A BABAFALVA – Szülőképző és a Növekvő Hold Alapítvány meghívására tartottam előadást a családi együttműködéshez nélkülözhetetlen empátiáról, konfliktuskezelésről, az önmegismerés jelentőségéről.

1. Együttműködő kommunikáció a
családban
Budapest, 2014. november 22.
BABAFALVA – Szülőképző
Növekvő Hold Alapítvány

2. Névjegy
Katona Erzsébet, Böbe
www.alitera.hu
 Óvodapedagógus
 Gyógypedagógus
(oligofrén-szurdo szak)
 Önismereti tréning vezető
 Felnőttképzésben oktató
(humán OKJ szakmák)
 ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
tulajdonosa és vezetője
(vállalati ügyfélkapcsolat fejlesztése:
képzés, tréning, coaching, kiválasztás,
tanácsadás, piackutatás, elégedettségi mérés)
29 év pedagógiai tapasztalat
óvódás kortól a felnőtt korig
2
Együttműködő kommunikáció

3. Vázlatosan
 Önismereti alapok
 Személyiség jellemzői
 Énképvédő mechanizmusok
 Kommunikálunk, de hogyan?
 Konfliktusok márpedig vannak!
 Az együttműködő kommunikáció
 Empátia a mindennapokban
3
Együttműködő kommunikáció

4. Mottó
Együttműködő kommunikáció
4
“Minden ember legmélyebb érzelmi
szükséglete, hogy szeressen és
viszontszeressék.
Ha érezzük mások szeretetét, képessé
válunk a bennünk rejlő lehetőségek
kibontakozására, ennek hiányában
azonban csupán a túlélésért
küzdünk.”
Gary Chapman

5. Ismerjük önmagunkat?
„Aki sorsát maga kívánja
irányítani, annak ismernie kell
önmagát: lelkialkatát,
ítélőképességét, tehetségét,
hajlamait.
Nem lehet sorsa urának az, ki
önmagát nem ismeri.„
Tatiosz
5
Együttműködő kommunikáció

6. Miért fontos az önismeret
A mélyebb önismeret:
 a viselkedés értékelése
 a cselekedetek mozgatóerőinek
felismerése
 a pszichés háttér feltérképezése
Lehetővé válik: tartalmas emberi kapcsolatok
kialakítása, fenntartása sikeres élet
(magán-munkahelyi)
Az önismeret nem cél, hanem lehetőség,
amelynek révén elérhetjük, hogy
személyiségünk harmonikussá váljon
és az is maradjon minden élethelyzetben.
6
Együttműködő kommunikáció

7. Önkép-Énkép
Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról
Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –
kialakult képet
Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma
Az önértékelés: negatív és pozitív
befolyásoló tényezők:
 családi és szociális háttér
 személyiség
A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés,
önnevelés
önismeret = önmegértés
7
Együttműködő kommunikáció

8. Az ember érzelmi lény
Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:
az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,
az emberi létezést kíséri, tehát mindig
kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez.
Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz,
jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz.
(Minden embernél más, egyedi!)
Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek
tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés –
differenciálódnak és tudatosulnak!
Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati
(tanult) tényező elválaszthatatlan egysége.
Együttműködő kommunikáció
8

9. Szabadon fejlődve
A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a
színtere!
A családban tanuljuk meg az alapvető magatartási mintákat, a (kezdeti) élet minden területét
behálózó normákat, elvárásokat, szabályokat (engedélyeket, tiltásokat).
 Az emberi fejlődés legmeghatározóbb időszak a 0-3 éves kor, minden téren - a fő minta adó a
CSALÁD!
 A kortársak hatása később jelentkezik – és jelentősége megmarad „életünk végéig” -, 3 éves
kortól, amikor a gyermeknek a nem családi közösség(ek)ben kell megtalálnia a helyét
(beilleszkedés).
A családon kívüli társas kapcsolataink során derül ki, hogy mindaz, amit a családban
megtanultunk addig az ön-társelfogadásról, mennyire segíti vagy gátolja az emberi
kapcsolataink kialakítását, sikeres működtetését, azaz az együttműködési képességeinek
kiteljesedését.
„Belsőt tilalmak” és a „Belső engedélyek” dinamizmusa = Énállapot minősége a másikhoz való
viszonyulás alapja. A nehézségek leküzdése a korrekció lehetséges – ha elérjük , hogy „belső
engedélyünk legyen” arra, hogy építsünk az önismeretünket – egész életünkön át!
Együttműködő kommunikáció
9

10. Együttműködő kommunikáció
10
Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”

11. A személyiség jellemzői
 Társadalmi-történeti kategória (fejlődés
eredménye), ilyenformán csak az emberre
vonatkoztatható.
 Az egyén és környezete közötti folyamatos
interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív
folyamat.
 Bio-pszicho-szociális jelenség.
 Változásai ellenére egyfajta állandóságot,
„konzisztenciát” mutat.
 Sajátos mintázatokban mutatkozik meg -
egyedi.
 Nemcsak egyféleképpen, hanem
sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban
és érzésekben – jelenik meg.
11
Együttműködő kommunikáció

12. Szerveződés
Az egyén sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, melyek sajátos
rendszert alkotnak – nem bizonyos elemek puszta halmaza, hanem
szerveződés!
Testi képességek és tulajdonságok
 adottságok
 rátermettség
 hajlam
Pszichikus képességek és tulajdonságok
 a megismerés folyamatában résztvevő
pszichés alapfolyamatok
 az emberi cselekvés mozgatói
 a külvilág felöl érkező hatások minősítői
 a külvilágra irányuló pszichés funkciók
Tudattartalmak
Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások
Együttműködő kommunikáció
12

13. Anya -„A minden”!
 Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja (vagy az őt
pótló személy).
 Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a
meghatározó, melyben elsődleges az érintés.
 A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását alapvetően
meghatározza az anyával való kapcsolata.
 Születés után szenzitív periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok
képződnek. (Harlow házaspár majomkísérletei: „ drótanya”, „szőranya”)
 A szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában, illetve az
anyai viselkedés „beépített programjának” előhívásában.
 A kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat érzelmi kötődési biztonságot ad, ez a
feltétele a későbbi emberi kapcsolatok kialakításának.
● Biztonságos kötődés; Elkerülő kötődés; Ambivalens kötődés; Dezorganizált
kötődés
 Sérült vagy beteg gyermeknél elsődlegesen sérül az anya-gyermek kapcsolat,
kötődés! Együttműködő kommunikáció 13

14. Az emberi fejlődés szakaszai
Szenzomotoros fejlődés - 0-2 év
 Az érzékletek és egyszerű mozgásos
viselkedések koordinációja.
 A gyermek felfedezi a külső világot és azzal
szándékos interakciót folytat.
Feltételei
- a mozgás normális fejlődése
- ép érzékszervek
- biztonságot adó szociális környezet
Eredményei
- járás
- beszéd kialakulása
- szimbolikus reprezentációk kezdetei
Műveletek előtti szakasz - 2-6 év
 A világot képek, gesztusok, szavak segítségével
képesek leképezni.
 A tárgyaknak és jelenségeknek már nem kell jelen
lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk.
Feltételei
- a mozgás normális fejlődése
- ép érzék és beszédszervek
- ingergazdag és biztonságot adó szociális környezet
Eredményei
- a mozgáskoordináció fejlődése
- finommozgások fejlődése
- a külső beszéd fokozatosan belső beszéddé válása
- fogalmak fejlődése
- gondolkodási műveletek megfelelő működése
- tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakulása
- a beszéddiszkrimináció kialakulása
14
Együttműködő kommunikáció

15. Énkép kialakulása, szocializáció fejlődése
1. életév: A csecsemők megtanulnak megbízni
abban, hogy mások gondoskodnak
alapvető szükségleteikről.
(Bizalom vagy bizalmatlanság)
2. életév: A kisgyerekek megtanulják
akaraterejüket és önkontrolljukat
gyakorolni.
(Autonómia vagy kétely)
3-6. életév: A gyerekek megtanulnak
kezdeményezni, teljesítményüknek örülni
és hasznossá válni.
(Kezdeményezés vagy bűntudat)
Együttműködő kommunikáció
15

16. Az óvodáskor jelentősége
Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az
érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor másképpen nem
megismételhető, pótolható, cserélhető.
● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem,
harag kifejezést ismerik fel
● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés,
megjelenik a mimika, gesztikuláció, hangszín,
hangsúly – metakommunikáció.
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi
vezéreltsége - ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket érzelmi biztonság,
otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó, előítélet mentes
légkör vegye körül az óvodában – és otthon is egyaránt - !
Együttműködő kommunikáció
16

17. A szociálisan érett gyermek
Az óvodáskor végére a gyermekek
szociálisan is éretté válnak az iskolára.
A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai életre és a tanító
elfogadására.
Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel
és gyermektársaival:
● egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei
kielégítését,
● feladattudata kialakulóban van, és ez a feladat megértésében,
feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul
meg.
● a fejlettebb feladattudat következtében kitartása, munkatempója,
önállósága, önfegyelme is fejlődik.
17
Együttműködő kommunikáció

18. Egészséget mindenkinek!
1948-as megalakulásakor a World Health Organization
(WHO) az egészséget a következőképpen definiálta:
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét
állapota, és nem csupán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya”.
Az egészség dimenziói:
 biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő
működése
 lelki egészség: személyes világnézetünk,
magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat
nyugalmának és az önmagunkkal szembeni
békének a jele
 mentális egészség: a tiszta és következetes
gondolkodásra való képesség
 emocionális egészség: az érzések felismerésének,
illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
 szociális egészség: másokkal való kapcsolatok
kialakításának egészsége
18
Együttműködő kommunikáció
18

19. Szavak és érzések
Mit csinálsz, nem látsz a szemedtől?!
Hogy Te milyen ügyetlen vagy?!
Fogd be!
Azt mondtam, hogy csend legyen!
Kinek beszélek én itt?!
Hogyhogy nincs időd erre?!
Megvárnád míg befejezem?!
19
Együttműködő kommunikáció

20. veszély
Énképvédő manőverek
Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése
védetté válik viszonylagos állandóság
Újabb hatások
felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk”
A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó
disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret
Lelkiismeret-furdalás
Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében:
információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt.
Együttműködő kommunikáció
20

21. Énvédő mechanizmusok 1.
 Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon
● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és érzések
beismerése, intuíció, meditáció
 Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval”
● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a
konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben
vetett hit növelése
 Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs”
● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak,
frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok
elfogadásában
Együttműködő kommunikáció
21

22. Énvédő mechanizmusok 2.
 Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom
● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények
beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a
tünetek okának végére járása
 Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a másik
….!
● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések valódi
megélése és kifejezése
 Regresszió - én nem is vagyok „nagy”!
● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel és
normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a
szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz”
Együttműködő kommunikáció
22

23. A kommunikáció sajátossága
A kommunikációval a körülöttünk
zajló történéseket egy rendszer
segítségével képesek vagyunk
közölni egymással.
A közlési rendszernek alapelemei:
a jelek és a jelek használatának
szabályai.
● A jeleket eredetük alapján:
természetes vagy mesterséges
Együttműködő kommunikáció
23

24. Kommunikálok, de hogyan?
A sikeres kommunikáció függ:
 a közvetlen kommunikáció módjától
 és a személyiségeket jellemző vonásoktól
A magatartás stílusa lehet:
 Asszertív
(együttműködő)
 Agresszív
(fenyegető)
 Szubmisszív
(alárendelt)
Nincsenek „tiszta” típusok, a stílus(ok) tudatos, vagy spontán
alkalmazása egyénenként és életszakaszonként változik!
24
Együttműködő kommunikáció

25. Interperszonális (személyközi) kommunikáció
Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,
ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból
vevő és fordítva) keresztül valósul meg.
Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes
jelenléte
A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége,
kölcsönös megelégedés elérése
Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása)
asszertív kommunikáció
együttműködő kommunikáció
25
Együttműködő kommunikáció

26. Együttműködő kommunikáció
26

27. Csatornák
A személyes kommunikáció során használt
közlésrendszer:
● Verbális 7%
 a beszéd
● Vokális 38%
 a hang (a verbális
kommunikációba van benne),
mint kifejezési eszköz
● Non-verbális 55%
 a nem szavakkal való közlés, a
nem szándékos és nem tudatos
közlésmód
Együttműködő kommunikáció
27

28. Fülhallás
Friedmann Schulz von Thun pszichológus – a négy fül
„megtalálója”
A fogadó beállítódásán múlik, hogy
milyen üzenet jut el hozzá egy közlésből.
Személyiségtípusnak és az empátiás készség szintéjének
(fejlettségének) megfelelően fogadja az üzenetet:
● a tárgyszerűen orientált személyiség: amit a közlő
tulajdonképpen mond, a tárgyra figyel.
● a kapcsolatorientált személyiség: azt figyeli,
hogy miként viszonyul hozzá az,
aki beszél (milyennek tartja őt).
● cselekvés orientált: azt figyeli, hogy mit kell tennie.
● empátia fül: azt figyeli, hogy a közlő milyen állapotban van.
Együttműködő kommunikáció
28

29. A négy fül
Együttműködő kommunikáció
29

30. Konfliktusok márpedig vannak!
A világ fejlődéséhez szükségesek az ütközések, a
viták, az érdekellentétek.
A konfliktus akkor kezdődik, amikor az egyik fél
észleli, hogy a másik fél negatív hatást gyakorol
valamire, ami az ő számára fontos.
 „Jó konfliktus”: pozitív, serkenti az egyént vagy a
szervezetet a többlet teljesítményre, támogatja a
célok elérését, azaz ösztönzően hat.
 „Rossz konfliktus”: negatív érzést kelt a másik
emberben, vagy a veszteséget vetíti előre, vagy
eleve irreálisan magasak az elvárások.
30
Együttműködő kommunikáció

31. A konfliktusok fajtái
Intraperszonális konfliktusok: a rossz lelkiismeret, bűntudat, kompromisszum-képződéshez
vezet. Az érett, felnőtt személyiség jellemzője az, hogy képes konfliktusokat elviselni és
az azokra reagáló magatartási, cselekvési formák konzekvenciáit felismerni és
kontrollálni.
Interperszonális konfliktusok akkor alakulnak ki, ha két vagy több személy érdekei, igényei,
vágyai egymással ütköznek. Az érintettek önbecsülésükben, önérdekükben,
identitásukban, meggyőződéseikben érzik megtámadva magukat.
Csoport-konfliktusok: az előbbihez hasonló jelenség csoportok között.
Strukturális konfliktusok formális és informális közösségekben, egyéneknél és
alcsoportoknál akkor lépnek fel, ha a közösség szervezeti formája egyes alcsoportokat
privilegizál, másokat hátrányos helyzetbe kényszerít (pl. emancipáció, kisebbségek,
stb.). Más megjelenési formája: ha egy (munka) közösség (vállalt, intézmény) szervezeti
formája maga diszfunkcionális.
Szerep-konfliktusok: előbbihez kapcsolódva jelennek meg akkor, ha a feladatkörök,
szerepkörök egy (munka) közösségben diffúzak vagy diszfunkcionálisak.
31
Együttműködő kommunikáció

32. (ÖN)Tudatlan indulat kezelés
Amikor valamilyen élethelyzetben egy dühös,
kétségbeesett vagy egyéb módon erősen felindult
emberrel kell beszélgetést folytatnunk,
általánosnak mondható hibába eshetünk bele:
1. Nem veszünk tudomást a felindult állapotról, és
úgy próbálunk elmagyarázni valamit, mintha a
partner ilyenkor is képes lenne a józan
ítéletalkotásra. Az esetek túlnyomó többségében
azonban az indulatok erősödése a tudatosság
beszűkülésével jár együtt.
2. Tagadjuk a dühödt, az érzelmi kirohanás értelmét,
és megkíséreljük bagatellizálni a helyzetet,
igyekezve ezzel megnyugtatni partnerünket.
3. Harcba szállunk, és a megfélemlítés módszerével
igyekezünk elhallgattatni a másikat.
32
Együttműködő kommunikáció

33. A legjellemezőbb konfliktuskezelési stratégiák
 Versengő konfliktuskezelési módot az együttműködés hiánya
jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy
megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik
kárára.
 Alkalmazkodó a versengő ellentéte, nagymértékben
együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja,
törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.
 Kompromisszumkereső középút, egy „alku” keretében
mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben, ugyanis a
„valamit valamiért” bizony engedményekkel jár
 Problémamegoldó megkísérli teljes mértékben kielégíteni
mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési
helyzetben mindkét fél nyer.
 Elkerülő megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját,
mind a másik érdekét.
33
Együttműködő kommunikáció

34. Konfliktuskezelési stílus teszt
34
Együttműködő kommunikáció

35. Asszertív konfliktus megoldás
1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása,
tudatos felismerése.
2. A másik nézőpontjának megismerése: érzések
megfogalmazása, ok-okozati összefüggések láttatása.
3. A másik gondolkodásának megértése: a legjobb
megoldás megtalálása a szükségletek
megfogalmazásával a konszenzusra törekvés
érdekében.
4. Visszajelzések, újrafogalmazások: a megoldás
érdekében párbeszéd, a saját nézőpont elmondása
konszenzuskereső magatartással, a kérés(ek)
kölcsönös megfogalmazása.
5. A megoldás után követése: a sikeres megoldás
jutalmazása, pozitív értékelése.
35
Együttműködő kommunikáció

36. Együttműködő kommunikáció
A társak rokonok családtagok egymás iránti elfogadó, befogadó,
együttműködő, szeretetteljes kapcsolatához nyújt segítséget, hogy
tiszteletben tarthassuk a másik egyén
• személyiségét
• nézőpontját
• véleményét
miközben nem mondunk le saját magunk
• egyéniségéről
• nézőpontunkról
• véleményünkről
annak érdekében, hogy működő, sikeres
emberi kapcsolataink legyenek
36
Együttműködő kommunikáció

37. Empátia a hétköznapokban
„Empátiára mindenki képes, de a
mai ember racionális és verbális
beállítódása miatt ezt a
képességet gyakorlással, esetleg
szakember segítségével kell
előhívni, fejleszteni.”
Dr. Buda Béla
Együttműködő kommunikáció
37

38. Empátia – család – emberi fejlődés
Dr. Buda Béla
Az empátia
 A másik ember érzelmi és motivációs
állapotának megértése a kommunikációs
folyamatban, sajátos figyelem és érzelmi
rezonancia tudatosítása révén
 Empátiára mindenki képes, de a mai ember
racionális és verbális beállítódása miatt ezt
a képességet gyakorlással, esetleg
szakember segítségével kell előhívni,
fejleszteni
 Empátiához lelki beállítódás kell: feltétel
nélküli pozitív elfogadás és tisztelet a másik
ember iránt, és kell az interakció bizonyos
ideje, folyamata
38
Együttműködő kommunikáció

39. Az empátia feltételei, összetevői
Feltételei:
 Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő
figyelem, kontaktus
 „Diszpozíció”, a centrálás időszakos
felfüggesztésének képessége
 Az együttműködés bizonyos mértéke a másik
részéről
Összetevői:
 Befelé irányuló figyelem, önvizsgálat a
kommunikáció során
 A megérzések, felismerések tudatosítása és
ellenőrzése
 Nehéz esetekben (különösen a segítés során)
az utólagos felidézés a fantáziában
39
Együttműködő kommunikáció

40. A család, mint a gyermekkori empátia forrása
 Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a
gyermekkel, - különböző életkorokban
(különös tekintettel a tizenéves korszakra)
 Az apa, a testvérek és a nagy család
szerepe az empátiás nevelésben
 Az empátia képessége a gyermekben – az
érzelmi és a kapcsolati nevelés eszköze
A család segítése az empátiás nevelésben
 Az első gyerek nehézségei – a segítés
egyszerű útjai
 Felkészítés, konzultáció és segítés a család
empátiás nevelési légkörének érdekében
 Fejlődési és viselkedési zavarokkal küzdő
gyerekek empátiás nevelésének
nehézségei elősegítési útjai
40
Együttműködő kommunikáció

41. Empátia és tolerancia
 Az empátia jellegzetes proszociális érzelem,
változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki
munka!
 Az empátia visszatükröződése a másik emberben
odafordult és kommunikációs készséget kelt
 A „találkozás” élménye – a segítés és fejlesztés
eszköze
Az empátia koncepciójának humanizáló hatása
 A másik ember megértésének, elfogadásának
kultúrája
 Új szempont és módszer a nevelésben
 A pszichokultúrális eljárások integratív alapja és
terjedésük elősegítése
41
Együttműködő kommunikáció

42. Támogatás
 Blog: http://oriasveszely.blogspot.com
 Tesztek: http://onismeret.alitera.hu
Együttműködő kommunikáció
42

43. Sikeres kapcsolatokat!
“Két nagyon különböző ember is
megtanulhat harmóniában élni
egymással, ha felismerik,
hogyan hozzák ki a legjobbat a
másikból.
Ez a szeretet jutalma.”
Gary Chapman
Együttműködő kommunikáció
43
Katona Erzsébet
+36 30 5858 198
trening@alitera.hu
http:alitera.hu
http://blog.alitera.hu
www.facebook.com/alitera