1. A lelki életet ott kell elkezdeni, ahol nincs kézzelfogható.
Az igazi Semmi a gyémántnál keményebb és benned van.
Az egység a teljesség hiánya az ismeretelméleti problémák oka. Az ismeretelméletek nem
megszüntetik, az egység hiányából adódó problémákat, hanem még inkább súlyosbítják, mert
pusztán a rációval dolgoznak, mely csak részeket lát, külön-külön és nem egységet, teljességet. Az
ismeretelméleti problémákat csak az egység a teljesség szüntetheti meg, - és nem az elme, mely
nem teljesség, nem egység.
A legtragikusabb, amikor a meg nem élt élet, az erkölcsi jóság formájában jelentkezik, - ez a
farizeizmus.
A csend, mivel nem áll részekből, eggyé tesz.
A misztikát csak akkor érted, ha már van némi kezdő, önálló tapasztalatod. De akkor jössz rá
arra is, hogy az értésed nem elég.
Az illúziót csak közvetlen látással lehet felismerni. Erre nem lehet tanítani senkit, mert a tanítás
közvetett. A közvetlenség forrása a csend, tehát ott tanulsz meg közvetlenül látni. A csend
megfoszt az illúzióidtól.
A képek hajlamosak, hogy az uralmuk alá hajtsanak, ezt a Semmivel lehet ellensúlyozni. De
leginkább azzal a felismeréssel, hogy a Semmivel eggyé lett képek maga az emberi teljesség.
Gondolj arra többször, csak úgy minden koncentrálás erőltetés nélkül, hogy szétáramlasz a
végtelenben és egy idő után úgy érzed, hogy ekkor kezdesz igazán létezni.
Ha egy kicsit is elengedsz a külsőből, az ugyan annyit, vagy még többet aktivál a belsőből. Ha te
elengedsz valamit a külsőből, azért nem lesz háládatlan, nem lesz tétlen a belső. De nem feledd,
hogy a belső soha sem tétlen, állandóan inspirál az elengedésre, csak te a külső zaj miatt nem
veszed észre. De maga a külső is inspirál az elengedésre, az által, hogy tehernek érzed, de azt sem
veszed észre, mert életformáddá lett a külső teher viselése. Miért lett életformáddá? Mert más is
így él!!! Konformizmusod tesz a külső terhének szolgájává. Nonkonformistának lenni, azt jelenti,
elengedni, - még a lelki élet divatjait is.
Nagy Attila Puli