Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS A KÖZNEVELÉSBEN
A mobilkommunikációs eszközök bevezetése
és alkalmazása az oktatásban

A KÖTET A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS AZ OKTATÁSBAN”CÍMŰ
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027. SZÁMÚ PÁLYÁZAT
KERETÉBEN KÉSZÜLT.
A kézikönyv egyes fejezeteinek szerzői:
Antal Péter
Babiczki Tamás
Borbás László
Csernai Zoltán
Kis-Tóth Lajos
Komló Csaba
Könczöl Tamás
Racsko Réka
Varga Tamás
Szakmai lektor:
Nádasi András
Olvasószerkesztő:
Mizera Tamás
Ötletgazda:
Kis-Tóth Lajos
intézetvezető, főiskolai tanár
Arculat:
Tóth Melinda
Eger
2016

Tartalomjegyzék
1. A médiadidaktika alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.1. Kihívások és problémák az információs társadalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2. Oktatási környezet a 21. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.3. Modellek az oktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A 21. század oktatási modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A személyes tanulási környezetekhez kapcsolódó modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.4. IKT-műveltség keretrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
2. A Nemzeti Köznevelési Portál tervezése és fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
2.1. A Nemzeti Köznevelési Portál az első köznevelési tudásmenedzsment rend-
szer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
2.2. Hogyan tudja támogatni a Nemzeti Köznevelési Portál a tanulás-tanítás
eredményességét? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
2.3. A Nemzeti Köznevelési Portál módszertani és technológiai újdonságai . . . . 18
Hardver és szoftver függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A személyre szabott, adaptív tanulás/tanítás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Tanári funkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Tanulói funkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A portálon található tartalmak megjelenítése és sokoldalú felhasználhatósága20
Mérési, értékelési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
3. A jövő osztályterme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
3.1. A mobileszközök és a változó tanulási környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Az új tanulási környezet legkorszerűbb eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Az Apple oktatási stratégiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Challenge Based Learning (CBL, Kihívás Alapú Tanulás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Digitális hátizsák: az iPad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Az Apple a felsőoktatásban, az iTunes U . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A Microsoft elektronikus oktatási stratégiái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Mobilkommunikáció alkalmazása az iskolákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
4. Mobilkommunikációs eszközök az oktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
4.1. Apple eszközgenerációk és eszközrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Az iPhone története és generációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Az iPad generációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Apple iPod, a multimédiás zenelejátszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Apple Watch – az okosóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Az okos borító, Smart Cover . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Az iPad-ek kezelőszervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Az iPad-ek funkciógombjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Az iPad-ek tartozékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Az Apple eszközök legfontosabb technikai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
4.2. iOS operációs rendszer kezelésének alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Az iOS operációs rendszer telepítése és frissítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Biztonsági mentés készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Tartalom visszaállítása biztonsági mentésből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
4.3. Az iOS beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Wifi beállítása iOS eszközön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Apple ID készítése és beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Az iCloud beállítása és szolgáltatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Levelezés-, kontakt- és naptárfiókok beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Keresés az iOS opreációs rendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Az iOS Vezérlőközpont használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
AirPlay használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Jelzések és az Értesítési központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Rendszer újraindítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Képernyőfelvétel készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
4.4. Az iOS kezelése a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Koppintás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Kétujjas koppintás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Görgetés, legyintés, pöccintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Húzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Több objektum kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
A beszúrási pont mozgatása a szövegben legyintéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Nagyítás nyíló csípési mozdulattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Összecsippentés kicsinyítéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Az iOS képernyő elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Szövegkezelés a képernyőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
4.5. Ipad az osztályteremben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
iPad, iPhone képernyőjének megosztása Apple TV segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
iPad tartalmának kivetítése VGA adapterrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Tanári ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Az iOS eszközök SWOT-analízise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
5. Android eszközök az oktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
5.1. Az Android operációs rendszer története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
5.2. Az Android operációs rendszer verziói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
5.3. Samsung tabletek generációi és technikai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Samsung Galaxy Tab 7.0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Samsung Galaxy Tab 2 (7.0) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Samsung Galaxy Tab 3 (10.1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
5.4. Androidos mobileszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Okostelefonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Okosórák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
5.5. Android az osztálytermekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Samsung Galaxy Tab 3 (GT-P5210) alapvető használata, fontosabb tudnivalói . 85
5.6. Androidos készülékek SWOT analízise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

6. Windows alapú eszközök az oktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
6.1. Windows Tabletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
6.2. A Windows 8 operációs rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
6.3. A Windows 8.1 operációs rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
6.4. Windows alapú eszközgenerációk, eszközrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
A Samsung ATIV Smart PC 500T táblagép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
A Samsung ATIV Smart PC 500T táblagép technikai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
6.5. Szoftveres támogatás Windows alapú tabletekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Alkalmazások kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Alkalmazásokrendezése,hozzáadásaakezdőképernyőhöz,illetveeltávolítása . . . . . . 99
Alkalmazások telepítése és a Windows Áruház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
6.6. A Windows alapú tablagépek szenzorai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
6.7. Windows az osztályteremben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100
A Samsung ATIV Smart PC 500T táblagép használata az oktatásban . . . . . . . . . . 100
Projektor csatlakoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
7. Oktatássegítő mobilkommunikációs alkalmazások az oktatásban . . . . . . 102
7.1. Az iOS tartalomfejlesztő szoftverei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
iBooks, az intelligens könyvespolc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
iMovie, a sokoldalú videószerkesztő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Keynote, az ezerarcú prezentációkészítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Új prezentáció létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
7.2. Az iOS oktatásban használható szoftverei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Tartalomkészítő szoftverek alsó tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Ajánlott oktatási szoftverek alsó tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
Logika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Matematika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Környezetismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Írás, olvasás, rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Alkalmazásokat segítő programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Tartalomkészítő szoftverek felső tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Ajánlott oktatási szoftverek felső tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Matematika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Angol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Földrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Biológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Fizika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Ének-zene . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
7.3. Oktatási szoftverek Android alapokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Tartalomkészítő szoftverek alsó tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Android alapú oktatási szoftverek tantárgyanként alsó tagozatban . . . . . . . . . . . 158
Játékos programok Android alapokon alsó tagozatosoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
Tartalomkészítő szoftverek felső tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Játékos programok Android alapokon felső tagozatosoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
7.4. Oktatástámogató szoftverek Windows alapokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

Korábban használt oktatási anyagok támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
A Mozaik Kiadó általános szoftverei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Windows alapú tematikus oktatóprogramok alsó tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . 185
Windows alapú tematikus oktatóprogramok felső tagozatban . . . . . . . . . . . . . . . . 188
Windows alapú tartalomfejlesztő szoftverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
8. Atartalomfejlesztéslehetőségei:interaktívkönyvek,tananyagokfejlesztése . 201
8.1. Interaktív könyvek készítése az iBooks Author-ral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
Mi az iBooks Author? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
Az iBooks Author felhasználói felülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
Az iBooks Author beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
A widgetek kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
A könyvek szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Interaktív könyv készítése az iBooks Author programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
8.2. A Sway prezentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Sway létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Tartalom áthelyezése vagy módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
A Sway megjelenésének beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
Sway megtekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225
Sway megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225
8.3. Book Creator Free . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
Tapasztalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
8.4. Blendspace . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
Tapasztalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
8.5. Como App Maker . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Tapasztalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
9. Az osztálytermi kommunikáció lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
9.1. NetSupport osztálymenedzselő program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Netsupport School . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
9.2. Osztálytermi kooperációs szoftver iOS eszközökön: a Dropbox . . . . . . . . . . 248
Mi a felhő alapú technológia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
A felhő technológia előnyei, hátrányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
Mi a Dropbox? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
A Dropbox telepítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
A Dropbox használata iskolai környezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Fájlok mappák megosztása diákokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
Az osztálytermi kommunikáció egyéb lehetőségei iPad-en . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
9.3. Osztálytermi kommunikáció Android alapú eszközökön . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Osztálymenedzselés a Socrative programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
9.4. A Google Drive . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .264
A Google Drive szolgáltatásai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
A Google Drive használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265
9.5. Osztálytermi tartalommegosztás Windows alapokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
Microsoft fiók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
One Drive . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

8
1. A médiadidaktika alapjai
1.1. Kihívások és problémák az információs társadalomban
A 21. század társadalmát információs társadalomként jellemezzük, hiszen az infor-
mációk terjedését tekintve leomlottak a korábbi tér-és időbeli korlátok, és soha nem
látott mennyiségű adathoz jutunk hozzá a másodperc tört része alatt. A változás az
élet minden területére kihat, így az oktatás és a tudásátadás eszközei között a hagyo-
mányos módszerek mellett egyre nagyobb teret nyernek az információs és kommuni-
kációs technikai (IKT) eszközök és a hozzá kapcsolódó módszerek. Ennek oka, hogy az
a környezet, amelyben a mai diákok élnek, felnőnek, játszanak, már a mobiltelefon, a
számítógépek és az internet világa. Az IKT gyors fejlődése megköveteli, hogy vizsgál-
juk és elemezzük az új technológiák hatásrendszerét, elsősorban úgy, mint humántel-
jesítményt támogató technológiát (Human Performance Technology).
1.2. Oktatási környezet a 21. században
Elemezzük a változó tanulási környezeteket és módszereket meghatározó három
dimenziót. Először a személyes tanulási környezetek (Personal Learning Environments,
PLE) jellemzőit, fejlődési trendjeit tekintsük át. Ezek után a hallgatók, diákok személyes
információkezelési (Personal Information Management, PIM) szokásait, annak változá-
sait és hatásait a tanulásra. A probléma aktualitását fokozza egy új jelenség elterjedése,
mely kezdetben vállalati környezetben, de ma már az iskolákban is jellemző, a „hozd
magaddal a saját eszközödet” (Bring Your Own Device, BYOD) modell. Az utóbbi évek-
ben felbukkant betűszó arra a törekvésre utal, hogy a dolgozók, ill. tanulók saját eszkö-
zeikkel helyettesítsék a céges/iskolai eszközöket a munkahelyi /tanulási környezetben.
Egyre több iskola vezeti be a BYOD modellt, és engedélyezi tanulóinak a saját eszköz
vagy eszközök tanulási célú használatát. Természetesen kezdetben segíteni kell a tanu-
lókat abban, hogy az eszközöket birtokolhassák. (Ez azt jelenti, hogy az iskola biztosítja
valamennyi tanuló számára.) A diákok tehát saját használatú infokommunikációs esz-
közükkel kapcsolódnak be az oktatásba (BYOD) és a kurzusok tevékenységeibe, amely
a személyes tanulási terek (PLE) kialakításának és módszertani hátterének elektronikus
tanulási környezetben történő megalapozásának igényét hozza magával.
A személyes tanulási terek, olyan rendszerek, amelyek segítik a tanulókat a saját
tanulásuk szervezésében és irányításában. Magában foglalja a módszertani támoga-
tást a tanulók számára, amely során saját maguk határozhatják meg a tanulási célja-
ikat, és a tartalomkezelés és a tanulási folyamat szervezésének kérdéskörét is érinti,
illetve a másokkal való kommunikációt és kollaborációt a tudáselsajátítás érdekében
(Goldstein-Miller 1976; Coop 2004; Wilson 2005; Terry 2006;Graham 2006; Downes
2005; van Harmelen 2006; Wild, Moedritscher & Sigurdarson Wheeler 2010). A PLE
több készség-és képesség együttes alkalmazását kívánja, például az információs mű-
veltség és a digitális kompetencia, és a személyes információszervezés (PIL) (Abrams,
Baecker & Chignell. 1998; Jones, Maier 2003; Teevan, Jones & Bederson 2006)
Számos kísérlet indult meg a 2000-es évektől kezdődően a személyes tanulási terek
kialakítására, azonban ezek nem egységes módszertani háttérrel és feltételrendszerrel
történtek, illetve a PIM nem jelent meg központi elemként ezekben a projektekbe.

9
1.3. Modellek az oktatásban
A 21. század oktatási modellje
A következőkben az oktatási környezetek funkcionális felosztását látjuk, amelyből
jelen esetben a személyes tanulási környezetekre leginkább jellemzőt emelnénk ki
(Ollé, 2013)1
.
Kontakt oktatási környezet: Tanár és diák egy időben, egy helyen tartózkodik. Ha
valaki elhagyja a termet, a folyamat megszakad. Intézményesült viselkedési formák
érvényesülnek. Látható, hogy így a folyamat és a tartalom zárt környezetben alakul
ki. Használnak technológiát (pl.: interaktív tábla, digitális taneszköz és tananyag, saját
eszközök), de nem csatlakoznak hálózatra. Elsősorban személyes kontaktra épül, fon-
tosak a verbális és nonverbális elemek.
Hálózattal támogatott kontakt tevékenység: Internet és Intranet használata kontakt
oktatási környezetben. Az információk nem csak jöhetnek, hanem kifelé is lehet kül-
deni. A környezet nyitottá tehető, ez azonban csak ritkán valósul meg. A technológia
konzerválja az oktatási kultúrát és a gyakorlatot. Akkor válna interaktívvá, ha nem csak
a tanár használná a számítógépet, vagy interaktív táblát.
Hibrid oktatási környezet: A fenti oktatási környezetek kombinációja.
A tanulási környezet tehát nemcsak az intézmény fizikai környezetét jelenti, ha-
nem magában foglalja az összes környezeti tényezőt (pl. együttműködő szereplőket,
társas kapcsolatokat, tanulásszervezési formákat, taneszközöket, tantervi tartalmakat,
értékeket stb.), melyek a tanulást, fejlődést támogatják. A tanulási környezet fogal-
mának előtérbe kerülése arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulás nem csupán kész
tudásrendszerek transzfere, hanem a környezettel való interakciók során végbemenő
folyamat (Komenczi, 2009).2
A tanulási környezetet érdemes tehát holisztikusan (nem részlegesen és redukci-
onistán) felfogni, vagyis minden releváns tanulói és tanári változót és ugyanakkor a
környezet minden lényeges vonatkozását is figyelembe venni (De Corte, 2001).3
Ezért ebben az értelemben Komenczi elektronikus tanulási környezet fogalmá-
val értünk egyet, aki gyűjtőfogalomként használva a terminológiát, az alábbiakat érti
alatta:„olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszeré-
nek kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommuni-
kációtechnikai eszközöknek”(Komenczi, 2009, old.: 114).4
A Personal Learning Environment (PLE), melyet „a számítógéppel segített tanítás
és tanulás új modelljeinek egyikeként” emlegetnek, olyan személyes tanulási teret ír
le, amelyben a tanuló a természetes tanulási környezetben szerzi meg az ismerete-
it, az önszabályozó tanulás módszereit felhasználva (erről részletesebb lásd: (Kárpáti,
2008) (Molnár, 2003).5
1
Ollé János (2013. 02 20). Youtube. Letöltés dátuma: 2015. 04 15, forrás: Az oktatási környezetek tipoló
giája, eLearnign és távoktatás értelmezések 2013febr: https://www.youtube.com/watch?v=yTjfWC8s4S8
(Hozzéférés dátuma: 2015. feburár 19.)
2
Komenczi Bertalan. (2009). Elektronikus tanulási környezetek. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
3
De Corte, E. (2001). Az iskolai tanulás: a legfrissebb eredmények és a legfontosabb tennivalók. Magyar
pedagógia, 413–434.
4
Komenczi Bertalan. (2009). Elektronikus tanulási környezetek. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
5
Kárpáti Andrea (2008). Az egyéni tanulás támogatása. In A. Kárpáti (Szerk.), A 21. század iskolája (old.:

10
A személyes tanulási környezetekhez kapcsolódó modellek
A személyes tanulási környezetek kialakításában központi szerepet tölt be a
BYOD-modell (Bring Your Own Device-„Hozd magaddal a saját eszközöd”) mellett
az 1:1 modell, amelyet a szakirodalom a hozzáférés modelljeként definiál. A modellt
elsősorban a táblagépekkel való oktatás keretrendszereként írják le, amely a tábla-
gépek erősségeire épülnek, vagyis a tartalmak egyfajta csatornájaként, modelljeként
és az azonnali visszacsatolás eszközeként jelenik meg. A legtöbb esetben ezen hoz-
záférés aszinkron módon történik és önállóan megy végbe. A legfontosabb tényező
a táblagépek oktatásban való használatánál a tanulási folyamat újragondolása, amely
során minden fél számára biztosított az egy tanuló-egy képernyő-hozzáférés lehető-
sége, amely lehetővé teszi a mobilitás és a személyre szabott tanulási környezetet. Az
oktatási tartalmakhoz való folyamatos (24/7) hozzáférés által a tanulási folyamat is
önszerveződővé és személyes irányításúvá válik. A tanulók olyan forrásokhoz is hozzá-
férhetnek a világhálón, amely az információs műveltség fejlesztésének eszköze lehet,
hiszen a tudatos és kritikus információfogyasztáson kívül, a felfedezéses és más tevé-
kenységekbe ágyazott tanulás képességére is szükségük lehet. Az eszközökön elérhe-
tő források fejlesztik a kreativitást és megfelelő tanári irányítás mellett a tanulók tantár-
gyi koncentrációk során elsajátított interdiszciplináris ismereteket is jobban átlátják, a
Robinson-effektusról nem is beszélve.
A modell négy fő részből áll:
1. ábra: Az 1:1 modell részei (Saját fordítás) (TeachThought, 2014)6
157-170). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.Molnár Éva (2003). Néhány személyes motívum szerepe az
önszabályozó tanulásban. Magyar pedagógia, 155-173.
6
TeachThought (2014). The Access Model: A 1:1 Framework For Teaching With iPads. URL: http://www.teacht-
hought.com/ipad-2/access-model-11-framework-teaching-ipads/. (Hozzéférés dátuma: 2015. feburár 19.)

11
A modell mind a négy komponenséhez kapcsolódnak olyan fogalmak, amelyek
segítik az önszabályozó tanulási környezetek kialakítását a tanulók számára, valamint
az oktatási környezet kiterjesztését is segíthetik.
A modell első komponense a virtuális közösségeken keresztül a tanulási tartal-
makhoz történő hozzáférés biztosítását nevezi meg. Ennek során, bizonyos szolgál-
tatásokon keresztül a tanulók hozzáférhetnek olyan eredeti, hiteles tartalmakhoz,
amelyeket virtuális (szakmai) közösségek hoznak létre, mindenféle témában. A kö-
zösségekhez a tanulók szabadon csatlakozhatnak érdeklődési körüknek megfelelő-
en, ahol megoszthatják gondolataikat más hasonló érdeklődésű egyénekkel, nem is
beszélve az aktív tanulás önképző erejéről, amely ezen közösségeket jellemzi. Ilyen
alkalmazások például a reddit, a twitter, az 500 px, a Devianart vagy a Quora. Ezen
szolgáltatások lehetővé teszik a szakmai közösségekhez való tartozást, és az abban
való kapcsolatépítést.
A kollektív intelligencia, azaz a tömegek tudása a virtuális közösségek fő mozgató-
rugója, amely biztosíthatja a források és az információk hitelességét, hiszen a szakmai
körökben erős az információk szelekciója és a tudatos és kritikus, elsősorban közössé-
gi információ-kiválasztás.
A szakmai közeg, legyen az akár online, akár offline nagyban hozzájárul a formális
vagy informális mentorálás, tutorálás, sőt inspirálás funkciójának betöltéséhez, amely
motivációs erővel bír.
A modell második eleme a hozzáférés biztosítása a digitális tartalomszolgáltató
csatornák ellenőrzött és nem ellenőrzött tartalmaihoz. Ennek során a tanulók a di-
gitális szolgáltatókon keresztül számos tartalomhoz hozzáférhetnek. Ezek egy része
nem szűrt/ellenőrzött tartalom, ilyen például a Youtube, míg a tömeges online kur-
zusok (MOOC-Massive Open Online Course) keretében működő edX, Coursera és más
OpenAccess hozzáférésű tanulási tartalmak ellenőrzött forrásokat tartalmaznak. A
tartalomszolgáltatás másik ága a digitális tankönyvek, mint az iBooks Authorrel vagy
más hasonló szerkesztőprogrammal készült interaktív tananyagok. A MOOC kurzu-
sok és a tanulási anyagok egyfajta szintézisét alkotja az iTunes U szolgáltatás (iTunes
University), amelynek keretében a tanárok saját kurzusokat készíthetnek, oktatási tar-
talmakkal, multimédiás anyagokkal ellátva, amely lehetővé teszi a tanulók számára
az eszközön keresztüli személyre szabott tanulási élményt. Az oktatók előadásokat
hozhatnak létre és kezelhetnek, a diákok pedig iPad készülékükön keresztül érhetik el
a tanulnivalót az iTunes U alkalmazásban.
A hozzáférés platformfüggetlen alternatívája lehet a nyílt hozzáférésű videópor-
tálok anyagai, mint Teachers Tv, TeacherTube, Europan Shoolnet, a Sulinet Tudásbázis,
vagy a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) tartalomszolgáltatása, amely megvalósítja a
hozzáférés és a közösség együttes elérhetőségét. Az ezeken keresztül elért informá-
ciók hozzásegíthetik a tanulókat a tartalmak tudatos és kritikus kiválasztásához, és
felhasználásuk etikus módjainak megismeréséhez.
A virtuális közösségek mellett a hozzáférés biztosításánál nagyon fontos a tartal-
mak újrakonstruálásának, valamint a korlátlan számú ismétlés lehetősége. A felfede-
zéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulás lehetősége az új tanulási környezetek
egyik bástyája és a folyamatos reflexió lehetősége a látott/hallott tartalmakra, mely
elősegíti a kommunikációs képességek fejlesztését, a kritikai gondolkodást, valamint
a kifejezőképesség jobbá tételét. Összességében tehát az anyanyelvi vagy akár az ide-
gen nyelvi kulcskompetencia fejlesztését segíti elő, közvetett módon.

12
A modell következő pillére a személyre szabott visszacsatolás lehetővé tétele, ahol
a tanulók és tanárok saját eszköze (képernyő) lehetővé teszi az azonnali visszacsato-
lást a különböző alkalmazásokon keresztül, amelyet egy nagyobb osztályteremnél
vagy más tanulási-tanítási keretekben nem tudnánk megtenni. Ezáltal a tanárnak új
lehetőségei nyílnak meg ezen a területen.
A reflexió a tanárok és a tanulók oldaláról is megvalósulhat, ezáltal az elektronikus
tanulási környezet eszközeinek ez az egyik erőssége. A korlátlan publikálás, tartalo-
malkotás, és az azonnali visszacsatolás jelentős motivációs erővel bír valamint egy
dokumentált fejlődési folyamatot is megteremt. A különböző tanulási szimulációk,
szituációk lehetővé teszik, hogy a tanulók az elszigetelt tudáselemeiket összekötve
használják, amely hozzájárulhat a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.
Az utolsó elem a hozzáférés biztosítása az intuitív, ösztönző modellekhez/alkal-
mazásokhoz. Ennek során a tanulók olyan szimulációkat, modelleket, animált ábrákat
érhetnek el, amelyek segíthetik a kreativitás, a dizájn és a szemlélődő, vizuális ábrá-
zolás területén tevékenykedő tanulótípusok munkáját, inspirálódását, ötletgyűjtését.
Olyan alkalmazások állnak ugyanis napjainkban rendelkezésre, amelyek a kiterjesz-
tett valóság technológiáján alapulva megtekinthetővé teszik az emberi testet négy
dimenzióban, vagy az ókori Róma nevezetes helyszíneit. Ezen technológiák segítik a
háttértudás elmélyítését és fejlesztenek számos egyéb kompetenciát, készséget, ké-
pességet (pl. térszemlélet). A vizuális szemléltetés egy másik megvalósulási formája a
virtuális világokban (pl. SecondLife) történő tanulás, amely akár a formális (iskolai kör-
nyezetű), akár az informális tanulási (múzeumok, könyvtárak, virtuális gyűjtemények
pl. Bavarian State Library) keretekben megvalósulhat.
A korábbi modellekben a kreativitás és az inspiráció egyfajta hiányzó elemként
tartottuk számon. A táblagépek 1:1 modellje lehetővé teszi legfőképpen az intuitív és
ösztönző modellek kapcsán ezen komponens beemelését, azonban összességében a
modell mind a négy komponensénél jelen van.
1.4. IKT-műveltség keretrendszere
Az alábbi tanulási modell az Egyesült Államok K12 korosztálya számára fogalmaz-
za meg azokat az elvárásokat, amely készségekre és képességekre minden diáknak
szüksége van az Egyesült Államokban (is). Az alapkészségek (3R) között jelenik meg
az angol nyelv, az olvasás vagy nyelvi művészet, a matematika, természettudomány,
idegen nyelvek, az állampolgári ismeretek, a gazdasági ismeretek, valamint a művé-
szetek, a történelem, és földrajz. Az ezen túlmenő ismeretek a (4Cs) a kritikai gondol-
kodás és a problémamegoldás, a kommunikáció, az együttműködés, és a kreativitás
és az innováció.

13
2. ábra: A 21. századi tanulás keretrendszere (Partnership for 21st Learning, 2014)
A modelleknél nem kerülhetjük meg az IKT-műveltség keretrendszerét sem, amely
összhangban áll az nemzetközileg elfogadott digitális állampolgárság modellel (IS-
TE-Ribble, 2011, Ollé-Lévai és mtsai, 2014).7
A digitális állampolgárság modelljének
rendszerét -több elméletet szintetizálva (Mossberger, Tolbert és McNeal)- az Interna-
tional Society for Technology in Education (ISTE) dolgozta ki, amely az alábbi kompe-
tenciát tartalmazza: digitális hozzáférés, digitális műveltség, digitális kommunikáció,
digitális felelősség, digitális etikett, digitális biztonság, digitális kereskedelem, digitá-
lis jog, digitális egészség és közérzet (Ribble 2011).
A hazai modellben (Ollé, Lévai, és mtsai. 2014) 8
hasonló elemek érhetőek tetten,
azonban kissé árnyaltabb képet mutatva: kommunikáció, hozzáférés, eszközhaszná-
lat, digitális egészség,digitális én-megjelenítés,digitális együttélés, értékteremtés,
produktivitás, időgazdálkodás, tartalom-menedzsment.
A digitális állampolgárság ma már túlmutat az információs műveltség, médiamű-
veltség és a digitális írástudás fogalmain, azonban ezen komponensek nélkül nem
valósulhat meg az új felfogása, amely az online produktív jelenlétet foglalja magába.
A DigComp 2013 (Ferrari és Punie 2013)9
kutatás a digitális kompetencia keretrend-
7
Ollé János., Lévai Dóra., Domonkos, Katalin., Szabó, Orsolya, Papp-Danka Andrea és mtsai. (2014). Digitá-
lis állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó.
8
Ollé János., Lévai Dóra., Domonkos, Katalin., Szabó, Orsolya, Papp-Danka Andrea és mtsai. (2014). Digitá-
lis állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös Kiadó.
9
Ferrari, A., & Punie, Y.-B. N. (2013). DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Com-
petence in Europe. Brüsszel: Joint Research Centre.

14
szerét és megértésének segítségét tűzte ki célul Európában. A tanulmány egy hosszas
társadalmi egyeztetés eredménye, amely részletes keretet ad a digitális kompetenciáról
minden európai polgár számára. A kompetenciák részletes leírása mellett a jártasságok,
a tudás, készségek és attitűdök is bemutatásra kerülnek. Három tudásszintet javasolnak
minden kompetenciához és egy fejlesztési indikátorrendszer segítségével mindenki
meghatározhatja saját digitális kompetenciaszintjét. Az információ, a kommunikáció, a
tartalomlétrehozás, a biztonság és a problémamegoldás alkotja az öt pillért.
Az információs és kommunikációs kompetencia kapcsán négy aspektust vizsgá-
lunk, amely a tecnológiai műveltséget, azaz az eszközök használatának módozatait, a
kognitív aspektusát, a tartalmak rendeszerezésének és integárlásának módjait, a szo-
ciális aspektust, azaz értékelés és a kommunikáció folyamatát, illetve az információ fe-
lelősségteljes használatát, annak etikus felhazsnálási módjait a digitális környezetben.
3. ábra: Az IKT-műveltség keretrendszere (Tongori 2012)10
A modellben fontos visszatérő motívum a hozzáférés, amely egyrészt az eszközhöz,
másrésztatartalmakhozvalóhozzáféréstjelenti,hiszenahogyMagyarGáborismegfogal-
mazza„…napjaink problémája nem az, hogy a kívánt információ létezik, hanem az, hogy
képesek vagyunk-e megtalálni és okosan használni.”(Kiszl 2006 . 67).11
10
Tongori Ágota (2012) : Az IKT-műveltség fogalmi keretének változása. ISKOLAKULTÚRA. 11. sz. pp.34-47.
URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00170/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-11_034-047.pdf
11
Kiszl Péter. (2006 ). A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre.
Információból üzleti érték. Budapest: MIBE. 67

15
„SzintetizálvaegyolyanmodelltállíthatunkfelazIKT-műveltségről,melybenahétkom-
ponensnek (meghatározás, hozzáférés, rendszerezés, integrálás, értékelés, kommunikáció,
létrehozás) négy fő aspektusa mutatkozik meg: a technológiai, a kognitív, a felelős haszná-
lati, valamint a szociális aspektus. A technológiai műveltség, a kognitív képességek, a szo-
ciális kompetenciák és a jogi és etikai kompetenciák a személyes biztonságra és egészség-
ügyikérdésekrevonatkozóalkalmazhatótudássalegyüttalkotjákazIKT-műveltséget,mely
hétféle, tevékenység jellegű komponensben nyilvánul meg.”(Tongori 2012. 43.)12
2. A Nemzeti Köznevelési Portál tervezése és
fejlesztése
2.1. A Nemzeti Köznevelési Portál az első köznevelési
tudásmenedzsment rendszer
A Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) tervezésekor a fő cél az volt, hogy lefedje a
tartalom-menedzsment és a tanulás-menedzsment funkciókat is, így egy komplex
eTanulás alapú tudásmenedzsment szolgáltatási rendszert biztosítson a felhasználók
számára.
Ennek révén:
• minden célcsoport esetében bővüljön a tanulás/tanítás tartalmi, módszerta-
ni, technológiai eszköztár:
• a pedagógusok széles köre minden tantárgyból és minden évfolyamon
rendszeresen használni, alkalmazni tudja a tanórai és a tanórán kívüli fog-
lalkozásokon,
• a diákok a tanórai és a tanórán kívüli ismeretszerzésre, tanulásra, gyakor-
lásra és önellenőrzésre is rendszeresen alkalmazzák, amelynek eredmé-
nye a pedagógus és a szülő számára is elérhető legyen,
12
Tongori Ágota (2012) : Az IKT-műveltség fogalmi keretének változása. ISKOLAKULTÚRA. 11. sz. pp.34-47.
URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00170/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-11_034-047.pdf

16
• a szülő betekintést nyerhessen gyermeke tanulási folyamatába, hogy
eredményesebben tudja segíteni az otthoni felkészülést és gyakorlást,
• a tanulási eredményesség mérése, értékelése jól követhető, tárolható, lekér-
dezhető legyen,
• a hagyományos taneszközök (tankönyvek, segédanyagok) elektronikus verzi-
ói és az eTanulás alapú valódi digitális taneszközök a maguk funkcióját betölt-
ve és egymást kiegészítve, erősítve biztosítsanak széleskörű tartalmi kínálatot
a tanuláshoz és tanításhoz,
• azok számára is biztosítsa az eTanulás alapú tanulás lehetőségeit, akik ebből
ilyen vagy olyan okok miatt eddig jobbára kiszorultak.
Az NKP az első olyan országos eTanulás alapú tudásmenedzsment rendszer lesz,
amely tartalmi, módszertani és technológiai szempontból is alkalmas a tanulási/taní-
tási folyamat teljes körű eTanulás alapú támogatására a következő funkcionalitással,
tartalommal:
• a digitális taneszközök teljes mértékben illeszkednek a Nat 2012 és a kerettan-
tervek rendszeréhez,
• kizárólag tartalmi, módszertani és technológiai szempontból minőségbiz-
tosított, naprakészen frissített tartalom kerül publikálásra, amely biztosítja a
hagyományos és a digitális taneszközök összhangját, egymásra épülését és
egymás kiegészítését is,
• az eTanulás minden elemét támogató, nemzetközi szabványokon alapuló át-
fogó tartalom és tanulás-menedzsment alapú funkcionalitás:
• a pedagógus, a tanuló és a szülő együttműködésének biztosítása a tanu-
lási/tanítási folyamatban,
• az életkori sajátosságokhoz illeszkedő, személyre szabható, adaptív tanu-
lási módok, módszerek támogatása,
• a pedagógus által kiosztott tananyagok, feladatok, tesztek eredményei a
tanuló tanulási portfóliójában rögzíthetők, a tanulási előrehaladás nyo-
monkövetésével pedig a pedagógus mérés/értékelési lehetőségei új esz-
köztárral bővülnek, amivel eredményesebben tud beavatkozni a tanulási/
tanítási folyamatba,
• digitális taneszköz fejlesztő, tesztkészítő, lejátszó alkalmazás biztosítása,
amellyel a meglévő tananyagok könnyen módosíthatók, bővíthetők, vagy
akár teljesen új tananyagok is készíthetők
• a felhasználás támogatása asztali számítógépeken, tablet és mobil eszkö-
zökön, valamint digitális táblán is történhet,
• az NKP felhasználását támogató szolgáltatásrendszer kialakítása is megvaló-
sul:
• tartalmi szerkesztőség működtetése a tartalmak naprakészen tartására,
frissítésére, szakmai tartalmi és módszertani segítségnyújtásra, a portál
moderálására,
• képzési modulrendszer fejlesztése az eTanulás módszertani támogatására
és az NKP felhasználásának támogatására,
• technikai ügyfélszolgálat működtetése az üzemeltetési és a felhaszná-
ló-támogatás biztosítására.

17
4. ábra: A Nemzeti Köznevelési Portál által teremtett XXI. századi tanulási környezet
2.2. Hogyan tudja támogatni a Nemzeti Köznevelési Portál a
tanulás-tanítás eredményességét?
Az NKP tartalmi kínálata folyamatosan bővülni fog, de már az induláskor is szinte
minden tantárgy kerettantervi témaköreihez elérhetők lesznek rajta digitális tartal-
mak, taneszközök, amelyek között több ezer videó, animáció és interaktív feladat is
megtalálható.
A tartalom tárolása, keresése és lejátszása mellett az NKP számos olyan összetet-
tebb funkció végrehajtására is lehetőséget ad, amelyet a gyakorlottabb számítógép
használók igényelnek. Ilyen például a portálon megtalálható tananyagok, segédanya-
gok nagyon egyszerűen használható tartalomfejlesztő eszközökkel történő kiegészí-
tése, módosítása, szerkesztése, új tartalmak, egyéni tanulási útvonalak készítésének
és megosztásának lehetősége, vagy a tanulási előrehaladás nyomon követése felada-
tok kiosztásával, ellenőrzésével, értékelésével, riportozásával. A portál tehát a felhasz-
nálható tartalmak és a portál által nyújtott tartalomszerkesztési, tanulásszervezési
eszközök tekintetében is differenciált lehetőségeket kínál.
Az NKP-n található tartalmak bárki számára regisztráció nélkül is kereshetők és meg-
nézhetők. A portálon található tankönyvi leckéket, digitális tananyagokat, videókat és
animációkat megtekintheti, az interaktív feladatokat és tesztsorokat megoldhatja.
Azok a felhasználók, akik előzetesen regisztrálva, saját azonosítóval lépnek be a
portálra, nyomon követhetik tanulási tevékenységeiket. A portál jelzi nekik, hogy ko-
rábban már mely tartalmakat nézték meg, és mely feladatokat végezték el, sőt a meg-

18
nézett tartalmakhoz és az elvégzett feladatokhoz hasonlókat automatikusan ajánl is
a rendszerből. A rendszer a megoldott tesztek eredményeit is tárolja, és biztosítja a
tanulók számára a saját tudásuk felmérését, és az eredmények mással történő össze-
vetésének lehetőségét (iskolai átlag, korosztályos országos átlag stb.). Ezen felül nekik
már lehetőségük van arra is, hogy eTanulás alapú foglalkozásokon is részt vegyenek,
és ehhez kapcsolódóan saját feladataikat kezeljék, vagy különböző témákban fóru-
mokon véleményeket, információkat osszanak meg. Megjegyezzük, hogy a további
rendszer fejlesztések egyik fő célja a közösségi tevékenységek kiterjesztése lesz.
Az NKP az online tesztek segítségével lehetőséget biztosít a tanulók számára saját
tudásuk felmérése mellett, eredményeik egymással való összevetésére is (iskolai át-
lag, korosztályos országos átlag stb.). Az eredmények alapján a tanulóknak módjuk,
lehetőségük lesz hiányosságaik vagy továbbfejlődési lehetőségeik feltárására.
A pedagógusok számára objektíven nyomon követhetővé válhat diákjaik tanulási elő-
rehaladása, fejlődése és eredménye. Elérhetik a portálon keresztül saját tanóráikhoz szük-
séges tartalmakat, kibővíthetik, szerkeszthetik azt, vagy új tartalmakat hozhatnak létre. A
tanárokasajátcsoportjukba,osztályukbatartozótanulókatszervezhetik,adminisztrálhat-
ják. A tanulási folyamatban feladatokat küldhetnek nekik, a tanulók pedig annak megol-
dását visszaküldhetik. A tanároknak módjuk lesz arra is, hogy tanítási órán kívüli foglalko-
zásokat, szakköröket hirdethessenek és szervezhessenek meg a portálon keresztül.
A szülők a tanulás nyomon követési adatain és a teszteredményeiken keresztül
tájékozódhatnak gyermekeik tanulási előrehaladásáról, felkészültségéről. Célirányos
kereséssel vagy a rendszer tartalomajánló funkciójának támogatásával a gyermekeik
tanulását hatékonyan segíteni tudják.
A regisztrált felhasználók a portálon lévő anyagokat a saját igényeinek megfe-
lelően szerkeszthetik, bővíthetik is. A rendszer belső tartalomszerkesztő funkcióit
felhasználva akár új tartalmakat, tanulási útvonalakat is létre hozhatnak, vagy saját
számítógépen létrehozott digitális tartalmakat (fájlokat) tölthetnek fel a rendszerbe.
Lehetőségük van akár a hivatalos tankönyvek testre szabására, saját tartalmakkal való
kiegészítésére is. Ezeket a rendszerben a tanár saját tárhelyen érheti el, és később újra
felhasználhatja, emellett lehetősége van megosztani másik felhasználókkal, vagy akár
nyilvános publikálásra is felterjesztheti az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felé.
Az OFI tartalomszerkesztősége tartalmi, módszertani és technológiai minősítés, és az
esetleges javítások elvégzése után bárki számára elérhetővé teheti az egyedi fejlesz-
tésű tartalmakat.
A portál online alapon működik, többféle eszközön is megjeleníthető, mint pédául
asztali számítógép, hordozható számítógép (notebook), mobil eszközök (tablet, mobil
telefon), interaktív tábla.
2.3. A Nemzeti Köznevelési Portál módszertani és technológiai
újdonságai
Hardver és szoftver függetlenség
A Nemzeti Köznevelési Portál használatához nincs szükség semmilyen speciális
IKT eszközre és speciális szoftver telepítésére. Az NKP asztali, hordozható és mobil
eszközökön is fut, új lehetőséget teremt a tabletek és az okostelefonok oktatási eszkö-

19
zökként történő használatához, a mobiltechnológiával támogatott tanulás/tanítás el-
terjedéséhez. A számítógépeken, okos mobil eszközökön alapesetben megtalálható
böngésző programokkal, vagy másik ingyenes böngésző telepítésével is működtet-
hető, külön kiegészítő szoftver (plug-in) telepítése nélkül. Ez azért lehetséges, mert az
NKP alap-technológia szempontjából a most leguniverzálisabbnak számító ún. HTML
szabvány legújabb, 5-ös verzióját alkalmazza.
A pedagógusok és a tanulók a portálon elérhető tartalmi elemekből, tartalmi egy-
ségekből, digitális taneszközökből és a saját maguk által készített vagy máshonnan
gyűjtött elemekből új összetételű tartalmakat rakhatnak össze. Ennek révén lehetőség
van személyre szabott tananyagok készítésére és differenciált alkalmazására.
A tananyag újraépítése a portálon meglévő és a saját tartalmi elemekből, tartalmi
egységekből egyszerű folyamat. Ehhez olyan felhasználóbarát szerkesztő eszközök
állnak rendelkezése, amelyek nem igényelnek különleges informatikai tudást.
A portálon talált és a felhasználó által létrehozott tananyagok egyaránt megoszt-
hatók a portálon keresztül a pedagógusokkal és a tanulókkal egyaránt.
A személyre szabott, adaptív tanulás/tanítás támogatása
Az NKP lehetővé teszi a személyre (egyénre, csoportra, osztályra) szabott tanulás/
tanítás megvalósítását azzal, hogy a tanár és a diák is önállóan is létre tud hozni egye-
di tananyagcsomagokat és tanulási útvonalakat a portál segítségével.
A portál eszközeivel bármilyen típusú tanulási elemmel és egységgel kiegészít-
hetők a portál által felkínált anyagok. Ez tetszőleges fájltípus és internetes linkek
feltöltési lehetőségét is jelenti. Megvan a lehetőség arra is, hogy a tanár az óra előtt
mindezekből olyan tartalmakat és tanulási útvonalakat állítson össze, amelyek a saját
tanulóinak igényeihez a legjobban illeszkedik. Ezeket a tanulási csomagokat és útvo-
nalakat hozzárendelheti akár egy-egy speciális igényű tanulócsoporthoz vagy akár
egyes tanulókhoz is, akik ezekkel önállóan dolgozhatnak.
Az egyéni különbségekhez való alkalmazkodás érdekében a tanárnak lehetősége
van csoportokat kialakítani az osztályon belül és azok igényeinek megfelelően testre
szabni a tananyagot, ezáltal megvalósítva a differenciált oktatást. Például a gyengébb
képességű tanulók a tanulási csomagjukba megkapják az új tananyag megértéshez
szükséges korábbi tavalyi tananyagokat is és több gyakorló feladatot kapnak. A jobb
képességűek pedig több olyan forrást kapnak, amelyekkel kiegészíthetik a tudásukat,
vagy nehezebb, fejlesztő feladatokat jelöl ki számukra a tanár. A tanulási csomagot
össze lehet állítani úgy, hogy tartalmazza az órai és/vagy az otthoni felkészülés anya-
gait is, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően.
A diákoknak is előnyös, hogy saját készítésű tanulási elemmel és egységgel tudják
kiegészíteni a hozzájuk rendelt tanulási csomagot, mert így lehetőségük nyílik a saját
jegyzeteik, forrásaik elhelyezésére, amelyek számukra az adott tananyag megértését
(vagy plusz hasznos információk tárolását) szolgálják. Ilyen formán nagyon hatékony
egyéni tanulási környezetet alakíthatnak ki maguknak.
Tanári funkciók
A tanári funkciók a következők:
• egyedi tanulási elemek és egységek (pl. videók, interaktív feladatok, tesztek,
jegyzetek, prezentációk, linkek) készítése és feltöltése,

20
• egyedi tanulási eszközcsomagok, tanulási útvonalak, digitális taneszközök,
segédanyagok összeállítása a különböző műfajú tanulási elemekből és egy-
ségekből,
• tanulói csoportok létrehozása
segédanyagok elküldése a tanulói csoportoknak és tanulóknak,
• a tanulási folyamatban a tanulói teljesítések nyomon követése,
• a tanulói feladatok értékelése, véleményezése, visszajelzése,
• kommunikációs felület kialakítása tanulókkal,
• határidőnapló az egyes osztályokhoz vagy tanulói csoportokhoz.
Tanulói funkciók
A tanulói funkciók a következők:
• egyedi tanulási elemek és egységek (pl. videók, interaktív feladatok, tesztek,
jegyzetek, prezentációk, linkek) készítése és feltöltése,
segédanyagok összeállítása a különböző műfajú tanulási elemekből és egy-
ségekből,
segédanyagok elküldése a tanulói csoportoknak, tanulóknak és a tanárnak,
• saját tanulási előrehaladás nyomon követése,
• saját eredmények tárolása,
• határidőnapló a feladatokról és foglalkozásokról.
A portálon található tartalmak megjelenítése és sokoldalú
felhasználhatósága
A tankönyvek a portálra kerülő elektronikus változatának tartalmait is ki lehet ve-
títeni a tanórákon interaktív módon. Ezáltal a bennük található térképek, ábrák és ké-
pek demonstrációs eszközökként is használhatók.
A multimédiás tartalmak bármilyen eszközön jó minőségben megjeleníthetők. A
videók, az animációk, szimulációk és interaktív feladatok érdekesebbé teszik a tanu-
lást a diákok számára, kihasználják a mai grafikus, mozgóképes és hangtechnikai lehe-
tőségeket A portálra kerülő tananyagok azonban nem pusztán multimediális jellem-
zőjükkel teszik hatékonyabbá a tanítást és tanulást. Megfelelnek a magas színvonalú
pedagógiai elvárásoknak is, mivel:
• ellenőrzött, tudományosan helyes és érvényes információkat tartalmaznak,
• alkalmazkodnak a kerettantervi ismeretanyaghoz és követelményekhez,
• összhangban vannak a különböző korú tanulók igényeivel,
• elősegítik a diákok érdeklődésének felkeltését és az előzetes ismeretek akti-
vizálását,
• a tanulókat feladatmegoldásra és gondolkodásra késztetik,
• javítják a tananyag tartalmának, az összefüggéseinek megértését,
• a nehezen megérthető problémákat és folyamatokat többféleképpen megvi-
lágítják, így segítik a megértést, hatékonyabbá teszik a tanulást,
• támogatják a tanultak rendszerezését és összehasonlítását,
• tanári magyarázat nélkül is értelmezhetők.
A digitális műveltség, a digitális kompetencia fejlesztése, az eTanulás alapú mun-

21
kavégzés gyakorlása kézenfekvő lehetőség a Nemzeti Köznevelési Portál alkalmazása-
kor. A feladat lehet információkeresés, közös tudásépítés, létező tudásra építő feladat,
alkotó tevékenység, projektmunka, vita, egy probléma megoldása, tudás ellenőrző
tesztfeladatok közös megoldása, szimuláció, játék, kiselőadás készítése stb.
Mérési, értékelési eszközök
Az önálló tanulást is támogató portál a tudásegységek közvetítése és a feladatok
elvégzése után biztosítja azok automatizált kiértékelését. Megoldható az adaptív ta-
nulás és mérés-értékelés is, a tanulói válaszok sikerességének függvényében kapnak
a tanulók könnyebb vagy nehezebb kérdéseket.
Az önálló tanulás elősegítése mellett a szakemberek által alkotott tudás értékelő
tesztek a tanárnak is elsődleges információt adhatnak a tanulási/tanítási tevékenység
megtervezéséhez, értékeléséhez. A kisebb és nagyobb egységenként is beépített mé-
rés-értékelési eszközök lehetővé teszik a tanulók teljesítményének folyamatos köve-
tését a tanároknak, szülőknek, de a diákok a számára is.
A portálon található tesztfeladatok gyakorlásra és téttel bíró értékelésre egyaránt al-
kalmasak és használhatók. A portál szerkesztőeszközeivel a tanárok is készíthetnek teszt-
feladatokat, tesztsorokat és azokat akár differenciált módon kiadhatják diákjaiknak.
3. A jövő osztályterme
3.1. A mobileszközök és a változó tanulási környezet
Napjainkban, a munkának, a szórakoztatásnak, tanulásnak alapvető alternatívái a
mind többet tudó mobileszközök, melyek tökéletesen integrálják eddigi eszközeinket:
a digitális fényképezőgépeket, az MP3 lejátszókat, kamerákat, és számítógépeket. Ezek a
technológiák alapvető hatást gyakoroltak az elmúlt években az életmódunkra, kommuni-
kációs, szórakozási, és fogyasztási szokásainkra és társas kapcsolatainkra egyaránt.
A Gartner13
éves piackutatási adatai szerint a tabletek 2013-ban valódi tömegter-
mékké váltak. Az 2012-es adatokhoz képest a tabletek piaca 2013-ban, 60%-al nőtt.
A mobil eszközök természetesen megjelentek az oktatásban, alakítva a tanulási
környezet fogalomrendszerét, átgondolásra serkentve a pedagógiai szemléletet és az
oktatás gyakorlatát.
Szemben a személyi számítógépek és az internet elterjedése során érzékelhető
társadalmi esélykülönbségekkel, a mobiltelefon „demokratikusabban” terjedt el a fi-
atalok körében. Pedagógiai szempontból különösen az figyelemreméltó, hogy azok
körében is igaz ez, akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, akiknek nem si-
került beilleszkedniük az oktatási rendszerbe, munkanélküliek, vagy képességeiknek
nem megfelelő munkakörben dolgoznak.
13
Gartner, Inc. is the world’s leading information technology research and advisory company.http://www.
gartner.com/newsroom/id/2674215

22
Az új tanulási környezet legkorszerűbb eszközei
Minden tanulási környezet szerves része, az azt támogató infrastruktúra. A lehető-
ségeket természetesen befolyásolják a gyártók által diktált trendek, de a felhasználók
döntik el, melyik eszköz lesz az amely, meghatároz egy korszakot. Az asztali gépek,
laptopok, netbook-ok korszaka után egyértelműen a táblagépek, okos telefonok
használata felé fordul az igény. Ezek árban, teljesítményben, kommunikációs szolgál-
tatásokban, meg is haladták a hagyományos számítógépek által nyújtott lehetősége-
ket és valószínűleg hamarosan általánosan elterjedt eszközei lehetnek a tanulásnak.
Táblagépek
Az egyik legújabb szegmens a számítástechnikai piacon, noha a sci-fi filmekben
már évtizedekkel ezelőtt megjelent. Elsőnek a mai táblagépekhez hasonlító eszközt a
Stanley Kubrick által 1968-ban rendezett 2001 Űrodüsszeiában láthattunk.
A táblagép vagy tablet PC egy hordozható számítógép, amelyet leginkább tarta-
lomfogyasztásra fejlesztettek ki. A tervezők célja a tényleges hordozhatóság megtar-
tása mellett a kényelmes tartalom felhasználáshoz szükséges (minél nagyobb) kijelző
méret elérése. A táblagép elsődleges kezelési felülete a kijelzőként is funkcionáló érin-
tőképernyője, ami a billentyűzettel és egérrel rendelkező számítógépekhez képest el-
térő felhasználási, fejlesztési és programozási filozófiát követel.
A táblagépeknél ma már követelménynek tekinthetők az olyan integrált kiegészítő
eszközök, mint a vezeték nélküli kapcsolatot szolgáló eszközök: wifi, bluetooth vagy
esetleg a mobilnet használatához szükséges SIM foglalat, valamint olyan hasznos ki-
egészítők, mint a mikrofon, hangszóró, GPS, kamera, giroszkóp és a magnetométer,
illetve különböző médiatartalmak lejátszásának lehetősége.
Mindezek alkalmassá teszik ezeket az eszközöket az oktatásba való integrálásra
is, de ez a szektor meglehetősen árérzékeny. Ennek ellenére, több nemzetközi példa
mutatja, hogy van jövője a táblagépek iskolai alkalmazásának.
Okos telefonok
Okos telefonnak vagy angolul smartphone-nak nevezzük a fejlett, gyakran PC-sze-
rű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Az okos telefon egy olyan miniatűr számí-
tógép, ami telefonként is képes működni.
Az okos telefonok esetében csak néhány gyártó jutott el olyan szintre, mint pél-
dául az Apple, amely már nemcsak hardverfejlesztésben, de a szoftvertámogatás mi-
nőségében is olyan szintet ért el, amely alkalmas a hagyományos értelemben vett
oktatási feladatok ellátására.
Az Apple oktatási stratégiája
Az Apple nemcsak eszközeivel, hanem trendteremtő oktatási programjaival is
támogatja az elektronikus tanulási környezetek kialakítását és fejlesztését.14
Az esz-
közfejlesztésekkel párhuzamosan iskolai kísérletek is folynak, melyek jelentősen
hozzájárultak a mobil tanulás elterjesztéséhez. A mobil eszközök használatában élen
14
Ananiadou, K., Claro, M. (2009): 21st Century Skills and Competences for New Millennium Learners in
OECD Countries. OECD Education Working Papers, 41. Paris: OECD Publishing.

23
járó országokban egyre gyakoribb, hogy a tanárok az iPod segítségével podcastot15
(rádióműsor jellegű, a törzsanyagot kiegészítő hanganyagot) készítenek iskolai órá-
ikhoz. Az interaktív tananyagok használata és a csoportokban készített multimédiás
beadandó feladatok mindennapos részei a diákok életének.16
Az Apple oktatási alapelveit a következő ábra mutatja be.
5. ábra: Az Apple cég oktatási alapelvei17
Nézzük meg részletesen, mit is jelentenek ezek az oktatási célok!
A tanárok, tanulók, szülők szemszögéből egyaránt meg kell határozni milyen kész-
ségek szükségesek a XXI. században ahhoz, hogy a tanulók tényleg sikeresek lehes-
senek. A tanárnak releváns és használható tudást kell biztosítania a tanulás idejét és
módszerét tekintve függetlenül attól, hogy az önálló teljesítmény kerül előtérbe. In-
novatív lehetőségeket kell kínálni a tanulási környezet formálódására a mindennapi
gyakorlat szintjén, hogy a legjobb módszertani hátteret tudjuk biztosítani a jövő ge-
neráció számára.
1. Meg kell határozni a 21. századi készségek minimumát a tanulók és tanárok
számára egyaránt, a tanulási folyamat sikeressége érdekében. A tanároknak
képesnek kell lenniük releváns döntések meghozatalára, mikor és hogyan kell
tanítani, az egyéni teljesítmény növelése érdekében.
2. A diákoknak lehetővé kell tenni, hogy probléma-és projekt-alapú, a tanulás fej-
lesztését célzó multidiszciplináris készségeket alakítsanak ki. A tanterveknek
tartalmazniuk kell a hallgatók jelenlegi és jövőbeli igényeit, figyelembe véve a
Web 2.0 lehetőségeit és az oktatásban is elérhető technikai vívmányokat.
3. Újra kell gondolni az iskolai számonkérés típusait és rendszerét. Az önálló ta-
nulás minden dimenzióját meg kell vizsgálni, hogy a tanulói teljesítmények
folyamatosan ellenőrizhetők legyenek. A tanulási környezet tökéletesítése ér-
dekében biztosítani kell a folyamatos konzultációt a hallgatók, tanárok, szülők
és az informatikus szakemberek között.
15
A podcast lehet bármilyen letölthető digitális tartalom (hang video, rádió, PDF, ePub anyag)
16
Vesd össze pl: Carbó, A. R., Antolí, N. S. (2011): Online students initiate informal learning practices
using social tools. eLearning Papers, 26. http://elearningpapers.eu/en/node/72144 (Letöltés dátuma:
2014.12.10.)
17
Az ábra forrása: http://ali.apple.com/acot2/principles/

24
4. Az iskolai környezetnek figyelembe kell venni a társadalmi, munkaerő-piaci
és gazdasági szempontokat. Ennek érdekében az oktatásnak ki kell alakítani
egy új kultúrát, amely az innovatív, problémamegoldó gondolkodást helyezi
előtérbe.
5. Kapjanak megfelelő figyelmet a személyes, szakmai és családi kapcsola-
tok, amelyek meghatározzák a gyermek az egészséges fejlődését a csalá-
don, az iskolán, és a közösségen belül. A pedagógus ismerje a diákok társas
környezetét és céltudatosan kövesse és képviselje a diákok érdekeit és
figyelemmel kíséri a társadalmi kapcsolatait.
6. Mivel a technológia alapvető szerepet játszik a 21. századi ember életében
és a munkájában egyaránt, ugyanilyen fontos szerepet kell játszania a tanu-
lásban is. Napjainkban a diákok és oktatók alapvető szükséglete lett az infor-
mációhoz való hozzáférés és az ezeket támogató erőforrások, és technológiák
rendelkezésre állása. Ezek használatának a célja nem maga az eszköz meg-
ismerése, hanem a velük létrehozott új tartalom, a gondolkodás, az alkotás,
a kutatás és a publikálás, maga a kommunikáció. Lényeges, hogy az új tech-
nológiák tér és idő-független módon segítsék őket a 21. század kihívásaiban.
Challenge Based Learning (CBL, Kihívás Alapú Tanulás)
A CBL, mint pedagógiai módszer, része egy a Jövő Apple Osztályterme (Apple
Classrooms of Tomorrow-Today, ACOT2
)18
nevet viselő nagyobb együttműködési pro-
jektnek, melyet a cég 2008-ban indított útjára. A projekt középpontjában a középis-
kolai tanulási környezet fejlesztése áll.
Az Apple felismerve az új tanulási környezet feltételeit, szeretné kiaknázni a kor-
szerű technológia által nyújtott lehetőségeket és a gyakorlati alkotás, valamint a gon-
dolkodtatás irányába terelni az oktatást.
Az Apple szerint a kihívás alapú tanulás (CBL) egy multidiszciplináris pedagógiai
modell, amely arra ösztönzi a diákokat, hogy az oktatás során is, ahogyan a mindenna-
pi életben, a korszerű technológiát használják a feladatok megoldásához. A CBL pre-
ferálja a kollaboratív tanulást, arra ösztönözve a diákokat, hogy működjenek együtt,
osszák meg tapasztalataikat társaikkal, és a tanáraikkal a közös célok érdekében.
A továbbiakban tekintsük át, milyen digitális pedagógiát támogató eszközök áll-
nak rendelkezésre a kihívás alapú tanulás modelljének megvalósításához.
Digitális hátizsák: az iPad
Az iPad, mint szórakoztató elektronikai eszköz számos oktatási lehetőséget nyújt,
melyek a magyar közoktatásban még nem eléggé ismertek. Míg a digitális táblák
alapvetően a frontális tanulási élményt támogatják az iPad elsősorban az önálló ta-
nulás, illetve a jegyzetelés és olvasás eszköztárát gazdagítja. Az Apple, e köré az esz-
köz köré is pedagógiai koncepciót alakított ki. Elnevezte „digitális hátizsáknak” ami
az olvasatukban azt jelenti, hogy az eszköz képes az összes nyomtatott tankönyvet,
munkafüzetet helyettesíteni.
18
Apple Classrooms of Tomorrow – Today Learning in the 21st
Century Background Information, April 2008.
http://ali.apple.com/acot2/global/files/ACOT2_Background.pdf

25
6. ábra: Az Apple oktatási stratégiája és a „digitális hátizsák
A tanárok részére biztosított a tananyagok és prezentációk az eszköz segítségével
egyszerűen elkészíthetők. Az iWork csomag részeként megkapható a Keynote prog-
ram, amivel a Power Pointhoz hasonló prezentációkat készíthetünk. A tananyagfej-
lesztés másik lehetősége az iBooks Author program, amelyet ingyen tölthet le a tanár
és magas színvonalú digitális interaktív tankönyveket készíthet, ráadásul programo-
zási ismeretek nélkül. Az elkészült digitális tankönyvek az iBooks alkalmazáson keresz-
tül jutnak el a tanulókhoz. Ezen tartalmak részét képezhetik egy iTunes U kurzusnak is.
A digitális hátizsák másik pillére az a körülbelül másfél millió alkalmazás, amely letölt-
hető az Apple Store-ból. Ezek között vannak általános használatra szánt programok,
például számológép, szótárak és vannak kifejezetten az egyes tantárgyakhoz, vagy
azok témaköreihez használható speciális alkalmazások is. 19
Hogy drága lenne? Ez relatíve igaz, hiszen az eszköz az ára miatt, valóban nagy
terhet ró egy átlagos magyar család számára. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy
egy komolyabb tudományos számológép ára tízezer forint körül mozog, és ugyanezt
szoftver formában háromszáz forint körül letölthetjük az Apple Store-ból, vagy egy
nyomtatott angol szótár is több ezer forint, ezzel szemben ugyanez digitális változat-
ban az iPadre néhány száz forintért letölthető, akkor már elgondolkodtató, hogy hos�-
szú távon mi is éri meg jobban. Ha egy általános iskolás, vagy középiskolás diák, éves
tankönyv- és füzetköltségét tekintjük (állami támogatás nélkül kb. 20.000 Ft), akkor
gyakorlatilag 5 év alatt megtérülhet egy iPad beszerzése. Természetesen ez elsősor-
19
Vö. pl. ezt az alkalmazás-gyűjteményt: http://edujen.com/files/2013/02/AISWA-iPad-Image-1-2013-
mu8kro.pdf

26
ban a tananyagok digitális átalakításával nyerhet értelmet. A fenti példákból is kitű-
nik, megvan a megfelelő eszköz a digitális kultúrában felnövő nemzedék oktatásá-
hoz, sőt a pedagógiai, módszertani, háttér is rendelkezésre áll, de fontos, hogy minél
szélesebb körben mutassuk meg a pedagógusok számára is az új eszközök nyújtotta
pedagógiai lehetőségeket.
Az Apple a felsőoktatásban, az iTunes U
2012. elején jelentette be az Apple az iTunes U nevű új alkalmazás beindítását, mely
elsősorban a felsőoktatás résztvevőinek, oktatóknak és hallgatóknak biztosít lehetőséget
arra, hogy teljes kurzusok anyagát adják át, illetve sajátítsák el iPad, iPhone és iPod Touch
készülékeik segítségével20
. Az új iTunes U alkalmazással az oktatók kurzusokat állíthatnak
össze és menedzselhetnek olyan alapvető alkotóelemeket felhasználva, mint az előadá-
sok, házi feladatok, tankönyvek, tesztek és tematikák. A kurzusok anyagát pedig a fent
említett eszközök segítségével iOS-felhasználók millióinak bocsáthatják a rendelkezésé-
re. Az alkalmazás további előnye, hogy mindenki számára egységes a felülete, vagyis egy
meghatározott sablonba lehet feltölteni az anyagokat így azok könnyen értelmezhetőek
a felhasználó számára. Az iTunes U alkalmazás révén az iOS-alapú készülékkel rendelkező
felhasználókhozzáféréstnyernekaviláglegnagyobbtananyagkatalógusához,(többmint
ezer regisztrált egyetemről van szó) melyben olyan neves egyetemek kurzusai találhatók
meg, mint a Cambridge, Berkeley, a Harvard, az Oxford az MIT és a Stanford Egyetem. Az
iTunesU már most nagyon népszerű tanulóeszköz a diákok körében amit, azt a 700 milliót
is meghaladó letöltés szám is mutat.
A kurzusokat egy web-alapú eszközzel, az iTunes U Course Managerrel hozhatják
létre az oktatók, ahol kezelhetik a tanrendet, az elérhető oktatási anyagokat, teszteket,
órai segédleteket és egyéb tartalmakat. Bármilyen, az iTunes U alkalmazásból, az in-
ternetről, az iBookStore áruházból vagy az Apple Store kínálatából származó anyagot
vagy arra mutató hivatkozást beépíthetnek a tantervükbe.21
Az iTunes U alkalmazás
közvetlen hozzáférést ad a tanulóknak az új könyvekhez, és áttekinthető formában
foglalja össze az iBooks alkalmazásban készített jegyzeteket. A könyvek olvasása és
a bemutatók, előadások és feladatlisták megtekintése mellett a tanulók értesítéseket
is kérhetnek, az oktatási környezetben megjelenő új dokumentumokról, így mindig
időben jutnak hozzá a legfrissebb kurzus-információkhoz.
A Microsoft elektronikus oktatási stratégiái
A Microsoft, mint a világ egyik legnagyobb szoftvergyártója szintén fontos-
nak tartja az oktatás támogatását. Koncepciójuk szerint bármilyen számítógépen,
táblagépen, okos telefonon elérhető, Digitális Oktatási Alapcsomagot hoztak lét-
re Office 365 néven. A magyar kormánnyal kötött stratégiai megállapodás alapján
minden közoktatási és felsőoktatási intézmény ingyenesen igénybe veheti a csomag
szolgáltatásait. A szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a diákok és a tanárok otthonról
20
Előadás erről: http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2454,Az_Apple_felsooktatasi_strategia-
ja_es_az_Apple_hasznalata_a_mindennapokban
21
A pedagógusok a kész tananyagok mellett saját dokumentumaikat, például Keynote-, Pages- vagy Num-
bers-fájlokat vagy az iBooks Author eszközzel készített könyveiket is feltölthetik tanulóik számára. Az iTu-
nes U-ban ezek az alkalmazások használhatók: audió és videófájlok, prezentációk és szövegek, pdf fájlok,
e-könyvek iBooks vagy ePub formátumban, iOS alkalmazások és weboldalakra mutató hivatkozások.

27
is elérjék leveleiket, az iskolában készített dokumentumaikhoz on-line készített
tananyagaikhoz hozzáférjenek távolról is, illetve elvégezhessék a házi feladatokat.
Napjaink egyik legfontosabb alapkészsége a csoportban való együttműködés,
amelynek legmodernebb eszközeit biztosítja az alapcsomag, mint például a közös,
felhőben történő dokumentumszerkesztést, a csevegést, a számítógép alapú hang-
és videó hívásokat és az online megbeszéléseket.
A csomag részletesen a következő szolgáltatásokat nyújtja:
99 E-mail és naptárak: hozzáférés az iskolai e-mailekhez és naptárakhoz a saját
vagy nyilvános számítógépről és a megfelelő telefonról. 25 GB-os postaláda
minden felhasználónak. Beépített levélszemét- és vírusszűrés. Naptárak meg-
osztása, értekezletek ütemezése és termek foglalása.
99 Fájlmegosztás és dokumentumkezelés: tartalom kezelése és online együtt-
működés. Fájlok megosztása a tanárok vagy a diákok között a megfelelő jo-
gosultságok szerint. Listák, hirdetmények, tananyagok, fényképek és videók
közzététele.
99 Csevegés és videó konferencia: rövid szöveges üzenetek, hang- és videó
hívások, alkalmazások megosztás, PowerPoint bemutatók megosztása, közös
rajzolás és jegyzetelés. Online hang és videó beszélgetések lebonyolítása.
99 Webhely: egyszerűen, programozói szaktudás nélkül létrehozható és napra-
készen tartható az iskola honlapja. Használhatja az iskola saját webcímét (pl.
www.iskolanev.hu). Nincsenek webhely-szolgáltatói költségek.
A megfelelő eszközök felületek, szoftverek már rendelkezésünkre állnak. A többi
már csak rajtunk múlik, pedagógusokon és természetesen gazdasági, politikai dönté-
seken, melyek megalapozhatják a digitális korszak továbbfejlődését Magyarországon.
Mobilkommunikáció alkalmazása az iskolákban
A trendek a fenti adatok tükrében világosak, Az utóbbi években a mobil és tablet-
piac robbanásszerű változáson esett keresztül. Ennek természetesen a technológiai
fejlődés és az operációs rendszerek fejlesztései a meghatározó okai. A kérdés, hogy
a fogyasztás mennyire nőtt Magyarországon és a generációk között milyen eltérések
vannak a fogyasztói szokások és használat tekintetében.
Az oktatási felhasználás csak akkor lehet sikeres, ha összehangoljuk a hallgatói
elvárásokat és készségeket az oktatási elképzelésekkel, mindezt nyilván az adott mo-
biltechnológiai háttér beható ismeretében. A mobileszközök felhasználása oktatási
környezetben Magyarországon kiaknázatlan területnek számít. Miközben a fiatalok
többségénél okosmobil, de legalábbis webképes telefon van, a digitalizált tananya-
gok és digitális oktatási eszközök mennyisége és minősége elmarad a lehetőségek-
től. Egy Csongrád-megyei kutatás azt vizsgálta22
, hogyan használják mobiljukat egy
hangsúlyosan egyetemfókuszú város és megye fiataljai, a tanórákon, illetve a tanulás-
ban. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a hallgatói célcsoportok és az általuk
ismert és használt (vagy használni kívánt, tervezett) mobileszközök közötti viszonyt.
Összességében megállapítható, hogy mind oktatói–intézményi, mind pedig
hallgatói oldalon megvan a mobileszközre készített digitális tananyagok tartalmak
és megoldások iránti érdeklődés és nyitottság. Azonban jellemző módon elsősorban
22
Csongrád-megyei médiakutatás (2013. április 04) http://hvg.hu/tudomany/20130404_csomoku_csong-
rad_megyei_mobilkutatas

28
iOS
az eszközért és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ár mindig lehetséges
bevezetés akadálya. Jelen pillanatban szélesebb körben, a nem dedikált platformra
fejlesztett tananyagok nyerhetnek elsősorban teret, hiszen ezek segítségével vonható
be a mobileszközök legszélesebb skálája az oktatásba.
Az elsősorban szöveges tartalmakat érintő digitalizálás, valamint a korszerű, szab-
ványos e-formátumba való konvertálás jelentheti az első lépcsőt az összetettebb, in-
teraktív, alkalmazásokon alapuló megoldások felé. A fenti kutatások elelemzéséből
világosan látszik, hogy sok tennivaló van még a mobileszközök iskolai hasznosítása
terén.
Elsősorban a szakembereket kell meggyőzni, akik úgy gondolják, csak egy rövid
távú divatjelenségről van szó. Természetesen lehet, hogy ez a hullám is egy néhány
évig tartó hóbort lesz, de a fejlett országokban sok cég már nemcsak eszközökben,
hanem a hozzájuk kapcsolt oktatási koncepcióban is gondolkodik, ami pedig straté-
giai hatással is lehet az oktatás minden szférájára. Jelen állás szerint világosan látszik,
hogy az eszközök száma nő, és a fejlesztők igyekeznek az alkalmazások piacát is ellát-
ni, több-kevesebb sikerrel. A jelenlegi eladási adatokat nézve a tabletek és egyéb mo-
bileszközök általános elterjedését ki kellene harcolnia a magyar oktatási szférának is.
4. Mobilkommunikációs eszközök az oktatásban
4.1. Apple eszközgenerációk és eszközrendszerek
Az Apple Computer Inc. ma a világ egyik legértékesebb cége. Ezt a címet nemcsak
kiváló minőségű termékeinek, hanem egyedülálló innovációs fejlesztéseinek is kö-
szönheti. Az Apple számítógépeket, telefonokat, különféle multimédiás termékeket,
hordozható zenelejátszókat és sok egyéb terméket is gyárt. Termékeinek egy része az
„i” betűt kapja meg előtagként, azonban ez nem minden esetben igaz, gondoljunk
csak az Apple okos órájára, ami az Apple Watch nevet kapta. A továbbiakban áttekint-
jük az egyes eszközök fejlődés történetét, különös tekintettel az alábbi eszközökre:
99 iPhone: az Apple mobiltelefonja
99 iPad: a tabletje
99 iPod Touch/Nano: a multimédiás eszközei
99 Apple Watch: az okos órája
Az iPhone története és generációi
7. ábra: iPhone generációk23
23
Forrás: http://flipsy.com/blog/images/iPhones_Generations.jpg

29
Az első iPhone 2015 nyarán ünnepelte nyolcadik születésnapját, az Apple ugyan-
is 2007. január 9-én mutatta be, azon év nyarán pedig a boltok polcaira is került a
telefon az Egyesült Államokban. Még ugyanebben az évben a Time Magazin az év
találmányának titulálta. Fontos tudni, hogy az első generációs modell a megjelené-
sekor még nem volt igazi okostelefon, akkor még nem létezett az azóta elképesztő
sikereket megélt alkalmazásbolt, az iTunes részét képző Apple Store, így nem lehetett
rá programokat telepíteni. A készüléket iPhone 2G néven is emlegetik, mivel a 3G-s
hálózatok támogatása csak a következő generáció piacra kerülésével vált elérhetővé.
Wifi természetesen található benne, úgyhogy az internetezés megfelelő sávszélessé-
ge azért megoldott volt.
Az iPhone legújabb generációját 2014. szeptember elején mutatta be a világnak,
mely sokat változott az első generációhoz képest. Az iPhone 6 nem csupán méretében
nagyobb, és könnyebb, hanem jóval hatékonyabb és energiatakarékosabb is. Mára
többen készítenek fotót, videót okos telefonjukkal, mint bármilyen más kamerával. Az
új érzékelővel felszerelt iSight technológia pedig már olyan új videofelvételi funkciók-
ra képes, mint az 1080p felbontású és 60 fps sebességű felvétel, a 240 fps sebességű
lassított felvétel és a time-lapse videómód. A korszakalkotó Touch ID technológiának
köszönhetően az iPhone-on tárolt adataink a tökéletes jelszóval védhetők meg: az
ujjlenyomatunkkal. Ezt az azonosítási módot arra is használhatjuk, hogy jelszó beírása
nélkül vásároljunk az iTunes, az iBooks és az App Store áruházban.
Az iPad generációk
Az Apple iPad az Apple cég által gyártott táblagép. Márkaneve sokáig nem volt
végleges, az Apple az iSlate nevet is bejegyeztette a Magic Slate névvel együtt, az
iTablet név is közszájon forgott, de a legelterjedtebb az Apple Tablet név volt. A ké-
szülék bemutatása nagy várakozások után 2010. január 27-én történt meg. Ma már
hatfelé iPad közül válogathatunk, 3G-s és WIFI-s változatban is
iPad 1. generációs Apple tablet „A mobilpiacon egy új multimédiás készülék ki-
fejlesztésére támadt igény. Ennek előfutára volt az iPhone, melyben a tervezők a leendő
új gép néhány tulajdonságát már kipróbálhatták és teszteltethették a felhasználókkal. Az
iPhone fejlesztők egy óriási képernyővel rendelkező modellt fejlesztettek ki, mely nagyobb
felbontású képernyővel rendelkezik az előző készülékeknél,”24
így létrejött termék a tab-
let, mely telefonálásra természetesen nem alkalmas.
Steve Jobs, az Apple alapító-vezérigazgatója 2010. január 27-én a San Franciscó-i
Yerba Buena Arts Centerben mutatta be az új számítógépet. Kijelzőjének nagysága
10-11 hüvelyk méretű, és így a 720 pixeles felbontású videók is remek minőségben
nézhetők. Mobilinternettel és WIFI-vel egyaránt használható. Internetezésre, filmné-
zésre, újság- és könyvolvasására tanulásra készült. A készülék műszaki jellemzői végül
a következőképpen alakultak: kijelzője 9,7 hüvelykes, 1024×768 pixeles felbontású.
Vastagsága fél hüvelyk, ami 1,27 centiméter, tömege 780 gramm. Az iPhone-hoz ha-
sonlóan csak egy gomb van rajta, telefonálásra nem alkalmas, wifis és 3G-s (HSDPA)
adatkapcsolatra viszont igen. A készülék üzemideje 10 óra, egy feltöltéssel egy hóna-
pos készenléti időt is kibír.
24
https://hu.wikipedia.org/wiki/IPad#1._gener.C3.A1ci.C3.B3

30
iOS
8. ábra: Az iPadek generációi25
25
Forrás: http://www.imore.com/sites/imore.com/files/field/image/2013/10/ipad_evolution_chart_2013_
v2.jpg

31
iPad 2 Az Apple 2011. március 2-án mutatta be az iPad 2-t. Az újdonságok közé tar-
tozott a kétmagos A5 processzor, elülső és 720p felbontású hátulsó kamerák, 1080p-es
képernyőklónozás. Az eredeti iPad 13.4 mm-éhez képest 8.8 mm-re csökkentették az esz-
köz vastagságát.
3. generációs iPad A 2012-ben kiadott 3. generációs iPad-ben kétmagos A5X CPU
található négymagos grafikus vezérlő chippel, ezen kívül belekerült egy 5 megapixeles
iSight kamera, amely 1080p-ben is képes videókat rögzíteni. Újítás még a Retina Display
kijelző, amely négyszer akkora felbontást biztosít felhasználóinak.
4. generációs iPad Az iPad 4 bemutatása nem hozott számottevő újítást az előző
modelljéhez képest. A design egyáltalán nem változott, viszont kapott egy Lightning csat-
lakozót, amely az iPhone 5-ben már megtalálható volt. Újításként kapott egy előlapi HD
kamerát, valamint a wifi teljesítmény is kétszeresére nőtt.
iPad mini, iPad mini 2, iPad mini 3 „Az iPad mini család lenyűgöző, 7,9 hüvelykes
Retina kijelzőjén 3,1 milliónál is több képpont szolgálja a képek, videók megjelenítést. A
64 bites A7 chippel, valamint iSight és FaceTime HD-kamerával és hatékony alkalmazá-
sokkal felszerelt készülék jól működik együtt az ultragyors vezeték nélküli hálózatokkal,
akkumulátora pedig akár 10 órát is bír. Mindemellett egy kézzel is könnyen kezelhető.”26
iPad Air Az iPad Air (szó magyar jelentése: levegő) keskenyebb és vékonyabb is lett,
amiérezhetőkülönbség.Ezáltalmárkevésbévágjaafelhasználókezétésakészülékkön�-
nyebben átfogható kezelése így egyszerűbbé vált.
Az Apple megtartotta az alumínium hátlapot, azonban megjelent egy új szín, a space
gray,vagyisazújasztroszürkeváltozat.A9,7incheskijelzőméretetmegtartották,amiegé-
szen pontosan 2048×1536 pixeles képek megjelenítésére alkalmas. (Ezt a teljesítményt
nevezzük retina display-nek). A kamera nem változott, maradt az 5 megapixeles hátsó
kamera és az 1,2 megapixeles elülső kamera. Szintén maradt a nano SIM, és bővült a kom-
munikációs szolgáltatás az LTE-támogatással.
Az iPad Air is Lightning csatlakozót kapott, és az iPad 4-nél is jobb üzemidővel rendel-
kezik, a statisztikák szerint az A6X-nél kétszer gyorsabb 1,4 GHz-es A7 processzor, a moz-
gáskövető M7 koprocesszor, a nagyobb sebesség és a kisebb súly ellenére.
Tartozékai közé tartozik a wifin kívül: Bluetooth, gyorsulásmérő, automatikus fénye-
rő-szabályzó szenzor, digitális iránytű, GPS, mikrofon. Hangkimenete 3,5 mm-es jack du-
gós, beépített hangszórókkal rendelkezik, és televízióhoz is csatlakoztatható. Az iBooks
elektronikus könyvolvasó alkalmazás segítségével az iPad készülék kijelzőjén animált lap-
mozgatással jól olvashatóak a szövegek.
Apple iPod, a multimédiás zenelejátszó
Az iPod nano 2005-ben jelent meg az iPod mini utódjaként. A minivel ellentétben,
ebben merevlemez helyett flashmemória volt. Az iPod nano rendkívül sikeres multi-
média lejátszó lett. Jelenleg hét generációja van, az első öt Click-wheel-lel (manuális
kerek alakú gombok), a hatodik, hetedik pedig érintőképernyővel vezérelhető.
26
http://www.istyle.eu/hu/ipad-mini-2.html

32
iOS
9. ábra: iPod nano generációk27
27
Forrás: https://discussions.apple.com/___sbsstatic___/migration-images/199/19987765-1.jpg

33
A legújabb, 2012-es modell téglalap alakot és Home-gombot kapott. Képernyője
2,5 hüvelykes. Az iPod nanón akár filmeket, ingyenes videopodcastokat és a saját ké-
szítésű videóinkat is megnézhetjük. Az eszköz képes bármilyen Bluetooth-fülhallga-
tóval vagy -hangszóróval, kapcsolódni. A készülék FM rádióval is rendelkezik.
10. ábra: Az iPod nano 7G kisegítő lehetőségei28
Apple Watch – az okosóra
Az Apple 2015. szeptember kilencedikére időzített nagyszabású sajtóesemény ke-
retében leplezte le az Apple Watch-ot. Az óra és a keret is téglalap alakú, a szoftveres
felület viszont körkörös ikonokkal rendelkezik.
11. ábra: Apple Watch termékek29
28
Forrás: http://www.ijoe.hu/ipodnano/voiceover.jpg
29
Forrás: http://cdn.mos.techradar.com/art/Watches/Apple%20Watch/prices/apple-watch-prices-1200-80.jpg

34
iOS
Az óra több modellből ismert szolgáltatásokat vegyít, a felület a Macből ismert, az
oldalt elhelyezkedő tekerő az iPodra, a multitouch gesztus pedig az iPhone-ra emlé-
keztetheti használóját. A jobb szélen látható, digitális koronának (digital crown) ne-
vezett tekerő beállítható, hogy a képernyőn való nagyítást vagy a gördítést segítse,
megnyomása esetén viszont minden esetben a kezdőképernyőre ugrunk. A számos
szenzornak köszönhetően a Watch azonnal reagál arra, ha a kezünket az arcunk felé
fordítjuk, az érintőkijelzőn pedig rengeteg tevékenységet végezhetünk.
Az előlap kemény zafírüveg, ez védi meg a kijelzőt az esetleges karcolásoktól, sérü-
lésektől. A képernyő egyébként a könnyed és az erősebb érintést is meg tudja külön-
böztetni, amely másodlagos funkciók elérését szolgálja.
Az egész elektronika egy apró alaplapra került, mely tökéletesen védett a víz ellen.
Egy kicsi lednek köszönhetően az óra tudja mérni a pulzusunkat, a GPS-adatok meg-
szerzéséhez viszont egy okostelefon szükséges, mivel a Watch-ban sajnos nincs ilyen
modul. A töltés a vezeték nélküli MagSafe-en keresztül történik.
Az okos borító, Smart Cover
A cég Smart Cover névre hallgató találmánya, nemcsak megvédi a tablet felületét a
sérülésektől, hanem akár billentyűzet állvánnyá is válhat pár egyszerű mozdulattal. A
borító poliuretánból készül; színben harmonizáló, puha mikroszálas bélése segít tisz-
tán tartani a kijelzőt. A mágneses elvű alumíniumcsukló egymáshoz igazítja a Smart
Cover tokot és az iPadet, a belsejében lévő mágnesek pedig a helyén tartják.
12. ábra: Az iPad mini Samrt Cover-jei30
A Smart Cover kinyitásával az iPad, mintegy varázsütésre, életre kel, ha pedig be-
zárjuk, automatikusan készenléti állapotba kapcsol.
13. ábra: Ébresztés, altatás varázsütésre31
30
Forrás: http://www.blogcdn.com/www.engadget.com/media/2012/10/ipad-mini-smart-cover.jpg
31
Forrás: http://657b072aab060d50f8ce-d7abb53cb376b4947d77643d4b4a48d3.r79.cf1.rackcdn.com/
20365_Apple%20Smart%20Cover.jpg

35
Az iPad-ek kezelőszervei
Az iPad-eknek különböző típusai vannak, most elsősorban az oktatásban használ-
ható eszközök technikai, működési jellemzőit mutatjuk be.
iPad (2-4 generáció)
14. ábra: Negyedik generációs iPad kezelőgombjai (előlap)
15. ábra: Negyedik generációs iPad kezelőgombjai (hátlap)

36
iOS
iPad Air (minden modell)
16. ábra: iPad Air kezelőgombjai (előlap)
17. ábra: iPad Air kezelőgombjai (hátlap)

37
Az iPad-ek funkciógombjai
Altatás/Ébresztés gomb
Az altatással zárolhatjuk az iPad-et, amikor nem használjuk. Az iPad zárolásakor a
kijelző alvó üzemmódra vált, az energiafogyasztás csökken, és a képernyő megérinté-
sekor nem történik semmi a kijelzőn. Ettől függetlenül továbbra is fogadhatunk pél-
dául FaceTime-hívásokat, szöveges üzeneteket, jelzéseket és értesítéseket, ezen kívül
zenét hallgathatunk, és módosíthatjuk a hangerőt.
18. ábra: Altatás/ ébresztés gomb
Az iPad zárolása: Nyomjuk meg az Altatás/Ébresztés gombot.
Az iPad zárolásának feloldása: Nyomjuk le a Főgombot vagy az Altatás/Ébresztés
gombot, majd húzzuk el a képernyőn megjelenő csúszkát.
Az iPad bekapcsolása: Tartsuk lenyomva az Altatás/Ébresztés gombot, míg az
Apple embléma meg nem jelenik.
Az iPad kikapcsolása: Pár másodpercig tartsuk lenyomva az Altatás/Ébresztés
gombot, amíg a csúszka meg nem jelenik a képernyőn, majd húzza el a csúszkát.
Főgomb
A Főgombbal bármikor visszatérhet a Főképernyőre. Emellett kényelmes parancsi-
konokat is kínál.
19. ábra: Főgomb
Ugrás a Főképernyőre: Nyomjuk meg a Főgombot.
A megnyitott alkalmazások megtekintése: Koppintson duplán a Főgombra,
amikor az iPad nincs zárolva, majd legyintsen balra vagy jobbra.

38
iOS
Hangerőgomb és oldalkapcsoló
A zeneszámok és egyéb médiatartalmak, valamint a jelzések és a hangeffektek
hangerejének módosításához használjuk a Hangerőgombot. Az oldalkapcsoló segít-
ségével elnémíthatjuk a hangjelzéseket és értesítéseket, vagy megakadályozhatjuk,
hogy az iPad a függőleges és vízszintes tájolás között váltson.
Hangerő beállítása a Vezérlőközpontban: Amikor az iPad zárolva van, vagy egy
másik alkalmazást használ, a Vezérlőközpont megnyitásához legyintsen a képernyő
alsó szélétől felfelé.
Hang elnémítása: Nyomjuk meg és tartsuk lenyomva a hangerőcsökkentő gombot.
Az értesítések, a jelzések, valamint a hangeffektek némítása: Tolja az oldal-
kapcsolót a hangerőszabályzó gombok felé. Az oldalkapcsoló nem némítja el a hang-
lejátszást zenék, podcastok, filmek és tévéműsorok esetében.
Az oldalkapcsolóval zárolhatja a képernyő helyzetét. Válasszuk a Beállítások> Álta-
lános lehetőséget, majd koppintsunk a Forgatás zárolása elemre.
Az iPad-ek tartozékai
USB-tápegység: Az iPad akkumulátorának feltöltéséhez használhatjuk az adap-
tert a Lightning– USB-kábellel vagy a 30 érintkezős–USB-kábellel. Az adapter mérete az
iPad típusától és az adott régiótól függ.
20. ábra: iPad tápegységek USB csatlakozóval32
USB kábelelek: A Lightning– USB-kábelt használják, az iPad (4. generációs vagy
újabb) vagy az iPad mini USB- tápegységhez vagy a számítógéphez való csatlakozta-
tásához. A korábbi iPad modellek (iPad 2. 3. gen.) 30érintkezős–USB-kábelt használnak.

21. ábra: Lightning– USB-kábel33
és 30 érintkezős–USB-kábel 34
32
Forrás: iPad Users Guide https://manuals.info.apple.com/MANUALS/1000/MA1595/en_US/ipad_user_
guide.pdf
33
guide.pdf
34
guide.pdf

Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása

Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása

Empfohlen

Empfohlen

Weitere ähnliche Inhalte

Andere mochten auch

Andere mochten auch (20)

Ähnlich wie Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása

Ähnlich wie Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása (20)

Digitális átállás a köznevelésben: a mobilkommunikációs eszközök bevezetése és alkalmazása