Ebben a táblázatban láthatjuk, hogy a coaching alapelvei milyen sok szempontra hatással vannak, míg végül egy egészen új perspektívát nyújtanak a tanulás területén. A hagyományos szemléletmód után ezek a pozitív szemléletbeli különbségek felszabadítóan hatnak a kliensre, aki ettől szinte szárnyalni kezd. A nyelvicoaching folyamata egyrészt szakmai szálon, másrészt viszont érzelmi szálon fut. A szakmai szál, amit tanul, az érzelmi szál pedig, ahogyan mindehhez viszonyul. A coach rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő szintre emelje és ott tartsa tudatosságunkat a szükséges területeken. De a problémát nem ő oldja meg, nem tanár. A nyelvi coachnak egyben szakértőnek is kell lennie, de nem szabad, hogy az inputról ő gondoskodjon a coachee helyett. Hiszen a coachee a benne rejlő lehetőségeket saját egyénisége és egyedisége optimalizálásával bontakoztatja ki, nem pedig külső elvárásoknak megfelelően.
A coaching szerződés a folyamat tárgyiasult eleme. A coach és a kliens megállapodását tartalmazza az ülések számának, időpontjának, gyakoriságának ,és árának tekintetében. Rögzíteni szokás, hogy mit vállal a coach és mit a kliens. A coach feladata leginkább, hogy biztosítsa a hatékony nyelvtanulás feltételeit, a kliensé pedig, hogy folyamatosan biztosítsa a nyelvtanulással kapcsolatos kérdéseket, problémákat a folyamat során, és megoldja a kapott feladatokat.
„ A coaching folyamatban a fejlődés útja nem egy kitaposott ösvény, hanem egy kreativitást igénylő út, amelyen az inspiráció és a figyelem a legfőbb iránytű, és a probléma nem ellenség, hanem a tanulás és a továbblépés legintenzívebb lehetősége, a továbblépés ösvénye. ( Sárvári, 2008)
2. Mi a teljesítmény?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- a teljesítmény áll a figyelem
középpontjában
- tanuló = elért teljesítmény
- az értékelés alapja
- a coachee képességei állnak
a figyelem középpontjában,
- azt ösztönzi azáltal, hogy a
teljesítményét javítja
- a megtett út
3. Honnan jön az input, az ismeretanyag?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- az oktató gondoskodik az
inputról, saját ismeretanyagát
adja át
- másolással,
- a diák maximum annyit fog
tudni, mint a tanára
- a coachee szerzi be az
inputot, a coach
felügyeletével
- teret enged a személyes
preferenciának és
hozzáállásnak
- a coachee túlszárnyalhatja a
coachot
4. Hogyan viszonyul a tanulóhoz?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- tanulók „beskatulyázása”,
teljesítményük alapján
- változás esetén pozitív
irányba nehéz kitörni
- hisz a coachee
képességeiben,
- ez tükröződni fog a coachee
teljesítményében
5. Van-e alá-fölé rendeltségi viszony az oktató és a tanuló között?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- eltérő hierarchia szint a tanár
javára
nincs alá-fölé rendeltségi viszony,
partnerség van
6. Hogyan kezeli a kudarcot?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- a kudarctól való félelmet,
- az önbizalomhiányt,
- kételkedést a saját
képességben
érintetlenül hagyja
azáltal kezeli, hogy
- lemond az irányításról
- és a magasabbrendűség
illúziójáról
7. Mit tekint sikernek?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
siker = legjobb teljesítmény - a coachee elköteleződése a
cselekvés mellett
- és a cél elérése
8. Mi az interakciók célja?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
- ismeretátadás,
- számonkérés
- az önbizalom erősítése
- és hogy a coachee
felismerje, hogy sikerét saját
erőfeszítéseinek köszönheti,
- amelyben a coach
támogatja
13. Mi jelenti a viszonyítási alapot?
Hagyományos szemléletmód Coaching szemléletmód
félelem, múlt vágyak, remények, jövő
14. Ebben a táblázatban láthatjuk, hogy a coaching alapelvei milyen sok szempontra hatással
vannak, míg végül egy egészen új perspektívát nyújtanak a tanulás területén. A hagyományos
szemléletmód után ezek a pozitív szemléletbeli különbségek felszabadítóan hatnak a kliensre,
aki ettől szinte szárnyalni kezd. A nyelvicoaching folyamata egyrészt szakmai szálon,
másrészt viszont érzelmi szálon fut. A szakmai szál, amit tanul, az érzelmi szál pedig,
ahogyan mindehhez viszonyul. A coach rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő
szintre emelje és ott tartsa tudatosságunkat a szükséges területeken. De a problémát nem ő
oldja meg, nem tanár. A nyelvi coachnak egyben szakértőnek is kell lennie, de nem szabad,
hogy az inputról ő gondoskodjon a coachee helyett. Hiszen a coachee a benne rejlő
lehetőségeket saját egyénisége és egyedisége optimalizálásával bontakoztatja ki, nem pedig
külső elvárásoknak megfelelően.
A coaching szerződés a folyamat tárgyiasult eleme. A coach és a kliens megállapodását
tartalmazza az ülések számának, időpontjának, gyakoriságának ,és árának tekintetében.
Rögzíteni szokás, hogy mit vállal a coach és mit a kliens. A coach feladata leginkább, hogy
biztosítsa a hatékony nyelvtanulás feltételeit, a kliensé pedig, hogy folyamatosan biztosítsa a
nyelvtanulással kapcsolatos kérdéseket, problémákat a folyamat során, és megoldja a kapott
feladatokat.
„ A coaching folyamatban a fejlődés útja nem egy kitaposott ösvény, hanem egy kreativitást
igénylő út, amelyen az inspiráció és a figyelem a legfőbb iránytű, és a probléma nem ellenség,
hanem a tanulás és a továbblépés legintenzívebb lehetősége, a továbblépés ösvénye. ( Sárvári,
2008)