1. Együttműködő
közösségi
empowerment
Hat lépésből álló módszer
bemutatása

2. Előzmény
 New Orlens
 3év kutatás
 Helyi szintűek és szembenéztek a helyi problémákkal
(AIDS vírus, kábítószer)
 Eredmény: a közösségi kapacitás mérésére alkalmas
eszköz
 2001. diákok a problémák feltárására (Mid-Town
koalíció)

3. Az egyetemek és a
közösségek részvétele
 Akadémiai munka foglalja magába a közösséget, hogy az
egyetemek ne csak kipróbáljanak egy beavatkozási
módszert.
 Bizalmatlanság megelőzése
 Hirdetmények, szórólapok
 Kapcsolat alakulása a Mid-Town koalíciója és az egyetem
közt.

4. Stratégia / Előzetes
összejövetel
 Project kezdetén sok összejövetel a közös megértés
érdekében
 Tanácsadókat rendeltek a helyi szintű csoportokhoz,
akik bejárást biztosítottak a közösségi csoportokba

5. Stratégia/Stratégia
 Modell: szociális ökológiai értékelési modell
 Ez biztosít egy keretrendszert, ami jól ábrázolja a
problémák összetettségét

7. 1. lépés
 Belépés a közösségbe
 Találkozó a közösségi vezetőkkel és a
közösséget szervező munkatársakkal
 Tanácsadók képzése: a korábbi
közösségi gyűlések jegyzeteinek
áttekintése, valamint
 stratégiák tervezése
 A tanácsadók és a tanácsadó folyamat
bemutatása a közösség számára
 A küldetés és a célok megvitatása a
tanácsadók és a közösség között

8. 2. lépés
 Problémaazonosítás
 A létező és az új közösségi problémák megvitatása
 A beazonosított problémák felsorolása
 A közösségi vezetők megbízása

9. 3. lépés
 Rangsorolás
 Nyílt szavazás a rangsorolandó problémákról
 Csoportos megegyezés a szavazatok alapján
legfontosabbnak kiválasztott problémákról

10. 4. lépés
 Stratégiafejlesztés
 A legfontosabb problémában való
elmélyülés, megállapítandó, miként
befolyásolják a közösséget, és miket tettek
eddig a feloldásuk érdekében
 Az új szociális ökológiai modell bemutatása
 Vitacsoport: miként látja és fogja fel a
közösség a modellt, illetve használják-e a
 modellt a folyamat során
 A közösség saját modelljének felépítése:
kapcsolatépítés, információ-megosztás és
 együttműködésen keresztül
 A felépített modell áttekintése

11. 5.lépés
 Megvalósítás
 Feladatterv előkészítése mindegyik
módosító tevékenységhez
 Feladatok elosztása a közösség tagjai között
 A feladatok ütemezése
 A közösség erőforrásainak hasznosítása a
közösségi szervezetek segítségével
 A feladatterv lépésről lépésre való
végrehajtása, valamint állapotfelmérés
 A tanácsadók, közösségi tagok és a közösségi
szervezet munkatársak beszámolóinak
 meghallgatása minden lépés után

12. 6.lépés
 A felelősség áthelyezése
 Az első olyan cselekvés eredményeinek, illetve
folyamatának a megvitatása, amely a
 modellre vonatkozóan történt
 Döntéshozatal a következő lépésekkel kapcsolatban
 A tanácsadói felelősség áthelyezése a tanácsadókról a
közösségi vezetőkre

13. A közösségi színház, mint az
empowerment eszköze a szociális
munkában

14. • Színházak alkalmazása, mint személyes képességek és
a kollektív érdekérvényesítés eszköze
• Közösségi színház és szociális munka elegyítése
• Tanulmány: a közösségi színház koncepciójának
feltárásával indul
• Izraeli nők: Bújócska

15. Mi a közösségi színház?
• Életből merítenek témát
• Majd minden műfajban (dráma, ének, stb.)
• Közösség problémáira összpontosít (kritikus)
• Empowerment: olyan folyamat, amely erőt ad, hogy
az egyén/csoport/közösség képes legyen javítani a
saját helyzetükön (benn van: önbecsülés, önállóság,
stb.)

16. • A közösségi színházak a rendező(illetve néhány esetben a
szociális munkás) és a résztvevők/színészek közötti partnerségi,
együttműködési szabályokon alapulnak. A színészek, akik egy
adott közösség tagjai, aktívan részt vesznek a produkció minden
szakaszában (Darymple 1977; Mulenga 1993; Alfi 1998; Gard
1999).

17. Mi a közösségi színház?
• A közösségi színház tehát egy olyan különleges
szociálpolitikai színház,
• amelyben a társadalmi kritikát a közösségek, valamint
azok tagjai „adják elő”

18. A közösségi színház hét szinten keresztül
fejlődik ki
• az ötletet kezdeményező csoport megalakulása egy adott közösség tagjaiból;
• a közösség, valamint a színészek életében fellépő kérdések, problémák és
• konfliktusok csoportos megvitatása;
• anyaggyűjtés a csoporton belül (például cikkek, fotók, felvételek);
• a színdarab megalkotása és megírása a csoport által;
• a színdarab elkészítése, próbák, valamint az előadásra való felkészülés (a
közösség többi tagjának segítségével, akik részt vesznek például a színpad
előkészítésében, a díszlet felépítésében, valamint a jegyeladásban);
• a színdarab előadása a közösségben, illetve azon kívül is, nagy hangsúlyt
fektetve a közönséggel való párbeszédre;
• a csoporton belüli vezetés kialakítása, valamint együttes erőfeszítés a
szociálpolitikai rendszer befolyásolására a színház keretrendszerén kívül.

19. Tanulmány
• Izrael: Bújócska
• Nők helyzete, női „színészek”, sorsuk, érzéseik
• Korlátai

20. CIVIL/NON-PROFIT
SZERVEZETEK ÉS A
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

21. • közösségek belülről jövő támogatása, fejlesztése a
legcélravezetőbb eszköz
• A közösségfejlesztés belülről és bizalmi elven működik
• Modell: alulról-felülről; kívülről-belülről
• Non-profit
• A non-profit általában: alulról, belülről

22. A következő lépcsőkön
keresztül valósul meg minden
közösségfejlesztés
• Információgyűjtés
• Helyzet felmérése
• Támogatás, facilitálás
• Akció
• Akció fenntartása
• Disszemináció
• Felülvizsgálat
• Lezárás, értékelés

23. A társadalmi szerepvállalás
egyik formája – az
önkéntesség

24. Az önkéntesség
Civil szervezetek fő sajátossága
önkéntes segítőként olyan tudás, képességek birtokába juthat az egyén,
amelyek számos élethelyzetben segítségére lehetnek
Az önkéntes tevékenység alatt ellenszolgáltatás nélkül végzett munkát
és szolgálatot értünk

25. Az önkéntesség:
tartós, tervszerű, proszociális magatartás, amely általában szervezeti
keretek között megy végbe (Penner 2002, 448).
KSH szerint 2009-ben 66ezer civil szervezet volt

26. Önkéntesség hiánya
Magyarországon
az önkéntesség társadalmi súlyának, megbecsülésének nem
megfelelő mértéke;
de az önkéntes munkát közvetítő intézményi szféra e téren
tapasztalható
fejletlensége, szervezési hiányosságai is hozzájárulnak a formális
önkéntesség
alacsonyabb nagyságrendjéhez;
és még sorolhatnánk a sort, mint pl. megszólítás/bevonás hiánya
információhiány (sokan nem tudják, hogy hová fordulhatnak, ha
önkénteskedni szeretnének) stb.

27. Az önkéntesség motivációs
rendszere
’90es évekeben kezdték el vizsgálni
Személyes és gyakorlati okok egyaránt
Összefüggés demográfiai-társadalmi jellemzőkkel
Elsősorban: család, majd munkahely

28. Négy dimenzió alkotja az önkéntességi
motiváció jelenségének felépítését
Kapás-adás
Állandóság – újdonság
Távolság – közelség
Szándék – tett

30. Köszönöm a figyelmet!