Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Was ist angesagt?
Was ist angesagt? (20)
Andere mochten auch
Andere mochten auch (20)
Paleolitikum
- 2. A világban sok helyen voltak és vannak ma is „varázslók”, kuruzslók, (sámánok, táltosok) akik mágiával próbálják a vadászat sikerét és a jó időjárást befolyásolni, de lélekvezető, gyógyító, szerepük is van a.1 Bevezető Nem tudjuk pontosan, hogyan is indult a művészet. Az ősi népeknél nincs különbség kép, szobor és épület között hasznosság tekintetében Az ember a művészet révén fejezi ki az őt körülvevő világgal való kapcsolat tartás igényét Az építményeik arra valók, hogy védjék őket a környező világtól, s a viszontagságoktól (szél, nap, eső, szellemek), s leginkább a szellemektől, s azon titokzatos erőktől akik, vagy amik ezeket rájuk küldik A képeket, szobrokat is azért készítik, hogy oltalmazzák őket, tehát a kép és a szobor a varázslás egyik eszköze.
- 3. a.2 Bevezető A felső paleolitikumból származó művészi alkotásokat két nagy csoportba osztjuk: fali ábrázolás tárgyi ábrázolás A barlangok falán, mennyezetén, padlóján találhatók Kőplakettek, kisméretű állati csontokból, elefántcsontból, szarvból, vagy kőből készült tárgyakat foglalja magába.
- 4. a.3 Bevezető A fali ábrázolásokban s a tárgyi művészet nagy részében kevés eljárást alkalmaztak Első helyen a festészet áll. Földből, agyagból kivont természetes színeket használtak ragasztóanyagnak vért, állati zsírt használtak A színskála a barna, a sárga, a piros, a fekete árnyalata, ritkán a fehér is szerepel, A festéket többé-kevésbé kezdetleges ecsettel viszik föl, illetve ráfújják a felületre - a szikla falra – melyre előzőleg kötőanyagréteget kentek. Festék anyaggal átitatott rongy csomót is használtak
- 5. a.4 Bevezető A karcolás Igen gyakori, esetenként a festéssel együtt néhány részlet kiemelésére szolgál. Eltérő mélységű és szélességű vésetek karcoló tűvel történtek. Szinten ide sorolható a sárra vagy nedves agyagra ujjal készített karcolások A relief ábrázolás is előfordul a fali ábrázolásban, domborművekként. A szikla természetes domborulatát kihasználva, mindössze néhány apró igazítást végezve rajta érzékeltették az állat méreteit
- 6. a.5 Bevezető Az őskor legkedveltebb modelljei: állatok jelek és absztrakt formák emberábrázolások Mind fali, mind tárgyi ábrázolásban gyakoriak. Mozdulatlanul vagy mozgásban, egészségesen vagy sebesületlen ábrázolják őket Leggyakoribbak bölények, lovak, szarvasok, vaddisznók Kevesebb: rénszarvas, mamut, orrszarvú, medve Legkevesebb: hal, madár állatok témavilág Absztrakt: elvont, elméleti, gondolati. A valóság összefüggéseivel nem törődő, a szokásos formákat megbontó
- 7. a.6 Bevezető jelek és absztrakt formák változatos grafikai kivitelben jelennek meg: •rácsozott téglalapokat •rövid függőleges vagy ferde vonalakat, •pontok sorozatát adják meg,
- 8. a.7 Bevezető emberábrázolások Ebben a művészetben az emberábrázolás a legritkább. kisplasztika - figurák karcolt figurák La Marche (lá márs): őskori portrék találhatók Különleges leletre, kőlapokra karcolt embereket ábrázoló rajzokra, bukkantak a régészek, a franciaországi La Márché barlangban A kusza vonalakkal karcolt portrék oldalnézetből ábrázolják az embereket. Olyan egyéni vonásokkal rajzolták meg őket, hogy elképzelhető, hogy valóságos személyeket örökítettek meg Dolní Věstonice: férfi fej
- 9. b.1 Barlangrajzok A paleolit művészet a legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta Európát, a legkeletibb szibériai térségektől egész a Földközi-tengerig.
- 10. b.2 Barlangrajzok Az őskőkor leglátványosabb emlékei kétségtelenül a barlangrajzok A naturalista, állatábrázoláson alapuló őskori művészet A jégkorszak vadásznépeitől ered Mintegy 36 000 évvel ezelőtt jelentek meg az első alkotások, és pontos jelentésüket, értelmüket a mai napig sem sikerült tisztázni. A legkorábbi értelmezés szerint a festmények a vadászmágia eszközei voltak, tehát az igazi vadászat előtt az állatok lelkét akarták volna elejteni.
- 11. b.3 Barlangrajzok A felső Paleolitikumban (Kr.e 36.000-10.000) az első állatábrázolások körvonalak rajzolásában merültek ki A körvonalak bizonyos részei egy vonallal készülnek a puha agyagba belenyomott ujjal. Esetenként a barlang falán található puha agyagot használják festékanyagnak is A La Baume-Latrone-i barlangban találhatók ilyen anyaggal, széles sávokban, görbe vonalakkal készült figurák. A felső alakzatot macskaféleként azonosítottak. Alatta mamutfigurák
- 12. b.4 Barlangrajzok Ekkor jelenik meg a színes festék használata is, mellyel kéz körvonalát rajzolták meg, vagy rongycsomót festékbe nyomva kövér pontokat nyomtak a szikla falára Az ősember egyik legkezdetlegesebb művészi megnyilvánulásának tartott ábrázolásmód. Peche Merle-i barlang
- 13. A pech-merle-i barlang járataiban az állatfigurák körvonalain kívül és belül fekete és vörös festet pontokat figyelhetünk meg. b.5 Barlangrajzok Pech-Merle-i barlangCovalanas barlang A festékpárnás-eljárással később teljes állat sziluetteket tudtak készíteni mint a covalanasi barlang vörös kontúrú szarvasünőjén is
- 14. b.6 Barlangrajzok É-Spanyolországba rá a barlangfestmények többségére és a legkiemelkedőbb művekre. Franciaországba itt fordulnak elő legsűrűbben a kifestett barlangok és itt bukkantak A barlangfestészetet őseink nem a lakóhelyükön” gyakorolták, hanem külön kultikus célra kiválasztott barlangokat
- 15. Chauvet barlang-panoráma b.7 Barlangrajzok A barlangfestmények közül a legrégebbiek a Chauvet barlangban találhatók. Fontossága nemcsak vetekszik, de meg is haladja a korábbi legismertebb festményes barlangokat. 30 ezer évvel ezelőttire datált falfestmények és rajzolatok, állatábrázolások találhatók egy több száz négyzetméteres üregrendszerben Chauvet (Sové) barlang
- 16. A több száz festmény legalább 13 különböző faj egyedeit ábrázolja, köztük olyanok b.8 Barlangrajzok A nagy részét más helyeken is előforduló állatok alkotják láthatók még is, amelyek más korabeli ábrázolásokon sosem jelennek meg. barlangi oroszlánok medvék gyapjas orrszarvú ló őstulok rénszarvas, óriásszarvasok mamutok leopárd Chauvet (Sové) barlang Viaskodó orrszarvuk
- 17. Lascaux: A Bikák terme b.9 Barlangrajzok Lascaux-i (Laszkó) barlang A Bikák terme (Salle des Tauraux) vagy Körcsarnok csak festményeket tartalmaz, Lascaux: A Bikák terme mivel a kalcit oldalfal nehézkessé teszi a vésést. Az itt található festmények rendkívül látványosak, egyesek akár az ötméteres hosszúságot is elérik. Két bölénysor (kettő az egyik, három a másik oldalon) látható a egymással szemben a barlang falán. Az északi oldalon található bölények mellett továbbá mintegy tíz szarvas is látható illetve egy hatalmas állat, amelyet csak egyszarvúnak neveznek a homlokán lévő két egyenes vonás miatt. Lascaux (Laszkó) több járatból álló barlangrendszer, a magdaléni korhoz tartozik, itt találhatóak a korszak legjellemzőbb festményei, Számos festmény – körülbelül ötszáz – különféle korszakból származó eltérő méretű állatábrázolások sokasága látható itt egymásra helyezve,
- 18. b.10 Barlangrajzok Lascaux-i (Laszkó) barlang A bikák termében négy monumentális figurát ábrázoltak, melyek meghaladják az 5 m.Vastag fekete körvonallal, mely a test különböző részein vörös, barna és fekete színű dörzsölt foltokkal váltakozik. a jellegzetes „csavart perspektíva” az állatok mozgása természetes a egyszerű vonalvezetés alkalmazása jellemző az állat oldalról, a szarvai szemből láthatóak
- 19. b.11 Barlangrajzok Az egyik leggyakrabban ábrázolt állat a szarvasmarha féle, a hatalmas testű, sötét szőrzetű őstülök vagy vadbika, Lascaux-i (Laszkó) barlang amely élesen elüt a jóval kisebb, világosabb színezetű tehéntől. A legkecsesebb példányok Lascauxban találhatók E fekete bika hossza mintegy 3 méter. Figyelemre méltó az ún. csavart perspektíva: az állatot profilban ábrázolták, a szarvakat mégis elölnézetben látjuk. Az állat méretét elülső része érzékelteti, a lábak rövidek a törzshöz képest, s ettől tűnik olyan súlyosnak a vad
- 20. b.12 Barlangrajzok A Hajó (Nef) az átjáró meghosszabbításaként lévő magasabb folyosó. Lascaux-i barlang Több csoport különböztethető meg:a Fekete tehén fríze; az Úszó szarvasok fríze; a Keresztezett bölények; Úszó szarvasok
- 21. b.13 Barlangrajzok Lascaux-i barlang Az Átjáró (Passage) szintén festményekkel díszített folyosó, egy viszonylag alacsony része a barlangnak Az állatot gyakran már a képen megölik, megkísérelve, hogy a zsákmányt a mágia segítségével ejtsék el. Ez jól kivehető Lascaux-i nyíllal átlőtt lovon. A mostani ló elődjének alakja fordul elő leggyakrabban a falakon. E művészi ábrázolások egyértelműen különböznek a mai lovaktól melyek nyúlánkabbak, és nem olyan bozontos a szőrük
- 22. b.14 Barlangrajzok Lascaux-i barlang A Gödör (Puits), 4-5 méteres folyosó, ez tartalmazza a legegyedibb ábrázolást a Egy madárfejű ember látható, amint épp elesik talán egy nyíllal sebzett bölény vagy egy távolodó orrszarvú miatt barlangban, hiszen jelenetet ábrázol, ami ritkán fordul elő a paleolitban. A sematikus férfialak éles ellentétben áll az oldalt látható bölénnyel, melynek szőrzete jól látszik, az állat sebesülten rogy össze, hatalmas hasával az ember felé
- 23. b.15 Barlangrajzok A magdalén korszak ( Kr.e. 15.000 - Kr.e. 10.000.) Az ábrázolt állat körvonalait lassan sötét festékkel töltik ki, és ezzel az ábrázolás új lehetőségeit fedezik fel A pontos részletkidolgozás mellett a tér érzékeltetésére is törekedtek, a csavart perspektíva csökkent, és egyre ritkábban fordult elő. A figurák kompozícióvá rendeződtek, megjelentek a szimmetrikus állatcsoportok. Ebben az időszakban készültek a leginkább természethű alkotások. Bámulatosak az emberiség történetének e korai szakaszában keletkezett igazi mesterművek. Font-de-Gaume: a bölények és szarvasok fríze
- 24. Niaux-i (Nió) barlangb.16 Barlangrajzok Niaux-ban a „Fekete szalon” vadlovakat, kőszáli kecskéket és bölényeket ábrázoló nagyszerű festményei a "Nagy Niaux-i mester" művei. Megsebzett bölény A vadászat nem volt könnyű így a zsákmány elejtéséhez a mágia eszközeihez kellett nyúlni. Ez látható a lándzsával átdöfött bölényén A régibb falfestmények egyszerű fekete körvonalú rajzok, amelyek végül plasztikus képekké fejlődtek, a körvonalakat sötét festékkel töltötték ki. Kőszáli kecske
- 25. b.17 Barlangrajzok Rouffignac-i (Ruffinyák) barlang A "Rouffgnaci mester" mamut-festményeivel alkotott kimagaslót, és csodálatra méltó érzéke volt a motívumok összeállításához és elrendezéséhez.Rouffignacban a mamutszem ábrázolásá egyéni művészi temperamentumról árulkodik a nyugati galériának jobb oldalán levő közfalon a Bevéstet Mamut található, amelyen mélyen bevésett barázdák vannak
- 26. b.18 Barlangrajzok Rouffignac-i (Ruffinyák) barlang A rouffignaci barlang hosszú fehér mészkőszalagjai mamutokból és orrszarvúkból álló monumentális frízeket inspiráltak, amelyek ennek a barlangnak a jellegzetessége egy frízen szimmetrikusan szembenéző állatokat látunk
- 27. b.19 Barlangrajzok Altamira-i barlang Az Altamira-barlangban a központi terem agyagborítású mennyezetén láthatók a színes bölények melyek lapos szabálytalan alakú vörös foltokkal váltják egymást Afestett mennyezet 18 méter hosszú és 9 méter széles. Finom érzékkel használták ki a szikla domborzatának természetes egyenetlenségeit a bölények különböző testtartásainak visszaadására. Bámulatos, hogyan használták ki a sziklás falfelület részeit, hogy érzékeltessék velük az állat térbeli kiterjedését alig vittek fel rá festékfoltokat, amitől felismerhették A körvonalakat fekete mangánfölddel rajzolták meg, a testfelületeket árnyalt vörösokker rétegek borítják. Az Altamira barlangban találhatók az Ibériai-félsziget legjelentősebb paleolit alkotásai
- 28. b.20 Barlangrajzok Altamira-i barlang Eltérő korokból származó alakjai közül kiemelkednek a színes bölények, ezeken az állatokon mérhető le mennyire valószerűek A színskála bővül az okkersárga , a vörös, a sárga és fekete árnyalataival, melyek a fekete kontúrral határolt állatfigurákon belül váltogatják egymást. A kontúrok tökéletes megrajzolása után aprólékosan ábrázolják a szemet, szőrzetet, a patákat. Az altamirai alkotások igazi remekművek, számos nőstény szarvas látható. Az ünő alakja gondos kidolgozásról, aprólékos részletezés szándékáról árulkodik.
- 29. c.1 Relief A relief ábrázolás is előfordul a fali ábrázolásban, domborművekként. A faragáskor kihasználják a szikla természetes kiszögeléseit, lecsiszolják a kiugró részt, amely torzítaná az állat alakját A paleolit kori ember a festészetet találta a legalkalmasabb formának a gazdag állatvilág megjelenítésére de Commarque barlang: lófej Az ábrázolni kívánt állat alakja már eleve ott van a szikla falában. A fény- és árnyékhatás is segít a kép felismerésében, hiszen ettől ugrik ki a falból
- 30. c.2 Relief Le Fourneau du Diable Az egyik legfontosabb művészi relief a teheneket ábrázoló kőblokkok a Le Fourneau du Diable-i menedékhelyen Az ábrázolás együttesből kiemelkedik egy vemhes tehén, melynek hátsó végtagjai s a méretes hasi rész kapnak hangsúlyt a formázás során
- 31. Cap Blanc - lovak frízec.3 Relief Egy másik fontos hely a Cap Blanc-i menedékhely, melyben hatalmas lovakat ábrázoló fríz van
- 32. Font-de-Gaume - az öt bölény frízec.4 Relief Egy színes anyag használatával készítették az állati ábrázolást. Az állat (egy hím) profilban van, a kis szarvak perspektívája hangsúlyozott. Mondhatjuk, hogy igazából bemutatja az állat méreteit és a bundája részleteit
- 33. c.5 Relief Tuc d'Audoubert-Barlang (Ariege) Le Tuc de Audoubert-i barlangban leltek rá erre a bölénypárra. A magas dombormű olyan mélységű, hogy szinte körplasztikának mondhatnánk, ha nem ilesztették volna a barlang aljához a megmintázásra hasznalt agyagos matériát. A reaista ábrázolású bolénypár az egyedüli ismert képviselője a madaléni korban alkalmazott eljárásra.
- 34. Roc-de-Sers: frizRoc-de-Sers: friz c.5 Relief Roc-de-Sers: barlang Az itt található 20 m. hosszú fríz, nagy művészi tehetségről és természetismeretről, tesz bizonyságot A bevéset és festett kőszáli kecskék, lovak, bivalyok anatómiai részleteik határozottak, az ábrázolt állatok arányait betartották Roc-de-Sers: zerge a frízrészekén, nagyszerű, zergeszobrokat találtak.
- 35. d.1 Emberalak. Mesztelenűl abrázolják Az arc sajátosságai nem hangsulyozottak Alkotják az ugy nevezet „Vénusz” csoportját Mesztelenűl abrázolják kis méretűek, hordozhatóak, figurálisak a tárgy önmaga egy figura vagy egy Női alakok Férfi alakok vagy nonfiguratívak. Dolní Věstonice: nőifej Ebben az időszakban a legritkább az ember ábrázolás. Dolní Věstonice: férfi fej Az arc sajátosságai hangsulyozottak (szem, szály stb.) hordozón szerepel, mint ornamentális elem
- 36. d.2 Emberalak. Tan Tan-i Vénusz (Morocco) A Tan-Tan „szobrocska” a Tan-Tan város melletti Draa folyó partján, 15 m mélyről került elő 1999-ben,, olyan kőbalták társaságában, melyek korát mintegy 400 ezer évre becsülték. A „kőemberke”, 6 cm hosszú, emberi tevékenység nyomait viseli magán: egyrészt vas és mangán tartalmú vörös festék nyomai fedezhetők fel a felszínén, másrészt a kődarabon látható rovátkákat kőeszközzel készítették.
- 37. Az a őskorban, a felső Paleolitikum emberei próbáltak, mozgásban ábrázolni az állatokat. d.3 Emberalak „Fanny, a táncoló Vénusz” Galgenberg „Fanny, a galgenbergi táncoló Vénusz” bizonyítéka annak, hogy a művészi hajlamok mily ősrégiek A 31.000 éves, zöld kőből faragott, 7 mm széles, 7 cm magas szobrocskának ezt a nevet felfedezői adták. Ő a legkorábbi ismert szobor egész Európában l988. találták meg Galbenbergnél, az alsó-ausztriai Krems város szomszédságában. Miután az összetört szobrocskát összerakták, egy táncoló női alakot kaptak eredményül.
- 38. d.4 Emberalak Hohlenstein-Stadel-i „oroszlán ember” (vagy az oroszlánnő) 29.6 cm magas, mamut agyarból készült (Kr.e. 30,000 -28.000) A legfurcsább és legrejtélyesebb alkotás az Aurignacian kultúrájából. Ez azt a lehetőséget veti fel, hogy az oroszlán-alak fontos szerepet játszott a korai alsó Paleolit embereinek hiedelem világában (mitológiájában) Ehhez hasonló, de kisebb, oroszlánfejű szobrot találtak egy másik barlangban Németországnak ugyanabban a régiójában más állati alakokkal együtt. „Oroszlán ember” Hohlenstein-Stadel
- 39. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja Villendorf-i Vénusz d.5 Emberalak „Vénuszok” A willendorfi vénusz egy 11,1 cm, női alakot formázó szobrocska. Szemcsés mészkőből faragták és vörös okkerrel festették. A szobrot 24 000-22 000 évesre becsülikKostenki Vénusz A mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A szobrok készítői nem a reális ábrázolásra törekedettek, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. Egyes szobrokon olykor személyes díszítőelem is előfordul
- 40. d.6 Emberalak Lespugue-i Vénusz Általában jellemezők nagy mellek, hasak, fenekek, és combok, ezek a szobrocskák nőket ábrázolnak az életük különböző időszakaiban: fiatal korban, terhesség, szülés, és a túlsúlyosság korában, „Vénuszok” Gagarino-i Vénusz A Villendorf-i Vénusz felfedezése és elnevezése óta számos hasonló szobrot fedeztek fel. Ezeket Vénusz figuráknak nevezzük. A többi ilyen jellegű tárgy is az mutatja, hogy a hangsúlyos idomoknak széles körben elterjedt, egységes értelmezése volt abban a korban.
- 41. b.5 Emberalak Brossempony-i Vénusz 30 000 éves lehet, kevés arci jellemzőkkel rendelkező jégkorszaki alak Az arca háromszögű és nyugodtnak látszik. A homlokot, az orrot és szemöldököket faragnak, a száj hiányzik, a frizura részletesen visszaadott 3,6 cm magas, 1,9 cm széles 2,2 cm az orra hegyétől a tarkóig
- 42. A fej profilból látszik, és 90° szögben elfordul a váll felé és míg az arc vonások hiányoznak, a haj vonala világosan látszik, a nyakszirt csak vázlatos, az áll és torok nagyon pontosan kidolgozott A mellek befedik a mellkas egész területét, alatta világosan kirajzolódik a karcsú és jó-arányosított derék A fiatal karcsú és kecses női alakot ábrázoló dombormű egy durva kőfelületbe van bevésve, hossza 6 cm, a csípő tájékán a legszélesebb 1,1 cm. d.7 Emberalak „Vénuszok” A sziklába vájt alakok jelentik az első kísérletet az emberi test domborműves ábrázolására. Abri-Pataud-i Vénusz
- 43. „Vénuszok”d.7 Emberalak Laussel-i Vénusz A legjelentősebb darab a mészkősziklába véset dombormű a Laussel-i Vénusz amit a „Tülkös asszony” néven is emlegetnek. 44 cm. magas, 25 000 - 20 000 évesre becsülik. Az alak a Vénusz-szobrocskákra jellemző frontális megjelenítési típust képviseli. Jól megfigyelhető a művész azon szándéka, hogy összhangba hozza a frontális és oldalnézeti ábrázolást Az asszony fölemelt kezében tülköt tart, a feje, is abba az irányba fordul. Az arc részletei nélkül jelenik meg, a haja pedig az ellenkező oldalon látszik.
- 44. e.1 Kisméretű tárgyak A paleolit kori ember által készített első tárgyaknak gyakorlati rendeltetésük volt. Sokféle fegyverük volt: kovakő-hegyek, levél alakú, finoman megmunkált kőhegyek, csonthegyek, hajítódárdára erősíthető orsó alakú hegyek, egy vagy két sorban fogazott szigonyok Hétköznapi használatra szánták őket, bar sok esetben nem tudni, pontosan mi célt szolgáltak
- 45. El Carillo-i barlang: botra karcolt szarvas A barlangművészet sajátossága a monumentalitás és a látványosság, de a háttérben olykor csodálatos tárgyi művészeti alkotások maradtak fenn. Ezek általában kisméretű figurák, s a vadász közösségekben olyan könnyen hozzáférhető anyagokból készültek, mint a csont, a szarv, az elefántcsont, vagy a kő. A tárgyak java részén az állatvilágból vett témájú naturalista stílusú ábrázolás található. e.2 Kisméretű tárgyak
- 46. A faragó- és vésőművészet legelső nyomait a paleolit kor magdelenieni korszakában találjuk. E korból ismeretesek különféle csonttárgyak Franciaország területéről, melyeken állati alakok faragott rajzai láthatók, még pedig meglepő jellegzetességgel előállítva e.3 Kisméretű tárgyak La Madeleine barlang: mamut La madeleine-i barlang: mamut A vésés pontossága kétségkívül megerősíti, hogy a művész megfigyelte az élő állatot és reprodukálja pontos részletességgel: a gyapjas bundát, az agyarakat, és a mamut púpját.
- 47. La Vache: Két kőszáli kecske egymással szemben La Madeleine barlang: úszó szarvas e.4 Kisméretű tárgyak Belvis-i barlang: vándor madár-daru
- 48. La Vache: Két farkas egymással szemben La Vache: Oroszlán e.5 Kisméretű tárgyak La Vache barlang:
- 49. e.6 Kisméretű tárgyak Két nőstény rénszarvast véstek ebbe a szarvba. A két állat fejének részletei rendkívül pontosak, a fülek és a szemek kelőképen megnyujtottak, az orrlyuk és a száj jellegzetes vonalú. A bundát a mély és rövid metszések, valamint a nyakon és az oldalán levő karcolatok sorozata képviseli Chaffaud – Chaffaud-i szarvasok
- 50. Egyik oldalán egy növényevőt ábrázol (szarvas?) és nyilakat az élek mentén. Állati ábrákkal díszítet korongok igen ritkák. Nagyon vékony csontlemez, átmérője 31 mm, a központjában perforált, szélei gondosan csiszoltak. e.7 Kisméretű tárgyak Laugerie-Basse: szarvas Valószínűleg ruhadíszek voltak
- 51. . Ezek a különös tárgyak „parancsnoki pálca” ként ismertek, és bizonyítja a kőkori társadalom szervezettségét, élén egy elismert vezetővel e.8 Kisméretű tárgyak „Parancsnoki pálcák” (Bâton percé) A „parancsnoki pálcák” nagy darab rénszarvas vagy a szarvasagancsból készültek és egyformán művészi kidolgozásúak Ezeket a „pálcákat” nem használhatták fegyverekként vagy eszközökként; de az a figyelem, gondosság és igény, hogy ellássák őket díszítésekkel, mutatja azt a lelki kötődést ami a tulajdonosaikat hozzájuk fűzte A felületűket vésésekkel és faragásokkal díszítik, amik állatokat, növények, és vadászjeleneteket jelenítenek meg. Szinte mindegyik végére égy lyukat fúrtak.
- 52. La Vache barlang: dárdavető Ez egy szépen megmunkált rénszarvas szarv. Baszoreliefben ábrázol egy bölényt és a vadászokat, ami egy felettébb szokatlan technika. A vadászok művészien vannak ábrázolva. Az első ember lehajtott fejel figyeli az állatot . A két ferde párhuzamos vágás a jobb karon, két dárdát jelent. A test alsó része egy elnyúlt háromszög. A középső alak jellemzői azt sugallják, hogy nő, a vállára ömlő hosszú haj és a proeminens fenék A bölény feje masszív, bal profilból ábrázolják, kivehető az orr, az orrluk, a száj. A szarvakat csavart perspektívában ábrázoltak. e.10 Kisméretű tárgyak La Vache-i barlang: dárdavető vadász jelenettel
- 53. Az agancsot lekaparták az állat körvonalai mentén és így domborműszerűen kiemelkedik A mellkas és az elülső lábak, valamint a hát és a farok emelkedő pozíciója mutatja, hogy a lovat mozgásban, futás közben ábrázolják Rénszarvas agancsból készült Kr.e. 12.500 körül. Úgy tűnik hogy a La Madeleine-i lelőhelyen a ló volt a kedvenc. La Madaleine: dárdavető lóreliefel (Bâton percé)e.11 Kisméretű tárgyak
- 54. Két egymás mögött úszó rénszarvast faragtak egy óriási mamutagyar csúcsába Az első, részletesebben kidolgozót figura, egy kis testű és agancsú nőstény. A finom bevágások és azok árnyékai, valamint a karcolatok körvonalazzák a bundáját és a színek váltakozását. hossz: 20,7 cm.; magasság: 3,0 cm.; szélesség: 2,7 cm. A részletesen kifaragót szem, agancs és fülek egy szerves egységet alkotnak e.12 Kisméretű tárgyak Bruniquel: két úszó rénszarvas Őt követi az ugyan csak részletesen kidolgozott nagyobb testű és agancsú hím Az álatokat felszegzett állal és hátralapuló aganccsal ábrázolják, az elülső lábaik előre nyújtottak, a hátsó lábak hátra nyúlnak behajlított térdel
- 55. e.13 Kisméretű tárgyak Grotte des Espelugues: Lourdes-i ló Elefántcsontból faragot ló szobor, amin megjelenítik a sörényét, valamint a bevéset vonalakkal a szőrzetét is Az állat háta egyenes és a fej hosszú. Négy lába jól elkülönítet egymástól, de az alsó részük kisebb részen eltörték.
- 56. Ez a gyönyörű bölény Kr.e 26 000 datálható, 10 cm. magas, 16 cm hosszú. Piros és fekete festék (pigmens) nyomai fedezhetőek fel rajta Zaraysk: bölénye.14 Kisméretű tárgyak
- 57. Vogelherd Cave, Lonetal: Gyapjas mamut A gyapjas mamut alakja egyedül álló a részletdús faragásával, az erőteljes lábaival, dinamikusan ívelt törzsével és a hegyes farkával, e.15Kisméretű tárgyak alakja apró 3.7 cm. hosszú.
- 58. Hohle Fels: vízimadár A szemek könnyen felismerhetőek, a csőr hegyes kúp alakú. A madár rövid lábait a farok alá nyújtja. A hátán egy sor vonallal jelképezi a tollazatot. Méretei: 47 x 13 x 9 mm e.16 Kisméretű tárgyak A 30 ezer éves mamutagyarból faragott csodálatosan élethű vízimadár, talán egy búvár kormorán vagy kacsa.
- 59. A dárdavető a vadászatnak egy eszköze, kb. 20 cm. Hosszú, amin kialakítottak egy kampót, evvel a vadász meghosszabbítja a karját, és így lehetővé teszi, hogy dárdát hajítson, növelve a hatótávolságot és a találati biztonságot. e.17 Kisméretű tárgyak Enlene-i barlang: dárdavető Szarvas agancsból faragot madárforma dárdavető, körülbelül Kr.e. 17.000 körül Egyes csont- és agancseszközök nyelét faragásokkal díszítették az egyszerűtől olyan finomságúig, amely önmagában is műtárgy.
- 60. Mas d’Azil: dárdavető fajdkakase.18 Kisméretű tárgyak 18 cm. hosszú és egy fajdkakast ábrázoló agancsból készült dárdavető A nyakon a faj hímjeire jellemző kidudorodást (bögyrészé) latjuk amit a nyak és tollak egy csomója alkot. Ez a „fajdkakas szakálla” aminek a dürgésben van szerepe. A tollazat a madárra jellemző, párhuzamos bemetzések érzékeltetik a farok tollazatát. Szárnyai a testhez simulnak.
- 61. A kőszáli kecskealak kb. 7 cm. hosszú. A hosszanti bekarcolás az állat bundájának színezési részleteit érzékelteti Az agancsból készült dárdavető egy a szikla tetején álló és egyensúlyozó fiatal kőszáli kecskét, (vagy esetleg zergét) ábrázol. A dárdavető (propulsor) hossza 29.5 cm. Kb. Kr.e.16 000-ben készült Mas d’Azil dárdavetőe.19 Kisméretű tárgyak
- 62. Mas d’Azil: nyerítő ló Nagyon szép ló fej, amin ki vannak hangsúlyozva nyerítés jellemzői: a remegő orrcimpák, a kidülledt szemet, a lobogó sörényt, e.20 Kisméretű tárgyak Rénszarvas agancsból készült, egy dárdavető darabja
- 63. Les Trois-frères barlang: A két szembenálló zerge A dárdavető nyelén lovagló ülésben két játszó fiatal kőszáli kecske látható A fejek letörtek és távollétük csökkenti a darabnak a szépségét és harmonikus arányait. e.21 Kisméretű tárgyak A szépen faragot testeket, befedik a szaggatót vonalak sora és a pontok, amiket a Magdalenian kori művészek arra használtak, hogy érzékeltessék az állat bundáját.
- 64. e.22 Kisméretű tárgyak A bruniqueli dárdavetőt egy ló alakja ékesíti. Bruniquel: dárdavető Ugrás közben ábrázolja az állatot, a hátsó lábak összezártak, az első lábak felhúzva a mellkas alá, sok más részlet is kivehető: a sörény, a paták, a háti és hasi bunda.
- 65. kb. 12.000 ével ezelőtt készült és 10 cm hosszú La Madeleine: bölény (dárdavető töredék) Rénszarvasagancsból faragot, az oldalán fekvő nagy bölényt ábrázol, miközben nyalogatja, a vadász dárdája által az oldalán ejtet sebet e.23 Kisméretű tárgyak
- 66. e.24 Kisméretű tárgyak La Madeleine: kúszó hiéna (dárdavető töredék) Elefántcsontból faragták, az és egyik legcsodálatosabb darab a felső paleolit faragot tárgyai közül Európában. Egy dárdavető része, amint a kampó bizonyítja, és egy kúszó hiénát ábrázol, 10,7 cm. hosszú
- 67. A mamutot ritkán ábrázolják ezeken a tárgyakon, de az általános sziluettje könnyen felismerhetővé teszi - a kupolás fej, ívelt és alámerítő hát, az agyarai, a hatalmas és széles lábai, és dülledt szemei. e.25 Kisméretű tárgyak Canecaude (Aude): mamut-dárdavető rész Kb. Kr.e 14.230-ban készült és 8.7 cm hosszú
- 68. K.e. 37-35 000 Furulya e.26 Kisméretű tárgyak Egy 37 000 éves furulyát találtak Geissenklösterle barlangjában (Baden-Württemberg tartomány). Mint kiderült ez az igencsak öreg hangszer egy 18,7 centiméter hosszú, háromlyukú furulya, amit mamutcsontból faragtak őseink. három lyuk van az ujjak számára és nagy valószínűséggel összetett dallamok lejátszására is alkalmas volt.
- 70. Paleolit emberábrázolások: -az alakok antropomofak azaz embert formálnak -elnagyoltak, sziluett szerűek, kontúrosak, az állati ábrázoláshoz képest absztraktak. Kompozit lény: olyan lény, amely nem felvesz magára különféle állati jellegű motívumokat, állarcokat, bőröket stb., hanem össze van komponálva különféle elemekből, amely teriomorf (állatszerű) valamint antropomorf tulajdonságokat hordoz, azaz a külseje a sajátja, önmaga. Nem egyértelműen emberi lények, az állati elemekkel kevert ember az istenhez hasonló tulajdonságokat jeleníti meg
- 71. Bone Venus of Kostenky (c.30,000 BCE) · Venus of Montpazier (c.30,000 BCE) · Venus of Dolni Vestonice (c.26,000 - 24,000 BCE) · Venus of Willendorf (c.25,000 BCE) · Venus of Savignano (c.25,000 BCE) · Venus of Moravany (c.24,000 - 22,000 BCE) · Limestone Venus of Kostenky (c.23,000 - 21,000 BCE) · Venus of Laussel (c.23,000 - 20,000 BCE) · Venus of Brassempouy (c.23,000 BCE) · Venus of Lespugue (c.23,000 BCE) · Venus of Garagino (c.22,000 BCE) · Venus of Mal'ta (c.21,000 BCE)Montastruc: 2 úszőrénszarvas Mas d’Azil: Nyeritó ló
- 72. A 30 ezer éves mamutagyarból faragott csodálatosan élethű vízimadár figura csodálatos kidolgozottságát A bruniqueli dárdavetőt például egy ló alakja ékesíti. A Pireneusok-ban talált dárdavetőkön bölények és kőszáli kecskék képe látható. Hohle Fels oroszlán ember lelőhelye-A leletek az aurignac-i embertől származhatnak, aki Európába keletről érkezve szorította ki a Neander-völgyi ősembert. „A felső paleolitikum művészete bepillantást enged az abban az időben használatos arányokba és méretekbe. Az ebből a korból származó festmények és szobrocskák egyaránt ábrázolnak embereket és állatokat, igen széles skálán mozgó méretarányban. A felső paleolitikumra jellemző kis méretek talán legszélsőségesebb példája az oroszországi Kostyenykij XI. lelőhelyről előkerült apró, mamutot ábrázoló márgaszobrocska. A lelet méretei: 10x8x5 mm, amelyet ha összevetünk egy valódi mamut nagyságával, a kicsinyítés aránya 1:400-hoz. Frolov megjegyezte, hogy a felső paleolitikumban kettős és ’egyé, Leonardo da Vinci által leírt perspektívákat’ is használtak.” a.5 Bevezető Az a őskorban, a felső Paleolitikum emberei próbáltak, mozgásban ábrázolni az állatokat.
- 73. További bizonyítékát annak, hogy a művészi hajlamok mily „ősrégiek” „Fanny, a galgenbergi táncoló Vénusz” adja. A 31000 éves szobrocskának ezt a nevet felfedezői adták a zöld kőből faragott, 7 mm széles, 7 cm magas figurának. Az első darabkáit Christine Neugebauer- Maresch találta meg l988. szeptember 23-án Galbenbergnél, az alsó-ausztriai Krems város szomszédságában. Miután az összetört szobrocskát összerakták, egy táncoló női alakot kaptak eredményül. Ő a legkorábbi ismert szobor az egész Európában Ugyanakkor tömegében találunk olyan női szobrocskákat 30-10 ezer év távlatából, melyeknél az emberi alak ábrázolása figyelemre méltóan gyámoltalan. Az arcvonásuk alig kivehető, a testtartás bizarr. Az ún. Vénusz-szobrocskák nagydarab, kövér nőket jelenítenek meg, az arcok, karok és lábak kidolgozása elhanyagolt. Ez a forma jellemző a périgord-i és magdaléni korra, Nyugat-Európa legszélétől Ázsia legtávolabbi csücskéig. A szobrocskák 99%-a nőket ábrázol, ez talán a földistennő – vagy bármilyen más istennő - tiszteletét is jelenthetné. A rendkívül egységes forma valami egységes kultúr-behatásról tanúskodik, számomra legalábbis nem tűnik véletlennek. Mivel az emberi vándorlások története izgat bennünket leginkább eme könyv keretein belül, ezért egy apró feltevésbe bocsátkoznék. Miért olyan elképzelhetetlen a régészek számára az, hogy egyetlen – civilizáltabb - csoport „száguldott” végig Ázsiától- Európáig, elhintve kultúr-fölényük nyomait? Feltűnően magas fejlettségi szint meglétéről – egy-egy földrajzi helyen – számtalan esetben találhatunk példákat. Talán ezeket kellene rendszerezni kiváló tudósainknak. Kisméretű tárgyak
- 74. Mas d’Azil dárdavető Agancsból készült dárdavető (propulsor), ami egy fiatal kőszáli kecskét, (vagy esetleg zergét) ábrázol. A kőszáli kecskealak kb. 7 cm. hosszú. Az egész dárdavető (propulsor) hossza 29.5 cm. Kb. Kr.e.16 000-ben készült A hosszanti bekarcolás az állat bundájának színezési részleteit érzékelteti
- 75. Jellemzőik [szerkesztés] A gravetti idolok általános jellemzője, hogy első pillantásra felismerhetően nőalakokat ábrázolnak, hangsúlyos nemi szervekkel (mellek és vénuszdomb) és erősen telt testalkattal. Funkciójukra nézve valószínűleg termékenységszimbólumok, illetve a jólétet jelképezik. Anyagukban legtöbbször mamutcsontból állnak, néha puha kő, mint zsírkő (szteatit) vagy mészkő. Méretük a 4 és 25 cm-es magasság között váltakozik. Ebből némileg kilóg a kürtös vénusz, mivel nagyobb méretű, és nem szobor, hanem dombormű (relief). A gravetti kultúrát megelőző aurignaci korú leletek, a még korábbi, bizonytalan acheuli tárgyak, valamint a későbbi, magdaléni korúak méretükben és funkciójukban is különböznek a klasszikus idoloktól. Függőként vagy medálként szolgáltak. Az összesre jellemző azonban, hogy feltehetően az ideális női szépséget és egészséget kívánták megformázni. Vonalaik a realizmusra törekvés mellett is sematizálóak és stilizálóak. Hosszú időn keresztül mintha csak művészi egyezmény szabályozta volna a rombusz alakú test megformálását, az elöl a melleken nyugtatott kézartást, az elnagyolt, vagy éppen teljesen elhagyott lábakat és karokat. A fej mérete változó, de ritkán látni kidolgozott arcokat.
- 76. Csoportosításuk [szerkesztés] 1864 és 2008 között többszáz figurát találtak már, Portugáliától Szibériáig. Csoportosításuk nehézségekbe ütközik, mivel minden sorozatból kilóg egy-egy példány. Henry Delporte öt, származás szerinti csoportba osztotta őket: Pireneus-Aquitánia csoport Földközi-tengeri csoport Duna-Rajna csoport Oroszországi csoport Szibériai csoport A besorolást még inkább megnehezíti az a körülmény, hogy egyes csont- és agancseszközök nyelét is faragásokkal díszítették az egyszerűtől olyan finomságúig, amely önmagában is műtárgy. Ezek viszont használati jellegükből következően alapvetően különböznek a klasszikus vénuszszobroktól.