3. Mit adtak nekünk a rómaiak?
• A római birodalom kiemelkedő helyet foglalt el az Ókor történetében.
• Fővárosa: Róma.
• Rövid idő alatt az egész Földközi-tenger ura lett. A birodalmat a
császárok Rómából irányították.
• Az óriás területeket tartományokra osztották, élükre helytartókat, azaz
katonai vezetőket neveztek ki. A gazdasági ügyek irányítását egy másik
tisztviselő látta el, aki az adók beszedéséről gondoskodott.
• Határaikat pedig fegyelmezett katonasággal védték. Ezek a katonák
egységekbe, légiókba tömörültek, akiket bárhova is helyeztek, azonos
módon megépített katonai táborokban szállásoltak el.
• Paks közelében, Dunakömlődön is állt egy segédcsapat-tábor, neve:
Lussonium.
• Nézzük meg, hogy a Rómaiak, mit is hagytak ránk a mindennapi
életünkben:
5. Utak • Az egyenes utak kiépítése a világ
legjobban összekötött
birodalommá tették Rómát.
Évszázadokig senki nem ért a
rómaiak nyomába.
• Az utak ma is fennmaradtak,
nyílegyenes kiépítés, eszköze: a
Groma
• Távolságot jelző kőoszlop az út
mentén: a mérföldkő
ia Appia, a Rómába vezető fő utak egyike
Groma Mérföldkő
Paks
Az úthálózat fontos:
I. katonaság
hírközlés
II. kereskedelem:
Borostyánút
1. század elején építették ki kavics
alapozással, bazaltburkolattal, 7
8. Építészet
Colosseum: 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezés,
188 m hosszú és 156 m széles, 48,5 m magas; mészkőből,
tufából és téglából épített.
Forum Romanum
Róma fő köztere
11. • A rómaiak igazi vízimádók voltak, városaikban
rengeteg szökőkutat, fürdőt, utcai kutakat építettek,
• gyakran messzi kilométerekről vezették a vizet
városaikba.
15. Fűtési rendszerek
• Eleinte hordozható kályhák,
majd a kandallószerű kemencék
• A villákban legkényelmesebb, és a
luxusigényeknek megfelelő fűtési
módozat a padlófűtés,
• A medencék használata gyakorisága
18. Római jog
• Kezdetben peres eljárás
majd az ügy bíróságra
került bíró kijelölése
peres személyek
elfogadták
• Ez a bíró meghallgatta a
feleket, s döntött.
• Bírói testület, szónoki
beszéd…
• Ügyvéd,
• Nagy perek, óriási
20. Naptár Julius Caesar Kr. e. 46-os reformja előtti.
A római naptár 10 hónapos, összesen 304 napos
volt.
A hónapok nevei: Martius, Aprilis, Maius, Iunius,
Quintilis, Sextilis, September, October, November és
December.
• Az első hónap Marsról (Martius),
• a második az ősanyaként tisztelt Vénuszról
• Aprilis, annak etruszk nevéből),
• az idősekről Maius (május),
• Iunius a fiatalokról kapta nevét.
A többi hónap egyszerűen a sorszámnevük alapján
kapta nevét: Quintilis, Sextilis, September, October,
November, December).
• Hat hónap 30 napos volt, négy pedig 31 napos.
23. Hírközl
és
•A hivatalos rendeleteket, törvényeket és
hirdetményeket vagy hírnökök útján
tették közzé,
•vagy pedig írásba foglalva köztereken,
oszlopokon, templomokra függesztették
ki.
• A fontosabb közlések számára erős
táblákat használtak,
•vagy a falat kis területen fehérre
meszelték vagy fehér szövettel vonták
be, és arra írták a közlendőket.
•Az érdekesebb hírekről levelezés útján
értesültek,
•római érmekkel mindig a népszerűsítés
•Julius Caesar Kr. e. 59-ben kiadott egy
hivatalos lapot Acta diurna címmel. II. Konstantin(337-340)
Érmekkel
Írásban