A digitális kommunikáció prezentáció szövegezése

1. ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet
Kurzus: Könyvtárinformatikai alapismeretek II.
Oktató: dr. Stéber Andrea
A digitális kommunikáció
Név: Czenner Júlia
NEPTUN kód: OECTUR
Dátum: 2016. március 29.
Szak: andragógia BA (levelező)

2. 1
Tartalom
A kommunikáció fogalma.......................................................................................................... 2
Digitális és analóg rendszerek.................................................................................................... 2
A digitális kommunikáció fogalma............................................................................................ 2
Az aszinkrón kommunikáció.................................................................................................. 3
A szinkron kommunikáció...................................................................................................... 3
A digitális kommunikáció formái .............................................................................................. 4
A digitális kommunikáció eszközrendszere............................................................................... 5
A digitális tolltartó ..................................................................................................................... 5
Az okostelefon a legfőbb digitális kommunikációs eszköz ....................................................... 6
Nyelvváltozás............................................................................................................................. 6
Iskolák szerepe a digitális kommunikáció terjesztésében .......................................................... 6
A tanár-diák-szülő kommunikációja a digitális térben .............................................................. 7
Kommunikáció hivatalos ügyekben........................................................................................... 7
Iskolai felvételi elbeszélgetés, állásinterjú................................................................................. 8
A digitális kommunikáció az élet minden területén jelen van ................................................... 8
Összefoglalás.............................................................................................................................. 8
Irodalomjegyzék......................................................................................................................... 9

3. 2
Minden pillanatban digitális jelek száguldoznak körülöttünk, ütköznek belénk, de ahhoz, hogy
az általuk szállított információ birtokába juthassunk, szükségünk van megfelelő technikai
környezetre, webes eszközrendszerekre vagy alkalmazásokra.
A kommunikáció fogalma
A kommunikáció az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi
folyamatban szerepet játszik. A kommunikáció szorosan kapcsolódik hírközléshez,
kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához,
pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához. A
kommunikáció lehet verbális és non- verbális. A non- verbális kommunikáció nem csak a
mimika és a gesztus nyelv, ide sorolható pl. a jelnyelv is és a Robobraille jelek.
Digitális és analóg rendszerek
A kommunikáció digitális és analóg rendszerek által jut kifejezésre. A digitális fogalom olyan
tulajdonságokat jelent, ahol a kód összetevőire bontható és a köztük levő összefüggés leírható.
Így a kommunikáció folyamatában a digitális tulajdonságok a nyelvre jellemzők. Az analóg
kód tágabb, nem lehet részekre bontani. Az ilyen típusú kódok segítségével megy végbe a
nem verbális (pl. gesztus, mimika) szimbolikus (művészi) kommunikáció is.
A digitális kommunikáció fogalma
Olyan kommunikáció fajta, melyben digitális jelekkel folyik az információ továbbítása. A
jeltovábbító eszközök az alábbiak lehetnek:
 az Internet,
 a mobiltelefon,
 a műholdas adatközlés.
Jelentősége abban áll, hogy leegyszerűsíti a másokkal történő kapcsolatfelvételt.
A kommunikációs eszközök használata nem csak két személy egymással való
kommunikációját (Skype, Viber), hanem csoportokon belüli, csoportok között
szinkron és aszinkron kommunikációt is jelent. Nem szabad megfeledkezni az egyének és a
gépek (telekommunikációs ügyfélszolgálati rendszer), valamint a gépek és gépek közötti
(mobil telefon és számítógép adatátvitele) kommunikációról sem.

4. 3
Az aszinkrón kommunikáció
A számítógépes szoftverek és az online, az internetes lehetőségeket nagyszerű lehetőséget
biztosítanak a közös munkára. Az iskolákban a helyi hálózat megfelelő az egyszerű
fájlmegosztásra, a dokumentumok közös kezelésére, hogy a diákok tevékenységének nyomon
követését biztosítják. Az aszinkrón kommunikáció révén a vita, a közös gondolkodás,
ötletbörze és az üzenetváltás is lehetséges alternatíva az anyagok feldolgozására. Ez esetben a
tanulók jelenléte és kommunikációja nem egyidejű. Az aszinkron kommunikációt biztosító
lehetőségek: internetes fórumok, üzenőfalak, a blogok. A szóban forgó kommunikációs
formának vannak előnyei és hátrányai.
Előnyök között az alábbiak említhetők:
 Az egymástól távol levő diákcsoportok időbeosztását nem kell egyeztetni.
 Több idő áll rendelkezésre a feladatok kidolgozására, a közös gondolkodásra és a
megoldások megtalálására.
 Azok a diákok is könnyen megnyilvánulhatnak, akik lassabban kezelik a számítógépet.
 A diákokat segítő tanár sokkal hatékonyabban részt tud venni a tanulási folyamatban, a
közös tudásépítésben, hiszen több ideje van teljes képet alkotni a munkáról. A
visszajelzések és a folyamatos értékelés szerepe ebben az esetben jelentősebb.
Hátrányai a következők lehetnek:
 A kommunikáció ezen módja lassú, számos "gondolati zsákutcával" járhat.
 Az egyidejű online jelenlét kétségkívül nagyobb élmény a résztvevők számára, ami
inspiratívan hat a munkára.
 A fórumban történő kommunikáció, a dokumentumokhoz fűzött megjegyzések nyomon
követése néhány szoftver esetében nehézkes.
A szinkron kommunikáció
A szinkrón módszerek esetében az egyidejű jelenlét, kommunikáció és interakció alapvető
feltétel, pl. a chat. Azok a chat programok a leghatékonyabbak, melyek biztosítják a zártkörű
csevegést, szerepjátékra adnak lehetőséget. A bonyolultabb megoldások közé tartozik a hang-
és videó átvitele, vagyis a videokonferenciák (TeamViewer).

5. 4
A szinkrón kommunikáció előnyei:
 Ezek a megoldások állnak a legközelebb az élő, szemtől szemben lezajló
kommunikációhoz és kooperációhoz.
 A kommunikáció és a reakcióidő gyors, ezért a rossz megoldások, téves elképzelések
gyorsabban kiszűrhetők.
 Lehetőség van konszenzusos döntések meghozására.
 A diákok aktív részvétele és egymásra utaltsága nagyobb hangsúlyt kap.
A szinkrón kommunikáció hátrányai:
 A nagyobb sebesség miatt nehezebben követhetők a beérkező információk, esetleg
elsikkadhatnak lényeges felvetések, ötletek.
 A tanár, segítő nehezebben tud a visszajelzés, értékelés lehetőségeivel élni a
kommunikáció gyorsasága miatt.
 Ez a fajta kommunikáció esetleg nehézséget okozhat bizonyos dákok számára a
technikai megoldások, a gyors reakció és az információk gyors feldolgozása miatt.
A digitális kommunikáció formái
A digitális kommunikáció kapcsán fontos számba venni azokat a módozatokat, amelyek
alkalmasak a digitális jelek továbbítására:
• az e-mailt,
• a telefont,
• a személyes videó és audio hívásokat,
• az azonnali üzenetküldést,
• a szöveges és képes üzenetek küldését,
• a blogokat,
• a wikiket,
• az online közösségi hálózatok kommunikációs rendszerei.

6. 5
A digitális kommunikáció eszközrendszere
A digitális kommunikáció eszközrendszere általában kevert műfajú portál, hiszen szöveges
információ mindegyikben előfordul, és más kombinációk is lehetségesek a tartalomban:
• Szöveges információ dominanciája, pl. Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Delicious, Diigo,
Google Drive, email, fórumok;
• Képi információ: Picasaweb, Pinterest, Instagram, Flickr, deviantART;
• Hangalapú információ: Deezer, Last.fm, SoundCloud, Midomi, Sellaband, podcastok;
• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, Vimeo, TED, Camtasia Studi.
A digitális tolltartó
Digitális kommunikációnk keretét a digitális tolltartónkban található eszközök adják. Minél
több eszközzel rendelkezünk, annál nagyobb digitális kultúrával bírunk. Mindenki eltérő
összetételű digitális tolltartóval rendelkezik, vannak, akik számos technológiai újítást
követnek és tudatosan használnak, mások pedig csak néhány alkalmazásban jártasak.
Digitális tolltartónk a következő főbb alkotóelemekből állhat:
1. Közösség, közösségszervezés: ide olyan alkalmazások sorolhatók, mint a facebook,
Google +, rukkola, moly.hu, meet up közösségportál.
2. Keretrendszerek, online rendszerek, mint például a moodle, mahara, edmodo,
wordpress.
3. Blog, mikroblog mint szolgáltatás. Ide tartozik a google (blogspot), wordpress, tumblr,
twitter, edublogs.
4. Kooperatív, kollaboratív, társas megosztás, mint közösségi információ megosztás.
Legismertebb formája a sokak által kifogásolt wikipédia.
5. Kép, képmegosztás, infógrafika, mint például a Google +, infogram, pinterest.
6. Video, streaming, podcast, animáció. Legelterjedtebb formái a ustream, youtube,
vimeo.
7. Prezentáció, fogalomtérkép. Legkedveltebb formái a Google +, prezi, slideshare,
mindmister.

7. 6
8. Dokumentumszerkesztés és megosztás. Első helyen itt is a Google+ szolgáltatásai
állnak, továbbá a scribd és az issuu.
9. Geolokáció: google térkép, geocaching, foursquare.
10. Virtuális környezet: Second Life, Opensimulator.
Nem a konkrét alkalmazás, vagy program lényeges, hanem a funkció. Az asztali PC-k, a
laptopok, a notebookok, a tabletek és az okostelefonok a szolgáltatók által legnépszerűbbnek
tartott funkciókkal már a vásárlás előtt el vannak látva.
Az okostelefon a legfőbb digitális kommunikációs eszköz
A kommunikáció és az információszerzés felgyorsult az okostelefonok terjedésével. Egyre
több online szolgáltatásnál kiemelkedően fontossá válik a mobiltelefonos megjelenése, és
hogy ezáltal egész nap bárhonnan hozzáférhető legyen. A telefont már nem csak a hangalapú
kommunikációra használjuk, ahogy korábban, hanem az írásos-, képi-, videós
információmegosztás és információelérés is lehetővé válik általa. Sok fiatal számára már most
is az okostelefon a legfőbb digitális kommunikációs eszköz, de az “always-on connection”
jegyében még elterjedtebbé fog válni, hogy az emberek egész nap online életet élnek az
okostelefonjuk (vagy táblagépük) használatával.
Nyelvváltozás
A pedagógusok a diákok köznapi beszédében és fogalmazásaikban is találkozhatnak a magyar
nyelv változásával. A nagymennyiségű információ, a gyors információközlés, a közösségi
média erősödő szerepe átformálja a nem-internetes kommunikációt is. Az informatika konkrét
nyelvi hatásait Balázs Géza tizenkét pontban foglaja össze. Veszelszki Ágnes (2012)
kutatásában a rövidítések (pl. ASAP: as soon as possiple) használata, helyesírási
módosulások, képszerűség, új szókincs létrejötte mellett megemlíti az angol nyelv hatását is.
Iskolák szerepe a digitális kommunikáció terjesztésében
A digitális kommunikációs eszközök kihasználásával a tanárok szorosabban
együttműködhetnek, a diákok kérdéseket tehetnek fel tanáraiknak a tananyaggal kapcsolatban,
megbeszélhetik egymással a házi feladatot, a szülők pedig közösségi oldalakon
érdeklődhetnek az osztály következő programjáról.

8. 7
A frontális tanítás helyett a kooperatív tanulás felé tolódik el a hangsúly. A tanárok fő szerepe
már nem az információ átadás, hanem a meglévő információ halmaz rendszerezése, a hézagok
kiegészítése. Az új módszerekkel történő tanulás középpontjában a diák áll.
Az új technológia sok terhet le fog venni a tanár válláról. Az adminisztráció, a diákok
előmenetelének regisztrálása - és részben az értékelés is - automatikus gépi tevékenység lesz.
A változatos tanulási környezet megadja annak a lehetőségét, hogy minden diák saját kognitív
stílusának, tanulási preferenciáinak megfelelően haladjon.
A tanár-diák-szülő kommunikációja a digitális térben
A család és iskola két különálló társadalmi intézmény, melyek közös feladata a nevelés,
oktatás és szocializáció, amely hatékony kommunikáció révén valósulhat meg
zökkenőmentesen (Schaffhauser, 2011). A digitális korszakban az IKT környezetben
bekövetkező tanulás során több lehetőség is adódik a tanár-diák-szülő kommunikációra:
• Moodle-felület,
• Okostelefon,
• Közösségi hálók,
• Digitális naplók.
Érzékelhető folyamat, hogy az új tanulási helyzet a klasszikus tanár-diák szerepek
megváltozását jelenti, nyitottságot és rugalmasságot kíván mindkét féltől az újszerű
kommunikációs módok használata közben.
Kommunikáció hivatalos ügyekben
A digitális állampolgárnak a munkahelyén és a hivatalos ügyek intézésekor is megfelelően
kell tudnia használnia a digitális csatornákat. Magyarországon Az elektronikus ügyintézés a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény rendelkezik egyes közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézéséről.
Az elektronikus ügyintézés négy szintje (eMagyarország, 2009.):
- Információközlés (pl. online információközlés)
- Egyirányú kommunikáció (pl. űrlap elektronikus úton való elküldése)

9. 8
- Kétirányú interaktivitás (pl. Ügyfélkapu)
- Interakció (pl. illeték fizetése és a számlázás is elektronikusan történik).
Iskolai felvételi elbeszélgetés, állásinterjú
Az előszűrő személyes interjúkat gyakran felváltják a Skype interjúk, amikkel időt és
költséget takarít meg a vállalat és a jelölt is, illetve áthidalja a fölrajzi korlátokat is. A Skype
interjú egy kényelmesebb, gyorsabb megoldás, mely sokkal könnyebben összeegyeztethető a
napi rutinnal.
A digitális kommunikáció az élet minden területén jelen van
A szórakozás, a környezetvédelem, a bűnüldözés és az egészségügy kapcsán is találkozhatunk
a digitális kommunikáció eszközeivel. Online játékok váltják fel az utcán bandázó gyerekek
és fiatalok hangzavarát, és az elektromos póráz nélkül már sehová sem engedjük el a
gyerekinket, szeretteinket.
A bűnüldözés fontos eszközévé váltak az adatbázisok, amelyek egyetlen kattintással
elérhetők, és nem kell napokat tölteni a hivatalokban (Anyakönyvi Hivatal), azzal a tudattal,
hogy a lassú információáramlás miatt kihűl egy- egy nyom.
A környezetvédelemben is szívesen hasznosítják a kínálkozó alkalmazásokat és eszközöket
mind a tudósok, mind a hétköznapi emberek. Az allergiások nyomon tudják követni a pollen
koncentrációs arányát a levegőben az ÁNTSZ honlapján. A veszélyeztetett fajok gyűrűzése és
helyzetjelzővel, esetleg kamerával való ellátása sem idegen már a mai világban.
Az egészségügy is megtalálta a számítását a digitális kütyükben, követhető a vércukor szint, a
vérnyomás ingadozása, valamint határon túli orvosokkal is lehet video konzultációt tartani.
Összefoglalás
Egy digitális állampolgárnak ugyanúgy szabályokhoz és folyamatokhoz kell alkalmazkodnia,
mint a hagyományos társadalomban. A kommunikációs eszközök és a szolgáltatások
folyamatosan változnak, amely rugalmasságot kíván meg a felhasználóktól. Az digitális
kommunikációban rejlő lehetőségeket az iskoláknak és a pedagógusoknak is fel kell
ismerniük a hatékony tanítás és kapcsolattartás érdekében, akár tanár-tanár, tanár-diák, család-
tanár között. A digitális világban sikeres állampolgároknak nagyobb esélyük van, hogy
boldoguljanak a digitális világ keretein kívül is.

10. 9
Irodalomjegyzék
Digitális kommunikáció (2015. 01. 26., Kiss Tamás) Slidesharenet. URL:
http://www.slideshare.net/kiss76t/digitlis-kommunikci, Utolsó letöltés: 2016. 03. 28.
A digitális kommunikáció eszközrendszerének funkcionális áttekintése (2013. 03. 16., Ollé
János) Slidesharenet. URL: http://www.slideshare.net/ollejanos/a-digitlis-kommunikci-
eszkzrendszernek-funkcionlis-ttekintse, Utolsó letöltés: 2016. 03.28.
eMagyarország: Az elektronikus ügyintézés (2009, ismeretlen szerző) Jánoshida URL:
http://bit.ly/1248LtA, Utolsó letöltés: 2016. 03. 29.
Fehér Péter és Hornyák Judit (2011): „8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”- avagy a netgeneráció
2010 kutatási tapasztalatai. In.: Ollé János (szerk.): III. Oktatás- Informatikai Konferencia
tanulmánykötet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 20. URL:
https://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_konferencia_2011, Utolsó letöltés: 2016. 03. 30.
Habók Lilla és Czirfusz Dóra (2013): Információcsere a digitális korban – a kommunikáció
modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben. Oktatás – Informatika,
2013, 1-2 sz., URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/habok-lilla-czirfusz-dora-
informaciocsere-a-digitalis-korban-a-kommunikacio-modellje-eszkozei-es-kommunikacios-
helyzetek-a-digitalis-terben/, Utolsó letöltés: 2016. 03. 28.
IKT alapú projektek és Web 2.0 az oktatásban (é.n., ismeretlen szerző) eTwinning. URL:
http://www.sulinet.hu/etwinning/kepzes/aszinkron.html, Utolsó letöltés: 2016. 03. 29.
IKT kompetencia a pedagógusképzésben (2007, Komenczi Bertalan) Magyarország célba ér.
URL: http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/ikt_kompetencia.htm#_Toc177695904 );

11. 10
http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3348,8_ora_pihenes_8_ora_szorakozas_avagy_a_
Netgeneracio_2010_kutatas_tapasztalatai, Utolsó letöltés: 2016. 03.30.
A kommunikáció csatornái és jellemzői, a kommunikációs készségek fejlesztése (é.n., Bányász
Ibolya) TÁMOP 2.2.1. A képzés evolúciója. URL:
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/2_1851_004_101030.pdf, Utolsó letöltés:
206. 03.28.
A kommunikáció elmélet alapjai (2011., Forgó Sándor) Digitális Tankönyvtár. URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_
02/32_a_kommunikci_fogalma.html, Utolsó letöltés: 2016. 03.28.
A kommunikáció elmélet alapjai (2011., Forgó Sándor) Digitális Tankönyvtár. URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_
02/36_tovbbi_ttelek_a_kommunikcirl.html, Utolsó letöltés: 2016. 03.28.
Közvetlen emberi kommunikáció tételek (é.n.,ismeretlen szerző) Eduline. URL:
eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/2495, Utolsó letöltés: 2016. 03. 28.
Modern idők interjúja- A Skype interjú (é.n., Aurum Recruitment) cvonline.hu. URL:
http://www.cvonline.hu/modern-idok-interjuja-a-skype-
interju/a.html?utm_source=jobnews&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo&type=clicked
_through_article&st_id=3434422, Utolsó letöltés: 2016. 03. 30.
Veszelszki Ágnes (2012):A digilektus korának kulturális jellemzői. In: Balázs Géza,
Veszelszki Ágnes (szerk.): Nyelv és kultúra − kulturális nyelvészet. Magyar Szemiotikai
Társaság, Budapest. 234−239.