Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Empfohlen
Empfohlen (20)
Az azték birodalom meghódítása
- 2. Történelmi hátterük Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legnagyobb bennszülött civilizációját hozta létre. Birodalmukat katonai hatalomra alapították a Mexikói-fennsíkon. Magukat mexikáknak nevezték. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és, harcosabb szellemű toltékoktól vették át. A 2–12. században vadász- és gyűjtögető nomád népekkel éltek együtt Mexikó északi fennsíkjain, majd dél felé húzódtak. Itt ütköztek össze a toltékokkal, egy hozzájuk hasonlóan agresszív törzzsel. Egy idő múltán az aztékok sikeresen leigázták őket, és átvették katonai szervezetrendszerüket. A 13. században nyomultak be a Mexikói- felföldre, és alig száz év leforgása alatt uralmuk kiterjedt a mai Guatemala határáig.
- 3. 1300 előtt alapították első fővárosukat, Csapultepeket. Később a Texcoco-tó nyugati partján telepedtek le. A 14. század elején visszavonultak a tó jól védhető szigeteire, 1325-ben ott alapították meg Tenocstitlánt, ahol ma Mexikó fővárosa található. Katonaállamuk agresszív hódításokkal számottevő birodalommá nőtt, amelynek lényeges bevételi forrása a leigázott népek kizsákmányolása volt. 1428-ban megalakították Tenocstitlán, Teskoko és Tlakopán városálla- mok katonai szövetségét, amiben a vezető szerepet Tenocstitlán vívta ki. Ezzel megalapították az Azték Birodalmat, amely 1521-ig tartott. Legnagyobb területét az 1502-ben hatalomra került II. Moctezuma király idején érte el: lakóinak száma elérte a 2 millió főt.
- 4. Mindennapi és vallási életük Amikor nem háborúztak, szorgalmas földművelő életet éltek. A Teskoko-tó körül teraszosan kialakított földeken kukoricát, zöldségfélét és gyapotot termesztettek; tőlük „örökölte” a világ a pulykát, de ők maguk megették a kutyahúst is. Hogy növeljék az élelmiszerellátást, a tavak vizeiben úszó kerteket építettek. Az aztékok vallásában mindig is központi helyet foglalt el a véráldozat. A vérnek misztikus őserőt tulajdonítottak: úgy hitték, a vér működteti az egész mindenséget, ez az az életnedv ami erőt ad a létezésnek. Úszó kertek Véráldozat
- 5. A spanyol hódítók megérkezése 1492 óta, mióta Kolumbusz felfedezte Amerikát, a spanyolok elég alaposan feltárták a Karib-térséget. 1518-ban Diego Velazquez, kubai kormányzó támogatta az expedíciót, és Hernan Cortesre bízta ennek a vezetését . Cortes több hajóval és körülbelül 600 férfival indult útnak.
- 6. Cortés partra szállt Potonchánnál, ahol egy kevés aranyat találtak. Rábukkantak azonban az aranynál sokkal értékesebb kincsre, Malenchie, azték hercegnő személyében, aki Cortés tolmácsa és szeretője lett, és kulcsszerepet töltött be a későbbi eseményekben. Kezdetben csak két tolmácson keresztül tudtak az aztékokkal szót érteni Cortés szavait spanyolról maja nyelvre fordították, majd Malinche ezt tovább fordította navaltra, az aztékok nyelvére. A bonyolult eljárás ellenére a kommunikáció meglepően jól működött.
- 7. A sereg a legközelebbi városba, Zempoalába masírozott, ahol a lakosság és a helyi előkelők parádés fogadtatásban részesítették spanyol vendégeiket. A területet az előző század közepén hódította meg az azték birodalom, akik magas adókkal sújtották a totonákokat, és az előkelők gyermekei közül évente áldoztak fel vérszomjas isteneiknek. Cortésnek ezért nem volt nehéz meggyőznie a helyi törzsfőnököt, hogy lázadjon fel urai ellen.Ezek után azték követek keresték őt fel. Kölcsönösen megajándékozták egymást, de Cortés végül úgy döntött, ráijeszt az azték delegációra tűzfegyvereik erejének demonstrálásával. A követek gyorsan elhagyták a területet, hogy jelentsenek Moctezumának. Ezután is érkeztek követek különféle ajándékokkal, köztük arannyal is. Eredeti szándékuk az volt, hogy távol tartsák a spanyolokat a birodalmuktól, de ezzel csak azt érték el, hogy felkeltették maguk iránt az érdeklődést.
- 8. Cortés, mint főisten Cortés V. Károlyhoz írott leveleiben megemlíti, hogy az indiánok főistenük, Quetzalcóatl, a Tollas Kígyó földi hírnökének vagy magának Quetzalcóatlnak tekintik őt. Az azték hitvilág szerint Quetzalcóatl a világ teremtője és a villámlás ura. Az indián naptár 52 éves ciklusokban gondolkodott. Az aztékok hite szerint Quetzalcóatl egy ilyen 52 éves periódus kezdetén visszatér népéhez. Cortés szerencséjére 1519 pontosan egy ilyen Ce-Acatl év volt.
- 9. A konfliktus kiéleződése és a harcok
- 10. Choulai mészárlás Moctezuma fel szerette volna tartóztatni a spanyolokat Choulában, ehhez a helyi főpapságot használta fel. Cholula az akkori közép- amerikai kultúrák szent városa volt, és mint ilyen nem rendelkezett hadsereggel, de papjait mindenhol tisztelték. A spanyol verzió szerint Malinche arról tájékoztatta Cortést, a papok azt tervezik, hogy ünnepségeket rendeznek a spanyolok tiszteletére, majd éjszaka, álmukban meggyilkolják őket. Cortés ezért barátságot színlelve vonult be a városba, ahol foglyul ejtette annak vezetőit, és lemészárolta őket, valamint felgyújtatta a várost. A konkvisztádorok beszámolói 3.000 és 30.000 közötti áldozatról beszélnek.
- 11. 1519 novemberében Moctezuma meghívta Cortést a székvárosába, ahol egy palotában helyezték el őt. Cortés megsejtette, hogy csapdába akarják csalni és foglyul ejtette Montezumát. Az évenként szokásos tömjénáldozat ünnepségét mintegy hatszáz azték vonult fel ünnepelni, a legelőkelőbb nemesi családok tagjai. A fegyvertelen hívőket az ünnepség tetőpontján a spanyolok lerohanták, és mind egy szálig lekaszabolták. Az alattomos vérfürdő hatására az aztékok fellázadtak. Az aztékok az elfogott Moctezuma helyetteséül annak egyik fivérét, Kvitlavokot választották, és szünet nélkül ostromolták a palotát. Cortésnek sikerült áttörnie Alvaradóhoz, de Alvaradóval együtt az ostromgyűrűben rekedt. Többször is kirohant, nagy veszteségeket okozott az aztékoknak, azok viszont lerombolták az összes, a palota szigetét a város többi részével összekötő hidat. Moctezuma, aki valószínű továbbra is a visszatért Kvetzalkoatlnak vélte Cortést, békítő beszédet intézett alattvalóihoz, mire a nép megkövezte. Ennek következtében. II. Moktezuma, az aztékok egykori nagy uralkodója 1520, június 30-án meghalt.
- 12. La Noche Triste Az uralkodó elvesztése után Cortés kitörésre szánta el magát. Hordozható hidat ácsoltatott, és megpróbálta kihasználni azt, hogy a Napot tisztelő aztékok idegenkedtek az éjjeli harctól. Ez volt a spanyol történelemben a Noche Triste, azaz "szomorú éjszaka". A maroknyi spanyolnak a kezdetlegesen felfegyverzett azték harcosok tízezrein kellett keresztültörnie. Cortést és embereit nem vették észre egészen addig, amíg el nem érték a töltés. Ekkor zuhogni kezdett az eső, a csúszós talaj erősen megnehezítette a spanyolok haladását. A hordozható híd besüppedt a sárba, ahonnan nem tudták többé kiemelni. A szervezett visszavonulás fejvesztett meneküléssé fajult. Reggelre a spanyolok mintegy harmada és a szövetséges tlaskalánok negyede-ötöde ért ki a városból, valamennyien kisebb-nagyobb sebekkel. Odaveszett minden tűz- és lőfegyver, az íjak egy része, a lovak többsége.
- 13. A spanyolok számára jól jött a Közép-Amerikában ekkor kitört himlő járvány, mivel az európai katonákat ez a betegség nagyrészt nem érintette, viszont az aztékoknál nagy veszteségeket okozott. Nyolc napig tartó csatározások sorának a spanyolok megpróbálták elérni a szövetséges indiánok területét. Viszont 1520. július 8-án az Otumba völgyében látszólag minden korábbinál jobban szervezett azték sereg állta útjukat. Cortés maradék húsz lovasával az élen betört és átvágta magát a parancsnok gyaloghintójáig, majd megölte Cihuacul-t, az aztékok fővezérét. Amikor meglengette annak vezéri jelvényét, az aranyhálót, a túlerőben lévő aztékok fejvesztve menekülni kezdtek. Ezután már ekkora sereget soha többé nem tudtak összeszedni. Az Azték Birodalom abban a pillanatban bukott el, amikor Hernán Cortés meglengette az aranyhálót. Cuauhtémos-ot, az aztékok utolsó uralkodóját Cortés egy expedíció során kivégeztette. Cuauhtémos: