Dr. Kollár Csaba: A budapesti ifjúság fogyasztói csoportkultúrája az info-kommunikációs társadalomban, és ennek marketingkommunikációs aspektusai.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolájában elhangzott nyilvános védés prezentációja (2007. 05. 31.)
Ähnlich wie Dr. Kollár Csaba: A budapesti ifjúság fogyasztói csoportkultúrája az info-kommunikációs társadalomban, és ennek marketingkommunikációs aspektusai
Ähnlich wie Dr. Kollár Csaba: A budapesti ifjúság fogyasztói csoportkultúrája az info-kommunikációs társadalomban, és ennek marketingkommunikációs aspektusai (20)
A COVID-19 hatása a hátrányos helyzetben élő családok társadalmi és gazdasági...
Dr. Kollár Csaba: A budapesti ifjúság fogyasztói csoportkultúrája az info-kommunikációs társadalomban, és ennek marketingkommunikációs aspektusai
1. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA Kollár Csaba A budapesti ifjúság fogyasztói csoportkultúrája az info-kommunikációs társadalomban, és ennek marketingkommunikációs aspektusai Nyilvános védés – 2007. május 31. Témavezető: Dr. Gyöngyösy Zoltán CSc. egyetemi docens
17. Hipotézis 1. Az info-kommunikációs társadalom vizsgált csoportja nem netfüggő, aktív társadalmi kapcsolatokat ápol a valós világban, és e kapcsolatok ápolását az eszközök és alkalmazások segítik. Vizsgálja: 005, 022, 023, 024, 025, 026, 048, 048, 051 kérdések
18.
19.
20. Hipotézis 2. A vizsgált csoport szocializációjában a rendszeresen használt info-kommunikációs eszközök és szolgáltatások fontos szerepet játszanak. Vizsgálja: 005, 025, 026, 034, 039, 042, 043, 051 kérdések
21.
22.
23. Hipotézis 3. Nincs éles határ bizonyos értékek és életesemények bekövetkezése tekintetében a vizsgált és az országos ifjúsági minta között. Vizsgálja: 003, 019, 021 kérdések
24.
25.
26. Hipotézis 4. Az info-kommunikációs közművekért, eszközökért és használatukért a vizsgált csoport tagjai hajlandóak jövedelmük nem elhanyagolható részét feláldozni. Vizsgálja: 002, 009, 010, 018, 019, 029, 030 kérdések
27.
28.
29. Hipotézis 5. Az info-kommunikációs társadalom budapesti polgárai csak felszínes ismeretekkel rendelkeznek az eszközökről, mivel azokat csak használják, de nem rabjai azoknak. Vizsgálja: 013, 015, 040, 041 kérdések
30.
31.
32. Hipotézis 6. A fogyasztók vizsgált csoportjának döntéseiben a napi rendszerességgel használt info-kommunikációs eszközök, illetve ezek szocializációs hatásának ellenére is hangsúlyos szerepet kap az elsődleges csoportokkal történő interakció. Vizsgálja: 004, 005, 017, 018, 025, 026, 042 kérdések
33.
34.
35. Hipotézis 7. Nem mindenki vásárol a neten az info-kommunikációs társadalom vizsgált polgárai közül, és még a vásárlók körében sem jelentősek az e-banking aktivitások és az online fizetési megoldások. Vizsgálja: 011, 016, 042, 045, 046, 047, 051 kérdések
36.
37.
38. Hipotézis 8. A hagyományos szegmentációs módszerek mellett érdemes a statikus és dinamikus adatokat tartalmazó adatbázisokra épülő témaspecifikus, illetve célszegmentációt is alkalmazni, különösen az info-kommunikációs társadalom polgárainak az esetében. Vizsgálja: 027, 028, 032, 033 kérdések, valamint a szegmentációs modellekkel való összehasonlítás
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50. A dolgozat újdonságértéke 3. A hagyományos és az info-kommunikációs marketing-kommunikációs platformok együttműködése
51.
52.
53.
54. Gyakorlati javaslatok 4. A személyre szabott kommunikációs üzenetek és (hír)tartalmak kialakítási elve
55. Gyakorlati javaslatok 5. A marketingkommunikáció új útját abban látom, hogy nem csak hangoztatni kell a fogyasztó- és vásárlóközpontúságot, hanem valóban tenni is kell érte, minél jobban fel kell térképezni a fogyasztó/vásárló jellemét, hogy ennek alapján személyére szabott, egyedi ajánlattal tudjon az adott szervezet megjelenni, illetve olyan (nem csak) online kommunikációs platformokat kell kialakítani és folyamatosan működtetni, amelyek lehetővé teszik a párbeszédet nem csak egyén-egyén, és szervezet-szervezet, de egyén-csoport, egyén-szervezet, csoport-szervezet között is.
56.
57. … és végül: köszönöm azoknak a tanáraimnak, kollegáimnak, barátaimnak a támogatását, akik nélkül ez a disszertáció nem készülhetett volna el: Dr. Gidai Erzsébet DSc, Bércziné Dr. Juhos Júlia, Dezsériné Dr. Major Mária, G. Furulyás Katalin, Dr. Hassan Elsayed PhD, Dr. Herczeg János CSc, Tihanyi Attila, Prof. Dr. Dr. h.c. Tomcsányi Pál, Dr. Závoti József DSc, Dr. Gyöngyösy Zoltán CSc., valamint számos önkéntesnek, akik kitöltötték a kérdőívet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönöm továbbá opponenseim építő jellegű kritikai észrevételeit!