Sagax EW projekt intro

Rádióelektronikai védelmi, hadviselési és harcvezetési rendszer
1 / 19
RRÁÁDDIIÓÓEELLEEKKTTRROONNIIKKAAII VVÉÉDDEELLMMII,,
HHAADDVVIISSEELLÉÉSSII ÉÉSS HHAARRCCVVEEZZEETTÉÉSSII RREENNDDSSZZEERR
Projektvezetı: Dr. Eged Bertalan
bertalan.eged@sagax.hu
Sagax Informatikai, Szervezı és
Tanácsadó Kft.
Budapesti Mőszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem
Szélessávú Hírközlés és
Villamosságtan Tanszék
Információs mőveletek és
Elektronikai Hadviselés Tanszék

2 / 19
Összefoglaló
A projektben egy olyan elektronikai hadviselési rendszer mőködési alapjainak kutatása, szoftver és
hardver elemeinek fejlesztése, rendszer integrációja és csapatpróbája valósul meg, amelynek egy
önálló eleme: képes összekapcsolni három-öt felderítı-zavaró munkaállomást, győjti és feldolgozza a
felderítési információkat, feladatot szab az alárendelt állomásainak,
irányítja azok mőködését, ellenırzi a végrehajtás hatékonyságát és együttmőködik a szomszédos
hasonló vezetési szintő eszközökkel. A mőködési filozófia alapját az adatok térben és idıben való
feldolgozása, tárolása, az állomások valós térbeli pozícióiból és a terep digitális térmodelljébıl képzett
hullámterjedési vizsgálatokon alapuló zavarhatékonysági számítások képezik, amelyeket összefoglaló
néven térinformatikai alapú harcvezetési rendszernek nevezünk.
Summary
In the project we deal with the research of the theoretical base, development of the software and
hardware components, integration of a prototype system and testing by real troops of a radio electronic
defense, warfare and battle management system, where an autonomous unit of the system is able to
connect 3-5 reconnaissance and jamming stations, collect and process the reconnaissance data, define
the role and functions for the underling stations, control their operation, inspect the efficiency of the
execution and co-operate with subsystems at similar management levels. The philosophy of the
operation is based on the storing and processing of the available data in time and spatial domain, the
investigations and optimizations of the jamming efficiency are using the actual position of the stations
and digital terrain models, which all together are called as geo-informatics based battle management
system.
Célok
A mai elsısorban missziós körülmények közötti hadviselés követelményeinek megfelelı felderítı és
ellentevékenységi munka folyamatának kutatása, leírása és folyamatmodellezése. Az automatizált
végrehajtás lehetıségeinek feltárása, a szükséges rendszer konfigurációk meghatározása. A
rendszereink létrehozására szánt készülékek alkalmassá tétele a magasabb szintekrıl történı
távvezérelt mőködésre. A feladatok automatizált végrehajtására, felderítés- és zavarás vezérlı
programok kifejlesztése, térinformatikai alapú térképezı és zavar hatékonyság tervezı programot is
tartalmazó harcvezetési program kifejlesztése. Harcászati körülmények között bevethetı rádiórelé és
belsı kommunikációs egység prototípusának kifejlesztése. Az adás és vételtechnikai berendezések
terepi technologizáláse, jármő beépítésének megtervezése. Egy a NATO szövetségesi expediós
mőveletekben is elvárt képeségekkel rendelkezı integrált védelmi rendszer protípusának elıállítása.
Az elért elméleti és gyakorlati eredményeinek széles körő terjesztése, az eredményekre épülı oktatási
segédanyagok és labor mérések fejlesztése és tanrendbe állítása.
Aims
Research, description and procedure modeling of the workflow of reconnaissance and electronic
countermeasure, which meets with the requirements of expedition forces. Disclosure of the
possibbility of automatic perform of the tasks and determination of system configuration. Preparation
of the equipments planned to using in the system to work under remote-control by the higher system
level. Development of a remote control software for automatic execution of the reconnaisance and jam
with geoinformatics based mapware and jam efficiency modelling modules. Development of the
prototype of a tactical radio relay and internal communication terminal. Presentation of the prototype
of an integrated electronic defense systems meets with the requirements of a NATO coalition forces in
expedition missions. The publications of the reached theoretical and practical results, development of
education materials and student lab measurements and its using in the schedule.
For more info contact: Dr. Eged, Bertalan project manager, bertalan.eged@sagax.hu
Bıvebb információ: Dr. Eged Bertalan, projektvezetı, bertalan.eged@sagax.hu

3 / 19
1. A PROJEKT CÉLJÁNAK, CÉLKITŐZÉSEINEK BEMUTATÁSA.............................................................4
1.1 ÁTFOGÓ CÉLOK.....................................................................................................................................................4
1.2 PROJEKT CÉLKITŐZÉSEK.......................................................................................................................................5
2. A PROJEKTBEN KIFEJLESZTENDİ TERMÉKEK BEMUTATÁSA.......................................................6
2.1. AUTOMATIZÁLT ELEKTRONIKAI HADVISELÉSI RENDSZEREK.............................................................................6
2.2. RENDSZERTECHNIKAI KITEKINTÉS......................................................................................................................7
2.2.1. Alkatrész szint .............................................................................................................................................7
2.2.2. Egység szint.................................................................................................................................................7
2.2.3. Készülék szint..............................................................................................................................................7
2.2.4. Munkahely szint ..........................................................................................................................................8
2.2.5. Állomás szint...............................................................................................................................................8
2.2.6. Rendszer szint..............................................................................................................................................8
2.3. AKIFEJLESZTENDİ RENDSZER BEMUTATÁSA ....................................................................................................8
2.3.1. Felderítés vezérlı szoftver és munkahely..................................................................................................9
2.3.2. Zavarás vezérlı szoftver és munkahely.....................................................................................................9
2.3.3. Elemzı és feladat tervezı szoftver és munkahely .....................................................................................9
2.3.4. Terjedésmodellezı szoftver modul.............................................................................................................9
2.3.5. Térképezı és helymeghatározó szoftver modul.........................................................................................9
2.3.6. Belsı kommunikációs alrendszer...............................................................................................................9
2.3.7. Vezeték nélküli összeköttetések................................................................................................................10
2.3.8. Integrált elektronikai védelmi rndszer ....................................................................................................10
3. A PROJEKT ÚJDONSÁGTARTALMÁNAK NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA...11
3.1. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS ÉS KERESÉS..................................................................................................11
3.2. TOVÁBBI UJDONSÁGTARTALOM........................................................................................................................11
3.3. AFEJLESZTÉS INDOKOLTSÁGA..........................................................................................................................12
4. A PROJEKTET MEGELİZİ, MEGALAPOZÓ K+F TEVÉKENYSÉG ÉS EREDMÉNYEI..............13
4.1. ZAVARÁS HATÉKONYSÁGI MINİSÍTİ ELJÁRÁS KIDOLGOZÁSA (ZMNE)........................................................14
4.2. NAGYSEBESSÉGŐ IRÁNYMEGHATÁROZÁSI ALGORITMUS IMPLEMENTÁCIÓJA (SAGAX) ................................15
Szélessávú (panoráma) implementáció..............................................................................................................15
Monitoring implementáció .................................................................................................................................15
4.3. TELJESÍTMÉNY ÖSSZEGZİ FEJLESZTÉSE (SAGAX)............................................................................................16
4.4. KIMENİ SZŐRİBANK FEJLESZTÉSE (SAGAX) ...................................................................................................16
4.5 ZAVARJEL GENERÁTOROK FEJLESZTÉSE (SAGAX) ............................................................................................17
4.6 ANTENNA SZELEKCIÓS ÉS SZÉTOSZTÓ EGYSÉG FEJLESZTÉSE (SAGAX)............................................................17
4.7 MODULÁRIS TÁPEGYSÉG CSALÁD FEJLESZTÉSE (BME) ...................................................................................18
4.8 ADÓ TELJESÍTMÉNY ERİSÍTİ FOKOZATOK FEJLESZTÉSE (BME) .....................................................................18
4.9 INTEGRÁLT FELDERÍTİ ÉS ZAVARÓ MUNKHELY (SAGAX)................................................................................19

4 / 19
1. A projekt céljának, célkitőzéseinek bemutatása
1.1 Átfogó célok
Napjainkra a távközlés, a személyi kommunikáció, a radartechnika, az adatátvitel, a navigáció
és más elektronikai berendezések, rendszerek hatalmas mennyiségi és minıségi fejlıdésen mentek
keresztül. Szinte valamennyi területen uralkodóvá váltak a digitális adás-, vétel- és jelfeldolgozási
technológiák. A 20. század utolsó évtizedeiben a hadseregek számára kifejlesztett elektronikai
felderítı, zavaró és mérı-ellenırzı rendszerek a többségében számítógépes vezérlés ellenére
napjainkra erkölcsileg és technológiailag teljesen elavultak, a digitális adástechnológia térnyerése
miatt teljesen használhatatlanná váltak.
A hadseregben alkalmazott analóg elektronikai hadviselési (EW) berendezéseket emiatt
kivonták a rendszerbıl, de pótlásukra mindezidáig egyrészt anyagi, másrészt technológiai okokból
nem került sor. Mára kijelenthetı, hogy korszerő harcászati és mőszaki követelményeknek
megfelelı SIGINT (COMINT, ELINT) és zavaró rendszerekkel a Magyar Honvédség
harcászati-hadmőveleti szinten nem rendelkezik, speciális feladatokra mőveleti területeken
szükségmegoldások születtek. A különféle szakszolgálatok egyes speciális feladatok megoldására
saját fejlesztéső, meglehetısen heterogén berendezésekkel rendelkeznek, amelyekkel a legfontosabb
alapfeladatokat szükségszerően képesek ellátni.
A legutóbbi években a Magyar Honvédség intenzív expedíciós alkalmazásai (pl.
Afganisztánban) bizonyították, hogy a mőveleti területen életbevágó fontosságú a felderítési, ezen
belül is, a technikai felderítési képességek tökéletesítése, illetve egyes felderítési fajtákban a
megteremtése. Minden országnak a saját eszközeivel kell biztosítani az erıi felderítési adatokkal való
ellátását, ami komoly kihívást jelent napjainkban.
A NATO csúcstalálkozókon vállalt képességcsomagok1
egyik központi eleme az ISTAR
(Intelligence, Surveillance, Target acquisition and Reconnaissance - felderítı, megfigyelı,
célazonosító és vizuális felderítı) képességek megteremtése2
, amely érdekében a Honvédelmi
Minisztérium az elkövetkezı években konkrét fejlesztéseket és technikai eszközbeszerzéseket tervez.
A pályázatot benyújtó konzorcium azt szeretné elérni, hogy a nagy múlttal rendelkezı hazai hadiipar
mai utódaként ezen konkrét feladatokhoz és igényekhez megfelelı idıben legyen képes megoldásokat
kínálni, illetve hazai referenciákat bemutatni a külföldi piacokon való megjelenéskor.
Napjainkra a korszerő vétel- és adástechnikai rendszerelemek, a digitális jelfeldolgozó
áramkörök (DSP) és a számítógép-vezérléső berendezések olyan potenciális technológiai alapot
biztosítanak, hogy a szoftvervezérelt komplex mérı-, lehallgató-, jelanalizáló-, helymeghatározó- és
zavaró berendezések létrehozásának elvi akadálya nincs.
Mivel a szükséges technológia alapeszközei hazánkban is rendelkezésre állnak, a komplex
rendszer kifejlesztéséhez szükséges elméleti, gyártási, szakmai-alkalmazói háttér megvan,
megítélésünk szerint a prototípus rendszer kifejlesztése megfelelı támogatás mellett a hazai szellemi
tıkével megvalósítható feladat.
A rendszer sürgıs hazai kifejlesztése mellett szól továbbá, hogy tervezett technikai fejlesztés
elıtt állnak a Magyar Honvédség elektronikai hadviselési alegységei is, amelyeknek – a NATO Force
Protection feladataiban, illetve a NATO-nak felajánlásra kerülı dandár ISTAR képességeinek
megteremtésében – ezen berendezésekre égetı szükségük van.
A fenti problémák és a feladatok megoldásáért való tenni akarás indokolta azt, hogy jelen
projekt résztvevıi 2007-ben pályázatot nyújtottak be a Jedlik Ányos Program – 2. alprogramban:
Versenyképes Ipar NKFP_07_2-HT28_SAJ jelzéssel, integrált elektronikai felderítıs és zavaró
rendszer fejlesztése címmel, amelyet el is nyertek. E korábbi projekt célja egy alap építıelemnek
tekinthetı integrált felderítı-zavaró rendszerállomás elem kifejlesztése és megépítése. Ez az állomás
már az ún. „Software Defined Radio – SDR” technológiára épül. Az SDR technológia lehetıvé teszi,
hogy többrendeltetéső, pl. rádiófelderítı-zavaró, radarfelderítı-zavaró, GSM felderítı-zavaró, GPS
zavaró, vagy rádiókommunikációs célú feladatban alkalmazzuk ugyanazt az állomást, illetve az egyes
üzemmódok közötti gyors átkapcsolást egy másik szoftver futtatásával oldjuk meg. Az állomás nagy
vonalakban egy felderítı és egy 500W kimenı teljesítményő zavaró modulra lesz bontható, amelyek a
1 2006 Force Proposal for Hungary
2 NATO EL 0583 sz. haderı fejlesztési célkitőzés

5 / 19
harcászati feladattól függıen, akár egymástól szétválasztva is üzemeltethetıek. Ezen állomások
képezik egy elkövetkezı elektronikai hadviselési felderítı-zavaró rendszer alapját, azonban ahhoz,
hogy ezeket irányítani lehessen, a harcfeladatokat szét lehessen köztük osztani, az általuk győjtött
információkat fel lehessen dolgozni, ezeket az munkaállomásokat nagyobb integráltságú rendszerbe
kell kapcsolni.
A jelen projekt célja tehát egy olyan elektronikai hadviselési rendszer felépítése, amely
egy önálló eleme képes összekapcsolni három-öt felderítı-zavaró munkaállomást, győjti és
feldolgozza a felderítési információkat, feladatot szab az alárendelt állomásainak, irányítja azok
mőködését, ellenırzi a végrehajtás hatékonyságát és együttmőködik a szomszédos hasonló
vezetési szintő eszközökkel. A mőködési filozófia alapját az adatok térben és idıben való
feldolgozása, tárolása, az állomások valós térbeli pozícióiból és a terep digitális térmodelljébıl
képzett hullámterjedési vizsgálatokon alapuló zavarhatékonysági számítások képezik, amelyeket
összefoglaló néven térinformatikai alapú harcvezetési rendszernek nevezünk.
1.2 Projekt célkitőzések
A projekt keretén belül célul tőztük ki a mai elsısorban missziós körülméányek közötti
aszimmetrikus hadviselés követelményeinek megfelelı felderítı is ellentevékenységi munka
folyamatának kutatását, annak leírását és folyamatmodellezését, valamint az automatizált végrehajtás
lehetıségeinek feltárását, a szükséges rendszer konfigurációk meghatározását. (1. feladat)
A rendszereink létrehozására szánt készülékek alkalmassá tételét a magasabb vezérlési
szintekrıl történı távvezérelt mőködésre és a feladatok automatizált végrehajtására a programozási
felületek és parancs készletek továbbfejlesztésével. A meghatározott elvekre és a készülékek hardver
szoftver komponenseire épülve a felderítés vezérlı és zavarás vezérlı programok tervezése és
implementációja. (2.3 és 2.6 feladat, 2db új termék) Az ezen programok munkájának összehangolására
és a felderítési adatbázis kezelésére alkalmas hracvezetési program kifejlesztésére, mely
térinformatikai alapú térképezı és zavar hatékonység tervezı programot is tartalmaz (3.2, 3.3, 3.6
feladat, 3db új termék)
A egyes munkahelyeket tartalmazó állomások közötti adat és beszéd kommunikáció
létrehozására egy harcászati körülmények között alkalmazható rádiórelé prototípust valamint egy
belsı kommunikációt megvalósító beágyazott technológiát alkalmazó intercom egységet (42., 4.5
feladat, 2db protípus)
A projekt célkitőzései közé tartozik a korábbi projektekben létrehozott készülékek (felfedı és
tároló vevıkészülékek, zavarjel generátorok, végerısítık és antennák) és munkahelyek (feldeírítı és
zavaró munkahely) harcászatilag bevethetı szintő technologizálása és terepi kivitelének
prototipizálása. (5.3, 5.4 feladatok, 2db protípus)
A projekt sikeres végrehajtása esetén létrejön egy csapataink számára a NATO szövetségesi
expediós mőveletekben is elvárt képeségekkel rendelkezı integrált védelmi rendszer protípusa. (6.1
feladat, 1db prototípus)
A kifejlesztett protípus rendszert kiképzési és oktatási segédanyagokkal látjuk el és gyakorlati
próbákat végzünk csapatgyakorlatok keretében. A projektben elért elméleti és gyakorlati
eredményeinek széles körben kívánjuk a szakmai közönséggel megismerettni. Az eredményekre épülı
oktatási segédanyagokat és labor méréseket vezetünk ez egyetemek tanrendjébe. (7.4, 8.2 feladatok)

6 / 19
2. Aprojektben kifejlesztendı termékek bemutatása
2.1. Automatizált elektronikai hadviselési rendszerek
A ZMNE kutatói, oktatói által az elmúlt években végzett kutatásokból kiderült, hogy jelentıs
hatékonyságnövekedést hozhat a harcvezetés tevékenységébe az az elgondolás, amely az
automatizált rendszerek képességeire alapozva, a harc megvívásának adott periódusában teljesen
automatizálja az elektronikai felderítési-zavarási folyamatokat. Ennek megoldására eddig nem
volt példa, de eddig olyan technikai eszközök, felderítı és zavaró rendszerek sem voltak, amelyek
ezt fizikailag lehetıvé tették volna. A teljesen automatikus harcvezetési rendszer létrehozásának
alapfeltételei:
a számítógépes rendszerben álljanak rendelkezésre, az ellenségre és a saját csapatokra
vonatkozó állandó, illetve változó adatok, az elöljárótól és az együttmőködıktıl származó
helyzetinformációk, felderítési adatok, frekvencialisták (felderítési, tiltott, stb.);
a számítógépes rendszerek egységes térinformatikai adatstruktúrában szolgáltassák az
adataikat, közös felületen, közös domborzatmodellen, közös idıreferencia-rendszerben;
az egyes rendszerelemeket védett, nagy megbízhatósággal mőködı, stabil, és megfelelı
sebességő adatátviteli vonalak kössék össze, amelyek lehetıvé teszik az információk valós
idıben történı továbbítását mind horizontális, mind vertikális irányban;
a végrehajtói szinten található felderítı szenzorok, vevı, analizáló és iránymérı berendezések,
zavaró eszközök strukturált alrendszerekbe különüljenek el a vezetési ponton belül, az egyes
vezetési munkahelyek centralizáltan vezessék a harcukat, ugyanakkor az egységes
információs rendszerbıl kapjanak, és oda szolgáltassanak információkat.
A teljesen automatikus harcvezetési rendszer mőködésének alapgondolata abból indul ki,
hogy a harcászati és az elektronikai helyzetben bekövetkezett gyors változások követése, az újabb
feladatok végrehajtásának megkezdése, vagy korlátozások foganatosítása, illetve feloldása az
aktív harctevékenység idıszakában a kezelıállomány beavatkozása nélkül sokkal gyorsabban,
precízebben végrehajtható.
A mai korszerő viszonyok között nincs arra idı és mód, hogy az éles harctevékenység
idıszakában, a nagy számban megjelenı új, ellenséges rádió-sugárforrások további bemérésére,
analizálására egy operátor szóbeli, vagy gépi utasításokat adjon, jelentse az elöljáró törzsnek, stb.
Nincs idı arra, hogy a rendelkezésre álló adatbázisokból, frekvencialistákból hosszabb-rövidebb
idı alatt kézi módszerekkel (vagy akár táblázatkezelık felhasználásával) eldöntse, hogy lefogásra
kerüljön-e a cél, ezt az információt visszajuttassuk az operátorig, majd ı feladatot szabjon egy
általa valamilyen módszerrel kiválasztott zavaróállomásnak. Ezek a tevékenységek szoros,
matematikailag leírható kritériumrendszerbe foglalhatók, tehát számítógéppel automatikusan,
töredék idı alatt ugyanolyan megbízhatóan végrehajthatók. Kiküszöbölhetık azok a hibák,
amelyek például abból adódnak, hogy eddig semmilyen objektív eszköz nem állt rendelkezésre,
amely a domborzati, hullámterjedési, célkonfigurációs és más szempontok alapján támogatta
volna a zavarás kiváltására hozott döntést.
A korszerő viszonyok között feszített ütemben dolgozó rendszerek létrehozásának
követelményérıl a Nemzeti Katonai Stratégia az alábbi módon fogalmaz: „A korszerő és
felgyorsult ütemő hadviselés során az egyes mőveletekben a döntési ciklusok idıtartama
radikálisan csökken. A hadmőveleti ütem a mőveletek végrehajtásában és a végrehajtásra
vonatkozó döntések meghozatalában is fokozódik. A mőveletekben csak olyan erık lesznek
sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a szőkülı döntési ciklusok követelményeihez.” 3
A parancsnoki munkarendben ennek a rendszernek a beépített szolgáltatásai támogatják a
helyzetértékelést, a parancsnoki elhatározás meghozatalát, a harcfeladatok meghatározását az
alárendeltek számára. A harc megkezdésekor, a dinamika megindulásával azonban nincs szükség
további emberi beavatkozásra, a harc elıre meghatározott harcászati-technikai kritériumrendszere
és prioritásai szerint folyik a rendszer teljes vertikumának üzemeltetése.
3 1009/2009. (I. 30.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiájáról

7 / 19
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a parancsnoknak, vagy az egyes területekért felelıs
irányítótiszteknek nincs lehetıségük a folyamatokba való beavatkozásra. İk folyamatosan
figyelemmel kísérik a helyzetábrázoló eszközeiken a harci munkát. Látják a célokat (lefogandó
elektronikai objektumokat), látják azok aktivitását, és nyomon követhetik az elektronikai
ellentevékenységbe éppen bevont eszköz státuszinformációit, mőködésüket. A rendszer
újszerősége abban van, hogy ebben a rendkívül feszített, dinamikus, a személyi állomány számára
is idegileg megterhelı periódusban nem szükségesek egyes emberi döntéshozatali folyamatok,
amikor azok ugyanolyan biztonsággal kiválthatók a számítógéppel. Ez igen sok idıráfordítástól,
hibától kíméli meg a vezetı állományt, ugyanakkor olyan kérdésekre tudnak koncentrálni,
amelyekben valóban alkotó emberi döntésekre, intuícióra van szükség.
Más szavakkal szemléltetve a mőködés alapgondolatát, azt mondhatjuk, hogy a harc
elıkészítése idıszakában folyó elemzı, prognosztizáló, feladat meghatározó munka a
rendszerelemek automatizált mőködésének feltételeit készíti elı és alapozza meg. Az elöljárótól
kapott információk, adatok egy része a törzs számára fontos, míg például a tiltott, vagy védendı
frekvenciák adatai a konkrét zavaróeszközök számára jelentenek harci információt, ezért azokhoz
kell eljuttatni. Az elıkészítés befejeztével az eszközök szétbontakoznak és megkezdik a konkrét
harcászati és elektromágneses környezetben az aktuális információk győjtését. Ez az elektronikai
támogató tevékenység kiegészíti, pontosítja a korábbi ismereteket, adatokat, megerısíti, vagy
cáfolja azokat.
Amikor pedig megkezdıdik a „csata”, a dinamika, az elektronikai hadviselési
berendezések éles, tömeges, koncentrált alkalmazása, akkor az elıre meghatározott paraméterek,
peremfeltételek között, a rendszer képes a harcot a matematikailag legoptimálisabb rendben,
energetikailag a leghatékonyabban vezetni.
2.2. Rendszertechnikai kitekintés
A projekt keretében egy olyan automatizált mőveletek végrehajtására alkalmas elektronikai
hadviselési rendszert szeretnénk kifejleszteni illetve az ehhez vezetı úton egy jelentıs lépést megtenni.
Ehhez elıször tekintsük a rendszertechnikai felépítést és az ebben a szakmában szokásos
elnevezésekkel definiáljuk a rendszerek és alrendszerek általunk értelmezett tartalmát.
Ehhez tekintsük a következı ábrát, melyen a rendszer építés során egyre nagyobb
rendszertechnikai egységeket jelölünk meg.
2.2.1. Alkatrész szint
Mint minden nagyobb rendszer esetében az építkezés itt is a legkisebb egység szintjén
kezdıdik. Ezek alkatrészek, építıelemek képezik az alapot a nagyobb egységek felé. Ezen szinten
általában a kereskedelemben beszerezhetı olyan elemeket értünk melyek belsı funkcióiba beavatkozni
nem tudunk, azokat a gyártó határozza meg. Ezeket saját gyártásban elıállítani nem tudjuk illetve nem
gazdaságos. A funkció változtatás nem vonatkozik a konfigurálásra, vagy programozásra, de pl. egy
processzor belsı felépítését, regisztereinek számát változtatni nem tudjuk, valamint írhatunk rá
programot.
2.2.2. Egység szint
Ezen a szinten az alkatrészekbıl funkcionálisan mőködı, valamilyen részfeladatot
megvalósító egységet, vagy szuper komponenst értünk. Ennek belsı architektúráját az alkatrészek
egymáshoz kapcsolási topológiája, a felhasznált alkatrészek határozzák meg. Mivel saját magunk által
is elérhetı technológiával (pl. nyomtatott áramkör) készítjük el, ezért közvetlen befolyásunk van az
egység belsı felépítésére. Az egységet mőködtetı belsı programot (firmware) is magunk készítjük,
melyen keresztül szintén befolyásunk van az egység viselkedésére.
2.2.3. Készülék szint
Az egységek felhasználásával építhetjük meg készülékeinket. A készülékek legfontosabb
jellemzıje, hogy már képesek vagyunk vele valamilyen hasznosítható eredménnyel járó feladatot
elvégezni. Esetünkben például alkalmas a spektrum egy részében rádiójeleket keresni, vagy adott
csatornán mőködı rádióadók jelét rögzíteni, vagy annak irányát megmérni. A készülék általában
rendelkezik olyan kezelıi felülettel, melyen keresztül emberi használatra is alkalmas, tehát egy kezelı
képes azt kezelni segítségével. (man machine interface) Ennek kialakítása különbözı lehet az
érintıképernyıtıl egészen a grafikus felhasználói felületig.

8 / 19
2.2.4. Munkahely szint
A következı lépésben a készülékekbıl munkahelyeket építhetünk. Ezek legfontosabb
jellemzıje, hogy több különbözı funkcionalitással rendelkezı készülékbıl állítjuk össze ıket az
elvégezhetı feladatok bıvítése céljából. Ennek a bıvítésnek egy dolog szab határt, mégpedig az, hogy
a munkahelyen egy kezelı dolgozik, tehát olyan mértékben lehet bıvíteni az elérhetı
funkcionalitásokat és a készülékek számát, hogy még egy kezelı képes legyen használni azokat. A mai
korszerő szoftver vezérléső és megvalósítású rádióelektronikai berendezések segítségével, a kezelés
általában egy képernyın megjelenı programmal, valamilyen alfanumerikus beviteli eszközzel
(billentyőzet) és mutató eszközzel (egér) történik. Ebben az esetben gyakorlati tapasztalatok szerint
(fıleg harci környezetben) a kezelı nem terhelhetı 2-4 monitornál és az azon futó készülék
programnál többel. Ezért is van szükség az automatizált rendszerekre.
2.2.5. Állomás szint
A további rendszerintegrációs lépés az, amikor az egyes munkahelyeket állomásokká fogjuk
össze és többféle feladat végrehajtására szolgáló munkahelyekbıl állomásokat építünk. Az
állomásokon általában 2-4 munkahelyet értünk és segítségükkel magasabb szintő feladatok megoldása
lehetséges. Ebben az esetben már több olyan rendszertechnikai kérdés is megjelenik, mint pl. a
munkahelyek közötti kezelıi kommunikáció (diszpécser szolgáltatás) illetve az egységes energetikai
alrendszer megvalósítása.
2.2.6. Rendszer szint
Szakmailag rendszer szintrıl a legtöbb esetben akkor beszélünk, amikor már állomásokat kell
összefognunk egy még nagyobb léptékő feladat megoldása érdekében. Ez lehet a területi lefedettség
növelése, vagy olyan feladatok, melyek több, fizikailag távolabb elhelyezkedı állomást igényelnek,
mint pl. az iránymérésen és trianguláción alapuló helymeghatározás. Mivel ebben az esetben az
állomások egymástól távol helyezkednek el a megoldandó problémák szaporodnak a távoli adat és
beszédkapcsolati kommunikáció megoldásával is. Természetesen a sor még folytatható és további még
nagyobb, több állomásból és alrendszerbıl álló szintek is létrehozhatók.
2.3. A kifejlesztendı rendszer bemutatása
A projekt keretében a korábban létrehozott készülékekre és munkahelyekre támaszkodva
szeretnénk integrált állomásokat, majd az állomásokból integrált, automatizált mőködésre is alkalmas
elektronikai felderítı és a zavaró, elektronikai hadviselési rendszert kifejleszti, azt prototipizálni,
csapatgyakorlatnak alávetni és piacra vinni.
A rendszer alapját a Sagax által fejlesztett készülékbázis jelenti, hiszen kínálatukban minden
szükséges vétel- és adástechnikai komponens rendelkezésre áll a munkahelyek, állomások és
rendszerek integrációjához, valamint a konzorcium tagjai által korábban megkezdett munka ahol
integrált felderítı és zavaró munkahely szintő alrendszert fejlesztettek és sikeresen teszteltek csapat
körülmények között.
A rendszer három legjellemzıbb állomástípussal és egy vezérlı állomással fog rendelkezni. A
három alárendelt állomásra a triangulációs feladat megvalósításához van szükség, tehát minden
állomásnak rendelkezni kell iránymérési képességő vevıkészülékkel. Ezen felül a rendszer tartalmaz
egy integrált felderítı zavaró állomást valamint egy önálló zavaró állomást is. Az alárendelt állomások
összefogására egy vezérlı állomást fogunk kifejleszteni, amely IP alapú rádiórelé összeköttetésekkel
képes a munkahelyein futtatott felderítés és zavarás vezérlı programok segítségével az állomásoknak

9 / 19
feladatot szabni és az onnan érkezı eredményeket eltárolni, kezelni. A vezérlı állomás fogja
tartalmazni az elemzı és feladatszabó munkahelyet is.
A fejlesztés során több olyan rendszertechnikai komponenst is meg kell terveznünk és ki kell
fejlesztenünk, amely nagyobb integráltsági szintő állomások és rendszer megvalósításához szükséges,
valamint elméleti kutatásokat is kell végeznünk a gyakorlatban legjobban hasznosítható munkahely,
állomás és rendszer kialakítására.
2.3.1. Felderítés vezérlı szoftver és munkahely
A felderítés vezérlı szoftver komponens (ESM control software) feladata, hogy az alárendelt
állomások és munkahely számára feladatot tudjon szabni, az azok által begyőjtött információkat
rendszerezze és el tudja tárolni késıbbi feldolgozás számára. Ez lényegében a un. SRI tábla (Signal
Related Information table) létrehozását, feltöltését és kezelését, valamint a kisugárzási adatbázis
kezelését jelenti.
Ennek a komponensnek alkalmasnak kell lennie több különbözı képességő vevıkészülék (keresı
készülékek, rögzítı készülékek) távvezérelt feladatszabására és az azokról érkezı információk
fogadására. (task 2.3, product #1, task 5.1, 5.2, 5.3 prototype #3)
2.3.2. Zavarás vezérlı szoftver és munkahely
A zavarás vezérlı szoftver és munkahely feladata az alárendelt állomások és munkahelyek
zavaró eszközeinek összehangolt mőködtetése. A zavarási feladatok fogadás, végrehajtása és a
keletkezett információk eltárolása. Mivel a zavarás során a válaszzavarási feladat (responsive jam)
megvalósításához vételtechnikai eszközökre is szükség van, ennek a programnak nem csak adás-,
hanem a különbözı vételtechnikai eszközöket is kell tudnia vezérelni. (task 2.6, product #2, task 5.2,
5.2, 5.4 prototype #4)
2.3.3. Elemzı és feladat tervezı szoftver és munkahely
A felderítési munka során összegyőjtött vélhetıen nagy mennyiségő adat kezelése és elemzése
önálló munkahelyet és az arra alkalmas szoftver komponenseket jelent. Ennek az eszköznek a
segítségével kell tudnunk kiértékelni a keletkezett jel adatbázist és az elemzési módszerek segítségével
létrehozott eredmények alapján újabb felderítési és zavarási feladatokat szabni. A programnak együtt
kell mőködnie a térinformatikai alapú zavarás tervezı programmal, amely a rendelkezésre álló
erıforrások és a digitális terepmodellen futtatott terjedés-szimulációval képes elısegíteni a hatékony
zavarási feladat létrehozását. (task 3.1, 3.5, 3.6, product #5)
2.3.4. Terjedésmodellezı szoftver modul
A felderítési adatok összegyőjtésével és elemzésével elegendıen pontos képet kaphatunk a potenciális
veszélyforrásokról. Ha ezen források által használt kommunikációs csatornák blokkolása vagy
használatuk megnehezítése a célunk, akkor elemeznünk kell, hogy milyen zavarási erıforrások állnak
rendelkezésünkre és azokat hol és milyen módon vethetjük be. Ez komponens digitális terepmodell
segítségével terjedés-modellezésre lesz képes és segítségével becsülhetı, hogy az adott
konfigurációban milyen térerısség várható az adott célterületen. Ez lehetıséget nyújt az erıforrások
optimális kihasználására és a zavarási feladat hatékony tervezésére. (task 3.3, product #3)
2.3.5. Térképezı és helymeghatározó szoftver modul
A térképezı és helymeghatározó modul képes a felderítés vezérlı szoftver által továbbított
iránymérési adatok megjelenítésére és digitális térképi adatbázisokban történı ábrázolásra az egyes
térképezı programokhoz nyújtott illesztı felületeken keresztül. A valós idıben érkezı adatokon kívül
a felderítési adatbázisból is képes dolgozni és rendelkezésre álló eredményekbıl helymeghatározást
végezni a felderített sugárforrások beazonosítására. Segítségével lehetıség nyílik a további felderítési
és zavarási feladatok meghatározására és rendelkezésre álló erıforrások optimális felhasználásának
tervezésére. (task 3.2, product #4)
2.3.6. Belsı kommunikációs alrendszer
Ahogyan azt a rendszertechnikai kitekintésben is bemutattuk a több munkahelyet és állomást
tartalmazó rendszer létrehozásához feltétlen szükséges egy belsı kommunikációs alrendszer
(diszpécser alrendszer) létrehozása. A kezelıknek fel kell tudniuk venni a kapcsolatot egymással, az
alá- és fölérendelt munkahelyek és állomások számára is biztosítanunk kell a kommunikáció
lehetıségét. Terítéses (broadcast) és konferencia-hívásokat is létre kell tudnunk hozni. Erre a feladatra
egy beágyazott hardveren futó célprogramot hozunk létre, amely a rendszer többi komponensétıl

10 / 19
függetlenül biztosítja a belsı kommunikációt. Mivel a rendszer kommunikációs hálózata TCP/IP alapú
ezért ezt az alrendszert is VoIP alapon kell kifejleszteni. (task 4.4, 4.5, 4.6, prototype #2)
2.3.7. Vezeték nélküli összeköttetések
A mai piaci elvárások és alkalmazói igények a nagy mobilitású, gyorsan bevethetı rendszerek
felé mutatnak. Ennek egyik alapeleme, hogy nem támaszkodhatunk a bevált kommunikációs
infrastruktúrára, tehát a rendszerben saját kommunikációs alrendszert kell létrehoznunk. Mivel a
munkahelyek és az állomások felépítésére használt berendezések kivétel nélkül TCP/IP alapon
vezérelhetıek, ennek a rendszer szintő összeköttetésnek is ezt a kommunikációs közeget kell
biztosítania. Megvalósítására harcászati bevetésre alkalmas rádiórelé berendezések kifejlesztését
tőztük ki célul, kereskedelmi technológiák alkalmazásával (COTS elv). A rádióreléknek elegendı
sávszélességet kell biztosítani a vezérlési, adatforgalmi és belsı kommunikációs igények lefedésére.
(task 4.1, 4.2, 4.3, prototype #1)
2.3.8. Integrált elektronikai védelmi rndszer
Az elızıekben lefektetett elméleti alalpokon meghatározott folyamatokra és a szükséges adat
ábrázolási módokra alapozva kifejlesztettük a vezérló és vezetési szoftver modulokat a magasabb
szintő rendszer integrációhoz (sw) A szoftver komponensek valamint a terepesített vevı- és adó
készülékek és a beépítési mechanikák, valamint a harcászati rádió relé és a beágyazott diszpécser
rendszer segítségével (hw) megvalósíthatjuk a magasabb szintő 5 állomásból álló rendszer
integrációtját (task 6) és készen állunk felajánlani azt a csapatpróbákra (task 7) a missziós feladatokat
ellátó csapataink részére a szükséges dokumentációkkal és kiképzési anyagokkal. (prototype #5)

11 / 19
3. Aprojekt újdonságtartalmának nemzetközi és hazai összehasonlítása
Hasonló, illetve ezzel azonos rendeltetéső külföldi rendszerelemek léteznek, azonban
megépített komplex rendszerek nem, vagy csak óriási költségekkel és komoly korlátozásokkal
szerezhetık be, mivel ezen berendezések, a felderítés és az elektronikai hadviselés mindig is
roppant szenzitív területet képeztek. Minden ország igyekszik a saját korszerő rendszereit a
nyilvánosságtól, de még a koalíciós partnereitıl is megfelelıen titokban tartani. Külföldi
rendszerek esetleges megvásárlása rendkívül sok kompromisszummal jár, nagyon komoly
beszerzési, rendszerbeállítási, fenntartási és szervizelési problémákat generál. Más hadseregektıl
átvehetı berendezések már ma elavultak, és még így is rendkívül drágák.
A térinformatikai alapú, automatizált harcvezetési rendszer az, amely hazai viszonylatban
valóban újdonságértékő, nemzetközi viszonylatban igen korszerőnek mondható és gyakorlatilag
nem beszerezhetı.
3.1. Nemzetközi összehasonlítás és keresés
Az Európai Szabadalmi Hivatal on-line keresırendszerében
(http://ep.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_ep) vannak „elektronikai hadviselési”
szabadalmak, de a hozzáférhetı, meglehetısen szőkszavú leírásokban nem találhatók releváns
információk a számunkra fontos kérdésekben.
A ZMNE-rıl elérhetı a Proquest adatbázis (http://proquest.umi.com/login) elérhetıvé tesz
30 teljes szövegő más adatbázist. A Proquest sokféle kiszolgáló adatbázist fog össze, olyanokat,
mint a CSA™, UMI®
, Chadwyck-Healey™, SIRS®
, eLibrary®
, Serials Solutions®
, Ulrich's™,
RefWorks®
, COS™, Dialog®.
.
A Proquest keresımotorja az „EW jamming system” keresı kifejezésre elsısorban
amerikai sajtóközleményeket adott, amikben elsısorban az EC-130 Compass Call kommunikációs
zavaró repülıgépek felújításáról, a a kismérető, légi indítású csapdacélok zavaró változatásnak
fejlesztésérıl, az RC-135 Rivet Joint jelfelderítı repülıgéprıl és az új EA-18G Growler zavaró
kísérı repülıgéprıl.
Az írások többsége a légierıvel, és az őrben elhelyezett EW berendezésekkel foglalkozik.
A szárazföldön elsısorban a PROPHET rendszer fejlesztése megy. 2005-ben már több mint 100
beépített rendszerjármővel rendelkeztek, ezeket az iraki hadszíntéren használták is.
A cikkek zöme csak, mint modern rádiófelderítı, iránymérı rendszert említi a PROPHET
rendszert, azonban a zavarási képességekrıl, illetve a rendszerben való alkalmazásról egyáltalán
nem írnak. Az bizonyos, hogy a PROPHET valódi képességei titkosak. Ennek a rendszernek az
eladása külföldre nem várható.
A szárazföldi csapatok hatékonyabb elektronikai támadása céljából az ellenséghez
közelebb kell vinni a zavaró berendezéseket. Az amerikai elgondolások a Shadow-200 pilóta
nélküli repülı gépre szerelt Jam Cube zavaró berendezéssel terveznek. Egy sor publikáció a
zavaró pilóta nélküli repülıgépek alkalmazásával foglalkozik.
A térinformatikai v. "GIS based ..." keresı kifejezésre releváns találat elektronikai hadviselési
vonatkozásban nem volt.
Összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy a pályázatban felvázolt rendszer olyan új, hogy
teljesen lehetetlen, hogy a saját ország hadserege mellett eladják másoknak. Amiket a piacon
eladnak, azok elavultak.
3.2. További ujdonságtartalom
Nagyon fontos, hogy a kifejlesztésre kerülı vezetıállomás szint a felderítı-zavaró
állomásokkal azonos mozgékonyságú és terepjáróképességő, célszerően könnyő terepjáróba
építhetı legyen, hiszen a küldetések során az együttalkalmazás egyik elıfeltétele is ez.
A csatlakoztatható három-öt felderítı-zavaró állomásra a felderítendı elektronikai
sugárzóeszközök triangulációs módszerrel történı helymeghatározása érdekében, valamint az
erıforrások optimális elosztása, illetve koncentrálhatósága érdekében van szükség.
A magasabb állomásszám a helymeghatározás pontosságát is növeli. A
vezetıállomásoknak horizontálisan kell tudniuk egymáshoz is csatlakozni, döntéstıl függıen

12 / 19
kiválasztva közülük a teljes kötelék parancsnoki állomását. Ezen felül a vezetıállomás önállóan is
képes kell, hogy legyen az alárendelt három-öt felderítı-zavaró állomás harci munkájának
irányítására, mert fıleg külföldi missziókban tipikus feladat lehet a kis kötelékben, izolált
irányban, huzamosabb idın át tartó önálló tevékenység folytatása.
3.3. A fejlesztés indokoltsága
A fejlesztés hazai kivitelezésének indoklásaként elmondható, hogy az elmúlt évek jelenleg
is folyó haditechnikai beszerzéseinek (pilóta nélküli repülıgépek, különleges rendeltetéső zavaró
berendezések, stb.) tapasztalatai rámutattak, hogy milyen nagy költségekkel jár az állomány
külföldi felkészítése, az utaztatásuk, a tanfolyamok megszervezése, a kiképzık kiképzése és a
gyakorlati felkészítés a másik, vagy egy harmadik ország bázisain. Igen költségesek a menet
közben felmerülı technikai problémák elhárításához kapcsolódó eszközszállítások, az utaztatás, a
szállás, nem is beszélve az országok között szinte áthatolhatatlan titokvédelmi és
rezsimrendszabályok betartásáról.
Hazai fejlesztésben, hazai szakembergárda bevonásával, a csapatok honi bázisán
lefolytatható kiképzés nagyságrendekkel csökkenti a járulékos költségeket, a rendszer teljes
élettartamára számolt bekerülési költséget, nem is beszélve a garanciális és garanciaidı
utáni szervizelési és logisztikai feladatok ellátásáról. A hazai munkaerı alkalmazása a hazai
munkahelyek megtartását erısíti, munkahelyet teremthet, hazai adó és járulékfizetést
generál. A beinvesztált hazai szellemi tıke a világszínvonalú hazai szürkeállomány
megtartása és a jogtulajdonosi viszonyok országon belül tartása mind-mind az ország
érdekeit szolgálja.
A hazai fejlesztés mellett szól továbbá az is, hogy ha a sorozatgyártásra kerülı rendszer
nem csak egy szervezethez kerülhet kis darabszámban, hanem a képességei okán több katonai és
nemzetbiztonsági szervezethez is, mind hazai, mind nemzetközi missziós feladatokban, ami
tovább csökkenti az egyes rendszerekre esı fajlagos fejlesztési költséget, így gazdaságosabban
alakítható ki a logisztikai és szervizháttér.
A konzorciumban dolgozó Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a koncepcionális
kidolgozó munkától kezdve a fejlesztésbe, tesztelésbe, gyakorlásokba be tudja vonni azokat a
hallgatókat, akik tisztként azokhoz az alakulatokhoz fognak kerülni, amelyek ezen eszközöket
üzemeltetik, illetve a missziókban használják. Ezáltal igen sok kiképzési költség és idı takarítható
meg, sokkal hatékonyabban lesznek képesek alkalmazni azt a technikát, amelyet ilyen alaposan
megismertek és részt vehettek a kidolgozásában.
Perspektivikusan kidolgozható többféle hordozó platformra optimalizált rendszerváltozat
is, amely pl. könnyő terepjáróba, páncélosba, helikopterbe vagy szállító repülıgépbe is beépíthetı
a megfelelı tápellátási feltételek és antennakonstrukciók kialakítása mellett. Ezek elınye, hogy
platformtól függetlenül a rendszerfelépítés azonos lehet, közöttük távvezérlési, együttmőködési,
centralizált irányítási kapcsolatok is kiépíthetık, azonos adatformátumokat és kommunikációs
kapcsolatokat alkalmazva.
A zavarási feladatokra szolgáló egységek skálázhatóságával ún. „light” és „heavy”
változatok is kialakíthatók, amelyek az antennák és a szükséges energiaellátás módosításával
harcászati, vagy hadmőveleti szintő harci alkalmazásban is részt vehetnek, miközben az
alapberendezések uniformizáltak. Hallatlan gazdasági és logisztikai elıny az, hogy amíg eddig
ezen feladatokra több tízféle állomástípus létezett és azokat kellett együtt üzemeltetni, alkalmazni,
addig ma az egy ilyen integrált berendezéstípussal megoldható. A továbbfejlesztés lehetısége a
korábbi rendszerek esetében gyakorlatilag a nullával volt egyenlı, most pedig a szoftverrádió
technológiából adódóan igen hatékonyan és jóval gazdaságosabban megoldhatók ezek a
munkálatok.
Ezen fent vázolt igen összetett szakmai és logisztikai feladatra kínál reális és gazdaságos
megoldást a projektjavaslatban szereplı fejlesztési elgondolás, amely korszerőségét tekintve ma a
világ egyik legkorszerőbb rendszere lehetne.

13 / 19
4. Aprojektet megelızı, megalapozó K+F tevékenység és eredményei
A Sagax Kft. az elmúlt években jelentıs erıforrásokat fordított a szoftver rádió technológiát
használó tele-és infokommunikációs berendezések fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra és
ismeretanyag kialakítására és továbbfejlesztésére. Saját és pályázati forrásaink felhasználásával
teremtettük meg a nyugodt és eredményes kutató-fejlesztı munkához szükséges munkahelyeket és
számítástechnikai és mérési infrastruktúránkat. A termékskálánk kialakítása területén jelentıs
lépéseket tettünk azoknak az univerzális építıelemeknek a kifejlesztése területén, amelyekre
alapozva költség-hatékonyan tudjuk megvalósítani a fejlesztési projekteket és versenyképes
ajánlatot tudunk tenni megbízóink számára. A projektjavaslat szempontjából legfontosabbak a
szélessávú és sokcsatornás konverter kártyák valamint az arra épülı vevıkészülék berendezések.
Ezeket az alábbi képeken láthatjuk.
Wide-band, high-speed digitizer card by Sagax Multichannel digital receiver PCI card by Sagax
Sagax SRS-3000 panorama receiver Sagax SRM-3000-4 monitoring receiver
Ezekre az építıelemekre alapozva kezdtük meg a készülékek integrációjával a munkahelyek
kialakítását, és a még hiányzó adástechnikai elemek kifejlesztését.

14 / 19
4.1. Zavarás hatékonysági minısítı eljárás kidolgozása (ZMNE)
A tanulmánykötet alapvetı célja az volt, hogy a pályázati program keretében kidolgozásra kerülı JAP
HT28_SAJ integrált elektronikai felderítı és zavaró rendszer számára a zavarási folyamatok
hatékonyságának meghatározásához szükséges elméleti alapokat összefoglalja, feltárja az eddigi
módszereket, valamint új, lehetséges gyakorlati eljárásokra tegyen javaslatokat.
A tanulmánykötet kivitelét tekintve két fı fejezetbıl épül fel, amelyek az alábbi címet viselik:
• A rádiózavarás elméleti alapjai
• A rádiózavarás hatékonyságának megállapítására szolgáló eljárások
A tanulmány elsı fejezetében azt kívántuk bemutatni, hogy zajlik maga a rádiózavarás, mint
fizikai folyamat milyen tipikus harcászati és mőszaki paraméterek befolyásolják az eredményességét,
vagyis hatékonyságát. Rámutattunk, hogy a szakmában használatos hatékonysági kritériumok milyen
egyszerősítések mellett használatosak látszólag egyszerően. Ezek mögött azonban a gyakorlat soha
nem vette figyelembe pl. a kezelıi szubjektivitást, éppen azt, ami esetleg egészen más eredményt ad a
gyakorlatban.
A tanulmánykötet második fejezetében olyan eljárásokat, mérési összeállításokat mutatunk be,
amelyek az emberi szubjektivitás kiiktatása mellett „gépesített” kritériumokkal határozza meg a
bemenı és a kimenı információk különféle paramétereit és ezek változása – romlása mértékében
definiálja a zavarás hatékonyságának mérıszámait.

15 / 19
4.2. Nagysebességő iránymeghatározási algoritmus implementációja (Sagax)
A Sagax digitalizáló kártyáira épülı vevıkészülékekben a BME által végzett elméleti kutatásokra
alapozva kifejlesztésre került az iránymérési képesség. Ezzel a két vevıkészülék a beesı rádióhullám
mirányát primer adatként tudja szolgáltatni a rendszer számára.
Szélessávú (panoráma) implementáció
Az iránymérési algoritmus a szélessávú spektrum keresı vevıkészülék spektrum becslési
algoritmusának képességeit egészíti ki az un. bearing spektrum meghatározásával. Ez azt jelenti, hogy
minden egyes frekvencia komponensre képes annak a komponensneka beesési szögét meghatárizni.
Ennek persze csak azokban az esetekben van kiértékelhetı eredménye ha elegendıen nagy jel/zaj
viszonyú vett jeleünk van. Ellenkezı esetben természetesen a zajból csak egy zaj-szerő beraing
spektrum keletkezik, amely a 0-360 fok érték tartományos egyenletesen oszlik el.
Monitoring implementáció
Az iránymeghatározási algoritmus a monitoring vevı csatornákba is beépült. Ebben az esetben egy
vevı csatorna egyetlen rádiójel vételért felelıs és az algoritmus ennek a vett jelnek az irányát mint egy
szög adat képes szolgáltatni. Belsı felépítésben ez persze hasonló módon a KF sávszélességre bearing
spektrumot szolgáltat, de a jellemzı adat a feldolgozási (demodulációs) sávszélességben történı
átlagolással kerül meghatározásra.
A 8 antennás Adcock iránymérı rendszer oktantális hibája és maximális iránymérési hibája a
bázistávolság függvényében

16 / 19
4.3. Teljesítmény összegzı fejlesztése (Sagax)
A teljesítmény összegzı fejlesztésének elsı fázisában a egy szélessávú un. Wilkinson-hibrid
kvázikoncentrált megvalósítására alapult. Az áramkör kisjelő protípusa elkészült, de a nagy
teljesítmény szintre alkalmas változat prototipizásálsában már nehézségek adódtak a nagy
teljesítményő ellenáőllások beszerzése maitt. Ezért ezt a változatot elvetettük és helyette egy csatolt
vonalas megoldáson kezdtünk el dolgozni. Az eméleti csatolási tényezık megkeresése alapján a 3dB
csatolás ilyen szélessávú megvalósításához három csatolt vezetékszakaszra van szükség. Ezeket meg
is terveztük és a geometriailag használható struktúra (meander) is hozta az elvárt eredményeket a
szimuláció alapján. Ezért az áramkör megépítésre és majd kis- és nagyszintő bemérésre is került. Az
újratervezett összegzı elektromos modellje és tipikus szimulációs adatai a következı képeken
láthatóak. Sajnos a hordozó anyagot szállító cég hibásan teljesített és a szükséges 60mil vsatagságú
anyagok helyett 32mil-es anygot küldött, ennek pótlására várunk jelenleg.
4.4. Kimenı szőrıbank fejlesztése (Sagax)
Az adófokozatok kimenetén a harmonikus frekvenciák kisugárzásának csökkentése érdekében
harmonikus szőrıket kell alkalmaznunk. Ezeket a szokásos szub-oktávos áteresztısávi sávszéleséggel
az alábbi táblázatban összefoglalt paraméterekkel terveztük meg. A feladatot a szőrık elméleti
protípus alakjának majd a fizikai lay-out struktúrájának megtervezésével és végül a struktúra 3D
elektromágneses szimulációjával és optimalizásciójával oldottuk meg. A szőrıket a teljesítmény
összegzı realizációjához használt kvázi-koncentrált paraméterő struktúrában valósítottuk meg.

17 / 19
4.5 Zavarjel generátorok fejlesztése (Sagax)
A zavaró állomásban alkalmazott modulált zavaró jelek elıállítása egy digitális zavarjel generátorral
történik. Ebben az alapsávi tartalmat DSP proceszorra épülı generátor állítja elı, míg a
vivıfrekvenciát szintén digitálisan szintetizált vivı generátor. (DDS) A munkának ebben a
szakaszában kifejlesztettük a különbözı frekvencia sávokban történı jelgeneráláshoz szükséges
kimeneti csatolókat, valamint megtervezésre és kialakításra került a magasabb vezérlési szintekhez
tartozó programozási felület. Az alábbi ábrákon láthatjuk a különbözı modulált jeleket a frekvencia
kiterjesztı egységgel összekapcsolva, annak kimenetén és a távvezérlı felületen keresztül levezérelve.
4.6 Antenna szelekciós és szétosztó egység fejlesztése (Sagax)
Az antennajel szelekciós és szétosztó egység fejlesztése során, noha rendszer technikailag ez az
antenna rendszer és nem a teljesítmény fokozatok része, teljesen hasonló tervezési és technológia
eljárásokat alkalmaztunk, mint az összegzı esetében. Itt valójában egy adás-vétel kapcsló (SPDT)
alapelem, majd az erre épülı négyes kapcsló elem (SP4T) fejlesztése zajlik. Ezekbıl az elemekbıl
épül fel a teljes szelekciós egység. A feladat ezen szakászában a négyes kapcsoló elem fejlesztésével
kezdtünk foglalkozni, mégpedig az elméleti modell szimulációs viszgálatával. Az alábbi ábrákon az
elméleti kapcsolási rajzot láthatjuk. A szimulátorban történı vizsgálatok és optimalizáció után a
beiktatási csillapítás elérte a kívánt 1dB alatti értéket, ahogyen ezt az alábbi szimulációs eredmény is
mutatja. Ezek után készült el az egység layout és mechanikai tervezése. A szimulációs és tervezési
fázist a prototípus megvalósítása és a paraméterek méréssel történı ellenırzése követte. Az elkészült
prototípust valamint az azon készült mérési eredményeket láthatjuk a követkkezı ábrákon. A
feladatban elkészült nagyteljesítményő szelektor-kapcsoló alapelem prototípus azt mutatja, hogy az
alakalmazott tervezési módszerek és megvalósítási technológia alkalmas a célok elérésére. A
rendelkezésre álló szelektor és adás-vétel kapcsoló elemekbıl már össze integrálhatjuk a teljes antenna
szelekciós és kapcsoló egységet.

18 / 19
4.7 Moduláris tápegység család fejlesztése (BME)
A 6db tápegység modul megépítéséhez szükséges elektromos és mechanikai anyagok beszerzése 2008.
IV. negyedévében lezárult. A modulok beméréséhez és teszteléséhez valamint a tápegység fiókok
rendszer szintő tesztelését kiszolgáló mőterhelés anyagait beszereztük. A teljesítmény modul térfogat
kompatibilis modelláramkörének felépítése befejezıdött. Az egyes fontosabb részegységek az ábrán
követhetık. A vezérlıkör térfogat kompatibilis modellje a bekötı kábelekkel az alábbi ábrán látható.
4.8 Adó teljesítmény erısítı fokozatok fejlesztése (BME)
A meghajtó fokozat a 30-512MHz-es tartományban 1mW bemenı teljesítmény mellett mintegy 140W
kimenı teljesítményt biztosít 50 ohmra. A meghajtó egységet egy 19”-os, 4U magas rack-fiókba
integráltuk. A teljesítményerısítı és a meghajtó fokozatokat egy hőtı aggregátorra szereltük, amelyet
egy nagy teljesítményő axiális ventillátor hőtött. A rack-ben kapott helyet még egy 28V/22A-es
kapcsolóüzemő tápegység, amelyet szintén egy ventillátorral hőtöttünk. A meghajtó egység elılapján
helyeztük el a meghajtó állapotát jelzı LED-eket illetve egy Reset nyomógombot. Elhelyeztünk
továbbá egy árammérési pontot, amely segítségével a meghajtó áramfelvételét lehet megfigyelni.
Kifejlesztettünk továbbá a Semelab DMOS RF FET-jének felhasználásával egy szélessávú (20-150
MHz) 300W-os teljesítmény erısítıt. Az erısítı blokkdiagramja és a fényképe, valamint mérési
eredményei az alábbi ábrán láthatóak.

19 / 19
4.9 Integrált felderítı és zavaró munkhely (Sagax)
A Sagax a rendelkezésre álló készülékek segítségével megkezdte a munkahely szintő rendszer
integrációt a felderítési és a zavarási feladatok végrehajtására alkalmas munkahelyek létrehozásához.
Az alábbi képen egy bemutató mintarendszer látható, melyben vevıkészülékek, táróló szerver és
zavarjel generátor található nagyteljesítményő végfokozatok nélkül. A minta rendszeren az több
készüléket összefogó, nagyobb integráltsági szintet megvalósító rendszer intergrációs eleveket,
módszereket próbáljuk megvalósítani és további teszteket végzünk és tapasztalatot győjtünk a
nagyobb integráltsági szintő állomások és rendszerek kialakításához.

Sagax EW projekt intro

Empfohlen

Empfohlen

Weitere ähnliche Inhalte

Ähnlich wie Sagax EW projekt intro

Ähnlich wie Sagax EW projekt intro (12)

Mehr von Bertalan EGED

Mehr von Bertalan EGED (20)

Sagax EW projekt intro