Egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a tabletek oktatási célú alkalmazása iránt, valamint számos ország oktatáspolitikai irányelve is (lásd Digitális Oktatási Stratégia) támogatja az említett mobil eszközök integrációját (Mulet, van de Leemput és Amadieu, 2019). Ennek megfelelően számos kormányzat a tanulók jelentős részét már ellátta eszközökkel, vagy épp a beszerzési fázisban van (Tamim et al., 2015). A legtöbb nemzetközi nagy volumenű kezdeményezéshez hasonlóan Magyarországon is jelentős eltérések tapasztalhatók a tabletes oktatás intézményi szintű alkalmazásának tekintetében. A technológiai integráció sokszínűségének hátterében főleg az iskolák által biztosított különböző feltételek (infrastrukturális feltételek, keretfeltételek, humán feltételek) állnak.
Online kérdőívvel végzett kutatásunkban 145 tabletet alkalmazó általános iskolát vizsgáltunk, melynek célja az intézmények által biztosított infrastrukturális feltételek feltérképezése volt. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy (1) milyen infrastrukturális feltételek jellemzők a különböző intézményekre; (2) milyen különbségek vannak a különböző településtípuson elhelyezkedő és különböző méretű iskolák között az infrastrukturális feltételek szempontjából. Az eredmények alapján összefoglalható, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók mind a táblagépek számában, hardverében, kiegészítőikben, valamint a kialakított szoftveres háttérben, és a rendelkezésre álló internetelérésben és annak szabályozásában is.
Kocsis Judit - Martinák Márta: IKT az idegennyelv-oktatásban
Tabletek az oktatásban: az intézményi szintű alkalmazás infrastrukturális feltételei
1. Czékmán Balázs
Puskás Ferenc Általános Iskola
Debreceni Egyetem, abszolvált doktorandusz
IKT MasterMinds
MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport
TABLETEK AZ OKTATÁSBAN:
AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ ALKALMAZÁS
INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI
2. TABLETEK AZ OKTATÁSBAN
Egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a tabletek oktatási célú
alkalmazása iránt, számos ország oktatáspolitikai irányelve is támogatja az
említett mobil eszközök integrációját (Mulet, van de Leemput és Amadieu,
2019).
Ennek megfelelően számos kormányzat a tanulók jelentős részét már ellátta
eszközökkel, vagy épp a beszerzési fázisban van (Tamim et al., 2015).
A legtöbb nemzetközi nagy volumenű kezdeményezéshez hasonlóan
Magyarországon is jelentős eltérések tapasztalhatók a tabletes oktatás
intézményi szintű alkalmazásának tekintetében.
A technológiai integráció sokszínűségének hátterében főleg az iskolák által
biztosított különböző feltételek (infrastrukturális feltételek, keretfeltételek,
humán feltételek) állnak.
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
3. KUTATÁS BEMUTATÁSA
kutatás célja:
Vizsgálatunk célja az intézmények által biztosított infrastrukturális
feltételek feltérképezése volt.
mintavétel: nem valószínűségi mintavétel
N=145 tabletet alkalmazó iskola
vizsgálat módszere, adatgyűjtés:
online felmérés, kérdőív
kitöltők: intézményvezetés, pedagógus, rendszergazda
adatfelvétel időszaka: 2019. május - szeptember
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
4. MINTA, VÁLTOZÓK
17 megye
145 iskola
41 fővárosi, 107
vidéki
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
osztályok száma n %
kisiskolák 1-12 47 32,4
közepes méretű iskolák 13-20 65 44,8
nagyméretű iskolák 21-100 33 22,8
összesen 145 100,0
település típusa n %
főváros 41 28,3
város 55 37,9
falu 49 33,8
összesen 145 100,0
5. KUTATÁSI KÉRDÉSEK
K1: Milyen infrastrukturális feltételek jellemzők a különböző
intézményekre?
K2: Milyen különbségek vannak a különböző településtípuson
elhelyezkedő és különböző méretű iskolák között az
infrastrukturális feltételek szempontjából?
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
6. TABLETEK SZÁMA
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
településtípus N átlag
főváros 40 17,82
város 55 15,27
falu 48 11,18
iskolaméret N átlag
kisiskolák 47 7,92
közepes méretű isk. 63 18,39
nagyméretű isk. 33 16,93
összesen 143 14,61
tabletekre jutó tanulók száma
73%
80%
65%
27%
20%
35%
főváros
város
falu
68%
68%
91%
32%
32%
9%
kisiskolák
közepes méretű iskolák
nagyméretű iskolák
több kevesebb
átlagos osztálylétszámokhoz
viszonyított tabletek száma
7. TABLETEK ÉLETKORI MEGOSZLÁSA
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
4%
2%
78%
78%
63%
16%
16%
27%
5%
2%
8%
főváros
város
falu
2%
3%
2%
65%
75%
80%
73%
24%
17%
20%
20%
9%
5%
5%
kisiskolák
közepes méretű iskolák
nagyméretű iskolák
összesen
1 évnél újabb 1 - 2,99 éves 3 - 4,99 éves 5 évnél régebbi
8. KIEGÉSZÍTŐKKEL VALÓ RENDELKEZÉS
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
82,8%
77,9%
64,8%
44,8%
23,4%
6,2%
2,8%
tablethez tartozó töltő
tok
töltőállomás, töltőkocsi
fólia
doboz az eszközök hordozásához
érintőceruza
egyéb
9. INTERNETELLÁTOTTSÁG
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
településtípus
főváros
város
falu
iskolaméret
kisiskolák
közepes méretű isk.
nagyméretű isk.
összesen
Internet elérhetősége
50 Mbit/s
alatt
50 Mbit/s
felett
56% 44%
51% 49%
63% 37%
50 Mbit/s
alatt
50 Mbit/s
felett
71% 29%
42% 58%
37% 63%
48,30% 51,70%
sávszél. a kritikus érték alatt és felett
egy
terem
néhány
terem
teljes
intézm.
2,4% 29,3% 68,3%
3,6% 9,1% 87,3%
2% 14,3% 83,7%
egy
terem
néhány
terem
teljes
intézm.
4,3% 14,9% 80,9%
0% 15,4% 84,6%
6,1% 21,2% 72,7%
2,8% 16,6% 80,7%
10. TANULÁSIRÁNYÍTÓ RENDSZER
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
településtípus
főváros
város
falu
iskolaméret
kisiskolák
közepes méretű isk.
nagyméretű isk.
összesen
van
LMS
nincs
LMS
14,6% 85,4%
38,2% 61,8%
24,5% 75,5%
van
LMS
nincs
LMS
21,3% 78,7%
33,8% 66,2%
21,2% 78,7%
26,9% 73,1% 1,8%
3,4%
5,5%
6,2%
7,6%
16,6%
73,1%
Samsung School
egyéb
Edmodo
Moodle
Google Tanterem
Office 365, Teams
nem
11. TANULÁST SEGÍTŐ APPLIKÁCIÓK
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
településtípus
főváros
város
falu
iskolaméret
kisiskolák
közepes méretű isk.
nagyméretű isk.
összesen
0-10
11 vagy
több
70,7% 29,2%
76,4% 23,6%
89,7% 10,2%
0-10
11 vagy
több
87,2% 12,8%
69,2% 30,8%
87,8% 12,1%
79,3% 20,7%
9,41
7,11
5,63 5,96
8,91
5,88
főváros város falu kisiskolák közepes
méretű
iskolák
nagyméretű
iskolák
településtípus iskolaméret
12. ESZKÖZBIZTONSÁG
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
településtípus
főváros
város
falu
iskolaméret
kisiskolák
közepes méretű isk.
nagyméretű isk.
összesen
megoldott
nem
megoldott
85,% 15%
90,9% 9,1%
97,9% 2,1%
megoldott
nem
megoldott
91,3% 8,7%
90,6% 9,4%
93,9% 6,1%
91,6% 8,4%
megoldott
nem
megoldott
36,6% 63,4%
21,8% 78,2%
36,7% 63,3%
megoldott
nem
megoldott
34% 66%
29,2% 70,8%
30,3% 69,7%
31% 69%
biztonságos kezelőfelületinternetelérés szabályozása
13. ÖSSZEGZÉS
Az intézmények átlagosan 32 táblagéppel
rendelkeznek, egy tableten átlagosan 15
tanuló osztozik. Számos intézményben nem
valósulhat meg az 1:1 hozzáférés.
Az eszközök töltése megoldott, védőtokkal
jelentős részük ellátott, kijelzővédő-fólia
azonban az eszközök felén sincs.
A táblagépekhez szükséges, elvárt kritikus
értéket (50 Mbit/s) az iskolák közel fele
nem éri el.
Az általunk vizsgált intézmények
négyötödében teljes vezeték nélküli internet
(WiFi) lefedettség van.
HuCER 2020 - Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban, május 27-28.
A legtöbb tabletre telepített alkalmazás a
fővárosi iskolák (9,41) és a közepes méretű
iskolák (8,91), a legkevesebb pedig a falusi
(5,63) és a nagyméretű iskolák (5,88)
táblagépein található.
A vizsgált oktatási intézmények közel
háromnegyede semmilyen LMS rendszert
nem használ.
Az iskolák többsége nem alkalmaz
biztonságos kezelőfelületet, ugyanakkor az
internetet szűri.