapos tárgyak használata – szenzomotoros technológiák
Számos mindennapi eszköz használható hangszerként.
Zenepoharak a zeneórákon
Az éneklő poharak nem csupán szórakozást jelentenek a vacsoraasztalnál, hanem zenei
eszközként zeneórákon is használhatók. Egy nedves ujjal végigsimítunk a pohár karimáján,
és néhány másodpercen belül különleges hang képződik. A poharakat behangolhatjuk, ha a
pohárbeli vízből leiszunk vagy hozzáadunk, amíg a poharak egy egyszerű akkordot, vagy egy
teljes skálát ki nem énekelnek együttesen. A megfelelő hangok produkálásához
összehasonlíthatjuk a pohár hangját egy másik hangszerrel, vagy használhatunk egy
elektronikus hangolóeszközt, hangoló appot, hangvillát vagy telefont is. Egy jó hangoló app
például a Pano Tuner.
Ez az egyszerű eszköz segít elég sokat megérteni a zene fizikájából, miközben gyönyörű
hangokat is létrehoz. Még a diszpraxiában, a koordinációt és mozgást igénylő
tevékenységekkel kapcsolatos nehézségekben szenvedőknek is lehetőséget ad a
használatra.
Tempótartás
A ritmusgyakorlásra számos eszköz elérhető.
Alkalmasak a saját testrészeink is, amik mindig
kéznél vannak, vagy akár háztartási eszközöket
is használhatunk, ahogy Stomp tette.
Lásd Stomp a konyhában:
https://www.youtube.com/watch?v=XXD76CSpfc0
A gyakorlás élvezetes is lehet, ha különböző tárgyak különféle hangokat adnak ki.
16

A párban vagy csoportban dobolás a kevésbé jó képességűeknek is megadja a lehetőséget a
sikerre. A csoportos dobolás mindenkit magával ragad.
A ritmusjátékok egyik legnépszerűbb eszközei manapság a csészék. Egyre nehezebb
koreográfiákat lehet kifejleszteni. Az ilyen játékkal nem csak az ütemtartást, hanem
szekvenciák memorizálását is lehet gyakoroltatni, fejleszteni.
Kinesztetikus módszerek
Az emberi test, az érzékszervi és motorikus szervek a zene részét alkotják. Minél többet
vannak a tanulás során használva, annál könnyebb és tartósabb az elérhető eredmény.
Kézjelek
A skálahangok testhez való
hozzákapcsolásának hosszú
történelme van –
visszamehetünk több mint ezer
évet egész Arezzói Guidóig és a
„Guido-féle kézig”, amely a
zenei skálát az egyes ujjak
különböző ízületeihez
kapcsolja.
A Kodály-módszerhez pedig a
18. században John Curwen
által kifejlesztett kézjelek
kapcsolódnak.
A kézjelek egy dúrskála oktávját
fedik le, és mindegyik jelet
különböző függőleges
helyzetben kell előadni. Ha
színeket is adunk hozzájuk, a módszermulti-szenzorikus támogatást is kap.
Dalcroze-euritmia
A tanulók a ritmust és szerkezetet azáltal is tanulhatják, hogy zenét hallgatnak, és a
hallottakat spontán testmozgásokkal fejezik ki. Például a hangértékeket és a ritmusokat
lehet lépésekkel és tapsolással reprezentálni.
Emellett a szolmizáció részét képezi a Dalcroze-féle óráknak, így a tanulás teljesen
szenzomotorikus folyamattá válik. Szótagokat rendelve a skála hangjaihoz lehetőséget ad a
zenész számára, hogy mentálisan hallja a hangokat, amikre hangjegyként is lehet tekinteni,
és vokalizálni is lehet őket.
Az aktív tevékenység és a szabad exploráció nagyszerűen támogatják a tanulást. A
hangszerekkel és a testtel történő improvizáció a képzelet fejlődését, a kreatív
kifejezésmódokat, a belső hallást, a zene élvezetét és a zenei fogalmak megértését
ösztönzik.
17

Boomwhackerek és csengők
A boomwhackerek különböző hangokat adnak ki, ha egy
felületnek ütik őket. A kiadott hangot a cső hossza határozza
meg. A csövek megfelelő méretre vannak vágva és egy C-dúr
diatonikus skála hangjait adják ki. A csövek nagyjából ugyanolyan
módon hoznak létre hangokat, mint bármely más cső alakú
hangszer.
Nem csak a színek, de elsősorban a csövek mérete is nagy
segítség a hangok közötti navigációban.
Egy csengőkészlet szintén lehet egy színes
hangszerkészlet. Sajnos a színkódok eltérnek.
Ugyanakkor bármilyen kód segíti a zenetanulót,
különösen ha gyenge az elemző
információfeldolgozása.
Az ezen hangszerekhez készített kották használhatók arra,
hogy diszlexiás tanulók elkezdjék megtanulni a különböző
hangokat. Komoly gyakorlást követően a színek elhagyhatók,
és még egy diszlexiás zenész is képes lesz kottát olvasni. A
kézjelek és a színes hangok kombinálhatók a multi-szenzorikus
megközelítés támogatása céljából.
Színek
A színeket gyakran használják diszlexiás tanulók zenetanításában.
Egy példa: Kiemelő tollak három különböző színben– egy szín kiemeli a felfelé módosított
hangokat, egy másik a lefelé módosítottakat, végül pedig egy szín jelöli a törzshangokat. Az
ismételt ütemeket szintén lehet színkódolni a kottában a könnyebb felismerést segítendő.
Ugyanígy használhatunk színeket a dinamika azonosításához.
A kottaolvasást is lehet színekkel tanítani. A
Margaret Hubicki által kifejlesztett színes
kottarendszer minden hangot a szivárvány
egy színéhez társít ciklikus módon.
Más rendszerek is követik a szivárvány
színeit, de máshol indítanak, lásd a
boomwhackereket, a csengőket és a
xilofonokat.
Az ‘A Rosetta Stone’ (Egy Rosetta-kő) című könyv részletezi a hang és a színek közötti
kapcsolatot. A következő linkek is erről adnak információt:
https://www.youtube.com/user/ColorMusicTheory
18

Ez a YouTube link bevezetőt nyújt a koncepcióba:
http://youtu.be/Viue81moXis, ez a YouTube link pedig Debussy
Arabesque-jét mutatja be színesben a koncepciót:
http://youtu.be/PqItTVJSHnU
A szín/hang korreláció valószínűleg alapvető összetevője lesz a
zene jövőkének és a kapcsolódó területeknek. Ugyanakkor mivel
a színkód nincs szabványosítva, különböző színezési sémák
vannak használatban. Sok zenei affinitású ember szerint az F
piros, de mások szerint pedig zöld stb. Vita folyik arról is, hogy
vajon a fizika képes-e helyes választ adni a frekvenciák
segítségével. Mások úgy vélik, az emberek érzései sokkal
relevánsabbak a hangjegyek színezésében.
Nehéz eldönteni, melyik színkódot kellene használni, de érdemes választani egyet, és aztán
következetesen egy színkódot használni. A színek egy ideig segítenek, aztán még egy
diszlexiás tanuló is el tudja majd hagyni a színeket, és olvasni a kottát.
Technológiai eszközök
A technológia sokféleképpen segítheti a tanítást. Egyénre szabott kottákat is készíthetünk.
A zenetanulást a felvételek és gyakorlóprogramok is hatékonyabbá teszik.
A szöveg- és képszerkesztő programok, a hangoló és oktatóprogramok a legkézenfekvőbb
technológiai eszközök a zenetanulók számára. Különösen a diszlexiás tanulóknak van
szüksége technológiai segédeszközökre az egyéni tanulóeszközök és környezet létrehozása
céljából.
Egyéni kotta létrehozása
A kottákat módosíthatjuk és az adott diszlexiás tanulóra optimalizálhatjuk, hasonlóan ahhoz,
ahogy a betűtípus, -méret és -szín segítheti az olvasást.
Tanácsok a zenetanuláshoz diszlexiás tanulók számára egy diszlexiás zenésztől:
1) Nagyítsuk fel a kottákat.
2) A sorok elejére és végére tegyünk páronként egyező színeket (például zöld az első
sor végén és a következő elején, majd kék, majd újra zöld, stb.), hogy segítsük a
szemet a soron következő sor megtalálásában.
3) Állítsuk sötétebbre a középső kottavonalat és az első pótvonalakat alul és felül.
4) Írjuk át a kottát oly módon, hogy minden hangjegy szára egy irányba álljon.
5) Bizonyosodjunk meg róla, hogy a kottában arányosan jelennek meg hosszukat
tekintve a hangok (a félhangok kétszer annyi helyet foglalnak el, mint a negyed
hangok), hogy segítsük a ritmus olvasását.
Számos általánosan elterjedt program elérhető kották szerkesztésére. Így tehát nincs
szükség különleges applikációkra, bár ilyenek is elérhetők.
19

Kottaszerkesztő programok
Kottaszerkesztő program használata nem csak az egyénre szabott kottagyártás előnyével jár;
a kottán dolgozva a tanuló mélyebben meg fogja érti a jelölésmódot.
Számos ingyenes kottaszerkesztő program létezik. Néhány példa:
 Musescore ingyenes kottaszerkesztő: https://musescore.org
 A Finale NotePad segítségével 8 szólamig készíthetünk hangszereléseket, a
hangokat pedig a kottavonalakba kattintva vihetjük be, vagy beimportálhatunk MIDI
vagy MusicXML file-okat. https://www.finalemusic.com/products/finale-notepad
 A Flat egy kollaboratív kottaíró szoftver, egy web-alapú kottaszerkesztő, amelyen át
másokkal együttműködve szerkeszthetünk kottákat és komponálhatunk zenét:
https://flat.io
Zenefelvételek és demonstráció
A felvételek segítenek megjegyezni a zenét, ha sokszor meghallgatjuk. De más fontos előnye
is van. A zene hallgatása közben ujjal követhető a zene a kottában, ahogy ujjal követjük a
szöveget olvasás közben.
A Suzuki-módszer fontos hangsúlyt helyez arra, hogy a tanuló a zenedarabot hallgatva
tanulja meg lejátszani azt, ahogy a csecsemők is szüleik beszédét hallva tanulnak meg
beszélni. A diszlexiás tanulók számára létfontosságú, hogy rendelkezésre álljanak számukra
az adott darabokról felvételek, és hogy a tanár rendszeresen demonstrálja az egyes
frázisokat és passzusokat a tanórák során.
Számos hangrögzítő applikáció elérhető:
 Az Audacity egy ingyenes, nyílt forráskódú és platformfüggetlen, többsávos
hangfájlok felvételére és szerkesztésére szolgáló audio szoftver:
http://www.audacityteam.org
 Az LMMS egy digitális zene létrehozására szolgáló audio munkaállomás:
https://lmms.io
 A Spek egy Unixra, Windowsra és Mac OS X-re elérhető ingyenes szoftver. Hangfájlok
elemzésére szolgál azok spektrogramjának megjelenítésével: http://spek.cc
 A Mixxx egy nyílt forráskódú számítógépes DJ program, ami natívan támogatja a
legtöbb elterjedt zenei fájlformátumot, és MIDI, illetve HID kontrollerekkel is
vezérelhető: http://www.mixxx.org
Programok és applikációk gyakorláshoz
A technológiai megoldások a tanulást és a gyakorlást is tudják segíteni. Számítógépre és
mobil eszközökre is elérhetők ingyenes, online, zenetanulásra, valamint zenei képességek
kifejlesztésére és gyakorlására szolgáló programok és applikációk.
A legjobb kiindulási hely: http://www.miles.be
20

Alain Benbassat módszere különösen hasznos a diszlexiás tanulók számára. A hangok közötti
kapcsolatok használja a fül betanítására. A ‘Functional Ear Trainer (‘Funkcionális Fül Tréner’)
online is elérhető és mobil eszközökre is letölthető ingyen.
Néhány másik példa:
Note Trainer: http://android-
apk.org/apk/com.bigboxlabs.notetrainer/1.06/irishandroid/note+trainer+(sight+reading)/
Piano Companion – akkordok, skálák, progressziók:
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.binitex.pianochords&hl=en
A következő pedig egy zenetanárok számára kialakított oldal, ahol összeválogatták a legjobb
zenetanulási appokat: http://www.educatorstechnology.com/2015/07/some-of-best-
android-apps-for-music-teachers.html
A tanároknak szóló tanácsok összefoglalása
Módszerek
 Találjuk meg, melyik módszer segít a legtöbbet a tanulónak!
 A színeket, mintákat és zenefelvételeket alkalmazó multi-szenzoros megközelítés
segíti a tanulást.
 Strukturáljuk jól a tanórákat; sokat segít, ha egységes formátumot használunk,
így a tanuló mindig tudja, milyen sorrendben megyünk végig a dolgokon.
Megoldások a problémás területekre
 Ha a diszlexiás tanuló arra panaszkodik, hogy a hangjegyek táncolnak a szemei
előtt, hozzunk létre felnagyított vagy egyszerűsített másolatokat, próbáljuk meg
lefedni a kottát színezett acetát lapokkal, vagy másoljuk át a kottát színes
papírra.
 A gyenge rövidtávú memória különösen jellemző a diszlexiás tanulók esetében,
ezért használjunk emlékezeterősítő megoldásokat.
 A diszlexiás tanulók könnyen összekeverhetik a balt és a jobbot, ezért
hanyagoljuk ezeket a kifejezéseket: találjunk más módot az irányok kifejezésére.
 Figyeljünk a sorrendezési problémákra: sok diszlexiás tanulónak nehéz például
visszafele felmondani sorrendben a hangok neveit.
Trükkök
 Ösztönözzük a tanulót arra, hogy mondják fel, amit meg kell tanulniuk.
 Ha a tanuló bizonytalannak vagy összezavarodottnak tűnik, közelítsük meg az
adott fogalmat más módon!
 Az összekeveredést elkerülendő jobb, ha túltanítunk minden információt.
 Ne beszéljünk túl sokat vagy túl gyorsan, és igyekezzünk rövid mondatokat
használni.
 Mondatok helyett használjunk képeket a rövid instrukcióknál.
21

 Segítsünk a tanulónak a személyes szervezettségben, emeljük ki a gyakorlandó
dolgokat például a kottába helyezett könyvjelzővel, amin legfeljebb három
gyakorlandó dolog szerepeljen.
Megerősítés
 Teszteljük a megértést a tanuló testbeszédét figyelve anélkül, hogy kihívás elé
állítanánk őt!
 Építsük a tanuló önértékelését: fókuszáljunk az erősségekre, állítsunk
megvalósítható célokat és minden eredményt díjazzunk!
 Legyünk rugalmasak és kitartók.
Videók
 Boomwhackerek összeállítás: https://www.youtube.com/watch?v=Vz_P6qQF-Yg
 Boomwhackerek a zeneórán: https://www.youtube.com/watch?v=zCyr12ZpFaA
 Saját testes ütős workshop: http://www.youtube.com/watch?v=6NUqFvIcvTY
 Gyerekek "Slap Happy"-féle saját testes ütős tevékenységben:
http://www.youtube.com/watch?v=QHqxFoZRZZc
 Saját testes zene és ütősök: http://www.youtube.com/watch?v=8cCj3xeiv7M
 Stomp: https://www.youtube.com/watch?v=US7c9ASVfNc
 Poharas zene: https://www.youtube.com/watch?v=SZUluEavfeI
 Egy angol nyelvű videó a hangszerkesztő programokról:
https://www.youtube.com/watch?v=SbFYuKNL8vE
Forrásmunkák a jelen útmutatóhoz
 Anvari, S.H. Trainor, L.G. Woodside, J. Levy, B.A. (2002) Relations among musical
skills, phonological processing, and early reading ability in preschool children. Journal
of Experimental Child Psychology, 83 (2002), pp. 111–130.
http://dx.doi.org/10.1016/S0022-0965(02)00124-8
 Ars-Nova Software, http://www.ars-nova.com/Theory%20Q&A/Q22.html
 Forgeard, M., Schlaug, G., Norton, A., Rosam, C., & Udita I. (2008). The relation
between music and phonological processing in normal-reading children and children
with dyslexia. Music Perception, 25 (4), 383-390.
 Jaarsma B. S., Ruijssenaars A. J. J. M, Van den Broeck W. (1998) Dyslexia and
Learning Musical Notation A Pilot Study Annals of Dyslexia 48 137-154.
 Hébert, Sylvie; Cuddy, Lola L. (2006) Music-reading deficiencies and the brain.
Advances in Cognitive Psychology. Volume 2. No 2-3, pp 199-206
 Macmillan, Jenny (2005) Music and dyslexia - and how Suzuki helps, European Suzuki
Association Web-Journal, Spring. www.europeansuzuki.org
 Mishra, Jennifer (2015) http://theconversation.com/how-the-brainreads-music-the-
evidence-for-musical-dyslexia-39550
 Pertz, Judith: Music and Dyslexia: A Guide for Instrumental Music Teachers.
https://jlpertz.home.xs4all.nl/dys/muz_dys1-EN.htm
22

 Omar, Rohani, Hailstone, Julia C. Warren, Jane E., Crutch, Sebastian J., Warren, Jason
D. (2010) The cognitive organization of music knowledge: a clinical analysis. Brain.
Apr; 133(4): 1200–1213. Published online 2010 Feb 8. doi: 10.1093/brain/awp345
 Zatorre R. J, Baum S. R (2012) Musical Melody and Speech Intonation: Singing a
Different Tune. PLoS Biol 10(7): e1001372.
https://doi.org/10.1371/journal.pbio.1001372
 http://www.juilliard.edu/journal/1502/voicebox
 http://dyslexiahelp.umich.edu/latest/research-examines-professional-musicians-
and-dyslexia
 https://www.patoss-dyslexia.org/SupportAdvice/InformationSheets/2012-02-
05/MusicDyslexiaSpLD/
 http://www.violinist.com/discussion/response.cfm?ID=9023
 http://www.musicalcolors.com/what.html
 https://www.brainscape.com/blog/2014/11/can-music-help-you-learn/?
utm_source=trans_email&utm_medium=email&utm_campaign=LearnHacks1
 http://musiced.about.com/od/lessonplans/tp/orffmethod.htm
 http://musiced.about.com/od/lessonplans/p/dalcroze.htm
Inclusion in Europe through Knowledge and Technology
Projektszám: KA201-2015-012
A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelen útmutató a kutatási
partnerek véleményét tükrözi, és a Bizottságot nem terheli felelősség az itt található
információkért.
23

Diszlexias_tanulok_zenetanulasa

Empfohlen

Empfohlen

Weitere ähnliche Inhalte

Ähnlich wie Diszlexias_tanulok_zenetanulasa

Ähnlich wie Diszlexias_tanulok_zenetanulasa (20)

Mehr von Eva Gyarmathy

Mehr von Eva Gyarmathy (20)

Diszlexias_tanulok_zenetanulasa