Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Was ist angesagt?
Was ist angesagt? (20)
Ähnlich wie A kommunikációs folyamatok osztályozása
Ähnlich wie A kommunikációs folyamatok osztályozása (20)
A kommunikációs folyamatok osztályozása
- 1. A kommunikációs folyamatok osztályozása
- 2. • A kommunikációs folyamatok osztályozása nem tisztázott eddig. • Több osztályozás is létezik • A legáltalánosabb típusokat vizsgálva megállapíthatunk négy kategóriát
- 3. 1. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: • Intraperszonális • Interperszonális • Csoport- és tömegkommunikáció • Interkulturális kommunikáció
- 4. 2. Alkalmazott jelrendszer függvényében: • Verbális kommunikáció • Nonverbális kommunikáció 3. A közlő szándéka szerint: • Szándékos kommunikáció • Nem szándékos kommunikáció
- 5. 4. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően • Kognitív • Affektív-emocionális Egy másik felosztás szerint: • Praktikus (gyakorlati) • Irányító és szórakoztató
- 6. A kommunikáció szintjei • Az emberi kommunikáció különleges, ennek során az egyik tudat kapcsolatba lép a másikkal • A társadalmi kommunikáció a társadalmat alkotó csoportok, egyének információcseréje, amely magába foglalja két ember kapcsolatát és a technikai eszközök közbeiktatásával megvalósuló tömegkommunikációt is.
- 7. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint négy szintjét különböztethetjük meg: 1. Intraperszonális 2. Interperzsonális 3. Csoportkomunikáció 4. Tömegkommunikáció További csoportosítási lehetőségek 5. Interkulturális kommunikáció 6. Fiktív kommunikáció
- 8. Intraperszonális kommunikáció • Személyen belüli • Ennek során a kommunikáció az egyénen belül történik, mint egy belső monológ (pl.: elmélkedés, imádság) • Belső folyamat, értelmi és érzelmi szintünkön folyik, a gondolkodás, megértés műveleteit a valóság tárgyaival, jelenségeivel kapcsolatos viszonyunk gondolatainkban való tükröződését jelenti.
- 9. Interperszonális kommunikáció • Személyek közötti • A kommunikáció legelemibb, legfontosabb társas formája • A kommunikáció közvetlenül két személy között zajlik • Lehetőség van az üzenetre azonnal reagálni, egyben ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e pontosan átadni • Módunkban áll ismételni, korrigálni • Ez a kétoldalú információcsere a leghatékonyabb
- 11. • Az interperszonális kommunikáció során többről van szó, mint a retorikai szituációban • Feltételezi a befogadó fél aktivitását is • Így a kommunikációs modell négy mozzanatra bővül ki: – Közlés – Befogadás – Válasz- visszacsatolás – Szabályozás
- 12. • Ebben a modellben egyaránt szerepet játszik a verbális és nem verbális kommunikáció • M. L. Knapp az alábbi hét osztályba sorolja a nem verbálisakat: – Testmozgás vagy kinezikus viselkedés – Testi jellemzők – Érintkezési viselkedés – Paranyelv - a nem verbális vokális jelzések – Proxemika - a távolságtartás – Készítmények – Környezeti tényezők
- 13. Csoportkommunikáció • Ennek során a csoporttagok közötti kapcsolatok tükröződnek a kommunikációban • A résztvevők homogén, meghatározható számú sokaság alkotja • Az információáramlás nem feltétlenül kétirányú és közvetlen. • Jellemzője a kölcsönösség és a közvetlenség
- 14. A tömegkommunikáció • Az információ tömegekhez jut el valamilyen közlési csatornán • Általában nincs visszacsatolás • A tömegkommunikáció közönsége nagy létszámú heterogén, ún. arctalan tömeg, amelynek tagjai között kapcsolat nincs • A zajforrások és a befogadó szelektív figyelme rontja az információcsere minőségét • A társadalmi kommunikáció erre épül a modern korban
- 15. Interkulturális kommunikáció • Ennek fogalmát a köztudat csak a különböző nyelvi közösségek közötti kapcsolatokra szűkíti le, holott egyazon nyelvközösség csoportjai, képviselői között is jelentős kultúrabeli különbségek vannak • Különbségek lehetnek: – Iskolázottsági – Társadalmi – Családi hátterű – Stb. • Ezek a különbségek kommunikációs zavarokhoz vezethetnek • A leggyakoribb gondot a kódolás-dekódolás, a kommunikációs csatornák hozzáférhetősége és használata jelenti
- 16. Fiktív kommunikáció • Egyes szerzők idetartozónak vélik, míg mások nem • Során a közlések, nem egy valódi személyhez vagy helyzethez kötődnek • Pl.:Mefisztó a Faustban, Az ember tragédiájában Ádám és Lucifer „párbeszéde"
- 17. A kommunikáció szintjeinek összefoglalása Intraperszonális Személyen belüli Két személy közötti ill., Interperszonális meghatározható a felek száma Kiscsoport 25 főig Nagycsoport 25 fő felett Szervezeti Üzleti, hivatali Széleskörű hallgatóság Nyilvános, vagy tömeg és nézők Kultúraközi, kultúrán Nemzetközi átívelő
- 18. A személyközi kommunikáció négy aspektusa • A kommunikáció csapdáit taglaló hamburgi kommunikációs modell kidolgozása Friedemann Schulz von Thun nevéhez fűződik. • A hamburgi egyetem pszichológia professzora a kommunikáció pszichológiai törvényszerűségeinek leírásakor mutat rá a kommunikáció kifejező és felszólító, valamint tárgyi és kapcsolati aspektusára.
- 19. A modell személyközti kommunikációjának négy oldala • 1. Tárgyi-tartalmi aspektus: – miként tudjuk kifejezni a egyértelműen az információkat – Egyúttal a tartalmat is magában foglalja • 2. Kapcsolati aspektus: – A „hogyan?" kérdése keresi a választ arra, hogy miként viszonyulunk egymáshoz a kommunikációs folyamatban, ill. milyen sajátosságok, törvényszerűségek szabályozzák az emberi kapcsolatokat.
- 20. A modell személyközti kommunikációjának négy oldala • 3. Önkifejező aspektus: – a kommunikációt önkifejezési folyamatként ragadja meg – az énkép-szabályozás, az én-bemutatás személyességének, hitelességének kérdésével foglalkozik.
- 21. A modell személyközti kommunikációjának négy oldala • 4. Felszólító aspektus: – a felszólító, promotív oldal a hatáskeltés szemszögéből tekinti a kommunikációt, kiemelve a tudatos vagy tudattalan befolyásolás szerepét különböző területeken: • Meggyőzés • Manipuláció • Propaganda • Oktatás – Ez az oldal tehát a „miért, mi célból?" kérdésével foglalkozik.