PGS a közösségi gazdaságok hálózatában
•Als PPT, PDF herunterladen•
0 gefällt mir•75 views
Részvételi minőségbiztosítás és a közösségi mezőgazdaság (CSA) kapcsolata. Az EatingCraft képzéssorozat 3. modulja.
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Ähnlich wie PGS a közösségi gazdaságok hálózatában
Ähnlich wie PGS a közösségi gazdaságok hálózatában (8)
PGS a közösségi gazdaságok hálózatában
- 1. EATingCRAFT: Közösségek az ökogazdaságok minősítésében 3. PGS és a közösségi mezőgazdaság
- 3. 3 Bevezetés A világ minden táján az ökológiai gazdálkodók, a fogyasztók és a szervező közösségek különböző innovációkat fejlesztettek ki, amelyek célja a szolidaritáson és a részvételen alapuló helyi élelmiszerrendszerek, például a PGS és a közösség által támogatott mezőgazdasági (CSA) kezdeményezések építése. Mind a PGS, mind a CSA rendszerek célja az öko/bio termelők megélhetésének javítása, a biztonságos és tápláló ételek hozzáférésének biztosítása a fogyasztók számára. Mind a PGS, mind a CSA fontos eleme az átlátható és megosztott döntéshozatali folyamatok, a szolidaritáson, ahol a fenntartható mezőgazdaság gyakorlataival kapcsolatos felelősséget a közösség megosztja.
- 4. 4 Néhány európai CSA-hálózat (Miramap, Franciaországban és GASAP Belgiumban) a működésébe PGS-re jellemző elemeket épített be. A PGS-t olyan folyamatnak tekintik, amely lehetővé teszi a fogyasztók és a termelők, az érintett szereplők számára a partnerség jobb szervezését, a gyakorlatok folyamatos javítását, mind a termelés, mind az elosztás szintjén. => De jelentős különbségek vannak, nincs egyetlen létező modell, ami könnyen adaptálható Bevezetés
- 5. 5 Bevezetés Főbb kérdések: 1. Miért és hogyan lehet felépíteni a PGS-en alapuló „folyamatos javulást, fejlődést” a CSA-ban vagy a CSA hálózatunkon? 2. Hogyan gondolkozzunk és szervezzük meg az ilyen folyamatokat egy CSA-n belül vagy a CSA hálózatán belül? Hogy lehet ezt hosszú távon fenntartani és folyamatosan fejleszteni? 3. Mi a kapcsolat a PGS és a CSA között? Melyek a két koncepció közötti hasonlóságok, különbségek és szinergiák?
- 6. 6 Megvizsgáltuk az egyes CSA-hálózatok által összegyűjtött tapasztalatokat (elsősorban Franciaországban és Belgiumban), és ebben a modulban megosztjuk a tapasztalatokat, amely segítheti az érdeklődőket saját CSA hálózatuk vagy kezdeményezésük tovább fejlesztését. → Fontos kiemelni azonban, hogy nem létezik egy bevált modell arra, hogyan tudják a CSA hálózatok adoptálni a PGS-t, ezek inkább különböző kísérletek amelyeket megosztunk és inspirációt jelenthetnek a saját PGS folyamatok kialakítására: amely megfelel a hálózat vagy kezdeményezés fókuszának, helyi adottságainak és szervezeti sajátosságainak. Bevezetés
- 7. 7 Tartalom 1. Sokszínű CSA-k és CSA hálózatok 2. A CSA csoportokra jellemző szükségletek és problémák azonosításától a kollektív megoldások kereséséig 3. A CSA hálózatok tanulságai 4. Esettanulmányok
- 8. 8 Sokszínű CSA-k és CSA hálózatok 1.1 A CSA-k diverzitása 1.2 Közös alap: Európai Nyilatkozat a CSA-król 1.3 CSA hálózatok 1. Rész
- 9. 9 1.1 A CSA-k diverzitása Az első CSA jellegű kezdeményezést a 70-es években indította el néhány úttörő gondolkodó, válaszul az ipari mezőgazdálkodás hibáira, amelyben megosztották a gazdálkodás kockázatait, előnyeit és felelősségét. A CSA (közösség által támogatott mezőgazdaság) kifejezést amerikai termelők találták ki 80-as években, és ma már széles körben használt világszerte
- 10. 10 1.1 Diversity within CSA 2015-ben közel félmillió fogyasztó volt tagja CSA közösségnek Európában
- 11. 11 1.2 Közös alap: Európai Nyilatkozat a CSA-król 2015-ben az Urgenci által koordinált folyamat eredményeként megszületett a közös nyilatkozat a közösségi mezőgazdálkodásról A legfőbb eredménye a CSA európai definíciója: „A Közösségi Mezőgazdálkodás olyan közvetlen partneri együttműködést jelent fogyasztók és egy vagy több termelő között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget, és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú, kötelező érvényű megállapodásban szabályozott módon, közösen viselik.”
- 12. 12 1.3 CSA hálózatok A CSA hálózatok nagyon különböző formákban és keretekben működnek: • nem hivatalos vagy hivatalos hálózat • különböző méretű (helyi, regionális vagy nemzeti) • egyes CSAk, vagy több tucat, vagy akár több száz CSA összevonásával, • alapvetően önkéntes munkán alapul, vagy 1 esetleg több alkalmazottal • más szervezetek által támogatott, társított vagy saját működésű • több vagy kevesebb kollektív tevékenységgel, a kollektív kapacitás szerint • helyi környezet, amely segíti vagy akadályozza a hálózatot A haladás bármely folyamata a valós helyzeten és kontextuson, az igényeken és a konkrét kérdésekre adott válaszokon alapul. A CSA-hálózat tagjainak feladata, hogy azonosítsák a közös problémákat és megosszák egymással tapasztalataikat, és ekkor a megoldások keresése lehetőséget teremt további kohézió és összefüggés kiépítésére.
- 13. 13 1.3 CSA hálózatok Egy hálózat 5 lehetséges funkciója Érdek- képviselet Hálózat- építés és facilitálás Mérnökös- ködés Közös kezdemé- nyezések Személyes támogatás Akciótervek és programok Segítés, támogatás egyéni problémák és komoly nehézségek esetén Támogató tevékenységek: tréningek, szóróanyagok, egyéb források Tagok moderálása, érintettek kommunikációján ak segítése Tagok reprezentálása, köztestületek és a széles közönség tájékoztatása és befolyásolása
- 14. 14 Példa: A francia nemzeti AMAP (Miramap) rendszer startégia irányai A HÁLÓZATON BELÜL: Mobilizáció, informális pedagógia és a „gyakorlatok javításának” támogatása A HÁLÓZATON KÍVÜL: mobilizáció, partnerség különböző szereplőkkel, politikai képviselet A CSA megerősítése Partnerség termelők és fogyasztók, valamint helyi hálózatok között Érdekképviselet agrár- és élelmiszer politika
- 15. 15 Főbb megválaszolandó kérdések • Hogyan írnád le a saját kezdeményezésed? • Ismered az európai CSA nyilatkozatot? Van a hálózatodnak saját chartája, vagy nyilatkozata? • => ha nincs, talán most van itt az ideje, hogy kialakítsátok a „közös víziótokat”? • Van CSA hálózatotok? Hogyan működik a közös dinamikája? workshop: . olvassátok át újra a nyilatkozatotok, chartátok • a fókusz a hálózatok fontosságán legyen
- 16. 16 2. Rész A CSA csoportokra jellemző szükségletek és problémák azonosításától a kollektív megoldások kereséséig 2.1. A CSA-k hosszú távú fenntarthatósága 2.2. CSA specifikus szükségletek és problémák 2.3. Önértékelés: különböző megközelítések és módszerek
- 17. 17 A CSA erőssége a gazdaság és fogyasztói közötti partnerségben rejlik => a kapcsolat építése során kölcsönös függőség alakul ki Ami a gazdaságban történik, az befolyással van a fogyasztókra, és ez fordítva is igaz a fogyasztói csoport életképessége is befolyásolja a gazdaság életét. ’értékeld, hogy fejleszthesd’ vizsgáld meg a következőket, hogy harmóniában vannak-e a chartátokkal (közös víziótokkal): a fogyasztói csoport vitalitása a gazdaság vitalitása a kapcsolat erőssége a gazdaság és a fogyasztók között 2.1. A CSA-k hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos munka alapja, hogy a gazdaság + a fogyasztók + és partnerségük együtt fejlődjön
- 18. 18 A CSA vizsgálata a chartája alapján Hogyan mennek a dolgok a csoportban? Erősségek, nehézségek és igények Hogyan mennek a dolgok a gazdaságban? Erősségek, nehézségek és igények Hogyan mennek a dolgok a partnerségben? Erősségek, nehézségek és igények Mi a szerepe a CSA-nak ezen a területen? Milyen hatással van a környezet a CSA életére? Környezet: Helyi szereplők, helyi kultúra, politikai, gazdasági és mezőgazdasági környezet, élelmezés, ökológiai adottságok... partnerség gazdas ág tagok
- 19. 19 fontos megvizsgálni a CSA hatását a környezetre és azt is, hogy a kontextus és a környezet milyen hatást gyakorol a CSAra A PGS és CSA alapelvei holisztikus megközelítést alkalmaznak, nem csak a mezőgazdasági dimenziót kell megvizsgálni, hanem a CSA minden aspektusát, azért hogy hosszú távon koherenciát érjen el tagjai tevékenységeiben az alábbi területeken • mezőgazdasági és környezeti kérdések • társadalmi kérdések • gazdasági kérdések • közös irányítás és döntéshozatal kérdései • területi kérdések 2.1. A CSA-k hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos munka alapja, hogy a gazdaság + a fogyasztók + és kapcsolataik együtt fejlődjön
- 20. 20 Ma Itt vagyunk! Közös vízió A társadalom amit látni szeretnénk = AZ ELÉRENDŐ CÉL = AZ IRÁNYTŰNK Ütemterv... gazdasági környezeti társadalmi
- 21. 21 A CSA fontos szerepet játszik abban, hogy azonosítja a CSA modellt érintő problémákat, amivel elérhető a folyamatos javulás! Néhány fontos kérdés, amit meg kell válaszolni egy CSA együttműködésben: • a fogyasztói csoport és a CSA gazdája közötti kommunikációval kapcsolatban: a párbeszéd vagy átláthatóság hiánya, a kölcsönös félreértés, akár konfliktusok forrása is lehet • tapasztalatcsere és kölcsönös segítségnyújtás: egyrészt a különböző CSAk fogyasztói csoportjai között, másrészt a CSA gazdák között • olyan együttműködések, amik megszakadnak vagy nehézségek miatt nem folytatódnak 2.2. CSA specifikus szükségletek és problémák
- 22. 22 Problémák a CSA gazdaságok pénzügyi fenntarthatóságában: A 2018-as Solid Base projekt szerint: A CSAk pénzügyi fenntarthatósága „a gazda(gazdák) és a CSA közösség azon képessége, hogy hosszútávon fenn tudják tartani mind a gazdaságot mind a CSA kezdeményezést. Annak érdekében, hogy ezt hosszú távon elérjék, a gazdaság nem függhet külső adományoktól vagy támogatásoktól, és nem adhat át adósságokat sem a gazdálkodók következő generációjának, sem a közösségnek.” 2.2. CSA specifikus szükségletek és problémák
- 23. 23 Ösztönző hatások egy CSA együttműködésben: • Az alapvető értékek és cselekvési elvek (charta), amire napi szinten hivatkozni lehet a tevékenységek irányításakor • A bevált gyakorlatokra való támaszkodás, ezekre fel kell hívni a figyelmet, meg kell ezeket erősíteni vagy tovább kell fejleszteni. Fontos a közös cselekvés! • A kapcsolatok megerősítése a CSA-ban az elkötelezett tagokkal • A CSA szereplők tudásának és ismereteinek mobilizálása, valamint a CSA-n kívüli erőforrások mobilizálása, ami létrehozza a hálózatokat és az együttműködéseket A hálózat erő! 2.2. CSA specifikus szükségletek és problémák
- 24. 24 Amellett, hogy felülvizsgáljuk az együttműködéseket – kapcsolatokat, fontos hogy felhívjuk a figyelmet az alábbiakra, és beszéljünk ezekről: • A gazdasággal kapcsolatban: különböztessük meg azt, ami a gazdasághoz tartozik (a gazdaság vagy a mezőgazdasági gyakorlat), a CSA-val kapcsolatos, vagy a gazdaságon kívüli tényező • Példák: kontextus kialítása, gazdaság hatékonysága, más bevételek, kommunikációs nehézségek • A fogyasztókkal kapcsolatban: a csoport mérete, horizontális vezetés, mennyire érzik a tagok magukénak a projektet, értik-e mi történik a gazdaságban A gazdák nehézségeinek azonosítása és felismerése létfontosságú a kollektív lépések kidolgozásához 2.2. CSA specifikus szükségletek és problémák
- 25. 25 Az önértékelés az a folyamat, amikor valaki megkérdőjelezi saját tevékenységeit a politikai céljaival szemben, azért hogy felismerje és megértse a helyzetét és saját nehézségeit, hogy elemezze azokat, és felismerje az erőket és ösztönző tényezőket (ehhez időre és módszerre van szükség). 2.3. Önértékelés: különböző megközelítések és módszerek
- 26. 26 Vannak a CSA-k életében olyan lépések vagy időszakok, amikor időt kell szakítani a gondolkodásra, és értékelni kell az adott helyzetet, hogy továbbfejlődjünk. Ilyenek lehetnek a következő események: • a CSA indulása • a szezonkezdés minden évben, amikor sor kerül a szerződések megújítására • pár évvel az indulás után • ismétlődő nehézségek esetén • ha felmerül egy jelentős probléma - milyen lehetőségek vannak a megoldásra? • ha nagyobb változások előtt áll a CSA 2.3. Önértékelés: különböző megközelítések és módszerek nem formális oktatás gyakorlatok fejlesztése minőségbiztosítás minősítés
- 27. 27 Számos módszer és megközelítés létezik: egyedül vagy a közösséggel? Különböző módszerek és megközelí- tések önértékelés a CSA gyakorlatainak felülvizsgálata - nem mindig tudatos pl. szezonzáráskor diagnosztikai vagy önértékelési eszközök segítségével pl. felteheted magadnak a kérdést 'méltányos a fizetésem?'', van szolidaritás nemvárt eseményeknél?' helyzetértékelés a tagok bevonásával új együttműködés elindításakor pl. gazdaságlátogatások megszervezésekor ha felmerül egy probléma a közösségben pl. PGS-hez kapcsolodó gazdaságlátogatáskor, vagy mediáció a tagok bevonásával konkrét vagy tematikus kérdésekben pl. átállás támogatása vagy pl. vegyszerek használata
- 28. 28 AZ AMAPok támogatását szolgáló lépések, az AMAP hálózatokban 28 fogyasztók támogatása Partnerség a fogyasztók és termelő között a részvételi értékelés segítségével gazdák támogatása érdek- képviselet események, információ, kommunikáció mediáció, konfliktus A GYAKORLATOK FOLYAMATOS JAVÍTÁSA
- 29. 29 • A CSA erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei • Ha lenne egy varázspálcád, mit változtatnál meg? => workshop: world café, a 6 gondolkodó kalap módszere Főbb megválaszolandó kérdések
- 30. 30 3. Esettanulmányok • GASAP hálózat - Belgium • különböző AMAP hálózatok - Franciaország =>Főbb kérdések, amit érdemes megvitatni a szereplőkkel • Inspirálónak találják? Vagy ijesztőnek? • Hogyan lehetne ezeket a tapasztalatokat adoptálni? • Elég “érett” a hálózat, hogy egy ilyen folyamatba belekezdjen? => Mit lehet elérni ezen a workshop-on? • Power point előadások, meghívott szakértők, esettanulmányok megismerése
- 31. 31 3. Rész CSA hálózatok tanulságai 3.1. A PGS jelegű folyamatok sokfélesége és közös elemei a CSA hálózatokban 3.2. Közös vízió (és közös elemek a PGS-sel) 3.3. Az egyes szervezetek/hálózatok sajátos dinamikája és folyamatai
- 32. 32 3.1. A PGS jelegű folyamatok sokfélesége és közös elemei a CSA hálózatokban 3.1.1 Más kollektív folyamatok, más célokkal Négy különböző cél azonosítottunk, a CSA fenntarthatóságának szemszögéből Azonos definíciók A folyamatok célja ? Oktatás A gyakorlatok javítása Minőség biztosítás Minősítés
- 33. 33 3.1. A PGS jelegű folyamatok sokfélesége és közös elemei a CSA hálózatokban 3.1.2 Célok, amelyek a hálózatba való bekapcsolódás kollektív folyamatának szakaszává válhatnak a / példa a lehetséges szakaszokra az idő múlásával: lépésről lépésre, ahol a tanúsítás végcél oktatás a gyakorlatok gyakorlatok javítása minőségbizto osítás minősítés
- 34. 34 oktatás A gyakorlatok javítása Jövő? minősítés nem minősítés Cél: a minőség biztosítás a b/ Péda a lehetséges szakaszokra az idő múlásával: az oktatás lehetővé teszi a részvételt a gyakorlatok javításában, ahol a cél lehet a minőség biztosítása ( ami irányulhat az élelmiszerre, kapcsolatokra, átláthatóságra stb.). A minősítés lehet a cél, de lehet, hogy nem fogja a folyamat eredményezni a minősítést, mert nem az lesz a cél a közeljövőben. Példa: a GASAP hálózat példája, ők arra hoztak létre egy folyamatot, hogy az „együttműködés minőségét biztosítsák” (amiben benne vannak a mezőgazdasági gyakorlatok is, de nem csak arról szól!). Most nem biztosak benne, hogy a minősítés a céljuk. 3.1. A PGS jelegű folyamatok sokfélesége és közös elemei a CSA hálózatokban
- 35. 35 3.2. Közös vízió (és közös elemek a PGS-sel) 3.2.1 Külön charta a cselekvés irányításához Ahogy a PGS-ben is, a közös vízió kidolgozása a CSA-ban is központi elem. Ezt a víziót megfogalmazhatjuk egy chartában (néhány közös céllal együtt) Mint egy iránytű, a charta vezeti a folyamatot és a közösség tagjait Ha megvan a charta, már sokkal könnyebb az elveit a gyakorlatban is kivitelezni…és a referencia kereteket kidolgozni
- 36. 36 3.2. Közös vízió (és közös elemek a PGS-sel) 3.2.2. Néhány elem a CSA hálózatokból, ami tükrözi a PGS-t Közös vízió! A célok konvergenciája Az átláthatóság és a közös döntéshozatali folyamatok alapelvei (horizontalitás) A fogyasztók és a termelők közötti bizalom újjáépítése közös kihívás A tagok aktív részvétele Néhány hasonló módszertani megközelítés: A helyzetek és a rendszer kritikus elemzése, és a megoldások kollektív keresése Az egymástól való tanulás megszervezése, a tapasztaltabb fogyasztók és gazdák mobilizálásával, és a tapasztalatcsere ösztönzésével Gazdaságlátogatás (értékelő látogatás): a megközelítés egyik központi eleme A hálózat tevékenységének megszervezése
- 37. 37 Mik a céljaink,közö s víziónk a jövőre? Tudjuk, hogy kivel és hogyan jutunk el oda! Kísérleti szakasz Egy CSA hálózat folymatainak megtervezése (hasonlóan a PGS-hez) Helyzet- elemzés Közös vízió megfogal- mazása Folymat kidolgozás a Tudatosítá s és ígéret tétel Tagok bevonása és lépések megtervezé se Beszéljünk szélesebb körben! Kezdjük el! Hogy jutunk el oda együtt? Nagy lépés, tennivalók? Hol vagyunk most? Első helyzet- elemzés
- 39. 39 3.3. Az egyes szervezetek / hálózatok sajátos dinamikája és folyamatai A HÁLÓZAT SZEREPE: a hálózat alakítja a folyamatokat, egyesíti, mozgósítja, megkönnyíti, figyelemmel kíséri, értékeli, felülvizsgálja és átalakítja. A bizottságon vagy irányító csoporton belül, a gazdák és fogyasztók szövetségén belül, a kontextustól függően akár a munkavállalókkal.
- 40. 40 3.3. Az egyes szervezetek / hálózatok sajátos dinamikája és folyamatai A hálózat életének különböző pillanatai jobban elősegítik az ilyen megközelítések kidolgozását? A CSAk életében több olyan lépés is van, amikor egy cselekvési stratégia kialakítására kerül sor a tagokkal, azzal a céllal, hogy támogassák a CSA folyamatokat, és továbbfejlesszék a chartát. A közösség indulásakor, támogatja az indulást, ösztönzi a kölcsönös segítségnyújtást és tapasztalatcserét az első közös alapra, (pl. chartára) támaszkodva Egy idő után, amikor a CSA problémákkal szembesül, és többféle megoldást már kipróbált – ekkor a csoportnak kihívás lesz, hogy egy strukturált támogatási folyamatot dolgozzon ki, és a tapasztalatokból levont tanulságokat beépítse a működésébe
- 41. 41 3.3. Az egyes szervezetek / hálózatok sajátos dinamikája és folyamatai A megközelítés átalakítása „miáshogy csináljuk” Kísérletezés! és egyet visszalépni - tervezés Tervezés/ alkotás Próba/ teszt Értékelés/ kilátások Tervezés, alkotás Próba, teszt Értékelés/ kilátások A folyamat folytatása / kiigazítás - folytonosság Tervezés, alkotás Próba, teszt Értékelés, kilátások
- 42. 42 Főbb kérdések • Melyik utat szeretnétek választani ? • Mire lenne szükségetek? => Mit tudtok csinálni a workshop ideje alatt? . power point előadás, beszélgetés, részvételi workshop