1. Neveléstörténet
2012.11.16.
Készítette:
Rétfalivné Diviák Krisztina

2. Átmenet korszaka a nevelés
történetében
XVII. század
 Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise
 Élete
 Comenius felfogása az ember rendeltetéséről
 Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei
 Iskolarendszere
 Sárospataki évek

3. Comenius pedagógiai szintézise
 A XVII. század jellemzői
 Járványok
 Csecsemőhaladóság
 Gyermekgyógyászat fejlődése
 A gyermek fontosságának előtérbe helyezése
 A gyermeknevelés fejlődése – nevelési tanácsadó
 Az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák számának
növekedés
 Természettudományi tudás iránti igény kialakulása az
iskolákban

4. Élete
 1592. született Csehországban, Nivnice - ben
 Elemi ismeretei
 Felsőfokú tanulmányai
 Pánszófia = tudományok tudománya =
mindentudás
 Pappá szentelése
 1618. után családját elvesztette

5.  Tudományos munkája a ,,A világ útvesztője”
 Első nagy alkotása
 Kíméletlen őszinteséggel leplezte le korának visszásságait:
a katonák kegyetlenségét, az egyházak képmutatásait, a
tudósok gőgjét és a gazdagok önzését.
 "Térj vissza - hallja az égi szózatot a vándor -, térj vissza,
ahonnan jöttél, a szíved hajlékába és zárd be az ajtót
magad mögött."
 A lesznoi középiskolában tanít
 Didactica magna (Nagy oktatástan)
 Pánszófiai törekvései (összefüggő
ismeretrendszer, amely a világot a maga
tejességében képezi le és teszi áttekinthetővé)

6.  ,, De rerum humanarum emendatione” (A világ égető
problémáinak megoldása)
 A katolikus egyház uralmának megdöntése
 Új pedagógia létrehozása
 Londonba majd Svédországba megy az oktatásügy
reformja miatt
 Svédországban megírja harmadik fontos nyelvkönyvét
az ,, Atrium” –ot.
 Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony Sárospatakra
híva a kollégium újjászervezése miatt
 Sárospatakon 7 osztályos pánszófikus iskolát kívánt
létrehozni
 Első három osztálykiépítése volt sikeres

7.  Tankönyvei : Vestibulum, Ianua, Atrium
összeolvasva VIA = út, a köznapi latin nyelv
elsajátításában nyújtott segítséget
 Visszatért Lesznóba, majd Hamburgba
költözött, majd Amszterdamban telepedett le
 Műveinek gyűjteményes kiadását Amszterdamban
készítette elő, ,, Opera Didactica Omnia” címen és
fejezte be az ,,Egyetemes Tanácskozását”
 1670. november 17-én hunyt el

8. Comenius felfogása az ember
rendeltetéséről
 Világszemléletének középpontjában a keresztény
hit áll
 Az ember Isten teremtménye, a földi élet után
Istenhez tér vissza
 Az embernek a földi életében képzettségre,
erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert
tennie
 Hisz az ember alakíthatóságában,
nevelhetőségében

9.  Az emberek nevelése lehetséges és szükséges
 Az emberi romlottság megjavítására a
leghatásosabb út az ifjúság helyes nevelése
 A ,, Didactica Magna” szuggesztív sorai a
tévutakon járó emberi nem romlottságát ecseteli
 "Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon
semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes
nevelésénél."

10.  "Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e
valami a kellőhelyén és helyes állapotában?
Mindmostanáig semmi sem. Minden fonákul vagy
összekuszáltan hever szerteszét, vagy omlik össze. Az
értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene
egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora
tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok
ismerete terén tudatlanságban az állatok színvonalán
állanak. [...] A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén
kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás,
öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság,
jogtalanság, elnyomás, csalás, rablás. A tisztaság helyén
ocsmányságok és erkölcstelenségek a gondolatokban,
beszédekben és cselekedetekben egyaránt."

11.  Nevelés emberalakító, társadalomformáló
erejében hisz
 Egységbe akarja ötvözni a tudományos
eredményeket, a mélyvallásossággal
 A hitből és a tudásból van összeszőve az
"Ariadné-fonal", amelynek segítségével az ember
eligazodhat a világ labirintusában. A barokkra
jellemző világszemlélet ez.

12. Nézetei a gyermekről, didaktikai
elvei
 Nevelésre mindenkinek szüksége van
 Gyermekkorban oly mértékben nevelhető az ember,
mint máskor soha – írja a Didactica Magna-ban.
 A nevelés – nevelődés lehetőségét az emberi élet
végső határáig terjeszti ki, az ,,Egyetemes
Tanácskozás”.
 A gyermekek nevelésében a szülők felesőségét
hangsúlyozza, rámutat, hogy kevesen vannak, akik
értenek a gyermekneveléshez.

13.  A nyilvános iskolai oktatás mellett foglal állást
 Közösség jelentősége
 Didaktikai és metodikai alapelvei:
 Szemléletesség
 "Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekből
induljon ki (semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt
meg előbb az érzékekben). Mi más ez, mint az, hogy a tanítás ne
a dolgok szóbeli elbeszélésével vegye kezdetét, hanem a reális
megfigyeléssel? És végül, miután megmutattuk a dolgot, jöhet a
bővebb magyarázat.„
 Fontos, hogy a megismerés folyamatában minél több
érzékszervet kapcsoljunk be. Horatiust idézi:
"Lanyhább hatást tesz a lélekre az,
Mirõl csak a füle útján értesült,
Mint az, amit a megbízhatóbb tanú,
A szem elõtt folyik le és amit
Maga a nézõ közöl önmagával"

14.  Tudatosság
 Rendszeresség
 "az előzmény készítse elő az utána következők útját
 Következetesség
 "a természet sem rohan hanyatt-homlok, hanem lassan halad
előre".
 Tanagyag koncentrikus bővítése
 1. az egyszerűtől az összetett,
2. a konkréttól az elvont,
3. a tényektől a következtetések,
4. a könnyűtől a nehéz,
5. a közelitől a távoli felé.

15.  ,,Egyetemes tanácskozás” Pansophia című könyvébőlA tanítás
akkor lesz eredményes, ha "(1) ne mindent tanítsunk meg, hanem
csak az alapvető dolgokat, (2) ha nem külön-külön tanítunk meg
mindent, hanem, amit lehet csoportosan, (3) ha semmit sem
tanítunk teljesen újként, melynek teljesen új alapot kell vetni,
hanem mindent úgy, mint ami a már korábban ismertekből
származik."

16. Iskolarendszere
 A Nagy Oktatástanban négylépcsős iskolarendszert
vázol fel, amelynek minden fokozata hat esztendeig
tartó képzést ölel fel:
I. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl;
II. a gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a
nyilvános népiskola;
III. a serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis
gimnázium;
IV. az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások."

17.  "Nem csupán lehetségesnek tartom azt, hogy
egyetlen tanító néhány száz tanuló élén álljon, hanem
határozottan állítom, hogy ennek így is kell lennie,
mivel ez a tanítónak és a tanulóknak is
messzemenően a legalkalmasabb."

18.  Az iskolák koncentrikus körökként egymásra
rétegződő rendszerét így vázolja fel: "Az elsõ
iskola helye ott lesz, ahol csak emberek
születnek; a másodiké valamennyi házban, a
harmadiké minden faluban; a negyediké minden
városban; az ötödiké minden országban vagy
tartományban, a hatodiknak helye az egész világ
lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol
nagy kort megért emberek találhatók."

19.  "kisgyermekkor iskolája"
 I. a születésé, másfél hónap;
II. a szoptatásé, másfél év;
III. a csacsogásé és a járni tanulásé;
IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé;
V. az erkölcsé és az istenfélelemé;
VI. az első közös iskoláé, vagyis a tudomány
elemeié.
 Fontosnak tartja az anya gyermek kapcsolat
zavartalanságát és kicsinykorban az erkölcsi nevelést
 Fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak"Nem
tanítanak azok, akik nem járnak állandóan élen jó
példáikkal, vagyis akik annak megtételét parancsolják,
amit ők maguk nem tesznek."

20. Sárospataki évek
 Comenius 1650-1654 között Sárospatakon élt
 Gyakorlatba átültette a hétosztályos pánszófikus
iskolatervezetét
 1652. elején megjelent a pánszófikus iskola első
három osztályának a tankönyve is (VIA)
 Tartalmuk a koncentrikusan bővülő
szócsoportokból, szómagyarázatokból és az általuk
képviselt dolgok bemutatásából tevődött össze

21.  ,,Schola Ludus” (Az iskola mint színjáték)
 "Tirocinium" (Kezdet)
 "Lucidarium"
 "Orbis Sensualium Pictus" (Az érzékelhető világ
képekben)
 Latin nyelvkönyveiből generációk sokasága
tanult; neveléssel, oktatással kapcsolatos elvei,
gondolatai évszázadokon át hatottak a pedagógia
elméletére és gyakorlatára.

22. Apáczai Csere János
A tudományok első magyar
összegzője
 Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII.
században
 Életútja
 Fő művei

23. Az erdélyi protestáns iskolaügy a
XVII. században
 1571-től Erdély önálló fejedelemséggé vált
 Államvallás református volt 1691-ig
 A latin iskolákban anyanyelven sajátították el az
írás-olvasást, de ettől kezdve igyekeztek
mihamarabb bevezetni a latin nyelvet
 Iktári Bethlen Gábor fejedelemsége idejét (1613-
1629) Erdély aranykorának nevezik ekkor
fellendült az iskoláztatás

24.  Alapítványokat létesített, könyvtárakat teremtett,
kiváló tudósokat hívott meg az akadémiára
(Martin Opitz, Johann Heinrich Alstedt, Johann
Heinrich Bisterfeld)
 Alstedt és Bisterfeld jelentős pedagógiai és
egyházpolitikai tevékenységet folytattak
 Egyesítette magában a klasszikus humanista
műveltséget és a széles körű evilági-realista
enciklopédikus érdeklődést

25. Életút
 1625-ben született Apácán
 Kolozsvárott református iskolában tanult
 Polcsarmi András hatott rá leginkább aki felhívta
figyelmét az enciklopédikus ismeretek
fontosságára és a tapasztalati tudományok
megismerésének jelentőségére
 Az enciklopédikus módszer az iskolai tananyag
gazdagodását-szélesedését eredményezte

26.  A gyulafehérvári kollégium akadémiai
tagozatának diákja volt
 Hollandiában doktori címet szerzett ahol
Descartes gondolatai magával ragadták
 „Cogito ergo sum”:A kételkedés egyenlő a
gondolkodással, mindenben kételkedhetünk, csak
abban az egyben nem, hogy gondolkodunk. Ha
gondolkodunk, akkor létezünk is.
 1653 tavaszán haza indult Erdélybe
 Gyulafehérváron poétika osztály vezetését bízták
rá, ahol felvázolta saját elképzeléseit
 1659 szilveszterén tüdőbajban hunyt el

27. Fő művei
 Magyar Enciklopédia
 Nyelvújító tevékenységek
 Új magyar szavak
 Új kifejezések
 A Magyar Enciklopédia felépítése Descartes
tudományelméletét követi
 Alapvetés
 Természettudományok
 Humántudományok
 Teológia

28.  A tanítóval szemben támasztott követelmények
a) A tanító erkölcsösen éljen, "tanítványainak jó s
dicséretes példát adjon".
b) "Elég tudós legyen" hivatalának betöltéséhez.
c) Tudását "jó lelkiismerettel" másoknak is adja át.
d) Tanítványait "mint atyjok szeresse", tanítsa õket
"világosan, röviden és teljességesen".
e) Említse meg őket "Isten előtti könyörgésében".
f) Ajándékokon "ne legyen kapdosó".
g) Törekedjen arra, hogy tanítványai "erkölcsét és
nyelvét" fejlessze.
h) Szerettesse meg magát tanítványaival.
i) Tanítói munkáját "a külömb-külömb féle elmékhez
jól alkalmaztassa".

29.  Ügyelt arra, hogy a fogalmak összefüggő
rendszerben illeszkedjenek
 Kiknek készült A Magyar Enciklopédia?
 Apácai iskolakoncepciója
 Anyanyelvű folyékony olvasás
 Kérdés felelet módszer
 Nyelvtanulás
 Görög, latin, héber, arab

30. A műveltség elsajátításáról
 Első szint: magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber
nyelvű olvasás és írás tanulás
 "A második segédtanító - írja Apáczai - tanítsa meg növendékeit
elsősorban is anyanyelvükön, azaz a magyar nyelven való
olvasásra és írásra. Akik közülük annyira előrehaladtak, hogy
folyamatosan olvasnak is, írnak is magyarul, azokat vigye át a
latin nyelven való olvasásra és írásra. Ha itt is kiváló eredményt
értek el, hasonlóképpen vigye át őket nyomban a görög nyelven
való olvasásra és írásra, de itt se állapodjék meg, hanem tanítsa
meg õket hasonló módon a héber olvasásra és írásra! "(És
bárcsak lehetne az arabra is!) Csakis ilyen előzetes munka után
bocsáthatja el és léptetheti elő őket a felsőbb osztályba, szigorú
vizsgát tartva a rektorok egyikének jelenlétében."

31.  Második szint
 Enciklopédikus alapfogalmak
 "A következő osztályban az első segédtanító
tanítana a következő módon. Legelőször is
gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját
kezűleg lemásolják minden tudomány és
mesterség meghatározását és felosztását magyar
nyelven, [...] hozzátéve a meghatározásokhoz és
felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető,
a latin, görög, héber és esetleg arab
szakkifejezéseket is."

32.  Harmadik szint
 az előzőek sikeres elvégzése - s a szigorú vizsgák -
után az akadémiai tagozaton a diákok
választhatnának a következő tudománycsoportok
közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-
asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia-
jogtudomány.

33. Tanács
 Párbeszédes formában írott mű
 Elcsüggedt ifjú és Fortius beszélgetése
 Próbál lelket önteni a tanulás keserveitől
elkedvetlenedett diákokba
 Általános elvekre buzdítja tanítványait
 Tűzz ki magad elé olyan célt amit ember még el nem ért
 Mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan
szorgalommal
 Légy kitartó

34.  Ne csábítson a pénz
 Örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz keresd az
okát és változtass magatartásodon.
 Apáczai a tanulás módszereit illetően az olvasás,
a hallás, az elmélkedés, a taníttatás és az írás
szerepét emeli ki

35. Az iskolák szervezésének nagy
szükségességéről
 Rámutatott az erdélyi protestáns iskolaügy
elmaradottságára, hiányosságára
 A kollégiumok tanuló ifjúságának jelentős része nem
alkalmas magasabb tanulmányokra
 Kevés a kollégiumokban a jó rátermett tanár
 A protestáns egyház papjai lenézik a felügyeletük alá
rendelt tanárokat
 A kurátor felügyelte a tanár munkáját (a kurátorok
többnyire műveletlen emberek voltak)

36.  Apáczainak az iskolaügy reformálására
vonatkozó átfogó tervezete a maga korában nem
válhatott valóra.
 Olyan világot járt, enciklopédikus műveltségű
férfi, akinek filozófiai és pedagógiai gondolatai
egyetemesek és minden időben értéket
képviselnek.

37. Köszönöm a figyelmet!