2. II
Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Budapest
MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS
A CIB BANK HUNGÁRIA ZRT. TÁRGYI FEDEZET NÉLKÜLI
HITELTERMÉKEIN KERESZTÜL
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Szunyog Edina
Konzulens:
dr. Loidlné Pápista Márta
Budapest
2009
3. III
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS...................................................................................................................................1
1. MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK....................................................3
1.1. A KISVÁLLALKOZÁSOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG.......................................3
1.1.1. Piacgazdaság kezdete..............................................................................................3
1.1.2. Külföldi működő tőke...............................................................................................4
1.1.3. Gazdasági konjunktúra............................................................................................5
1.1.4. Uniós csatlakozás....................................................................................................5
1.1.5. Nemzetközi verseny erősödése.................................................................................6
1.2. A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁI....................................7
1.3. A KIS-, ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE ...................................8
2. KKV SZEKTOR.................................................................................................................10
2.1. A KISVÁLLALKOZÁSOK DEFINÍCIÓJA ...........................................................................10
2.1.1. A vállalkozás definíciója nemzetközi megfogalmazásban .....................................10
2.1.2. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása............................................11
2.1.3. Mikrovállalkozások ...............................................................................................12
2.2. A KISVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON .............................................13
2.2.1. A vállalkozások a számok tükrében .......................................................................13
2.2.2. A kisvállalkozások négy típusa ..............................................................................15
2.3. A KKV-K SZEREPE A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMPOLITIKÁBAN ................................16
2.4. AZ EURÓPAI UNIÓ KISVÁLLALATI POLTIKÁJA.............................................................17
3. A CIB BANK ZRT. ÉS FEDEZTLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEI ...20
3.1. CIB BANK ZRT............................................................................................................20
3.2. FEDEZETLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEK.......................................................24
3.2.1. Általános elvek ......................................................................................................24
3.2.2. A vállalkozásokra vonatkozó előzetes feltételek ....................................................25
3.2.3. Folyószámlahitel ...................................................................................................26
3.2.4. Rulírozó folyószámlahitel, azaz forgóeszközhitel ..................................................32
3.2.5. Hitelkártya.............................................................................................................34
3.2.6. Középlejáratú eseti hitel........................................................................................37
3.3. KAMATTÁMOGATOTT, REFINANSZÍROZOTT HITELEK...................................................38
3.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv....................................................................38
3.3.2. MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram..............................................40
3.3.3. MFB Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Beruházási Hitelprogram........41
3.3.4. Széchényi kártya 2.................................................................................................44
3.4. MÉLYINTERJÚ .............................................................................................................47
4. SWOT-ELEMZÉS..............................................................................................................50
5. ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................................52
6. MELLÉKLET.....................................................................................................................53
6.1. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK..............................................................................................53
7. IRODALOMJEGYZÉK.....................................................................................................55
4. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
1
BEVEZETÉS
Szakdolgozatomban a kis- és középvállalkozásokhoz tartozó
mikrovállalkozásokat, és a számukra elérhető külső finanszírozási lehetőségeket
mutatom be, a Cib Bank Zrt. tárgyi fedezet nélküli hitelkonstrukcióin keresztül. A
témát a Bank 2008-ban aktívan útjára indult kis- és középvállalati kampánya, és
ennek révén a Cib vállalatfinanszírozási részlegén töltött szakmai gyakorlatom ad-
ták. A program lehetőséget adott betekinteni a hazai vállalkozók helyzetébe és
azok külső finanszírozásának gyakorlatába. A három hónapos gyakorlat alatt egy
tapasztalt üzletkötő mentorálasával, banki szemináriumokon, konferenciákon,
kisvállalati ügyfelekkel folytatott tárgyalásokon, és többek között telephely láto-
gatásokon vettem részt.
Dolgozatom első fejezetében szeretném röviden bemutatni a hazai vállal-
kozói réteg kialakulását formáló főbb gazdasági folyamatokat, a vállalkozások
leggyakoribb finanszírozási problémáit és nagyvonalakban a hazai kkv
bankpoltikát.
A második fejezet a kkv szektor fogalmát, jelenét, összetételét, gazdasági és tár-
sadalompolitikai szerepét és az irányt-adó, uniós célokat egyaránt foglalja magá-
ba.
A harmadik fejezetben, a dolgozatom fő részében pedig azokról a Cib Bank hitel-
termékeiről lesz szó, amelyek a vállalkozások problémamentes napi működését
segítik, likviditásuk, és ez által a hosszú távú fenntartásuk biztosítása céljából.
Forrás tekintetében javarészt a szakmai gyakorlatom idején részt vett oktatásokon
megszerzett információkra, tanulmányokra támaszkodva készítettem. Internetes
portálok, állami és kereskedelmi szervezetek honlapjaik mellett, folyóiratok közül
sok hasznos információt találtam a Piac & Profit, a Haszon, Figyelő, a CEO Ma-
gazin számaiban. Szakmai könyvek közül Dr. Beza Dániel – Vállaltok finanszíro-
zása c. könyvét használtam.
A Cib Bank Zrt. nyitása a kisvállalkozások irányába
5. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
2
Az alapvetően nagyvállalati finanszírozásra specializálódó Cib Bank Zrt.,
a hazai bankpiac nagyobb szereplőivel együtt, az uniós csatlakozást követően
lassú, de biztos ütemben elindult a kis- és középvállalati réteg hiteligényeinek ki-
szolgálása felé. 2007-től termék-innovációval és kidolgozott programmal lépett a
piacra. Megelőzve a versenytársakat 2008 szeptemberében egy egyedülálló gya-
kornoki képzéssel drukkolt elő. Több fordulón keresztül választották ki azokat a
gazdasági tanulmányokat folytató, vagy „friss diplomás” jelentkezőket, akikben
leendő kkv banki üzletkötőket láttak felfedezni.
A 2008-ban kibontakozott gazdasági dekonjunktúrára való tekintettel jelenleg az
eddig elért eredmények szintentartása lett a meghatározó irányelv.
6. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
3
1. MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI
FOLYAMATOK
1.1. A kisvállalkozások a rendszerváltástól napjainkig
A következőkben szeretném összefoglalni azokat a tendenciákat, amelyek
lehetővé tették Magyarországon a vállalkozások elindulását. 1989 és 2009 között
a makrogazdasági környezet három időszakra bontásával, - az extenzív szakasz, a
stabilizáció és intenzív növekedés időszaka – jól jellemezhetőek a kisvállalkozás-
ok helyzetét formáló gazdasági folyamatok.
1
1.1.1. Piacgazdaság kezdete
A hazai vállalkozói szektor viszonylag rövid vállalkozói múlttal rendelke-
zik. Az első, azaz az extenzív periódusban 1989 és 1994 között a rendszerváltás
utáni jogi szabályozás és a társasági törvény életbe lépése tette lehetővé a vállal-
kozások létrejöttét, a gazdasági társaságok alapítását. A KGST megszűnésével és
a keleti, orosz piacok elvesztésével a régi rendszer nagy állami szervezetei össze-
omlottak, megindult a privatizáció. A régi piacok leépülésével újak jöttek létre.
Az importliberalizálás eredményeként szinte korlátlanul lehetett export-import jo-
got szerezni. A változások kedvező lehetőséget teremtettek a vállalkozni szándé-
kozók számára. Szinte minden piacon fizetőképes kereslettel lehetett számolni,
alacsony belépési korlátok mellett. Nagy kereslettel rendelkező piacra tudtak be-
hozni, olyan termékeket, szolgáltatásokat, amelyekből hiány volt az országban. A
nagyvállalatok szétesése nem csak kielégítetlen keresletet hagyott maga után, ha-
nem alkalmat adott az erőforrások olcsó megszerzésére is.
1
Forrás: CEO Magazin 2005/4, Salamonné Dr. Huszty Anna - A magyarországi kis- és középvál-
lalkozások növekedési dilemmái, 12 - 21. oldal
7. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
4
Azok a vállalati vezetők, akiknek szakmai kapcsolataik voltak nyugati cé-
gekkel, erre alapozva vállalkozást alapíthattak. Lehetőség nyílt nagy cégek vezér-
képviseletének létrehozására.
Egyes üzletágakban a piaci keresletet fokozták a megalakuló kis és középvállal-
kozások is, mivel nem tudták megfizetni a nagy nemzetközi cégek szolgáltatásait
(könyvelőket, reklámszakembereket, az informatikai rendszerek fejlesztését, a ta-
nácsadókat.) Számos kisvállalkozás az ő igényeikre építve kezdte meg pályafutá-
sát.
A fellendülés ellenére a politikai átalakulás makrogazdasági szinten súlyos gazda-
sági visszaeséssel társult. A GDP 1990 és 1993 között 20%-kal csökkent, a lakos-
sági fogyasztás pedig 5-6%-kal esett vissza. (Forrás: CEO M. 2005/4, oldal13.)
Tehát Magyarországon a 90-es évek környékén, a szocializmus megszűnése, az
importkorlátozások feloldása és a felbomló nagyvállalatok által kielégítetlenül
maradt kereslet adta a lehetőséget a kisvállalkozások megkapaszkodásra.
1.1.2. Külföldi működő tőke
Az 1995 és 1996 körüli időszak, a stabilizáció (a Bokros csomag) idősza-
ka. A felpörgetett privatizációs eseményeknek köszönhetően, felgyorsult a külföl-
di tőke beáramlása. Gyarapodtak a társas vállalkozások és megindult a kkv
szektor differenciálódása. Kedvező körülmények, mint az olcsó, szakképzett
munkaerő, a fejlődő infrastruktúra, kiaknázatlan piacok megszerzése mind erős
mágnes volt a nyugati nagyvállalatok számára. A szocialista nagyvállalatok meg-
szűnésének eredményeképpen keletkezett munkanélküliségre is gyógyír volt a be-
engedésük az országba. Felismerve a külföldi tőke gazdaságára gyakorolt hatását,
a kormány további adókedvezményekkel igyekezett becsalogatni és megtartani a
befektetőket. Az ország és a belföldi nagyvárosok vonzóvá tétele az egész, átala-
kuló, kelet-európai térségre jellemző tendenciává vált.
8. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
5
1.1.3. Gazdasági konjunktúra
Az intenzív szakasz 1997-től napjainkig tart, aminek véleményem szerint a
globális gazdasági válság határt húzhat, és újabb fejezetet indít.
Folyamatosan csökkent a politika és a privatizáció hatása, növekedésnek indult a
háztartások fogyasztása. Az idő közben multinacionálissá váló szervezetek pedig
a piac legdinamikusabban fejlődő szereplőivé lettek, hatalmas gazdasági erőfö-
lényt szerezve. (GE, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever
ezekben az időkben telepedett meg hazánkban). 1999-ben, az országban összesen
mintegy 25 ezer külföldi érdekeltségű vállalat működött főként ipar, gépgyártás és
elektronikai területen. Látványosan javult az ipari versenyképességünk és a ked-
vező nemzetközi konjunktúra eredményeként a 90-es évek második felében 20%-
ot is meghaladó exportbővüléssel számolhattunk. (forrás VG)2
A magyar gazdaság 2000-ben növekedési csúcsot ért el (évi 5,2% forrás: VG) és a
politikai viták, kormányváltások és inflációs gondok ellenére részesedett a gazda-
sági fellendülésből.
1.1.4. Uniós csatlakozás
A 2004-es csatlakozás szigorúbb jogi szabályozást, növekvő keresletet és
erősödő versenyt jelentett a hazai szereplők számára. Az egyre kedvezőbb mak-
rogazdasági környezetben a vállalkozások, a külföldi tőke folyamatos beáramlá-
sával és - első sorban beszállítóként, - a nemzetközi szállítási láncokba való
bekapcsolódási lehetőséggel találkoztak. Ez időszakra tehető a banki finanszírozás
intenzívebb megjelenése, a korábbihoz képest nagyobb hitelezési hajlandóság
kezdete. Globális szinten 2007-ig egy nemzetközi, töretlen növekedési trend jel-
lemezte a gazdaságot, mind az innováció, a fogyasztás és a finanszírozás területe-
in.
A gazdaság generátora a nyereségorientált nagyvállalatok, közvetve pedig a ke-
reskedelmi bankok lettek. A hazai gazdaság a szereplői szempontjából két szek-
torra bomlott. Az exportban és hozzáadott értékben nagy szerepet képviselő
2
Forrás: http://www.vilaggazdasag.hu/velemeny/novekedesgyorsitas-de-hogyan-34777
9. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
6
külföldi érdekeltségű multinacionális vállalatokra, illetve a helyi igényeket kielé-
gítő esendő kis- és középvállalkozásokra. Helyzetüket tovább nehezítette a megfe-
lelő állami támogatások és - a pénzintézetek szemszögéből kockázatos mivoltuk
miatt, - elegendő, fenntartható banki finanszírozás hiánya.
1.1.5. Nemzetközi verseny erősödése
A globalizáció hatására az információ gyors áramlása, a profitmaximalizá-
lás, az új vásárlói igények szakadatlan generálása, és a mindennapi szükségleteken
túlmenő igények kielégítésére való törekvés kezdte jellemezni a fejlett és a fejlődő
társadalmakat. Költekezési hullámot eredményezve világszerte. Amerika a legna-
gyobb és legpazarlóbb erőforrás felhasználójává vált, fogyasztói modellje, a hitel-
ből történő, korlátlan költekezés a fejlődő országokat, így hazánkat is elérte.
Az amerikai hitelezési és pénzpiaci válság utórezgései a kis, nyitott országunkra is
hatással van. A bankközi források beszűkítése és a bizalom megrendülése, jelen-
leg a kkv hitelezésben erős fékező tényező. A kkv-k a válság hatásainak legin-
kább kitett piaci szereplői lettek. Tekintettel arra, hogy a szektor alkotja a
legkockázatosabb banki ügyfélkört, számukra akár a piacon maradás feltétele is
lehet az olcsó és folyamatos forráshoz jutás. Ugyanakkor az időszak negatív ese-
ményei lehetőséget adnak az államilag támogatott és az uniós forrásokból érkező,
kedvező finanszírozások megalapozására.
Az erős nemzetközi verseny a nyugat-európai gondolkodásban jelentős változáso-
kat hozott a nemzetállami kérdésekben. Az a gazdasági gondolkodás, ami sajnos
hazánkban még kevésbé érezhető, nyugaton már az utóbbi évektől jelen van. A
fejlett államok a lakosság egészséges, nemzeti öntudatának kiépítésére és a saját
piac védelmére törekedtek, amelynek köszönhetően a helyi értékek, és ezzel a bel-
földi kisvállalkozások is egyre nagyobb szerephez jutnak. (Például Ausztriában,
Olaszországban, Spanyolországban a hazai termékek jól észrevehető jelzéssel
vannak jelölve, az éttermek pedig étlapukon külön feltüntetik, hogy az étel hazai
folyóból fogott halból vagy hazai tehén tejéből készült. (forrás: Piac és Profit
2008/11))
10. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
7
1.2. A kis és középvállalkozások finanszírozási problémái
Egy vállalkozás alapításának és fenntartásának alapvető feltételei az üzleti
ötleten felül, a tulajdonosok elkötelezettségének megléte a cég profilja iránt, illet-
ve a működéshez szükséges tőke előteremtése. Az alapítás során célszerű gondo-
san megtervezni, és elemzésekkel alátámasztani a vállalkozás pénzszükségletét,
mivel az összes megoldás közül a legolcsóbb a külső, pótlólagos pénzforrások be-
vonásának kerülése.
A következőkben röviden szeretném összefoglalni, hogy mik azok az események,
amelyek finanszírozási problémákat okozhatnak egy cég életében. Miért lehet
szüksége egy vállalkozásnak bankhitelre? Nem mindegy, hogy a vállalkozás rövid
távú likviditási problémákkal küzd, vagy hosszú távon megtérülő beruházást sze-
retne finanszírozni.
A kisvállalkozásokat finanszírozás szempontjából öt csoportra bonthatjuk.
Az elindulás, a gyors növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszában lévő vál-
lalkozásokra. Minden szakasznak megvan a sajátos jellege, egyedi problémái és
finanszírozási gondjai. Az alapítás és indulás szakaszában, az előkészítések, az
alapítási, bejegyzési költségek (jogi költségek, hatósági engedélyek, banki költsé-
gek), és a működésbe hozatal (állóeszközök, forgóeszközök, mint alapanyag, al-
katrészek, vevőkövetelések, készletek) biztosítása, pénzügyi menedzselése a fő
feladat. Az elindulás szakaszában a piackutatás, a potenciális vevők igényeinek
felmérése, a várható költségek és árbevétel összegének és idejének tervezése nél-
kül nem lehet kiemelkedő sikerre számítani. Általánosságban jellemző, hogy az
előkészítés fázisát a cégeknek a saját megtakarított pénzükből kell finanszírozni-
uk. A kereskedelmi bankok újonnan alakuló cégeket egyáltalán nem hiteleznek, az
uniós és állami támogatások köre pedig igen csekély még.
Gyors Növekedés és az érettség fázisában az állandó költségeken felül, mint bérek
és közterhek, közüzemi díjak, bérleti díjak, ingóságok és ingatlanok biztosítási dí-
jai felett a pénzszükséglet a következő célokhoz kapcsolódhat: Már fennálló ese-
dékes fizetési kötelezettség rendezése, várható közeljövőben esedékes fizetési
kötelezettség teljesítéséhez, vagy valamilyen tervezett projekt, beruházás, fejlesz-
tés jövőbeli finanszírozásához. Egy cég pénzszükséglete lehet átmeneti, vagy tar-
11. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
8
tós és kapcsolódhat a forgalom fenntartásához vagy a forgalom bővítéséhez. A
pénzszükségletet indukálhatja egy lejárt szállítói tartozás rendezése, egy beruhá-
zás indítása, új termék bevezetése, új vállalkozás indítása, vagy stratégiai árube-
szerzés, és így tovább. A vállalkozásban több okból is léphet fel pénzszükséglet.
Ha a cég eleve alultőkésített vagy túl gyorsan növekszik, esetleg a cégtulajdono-
sok túl hamar, vagy túl nagy mértékben veszik ki a pénzt a vállalkozásból a sze-
mélyes szükségletek finanszírozására komoly gondokat eredményezhet a
likviditásban. Gyakori problémaforrás, ha megnő a vevőkövetelés megtérülése,
vagy rövidül a szállítói állomány lejárata, esetleg túl magasak a cég készletei. A
likviditási problémák függhetnek szezonalítástól, vevők fizetési késedelméből,
vagy akár váratlan kiadásoktól is. A forgóeszközök (készletek) finanszírozása ki-
sebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál alapvető feladat.
Lehetséges külső finanszírozási lehetőségek
Dr. Béza Dániel, Kisvállalkozások finanszírozása című könyve alapján a
külső finanszírozási megoldásokat a következőképp csoportosíthatjuk:
Vagyonfinanszírozás. Végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás a vállalkozás
tulajdonosain, vagy más befektetőkön keresztül.
Adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási források: tagi kölcsön, családi,
baráti költsön, szállítói hitelek, vevői előleg, váltó vagy csekk.
Adósságjellegű intézményes finanszírozási források: bankhitel, lízing, faktoring,
kötvény, közraktárjegy.
Tőkejellegű finanszírozási források (intézményes és nem intézményes).
1.3. A kis-, és középvállalkozások hitelezésének fejlődése
A rendszerváltás után és a kétszintű bankszektor kialakulásával a bankok a
nagyvállalatok igényeire összpontosítottak. A legjövedelmezőbbnek a nagyobb
projekteket tartották, mivel minél terjedelmesebb volt a kihelyezett hitelösszeg,
annál nagyobb bevételt tudtak a kamatokon nyerni. A hitel visszafizetésének koc-
12. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
9
kázata és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt pedig nem szívesen, vagy egyálta-
lán nem hitelezték a kisvállalkozásokat.
A nagyvállalatok megerősödésével, és a pénzintézetek piacának telítődésével rom-
lott a bankok alkupozíciója. Számtalan hitelintézet jött létre, az ügyletek megszer-
zésért kemény harcok indultak. A nagyvállalatok finanszírozási lehetőségei
kiszélesedtek, a kereslet átvette az irányító szerepet. A pénzintézetek rákénysze-
rültek, hogy egymás kamatai és kondíciói alá ígérjenek, aminek eredményeképp
jelentős profitot vesztettek. Egyértelművé vált, hogy a következő kiaknázatlan te-
rületnek, a kisvállalkozásoknak kell következniük.
Az uniós csatlakozással és felzárkózásra való törekvéssel egyre fontosabbá vált a
kisvállalkozások megléte és támogatása, fizetési nehézségeik, és tőkeigényük le-
fedése és ezzel egyre nagyobb potenciált jelentve a pénzpiaci szektor számára.
13. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
10
2. KKV SZEKTOR
2.1. A kisvállalkozások definíciója
2.1.1. A vállalkozás definíciója nemzetközi
megfogalmazásban
A vállalkozás cselekvésben is megnyilvánuló gondolkodásmód, mint jogi
személyiség, és tevékenység is értelmezhető.
A nemzetközi, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD)3
megfogalmazása alapján: „Vállalkozás minden olyan önálló piaci kap-
csolatokkal rendelkező gazdasági szervezet, amely profitorientáltan gazdálkodik
és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett jövedelemtermelést vé-
gezzen. Olyan jogi személy, ami rendelkezik a joggal, hogy saját javára üzleti te-
vékenységet végezzen, szerződést kössön saját tulajdonára, kötelezettséget
vállaljon hitel visszafizetésére, illetve saját bankszámlát nyisson. A megfelelő
termelés érdekében rendelkezhet egy vagy több telephellyel, vagy létesítménnyel
egy földrajzilag elkülönített helyen, ahol a vállalkozáshoz tartozó egy, vagy több
ember annak javára munkatevékenységet végez.”4
Az unió megfogalmazása alapján: „A vállalkozás gondolkodásmód, vala-
mint gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a
kockázatvállalást, a kreativitást és az innovációt józan menedzsmenttel, egy új
vagy már működő vállalaton belül”5
Hangsúlyozza, hogy ez a cselekvésben is
megnyilvánuló gondolkodásmód ösztönöz új vállalat indítására, és jelenik meg a
gazdasági növekedési törekvésekben.
3
OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, Nemzetközi gazdasági szer-
vezet, melynek Magyarország 1996-tól tagja.
4
OECD Measuring Enterpreneurship alapján
5
Forrás: Vállalkozás Európában Zöld Könyv, Green Book, 2003, Román Zoltán - A vállalkozás a
magyar gazdaságtanban – Nemzetközi tükörben
14. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
11
2.1.2. A mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározása
A 2004. évi XXXIV. hazai kkv törvény alapján
A kisvállalkozások pontos meghatározását „A kis- és közepes vállalkozá-
sokat a róluk, és fejlődésük támogatásáról hozott 1999. évi XCV.” törvény defini-
álta először. A definíció négy szempont szerint tagolja a szektort: a vállalkozások
alkalmazottainak száma, árbevételének, és mérlegfő-összegének nagysága, és a tu-
lajdonosi önállósága alapján. A törvény 2004-ben, az uniós csatlakozással módo-
sult. 2005-től érvényes meghatározás a következő:
„(1) Kis-, és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes
foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb
50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43
millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(3) A kkv kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek
összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkor-
mányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog
alapján – külön- külön, vagy együttesen meghaladja a huszonöt százalékot.”
Egy vállalkozás csak abban az esetben veszíti el a „közép”, „kis” vagy
„mikro” minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi vagy
elmarad az adott határértékektől.
15. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
12
1. táblázat
A közép-, kis-, és mikrovállalkozások létszám- és pénzügyi
kritériumok szerint Magyarországon
KKV
Alkalmazottak
száma
Árbevétel
Millió Ft-ban
Árbevétel
Millió
Euróban
Mérlegfőösszeg
Millió Ft-ban
Mérlegfőösszeg
Euróban
Közép- 50-250 fő 2500 – 12500 <50 2500 - 10750 <43
Kis- 10-49 fő 500 – 2500 <10 500 - 2500 <10
Mikro- 0-10 fő <500 <2 <500 <2
Forrás: Saját készítés, 2005. KKV Törvény alapján
Vállalkozások tőkeminimuma
Cégalapítás költségei a 2007. évi LXI. törvény alapján, 2007. szeptember
1-től a korlátolt felelősségű társaság tőkeminimuma 500 ezer forint a korábbi 3
millió forint helyett, a zártkörű részvénytársaságoké pedig 20 millió forint helyett
5 millió forint. Egyéni vállalkozás alapításához a kötelező költségek (egyéni vál-
lalkozói igazolvány kiváltása, regisztrációs díj) megfizetésén kívül nincs tőkemi-
nimum megszabva.
2.1.3. Mikrovállalkozások
Tehát a mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás és az
a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb és
éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintösz-
szeg alatt van. Illetve abban az állam, az önkormányzat vagy a nem kkv-nak mi-
nősülő vállalkozások tulajdonosi részesedése – jegyzett tőke, vagy szavazati joga
alapján – külön – külön, vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
16. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
13
2.2. A kisvállalkozások helyzete Magyarországon
2.2.1. A vállalkozások a számok tükrében
2. táblázat
Vállalkozások száma Magyaroroszágon 2007-ben
Társas vállalkozás 531 109 db
Egyéni vállalkozás 702 595 db
Összesen 1 233 704 db
Forrás: KSH Gyorstájékoztató, 2008. Február 22.
Magyarországon több mint, egymillió-kétszázezer vállalkozás van bejegyezve,
aminek 99,8%-a mérlegfőösszegét, és foglalkoztattok számát illetően a kkv körbe
tartozik.
A működő vállalkozások száma Magyarországon
A gazdaságilag igazán aktív vállalkozások száma a KSH adatai alapján
2007-ben 688 058 volt, aminek közel a fele, 336 205 bejegyzett egyéni vállalkozó
volt. Létszám kategóriák alapján az 1-től 4 főt alkalmazó cégek száma 613 649
(ebből a társas vállalkozások száma 286 414), az 5-től 9 főt foglalkoztató vállal-
kozások száma 39 954 (32 874 ebből társas vállalkozások száma) volt. A gazda-
ságilag legtermékenyebb Közép-Magyarországi régióban, Budapesten és Pest
megyében a működő vállalkozásoknak száma 270 786 volt, melyből a 250 fő fe-
lett foglalkoztató nagyvállalatok 394-et tettek ki. (Egy vállalkozás akkor működő,
ha adott évben bármikor rendelkezett árbevétellel, vagy volt foglalkoztatottja. For-
rás: KSH)
3. táblázat
A vállalati nagyságstruktúra Magyarországon és az EU-átlag
szerint 2007-ben (%)
Vállalatméret
Vállalkozások
száma (%)
Foglalkoztatottak
száma (%)
Hozzáadott érték
(%)
Magyar-
ország
Uniós
átlag
Magyar-
ország
Uniós át-
lag
Magyar-
ország
Uniós át-
lag
17. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
14
Mikro-, 94,7 91,8 35,8 29,6 15,8 21,1
Kis-, 4,4 6,9 18,9 20,6 16,3 19,9
Közép-, 0,7 1,1 16,2 16,2 18,1 17,8
Kkv összesen 99,8 99,8 71,0 67,1 50,2 57,9
Nagyvállalat 0,2 0,2 29,0 32,9 49,7 42,1
Forrás: KSH, Statisztikai tükör, 2009.8. 1. oldal. (SBA fact sheet Hungary, 2009.)
A kevesebb, mint másfélmillió kis- és középvállalkozásból az egyéni vál-
lalkozások száma a 2007-es KSH adatok alapján meghaladta a hétszázezret, ami
az elmúlt két évben tovább emelkedett. Az egyéni- és társas vállalkozásokat is
összevetve a hazai kkv-k nagy része (az összes hazai vállalkozás 94,7%-a) a „mik-
ro” kategóriába sorolható. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők széles
tábora mellett, kiemelkedő a részmunkaidős vállalkozások száma is, így ha az or-
szágban működő összes vállalkozás számát összehasonlítjuk az unió átlagával,
akkor azt tapasztalhatjuk, hogy míg az Unióban 40 vállalkozás jut ezer lakosra,
addig itthon 55.
Az óriási potenciállal rendelkező nagyvállalatok száma a rengeteg kisvállalkozás
mellett elenyészőnek tűnik. Az összes hazai cég 0,2%-a nagyvállalat csupán. A
mikrovállalkozások után legnagyobb számmal a kisvállalkozások következnek,
melyek megoszlása 4,4%. (Az unióban ez valamivel magasabb, 6% körüli) A kö-
zépvállalkozások aránya mind itthon, mind az unióban alacsonyabb, itthon az ösz-
szes cég 0,7%-a, míg az unióban ez az arány 1,1%.
Az országban a kis-, és középvállalkozások a hozzáadott érték felét állítják
elő és a lakosság kétharmadát foglalkoztatják a Statisztikai hivatal 2008-as szám-
adatai alapján. Ebből a mikrovállalkozások a lakosság 35,8%-át foglalják maguk-
ba, viszont a hozzáadott értékhez jóval kevesebb mértékben, csupán 15%-ban
járulnak hozzá. A vállalatméret növekedésével, csökken a foglalkoztatottak szá-
ma, azonban fordított arányban nő a hatékonyság. A lakosság majdnem 19%-át
foglalkoztató kisvállalkozások több, mint 16%-ban, a lakosság 16%-át foglalkoz-
tató középvállalkozások pedig, valamennyivel magasabb értékben, 18,1%-ban já-
rulnak hozzá a hozzáadott értékhez. A nagyvállalatok esetében érdekes, hogy
18. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
15
ugyan csak a vállalkozások számának 0,2%-át teszik ki, azonban a lakosság egy
harmadát foglalkoztatva az ország GDP-jének közel a felét állítják elő.
2.2.2. A kisvállalkozások négy típusa
1. Multinacionális, vagy helyi nagyvállalatokhoz kapcsolódó kkv-k: A
leggyakoribb eset, hogy a kisvállalkozások a multinacionális cégek helyi beszállí-
tójává válnak. A kapcsolat előnye, hogy a nagyvállalat biztos háttérként és piac-
ként szolgál. A kisvállalatok fejlődése főleg az integrátor nagyvállalattól függ,
Jelentős negatív tényező a kkv-k számára, hogy az erőviszonyokból eredően a
nagyvállalat határozza meg az üzleti feltételeket, aminek köszönhetően kiszolgál-
tatott helyzet alakulhat ki.
2. Innovatív, főleg tudásalapú kkv-k: Azok a cégek, amelyek önállóan vagy regio-
nális hálózatba, klaszterbe szerveződve, sikeresen részt tudnak venni a globális
versenyben, és eredményesen tudják növelni a piaci részesedésüket. (Mára már 17
tanúsított klaszter működik az országban, és számuk lassan, de folyamatosan nő.)
A fejlett országokban már régóta működnek ezek az üzleti összefogások. Ameny-
nyiben ezekből a csoportosulásokból kialakul különböző ágazatokban a húzóerő,
jelentősen javíthatja az ország nemzetközi versenyképességét. Egy határon túl
ezek a vállalkozások újból egymás konkurenciájaként jelennek meg, de addigra
kiépül a piac, akikért van lehetőség versenyezni. Ahhoz, hogy egy ötletből termék
legyen, egy forráshiányos piacon, a cégek összefogására van szükség. Ágazati
megosztásban itthon az egészségiparban (7), informatika területén (4), környezet-
iparban (3), csomagolástechnikában (2), és építőipar, energia (1) területén vannak
már szerveződések.6
3. Helyi, regionális piacon működő kkv-k: Legfőképp a turisztikai iparra jellemző,
hogy a beáramló jövedelmeket a helyi szállodák és éttermek veszik fel. A regioná-
lis marketing eszközeivel lehet fejlődésüket, piacaikat bővíteni.
4. Helyi, lakossági keresletet kielégítő kkv-k: A kisebb települések, közösségek
igényeit kiszolgáló apró cégekről van szó. Jó példája a sarki fűszeres. Ezek a cé-
6
Forrás: Piac és Profit 2009/10-11, 46-47. oldal.
19. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
16
gek a termelékenységét javítva olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatást tudnak
nyújtani
2.3. A kkv-k szerepe a gazdaság- és
társadalompolitikában
Gazdaságpolitikai jelentőségük
A kisvállalkozások alapvetően egy új ötletre, vagy egy piaci rés lefedésére
jönnek létre, ezért a leginnovatívabb réteg a gazdasági növekedés előmozdításá-
ban. A piaci verseny fenntartásához sok szereplőre van szükség. Az új belépők ja-
varészt a frissen alakuló kkv-k, magukban rejtve a gyors növekedés lehetőségét.
Képesek a versenyt generálni, és fenntartani, mivel az információ, a kommuniká-
ció és a közlekedés költségeinek csökkentése könnyebb együttműködési lehetősé-
geket teremtenek számukra. Folyamatos piaci jelenlétük a hatékonyság növelésére
ösztönöz, és nem engedi a monopóliumok kialakulását. Több ágazatban meghatá-
rozó a szerepük, így a kézműiparban, kereskedelemben, szolgáltatások piacán. Fő-
leg az információs technológia területére igaz, hogy a világgazdaság legtöbb
meghatározó cégei alapvetően kisvállalkozásként indultak.
Munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődésekhez, és
óriási a szerepük a helyi igények kielégítésében.
Főleg a fejlett országokban a fogyasztói igények növekvő szegmentáltságával a
mindennapi szükségleteken túl, erőteljesen jelentkeznek fogyasztói igények a spe-
ciális, kis sorozatban előállított termékek és szolgáltatások iránt. Számos ágazat-
ban képződnek lefedésre váró piaci rések. (Szórakozás, utazás, sport, kulturális
javak, lakberendezés, egészségügyi szolgáltatások, turizmus, wellness szolgáltatá-
sok stb.)
Társadalompolitikai jelentőségük
A kkv-k társadalompolitikai jelentősége is számottevő. Alacsony belépési
korlát miatt a munkahellyel nem rendelkezők önfoglalkoztatóvá tudnak válni, ami
pozitívan hat a munkanélküliség csökkentésére. Hosszú távon az állam számára
olcsóbb a munkahelyteremtő kkv-kat támogatni, mint a munkanélkülivé vált csa-
20. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
17
ládokat állami segélyekből eltartani. A kkv-k a helyi és társadalmi integráció fő
hajtóereje. A munkakultúrák, családon és helyi közösségeken belüli továbbadása,
a fiatalabb generációk részére eredményesebb, és nagyobb elkötelezettséget ered-
ményez. A munkából származó jövedelem pedig lehetővé teszi az egyenlőtlensé-
gek mérséklődését, és ezzel csökkenti a társadalmi feszültséget. A vállalkozói
szellem erősítése, a kockázat- és felelősségvállalásra épülő önmegvalósítás
ugyancsak építő az egyénre, és ez által a nagyobb közösségekre egyaránt.
2.4. Az Európai Unió kisvállalati poltikája
Kisvállalkozások Európai Chartája
Felismerve, hogy a kisvállalkozások alkotják a gazdaság, és ez által az Eu-
rópai Unió gerincét, az unió célja lett, hogy a lehető legjobb környezetet biztosítsa
a vállalkozási tevékenységek számára, és ezt a politikát, a tagországok is minél
hamarabb megvalósítsák a gyakorlatban. 2000-ben, Lisszabonban került elhatáro-
zásra, hogy szükség van egy alapdokumentumra, ami képviseli az unió „hitvallá-
sát” a kisvállalkozások jövőjét illetően.
A legfőbb gondolat, hogy „az Európai Unió váljék a világ legversenyképesebb és
legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely képes a fenntartható gazdasági
növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézió-
ra.” (Forrás: Kisvállalkozások Európai Chartája 2004) - aminek megvalósítása az
életképes és potenciálisan fejlődőképes kisvállalkozások elfogadható körülménye-
inek biztosítása és támogatása nélkül lehetetlen. Többek között már a Chartában is
felmerült, hogy szükség van a bankrendszer és a kisvállalatok közötti jobb kap-
csolat kialakításához szükséges feltételek biztosítására.
A Chartában megfogalmazott elvek
A Charta tíz pontban foglalja össze, hogy a tagállamok milyen eszközrendszerrel
ösztönözzék a kis -, és középvállalkozások fejlődését.
1. Vállalkozásra való oktatás és képzés. A fiatalok ösztönzése, az üzleti modulok
oktatása középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten
21. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
18
2. Olcsóbb és gyorsabb indulás. A cégek indulási költségeinek legversenyképes-
ebbé tétele a tagországokban. Hazánkban az elektronikus közigazgatás fejleszté-
sével és a cégalapítás költségeinek csökkentésével igyekeztek eleget tenni az
irányelveknek, azonban európai szinten még így is magasak a magyar követelmé-
nyek.
3. Jobb törvénykezés és szabályozás. A csődtörvény esetén nem a cég mihama-
rabbi felszámolása a lényeg, hanem a fizetőképességének visszaállítása. A nemze-
ti és közösségi szabályozási rendszert egyszerűbbé, transzparensé tétele.
4. Szakmai ismeretek biztosítása. Törekedni kell arra, hogy az igényekhez és
szükségletekhez igazodó szakképzést és tanácsadást biztosítsanak a tagállamok a
kisvállalkozások részére.
5. Az online hozzáférés javítása. Elektronikus úton történő kommunikáció biztosí-
tása.
6. Az egységes piac jobb kihasználása. Felhasználóbarát, valódi belső piac, bele-
értve az elektronikus kereskedelmet, a távközlést, a kereskedelmet, közműveket, a
közbeszerzést, és a határon átnyúló fizetési rendszereket.
7. Az adózási rendszer alkalmassá tétele arra, hogy honorálja a sikert. Ösztönöz-
zék a kisvállalkozások elkezdését. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás
elősegítése, a hitelhez és a vállalkozói tőkéhez való hozzájutás megfelelő feltétele-
inek kialakítása. Javítani kell a kockázati alapokhoz való hozzájutást.
8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése. Technológiai együtt-
működés és a technológiák megosztása az európai kisvállalatok között. Hatékony
kutatási programok, együttműködések.
9. Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás. Informá-
ciós és üzleti támogatási rendszerek, mentorok és üzleti szponzorok.
10. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós
és nemzeti szinten.
A program felelőse a DG Enterprise and Industry, amely éves konferenci-
ák szervezésével igyekszik előmozdítani a szükséges lépéseket. A kitűzött célok
megvalósításának az eszköze a Többéves Vállalat-, és vállalkozásfejlesztési prog-
ram (MAP).
22. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
19
A Charta óta számos uniós akcióterv, program készült annak érdekében, hogy nö-
velni lehessen Európában a vállalkozási kézséget és aktivitást.
23. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
20
3. A CIB BANK ZRT. ÉS FEDEZTLEN
MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEI
3.1. CIB Bank Zrt.
A Cib Bank Zrt. a kezdetektől máig
1979-ben Közép Európai Bank néven jött létre, 34 százalékban a Magyar
Nemzeti Bank 66 százalékban pedig japán és európai bankházak tulajdonaként.7
Magyarországon eleinte devizaműveletek végzésére jogosult off-shore bankként
működött. Fő profilja, a dollár alapú nagyvállalati devizaügyletek voltak. Forint-
ban igénybe vehető szolgáltatások 1991-től kerültek bevezetésre, és ekkor kapta a
magyarországi kirendeltség új megnevezését, a CIB Hungária nevet. Az első fiók
1992-ben, Győrben nyílt meg. 1997-től a fő részvényes egy olasz bankcsoport lett,
a BCI csoport, amely más olasz bankokkal egyesülve Olaszország legnagyobb
bankjává, és a régió legerősebb pénzügyi szereplőjévé vált. Jelenleg a Cib Bank-
csoport alapvető banki tevékenységeken kívül kereskedelmi banki, lízing,
alapkezelési és faktorszolgáltatást nyújt magán és vállalati ügyfelek részére.
Az anyabank, az Intesa Sanpaolo pedig a világ harmincnégy országában je-
len lévő pénzintézetté vált.
A Cib Bank Zrt. tulajdonosi szerkezete
A bank tulajdonosi szerkezete 1997–1998-ban két lépcsőben módosult, s a
korábbi kisebbségi tulajdonos a Banca Intesa (előzőleg: IntesaBci) – amely a
Banca Intesa és a Banca Commerciale Italiana 2001. évi egyesülésével jött létre –
7
Forrás: Cib belső dokumentumok. Tualjdonosok: Banca Commerciale Italiana/Milánó,
Bayerische Vereinsbank/München, Creditanstalt Bankverein/Bécs, The Long-Term Credit Bank of
Japan/Tokió, Société Générale/Párizs, The Taiyo Kobe Bank/Kobe
24. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
21
lett a bank kizárólagos tulajdonosa. 2007. Január 1-jén egyesültek a Cib Bank és
az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a
Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI.
Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven.
Ezáltal hazánkban is megtörtént a beolvasztás, 2008. január 1-én az Inter-Európa
bank meglévő ügyfeleit, és szolgáltatásait teljes mértékben átvette a Cib. Méretét
tekintve, mérlegfőösszege alapján így a hazai Cib megszerezte a Magyarország
második legnagyobb pénzintézete pozíciót.
4. táblázat
A CIB Bank ügyvezetőségének tagjai, 2008. december 31-ei
adatok alapján
Név Pozíció
Dr. Török László Vezérigazgató
Eduardo Bombieri Üzleti vezérigazgató-helyettes
Bertalan Imre
pénzügyi és kockázatkezelési
vezérigazgató-helyettes
Cselőtei Attila
ügyvezető igazgató,
Informatika vezetője
Petzné Lamboy Judit
ügyvezető igazgató,
Értékesítés és retail vezetője
Vér László
ügyvezető igazgató,
Humán erőforrás menedzsment vezetője
Forrás: Cib Fenntarthatósági jelentés 2008, 20. oldal
A Cib Csoport 2004-2008. évi teljesítménye
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszoli-
dált alapon. 2004 – 2007 között az összegek millió forintban vannak megadva, ki-
véve a 2008-as adatokat, amelyek a források hiánya miatt nem teljes körű.
25. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
22
5. táblázat
A CIB Bank Zrt. teljesítménye számokban (2004-2007: millió
forint)
A Cib Bank Zrt teljesítménye számokban. (2004-2007: millió forint)
2004 2005 2006 2007 2008*
Mérlegfőösszeg 1 201 661 1 473 787 1 874 437 2 275 653 3 039 mrd. Ft.
Saját tőke 97 051 109 326 130 694 156 568 217 319.
Bruttó hitelek 1 021 174 1 243 698 1 456 900 1 752 996 n. a.
Ügyfelektől származó betét 585 814 715 821 999 489 1 098 424 n. a.
Net. kamat, jutalékbevételek 69 316 77 956 99 595 104 746 n. a.
Működési költségek 33 969 41 908 47 764 51 927 n. a.
Működési eredmények 33 969 36 048 51 831 52 819 n. a.
Adózás előtti eredmény 21 063 24 424 37 897 39 185 40 343
Adózás utáni nyereség 16 500 18 611 25 353 28 616 28,2 mrd. Ft.
Részvényesek osztaléka 2 500 3 013 2 500 2 500 n. a.
Létszám (átlag, fő) 1 886 fő 2 311 fő 2 682 fő 3 016 fő 3 657 fő
Piaci részesedés8
(%) n. a. n. a. 8,92% 9,26% 10,44%
Ügyfelek száma n. a. n. a. 565 268 612 971 727 110
Forrás: www.cib.hu9
A 2004 és 2007-es időszak alatt a bank számadati egy kiegyensúlyozott
növekedést mutatnak. A felvett hitelek és a banknál elhelyezett betétek is évről
évre növekedtek, igaz 2008-ra még nincsenek teljes körű információk, de a fúzió-
nak is köszönhetően további növekedés valószínűsíthető. A hitel/betét mutató
2007-es 160%-os értéke kockázatos működésre utal, az elfogadottnak tekinthető
90-100%-os értékhez képest, azonban a magyar vállalati bankokra áltanosságban
8
A magyar számviteli szabályok szerinti, nem konszolidált adatok alapján. Az adatok forrása:
Pszáf.
9
http://www.cib.hu/cib_csoport/cib_bank/facts/facts,
http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/csr/CIBCsoport_fj_2008.pdf&type=related,
Cib Fenntarthatóság 2008.
26. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
23
jellemző a mutató kockázatos, 140-180%-os értéke. A 2007-es mérlegfőösszeg
alapján a hazai finanszírozási piacon megelőzve a két legnagyobb konkurenciát a
K&H-t és az MKB bankot, dobogós, második helyet szerezte meg, az OTP cso-
port mögött. (Forrás: Banki belső forrás)
A Vállalati üzletág eredményei
A vállalati ügyfelek hitelállománya – a Cib Csoport tagjainak nyújtott hite-
lek nélkül – a 2007-ben 20 százalékkal, 2008-ban 23 százalékkal gyarapodott, így
a 2008-as év végén meghaladta az 1 500 milliárd forintot. A bankszektort érintő –
különösen a 2008. utolsó negyedévi – kedvezőtlen piaci folyamatok mellett erősí-
tette pozícióit. 2008 végén, a devizabelföldi nem pénzügyi vállalkozások tekinte-
tében mind a vállalatfinanszírozásban, mind pedig a vállalati betétgyűjtésben a
Bank, piacvezető pozíciót ért el történetében először. A Vállalati üzletág erejét
tükrözi a piaci részesedésének jelentős aránya a feldolgozóiparban, az élelmiszer-
iparban, a gépiparban, a villamosenergia-ellátásban, a kereskedelemben és ven-
déglátásban tevékenykedő magyarországi cégek hitelezésében egyaránt. Piaci
részesedése számottevő a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanügyekkel és gazdasá-
gi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok hitelezett portfoliójában is.
A Cib hosszú távú stratégiája
2006-tól a Cib Bank vállalati stratégiája a kis- és közepes méretű vállalko-
zásokkal való kapcsolat bővítésére és fejlesztésére irányult. A kitűzött célok a si-
keres megvalósulás felé mutattak, a vállalati ügyfelek száma 2007 végén
megközelítőleg ötvennyolcezret ért el, és ezt a fúziónak köszönhetően 2008-ban is
növekedés követte.
Vállalati oldalról a bank három szektort különböztet meg. Egyéni-, és
mikrovállalkozások, kkv-k, és nagyvállalatok.
A mikro- és az egyéni vállalkozók a törvény szerint a kkv-khoz tartoznak ugyan,
azonban egyrészt kockázatosságuk, és másrészt eltérő igényeik, és hitelképesség-
ük miatt, a kis-, és középvállalati termékektől külön konstrukciókat kínál számuk-
ra.
A vállalati hitelek két fő csoportja a fedezet alapján
27. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
24
A vállalati hiteleket fedezet szempontjából két csoportra oszthatóak. A tár-
gyi fedezetes hiteltermékek, melyben a hitel zálogaként készpénz, ingatlan, ingó-
ság, gépjárművek, termény, mezőgazdasági berendezések, felszerelések stb.
állhatnak. A másik csoport a tárgyi fedezet nélküli hitelek, amelyek közé a folyó-
számlahitel, a rulírozó hitel, a hitelkártyák, mint forgóeszköz finanszírozására al-
kalmas termékek. A hitelek esetében a fedezet egyfajta biztosítékként szolgál a
bank számára, abban az esetben, ha az adott cég, fizetési nehézségek miatt, nem
tudná a kötelezettségeit a bank felé teljesíteni. A fedezetlen hiteleknél biztosítékul
a többségi tulajdonosok és az esetek nagy részében egy harmadik szervezeten, a
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül az állam készfizető kezessége áll. A gya-
korlat szerint a kisebb cégeknél a kamat, a törlesztő részlet, a futamidő és az önerő
nagysága a legfontosabb szempont, amikor fedezetlen hitelt választanak.
Ezért a következőkben szeretném bemutatni a Cib Bank Zrt. konstrukcióin
keresztül, hogy hol tart a legkisebb hazai cégek finanszírozása. A forgóeszközök
finanszírozására és a likviditási problémák kezelésére alkalmas folyószámlahitelt,
hitelkártyát, rövid lejáratú eseti hitelt, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezessége ál-
tal támogatott rulírozó folyószámlahitelt és az Új Magyarország Mikrohiteleket
veszem sorra, kiegészítve a népszerűnek mondható Széchényi Kártyával is. Meg-
említendő, hogy a konstrukciók feltételein a bankok egyoldalúan, bármikor vál-
toztathatnak. A mindenkori feltételek a bankok weboldalain és fiókhálózataikban
elérhetőek.
3.2. Fedezetlen mikrovállalati hiteltermékek
3.2.1. Általános elvek
Deviza vagy forint?
A Cib általános elve a hitelválságot megelőzően is az volt, hogy vállalati
hitelezésben deviza eladósodás helyett, forinthitelezésre kell törekedni, új deviza-
hitelek kihelyezésekor és megújításakor figyelembe kell venni, hogy devizahitel
csak devizabevételekkel bizonyítottan rendelkező ügyfelek részére adható. A Fe-
dezetlen hitelek javarészt, még ha euró alapúak is, csak forintban vehetőek igény-
be.
28. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
25
Hitelképesség feltételei
A hiteligénylésnek szigorú követelményei vannak az igénylő vállalkozó
felé, melyek teljesülésével lehetséges a bankkal való szerződéskötés. Az üzletkö-
tőknek vizsgálniuk kell a cég hitelfelvevő képességét, működésének átláthatósá-
gát, a gondos gazdálkodást (a cég inkább működés orientált, mint a gyorsan
megszerezhető profitban érdekelt), a likviditás szinten tarthatóságát és a hitel-
visszafizető képességét. Nagy súllyal esik a latba a vállalkozás vezetők elkötele-
zettsége, szakmai tapasztalata és múltbéli referenciáik. Ezek megbizonyosodása
érdekében az üzletkötő az adott fiók vezetőjével együtt, személyesen is felkeresik
a vállalkozást annak telephelyén. A személyes tárgyalást követően kerülhet sor az
árajánlat kiküldésére, majd a szükséges dokumentumok begyűjtésére.
A feltétetek természetesen termékenként változóak. (Nyilván szigorúbb követel-
ményeknek kell megfelelnünk egy tíz éves futamidejű ingatlanfedezetes hitelt
igénylése esetén, mint egy rövid futamidejű egyszerű hitelkártyánál.)
Összegyűjtöttem az általánosságba vehető legfontosabb követelményeket, ame-
lyeket a következőkben szeretnék részletezni.
3.2.2. A vállalkozásokra vonatkozó előzetes feltételek
Igyekeztem összeszedni azokat a lényeges formai és működési követelmé-
nyeket a cégre és a cégtulajdonosokra vonatkozóan, melyek teljesülése esetén fo-
gadhatóak be az ügyletek.
Függetlenül a választott terméktől, az üzletkötő köteles az „újonnan felbukkanó”
vállalkozásokat annak szemszögéből megvizsgálni, hogy a cég valóban létezik-e,
nem áll-e csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, van-e lejárt köz-,
vagy egyéb ki nem egyenlített tartozása. Amennyiben igen, a hiteligénylés elutasí-
tásra kerül. A vállalati üzletkötőnek forrásként a Központi Hitelinformációs Adat-
bázis, a cégjegyzék, a saját, illetve hazai bankok egymás közötti adatbázisa áll
rendelkezésre. A listák szinte majdnem minden lényeges adatot tartalmaznak. Te-
lephely, telephelyváltozások, alakulás éve, helye, előző és meglévő tulajdonosok,
számlavezető bankok, meglévő céges hitelek, esetlegesen a lejárt és ki nem egyen-
29. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
26
lített céges és magánhitelek. Létezik egy saját és egy közös fekete illetve szürke
lista is, melyen a problémás ügyfelek szerepelnek.
Transzparencia értéke meglehetősen nagy. A bank számára külön rizikó a
„kozmetikázás”, ami a vállalkozás mérlegének, a pénzintézetek és az adóhatóság
előtti felszépítését jelenti. Néha a több éves tapasztalattal rendelkező üzletkötők-
nek is hosszú időt vesz igénybe egy-egy cég mérlegének valóságtartalmát átvizs-
gálni. Gyakorlatom alatt a legtöbbször tapasztalt csellel, a papíron, az adózás
előtti nyereség csökkentésével, vagy az árbevételbeli többlet mutatásával találkoz-
tam. Ezek a realitástól eltérő számadatok, az egész mérleg menetét összezavarják,
és nem utolsó sorban jelentősen rontják a bizalmat, a cég megítélését a kérelem
elbírálása során. Ha a cégek átlátható és valóságot tükröző forgatókönyvvel, eset-
leg a számadatokat alátámasztó dokumentációval és mindezt egy elismert könyv-
vizsgáló céggel hitelesítik, az üzletkötők sokkal pozitívabban állnak a
vállalkozások szolgálatára és szívesebben képviselik a vállalkozás érdekeit a fel-
sőbb döntéshozó osztályok előtt.
Mivel referenciaként a bank előző éves árbevétele szolgál, ezért minimum egy le-
zárt éves beszámolóval, és pozitív árbevétellel kell a cégnek rendelkeznie. Mivel a
negatív gazdasági események a vállalkozások mutatóiban is negatívan mutatkoz-
nak, ebben az évben gyakran előfordult, hogy a változatlan feltételrendszer ellené-
re, az egyébként hitelképes cégek nem feleltek meg a hitelelbírálásnak.
3.2.3. Folyószámlahitel
A Cib Aktív Folyószámlahitel
Rövid lejáratú, maximum egy éves futamidejű rulírozó folyószámla hitel-
keret. Az általam vizsgált termék pontos megnevezése: Cib Aktív folyószámlahi-
tel.
Szabad felhasználású hitelkeret, amely a vállalkozás folyamatosan, előre nem ter-
vezhető ütemben felmerülő forgóeszköz-finanszírozási, és pénzbeli működési
problémáira nyújt megoldást. A folyószámlahitel előnyei a bank számára, hogy
mind magas kamat, díj és jutalékbevétel realizálása mellett, a cég számlaforgalma
a bankhoz csatornázható és keresztértékesítésre ad lehetőséget.
30. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
27
A folyószámlahitelt igényelhető vállalkozó köre
A termék piaci célcsoportját tekintve a minimum egy lezárt éves beszámo-
lóval rendelkező devizabelföldi gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, me-
zőgazdasági őstermelők, családi gazdaságok, kistermelők, ügyvédi irodák és
egyéni ügyvédek lehetnek. A hitelkeret magánszemély, a többségi tulajdonosok
készfizető kezességvállalása mellett kapható meg. A válság előtt nem volt feltétel
a Cib-bel meglévő legalább egy éves kapcsolat, a hitelkeret megnyitásához ele-
gendő volt egy vállalkozói Cibes számlanyitás. A szigorítások hatására alapfelté-
tel lett a legalább egy éves számlavezetői múlt, aminek révén a bank referenciát
kaphat a cég fizetési fegyelméről.
A folyószámlahitel főbb jellemzői
A folyószámlahitel egyszerűen, tárgyi fedezet nélkül igényelhető, és en-
nek köszönhetően viszonylag gyorsan elbírálásra kerül. A hitelkeret összege 200
ezer és 9 millió forint között lett tervezve. A pontos, egyedi összeg a cég előző
éves nettó árbevétele és az adósminősítés eredménye alapján kerül meghatározás-
ra a bank scoringjának segítségével. Ez az előző éves nettó árbevétel maximum 18
%-ig terjedhet az adósminősítés eredményétől függően. A fedezetlen hitelek
együttesen számítanak, így ha például az árbevétel tíz százalékáig már eladósodott
a cég bármely pénzintézet fedezetlen hiteltermékével és a scoring alapján 15% a
maximum hitelkerete, akkor már csak további 5%-ot hitelez a Cib, függetlenül,
hogy mennyire lenne még szüksége a cégnek. Ahogy a folyószámlahitel-
kereteknél megszokott csak forintban igényelhető a Cib terméke is. Éven belüli le-
járatú hitel, tehát maximum egy éves a futamidő, és amennyiben a vállalkozás
megfelel az elvárásoknak folyamatosan, évről-évre meghosszabbítható.
Folyószámlahitel igénylésének és jóváhagyásának menete
A cég adósminősítése, és hitelképességének elbírálása, illetve a hitelkeret
beállítása a bankban több szektor munkájának eredménye. Külön osztályok keze-
lik a mikrovállalati ügyfelek, a kkv ügyfelek és a nagyvállalatok pénzügyeit. A
mikrohiteleknél a hitel jóváhagyásának folyamata hasonló elven működik, ezért
azt csak a folyószámlahitel esetében részletezem.
31. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
28
A folyamat első lépése a hiteligény felmerülését és a személyes tárgyalá-
sokat követően, hogy az üzletkötő bekéri a szükséges dokumentumokat, majd a
mikro scoring felületét feltölti valamennyi adattal. Ennek eredménye alapján ár-
ajánlatot tesz az ügyfél felé a hitelkeret összegére vonatkozóan. Amennyiben az
ügyfél elfogadja az ajánlatot, mind sztenderd, mind egyedi ügylet esetén az üzlet-
kötő az igénylést a teljes dokumentációval együtt továbbítja a Sztenderd
Mikrohitelezés osztályára (SZM). Egyedi ügylet esetén a továbbításhoz a fiókve-
zető jóváhagyása is szükséges. (Sztenderdnek tekintünk minden olyan ügyletet,
amely a sztenderd hitelezési folyamatra vonatkozó valamennyi ügyviteli és egyéb
szabálynak, illetve az aktuális termékutasításban rögzített paraméternek megfelel,
és a scoring is pozitív eredményt adott. Bármilyen eltérés vagy negatív scoring
eredmény esetén az ügylet egyedinek minősül). A vállalkozásoknak általában van
lehetőségük negyed, vagy fél százalék kamatkedvezmény kialkudására. Az infor-
máció hiányában a cégek nem mindig élnek a lehetőséggel.
Az Sztenderd mikrohitelezés ellenőrzi az invesztigáció alapján a scoringot,
továbbá ellenőrzi a befogadási feltételeket. Annak pozitív eredménye esetén en-
gedélyezi az ügyletet. Az árazási kedvezményt tartalmazó sztenderd ügyleteket
továbbítja a Mikrovállalkozások üzlettámogatására. Amennyiben bármilyen elté-
rés van, egyeztet az üzletkötővel. Az egyedi ügyleteket a Mikrovállalkozások üz-
lettámogatása a kockázatkezelés beleegyezésével hagyja jóvá.
A cég által kitöltött, kezesek által és cégszerűen is aláírt igénylőlap a bank által
aláírva szerződésnek minősül.
A mikrohitelek alacsony összege miatt a folyósítás a lakossági hitelezés feladata.
A hitelkeret megújításának menete. Lejártát megelőzően 45 nappal lehető-
ség van a hitelkeret megújítására. Az üzletkötő üzenetet kap a Sztenderd
Mikrohitelezéstől. A hitelkeret megújítása automatikusan történik, amennyiben a
cég nem esett tíz napot meghaladó fizetési késedelembe (szürke lista), teljesítette
az előírt minimális forgalmi követelményt, nem merült fel semmilyen kizáró kö-
rülmény és az eladósodottság értéke nem magasabb 50%-nál.10
Automatikus
10
Az eladósodottság mértékét a bank a saját adatbázisból illetve a KHR adatbázis alapján állapítja
meg.
32. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
29
megújítás előnye, hogy a bank már nem kér be új vállalkozási papírokat, beszá-
molókat.
A folyószámlahitel biztosítéki rendszere
A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, magánszemély készfizető kezes-
sége mellett vehető igénybe. A bank számára különösen nagy kockázatot rejt.
Egyszemélyes kft. esetén elegendő egy kezes, a tulajdonos, minden más esetben a
bank törekszik legalább két kezes bevonására. Amennyiben a kezesek vagy a cég
más banknál is vezet magán-, vagy vállalkozói számlát, azokra a bank inkasszós
felhatalmazást kér, mint minden egyéb vállalkozói hiteltermék igénylése esetében
egyaránt. A Központi Hitelinformációs rendszerben a vállalkozói bankszámlák
adatai, és a számlavezető hitelintézetek neve, címe egyaránt megtalálható. A vál-
lalkozói banki adatokkal ellentétben a magánszámlákról már nem mondható el
ugyanez.
A hitelfelvevő céggel szemben forgalmi követelést is állít fel a bank miszerint a
hitelkeret háromszorosának megfelelő banki jóváírási forgalmat kell éves szinten
teljesíteni, amibe a hitelfolyósítás, a jutalékok, a kamatok, és a saját számlák kö-
zötti átvezetések nem számítanak bele. Egyrészt ez biztosíték a bank számára, mi-
vel késedelmes fizetés esetén, ha vállalkozás elmarad a kamatfizetéssel vagy a
tőketörlesztéssel, a bank a cég forgalmi számlájáról le tudja emelni az összeget,
mikor bejövő tétel, vagy jóváírás keletkezik a számlán. Másrészt a számlavezetés
egyéb költségeinek révén (számlavezetési díj, átutalások, kártyahasználat díja) a
hitelen felül extraprofitot jelent.
Cib mikrovállalati folyószámlahitel árazása
A kereskedelmi bankok a saját termékeikre vonatkozó feltételeket tetsző-
legesen, időkorlátoktól függetlenül egyoldalúan módosíthatják. Az általam vizs-
gált kondíciók a 2009-es év végi, azaz még a hitelválság miatti szigorítások
hatására megnövelt kamatmarzs és kondíciók közül kerültek ki. A pontos díjak,
kamatok és jutalékok mértéke a mindenkor hatályos kondíciós listában található
meg a bank honlapján, illetve a bankfiókokban.
33. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
30
A bankok a piacgazdaság kulcsszereplői, profitorientált magánvállalatok,
így a hitelek tekintetében a „legkisebbeknek a legnehezebb” többszörösen érvé-
nyesül. A nagyvállalati hitelekhez képest jóval magasabb kamat szinten indul a
tárgyalás, és alkupozíciójuk is szűkös keretek között mozog. A hitelkamat a Cib
kamatbázis és a kamatfelár összege, mely a hitelkeret igénybe vett része után fize-
tendő. Jelenleg ez a Cib Prime Rate11
+ 3%. (2009 november végén a Cib Prime
rate 11,5%, tehát a folyószámlahitel aktuális kamata 14,5%, a kezelési költség, hi-
telgarancia díja és egyéb felárak nélkül) A kiajánlott kamatot a cég bankon belüli
minősítése is befolyásolja. Jobb megítélésben a cégek akár 0,25 - 0,5% kamatked-
vezményhez is hozzájuthatnak. A hitelkamat számítása a napi egyenleg alapján
történik, megfizetése pedig havonta esedékes. Az egyszeri szerződéskötési díj
megfizetése szerződéskötéskor történik, a pontos összege a jóváhagyott hitelkeret
összegétől függ. (Jelenleg 1%-a, de minimum 30 ezer forint.) A kezelési költség a
hitel megítélése után, a bank "munkavégzéséért" felszámított költség, amely lehet
egyszeri és folyamatos is. Egyes bankok adminisztrációs díjnak hívják. A kezelési
költséget a bank a hitelkeret összegére vetítve minden hónapban felszámolja.
(0,2%.) Az aktuális hitelkeret igénybe nem vett része után a bank naponta számít
rendelkezésre tartási jutalékot. A rendelkezésre tartási jutalék olyan díj, amelyet a
bank akkor számol fel, ha az ügyfél a megítélt hitelt nem azonnal vagy nem teljes
mértékben hívja le. A fel nem használt összeg százalékban meghatározott díj.
(Ennél a terméknél jelenleg évi 2%)
Az ügyfél által kezdeményezett módosítások esetén módosítási díj kerül felszámí-
tásra. A díjfizetés alapja a teljes hitelkeret. A meghosszabbítás és a hitelkeret ügy-
fél által kért lecsökkentése nem minősül módosításnak. Amennyiben az évenkénti
meghosszabbításkor lehetőségünk van és élni is szeretnénk a hitelkeret megnöve-
lésével, a bank hosszabbítási díjat számít fel. (Az aktuális hitelkeret 1%-a)
Fizetési késedelem esetén a folyószámlahitelnél is találkozunk késedelmi kamat-
tal, mellyet az esedékesség napjától a megfizetés napjáig számít fel a bank, az
esedékességkor meg nem fizetett összegre vetítve.
11
Banki irányadó kamat. Az ügyfelek minősítésüktől függően alapkamat+felár alkalmazásával
megállapított kamaton kapják a hitelt, csak a legjobb adósok esetében tekint el a bank a felár al-
kalmazásától.
34. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
31
A kamatfizetés az ügyfél forintszámlájáról havonta történik, amennyiben ezen a
számlán nincs elegendő fedezet, úgy a bank más devizanemben, vagy másik pénz-
intézetnél vezetett számláját is megterhelheti.
Az aktív folyószámlahitel banki kockázatai
Termékspecifikumból kifolyólag az ügyfél kizárólag a futamidő végén kö-
teles tőkét törlesztenie. A bank számára ez a többi forgóeszközhöz képest fokozott
kockázatot jelent, mert nem ismeri az ügyfél tőkefizetési fegyelmét. A hitel ki-
használtsága is egy kockázat, mivel ha az ügyfél nem használja ki a hitelkeretet,
akkor a hitelkamatnál lényegesen alacsonyabb rendelkezésre tartási jutalékot köte-
les csak megfizetni. Így a banknak egy elvesztegetett haszna keletkezik, mivel ez
alatt az idő alatt kihelyezhette volna a hitelkeretet más ügyfélnek, magasabb kon-
díciók mellett. Az egyik ügyfél számára fenntartott, de ki nem használt hitelkere-
tet a bank nem tudja egy másik ügyfél számára kiajánlani.
Vállalkozásra vonatkozó kockázatok a folyószámlahitel esetében
A lényegesebb része a kockázatoknak, az ügyfél kockázata. A tőketörlesz-
tési kötelezettség hiánya a cégek számára is kockázatot rejt, mivel az ütemezett
törlesztéssel szemben egy adott időpontban merül fel egy tetemesebb összeg meg-
fizetésének kötelezettsége. Ez problémát okozhat a cég gazdálkodásában. Az üz-
letkötők javaslata, hogy a keret meghosszabbítását időben kezdjék el, így marad
idő az átvállalásra elutasítás esetén. Ugyancsak kockázat, hogy a fizetési gondok-
kal hosszabb ideje birkózó cégeknek nem megoldás a folyószámlahitel, mivel ha
tartozásaikat tartozásokból rendezik, csak „görgetik maguk előtt” az adósságokat,
ami hosszú távon nem fenntartható stratégia egy mikrovállalkozás életében.
A folyószámlahitel előnye
A cégben felmerülő költségekre szabadon felhasználható. A folyószámla-
hitel jár a legkevesebb mellékköltséggel (mentes a fedezet értékelésével kapcsola-
tos költségektől) Lényegében annyit jelent, hogy az ügyfél használja a
folyószámláján lévő saját pénzösszeget, és ha ez elfogy, akkor sincs semmi gond,
mert bizonyos mértékig, amiben a bankkal megállapodtak „mínuszba mehet” az
egyenlege.
35. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
32
A folyószámlahitel hátránya
Hátránya azonban, hogy ha vállalkozó egyenlege gyakran mínuszban van,
akkor pont a váratlan kiadásokra nem marad fedezet, ami az eredeti célja lenne
ennek a hitelkeretnek.
3.2.4. Rulírozó folyószámlahitel, azaz forgóeszközhitel
Cib Zöld hullám Extra
Folyószámlához kapcsolt rövid lejáratú rulírozó jellegű, szabad felhaszná-
lású hitelkeret, amely hasonlóan a cég előre nem tervezhető kiadásaira, likviditási
problémák orvoslására nyújt lehetőséget. A likviditási problémák függhetnek sze-
zonalítástól, vevők fizetési késedelméből, vagy akár váratlan kiadásoktól. A kész-
letek, azaz forgóeszközök finanszírozása (készlet feltöltés, alapanyag beszerzés,
egyéb működési költségek) kisebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál nagy gondot
jelent a cég kezdeti, korai éveiben, amikor a cég nagymértékben függ a vevők és a
beszállítók alkupozíciójától. A forgóeszköz hitel célja pontosan a cég rövid vagy
hosszú távú forgóeszközigényeinek átmeneti anyagi fedezetének biztosítása.
A rulírozó hitel szerkezetét tekintve hasonló elvre épül, mint a folyószám-
lahitel, azzal a különbséggel, hogy „szabadon mozoghat benne” az ügyfél, a befi-
zetéseivel mindig törleszti, a terheléseivel mindig igénybe veszi a hitelt,
ellentétben a folyószámlahitel éves vagy negyedéves tőketörlesztésével. A banki
nyelv gyakran használja a két megnevezést, a folyószámlahitelt és a forgóeszköz-
hitelt szinonimaként, azonban a gyakorlatban két különböző termékről van szó. A
forgóeszközhitel a folyószámlahitelek közé sorolható, de a pontos megnevezése:
rulírozo folyószámlahitel, utalva a hitel automatikus törlesztésére. A kölcsönök
lehívása két banki napos előzetes írásbeli kérelemmel lehetséges. A rendelkezésre
tartási időszakon belül a szabad keret terhére bármikor lehívhatóak a kölcsönök.
Az előtörlesztett összegek újra lehívhatóak, így a hitel futamideje a vállalkozás
igényének és a hitelcéljához alkalmazkodik.
A rulírozo hitelkeret főbb jellemzői
36. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
33
A termék pontos megnevezése, Cib Zöldhullám Extra. Az extra jelző az ál-
lami kezességvállalás opciója révén került a névbe. Létezik A Cib Zöld Hullám
hiteltermék is, „extra” nélkül, azonban az egyéni -, és mikrovállalkozók számára
csak ebben a formában érhető el. Tárgyi fedezet nélkül vehető igénybe, a vállal-
kozás tulajdonosainak, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezes-
ségvállalása mellett. A hitelkeret összege a vállalkozás előző éves nettó
árbevételétől és a banki adósminősítésétől függ. Alsó határa 500 ezer forint, de
maximum 10 millió forintig terjedhet. Csak forintban igényelhető. Futamidejét te-
kintve éven belüli folyószámlahitel, tehát maximum tizenkét hónap, és a hitel a le-
járata előtt meghosszabbítható.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1992-től működik, azzal a céllal jött létre,
hogy a hitelek, a bankgaranciák, a pénzügyi lízingek, és a faktoring ügyletek, il-
letve uniós és hazai visszatérítendő és nem visszatérítendő pályázatok és támoga-
tások mögött készfizető kezességet, garanciát biztosítson. Többségében állami
tulajdonú szervezet, a magyar állam, a legjelentősebb hazai kereskedelmi bankok,
takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította.
Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik elegendő fedezettel az adott ügylet
igényléséhez, a vállalkozás a kereskedelmi bankon keresztül a Hitelgaranciához
fordulhat. A Hitelgarancia készfizető kezességnyújtásának a mértéke függ az adott
termék és a vállalkozás paramétereitől. Általánosságban mondhatjuk, hogy a hi-
teltermékek esetében ez a határ az igényelt összeg 80%-a, európai uniós és hazai
pályázatok esetén az összeg 120%-a (a járulékos költségek fedezése végett).
A forgóeszköz potenciális ügyfél köre
Devizabelföldi, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik legalább
egy teljes lezárt éves, a vállalkozási formának megfelelő beszámolóval rendelkez-
nek. Nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá
nincs ellenük folyamatban végrehajtási eljárás. Köztartozás mentesség igazolása
szükséges.
A forgóeszközhitel árazása
37. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
34
A hitel kamata jelenleg kedvezőbb a folyószámlahitelétől, Cib Prime Rate
+ 2%, azonban a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának is díja van, amit a bank
az ügyfélre hárít, ez jelenleg 1,7%. A kezelési költség plusz 0,2%, és az egyszeri
folyósítási jutalék az igényelt hitelkeret 0,5%-a, de legalább 50 ezer forint. To-
vábbi költségként lépnek fel az állami kezességvállalás egyszeri 10 ezer forintos
díja, az esetleges módosítási, és előtörlesztési díjak. (Az előtörlesztés kamatfordu-
lókor díjmentes, ebben a esetben a előtörleszteni kívánt összeget időben jelezni
kell a bank felé.) Az aktív folyószámlahitellel ellentétben nincs rendelkezésre tar-
tási díj. A beérkező tételek külön rendelkezés nélkül csökkentik az igénybevett hi-
telösszeget.
A forgóeszközhitel előnyei
Tárgyi fedezet nélkül vehető igénybe. A kedvezőbb kamatozása sajnos a
Garantiqa kezességvállalásának díja révén nem érvényesül, azonban rugalmas,
mivel a hitelkamatot mindig csak az igénybevett hitelösszeg után kell fizetni.
A fejlődő vagy szezonálisan gazdálkodó vállalkozásoknál a forgóeszközhitel fe-
dezetet nyújt az árukészletek átmeneti bővítésére, segít a forgalom növekedésében
és ezzel a vevők folyamatos kiszolgálásában.
Uniós pályázaton elnyert, de utólag kifizetésre kerülő támogatások megelőlegezé-
sére és Áfa finanszírozásra is felhasználható. A Cib banknál akár önerő felmutatá-
sa nélkül is igényelhető, de ebben az esetben csak a számlák nettó értékének a
finanszírozására használható.
A forgóeszközhitel hátrányai
A termék hátránya, hogy az igénylés és a folyósítás közötti időszak jelen-
tősen hosszabb, mint az egyszerű rulírozó hitelkeretek esetében, mivel a Hitelga-
rancia is külön elbírálja az ügyletet.
3.2.5. Hitelkártya
Mastercard Üzleti Hitelkártya
A termék célja a mikróvállalkozói ügyfeleknek rövid lejáratú rulírozó for-
góeszközhitel biztosítása vállalati hitelkártya formában, a kisebb beszerzések fi-
38. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
35
nanszírozására. A hitelkártyák a folyószámlahitelektől eltérően egyedileg megha-
tározható paraméterekkel rendelkeznek. Napi, heti vagy havi költési keret állítható
be, illetve lehetőség van készpénz felvételére, társkártyák igénylésére és telefonon
keresztüli értesítések, rövid szöveges üzenetek beállítására.
A termék pontos megnevezése, Mastercard üzleti hitelkártya kisvállalkozások ré-
szére. Célcsoportját az előző termékhez hasonlóan a mikro szegmensbe sorolt,
legalább 1 lezárt éves működéssel rendelkező devizabelföldi gazdasági társasá-
gok, egyéni vállalkozások, mezőgazdasági őstermelők, családi gazdaságok, kis-
termelők, ügyvédi iroda, és egyén ügyvédek alkotják.
Az igénylésnek nem feltétele a meglévő kapcsolat a bankkal, de számlanyitás
szükséges a keret megnyitásához. Azonos feltételekkel rendelkezik, mint a kkv
szegmens számára kínált hitelkártya, azzal a különbséggel, hogy az eredeti három
éves futamidőt, a mikrók számára a bank egy évben maximalizálta. A termék elő-
nyei a bank számára, hogy tárgyi fedezet hiányában a magasabb kockázati ténye-
zőre hivatkozva viszonylag magasabb kamattal, díj és jutalékbevétellel
realizálhatja az ügyletet. A jóváhagyás nem igényel sok munkát, a sztenderdizált
metódusnak köszönhetően gyorsan zajlik. Problémamentes ügyfél esetén automa-
tikusan meghosszabbítható és keresztértékesítésre is alkalmat ad a forgalom
bankhoz kötésével.
A hitelkártya előnyei
Előnyei az ügyfelek számára, hogy igénylése valóban gyorsan és egysze-
rűen zajlik. Lehetőség van rá, hogy legfeljebb 45 napig a bank pénzét használjuk
kamatmentesen. Türelmi idő lejártával elég a minimum összeget visszafizetni. A
bank rövid szöveges üzenetben tájékoztat a fizetési határidőről, a felhasználható
egyenlegről és az esedékes törlesztőrészlet összegéről. Belföldön és külföldön is
használható, illetve utasbiztosítás is jár a kártyához. Családtagoknak, vagy üzlet-
társaknak társkártyát igényelhetünk, a kártyalimit pedig kártyánként eltérően állít-
hatóak be, a vállalkozás számára biztosított limiten belül. A hitelkártyáról átutalás
is indítható.
A hitelkártya feltételrendszere
39. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
36
A devizabelföldi legalább egy lezárt évvel működő gazdasági társaság igé-
nyelheti, amelynek saját tőkéje nem lehet negatív. A vállalkozás nem állhat csőd
vagy felszámolás alatt és nem lehet ellene végrehajtási eljárás. A befogadást meg-
előzően 30 napnál nem régebbi köztartozás-mentességi igazolásokkal kell rendel-
keznie. Átütemezett köztartozás legfeljebb az árbevétel 1%-áig elfogadható, e
felett kizáró tényező. A vállalkozás nem szerepelhet a bank fekete vagy szürke lis-
táján 30%-ot meghaladó csődvalószínűséggel. Nem szerepelhet KHR rendszerben
negatív információval, és nem állhat fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme
bármely pénzintézettel szemben. Illetve nem lehet 35 napon túl nem vagy csak
részben teljesült, előnyösen rangsorolt inkasszója.
A hitelkártya főbb tulajdonságai
A hitelkeret összege minimum 100 ezer forinttól maximum 5 millió forin-
tig terjedhet. Hasonlóan a tárgyi fedezet nélküli hitelekhez, az igényelhető összeg
egy banki scoring segítségével az előző éves árbevétel százalékában kerül megha-
tározásra. (maximum az éves bevétel 10%-áig terjedhet, a többi fedezetlen hitellel
együtt pedig maximum 18%-ig.) Kizárólag forintban igényelhető és futamidejét
tekintve 1 év, igazodva a hitelkártya érvényességéhez.
A felhasznált hitelkeret szerkezete és visszafizetése
Egy hónap, egy elszámolási periódus. Minden ügyfélnek a bank meghatá-
roz egy fordulónapot, amikor az adott havi elszámolás, számlakivonat elkészül az
ügyfél részére. A fordulónapot követően 15 napos türelmi idő áll az ügyfél számá-
ra, hogy a fordulónapon fennálló hiteltartozását részben vagy egészben kiegyenlít-
se. A lényeg, hogy a türelmi idő alatt legalább a minimum összeg visszafizetése
megtörténjen. Ha a felhasznált teljes összeg (vásárlás, készpénz felvét, átutalt ösz-
szegek, díjak stb.) határidőn belül visszafizetésre kerül, akkor a bank a vásárlási
tranzakciók és ezek díjai után felszámított kamatok terhelésétől eltekint, így mint
a hagyományos lakossági hitelkártyák esetében, ha az ügyfél a keretet csak vásár-
lásra vette igénybe, akár több perióduson keresztül is kamatmentesen használhatja
a bank pénzét. A minimum összeg a kintlévőségek 10%-a, illetve az előzőleg meg
nem fizetett minimum összegek. A fennmaradó összeg csökkenti a felhasználható
40. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
37
hitelkeretet, és továbbvihető a következő elszámolási periódusra. Ebben az eset-
ben már a vásárlási tranzakciók után is terhel kamatot a Cib. Ha a minimum ösz-
szegtől kevesebb kerül visszafizetésre, a bank a kamaton felül késedelmi kamatot
is felszámít, és a következő periódusra új, megnövelt mimiumösszeget kalkulál,
mivel a meg nem fizetett tételek torlódnak.
3.2.6. Középlejáratú eseti hitel
Cib Aktív Kölcsön néven futó középlejáratú (13-48 hónap) hitel társas vál-
lalkozások, és egyéni vállalkozók számára nyújt segítséget a felmerülő kiadások
finanszírozására. A bank hirdetménye szerint tartós forgóeszköz finanszírozásra is
alkalmas a termék. A hitel szabadon felhasználható azonban a vállalkozás oldalá-
ról nézve, a gyakorlat azt mutatja, az eseti hitelek inkább a gyorsan megtérülő tár-
gyi eszközök megvásárlásának előfinanszírozására a leggazdaságosabb.
A termék eredetileg két alternatívával lépett a piacra, egy rövid lejáratú (3-12 hó-
nap) és egy hosszú lejáratú (1 év – 7 év) eseti hitellel. 2009-ben a kis és középvál-
lalkozások számára továbbra is elérhetőek ezek, azonban mikro és az egyéni
vállalkozók számára egybeolvasztva egy középlejáratú hitelként lett elérhető.
Az eseti hitel potenciális igénylőinek köre
A 12 hónapos Cib Bank-os számlamúlttal rendelkező, legalább egy lezárt
üzleti évvel rendelkező, devizabelföldi társas, vagy egyéni vállalkozások, melyek
nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nincs ellenük fo-
lyamatban végrehajtási eljárás.
Az eseti hitel főbb jellemzői
A hitel összege: 1 millió forinttól 8 millió forintig terjed. A vállalkozás
éves nettó árbevételétől, a hitelmúltjától, és bank adósminősítésétől függ.
Az eseti hitel előnye a vállalkozók számára
Szabadon felhasználható, havi fix törlesztő részlete van, a fedezetlen hite-
lekhez megszokottan gyorsan bírálat alá kerül, és viszonylag egyszerű az igénylé-
se, nem igényel túl sok papírmunkát. Tárgyi fedezet nélkül, a vállalkozás két
legnagyobb tulajdonosának készfizető kezességvállalása mellett igényelhető.
41. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
38
3.3. Kamattámogatott, refinanszírozott hitelek
Refinanszírozott hitel esetén a Bank nem a saját forrását, hanem valamely,
más pénzügyi intézménytől kapott forrást továbbítja a végső felhasználók felé. A
bankok közötti bizalom felborulásának, és a tőke drágulásának talán egyik pozití-
vuma, hogy a kormány és pénzintézetek többsége a piaci hitelek helyett az állami-
lag támogatott programokra helyezte, és helyezi a hangsúlyt 2009-ben.
A programok előnye a vállalkozások számára, hogy a piaci kamatoktól
pár százalékkal alacsonyabban juthatnak hitelhez, és a hitelekre vállalt állami ga-
rancia miatt az igénylők szélesebb köre, esetenként az induló vállalkozások is „át-
kerülhetnek a rostán”. A pénzek nagy részének kihelyezését, és a cégek
előminősítését általában a kereskedelmi bankok végzik, azonban az állami szerve-
zetek munkáján is nagy a felelősség. A támogatott források alapvetően fejlesztés-
hez, innovációhoz, beruházásokhoz kapcsolódhatnak.
A Ciben keresztül elérhető refinanszírozott termékek:
- Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
- Új Magyarország KKV Hitelprogram
- Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram
- Új Magyarország Agrárforgóeszköz Hitelprogram
- Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési
Program
- Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram.
3.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
42. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
39
A következőkben az Új Magyarország két hitelprogramjával szeretnék bő-
vebben foglalkozni, ami 2008 decemberétől egy forgóeszközhitel és egy beruhá-
zási hitel formájában nyílt meg, és a Cib bank is közvetítőjévé vált.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hitelprogramjai a Magyar Fejlesztési Bank
(MFB) és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) szervezésében került
a piacra. A project nem kizárólagosan Cib termék, a legtöbb hazai banknál megta-
lálható. A K&H, MKB, Raiffeisen, UniCredit és a Takarékbank is aláírta a szer-
ződést.
A Magyar Fejlesztési Bank és Politikája
A Magyar Fejlesztési Bank zártkörűen működő, többségében állami tulaj-
donban lévő részvénytársaság. Célja, hogy fejlesztési bankként a magyarországi
beruházások finanszírozásával hozzájáruljon a kormány fejlesztéspolitikai tervei-
nek megvalósulásához.
Feladatának tekinti, hogy támogassa Magyarország nemzetközi versenyképessé-
gének javítását, a pénz- és tőkepiacokról bevont források kedvező feltételű, de pi-
aci alapú kihelyezésével.
A Fejlesztési Banknak nem érdeke, hogy a kereskedelmi bankokkal versenyezzen,
nyolcvan százalékban rajtuk keresztül helyezi ki hiteleiket, így a kisebb ügyfelek
a számlavezető bankjukkal kötik a szerződéseket. Ez a MFB szempontjából azért
is előnyös, mert a számlavezető bankok jobban ismerik ügyfeleik múltját, fizetési
fegyelmüket, rendszeres kapcsolatban állnak velük.
Az államilag támogatott termékeinek köre a JEREMIE (Joint European Resources
for Micro to Medium Enterprises) alapok és az Új Magyarország Fejlesztési hitel-
program kombinációjával 2008 végétől egészült ki.
A kedvezményes kamatozású, és hosszúlejáratú hiteltermékek iránt, már 2007 vé-
gétől folyamatosan nőtt a kereslet. A kereskedelmi bankok kkv finanszírozásból
való visszavonulásának is köszönhetően az utóbbi időkben hétről hétre nőtt a ki-
43. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
40
helyezésük is. (2009. szeptember végéig 265 milliárdnyi kkv kérelmet hagyott jó-
vá a fejlesztési bank, a hitelprogramjain keresztül.)
A támogatott hitelek forrása
A MFB valamennyi terméke EU-konform. Euró alapú forinthitelek, amiket
az állam árfolyam-garanciája tesz lehetővé. A hitelek fedezetére nemzetközi for-
rásokat használnak. Az MFB jelenleg EURIBOR plusz 2-3 százalékért kap for-
rást (korábban plusz 1%) az európai fejlesztési bankoktól, azaz az European
Investment Banktől és a Council of European Development Banktől, illetve a
Nemzetközi Valutalap csomagjából is érkeztek összegek. A megdrágult nemzet-
közi piacokról a válság óta nem vettek fel pénzt.
3.3.2. MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram
A hitelprogram a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalko-
zások részére, a tevékenységük bővítéséhez szükséges átmeneti forráshiány bizto-
sítása, forgóeszköz finanszírozására használható fel. Területi korlát nélkül termelő
vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások igényelhetik.
A forgóeszközhitel futamideje és hitelkerete
A hitelösszeg 1-200 millió forintig terjedhet, az árbevétel meghatározott
százalékában. Hosszú futamidőre igényelhető, évenkénti meghosszabbítással.
Nagy előnye, hogy saját erő nem szükséges hozzá. A hitel összkerete a Magyar
Fejlesztési Bank Zrt. 90 Milliárd forintos kedvezményes kamatozású refinanszíro-
zási forrása és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. kezelésében álló Közép-
magyarországi Operatív Program, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Prog-
ram 50 Milliárd forintos kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrása.12
A támogatott forgóeszközhitel kamata és költségei
12
Forrás: cib.hu
ttp://www.cib.hu/egyenivallalkozok_mikrovallalkozasok/szolgaltatasok/finanszirozas/tamogatott_
hitelek/mfb_uj_magyarorszag_forgoeszkoz_hitelprogram
44. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
41
A hitel pontos kamata: 9/14* 1 havi BUBOR13
+ 1,464% + legfeljebb
4%/év, ami a 2009 novemberi BUBOR alapján kevesebb, mint 9 %. Költségszer-
kezete tartalmaz egy, egyszeri kezelési költséget, ami legfeljebb a teljes hitelösz-
szeg 1%-áig terjed. A kezelés költség az első folyósításkor kerül felszámításra. A
fel nem használ összeg után a rendelkezésre tartási díj, maximum évenkénti
0,25%. Előnye, hogy előtörlesztés esetén előtörlesztési díj nem, viszont a módosí-
tási díj az adott finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül fel-
számításra. Mivel tárgyi fedezet nélküli hitelről van szó, a biztosítékok a
finanszírozó bankok belső szabályzatai szerinti, a szokásos banki biztosítékok, va-
lamint a hitelgaranciai kezesség. Lehetőség van a Garantiqa gyorsított eljárású ke-
zességvállalásának igénybevételére, a hitelösszeg 80%-áig terjedően.
3.3.3. MFB Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói
Beruházási Hitelprogram
A Magyar Fejlesztési Bank hosszú lejáratú beruházási hitele a „kisebbek-
nek”. Az előző konstrukcióktól eltérően egy hosszú távú hitelről van szó. Feladata
nem a cégek napi működésének, likviditásának biztosítása, hanem a nagyobb vo-
lumenű termelői vagy szolgáltatói fejlesztések elősegítése. A program célja a
magyar gazdaság versenyképességének fejlődését szolgáló, infrastruktúra- és
technológiafejlesztést előidéző beruházások előmozdítása, a kevésbé fejlett régi-
ókban. Így a lehetséges hiteligénylők körében van egy területi megkötés, a közép-
magyarországi régióból sajnos nem pályázhatnak a vállalkozók, tekintettel a többi
régió beruházásbeli elmaradottságára. A beruházási hitel sem kizárólagos a Cib
számára, a többi kereskedelmi bankon elérhető, illetve a legjobb partner talán
közvetlenül a Vállalkozás Fejlesztési Zrt.
Amiért megemlítem a dolgozatomban, az, az, hogy az éven túli lejárat ellenére,
tárgyi fedezet nélküli konstrukció, emellett az állam a kamaton, és a Hitelgarancia
Zrt. kezességvállalásán keresztül is támogatja.
13
BUBOR: Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. Az
MNB naponta számolja ki és teszi közzé.
45. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
42
A hitel felhasználható tárgyi eszközbe történő beruházáshoz, a beruházáshoz, fej-
lesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem
szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához, a
beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszíro-
zásához.
A beruházási hiteleket általában közép vagy hosszú távra veszik igénybe a
cégek. Közép lejáratú hitelek az éven túli, de maximum 1-2 éves futamidejű hite-
lek. Hosszú lejáratú hitel futamideje bankonként változó, és erősen befolyásolja a
gazdasági helyzet is. Banki hirdetmények szerint általában, maximum tizenöt évre
adhatóak, de a gyakorlatban a hét, maximum tíz év a bevett szokás. A rövid lejára-
tú hitelekhez képest nagyobb a bankok kockázata, a vállalkozásoknak pedig na-
gyobb költségekkel kell kalkulálniuk
A beruházási hitel futamideje és hitelkerete
A hitel futamideje a Cib Banknál, maximum tíz év. (az MFB hirdetménye
szerint maximum 15 év). A hitelösszeg csak forintban igényelhető, ez 10-től 100
millió forintig terjedhet. A felhasználható keretösszeg 100 milliárd forint, melyet
a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt által, ötven-
ötven százalék arányban refinanszíroz. A keretösszegből 14 milliárd forintot a
Közép-Magyarország Operatív Program, 86 milliárd forintot pedig a Gazdaságfej-
lesztési Operatív Program keretében osztanak szét.
A beruházási hitel kamata és költségei
A kedvezményes kamatozás 3 havi EURIBOR14
*0,75 + 0,75%+ legfeljebb
5%/év-et jelent. Van lehetőség türelmi idő kérésére, azaz az első két évben a tőkét
nem, csak a kamatot és az egyéb költségeket köteles megfizetni a vállalkozó. A
türelmi idő nem jelenti az első két év tőkefizetési kötelezettség elengedését. A vál-
lalkozás a harmadik évtől kezdve kezdi meg a felvett hitel tényleges törlesztését.
A folyósítási jutalék egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra.
Projektvizsgálati díj egyszeri díjként merül fel, legfeljebb 25 ezer Ft + a hitelösz-
szeg 0,1%-a. Rendelkezésre tartási díj, évi maximum 0,25%. A módosítási díj pe-
14
EURIBOR: a frankfurti bankközi piacon jegyzett Euró bankközi hitelkamatláb. Az aktuális há-
rom havi kamat a www.euroribor-rates.eu weboldalon kerül publikálásra.
46. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
43
dig, a folyószámlahiteltől eltérően egységes, mértéke a fennálló hitelösszeg legfel-
jebb 0,1%-a, de legalább 10 ezer Ft. Az előtörlesztési díj az adott hitelintézet kon-
díciós listája szerint alakul. A hitel visszafizetése a türelmi időt követően ne-
negyedévente egyenlő tőketörlesztő részletekben történik.
A termék előnyei a vállalkozók számára
Kedvezményes kamatozással, hosszú futamidőre (maximum 10 év) igé-
nyelhető. Lehetőség van 2 év türelmi időre (csak a kamatot kell 2 évig fizetni).
Megkezdett beruházás is finanszírozható vele. Forrás-kiegészítőként bármilyen
pályázat keretében elnyert támogatáshoz felhasználható.
A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz is finanszírozható.
És talán legkitűnőbb előnye, hogy kezdő vállalkozások is finanszírozhatóak, indu-
ló vállalkozások is pályázhatnak.
A hitel legfőbb jellemzői
A saját erő mértéke a beruházás nettó - vagy amennyiben a vállalkozás áfa
visszaigénylésére nem jogosult, bruttó - bekerülési értékének legalább 15 %-a. Ez
a saját erő saját forrásból és az államháztartás más alrendszereiből vagy közösségi
forrásból kapott vissza nem térítendő támogatásból állhat.
A beruházás lehet egy új telephely kialakítása, ingatlanpark bővítése, felújítása
vagy a technológia korszerűsítése. A hitel elnyeréséhez részletes üzleti tervre van
szükség, amely bizonyítja a bank felé, hogy a hitelösszeg, a beruházási költségek
profittal együtt megtérülnek, azaz a terméknek vagy a szolgáltatásnak biztos pia-
ca, fizetőképes vevője van.
A beruházási hitel biztosítéka
A finanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerinti, szokásos bankári
biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár
Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevé-
telére.
A támogatott hiteleket igényelhetők köre
47. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
44
Termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások. Olyan,
Magyarországon bejegyzett mikro-, kis-, és középvállalkozások valamint nagyvál-
lalatok, önkormányzati és állami tulajdonú vállalatok, amelyek egyéni vállalko-
zás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában
működnek. Nem vehet részt a hitelprogramban olyan vállalkozás, amely a hitelké-
relem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy
végrehajtási eljárás alatt áll, lejárt köztartozása, hitelszerződésből vagy bankga-
rancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn. A tevékenység folytatásához
szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik. Az Európai Bizottság
valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltott-
nak minősített támogatást nem fizette vissza. Megelőzően valamilyen visszatérí-
tendő támogatást nem fizetett vissza. Szénágazatban, vagy halászati és
akvakultúra (vízművelés, tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált kö-
rülmények közötti tenyésztésé) ágazatban tevékenykedik. Esetleg a vállalkozás
nehéz helyzetben van.
3.3.4. Széchényi kártya 2
A Cib-en keresztül sajnos nem lehet elérni, azonban nem szerettem volna
kihagyni a Széchényi Kártyát a dolgozatomból, mivel a mikrocégek számára egy
versenyképes forgóeszköz finanszírozására alkalmas terméket jelent. 2002-től
meglévő, állami kezesség mellett, kamattámogatott konstrukcióról van szó. A
gazdaságilag igazán aktív mikro-, kis-, és középvállalkozások 300 ezer körüli tá-
borából 2008 előtt csak 30 ezernek volt valamilyen forgóeszköz hitele. 2009-ben a
gazdasági körülményeknek köszönhetően 30 ezer újabb vállalkozás kényszerült
forgóeszköz finanszírozást igénybe venni, melyeknek nagy része a Széchényi kár-
tya mellett döntött.
A kártya szakmai irányítását, fejlesztéseit, és az ügyfelek előminősítését a
KA-VOSZ Zrt. látja el. A KA-VOSZ Zrt. a Magyar kereskedelmi Kamara
(MKIK) illetve a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) által
létrehozott zárt körűen működő részvénytársaság.
A Széchényi Kártya potenciális ügyfélköre
48. SZAKDOLGOZAT
SZUNYOG EDINA
BGF KKFK
2009
45
Legalább egy lezárt, naptári évet maguk mögött tudó egyéni-, mikro-, kis-,
és középvállalkozók számára igényelhető, szabad felhasználású, fedezetlen hitel-
keret. Sikerességét mutatja, hogy a hét éve működő programban, a kihelyezett hi-
telállomány mára már 700 milliárdra nőtt. Az elmúlt egy év alatt, az alternatív
megoldások számának csökkenése végett (a vállalkozók vagy nem kaptak céges
hitelt, vagy szűkültek a kereteik) kifejezetten nagy kereslet volt rá. Ez év őszében
a 120 ezer darabot lépte át a kiadott kártyák száma, ahhoz képest, hogy egy évvel
ezelőtt még csak a 100 ezrediknél jártak.15
A Széchényi kártya futamideje és igénybe vehető hitelkerete
2008 nyarától olyan könnyítések léptek a konstrukcióban, amelyek „mik-
ro-, és kisvállalat-barátibbá” tették azt. A korábbi 1 és 25 millió forintos keret alsó
határa 500 ezer forint lett, a futamidő 1 évről 2 évre módosult (az előírt feltételek
teljesülése és a problémamentes kapcsolat esetén automatikus a meghosszabbítás,
azaz nem kell új szerződést írni), és megszűnt a negyedéves tőketörlesztési köte-
lezettség. A vállalkozó szabadon dönthet, hogy a tőkét negyedévente, vagy egy
összegben, a futamidő lejártakor fizeti vissza. A könnyítéseknek köszönhető mó-
dozat, a Széchényi Kártya 2 nevet kapta.
A Széchényi Kártya igénylésének feltételei
A Széchenyi Kártya 2-t olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozás igényel-
heti, amely egyéni vállalkozóként, illetve az üzletszabályzatban meghatározott
gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy éve működik.
10 millió forint feletti hitelkeret igénylése esetén két lezárt naptári év igazolására
van szükség. A vállalkozásának nem lehet lejárt köztartozása, valamint szükséges,
hogy megfeleljen a Széchenyi Kártya üzletszabályzatban meghatározott egyéb fel-
tételeknek. Igényelni a Magyar kereskedelmi Kamara (MKIK) illetve a Vállalko-
zók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) országos hálózatán keresztül
lehetséges, ami a takarékszövetkezeteket, illetve az Erste, MKB, OTP és Volks-
bank fiókjait veszi közre.
15
Forrás: Figyelő 2009. November 19-25. oldal: 48.
