1. A társadalmi részvételA társadalmi részvétel
lehetőségei és jelentőségelehetőségei és jelentősége
Antal Attila
Energiaklub Szakpolitika Intézet és Módszertani Központ
antal@energiaklub.hu
2. TémakörökTémakörök
I. Mi a társadalmi részvétel
II. A társadalmi részvétel előnyei
III. Az információhoz való hozzáférés
IV. A társadalmi részvétel szintjei és szabályozása
V. Aarhusi Egyezmény
VI. Túl a társadalmi részvételen
3. I. Mi a társadalmi részvétel?I. Mi a társadalmi részvétel?
Alaptörvény: B) cikk (4) bek.: „A nép a hatalmát választott
képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
Önkormányzati törvény: 2. § (4) bek. „A választópolgárok
választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő
részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi
jogaikat.”
Kontroll-mechanizmus
A közhatalmi szervek ellenőrzése és közreműködés a döntéseik
meghozásában
Nem együttdöntésről van szó
A társadalmi részvétel elmaradásának sem szankciója nincs, a
részvétel nem szükséges a döntés érvényességéhez
4. II. A társadalmi részvétel előnyeiII. A társadalmi részvétel előnyei
Növeli a közpénzek felhasználásának átláthatóságát
Csökkenti a korrupciós kockázatokat
Az időhorizont problematikája
A civil részvétel fontos faktor lehet a biztonságos
működést illetően (folyamatos kontroll)
Legitimációs szempontok
A társadalmi és környezeti igazságtalanságok
kiküszöbölése
5. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés
Bármilyen társadalmi részvétel előfeltételezi a nyilvánosan
elérhető információkhoz való hozzáférést
Az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról 2011. évi CXII. törvény
Közzétételi listák
Adatigénylés: közfeladatot ellátó szervnek vagy
személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő
közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre
irányuló igény alapján bárki megismerhesse
6. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés
Mit kezdünk a megszerzett információkkal?
Hogyan illesztjük be a projektbe az információt?
Hogyan használható fel az információ a társadalmi
részvételi ügyeiben?
Az információs aszimmetria kérdése
7. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
8. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
Jogszabályok
Alaptörvény
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az
európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi
részvételről szóló
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól (Ket.)
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
(Kvt.)
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
9. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (Európai Unió)
Európai polgári kezdeményezés
Lisszaboni Szerződés
Az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő
egymillió polgár kérheti az Európai Bizottságot, hogy a
hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot
tegyen
Polgári kezdeményezést úgynevezett polgári bizottság
szervezhet, amelynek tagjai legalább heten vannak és
legalább hét különböző tagállamban élne
Egy év áll rendelkezésre a szükséges aláírások
összegyűjtésére
10. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (országos)
Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az
Országgyűlés országos népszavazást rendel el
A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el
Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az
Országgyűlésre kötelező
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több
mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó
választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott
Kizárt tárgykörök (költségvetés)
Megszűnt a népi kezdeményezés országos szinten
11. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Az önkormányzati döntés egy fajtája
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a helyi
népszavazás elrendelése
A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi
népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe
tartozó ügyben
Kizárt tárgykörök
Kötelező elrendelni: amikor törvény vagy önkormányzati
rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő
12. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népszavazást kezdeményezhet
a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede
a képviselő-testület bizottsága
az önkormányzati rendeletben meghatározott számú
választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a
választópolgárok huszonöt százalékánál (kötelező
elrendelni a meghatározott aláírás összegyűjtése
esetén) (Boda: 25%; Pécs: 10 %)
13. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári
kezdeményezést
olyan magánszemély, aki a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választó lehet,
párt,
egyéb egyesület a létesítő okiratában meghatározott céllal
összefüggő kérdésben szervezhet.
A helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni,
hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a helyi
népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja
dönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen,
milyen döntés meghozatalára köteles
14. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népi kezdeményezés: arra szolgál, hogy az
önkormányzat képviselő-testülete megtárgyaljon olyan
ügyeket, amelyek a hatáskörébe tartoznak
Nem kötelezi az önkormányzatot
Helyi szabályozás rendelkezik róla
15. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)
A törvény hatálya a miniszterek által előkészített
jogszabálytervezetekre, szabályozási koncepciókra terjed
ki (törvény, kormányrendelet)
Korlátozások széles köre:
egyéni képviselői javaslat
a Magyar Köztársaság érdekinek veszélyeztetése (kizárt)
sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik (nem kell)
16. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)
17. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (helyi szint)
Önkormányzati törvény: a helyi önkormányzat feladatai
ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő
közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a
helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt
Rendelet-tervezetekkel kapcsolatos vélemények
A rendeletek hatályosulásával kapcsolatos észrevételek
Helyi szabályozások
18. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (helyi/országos szint)
A környezetvédelmi egyesület joga [Kvt. 98. § (2). bek.]:
közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét
érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és
környezetvédelmi programok kidolgozásában
véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és
önkormányzati jogszabályok tervezeteit (be kell jelenteni
a véleményezési igényt)
véleményezze a működési vagy tevékenységi területét
érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve
program tervezetét és környezeti értékelését
19. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi
ügyekben)
Általános szabályok: Ket.
Kvt. 98. § (1): „A környezetvédelmi érdekek képviseletére
létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem
minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket (a
továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi
közigazgatási hatósági eljárásokban a működési
területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”
Az érintett szervezetek bírósági bejegyzésről szóló jogerős
határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat
20. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi
ügyekben)
Környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárás
Ügyféli jogok
Közmeghallgatás
21. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (nukleáris
engedélyezési eljárás)
A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti
nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a
nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a
létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó
dokumentációban – kormányrendeletben meghatározott
követelmények alapján – javasolt biztonsági övezet
területe, de legalább a nukleáris létesítmény tervezett
telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület [Atomtörvény 11/A. § (2b)]
22. V. Aarhusi EgyezményV. Aarhusi Egyezmény
2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való
hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő
részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló,
Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről
(Aarhusi Egyezmény)
Területek:
Hozzáférés a környezeti információhoz (4. Cikk)
A környezeti információk összegyűjtése és terjesztése (5. cikk)
A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos
döntéshozatalban (6. Cikk)
A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre,
programokra és irányelvekre vonatkozó eljárásokban (7. Cikk)
A nyilvánosság részvétele a végrehajtó jellegű szabályok és/vagy az
általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök kidolgozásában (8.
Cikk)
Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz (9. Cikk)
23. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
A TASZ összefoglalója és jogi segítsége
Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport
szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan,
méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra
hívja fel a közfigyelmet
Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait
A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette
jogellenességének és vállalja annak következményeit
Társadalmi szolidaritás
Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért)
számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett
jogsértésért
24. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
A TASZ összefoglalója és jogi segítsége
Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport
szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan,
méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra
hívja fel a közfigyelmet
Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait
A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette
jogellenességének és vállalja annak következményeit
Társadalmi szolidaritás
Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért)
számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett
jogsértésért
25. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
„A TASZ javaslatai:
ha polgári engedetlenség céljából törvénysértésre készültök,
előzetesen tájékozódjatok a várható joghátrányokról;
törekedjetek arra, hogy a törvénysértés ne legyen aránytalanul
nagyobb a kifogásolt jogtalanságnál;
próbáljátok a nyilvánosság számára világosan megfogalmazni, mi
a polgári engedetlenség indoka;
ha lehetséges, ne akadályozzátok a szükségesnél jobban a
közintézmények működését;
őrizzétek meg az engedetlenség békés jellegét, és kerüljétek az
ellenszegülést a rendőri vagy más hatósági intézkedéssel szemben.”