BpSM 2013.09. - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Bereczki Zsolt: Agyafúrt ősök - Koponyasebészeti beavatkozások kutatásának aktuális kérdései a Kárpát-medence bioarcheológiai leletanyagában
1. BERECZKI ZSOLTSZTE TTIK EMBERTANI TANSZÉK
AGYAFÚRT ŐSÖKKOPONYASEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK KUTATÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCE BIOARCHEOLÓGIAI LELETANYAGÁBAN
2. SEBÉSZI TREPANÁCIÓK
•Szándékos, gyógyító és/vagy rituális célzatú beavatkozás, a koponyafal mindhárom rétegének eltávolítása élő alanyon
•Hippokratész (Kr. e. 460-377), ókori Egyiptom
•Celsus, Heliodorus, Galenus, stb.
•Kevés írott forrás
•Legkorábbi leletek: felső paleolitikum(12 000 éves lelet, Taforalt, Marokkó)
•Valamennyi földrészen, több időszakban előfordul
5. •Lehetséges okok
•Fejsebek kezelése –sebgyógyulás elősegítése
•Fájdalomcsillapítás –koponyaűri nyomás csökkentése
•Mentális betegségek, neurológiai elváltozások kezelése
•Rituális gyógyítás, szelleműzés/hívás
•Amulett vagy más varázserejű tárgy, anyag kinyerése
•Módszerek: vésés, kaparás, vágás, fúrás, dörzsölés, stb.
SEBÉSZI TREPANÁCIÓK
6. •Hazánkban a neolitikum óta ismert, a legtöbb történeti korban előfordul
•Összefoglaló munkák:
•Grynaeus Tamás: Isa por…1996
•Tomka, 2000
•Józsa-Fóthi, 2007
•Egyéb fontos művek:
•Anda, 1951
•Nemeskéri et al., 1965
•Bartucz, 1966
•Józsa-Fóthi, 2006, cranioplastica-történet
•Józsa-Fóthi, 2011, műtéti technikák
SEBÉSZI TREPANÁCIÓK MAGYARORSZÁGON
7. •Kutatásuk nem rendszeres
•A leletek leírása nem követ sztenderdeket
•A publikációk nem jelennek meg világnyelveken, de gyakran magyarul sem
•132 eset (Józsa-Fóthi, 2007), folyamatosan növekvő esetszám
•Világviszonylatban is jelentős leletbőség!
SEBÉSZI TREPANÁCIÓK MAGYARORSZÁGON
8. NEOLITIKUM-RÉZKOR
•6 eset
•Hitelességük, illetve lékelt jellegük megkérdőjelezhető
•Nyugat-Európa neolit időszakából számos lelet ismert –kulturális különbségek?
•Szentes-Teés, rézkor: post mortem beavatkozás?
Kr. e. 6000-4500-2700 év
9. •10 eset
•A lelőhelyek többsége dél-alföldi (Deszk, Szőreg, Kiskundorozsma) – párhuzam: Mokrin (SRB), 9 eset
•Bronzkori népmozgások, kulturális sokszínűség, rétegzett társadalom
BRONZKOR
Kr. e. 2700-900 év
10. •2 kelta eset; a szkíta anyagban eddig nem került elő trepanáció
•A szokás feledésbe merült, vagy az új jövevények nem vették át
•Nincs hiteles lelet
•Egyetlen bizonytalan eset, vélhetően fejlődési rendellenesség
•A római orvosok ismerték az eljárást
•A Birodalom más területein is kevés eset
•Ritkán volt gyakorlati igény az alkalmazására?
VASKOR
Kr. e. 900 év-ezredforduló
RÓMAI KOR
ezredforduló-Kr. u. 4. sz. vége
14. •Különbségek a római trepanációkhoz képest:
–Mindkét nem, fiatalok, idősek, szegényebb és gazdagabb sírmellékletek –nincs kitüntetett csoport
–Sima peremek, tölcséres nyílások, gyógyulás és túlélés nyomai – tapasztalt sebészek, gyakori beavatkozás
–Nem fordult elő jelentős patológiai elváltozásokkal –valószínűleg traumakorrekció
SZARMATÁK
Kr. u. 1-5. század
•A régészeti kontextus a kor szintjén átlagos római hatást mutat
•Pannonia: hamvasztás, kutatottság, orvosi ismeretek áramlása
•Szarmaták: életmódjukkal összefüggő gyakori igény fejsebek kezelésére
•Keleti párhuzamok
15. •3 eset, hitelességük bizonytalan
•15 eset
•A Kárpát-medence teljes területéről
•A hiteles dél-alföldi esetek száma az utóbbi években megduplázódott
•Avar trepanációs „központ”? vs kutatottság
NÉPVÁNDORLÁS KOR
Kr. u. 4-6. század
AVAR KOR
Kr. u. 6-9. század
17. 1 sebészi és 4 jelképes trepanáció
Bélmegyer-Csömöki-domb
Hasonló trepanációk: Tatabánya, Karos, Soroksár, Bihardancsháza, Berekböszörmény, Szeged-Csongrádi sgt.
18. •Lokalizáció, méret, módszer, férfiak, gyakori traumás kontextus –a magyarok szokásához hasonló hagyomány
•Párhuzamok az ország más területein egészen a 11. századig
•A késő avarok szokásai a magyarokéhoz rendkívül hasonlítanak –erős kulturális kapcsolat?
•Többrétegű lelőhelyek és a késő avar etnikum(ok) problémája
•3 gyermek –korábban nem kerültek elő avar kori trepanált gyermekkoponyák, más korszakokból is összesen csak 11(?)
•Sebészi és jelképes trepanációk egy koponyán –időrend, beavatkozás oka?
AVAR KOR
Kr. u. 6-9. század
19. •73 eset, az összes lékelt koponya közel 60%
•Keleti hagyomány, ókori arab és kínai gyógyászati ismeretekre is visszavezethető
•Életmóddal összefüggő gyakori igény fejsebek kezelésére
•Gyakorlott, tapasztalt sebészek
•Sebkezelés, sebfertőtlenítés, anesztézia, sebtakarás, csontpótlás
HONFOGLALÁS KOR
Kr. u. 9-10. század
László Gyula, 1982: 50 rajz a honfoglalókról
22. ÁRPÁD-KOR
Kr. u. 11-13. század
…és a későbbi középkor
•14 eset
•Datálásuk nem mindig egyértelmű
•A trepanált egyének egy részén még pogány magyar közösségben végezhették el a beavatkozást
•Kb. 5-ször magasabb a férfiak száma a nőkénél
•A gyermekek aránya nem éri el a 10%-ot
•3-tól kb. 70 éves korig
•60%-ban hosszú túlélés –honfoglalók között 80%!
•Túlélés jelei az esetek 20%-ában nem mutatkoztak, szövődményes túlélés 12% -honfoglalók között az arány 6-6%!
ÖSSZEFOGLALÁS
23. •Méret: 5 -177 mm
•Szabálytalan, vagy kerekded formák
•Vésés vagy kaparás
•Beavatkozások többsége a koponya bal elülső részén
•A többszörös trepanáció nagyon ritka
ÖSSZEFOGLALÁS
•férfi-többség, lokalizáció > trauma-korrekció, harci sérülések?
•A honfoglalók lékelési hagyománya egy rendkívül erős, világviszonylatban is jelentős tradíció, mely a kereszténység megszilárdulásával szinte teljesen eltűnt
24. •Dr. Marcsik Antónia
•Dr. Pálfi György
•Dr. Paja László, Madácsy Tamara, Sóskuti Kornél
•A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2- 11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS