1. Minden egyént saját
erősségeinek, gyengéinek
fényében kell látni.
(dr. Gyarmathy Éva)

2. A beszédprodukció és a mozgásfejlődés megkésése, vagy egyes
periódusok kimaradása tanulási nehézségeket eredményezhet

4. BESZÉDPRODUKCIÓ
Beszédészlelés
• részben velünk születő, részben folyamatosan fejlődő- idő kell hozzá
• alapfeltétel: - a gyerek jól hall, a
- beszédet elkülöníteni más zajoktól (zúgástól, háttérben szóló zenétől),
- reagál a különféle hanglejtésekre, dallamokra, szünetekre
• felismeri a különböző hangokat különbözőknek
• eleinte, hogy efelánt/ vzí → a szeriális észlelés eleinte nem tökéletes (bizonytalan a
hangok sorrendje).
Beszédmegértés
Alapfeltétel: a gyerek rádöbbenjen, hogy a hangzó szavak tárgyakhoz, személyekhez,
tulajdonságokhoz, cselekvésekhez társíthatók.
A valódi értésnek fél-egy éves kor közt kezdenek nyilvánvaló jelei lenni:
• a babák felismerik a saját nevüket,
• a "hol van apa?" kérdésre körülnéznek a szobában és rámutatnak az apjukra
(ugyanezt a játékot már egyre több ismerős tárggyal ).

5. BESZÉDFEJLŐDÉS ELTÉRÉSE
KISEBB ELTÉRÉS
Megkésett beszédfejlesztés
Mennyiségi eltérés
• az idegrendszeri fejlettség
• környezeti tényezők:
(család, szociokultúrális háttér)
• nemiség:
(Lányoknál – hormonális okból – a fejlődés
gyorsabb („cserfesebbek”).
Oka:
• a két agyfélteke más-más ütemben
fejlődik.
• a „beszédes” (megértés, alkalmazás)bal
félteke fejlődése előbb befejeződik.
A fiúk és lányok beszédkészsége közti
eltérés nagyjából a kamaszkorra
egyenlítődik ki.
NAGYOBB ELTÉRÉS
Az akadályozott beszédfejlődés
(fejlődési diszfázia)
Mennyiségi és minőségi eltérés
• megfelelő a nyelvi környezet
• központi idegrendszeri sérülés
(születés, terhesség, csecsemőkori
történés; gyakori fülgyulladás
kisgyermekkorban)
• elmaradás a beszédértés, a beszéd-kivitelezés
területén

6. MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS
Általában szervi érintettség nem tárható fel. A normális beszédfejlődés késésének
lehetséges okai:
• az érési folyamatok elhúzódása,
• az öröklött hajlam,
• a környezeti tényezők.
Mit jelent:
A beszéd hasonlóképpen fejlődik, mint kortársaié, csak később kezdődik el és kissé
lassabban is halad.
Teendő:
• fokozottabb figyelemre van szükség
• többet kell foglakozni a nyelvi fejlesztésével (stimulálni és gyakorolni kell)
• időben elkezdett logopédiai terápia (2 ÉVES KOR körül)
Cél:
A tanulás eszköze a nyelv, minél magasabb szintű nyelvi fejlettséget érünk el erre a
korra annál könnyebb lesz a tanulás a gyermek számára.
Kialakulhat makacs, általános pöszeség; esetleg dadogás, hadarás, nyelvtani
rendezetlenség, szókincs nehézkes bővülése. Általában gyengébb zenei teljesítmény
jellemzi őket. Később tanulási nehézség várható.

7. AZ AKADÁLYOZOTT
BESZÉDFEJLŐDÉS (FEJLŐDÉSI
DISZFÁZIA)
Lehetséges okai:
• központi idegrendszeri sérülés húzódik meg (azonosítható)
Jellemzői:
• a nyelvi fejlődése jelentősen eltér a korosztályától (beszéd fejlődési „állomások” nem
követhetők nyomon- kimarad vagy szegényes a gőgicsélés, gagyogás, nem utánoz a
baba, nem jelenik meg időben a ritmusos, hangsúlykereső halandzsázgatás, később
meg nem differenciálódik, azaz nem tagolódik értelmes beszédegységekké)
• nem szeretik a höcögtetést, türelmetlenek a mondókázásra, nem szeretik ha
énekelnek nekik, a bébinyelvi szó megjelenése után ( papa, mama, baba, pipi, igen,
nem egyedi változatai ) nem indul meg a beszéd fejlődés
• mutogatással és egyéb nonverbális eszközökkel kommunikálnak, semmi szükségét
nem érezve a szóbeli kommunikációnak
• a beszédértés sem felel meg a korától elvártnak.

8. KÖVETKEZMÉNY és JAVASLAT
A beszédindulás tehát jelentősen elhúzódik, mert a beszéd fejlődésének útjában
egy állandó, hosszú ideig elkerülhetetlen akadály áll, melyet alapos orvosi,
pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményén alapuló, differenciáldiagnózisra
építő logopédiai terápia és szülői együttműködés képes elhárítani.
Súlyos esetekben e nyelvi zavar maradványtüneteivel egész életen át, de az iskolai
évek alatt mindenképpen számolnunk kell: elhúzódó beszédhibák, tanulási zavarok
(diszlexia, diszgráfia, nehézségek az idegen nyelv tanulásában).
Jó tudni, hogy a nyelvi zavarból adódó tanulási nehézségek esetén a Köznevelési
Törvényben foglaltak szerint a gyermeknek joga van egyéni bánásmódban és
elbírálásban részesülni iskolai tanulmányai idején. A tanulási nehézségek, tanulási
zavarok megállapítására a nevelési tanácsadók jogosultak.

9. Miért baj, ha késik a baba mozgás fejlődése?
Nem az a baj hogy 3- 4 hónappal később végzik a mozgásokat,
hanem,hogy nem adnak megfelelő szenzomotoros ingert a
szervezetük számára a mozgásokkal, amelytől fejlődhetnek.
A fordulás az 180 fokos fordulat, kúszás egyenes vonalú mozgás, hengeredés 360 fok és
ezek variációja…… Az írás olvasás mini térben való tájékozódás.
A szenzomotoros (szem-kéz koordináció) hátráltatottság okozta problémák:
Sortartás, vonalvezetés, betűkötés, geometriai feladatok nehézsége.
Ha a gyermeknek problémája van az írással vagy olvasással azt is szenzomotoros
tornával fejlesztik.
A mozgásterápia az alábbi területek fejlesztésében segít:
• a térirányok érzékelésében,
• a térérzékelésben,
• az egyensúly-érzékelésben,
• a keresztező mozgásokban,
• a nagy mozgásokban,
• a finommozgásokban,
• a testséma fejlesztésében,
• a kéz-, lábdominancia kialakításában játszik különösen nagy szerepet.

10. Különösen fontos funkciók fejlődnek csecsemő és kisgyermek a korban: egyensúlyérzék, a
szem–kéz koordináció, a térérzékelés, az irány- és iramérzékelés, tempóérzék stb. Ezek a
funkciók a gondolkodás fejlődésével is kapcsolatban vannak. A fejlődési lemaradás
következménye többféle lehet:
Tanulási problémák Viselkedési zavarok
1.1. Részképesség-zavarok 2.1. Agresszivitás
1.1.1. Hyperaktivitás 2.2. Szorongás
1.1.2. Kognitív funkciók zavarai 2.3. Beilleszkedési zavarok
Percepció zavarai
Figyelem zavarai
Emlékezés zavarai
Gondolkodás zavarai
1.1.3. Motórium zavarai
Izomtónus zavarai
Nagymozgások zavarai
Finom motorika zavarai
Cselekvéstervezés irányításának zavarai
1.2. Komplex tanulási problémák
1.2.1. Diszlexia
1.2.2. Diszgráfia
1.2.3. Diszkalkulia
1.2.4. Hypermotilitás

11. A specifikus tanulási zavarok a
legegyszerűbb meghatározás szerint:
megkésett vagy rendellenes fejlődés a
beszéd, írás, olvasás és/vagy számolás terén.
Dr. Gyarmathy Éva

12. Szerzett diszlexia
(tengelyszindróma)
→agyi trauma
• a születés előtt, alatt vagy után
• koraszülöttség, oxigénhiányos állapotok,
• magas láz, fertőzések vagy egyéb betegségek,
• toxikus hatások, a fej sérülésével is járó balesetek
o fáradékonyabb, érzelmileg labilisabb, szétszórtabb lesz;
o megjelenhet a mozgáskoordináció, a nagy és finommozgások összerendezésének
zavara;
o a kognitív funkciókban is megjelenhetnek kevésbé észrevehető és látványosabb
változások: figyelmetlenebbé, elterelhetőbbé
Az emlékezet különböző fajtáinak sérülése, az emlékezet egyenetlensége,
a verbális tartalmak megőrzése, felidézése,
a rövid és hosszútávú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés,
pontatlan, hiányos lehet.

13. Fejlődési diszlexia
örökletes sajátosság.
Már a múlt században felfigyeltek a szindróma családi halmozódására.
Azonban nem jelenti feltétlenül az örökletességet.
Jelentős környezeti hatással vannak a gyermek fejlődésére a család viselkedési
és nevelési szokásai, amelyek a generációkon keresztül átadódhatnak.

14. Eltérő agyi dominanciát mutatnak
Információ feldolgozásuk és gondolkodásuk eltér a többségétől.
Az iskola egyoldalúan a bal agyféltekei működést preferálja.
A beszéd, írás, olvasás és számolás a legfontosabb készségek az iskolai sikeresség
szempontjából. A tudományos gondolkodásnak csak az elemző, logikai módon
történő megközelítési formáját követi az iskolai tanulás.
A jobb agyféltekéhez kapcsolódó képességek és készségek az iskolában kevésbé
lényegesek. Azok a tantárgyak, amelyek térivizuális képességeket, technikai vagy
zenei érzéket kívánnak, a bizonyítvány aljára kerülnek.
A kreativitástréningeken ezt gyakorolják a résztvevők, a diszlexiások számára viszont
ez természetes működésmód. Ők sokféleképpen látnak.

15. Képességek/
Életkor
1. Szenzomotoros
rendszer
1. Nyelvi és iskolai
képességek
1. Tanulási stílus,
Életvezetés
kisgyerekkor
0-8 éves
mozgás, észlelés,
egyensúly
Fonológiai képességek,
számfogalom
Információfeldolgozás,
szorongás
Iskoláskor
7-13 éves
mozgás, észlelés,
egyensúly
Fonológiai képességek,
számfogalom
Információfeldolgozás,
szorongás
Serdülőkortól
12- éves
mozgás, észlelés,
egyensúly
Fonológiai képességek,
számfogalom
Információfeldolgozás,
szorongás
A specifikus tanulási zavarok pedagógiai-pszichológiai kezelésének életkori hangsúlyai
(Dr.Gyarmathy Éva- Diszlexia a digitális korszakban)

16. Megváltozott életmód
A diszlexia jelentősen gyakoribbá vált az utóbbi évtizedekben. Ennek oki hátterében az életmód és a kultúra
jelentős változása azonosítható. A nagyon vizuálissá vált világban a gyermekek is sokkal több információhoz
juthatnak a képek által.
Néhány, a diszlexiára veszélyeztető változás az életmódban és kultúrában:
• Öltöztetés, öltözködés könnyebbé vált.
• Mozgatás és mozgás hiánya.
• Háztartási munkából, családi tevékenységből kimarad a gyermek.
• Népies gyermekjátékok, körjátékok stb. hiánya.
• Felolvasás hiánya: az irodalmi élményeiket vizuálisan kódolva kapják.
• Szövegértési nehézségek :A képzetalkotás során a verbális információból vizuális információt készítünk.
Ehhez szükséges a szavak értelmének felfogása mellett a részletek kezelése is.
• Aktív zenélés hiánya. :A hangszeren való játék az ujjak mozgásán és a szerialitáson keresztül igen hatékony
idegrendszeri fejlesztés.
• Audiovizuális és élménytúlterheltség.
Következmények:
• Testséma zavar és az egyensúlyrendszer zavara
• Téri-orientációs zavar
• szenzomotoros integráció zavara : a mosogatás, főzés, gyúrás, rakodás,
díszítés, barkács és kertimunka adta a rendszeres fejlesztést nagy és finommozgásból

19. TÖBB
IDŐ
DISZGRÁFIA
FINOM
KÉZÍRÁS
NEHÉZSÉGEI
MOTORIKUS
ELÉGTELENSÉG
ESZKÖZKEZELÉS
NEHÉZSÉGEI
CERUZA-FOGÁS
ESZKÖZ-HASZNÁLAT
BETŰ-
MÉRET
BETŰ-
FORMÁLÁS
BETŰ-
KÖTÉS
SZÓ- ÉS
SORKÖZ
SZÖVEG-SZERKESZTŐ
KONCENTRÁCIÓ
GONDOLATOK
MEGTARTÁSÁNAK
NEHÉZSÉGE
SZAVAK
ÍRÁSKÉPÉNEK
NEHÉZKES
ELŐHÍVÁSA
KIFÁRADÁS
SZERVEZÉS
INSTRUKCIÓ
MEGÉRTÉSÉHEZ
VÁZLAT ÉS
VIZUÁLIS
TÁMOGATÁS
ESZKÖZÖK
DIKTAFON