(Magyar- és idegen nyelvű irodalomkutatással) Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Információkeresési stratégiák

1. Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
IKBAIMSZ02-L – Információkeresési stratégiák
Varga Katalin
A könyvtári marketing alapjairól
(Magyar- és idegen nyelvű irodalomkutatással)
Ambrus Attila József
Informatikus könyvtáros – AL – 2. évfolyam. 2. félév
Pécs, 2009. május 13.

2. Bevezetés
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az elavult/tipizált könyvtári szemléletet meg kell
semmisítenünk, hogy felválthassuk egy olyan új szemléletmóddal, amely a könyvtárügy életében
túlélő és előremutató szereppel bír.
Ha az utca emberének nekiszegezzük azt a kérdést, hogy: „Mi jut eszébe a könyvtárról?”, akkor
ehhez hasonló válaszokat kapunk: Könyvek, folyóiratok, polcok, fonotéka, katalóguscédula, csend,
por, könyvtáros, tanulás, művelődés...
Ezek a válaszok megállják ugyan a helyüket, azonban a 21. században már elavultnak tűnnek,
hiszen manapság a modern könyvtárakat információszolgáltató és információkereső helyeknek is kell
tekintenünk, és ezek a funkciók messze túlmutatnak a „hagyományos” könyvtár-fogalmon. Ezeket a
tudástárakat, tudásközpontokat próbáljuk meg elképzelni és leírni a dolgozatunkban, azonban továbbra
is KÖNYVTÁR elnevezéssel illetve őket.
A mai modern könyvtárakban manapság jogos elvárás, hogy az alkalmazottak már ne csak
„polcokon való könyvtologatás”-sal foglalkozzanak, hanem legyenek birtokában a legmagasabb szintű
tudásnak, lehetőségnek ahhoz, hogy az információ-keresést és az információ-szolgáltatást kiválóan,
gyorsan, precízen elvégezhessék, mindezt a „felhasználók” legmagasabb szintű kiszolgálásával.
Ehhez mind a könyvtárlátogatók, mind a fenntartók és maga az „intézet” tekintetében is
paradigmaváltást kell szorgalmazni. A könyvtárlátogatóknak tisztában kell lenniük azokkal a
lehetőségekkel, melyekkel adott esetben élhetnek, a fenntartónak és az intézetnek pedig
szemléletváltást kell tennie a finanszírozás és a szolgáltatási marketing és menedzsment területén. A
modern világgal és elvárásaival való lépéstartáshoz a könyvtáraknak új stratégiát kell kidolgozniuk.
„A stratégiai tervezés nem egyszerűen egy megvalósítandó cél érdekében elvégzendő lépések
egymásutániságát jelenti, hanem újfajta gondolkodási szemléletet.
Ennek a szemléletnek a hatására – a külső környezet megismerése, a könyvtári lehetőségek
számbavétele, a munkacsoportok kialakítása során – a könyvtár követni tudja a társadalomban, a
gazdasági életben történő változásokat. Ilyen körülmények között van csak esély arra, hogy a könyvtár
olyan dinamikus intézmény legyen, amely tevékeny alakítója és nem elszenvedője a változásoknak. A
stratégiai tervezés a túlélés egyik alapja.”1
Stratégia
A stratégiai terv elkészítésének menete során az átfogó cél meghatározása a legszükségesebb. A célok
és feladatok számbavétele után a főbb irányvonalakat kell meghatározni. Ezután a környezeti
tényezőket és az összefügő hatásokat kell megvizsgálni, majd ezután következhet a pénzügyi,
gazdasági stratégia kidolgozása. A könyvtárnak át kell tekintenie az eddigi szerepét, majd meg kell
határoznia azt, hogy miért szükéges a változtatás(ok) bevezetése. A változtatásokhoz ki kell alakítania
egy hatékony szervezeti felépítést. Meg kell határoznia a változtatás természetét, és fel kell építenie
ehhez a megfelelő „csapatot”. Az erőforrásokat át kell csoportosítania és/vagy meg kell teremtenie. Ez
után a visszacsatláshoz szükséges elégedettségi felmérést is el kell végeznie, majd az eredményekből
kielemzett következtetések levonása után, a szükséges változtatásokat/módosításokat megtéve
állandósítania kell („karbantartani”) az elkezdett folyamatot.
A marketing-politika alkalmazását a szakirodalom marketing-mixnek nevezi. Elemeit 4P-vel
jellemzik, ami az elemek angol elnevezéseinek kezdőbetűire utal. Mára már kidolgoztak újabb
elméleteket, amelyek már nem 4, hanem 5, 7 és 12P-ről beszélnek. Dolgozatunkban a Könyvtári
marketing szempontjából próbáljuk körbejárni a 4 és a 7P elemeit.
1. Termék (product)
Az egyik legfontosabb dolog a könytár életében maga a termék, amit szolgáltat. Alapesetben a lényeg
az, hogy minél többen olvassanak, hiszen a könyvtár alapszolgáltatása maga az „olvasnivaló”.
Marketingjénél az intézménynek azonban figyelembe kell vennie azt, hogy manapság olvasni már
bárki és bárhol tud. Ez esetben az olvasás kiszolgálása már nem jelent egyedi kiváltságot, hiszen
1
Skaliczki Judit: Stratégiai tervezés – Szakirodalmi szemle. OSZK, Budapest, 1996.
1

3. jelenünkben maga az információ és az ahhoz való hozzáférés biztosítása jelentheti az egyedi és
kivételes hatalmat („a tudás = hatalom”). A könyvtárban a termék adott: a könyv. Ez a kifejezés ma
már nem csupán papír-alapú olvasmányt jelöl, ráadásul az információk jelentős része gyorsan elavul.
A könyvtár számára tehát nem marad más – hogy versenyben tudjon maradni –, mint a digitális világ
felé való fordulás, az elektronikus adatbázisok, a digitális olvasmányok, a multimédiás anyagok
szolgáltatása, a minél frissebb információforrások beszerzése/előfizetése, biztosítva így az
információáramlás frissességét és folyamatosságát. Hatalmas feladat továbbá – a világszerte már sok
milliós „eredményt” felmutató – a régebi, papír-alapú könyveket digitalizáló tevékenység, hiszen ez az
értékmentésen túl az információkhoz való minden eddiginél szélesebb körű hozzáférést is biztosítja.
Ez a „termékpolitika” így már marketingeszköz is. Ez egy olyan folytonos „termékfejlesztés” (pl.
egyre több folyóirat- és tematikus adatbázis előfizetése, digitalizáls stb.), mely kiváló marketing
célokat szolgál: a fogyasztók igényeinek kielégítésére törekszik. A könyvtár a „termékkínálat”
folyamatos növelésével egyre több különböző érdeklődésű felhasználót vonzhat magához. Itt viszont
fontos megjegyeznünk, hogy nem elegendő csupán az elektronikus dokumentumok katalogizálása és
szolgáltatása, hanem nagyon fontos a megfelelő kiszolgáló személyzet biztosítása is, és nem
elhanyagolható szempont a tájékoztatáson túl a modern géppark fenntartása. A hálózatosodás
elterjedésével előremutató lehetőség az olyanfajta szolgáltatás bevezetése is, amikor a felhasználónak
már nem is kell a könyvtárba látogatnia, hanem elegendő annak hálózatához csatlakoznia, hogy akár
az otthonából vagy a munkahelyéről elérhesse a megfelelő információforrásokat (pl. az adatbázisok
otthoni elérésének lehetősége). Természetesen fontos a fogyasztói igények folyamatos felmérése,
elégedettségvizsgálata és az esetleges reklamációk gyors és hatékony kezelése, megoldása is.
2. Ár (price)
Fontos taktikai eszköz az ár is, ami a könyvtárak esetében nehezen megfogalmazható dolog, hiszen a
közkönyvtárak szigorú törvényi szabályozás szerint működnek. Mivel a közkönyvtárak a
„versenyszférától” eltérően valódi saját bevételre nem számíthatnak a felhasználóktól, így a
szolgáltatás semmilyen formában sem lehet profitorientált. Mivel a könyvtár anyagilag teljességgel a
fenntartótól függ, így az ár tekintetében a felhasználók minimális anyagi ráfordítással (pl. beiratkozási
díj, vagy egyéb fizetős szolgáltatások: fénymásolás, szkennelés, kötés stb.), juthatnak hozzá a
„termékhez”, ez a „taktika” nagy előnyt jelenthetne a könyvtárnak, más profitorientált, drága
szolgáltatókkal szemben. Azonban mégsem jár mindenki könyvtárba! Sajnos a fogyasztók gyakran
társítanak bizonyos minőségi szintet egy adott termék árszintjéhez, de előfordul az is, hogy egy magas
árkategóriájú termék beszerzése presztízst jelent a számukra, vagy egyszerűen nincs tudomásuk arról,
hogy a „drága” terméket beszerezhették volna akár a könyvtárb(an)ól is. Ezt orvosolandó, fontos a
könyvtárnak szolgáltatásait illetően a megfelelő reklámozási tevékenység.
3. Befolyásolás (promotion)
A könyvtárnak nem túl sok reklámlehetősége van, azonban ahhoz, hogy szolgáltatásaira felhívja a
figyelmet és odavonzza a felhasználókat, szükséges a promócióra költenie, illetve a helyi
sajátosságokból adódó lehetőségeket a legjobban ki kell használnia. Ehhez szükséges, hogy
szórólapokat, posztereket, ismertetőket készítsen, megjelenjen a helyi médiában (sajtó/tv/rádió),
kiállításokat/bemutatókat rendezzen. Legyenek a felhasználók számára adható használati tárgyai
(emblémás toll/táska/képeslap). A könyvtár bejáratánál (kívül és belül) legyenek jól olvasható,
figyelemfelkeltő hirdetőtáblák („cégér”). Több hazai és külföldi példát találhatunk arra vonatkozóan,
hogy egy-egy könyvtár olvasói klubot működtet, író-olvasó találkozót szervez,
könyvekkel/adatkereséssel kapcsolatos pályázatot hírdet stb. Az ilyen törekvések mind-mind azt a célt
szolgálják, hogy minél több embert csábítsanak a könyvtárba.
4. Csatorna (place)
A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek
részt, melynek során a termék, illetve szolgáltatás a „gyártótól” eljut a „vevőig”. A könyvtári
működést érintő esetben ez például annyit jelent, hogy fontos, hogy maga az információ minél
2

4. gyorsabban és hatékonyabban jusson el a felhasználóhoz. Ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő
szakértői személyzet álljon mindig rendelkezésre, illetve magának a szolgáltatásnak az elérhetősége
folyamatosan biztosított legyen. Fontos az egyszerűség (automatizmus), azaz akár maga a felhasználó,
is megkereshesse, megtalálhassa az igényét kiszolgáló információt. Amenyiben ez valamely korlát
miatt nem megvalósítható, fontos, hogy „minél kevesebb kézen menjen át” az információ, amíg célba
jut. A technikai kihíváson túl ez minden esetben az időtényezőtől függ. Egy könyvtári szolgáltatás
akkor lehet sikeres, ha gyors, lényegretörően pontos, és a felhasználó elégedett az eredménnyel. Ehhez
szükségszerűen elengedhetetlen (nem ismételhetjük elégszer) a megfelelő kiszolgáló személyzet
kiválasztása illetve ki- és átképzése.
5. Személyzet (personnel)
A 21. századdal kapcsolatosan elvárható hatékonyság az intézmény hierarchikus szervezeti felépítésén
túl kell, hogy mutasson. Egy hatékony munkacsapat kialakításakor figyelembe kell venni mindenkinek
az ötletét, egyenlő esélyt kell adni minden ötletnek. Az ötleteket csoportosítan kell, majd a megfelelő
értékelés után levonni a megfelelő következtetéseket (brainstorming). A munkatársakra így építő
vezetés sikeressége nagyban befolyásolja ezért az eredményességet és a fejlődést.
A könyvtári és az információs szervezetben intenzív munka folyik, ezért a vezetők kiemelt feladata itt
is a humán erőforrásokkal való gazdálkodás. Különös jelentősége van ennek a szolgáltatásokban részt
vevő szakemberek irányításában. A munkatársaknak fontos a rendszeres továbbképzési lehetőségek
biztosítása, így tudnak versenyben maradni a folyamatos minőségi elvárások mellett. Mivel a
munkaerőpiacon a könyvtári alkalmazottak nem a versenyképes fizetéseket birtokolják, ráadásul ez a
szektor a nehéz anyagi helyzete miatt sem tud rendkívüli anyagi juttatatásokat nyújtani, így a
teljesítmény elismerését a vezetőségnek nagyon nehéz megvalósítania, ugyanakkor az intézménynek
elengedhetetlen a jó hírnév.
„A vezetés számára a legfontosabb feladat a szükséges pénzügyi források megszerzése. Ebben az
értelemben érdekképviseleti, döntéselőkészítési feladatai vannak, és a felhasználások átlátható
információs rendszerének megszervezése, működtetése tartoznak a feladatai közé. A könyvtári és az
információs ellátó rendszer vezetésében is jelentős szerepe van a marketingtevékenységnek. A
marketingmunkának a szolgáltatások igénybevevői, a szolgáltatások finanszírozói felé kell irányulnia,
és meg kell jelennie a szolgáltatások minőségének kialakításában és megtartásában is.”2
6. Fizikai környezet (physical evidence)
A tárgyi tényezők (szolgáltatásunk azon része, ami fizikai természetű) marketingfunkciói is nagyon
fontosak a pozitív „összkép” megteremtéséhez. A könyvtár, mint tér lép ebben az esetben elő, azaz
fontos, hogy a felhasználók „bizalmát” már az épület környezete, belső tere, dekorációja az első
pillanatban megnyerje. Ugyanúgy, mint ahogy egy személy megítélése is sokszor a megpillantás
benyomásától függ, ez vonatkozik magára arra a „térre” is, mely a felhasználót fogadja. Amennyiben a
látvány ízlésének megfelelő, akkor az épületben már jól fogja érezni magát. Ehhez a megfelelően
igényes, de nem feszélyező berendezés elengedhetetlen. Ha a szolgáltatás és a személyzet szakértelme
és kedvesége is meggyőzi, akkor bizonyára az intézmény jóhírét fogja kelteni akár „szájreklám”
formájában, akár másképp..., de egy biztos: máskor is vissza fog térni, és egy könyvtár nem is
kívánhat ennél többet!
Ehhez a kívánalomhoz kapcsolódóan fontos például a kényelmes, olvasásra, jegyzetkészítésre
egyaránt alkalmas bútorzat beszerzése; a megfelelő fényforrások és hangszigetelés biztosítása; a tér
különböző elemeinek kellemes, harmonizáló színezése; a saját technikai eszközök (például laptop,
digitális fényképezőgép) használatához szükséges eszközök (megfelelő számú konnektor, wifi stb.)
elhelyezése illetve kiépítése; az elmélyült munkához, kutatáshoz, olvasáshoz nyugalmat, csendet
biztosító (igény esetén a zsúfolt könyvtárban is a „magány” érzetét nyújtó) térszervezés (például
elkülönült kutatói boxok, mikrofilm-olvasó kabinok stb.) és egyebek.
Gyakori a könyvtárak esetében, hogy az olvasók arra is igéyt tartanak, hogy az intézményben
baráti kapcsolatokat létesítsenek, azokat ápolják, így fontos a közösségi terek kellemes és célszerű
2
Téglási Ágnes (szerk): A könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 2000. 41. o.
3

5. kialakítása is (például beszélgető-sarkok a folyosókon, büfé). Mindennek jól megfigyelhető példáját
nyújtja többek között a PTE Központi Könyvtára vagy az Országos Széchényi Könyvtár is, és mindez
kiemelt szerepet játszott az EKF keretében építendő Tudásközpont közösségi tereinek szervezésénél.
Ez utóbbi esetében Pécsen3 új elem lesz például a könyvtárhoz kapcsolódó könyvesbolt is, illetve a
felső szinten kialakításra kerülő gyermekkönyvtári részhez kapcsolódó játszósarok.
Az olvasóknak – akik nem ritkán hosszú órákat töltenek a könyvtárban – szükségük van továbbá
mosdókra, étkezésre lehetőséget adó helyszínekre is, valamint – és ez is fontos nem csupán a könyvtár,
hanem az olvasók szempontjából is – biztonságra! Marketing szempontokat figyelembe véve
egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen a könyvtár beléptető-rendszere, a csomagok, kabátok
elhelyezésére szolgáló ruhatár vagy szekrénysorok, mint a fizikai környezet részei.
7. Folyamatok (process)
A könyvtári vezetésnek szem előtt kell tartania, hogy fontos a szolgáltatási folyamat menedzselése.
Azért kiemelt jelentőségű ez, mivel a felhasználó mindennek személyesen is részese, így a könyvtár
hatékonyságának megítélését főként a szolgáltatási tevékenység közben szerzett olvasói tapasztalatok
befolyásolják. Minden alkalmazottnak figyelni kell arra, hogy a szolgáltatás gördülékenyen (profi
módon) történjen. A legfőbb cél a várakozási idő minimalizálása, a jól megválasztott, ünnepekhez,
vizsgaidőszakokhoz alkalmazkodó nyitvatartás, a megfelelő képzettségű alkalmazott megjelenése a
folyamatban.
A 7P elemeit ismertetve megjegyezzük, hogy eznek az elemeknek azon túl, hogy egymással szorosan
összefüggnek, dimenzionálisan „ábrázolva” egymásba gabalyodott masszát kellene mutatniuk. Olyan
„masszát”, mely bármely elem hiánya esetén sikertelen marketinget alkot. Az elemek tehát egymásba
ágyazva és egymással keresztül-kasul fonódott függőségi viszonyban létezhetnek, és vezethetnek
sikerre... és csakis így! Természetesen dolgozatunkban csak az alapelemekre tértünk ki. Izgalmas lehet
ennek a marketing-teóriának a továbbgondolása, és valószínűleg mélyebb összefüggésekre is irányt
mutató dimenziókat fedezhetünk még fel, ez azonban már egy újabb dolgozat keretében valósulhat meg.
A témába vágó irodalomkutatás, bibliográfia készítés
A könyvtári marketing rövid áttekintése után nézzük meg, hogy hogyan végezhetünk a témába
vágó irodalomkutatást az ajánlott irodalom bibliográfiájának összeállításához.
Irodalomkutatáskor általában mindenféle forrás használható, ami a témához illik, és tudományos
szempontból megfelel. Elsődleges források: kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák: általános és
alapvető ismereteket nyújtók, és az alapművek, a szakfolyóiratok. Másodlagos források: katalógusok
és bibliográfiák: azaz a szakirodalom részbeni feltárását már mások is végezték előttünk.
Internetes kereséskor első lépésként határozzuk meg azokat a magyar és idegen nyelvű
keresőszavakat, amelyekre szükségünk lehet:
– információtechnológia
– könyvtári menedzsment,
– könyvtártan,
– könyvtárügy,
– könyvtárvezetés,
– könyvtárvezetés,
– Library Management
– Library Planning,
– Library Policy,
– Library Role,
3
A Szegedi Tudományegyetem új könyvtárában ma már működés közben is tanulmányozhatjuk mindazt, amit a korszerű,
minden szempontból 21. századi könyvtári térszervezés, az inspiráló és vonzó fizikai környezet jelent. L.:
http://ww2.bibl.u-szeged.hu/ (Letöltés: 2009.05.12.)
·
A fedőlapon Mikulás Gábor: Menedzsment: bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával. „Szabolcs
Szatmát Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, Nyíregyháza, 1999. c. könyvének borítóillusztrációja látható.
4

6. – Bibliotheksmanagement
– Bibliothèque management
– Gestión de Bibliotecas
Ezután már célzottan kereshetünk a különböző internetes forrásokban. A keresőprogramok hatékony
használatával az interneten sok adatot begyűjthetünk, de készüljünk fel arra, hogy sok irreleváns
találatunk lesz, ezért pontosítsuk és szűkítsük a keresőszavakat. Ne csak az első találati oldalt nézzük
meg! Érdemes a különböző archívumokban, adatbázisokban keresni. Ne feledkezzünk meg a könyvtárak
online katalógusairól sem: egy vagy több könyvtár anyagának több szempontú visszakeresését, az adott
dokumentum lelőhelyadatait, raktári jelzetét vagy akár egész szövegét is biztosítják:
– Google (http://www.google.com),
– Google Scholar (http://scholar.google.hu/),
– Könyvtári katalógusok (OPAC),
– Témába vágó folyóiratok archívumai,
– Külöböző folyóiratadatbázisok (pl. EBSCOhost),
– Magyar folyóiratok tartalomjegyzékei (MATARKA)
– Magyar és nemzetközi cikkek feldolgozott adatbázisa (MANCI)
– Egyéb szövegarchívumok (CD-ROM, PPRESSDOK-HUNDOK, MEK, EPA, DIA, MTDA),
– Weben fellelhető könyvek, cikkek „rejtett bibliográfiái”.
Természetesen gondolnunk kell arra is, hogy a témába vágó régebbi irodalom esetleg nem
található meg internetes forrásokban. Ekkor nem marad más választásunk, fel kell keresnünk olyan
dokumentumtárakat, ahol a témába vágó szövegekhez vagy bibliográfiai adatokhoz hozzájuthatunk. Itt
a felhasznált irodalom nagy része könyv alakban áll rendelkezésünkre. Vannak könyv-, cédulás- és
mikrofilmes katalógusok a szerzők betűrendjében vagy tárgyszó szerint rendezve. Ha a
legeslegfrissebb cikkeket is szeretnénk megnézni, akkor érdemes a szakfolyóirattárban is kutatni. Ne
feledkezzünk meg a „rejtett bibliográfiák”-ról sem: a könyvek lábjegyzeteiben és
irodalomjegyzékeiben található könyvészeti adatok sokat segíthetnek a feltárásban.
– Szakkönyvtár
– Egyetemi Könyvtár (pl. könyvtártudományi-közgazdasági részleg/kari könyvtár, vagy tanszéki
könyvállománya).
– A témába vágó megjelent/összegyűjtött, egyéb bibliográfiák,
– Szakkönyvek, folyóiratok, tanulmányok „rejtett bibliográfiái”,
– Oktatói publikációs jegyzékek cikkei/adatai,
– Egyéb kézikönyvek, azok mutatói.
A tudományos könyvtárak tájékoztató kollégái nagy segítséget nyújthatnak abban, hogyan is
induljunk el. Szakszerű, rávezető (ajánló) magatartásukkal nagyon sok időt spórolhatunk meg és
hasznos tanácsokkal irányíthatják kereső-munkánkat.
Mind az internetes, mind a papíralapú keresésnél igen nagy találati listát kaphatunk. Minden
esetben szükséges a megfelelő „szűrés” elvégzése. Ez azt jelenti, hogy a találati listánkat oly módon
szűrhetjük meg, hogy az adott bibliográfiai tétel dokumentumát célszerű kézbe venni és annak
tartalmát, kivonatát (abstract) megismerve már könyebben eldönthetjük, hogy számunkra hasznos-e a
dokumentum, vagy sem.
A témába mind jobban beleásva magunkat, hamarosan megismerjük azoknak a szerzőknek a
nevét, akik „halmozottan” publikálnak a témában. Így célzottan kereshetünk már a szerzők neveire is a
katalógusokban.
A bibliográfia készítésének fontos szabálya, hogy az „ajánlott” dokumentumot pontosan „írjuk le”,
oly módon, hogy a felhasználó azt könnyen azonosíthassa, és adott esetben könnyen visszakereshesse.
5

7. Magyar nyelvű ajánlott irodalom:
Alföldiné Dán Gabriella – Bátonyi Viola – Skaliczki Judit – Téglási Ágnes – Zalainé Kovács Éva: A
könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 1999.
Bakonyi Géza: A nemzeti könyvtári informatikai stratégia megfogalmazásának kísérlete =
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996., 43. évf., 10. sz.
Bánkeszi Katalin: Mi kell az olvasónak? Felhasználóbarát könyvtári szolgáltatások = Könyv, könyvtár,
könyvtáros, 2007., 16. évf., 5. sz., 10-15. o.
Barlai Róbert – Csapó Edit: Szervezetfejlesztés és stratégiai vezetés. A módszer = Könyvtári Figyelő,
43. évf., 1997/2. sz.
Barlai Róbert – Csapó: Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban = Könyvtári Figyelő,
42. évf., 1996/4. sz., 611-622. o.
Bátonyi Viola: Könyvtári marketing (Részletek egy készülő tanulmányból) = Könyv, Könyvtár,
Könyvtáros, 1997/november, 29-43. o.
Bátonyi Viola: Könyvtári marketing: Szakirodalmi szemle. OSZK, Budapest, 1997.
Bobokné Belányi Beáta: A projektmenedzsment és oktatása = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
2000., 47. évf., 6-7. sz.
Bobokné Belányi Beáta: Könyvtárvezetési és menedzselési ismeretek az ELTE BTK
Könyvtártudományi-Informatikai Tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44.
évf., 12. sz.
Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek.
Typotex, Budapest, 2001.
Bobokné Belányi Beáta: Segítés és segítség. Projektmunka és projektszerű működés = Könyvtári
Figyelő, 50. évf., 2004/4. sz., 795-800. o.
Boda István – Gomba Szabolcsné: Gondolatok a könyvtári menedzsment és a minőség- menedzsment
oktatásáról = Könyvtári Figyelő, 45. évf., 1999/3. sz.
Csáth Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
2004.
Csubák Antoaneta: Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés a külföldi és hazai könyvtárakban =
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000., 47. évf., 2. sz.
Csubák Antoaneta: Minőségmenedzsment a könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
2002., 49. évf., 5. sz.
David K. – Mikulás Gábor: Stratégiai menedzsment projektmunkák a Manchesteri Egyetem könyvtári
és információs tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996., 43. évf., 6. sz.
Erdeiné Jónás Irén: Tudásmenedzsment = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 5. sz., 3-8. o.
Fodor Péter: Minőség a könyvtárban – korszerű közkönyvtár = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007.,
16. évf., 10. sz., 3-10. o.
Funk, R. L.: A könyvtárak szerepe a harmadik évezredben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
1997., 44. évf., 1. sz.
Funk, Robert: Szolgáltatások, térítések és szponzorálás a modern könyvtári menedzsment
szempontjából. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997/november, 18-28. o.
Guéno, Jean-Pierre: A nagykönyvtárak jövője kereskedelmi szempontból. (ford.: Tószegi Zsuzsanna)
= Könyvtári Figyelő, 36. évf., 1990/3. sz., 298-306. o.
Gurka-Balla Ilona: A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár aktuális problémái és fejlesztési szándékai –
Egyetemi könyvtár az információs társadalomban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006.,
53. évf., 11-12. sz.
Hajnal Ward Judit: Könyvtár, ahova szívesen járnánk = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf.,
10. sz., 46-49. o.
Hegyközi Ilona: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek – avagy milyen követelményeknek
kell megfelelniük az európai könyvtári és információs szakembereknek = Könyv, könyvtár,
könyvtáros, 2007., 16. évf., 8. sz., 37-41. o.
Hyams, M.: Hogyan lehet egy állandóan változó környezetben pénzt keresni? (töm. ford.: Kovács
Mária) = Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/3. sz., 501-502. o.
Irene S. Farkas-Conn: A stratégiai tervezés információs megalapozása politikai változások idején
(ford.: Papp István) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1991., 38. évf., 5-6. sz.
6

8. Kaye, D. – Mikulás G., 1996. Stratégiai menedzsment projektmunkák a Manchesteri Egyetem
könyvtári és információs tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 1996., 43. évf., 6. sz.,
235-239. o.
Kériné Tóth Ildikó (szerk.): Könyvtári Menedzsment és Marketing Szimpózium. Budapest, 1993.
szeptember 28-29., KIK, Budapest, 1993.
Kiss Barbara: Több mint könyvtár – avagy gondolatok a könyvtári rendezvényekről = Könyv,
könyvtár, könyvtáros, 2005., 14. évf., 6. sz., 3-12. o.
Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. ELTE-Traduirex Kft., Budapest, 2005.
Kolderup Flaten, T.: Hatnak-e a könyvtárak az emberek életére? (ford.: Kőszegi Dóra) = Könyvtári
Figyelő, 51. évf., 2005/4. sz., 839-846. o.
Kóródy Judit: Gyakorlati marketing vállalati könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
2009., 56. évf., 1. sz.
Kührner Éva: Kell-e TQM a könyvtárba? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000., 47. évf., 3. sz.
Line, Maurice B.: Egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak vezetése egy változó társadalomban (ford.:
Prőhle Éva) = Könyvtári Figyelő, 37. évf., 1991/3. sz., 429-433. o.
Lowell, M. H.: Könyvtárak és információs központok vezetése. (Vál. és ford.: Sz. Kiss Csaba)
Népművelési Propaganda Iroda. Budapest, 1980.
Marton Erika: Lobbizás, avagy hogyan adjam el a könyvtáramat? = Könyv, könyvtár, könyvtáros,
2008., 17. évf., 2. sz., 40-43. o.
Mikulás Gábor (szerk.): Információból üzleti ÉRTÉKLEVÉL4r f: az információbróker környezete és
munkája. MIBE, Budapest, 2006.
Mikulás Gábor: A kultúra kérdése – lépések a tudásmenedzsment felé = Könyv, könyvtár, könyvtáros,
2005., 14. évf., 1. sz., 37-45. o.
Mikulás Gábor: A tudásmenedzsmenttől a versenytársfigyelésig. = Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás, 2002., 49. évf., 9. sz.
Mikulás Gábor: Haszon, nyereség és hozam a könyvtárban = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16.
évf., 6. sz., 16-23. o.
Mikulás Gábor: Menedzsment: bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával.
„Szabolcs Szatmát Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, Nyíregyháza, 1999.
Mikulás Gábor: Újjáalakítás (reengineering) információs és könyvtári szolgáltatásokban =
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 6. sz.
Mohor Jenő: Felsőoktatásunk információs infrastruktúrája, avagy egyetemi és főiskolai könyvtáraink
= Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/2. sz., 215-220. o.
Nagy Attila: Könyvtárosi jövőkép szociológus szemmel = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/3. sz.,
400-405. o.
Naszádos Edit: Ügyfélkapcsolat-menedzsment könyvtári környezetben = Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 7. sz.
Peters, J.: E-tmt – Van-e jobb módszer a vezetéstudomány mérésére? = Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 10. sz.
Prőhle Éva: Mecenatúra vagy finanszírozás - országos feladatkörű szakkönyvtárak esélyei = Könyvtári
Figyelő, 41. évf., 1995/4. sz., 591-595. o.
Sajó Andrea: Információ- és tudásmenedzsment elemek integrálása a könyvtári munkába. Hogyan
váljunk vállalati könyvtárból információ- és tudásközponttá? = Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás, 2003., 50. évf., 12. sz.
Salaün, Jean-Michel: Marketing a könyvtárakban és a dokumentációs központokban (töm. ford.:
Gyimót Ágnes) = Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/2. sz., 312-316. o.
Sándori Zsuzsanna: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1998. URL: http://mek.oszk.hu/01600/01682/ (Letöltés:
2009. május 12.)
Skaliczki Judit – Zalainé dr. Kovács Éva: A minőség értékelése a könyvtárban és az információs
szolgáltatásokban. Pannon Egyetemi Kiadó, 2008
Skaliczki Judit – Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban. Veszprémi Egyetemi
Kiadó – IKSZ, Veszprém-Budapest, 2003.
Skaliczki Judit: A hazai könyvtárügy az ezredfordulón. Könyvtári Intézet, Budapest, 2001.
7

9. Skaliczki Judit: A könyvtári terület stratégiai célja 2003-2007. = Könyvtári levelezőlap 15., 2003/1.
sz., 3-9. o.
Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak és szolgáltatásaik Angliában = Könyvtári Figyelő, 37.
évf., 1991/3. sz., 451-458. o.
Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak jövőjéről = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/3. sz., 393-
399. o.
Skaliczki Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. Könyvtári Intézet,
Budapest, 2007
Skaliczki Judit: Portál program – Könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013 = Könyv, könyvtár,
könyvtáros, 2008., 17. évf., 1. sz., 3-20. o.
Sonnevend Péter: A könyvtár új élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 8. sz., 6-13. o.
Sonnevend Péter: A magyar könyvtári rendszer fejlesztési stratégiája. = Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 10. sz.
Sonnevend Péter: Könyvtári kis katekizmus (Álombeli beszélgetés) = Könyv, könyvtár, könyvtáros,
2007., 16. évf., 7. sz., 3-7. o.
Suslova, I.: Tudományként kell-e kezelni a könyvtári menedzsmentet avagy csak könyvtárigazgatási
módszerként? (ford.: Futala Tibor) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001., 48. évf., 4. sz.
Téglási Ágnes (szerk): A könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 2000.
Tóth Máté: Könyvtárépítési projektek menedzselése – Irányadó Könyvtárak Műhelye, Bécs, 2006.
október 5-6. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 4. sz.
Tóth Máté: Múzeumi könyvtárak a statisztikai adatok tükrében (2001-2005) = Könyv, könyvtár,
könyvtáros, 2007., 16. évf., 8. sz., 23-29. o.
Urbán László: Az egyetemi könyvtárak fejlesztésének térigényei szemmel = Könyvtári Figyelő, 41.
évf., 1995/3. sz., 406-418. o.
Urbán László: Könyvek a térben: könyvtártervezési tapasztalatok. Könyvtári Intézet, Budapest, 2003.
Vajda Kornél: Minőségbiztosítás a helyismereti munkában = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16.
évf., 9. sz., 48-51. o.
Vidra Szabó Ferenc – Péterfi Rita: Félelmek és szükségszerűségek – Egy könyvtári marketingvizsgálat
tanulságai. = Könyvtári Figyelő, 50. évf., 2004/3. sz., 525-546. o.
Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf.,
5. sz., 3-9. o.
Walters, Suzanne: A marketing és a könyvtárak (ford.: Mándy Gábor) = Könyvtári Figyelő, 36. évf.,
1990/1-2. sz., 125-128. o.
Yamazaki, H.: Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban
(ford.: Papp István) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008., 55. évf., 9. sz.
Yurdakul C. – Sehap Ö.: Útban az információs társadalom felé – Jelenlegi irányzatok és jövőbeli
elvárások (ford. Reich György) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 6. sz.
Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, 2003.
Zalainé Kovács Éva: Menedzsment az egyetemi könyvtárakban = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/2.
sz., 219-235. o.
Zalainé Kovács Éva: Minőség és könyvtár. – Minőségfejlesztés a könyvtárban = Tudományos és
Műszaki Tájékoztatás, 1998., 45. évf., 5. sz.
Idegen nyelvű ajánlott irodalom
Allen, B.: Academic Information Services: A Library Management Perspective = Library Trends,
1995/Spring, Vol. 43., No. 4., pp. 645-662.
Ansari, M. A.: Application of Library Management Software in Aligarh Muslim University =
Computers in Libraries, Nov-Dec. 2008., Vol. 28., No. 10., p 12, 14-15, 47.
Arte, A.: The Management of the Scientific Information Environment: The Role of the Research
Library Web Site = Online Information Review, 2001., Vol. 25., No. 2, pp. 88-93.
8

10. Balnaves, E.: Open Source Library Management Systems: A Multidimensional Evaluation =
Australian Academic & Research Libraries, Mar. 2008., Vol. 39., No. 1., pp. 1-13.
Batt, C.: Library of the Future: Croydon’s New Central Library Complex = Computers in Libraries,
Sep. 1993., Vol. 13., No. 8., p. 16., 18.
Bell, S. J. – Cronin-Kardon, C.: Making the Library Management Systems Acquisition: Achieving
Resolution of a Tough Decision = College & Research Libraries, Jul. 1998., Vol. 59., No. 4., pp.
348-361.
Besemer, S. P.: Managing the academic library through teamwork – A case study = Journal of Library
Administration 1993., Vol 18., pp. 69-91.
Bloss, A.: The library department head in the context of matrix management and reengineering =
College and Research Libraries, Nov., 1997., Vol. 58., pp. 499-509.
Bluck, R.: Team management and academic libraries: A case study at the University of Northumbria =
British Journal of Academic Librarianship 1994., Vol. 9., pp. 224-242.
Bouthillier, F.: Educating Librarians and Information Resource Managers: Differing Management
Perspectives? = Canadian Journal of Information and Library Science, Apr. 1993., Vol. 18., No.
1., pp. 34-43.
Bouthillier, F.: Educating Librarians and Information Resource Managers: Differing Management
Perspectives? = Canadian Journal of Information and Library Science, Apr. 1993., Vol. 18., No.
1. pp. 34-43.
Brindley, L.: Management development for information professionals of the future. = Aslib
Proceedings 1987., Vol. 39., No. 9., pp. 235–243.
Brown, C. R.: Selecting library furniture – a guide for librarians, designers and architects. Oryx,
Phoenix, 1989.
Chadbourne, R. D.: Management team acts as director = Wilson Library Bulletin, March., 1992., p. 11.
Coates, R. G. – Fanshier, M.: Survey Data on Your Desktop: The Future for Library Managers URL:
http://www.library.ucsb.edu/universe/coates.html (Letöltés: 2009. május 12.)
Cooke, D. M. (et al.): School Library Management = Book Report, Mar-Apr. 1991., Vol. 9., No. 5., pp.
13-17., 19-22., 24-33.
DeJoice, M. J. – Sennyey, P.: Some Issues in Implementing Library Self-Checkout Systems: A
Management Perspective = Illinois Libraries, 2000/Winter, Vol. 82., No. 1., pp. 5-8.
Fisher, S. – Rowley, J.: Management Information and Library Management Systems: An Overview =
Electronic Library, Apr. 1994., Vol. 12., No. 2., pp. 109-117.
Fisher, W.: The Question of Gender in Library Management = Library Administration and
Management, 1997/Fall, Vol. 11., No. 4., pp. 231-236.
Graves, D. J.: Training for better management: an interview with members of the ARL/OMS training
team = Library Administration & Management 1995/Fall, Vol. 9., pp. 198-202.
Graves, D.: 1995. Training for better management: an interview with the members of the ARL/OMS
Training Team = Library Administration and Management, 1995., Vol. 9., No. 4., p. 198.
Griebel, R.: Etatbedarf universitärer Bibliothekssysteme – ein Modell zur der Literatur-und
Informationsversorgung an den Universitäten. V. Klostermann, Franfurt am Main, 2002.
Hawkins, K. W.: = Implementing team management in the modern library = Library Administration &
Management,1990/Winter, Vol. 4., pp. 11-15.
James, S.: Understanding managerial principles and practices: management training for business
information professionals = Education for Information, 1989. Vol. 7., No. 4., pp. 355-363.
Jones, N. – Jordan, P.: Case studies in library management. Clive Bingley, London, 1988.
Jurow, S. – Webster, D.: Promoting management excellence in research libraries through training and
staff development = Library Administration and Management 1990., Vol. 4., No. 3., p. 141.
Kiger, J. E. – Wise, K.: Attribute Sampling: A Library Management Tool = College and Research
Libraries, Nov. 1993., Vol. 54., No. 6., pp. 537-549.
Kimlicka, S. – Susol, J.: 1995. Teaching management of information systems development in Slovakia
= Library Management, 1995., Vol. 16., No. 8., pp. 6-10.
Lakos, A.: Evidence-Based Library Management: The Leadership Challenge = Libraries and the
Academy, Oct. 2007., Vol. 7., No. 4., pp. 431-450.
Levy, P.: 1992. Dimensions of competence: interpersonal skills development within the LIS
curriculum = Education for Information, 1992., Vol. 10., No. 2., pp. 87-103.
9

11. Mahmoodi, S. H. – Geraldine K: Top management team competencies developed for public librarians
= Library Personnel News, Nov/Dec., 1992., pp. 1.
Main, L.: Computer Simulation and Library Management = Journal of Library Administration, 1992.,
Vol. 16., No. 4., pp. 109-130.
Main, L.: CPM and PERT in Library Management = Special Libraries, 1989/Winter, Vol. 80. No. 1.,
pp. 39-44.
Martin, S. K.: Library Management and Emerging Technology: The Immovable Force and the
Irresistible = Library Trends, 1989/Winter, Vol., 37., No. 3., pp. 374-382.
Mitchell, C. A.: The CLR Academic Library Management Intern Program = Library Administration &
Management, 1992/Winter, Vol. 6., No. 1., pp. 29-35.
Murphy, Kurt R.: Marketing and Library Management = Library Administration & Management,
1991/Summer, Vol. 5., No. 3. pp. 155-158.
Ohlrich, K. B.: What are we? Library media information specialists, computer technology
coordinators, teacher instructional consultants, school-based management team members, or what?
= School Library Media Activities Monthly, May., 1996., Vol. 12., pp. 26-80.
Petruzzelli, B. W.: Real-Life Marketing And Promotion Strategies in College Libraries: Connecting
With Campus & Community. Haworth Information Press, 2005
Pitkin, G. M. (ed.): The National Electronic Library: A Guide to the Future for Library Managers.
The Greenwood Library Management Collection. Greenwood Publishing Group, 88 Post Road
West, P.O. Box 5007, Westport, 1996.
Poon-Richards, C.: Self-Managed Teams for Library Management: Increasing Employee Participation
via Empowerment = Journal of Library Administration, 1995., Vol. 22., No. pp. 67-84.
Price, J. W.: The IFLA Round Table on Management = IFLA Journal, 1993., Vol. 19., No. 3., pp. 258-
260.
Prostano, E. T.: Case studies in library/media management. Libraries Unlimited, Littleton-Colorado,
1982.
Roitbert, N.: The Influence of the Electronic Library on Library Management: A Technological
University Library Experience, URL: http://www.ifla.org/IV/ifla66/papers/050-132e.htm
(Letöltés: 2009. május 12.)
Scott, R. N.: Athletic team building: A management model for developing effective libraries =
Mississippi Libraries, 1992/Winter, Vol. 56., pp. 107-110.
Tees, M.: Teaching management to information professionals: a practical approach – Guidelines for
instructors. IFLA Journal, 1993., Vol. 19., No. 3., pp. 292-321.
Tilke, A.: Managing your school library and information service – a practical handbook. Facet,
London, 2002.
Voyles, J. F.: The changing role of the student employee in a team based organization, = Journal of
Library Administration, 1995., Vol. 21., pp. 109-124.
Walters, S.: Marketing: a how-to-do-it manual for librarians. Neal-Schuman Publishers, New York,
1992.
White, H. S.: Never mind being innovative and effective – just be nice! = Library Journal, 15.
September 1995., Vol. 120., pp. 47-9.
White, H. S.: Smearing with a broad brush: Diversity is essential in team management, = Library
Journal, 15. October 1995., Vol. 120., pp. 41-
White, H. S.: The library implications of individual and team empowerment = Library Journal, 15.
June 1993., Vol 118., pp. 47-
White, H. S.: Tyranny of the „Team” = Library Journal, 15. April 1989., Vol. 118., pp. 54-56.
Willner, R. A.: Education for Library and Information Management Careers in Business and Financial
Services = Library Trends, 1993/Fall, Vol. 42., No. 2., pp. 232-248.
Winkel, A. – Hielmcrone, H. V.: The specialized information market: Its organisation in Denmark.
(ed. Danish Committee for Scientific and Technical Information and Documentation), Dandok,
Copenhagen, 1989.
Wittenbach, S. A. – Bordeianu, S. M. – Wycisk, K.: Management preparation and training of
department heads in ARL libraries. College and Research Libraries, 1992., Vol. 53., No. 4., pp.
319-330.
10