1. Esterházy Károly FőiskolaTanárképzési és Tudástechnológiai Kar WEB 2.0 lehetőségei az oktatásban Elektronikus médiumok és tananyagok /Előadó tanár: Dr. Forgó Sándor/ Készítette: Jeney Zoltán – S16FRT pedagógia tanár mesterszak (3 félév)
2. WEB 2.0 De vajon tudjuk-e pontosan, mi rejlik mögötte? Komoly webtechnológiai újítás, valami egészen új program, vagy csak szép nagyra fújt, színes léggömb, ami kipukkadhat egy óvatlan mozdulatra, és nem marad a helyén más, mint üres levegő? Jelentős új tartalmat adhat-e az oktatásban? Beépíthető-e az oktatás már meglévő digitális világába?
3. Mi a WEB 2.0? Web2.0 elnevezés egy 2004-es konferencián született meg izgalmas, új technológiák jelennek meg új irányvonal Evolúciós technikák felhasználói szokások átalakulása már web3.0-ról, sőt web4.0-ról beszélnek
4. A web2.0 legfontosabb alapelemei és gyakorlati alkalmazásai web2.0-hoz kapcsolódó kulcsavak Web 1.0 Web 2.0 Double Click Google AdSense Ofoto Flickr Akamai BitTorrent Saját, személyes weboldalak Blogok, blogszféra Britannica Online Wikipedia, wikik (TiddlyWiki, Ziddlywiki, PerlTiddlyWiki, StickyWiki, stb.) Trükközés a domain nevekkel Kereső optimalizálás Oldal nézettsége „Cost per click” – Fizetés kattintásonként Publikálás Részvétel Taxonómia Folkszónómia
6. Technológiai újítások alapvetően webre készülnek a fejlesztések folyamatosan zajlanak nem meglepő a folyamatos béta-állapot felhasználók visszajelzéseit nem szigorúan védett programok szabadon letölthetők, átalakíthatók
7. Technológiai újítások 2 Ajax (programnyelv, amely egy kifinomult módszer arra, hogy egy honlapot interaktívvá tegyünk.) Mashup (website vagy webes alkalmazás, mely egy vagy több forrásból kombinált tartalom felhasználásával készült, másik alkalmazást épít be magába) RSS (Nagyon Egyszerű Tartalomszolgáltatás- lényege, hogy segítségével egy helyre gyűjthetjük a bennünket érdeklő weboldalak legfrissebb híreit, cikkeit) ATOM (RSS mellett a másik ismert és használt formátum, eredetileg azért hozták létre, hogy kiküszöböljék az RSS különböző változataiban talált hibákat)
8. Közössé tett élmények Participatív média: új fogalom a médiában (állampolgári újságírás, melynek lényege: bárki bárhol lehet aktuális „újságíró”)
9. Közössé tett élmények 2 Blogok Tartalommegosztás Egyszerű kezelői felület Folkszonómia Közösségi oldalak Híroldalak
10. A Long Tail, vagyis „Hosszú Farok” jelenség Anderson azt állítja, hogy a kultúra (ide sorolja a zene-, és filmipart, valamint az internetet is) területén egy olyan népszerűségbeli megoszlás tapasztalható, amelyet grafikusan ábrázolva egy olyan grafikont kapunk amely leginkább egy balra néző kígyóhoz hasonlít, magasan tartott fejjel és rövid, hamar elvékonyodó farokkal. A grafikon függőleges tengelyén van ábrázolva a népszerűség (pl. Mekkora az eladott CD lemezek száma?)
11. Ésszerű és aktuális,lehetséges megoldások RSS: beépítése e-learning anyagokba Blog: új könyvek, publikációk, tananyagok frissülő listája a honlapon Twitter:a twitter nem más, mint egy miniblog, ami elsősorban személyes jellegű. Legfontosabb jellemzője, hogy legfejjebb 140 karaktert lehet egy-egy bejegyzésbe beleírni, ami kb. egy sms hosszának felel meg. Nagy előnye, hogy nem csak asztali számítógépről, hanem PDA-ról, vagy mobiltelefonról is lehet friss bejegyzést (post-ot) küldeni. Közösségi információk: képzeljünk el egy olyan könyvtárat, ahol a számítógépes katalógus mellett, de ahhoz szorosan kapcsolódva létezik egy közösségi információs réteg, amely olyan meta adatokkal látja el az olvasókat, amelyekre a könyvtári katalogizálás már nem tér ki, hiszen nemis feladata. Új kommunikációs csatornák:skype, msn, chat, twitter
12. Összegzés Összességében végül arra jutottunk, hogy az oktatás szempontjából feltétlenül érdemes időt szánni rá, átgondolni a témát: ha fantáziát látnak a web2.0 világában: már meglévő alkalmazásokat érdemes-e adaptálniuk, avagy saját fejlesztésekkel igazodjanak ehhez a világhoz? Ehhez természetesen mindenek előtt meg kell határozni: Mi a céljuk pontosan? Miből álljon a fejlesztés vagy az alkalmazás? Milyen plusz szolgáltatást kíván nyújtani az oktatás? Nem utolsó sorban: van-e rá kapacitás a fejlesztő szakemberek körében: aki létrehozza és aki folyamatosan fenntartja?
